Petőfi Népe, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-02 / 231. szám

IDŐJÁRÁS Várható idójárás ma estig: időnként felszakadozik a felhőzet, szórványosan várható eső, zápor, keleten egy-két helyen zivatar kialakulása. A többnyire mérsékelt szél néha meg­élénkül. Főként reggel többfelé lesz köd. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 10 és IS, legmagasabb nappali hőmérséklet általában 18 és 23 fok között. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVI. évi. 231. szám Áfa: 1,40 Ft 1981. október 2. péntek A Minisztertanács ülése A Minisztertanács csütörtöki ülésén a kormány elnöke tájékoz* tatást adott Anker Jörgensennek a Dán Királyság miniszterelnöké­nek meghívására Dániában tett hivatalos látogatásáról. A kormány megerősítette az ál­lami tervbizottság határozatát egyes gazdasági szabályozók mó­dosításáról. Az intézkedések cél­ja----a teljesítmények növelése é s a népgazdaság egyensúlyának javítása. A kormány határozatot hozott a Pénzügyminisztérium Bevéte­li Főigazgatósága és az irányítása alá tartozó szervezet módosításá­ról. Az intézkedést a megnöveke­dett vállalati önállóság és az adó­hatósági feladatok korszerűsítése indokolja. 1982. január 1-től meg­szűnnek a területi igazgatóságok, a fővárosi és a megyei hivatalo­kat pedig igazgatóságokká szer­vezik át. A Minisztertanács határozatot ho­zott a Vám- és Pénzügyőrség hivatásos állományának szolgá­lati viszonyára vonatkozó egyes rendelkezések módosításáról. (MTI) Tanácskozás a pályaválasztásról Tegnap délelőtt Kecskeméten a Hazafias Népfront megyei elnök­sége és a Bács-Kiskun megyei Pályaválasztási Tanácsadó Inté­zet tanácskozásra hívta össze a nevelés és a közművelődés terü­letén dolgozó szakembereket. A tanácsközás témája ez alkalom­mal a Hazafias Népfront közok­tatási segítő munkája, és az 1981. évi pályaválasztási hónap ren­dezvényeinek előzetes megbeszé­lése volt. Elsőként Banos József, a népfront megyei munkatársa beszélt a népfront 1981—1982. évben időszerű feladatairól. El­mondotta egyebek között, hogy az ötnapos tanítási héttel meg­növekszik a szülőknek a gyerme­kekkel töltött ideje, ezért a nép­front fontos feladatának tartja az iskola és család közelítését, a nevelési feladatok koordinálását, és az eddiginél gyakorlatiasabb jellegű segítségadást. Szólott még a népfront eddigi szervező tevékenységéről és áz iskolák, az óvodák fejlesztésére, az ifjúsági sportra adott több száz millió forintos támogatásról. A Hazafias Népfront közelmúltban megalakult művelődéspolitikai bi­zottsága pedig a mindennapi pe­dagógiai feladatok megoldásában igyekszik majd munkaprogram alapján segítséget adni. Ezt követően Czinege Gábor a megyei pályaválasztási tanácsadó igazgatója szólt az október ,12-lén kezdődő pályaválasztási hónap rendezvényeiről. A sokrétű és gazdag program megvalósításá­ban — mint mondotta — számíta­nak az iskolák a társadalmi és tömegszervezetek támogatására, hiszen napjainkban nem elegendő hangsúlyozni, hogy népgazdasá­gunk következő öt évben mennyi­re fontos lesz a megfelelő mun­kaerő-tervezés. , A felszólalást követően az ülé­sen részt vevő társadalmi aktivis­ták, pedagógusok és népművelők mondták el véleményüket az el­hangzottakról. P. E. Rakétával a jégverés ellen Bács-Kisk unban is kiépítik a rendszert Hamarosan Bács-Kiskun me­gyében is rakéták védik a jégtől a termést — jelentette be tegnap délelőtt egy kecskeméti tanácsko­záson Tar Jenő, az ^Állami Bizto­sító vezérigazgató-helyettese. Ha­sonló elhárítórendszer • évek óta működik Baranyában, s az ered­mények fényesen bizonyítják hasznosságát. A 150 ezer hektá­ros területen a jégesők 80—90 százaléka megelőzhető a különle­ges töltetű rakéták fellövésével. A baranyai területeken 1971 és 1975 között évente' átlagosan 127 mil­lió forint kártérítést fizetett ki a biztosító, ami. egyben azt is je­lentette, hogy 100 forint befize­tésre 178 forintos kifizetés esett. Ez a 178 százalékos — szaknyel­ven: — kárhányad a rendszer be­indítása óta 38,3 százalékra esett vissza, azaz, gyakorlatilag egy év alatt megtérült a csaknem '42 milliós beruházás. A Bácá-Kiskun megyei,'sükös- di központú jégrakéta-rendszer körülbelül nyolcvanmillió forint­ba kerül, ezt a költséget harma­dolva vállalja a MÉM, a terme­lőszövetkezetek szövetsége és az Állami Biztosító. A tervek sze­rint 230—250 ezer hektár csak­nem 75 százalékos biztonságú vé­delmét oldaná meg a húsz kilövő­állomással rendelkező rendszer, s évente — előzetes számítások sze­rint — 87 millió forintos megta­karításhoz juttatná a biztosítót; arról az elsőrendű szempontról nem is beszélve, hogy több ter­més jut a fogyasztó asztalára is. A mezőgazdasági nagyüzemek vagyonbiztosítási rendszerének időszerű- problémáiról és a kár- megelőzésről folytatott tanácsko­záson szó volt a biztosítási dí­jakról is. Arról nevezetesen, hogy az V. ötéves tervben a 18,6 mil­liárdos bevétellel szemben 22,2 milliárdos volt a kifizetés, és -pél­dául a szőlőnek, gyümölcsnek 165 százalékos volt a. kárhányada. Az idei előrejelzések sem ígérnek sok jót, Bács-Kiskunban például 240 százalék körüli arányra számí­tanak. Ez a nagymértékű ráfizetés óhatatlanul felveti a biztosítási díjak emelésének szükségességét, azaz annak az elvnek gyakorlati megvalósítását, hogy a biztosítás tartsa el önmagát. E kérdésben azonban nem kis ellentétek fe­szülnek. A kárvallott gazdaságok eddig sem tartották olcsónak a szolgáltatást; a szerencsés nagy­üzemek arra hivatkoznak, hogy ők inkább javították, mintsem rontották a kárhányadot; a biz- * tosító pedig természetesen szeret­ne a pénzénél maradni. A néhány éve bevezetett, nagy­vonalaiban eddig is differenciáló biztosítási módozatok ezért vala­melyest megváltoznak 1982. janu­ár elsejétől. A lényeg: azokban a gazdaságokban, ahol a kárhányad meghaladta a 90 százalékot, 10 százalékkal növelik a biztosítási dlijat, azoknak pedig, akik nem érték el ezt az arányt, kedvez­ményt adnak. 15 százalékos kár­hányadig az engedmény 40, 15— 25 között 20, 26 és 50 között 10 százalék a kedvezmény, 50—90/ között pedig változatlan marad. Minderről hamarosan részletesen is tájékoztatják az érdekelteket. B. J. Ősz a közlekedésben Október. Hivatalosan is be­köszöntött az ősz. A közutakon ez az időszak a legnehezebb. Lassú a közlekedés ritmusa, csökken az utak átbocsátóké­pessége, de ezzel együtt növek­szik a járművezetőkben a mi­előbbi célhoz érés türelmetlen­sége, feszültsége. Több a fel­hős, csapadékos nap, nedve­sek, csúszósak a burkolatok, a szélvédőüvegre felcsapódik a földútról felhordott híg sár, az elszórt termény. A yolán mö­gött ülőkre rátelepszik az egy­hangúan kopogó eső okozta álmosság. Mindez önmagában is ve­szélyeket hordoz, hiszen a> nyomott hangulat, az állandó szürke égbolt, a lassú, oszlop­ban történő haladás olykor meggondolatlanságra csábít. Vannak azonban ennél is sú­lyosabb, állandóan visszatérő gondok. Kivilágítatlan lovas kocsik, kerékpárok, amelyek észrevétlenül belevesznek a homályba, s csak a jó szeren­cse vagy a gépkocsivezető lé­lekjelenléte menti meg életü­ket, testi épségüket. A felso­rolás ezzel még nem ért véget, hiszen az ősz a szüret ideje. Gépkocsivezetők, utasok egy­egy közeli vagy éppen távoli útról hazatérve felháborodot­tan mondják el az esetek so­kaságát a 'murcitál ittasan csellengő gyalogosokról, ke­rékpárjukkal betakarózó, az úttesten alvó részegekről, eset­leg a személygépkocsival szá­guldozó merész előzéseket vég­rehajtó, feltehetőleg előzőleg italozó fiatalemberekről. A közúti baleseti statiszti­kai bizonyítja, hogy ősszel ug­rásszerűen emelkedik a kerék­párosok és segédmotoros ke­rékpárosok okozta balesetek száma, több lesz az árokba- csúszás, fának ütközés és koc­canás. S ezzel •együtt: embe­rek halnak meg, szenvednek maradandó vagy súlyos sérü­lést, okoznak önmaguknak, családjuknak és másoknak gondot, bánatot. Mit lehet és kell is . tenni, hogy az őszi-téli közlekedés­ben kevesebb legyein a baleset, a tragédia? Néhány alapvető tennivalóra hívnánk fel a köz­lekedők figyelmét. Az őszi utakon való haladás új vezeté­si technikát kíván, hiszen a nedves burkolaton a blokkoló fékezés egyértelműen a gép­kocsi csúszását eredményezi. Nagyobb gondot kell fordítani a sebesség megválasztására, ugyanis bonyolultabbá válik a forgalom, rpsszabbodnak a látási- és útviszonyok, hosz- szabb lesz a féktávolság. A jogszabály is előírja, hogy a járműveket — legyen az ke­rékpár, lovas kocsi vagy gépi meghajtású jármű — Jet Jcell világítani, még nappal is, Jia a- látást köd, sűrű eső nehe­zíti. Külön és nyomatékosan kell szólnunk az italozásról. A ta­pasztalatok szerint a megyé­ben az utóbbi időben egyre gyakoribb az ittas járműveze­tés, a balesetek több mint egyharmadát részeg kerékpá­rosok, segédmotorosok, lovas- kocsi-hajtók és gépjárműveze­tők okozzák. Egy-egy pohár bor elfogyasztása önmagában még nem bűn, de tragédiához vezet, ha valaki ilyen állapot­ban ül a volán mögé, vagy a kétkerekű nyergébe. Nem a rendőri ellenőrzéstől, az utána kiszabható büntetéstől kell rettegniök az ittasan közleke­dőknek, hanem attól, hogy sa­ját bőrüket viszik a vásárra, vagy okoznak másoknak halá­los szerencsétlenséget. Gondoljon mindenki arra, amikor közlekedik: várja az otthon, a család, a munkahely. Kár kockáztatni néhány po­hár boráét a szabadságot, az életet. G. G. Amikor a pálmonostori Keleti Fény Termelőszövet­kezet 177 hektáros tórend­szerének dús nádasokkal övezett víztükrén nap mint nap megjelentek a halászok ladikjai, hogy megetessék a halakat, vízbe szórják a ta­karmányt, a védett terület élővilága a sokféle vízima­dár szinte közömbösen tűrte az emberek jelenlétét. Szerdán azonban, amikor Csi­kós László brigádvezető irányítá­sával tizenhét markos halász combig érő gumicsizmában el­kezdte vonszolni a hatalmas ke­rítőhálót, felbolydult a madárse­reg. A parthoz egyre közelítő há­lóból másfél-, kétkilós, vagy még ennél is nagyobb amurok, busák ugrottak a levegőbe, nemegyszer fél méter magasra is. A part mellé húzott hálóból hatalmas műanyag edényekbe ke­rültek a halak, onnan a válogató­asztalra, majd mérlegelés után a pótkocsin levő, vízzel telt tartá­lyokba. Tegnap már tartottunk egy próbahúzást — mondja elégedet­ten Martus Pál főállattenyésztő. — Harminc mázsa amúrt, busát, és pontyot szállítottunk a telelők­be. Ma azután teljes erővel neki­láttunk egészéves munkánk gyü­mölcsének betakarításához. Estig legalább ötven mázsa hal kerül ki a tóból s ezt követően nap mint nap húzza a hálót a brigád. Igen jó eredményre számítunk, sokkal jobbra, mint az előző évek bármelyikében. November végé­ig, az előzetes becslések alapján mintegy 18 vagon halat adunk át a szegedi Tisza Halászati Szövet­kezetnek, több mint 7 millió fo­rinttal növelve a szövetkezet ár­bevételét. O. L. • A válogatóasztalon ficánkolnak a szebbnél szebb halak. # összeszorult a „kör”, kezdődhet a halak kiemelése. HORDÓTÖLTÉS KÉT PERC ALATT Kielégítő a fűtőolaj-ellátás A gáz, a forró vízzel a lakások­ba eljutó távhő és a hagyományos szilárd fűtőanya­gok mellett a fű­tőolaj is jelentős energiahordozó. A lakosság idei, őszi-téli ellátásá­val kapcsolatos felkészülésről Al­mást Pál, az ÁFOR kecskeméti — me­gyei feladatokat ellátó — körzeti telepének. a veze­tője elmondotta: — Bács-Kiskun megyében három nagy telepünk mű­ködik. Egy Kecs­keméten, egy Ka­locsán, egy pedig Baján. Jelenleg 23 töltőállomáson és 14 önálló, a sűrűn lakott területek közvetlen napi el­látására létesített eladóhelyen szolgálunk ki ház­tartási fűtőolajat a lakosság és a közületek részére, de természe­tesen a megyeszékhelyi főtelep is részt vesz az értékesítésben. Az ellátást segíti, sőt, nagymérték­ben javítja, hogy tárolóterünket a múlt évhez képest többszörösé­re növeltük, s ennek a feltöltését 90 százalékos szinten tudjuk tar­tani. Töltőállomásainknak egyéb­ként a háztartási tüzelőolaj táro­lására létesített tartályai is meg­felelőek: 10-től 25 köbméteresek. Körzeti telepünkön, ahová na­ponként 10—12 négytengelyes vasúti kocsiban érkezik üzem­anyag, most meglehetősen nagy a csend. Két évvel ezelőtt, nyá­ron alig győztük a sorozatos meg­rendelések teljesítését. Most vi­szont, úgy tűnik, a lakosság, az üzemek és a mezőgazdasági szö­• A „kétperces” telepi töltőgépnél. Fábián Pál (fent, a gépjármű rakodóterében) ezer Uter fűtőolajat vásárol. Lent: Bimbó József árukiadó. (Méhesi Éva felvétele) vetkezetek bíznak a szép, hosszú őszben, és későbbre hagyják az olajvásárlást. Szeptemberben ■ mindössze 30 vevő volt, aki a kör­zeti telep fűtőolajat vásárolt. Készek vagyunk az aznapi áru- szállításra, mivel az elég jelentős szállítási kapacitásunk (12 tank­autóval maximálisan kielégíthe­tünk minden igényt) erre jó lehe­tőséget ad — fejtette ki Almási Pál. Valóiban: a telepen járva, ész­revehetően nem egy jele van a gondos, előrelátó felkészülésnek. A gépkocsik készenlétben állnak. Akik 3500-tól 20 ezer literig akar­nak háztartási fűtőolajat vásárol­ni, azoknak tartálygépkocsikkal szállítanak. A szükséglettől füg­gően Kecskeméten, az ÁFOR-te- lepről naponta 200—300 tonna fű­tőolajat képesek házhoz, intéz­ményekhez szállítani. Akik vi­szont üres hordójukat hozzák el helyben megtöltetni, azokat is gyorsan kiszolgálják. Egy korsze­rű töltőgépen át két perc alatt télik meg egy hordó. Az ÁFOR-nál, a fűtőolaj-vá­sárlást illetően legalábbis, most holtszezon van. Kérdés azonban, hogy meddig. Célszerű tehát a háztartásiolaj-fogyasztók figyel­mét már most felhívni, hogy nem szerencsés helyzet az, ha az őszi betakarítás végeztével a mezőgaz­dasági üzemek, a vállalatok, az intézmények és a lakosság egy- időben akarja tárolóedényét téli­re fűtőolajjal feltölteni. A régi,,jól bevált gyakorlat, hogy tudniillik a szenet és áfát legjobb idejében, még nyáron megvenni, alighanem a fűtőolaj esetében in igaz. K—I \ Megkezdődött j 111 Iái halászás I

Next

/
Thumbnails
Contents