Petőfi Népe, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-11 / 239. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA MOST KELL A KÉT MŰSZAK ! Kihasználnak minden percet a mezőgazdasági üzemekben Elsősorban a mezőgazdaságnak hasznos a verőfényes indián nyár: felgyorsulhat a bú­zavetés tempója, a betakarítás. Legfrissebb információink szerint megfelelő ütemben ha­lad a talajelőkészítés: az őszi vetések alá 83, a tavasziak alá 48 százalékban fejeződött be. Több mint százezer hektáron terveznek őszi búzát vetni nagyüzemeink, ebből 30 700 hektáron már befejezték a munkát. • Az októberi verőfényes, száraz időben rohamosan csökken a termény nedvesség- tartalma. A Bácsalmási Állami Gazdaság kombájnosai minden alkalmas percet ki­használnak a kukorica betakarítására. (Pásztor Zoltán felvétele) ~—111 ^— ' A korszerű, nagy teljesítményű XXXVI. évf. 239. szám Árai 1,40 Ft 1981. október 11. Vasárnap gépekkel rendelkező gazdaságok- -■ ban több műszakban dolgoznak, ÜJ ABC-T KAP NOVEMBER 7-ÉN KALOCSA ÉS JAKABSZÁLLÁS Őszi—téli feladatok a szövetkezeti kereskedelemben Bács-Kiskun megyében 1150 üzlet —köz­tük 230 tanyai — az áfészeké, amelyek me­gyénk kiskereskedelmi ellátásában 50 száza­lékban vesznek részt. Ehhez jó alapot adtak az elmúlt öt évi és az idei fejlesztések. Az V. ötéves tervben 104 új, illetve tovább­korszerűsített üzlettel és négy tanyai moz­góbolttal növekedett a szövetkezeti kereske­delem hálózata. 1981-ben ismét javítottak az ellátás feltételein. Az év első felében meg­nyílt a bajai szövetkezeti kisáruház, Solt- vadkerten egy új vegyesboltot adtak át, Kis. szálláson felújították az élelmiszer- és ház­tartási boltot, ezenkívül száz mélyhűtőládát vásároltak az áfészek a napi hőmérsékletre érzékeny élelmiszerek tárolására. Hamaro­san, november 7-től Jakabszálláson és Kalo­csán egy-egy új ABC javítja majd a telepü­lések lakóinak ellátását. pest 10—12 százalékkal. Ez azt jelenti, hogy a szövetkezeti kiske­reskedelem idei forgalma várha­tóan 7 milliárd 200 millió forint lesz — mondta az elnökhelyettes. — Most, október elején százmillió forinttal nagyabb értékű az áru­készletünk, mint volt egy eszten­dővel korábban.------Az- -alapellátás változatlanul jó . Élelmiszerkésríetünk 20 szá­zalékkal nőtt. Az áfészek feldol­gozó ipara az utóbbi időben fej­lődött, ennek köszönhetően válto­zatosabb lett az alapellátás is. A szövetkezeti sütőipar ízletes ter­mékeivel — mi úgy ítéljük meg — a vásárlók elégedettek. Javult a töltelékáru-ellátás. Heti kát, vagy egy alkalommal a feldolgozó üze­mekből minden községbe szállí­tunk töltelékárut. A műszaki cikkek közül meg­lepően emelkedett a kereslet a kerékpárok iránt. Amíg tavaly, egész évben 20 ezer kerékpárt adtunk el. az idén már szeptem­ber végéig elkelt ugyanennyi. (Folytatás a 2. oldalon.) Hrebik Ferenctől, a MÉSZÖV elnökhelyettesétől arra kérünk választ, hogy a fejlesztések ered­ményeként hogyan alakult, és mi­lyen most a falusi lakosság ellá­tása? — Az árukínálat és a kereslet egyaránt nőtt. a múlt évihez ké­• A szövetkezeti kereskedelem élelmiszerkészlete megyénkben húsz százalékkal nőtt. Gazdag árukínálattal várják a vevőket az UNIVER ÁFÉSZ kecskeméti, Május 1. téri ABC-jében is. (Méhesi Éva felv.) TANÁCSKOZÁSOK, KIÁLLÍTÁSOK, INTÉZETI NYÍLT NAPOK Hétfőn kezdődik a megyei pályaválasztási hónap Az általános iskolát végzett fia­talok túlnyomó többsége tovább tanul. Jelenlegi iskolarendsze­rünkben a következő lehetőségek közül választhatnak: jelentkez­hetnek gép- és gyorsíró, illetve egészségügyi szakiskolába, szak­munkásképző intézetbe, szakkö­zépiskolába, valamint gimná­ziumba. A középfokú végzettsé­gűek ugyancsak nagy százalék­ban kérik felvételüket "főiskolák­ra, egyetemekre. A tanulóknak a. tapasztalat szerint nem könnyű eldönteniük, hogy a különböző iskolatípusok, illetve a sokféle szakma közül melyiket válasszák. A fő kérdés az, hogy mi felel majd meg leg­jobban a fiatal egyéniségének, képességének. Az eligazodást se­gíti elő az évenként .ismétlődő pályaválasztási N rendezvénysoro­zat, melynek ma mór lemérhető hasznát látják szülők és tanulók, iskolák és munkahelyek egy­aránt. A Bács-Kiskun megyei pálya- választási hónapot az idén októ­ber 12-e és november 12-e között rendezik meg. A Pályaválasztási Tanácsadó Intézetet a KISZ, az úttörőszövetség, a népfront, a szakszervezet, a TIT . megyei és helyi szervei segítik egyebek kö­zött a szervezésben, rendezésben. A program sikeréhez hozzá kíván járulni közreműködésével a Ma­gyar- Pszichológiai Társaság Pá­lyalélektani Szekciója és a Peda­gógiai Társaság megyei csoport­ja is. A pályaválasztási hónap tudo­mányos tanácskozással kezdődik október 12-én délután Kecske­méten, a Bács-Kiskun megyei Művelődési Központban. Ezen a pályaválasztási tanácsadás to­vábbfejlesztésének a kérdéseit vitatják meg a szakemberek. A városokban és több nagyköz­ségben összehívják a szülők fó­rumait. Ezeken a család és az iskola együttműködéséről hang­zanak el előadások. A filmszín­házakban négy héten át pálya- választási rövidfilmeket vetíte­nek a játékfilmek kísérő műsora­ként, az üzemek pedig szakma­ismertető kiálitásokat rendeznek. Szakmai bemutatók várják a pályaválasztás előtt álló tanuló­kat Baj£, Kecskemét és- Kiskun­félegyháza ipari szakmunkáskép­ző intézeteiben. Hasznosak lesz­nek azok a beszélgetések, melye­ket a munkahelyek képviselői folytatnak majd az általános is­kolásokkal. Az üzemi pályavá­lasztási szakkörök november el­seje és tizenkettedike között be­mutató - foglalkozásokra várják az érdeklődőket. A hagyományos középiskolai találkozókra ezúttal október 23- án kerül sor, Kecskemét, Baja, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Kalocsa és Kiskőrös gimnáziu­maiban. Az összejöveteleken az egyetemek és főiskolák képvise­lői egyebek között a felsőokta­tási intézmények felvételi vizs­gakövetelményeiről tájékoztatják a diákokat. A megye öt felsőfokú oktatási intézményében nyílt na­pokon ismerkedhetnek a közép- iskolások a főiskolák életével. Kecskeméten az Óvónőképző In­tézetben október 22-én, a Gépipa­ri és Automatizálási Műszaki Fő­iskolán november 2-án, a Kerté­szeti Egyetem Kertészeti Főisko­lai Karám december 14—19. kö­zött, Baján a Tanítóképző Főisko­lán és a Vízügyi Főiskolán novem­ber 4-én lesz az intézeti nyílt nap. Értékelik majd a pályaválasz­tási pályázatra beérkezett mun­kákat. Az általános és középfokú iskolák pedagógusai és tanulói ál­tal beküldött rajz, batik és iro­dalmi pályaművekből november 10-én kiállítást nyitnak a Me­gyei Művelődési Központban. Az egyhónapos program november 12-én szakmai tanácskozással zá­rul. Ezen a pályaválasztási dön­tés előkészítése lesz a fő téma. Végül megemlítjük, hogy a Bács-Kiskun megyei Pályavá­lasztási Tanácsadó Intézet új kiadványokat jelentetett meg. „Vizsgálatok a pályaválasztási ér­tékorientáció körében” címmel látott napvilágot az a vaskos fü­zet, mely a múlt év októberében Kecskeméten rendezett tudomá­nyos tanácskozás anyagát tartal­mazza. A szakmákat és munka­helyeket, illetve az azokra felké­szítő oktatási intézményeket ez­úttal is külön kiadvány ismer­teti. Az intézet „Pályaválasztási tudnivalók” címmel hét füzet­ből álló sorozatot ad ki: az első most készült el. és ez így is van rendjén: most kell a két műszak, nem novem­berben, amikor az időjárás hát­ráltatja a tennivalók elvégzését. (Érvényes ez persze az egyéb mun­kákra is: Érdemes most „ráhajta­ni" az árokásásokkal, árokbete­metésekkel. hiszen ennél az idő­nél nem is kívánhatnánk jobbat.) A mezőgazdasági munkák állá­sáról két félegyházi nagyüzemben és a Városföldi Állami Gazdaság­ban tájékozódtunk. Jól fizetett a napraforgó Városföldön összesen 1200 hektáron vetet­tek az idén kukoricát a Városföl-- di Állami Gazdaságban. A béért termésnek a felét megtépázta a két héttel ezelőtti jégvihar. A tavasszal és augusztusban aszály sújtotta a területet, tenyészidő- ben 180 milliméterrel kevesebb csapadék hullott, mint a korábbi esztendőben. Eddig 500 hektárról takarították be a termést, 200 hek­tár olyan területről, amelyik je­get is kapott. A hektáronkénti át­lag ennek ellenére alig marad alatta az öt tonnának. Igaz, amit a kombájnok otthagynak, azt böngésző brigádok szedik össze, mentve a megtermett javakat. A 387 hektár fővetésű silókuko­ricát már levágták. Az összesen 9675 tonna takarmány depókban pihen. Hogy ne legyen gond az állatok téli takarmányozásával, ezért még lábon megvettek 57 hektár silónak való kukoricát a jakabszállási Népfront Szakszö­vetkezettől. Jól fizetett az idén a naprafor­gó Városföldön. A 96 hektár ter­mőterületről több mint 200 tonna szemet gyűjtöttek be. Az állami gazdaság a bácsalmási rendszer tagja. Nemcsak a termesztéskor kaptak hathatós segítséget, hanem az értékesítéskor is. Ütemesen szállítják az olajos magvat. Az őszi búza vetése csak a jö­vő héten kezdődik, összesen 611 hektáron kerül majd földbe a mag. Jelentős vetésszerkezet-vál­tást határoztak el a vezetők: a ku­korica helyén november végén őszi búza zölden majd. Naponta 350 tonna cukorrépa A 700 hektár kukorica egyhar- madát már betakarították a kis­kunfélegyházi Vörös Csillag Ter­melőszövetkezetben. Két Claas do- minátor és egy E—516-os kom­bájn dolgozik a földeken. Lát- szódnak a terméseredmények kör­vonalai is. A jugoszláv PX—20-as fajta 5 tonna fölött- fizetett. Pe­dig a termőterület jó részét jég érte. Most várják a gazdaság ve­zetői a városban lakók segítségét, hogy meggyorsíthassák annak a 30 százalék kukoricának a beta­karítását, amit a jégverés miatt otthagytak a kombájnok. Az egyik legnagyobb cukorré­pa-termelő gazdaság a félegyházi vörös Csillag. A répa magját 500 hektáron vetették el az idén. Száz­harminc hektárról már betakarí­tották a termést. Egy Herriaru és három Kleine gépsor dolgozik a földeken. A termésátlagok jók. Elégedettek a répa cukortartal­mával is, az eddigi mérések 16,7 százalékot regisztráltak. Az üte­mezésnek megfelelően naponta 350 tonna répát szállítanak a fél­egyházi állomásra, később ami­kor hűvösebb idők járnak már, növelik a tempót, s 500 tonna ré­pát raknak prizmákba. A cukorrépaszedésnél igénybe veszik a nyugdíjasok segítségét is. A leggondosabb munka ellené­re a gépsorok 15—18 százalékos veszteséggel dolgoznak. Ennek nagy részét mentik meg Félegy­házán. amikor kézzel rendre rak­ják az elszóródott termést. A 260 hektár őszi árpa vetését már befejezték és 150 hek­tár földben van az őszi búza mag­ja is. Eredetileg 1150 hektár őszi búzát kívántak vetni Félegyhá­zán, de az új közgazdasági szabá­lyozók ismeretében most módosí­tottak a vezetők. Jobban jönnek ki, ha a cukorrépa és a kukorica rovására az őszi gabona vetéste­rületét 300 hektárral felemelik. A 84 hektáros szőlőben derekán tartanak a szüretnek. A kétszer lefagyott 30 hektár kadarka 40 mázsa fürtöt adott hektáronként. Már a magasabb terméshozamot biztosító fajták következnek, így a tervezett 6 tonnával szemben akkor lesznek elégedettek, ha hat és fél tonna terem. A must cu­korfoka — hála a sok napsütés­nek — magas, 17 és fél százalék. Most azon igyekeznek, hogy Félegyháza ne csak a libáról le­gyen híres, hanem a vörös boráról is. Ennek érdekében telepítették a rendkívül jó tulajdonságokkal bíró zweiger borszőlőt 26 hektá­ron. A telepítés eredése igen jó — 98 százalékos. A7 idén már megmutatta a fürtöket. Szárad a dohány a pajtákban A kiskunfélegyházi Lenin Ter­melőszövetkezetben a 232 hektár burgonya felét már felszedték. A Diana lengyel fajta hektáronként 20 tonna termés felett fizetett. Az átvétel zökkenőmentes, bár fi­noman fogalmazva meglátszik, hogy túltermelés van burgonyá­ból, s így nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a minőségnek a nagykereskedők. A 90 hektár dohány szárazáru­ban számítva hét és fél mázsa termést adott egységnyi területről. A szárítópajtákból folyamatosan szállítják el a füstölnivaló alap­anyagát. A levelekért — minőség­től függően — 5 és 12 ezer forint között fizet a dohányipar má­zsánként. Előzetes számítások szerint nem marad majd el az eredmény sem, a tiszta bevétel 20 ezer forint körül lesz hektáron­ként. Jelentős kézi munkát taka­rítanak meg a közös gazdaságban azzal, hogy üzembe állították a külföldről származó dohánytörő kombájnt. Az első tapasztalatok igen kedvezőek. Sz. P. M. Jövőre lesz kereken tíz esz­tendeje, hogy az MSZMP Köz­ponti Bizottsága fölmérte az állami oktatás helyzetét, és ha­tározatot hozott a fejlesztési feladatokról. Ennyi idő kellett hozzá, hogy a dokumentum ré­szei megjelenjenek a minden­napi gyakorlatban. Ekkor, 1972 júniusában olvashattuk például a politikai testület döntését: „A gimnáziumok feladata el­sősorban a továbbtanulásra va­ló felkészítés legyen. A tovább nem tanulókat a gimnázium se­gítse a gyakorlati életre való felkészüléshez is.” Immár jó ideje nem volt te­hát titok, hogy mi várható — fakultatív tárgyak oktatása — a gimnáziumokban. A kötele­zően választható tantárgyak rendszeréről korábban csak külföldi példák híre érkezett hozzánk. Ahogy az oly gyak­ran lenni szokott, vágyakozás­teli sóvárgással tekintettünk a svéd, kanadai es másféle meg­oldásokra. Amikor aztán meg­kezdtük a hazai viszonyokra való alkalmazott kipróbálást, egyre gyakoribb lett a 'kriti­kus, olykor- fanyálgó hang. — Ezt akartuk — kérdezték töb­ben, látva-érzékelve a felszín­re került problémákat. Mert a fakultáció alaposabb szervezést igényel, néhol tanteremépítési követelményeket vet föl, a pe­dagóguslétszám szükségszerű emelkedését vonja maga után. Amennyiben a helyzet tisz­tázásához járult hozzá — I alapvetően így volt —, akkor jó szolgálatot tett az általános bevezetést megelőző vita. A Magyar Távirati Iroda a Mű­velődési Minisztériumban szer­zett hivatalos információként jelenthette az idei tanév ele­jén: szeptemberben a gimná­ziumokban megkezdték a fa­kultatív tantárgyak oktatását. Az iskolák vezetői már ennek figyelembevételével állították össze az új órarendet. Eddig a harmadikosok tették meg, jö­vőre pedig a negyedikesek is választhatnak olyan tantárgya­kat a helyi lehetőségek szerint, amelyeket magasabb óraszám­ban sajátítanak el a továbbta­nulási iránynak, az érdeklő­désüknek és képességüknek megfelelően. Országoson csaknem ötven a választható elméleti és gyakor­lati tantárgyak száma. Az előb­bihez tartozik egyebek között a történelem, magyar iroda­lom, világnyelvek, matemati­ka, fizika, biológia. Gyakorlati tárgyként szerepel a gépjár­művezetés, ügyintézés, mű­szaki rajz, számítógépkezelés, gép- és gyorsírás stb. Báos- Kiskunban — bekapcsolódva a hazai kísérletek átfogó prog­ramjába — csaknem egy évti­zedes tapasztalatra tett szert a kecskeméti Katona József Gimnázium, s ezeket meg is . osztotta a társintézményekkel A szervezett továbbképzések mellett szívesen segítettek és segítenek az iskolánként vagy egyénileg hozzájuk forduló ta­nároknak. Az új tanterv megvalósításá­nak harmadik fokozataként, az idei tanévben jelentkezik a fa­kultáció a diákok, pedagógusok ■és közvetve a szülök életében. A személyi feltételek rendezésé­hez valamennyi gimnázium központi, megyei támogatást kapott. Átmeneti teremgondok­kal kell viszont szembenézni a kecskeméti Bányai, Katona, a bajai III. Béla és a kalocsai I. István Gimnáziumnak. Kis­kunfélegyházán félmillió fo­rintos összeget juttatott a fenn­tartó tanács a Móra Ferenc ne­vét viselő intézménynek, ami­nek felhasználásával technikai előadót is ki tudtak alakítani. A fakultáció meghonosodá­sával bizonyos közgazdasági fogalmak ismeretétől sem te­kinthetnek el az oktatás-neve­lés résztvevői. Nevezetesen a választható tárgyak kínálatá­nak és keresletének összehan­golásáról vdn .szó. Ez általá­ban megnyugtató, de főleg né­hány hagyományos, nagyobb gimnáziumban érdektelenség ■mutatkozik a gyakorlati tárgyak iránt. Az ok nyilván ott kere­sendő, hogy a matematika, fi­zika, idegen nyelv vagy bioló­gia tanításában jó hírű intéz­mények meg akarják őrizni ki­vívott rangjukat, kiugró felvé­teli eredményeiket. De más összetevők, hiányosságok is előidézhetnek ilyen helyzetet. Azokban a városokban, ahol túlzottan kis csoportok verbu­válódtak egy-egy foglalkozás­ra — érdemes összefogni a kö­zeli iskoláknak. Elvégre a fa­kultáció az oktatási reform korántsem elhanyagolható ré­sze, s a lehetőségeit mindenütt a legnagyobb felelősséggel kell hasznosítani. Az időszerű őszi betakarításból egyre-másra visszatérve az osztálytermekbe, igazából elkezdődhet a munka, amelyik rövidesen minden bi­zonnyal meghozza gyümölcseit. H. F. R. M.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents