Petőfi Népe, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-10 / 238. szám
T 4 • PETŐFI NÉPE • 1981. október 10. Exporthitel melléktevékenységhez A nemesfém- és igazgyöngy-kereskedelem, a kőolaj- és mélyművelésű bányafeltárás, a repülőgépgyártás mellett tételesen még 21 olyan tevékenység van, amit egy kormányrendelet megtilt a tsz- melléküzemeknek. Ezek a tilalmak azonban nem gátolják a téeszek gazdaságos működését. A „maradék” melléktevékenységből származik ugyanis a közös gazdaságok árbevételének 40 százaléka. Köztudott hogy a tsz-mellék- üzemek elsősorban a nagyipari vállalatok számára gazdaságtalan termékek gyártásával foglalkoznak. Ez, a jobb kifejezés híján, megtűrt tevékenység a háttéripar fejlesztési igénye miatt most az adminisztratív korlátozások jelentős csökkentésével polgárjogot nyert. Az alkatrész-, részegység-, fél- késztermék-gyártás, egyszóval a háttéripar fejletlensége nem egyszer gazdaságtalanná teszi a késztermékek exportját. Eltekintve most a háttéripar fejlesztése, különböző szervezeti kérdéseinek részletes elemzésétől, a megoldási lehetőségek között helyet kapott a tsz-melléküzem is. Ezek a méreteikben kis- vagy ' középüzemek jelenlegi technikai szintjükön is alkalmasak, vagy alkalmassá tehetők a viszonylag alacsony feldolgozottságú — szaknyelven szólva — háttéripari termékek előállítására. Méreteiknél fogva rövid átfutási idővel, gyor-. san és rugalmasan tudnak alkalmazkodni a mindenkori kereslethez. A viszonylag kisebb eszköz- terhek miatt termelési költségeik is alacsonyak. A tsz-melléküzemek háttériparrá változtatása azonban bonyolultabb mint azt hinnénk. Ahhoz például, hogy a tsz-melléküzemek egyáltalán tudják, mivel foglalkozzanak, az egyes iparágaknak az igényelt termékekről cikklistákat kell összeállítani és közreadni. Mindezt azonban fejlesztésnek kell megelőznie, mert a tsz-melléküzemekben bármenynyire is egyszerű körülmények között dolgoznak — egy kalapácscsal és egy reszelővei — azért mégsem lehet mindent megcsinálni. A fejlesztés pénzkérdés. És hiába a legcsábítóbb lehetőség, ha egy tsz-nek választania kell, hogv traktort vegyen a szántáshoz, vagy melléküzemet nyisson, a traktort választja. A Magyar Nemzeti Bank állásfoglalása szerint azonban az importhelyettesítést szolgáló tsz- melléküzemek éppen olyan kedvezményes exporthitelt kaphatnak, mint az export bővítését szolgáló mezőgazdasági vállalkozások. A kedvezményes hitelnyújtás feltétele elsősorban az. hogy a fejlesztés tartós és gazdaságos megtakarítást tegyen lehetővé, és ,a gyártott termék korszerű, adott esetben még exportálható is legyen. Egyebekben a kedvezményes hitel feltételei azonosak az exportkapacitások fejlesztésére nyújtható hitel feltételeivel. Ezek szerint a racionális importgazdálkodást, magyarán az importhelyettesítést szolgáló melléküzemek létesítésére, bővítésére vagy korszerűsítésére a bank abban az esetben nyújt kedvezményes hitelt, ha a teljes befektetés a nettó devizahozamból maximum 3 év alatt megtérül. A feltételeknek azonban ezzel még koránt- sincs vége. A megtérülésnél ugyanis számításba kell venni az importált gépek amortizációját, valamint a világpiaci áron számított energiafelhasználást. További feltétel, hogy a termelés és értékesítés mind a vállalat, mind a népgazdaság számára gazdaságos,' a nép- gazdasági egyensúly szempontjából kedvező legyen. Mindezek alapján látszik, hogy a bank nem fut a tsz-ek után hitelajánlatokkal, de a megalapozott döntéseket kész korrektül támogatni ! Persze ezek a lehetőségek nem azt jelentik, hogy a téeszek melléküzemei megoldhatják a háttéripar fejlesztésének gondjait, de a feszültségeken nagymértékben enyhítenek. És már ennek is óriási a népgazdasági jelentősége! B. P. ? Amíg a szőlőből bor lesz § Drabant Katalin most a gyakorlatban bizonyítja, hogy sokat tanult három esztendő alatt Budafokon. • Többször erre járt a fotó- riporter, míg sikerült 1 lencsevégre kapni a szőlőátvételt. Hol van már a tavalyi hó, illetve a tavalyi szüret?... Amikor az volt a gondja a Középmagyarországi Pincegazdaságnak, hogy nem tudta abban a tempóban fogadni a fürtökkel teli kocsikat, mint ahogy érkeztek a feldolgozó telepek kapuihoz. % Fordított világ jár az idén, alig látni szőlőt szállító kocsikat a pincegazdaság környékén. Nemcsak a tél és tavasz mínuszai gyérítették a termést. A szőlőtermelők sok helyütt „bespájzolnak” amíg tárolókapacitásuk engedi, így nem csoda, hogy Nagy1 Lajos, a Középmagyarországi Pincegazdaság igazgatóhelyettese szomorúan rögzíti: eddig a tervezettnek alig 10 százalékát, összesen 9 ezer tonna szőlőt vettek át... A vállalat pedig jelentős anyagi áldozatokat hozott annak érdekében, hogy zökkenőmentes és gyors legyen az átvétel. Az FU 66—20-as forgalmi rendszámú speciális IFA vezetője Pittenauer János büszkén mutatja, hogy az önrakodó IFA-val napjában 12— 13 fordulót is megtesz, ha reggel 6-tól este 7-ig, 8-ig dolgozik úgy, ahogy egy kampányban illik ... □ □ □ A kecskeméti telephelyen három szovjet és egy olasz prés óránként 80 tonna szőlő sajtolására képes. Ottjártunkkor délelőtt 9 óra körül Horváth Gyula tmk- lakatos szorgoskodott csak a gépek között. Az első ütemben beszállított szőlővel 8 óra után már végeztek, s 11 előtt nem gyűlik össze annyi, hogy érdemes legyen újra indulni. Kevesebb a munka, de ennek egyáltalán nem örülnek, hisz sokkal kevesebb lesz az a szőlőmennyiség, amiből bor lehet majd. Nagyon lassan telnek az ezer hektoliteres ülepítő tartályok is... A pincészetben még a tavalyi bor ad munkát. Lugosi Zoltán borász szakmunkás a 200 hektoliter óránkénti kapacitású MO PIEVE- szűrőn dolgozik. Bizton állítja: nem az ő hibája, ha alkalmasint üledéket talál a vásárló a literes' palack alján. A korszerű berendezés, ha betartják a technológiát, minden szennyeződést kiszűr ... A tartályba hektoliterszám folyik a bor. Csak egy kis bögre kellene segédeszközként, s hörpint- hetne belőle igénye, kedve szerint. Ismerős a mondás: a nyomtató lónak nem lehet száját bekötni. Lugosi Zoltán rázza a fejét, talán másutt az élelmiszeriparban így van, de nálunk hamar kitelne a becsülete annak, aki gyakorlatot csinálna a poharazgatásból. Meg különben is: Jakabszállásról jár kocsival; s nagyon valószínűnek tartja, hogy nem néznék jó szemmel a rendőrök, ha egy-egy pohárkával legurítana... □ □ □ Drabant Katalin fiatal a szakmában. Szeptember 1-e óta dolgozik a pincészetben. Szakmunkás • Erdélyi Károlyné csoportvezető a kiszállításra kerülő bor minősége fölött őrködik. - (Méhesi Éva felvételei) ő is, Budafokon végzett. Hogyan lett borász? Nehéz erre válaszolni. Egy 14 éves gyereklány nem biztos, hogy kellő felelősséggel igazgatni tudja élete folyását. Kikerülve az iskolapadból, úgy érzi, nem választott rosszul. Megtanulta a bor kémiáját, biológiáját, most a gyakorlat következik, mestere akar lenni a szakmának. Ezért iratkozott be a szakközépiskolába, hogy az elmélet és a gyakorlati ismeretek együtt segítsék a munkában. A 17 évesek biztonságával ad jótanácsot a szőlősgazdáknak; ne cukrozzák a mustot. — Hogy miért? — Azért, mert felborul az egyensúly. Aki borásznak vallja magát, az nem mesterkedik. Tizennyolc éve dolgozik a laboratóriumban Erdélyi ■ Károlyné csoportvezető. Többek között ő is felelős azért, hogy ne legyen mis* nőségi kifogás. Idáig 24 ezer hek<- toliter bort szállítottak nyugati piacra. Egyik tétel vizsgálata ezekben a napokban történik, hogy rövid időn belül eljusson rendeltetési helyére, Svédországba. A svéd vevő igényes. Mindenre kiterjedő vizsgálatot kér. Van munkájuk hát bőven a laborban dolgozóknak. .□ □ □ Nemcsak fizikai, kémiai, hanem mikrobiológiai vizsgálatok, ellenőrzések is óvják a minőséget. Puskás Erzsébet megbízott mikrobiológus feladata, hogy folyamatosan ellenőrizze a borok tisztaságát. Sőt azt is: milyen munkát végzett a palackmosógép. A bor mikróbaöiő képessége közismert de erre alapozni nem lehet. Ha gondok vannak a csapvíz tisztaságával, akkor ők jeleznek először, s időben leállíthatják a mosógépeket, mint ahogy történt ez az idén júniusban is ... □ □ í □ Örömtelibb feladat lett volna egy jó termést követő mozgalmas szőlőfeldolgozásról szólni ebben a riportban. Sajnos, ennek gátat vetett az idei mostoha tavasz. Ilyenkor nem marad más hátra, mint a bizakodás, talán jövőre, akkor kellemesebb gondjuk lesz a pincegazdaságban dolgozóknak, birkózhatnak a beérkező szőlő tonnáival... Szabó Fái Miklós BÉNYEI JÓZSEF MAGYAR ÍRÓK PEREI 5. A fejedelem Nyilvános vitára gyülekezett 1655. szeptember 24-én Gyulafe- hérvárott néhány igen tekintélyes személyiség. A legtekintélyesebb maga II. Rákóczi György, erdélyi fejedelem, továbbá Csu- lai György, Erdély püspöke, Keresztúri Pál, a fejedelem egykori nevelője, Basirius Izsák, a gyula- fehérvári kollégium rektor-professzora, s Apáczai Csere János, a kollégium classis poetica rektora. A tudós számadása Nyilvános vita? Ennek nevezték nem is volt valódi per sem a világi, sem az egyházi jog értelmében. vita volt csupán, ennek célja azonban az, hogy ítéletet ül- jenek-mondjanak a kor legkiválóbb szelleme, pedagógusa, filozófusa. tudósa, a hollandiai Utrecht-, bői épp Csulai püspök által hazahívott Apáczai fölött. . A számadás minden bizonnyal Basirius ötlete volt, az ötletet azonban a fejedelem emelte határozott szándékká. Basirius 1655. márciusában foglalta el azt a professzori széket, amely Bisterfild János halála után tulajdonképpen Apáczait illette volna. Csakhogy a fejedelem igen élesen fordult szembe az Apáczai által képviselt egyházpolitikai irányzattal, a puritanizmussal. A puritanizmus angol vallási mozgalom (purus = tiszta), a kálvini reformáció alapján fordul szembe az anglikán egyházzal. Teológiájuk szerint a hitben a meggyőződés, kegyesség, lelkiismeretesség a döntő. A mozgalomnak I az egyházak irányítása szempontjából két irányzata volt, a mérsékeltebb presbiteriánusok, akik az egyház irányítását, s nemesek és jobbágyok közül választható presbiterek kezébe akarták adni, s a radikálisabb independen- sek. akik teljes függetlenséget és önkormányzatot követeltek minden gyülekezet számára. közbeszól Erdélyben ugyanakkor az államegyház eszméje érvényesült, a fejedelemnek egyházvédő szerepe volt, ugyanakkor az egyháznak a fejedelmet mint védelmező urát. kellett szolgálnia, támogatnia. Ennek az az ideológiai alapja, hogy a kor felfogása szerint a fejedelem hatalma Istentől ered. Ez jellemezte az erdélyi fejedelemség egyházi és világi hatalmi szervezetét is. A puritánokat vitákban is, adminisztratív intézkedésekkel is igyekeztek .„lebírni”. Ez a harc Basirius Erdélybe érkezésével megerősödött, ö ugyanis az angol polgári forradalomban kivégzett I. Károly angol király udvari papja volt. s Angliából menekülnie kellett. Ez magyarázza fanatikus gyűlöletét a puritánok iránt. Lehet a Basirius—Apáczai vitának más oka is. Köztudott, hogy Apáczait diákjai nagyon szerették, műveltsége, embersége igen nagy hatást gyakorolt a fiatalokra. Basirius viszont — • Bethlen Miklós szavait idézve — pedagógusként a „jóindulatú ifjúság előtt unalmas volt... haszontalan disputációi miatt”, sőt tanítványai szerint az általa betöltött tisztségre és jövedelemre nem is volt érdemes. Féltékenység tehát? Lehetséges, nem idegen ez a tudomány kisszerű művelőitől. Ki győzött? A számadást maga Basirius vezette be előadással,, amelyet a puritanizmus ellen irányított hevesen, támadó szellemben. A forradalmi terror és a király gyilkosság rémét rajzolta az amúgy is ingerlékeny, labilis fejedelem elé. Apáczai maga is úgy látta, hogy az independensek és presbiteriánusok „bűneinek” emlegetésével Basiriusnak az volt a szándéka, hogy II. Rákóczi Györgyöt az erdélyi újítók ellen hangolja, hiszen egyenesen javasolta néhány „independens nebuló” kivégzését. Komolyan vette? Csak ijeszteni akarta őket? Ki tudja ezt már. Azt azonban elérte, hogy a fejedelem roppant indulatba jött. Seivent János kivonatos feljegyzései szerint ezt a professzori su- galmazást és fejedelmi indulatot az alábbi heves párbeszéd követte: — Ha a tanítók között akad independens — harsogta a fejedelem —, az nyilvánosan tegye meg az ellenvetését. Basirius pilátusi pózban válaszolt: — Nem hiszem, hogy akadnak közöttünk ilyenek. — De én bizonyosan tudom, hogy van néhány ilyen tanító. Előre megbeszélt „provokáció” volt ez? Nincs kizárva. Apáczai mindenesetre ekkor szólt közbe, miután megérezte a neki szánt szúrást. — Nagyságos fejedelem, legkegyelmesebb uram! Olyat nem is hallottunk, hogy köztünk valaha is independensek lettek volna, azt sem hiszem, hogy most lennének. Hanem amennyiben vannak néhányan, úgy azok presbiteriánusok. Ami engem illet, én sohasem voltam independens, most sem vagyok az, és nem is leszek soha, hanem igenis presbiteriánus vagyok. — A presbiteriánizmus út az independentizmushoz — szólt közbe a fejedelem. — Kegyelmes uram, természetesen így mondják. A deákok szeretik Basirius persze^a finom válaszra gyorsan a presbiteriánusra támadt (a korabeli tanúk szerint meglehetősen összekeverte a két irányzatot, s most már megindult a vita a két ellenfél között. Apáczai, bár nem készülhetett fel előre, érvelt, bizonyított. Nincs ugyan pontos, korabeli híradás erről, de bizonyosnak látszik, hogy csakhamar Apáczai kerekedett felül. A fejedelem ugyanis hevesen, keményen szólt közbe, s kelt védelmére sugalmazójának, Szathmáry Pap Mihály tanúsága szerint az• alábbi szavakkal: — De Isten engem úgy segél- jen. Apáczai uram, a Megyesi presbitériumot, amíg élek, ide bé nem hozza kend. Mást ne tanítson, mert Isten engem úgy segél- jen, valaki mást tanít, a Marosba vettetem, vagy a toronyból hányatom le! Erre még Keresztúri Pál is közbeszólt (aki pedig tisztelte a kiváló nevelőt, s később is védelmében befolyásolta a fejedelmet) imigyen: — Bezzeg kimutatá ám kegyelmed. Apáczai uram, foga fehérjét. Bizony valójában gyermeki argumentumokat hoza kegyed elő, s a többi. Hermann Dávid arról is tudósít, hogy a fejedelem süvegét az asztalra vágva, magából kikelve kiabált. s fogadkozott, hogy a puritánokat nem tűri országában. Sőt azt is bejelentette volna, hogy Apáczait 2000 tallér pénzbüntetésre és száműzetésre ítéli. Végül is — a tekintélyes pártfogók segí- teték Apáczai ügyét — á fiatal tanár büntetése a következő lett: állását elvesztette, a püspök megvonta fizetését. Szolgálati lakásából is ki akarták tenni, bár erre nem került sor. Sőt, állítólag lel- készi állást is kínálnak neki, Kéz- divásárhelyen, vagy Nagyenyeden, Apáczai azonban ezt is, a maros- vásárhelyi rektorságot is visszautasította. 1656 tavaszára a fejedelem haragja megenyhült, s Apáczai megkapta kinevezését a kolozsvári reformátusok triviális iskolájához, amely névleg a gyulafehérvári kollégium partikulája volt ugyan, de tartalmi munkáját tekintve méltó vetélytársa az anyaiskolának. Itt folytatta kiváló pedagógusi munkáját, haláláig. Így végződött hát a vitának indult nagy per. Igaz, Apáczainak Kolozsvárott is volt egy kisebb konfliktusa Bátai B. György kolozsvári lelkésszel. Geleji Katona Istvánhoz írott levélében így számol be erről: „Bántásom is nagy vagyon, a’ mián a kevély Bátai miá’n. Tely- lyességgel’ azon vagyon, mint kevés böcsületecskémben megkárosíthasson. Vasárnap a titulusért erősen ki praedicala. A deákok fogják fel ügyemet”. Az öntudatos pedagógus szólal itt. s ezt a tanárpártoló diákmagatartást még később is látni fogjuk ismétlődni, egy másik kollégium ugyancsak újat akaró tanítója, Csokonai esetében. Igazi elégtételt azonban mindkettőjüknek az utókor adott. Így látja az üzemorvos Gondozási munka X a Kecskeméti Konzervgyárban A Kecskeméti Konzervgyár átlagosan 2500 dolgozót foglalkoztat, akiknek üzemorvosi ellátásáról két orvos gondoskodik. A kecskeméti gyár üzemorvosához dr. Rapai Évához 873 nő és 627 férfi, zömmel fizikai állományú dolgozó tartozik, negyedrészük vidékről bejáró. A gondozási munka kialakításáról és gondjairól, nehézségeiről kétéves tapasztalatai alapján tanulmányt állított össze a doktornő. A gyár valamennyi dolgozójával évente egyszer legalább foglalkoznia kell, hiszen az élelmiszer- iparban kötelező egészségügyi könyvet minden esztendőben meg kell újítani. Így lehetőség nyílt arra, hogy valamennyi dolgozót általános szűrővizsgálatnak vessék alá, ennek során fény derül a már meglévő, de panaszt még nem okozó betegségre. A krónikus betegségben szenvedő dolgozók száma fokozatos emelkedést mutat, 1979-ben 106, 1981-ben 208 gondozottat tartottak nyilván. Különösen a szív- és érrendszeri betegségek, illetve a tavaly megtartott cukorszűrés „eredményeképpen” a nyilvántartott cukorbetegek száma gyarapodott. A gondozási munka lényege, hogy az orvos nem várakozik a betegekre, hanem egészségi állapotuktól függően havonta, kéthavonta vagy negyedévenként visz- szarendeli őket. \ Sok esetben vitatott, ki végezze el a gondozást: a körzeti\orvos, a szakrendelés, vagy az üzemorvos? Dr. Rapai Éva tapasztalata szerint a munkaképes korú betegek abban az esetben, ha az üzemorvos táppénzre vételi joggal is rendelkezik, őt keresik fel. S ez így látszik célszerűnek, hiszen az üzemorvos nemcsak a rendelőben találkozik betegeivel, hanem munka közben is. Sokkal jobban ismeri munkahelyi, családi, szociális körülményeit, közvetlenebb kapcsolatot teremthet gondozottjaival. De semmiképpen nem nélkülözheti eredményes gyógyító munkájához a magas színvonalú egészségügyi ellátást biztosító rendelőintézeti és kórhá-. zi hátteret. Az üzemorvosi gondozás azért is előnyösebb, mert a gondozottak egészségi állapotuk javulása, vagy változatlansága esetén hajlamosak arra, hogy kérés ellenére sem jelennek meg a rendelőben. Az üzem zártsága, fegyelme lehetővé teszi a munkaidő alatti berendelést, vagy a munkahelyen való meglátogatást, s ez a gondozási munka hatékonyságát növeli. Az üzemorvosok tapasztalatai szerint gondot jelent az, hogy a beteg felkeresi a körzeti orvost, üzemorvost, esetleg valamelyik szakgondozót, és többeket foglalkoztat betegségével, mint ez célszerű volna, s ráadásul hol egyik, hol másik helyen kezelteti magát. Ennek elkerülésére a Kecskeméti Konzervgyárban azt a gyakorlatot alakították ki,, hogy ha a lakóhelye szerint illetékes körzeti orvos vette táppénzbe a beteget, annak az erről szóló dokumentumokat az üzemi orvosi rendelőben is be kell mutatnia. Megpróbálkoztak azzal is, hogy a vidéki betegek gyógykezeléséről „üzenőfüzetben” tájékoztassák egymást az orvosok. Sajnos ez nem vált be, mert a beteg vagy nem vitte magával a körzetbe, vagy népi merte megmutatni körzeti orvosának. Pedig ez a tájékozatlanság is a beteg rovására megy... A Kecskeméti Konzervgyárban .a két. év óta végzett gondozói munka eredményeképpen az üzemorvosi rendelő napi forgalma egyenletessé vált, s emellett a betegek fokozottabb, magasabb szintű ellátását valósíthatták meg. A megelőző orvosi munka elsősorban a dolgozók érdekeit szolgálja. Ám nem mellékes az sem, hogy - az idejében felfedezett betegségeket könnyebben gyógyíthatják, így csökken a betegállományban töltött idő. A hatékony, következetesen végzett gondozási munkától várják a táppénzes napok számának csökkenését is: ez pedig a termelés, a gyár érdeke ... « »
