Petőfi Népe, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-10 / 238. szám

T 4 • PETŐFI NÉPE • 1981. október 10. Exporthitel melléktevékenységhez A nemesfém- és igazgyöngy-ke­reskedelem, a kőolaj- és mélymű­velésű bányafeltárás, a repülőgép­gyártás mellett tételesen még 21 olyan tevékenység van, amit egy kormányrendelet megtilt a tsz- melléküzemeknek. Ezek a tilal­mak azonban nem gátolják a téeszek gazdaságos működését. A „maradék” melléktevékenységből származik ugyanis a közös gazda­ságok árbevételének 40 százalé­ka. Köztudott hogy a tsz-mellék- üzemek elsősorban a nagyipari vállalatok számára gazdaságtalan termékek gyártásával foglalkoz­nak. Ez, a jobb kifejezés híján, megtűrt tevékenység a háttéripar fejlesztési igénye miatt most az adminisztratív korlátozások je­lentős csökkentésével polgárjogot nyert. Az alkatrész-, részegység-, fél- késztermék-gyártás, egyszóval a háttéripar fejletlensége nem egy­szer gazdaságtalanná teszi a kész­termékek exportját. Eltekintve most a háttéripar fejlesztése, kü­lönböző szervezeti kérdéseinek részletes elemzésétől, a megoldá­si lehetőségek között helyet ka­pott a tsz-melléküzem is. Ezek a méreteikben kis- vagy ' középüzemek jelenlegi technikai szintjükön is alkalmasak, vagy al­kalmassá tehetők a viszonylag alacsony feldolgozottságú — szak­nyelven szólva — háttéripari ter­mékek előállítására. Méreteiknél fogva rövid átfutási idővel, gyor-. san és rugalmasan tudnak alkal­mazkodni a mindenkori kereslet­hez. A viszonylag kisebb eszköz- terhek miatt termelési költségeik is alacsonyak. A tsz-melléküzemek háttér­iparrá változtatása azonban bo­nyolultabb mint azt hinnénk. Ah­hoz például, hogy a tsz-mellék­üzemek egyáltalán tudják, mivel foglalkozzanak, az egyes ipar­ágaknak az igényelt termékekről cikklistákat kell összeállítani és közreadni. Mindezt azonban fej­lesztésnek kell megelőznie, mert a tsz-melléküzemekben bármeny­nyire is egyszerű körülmények között dolgoznak — egy kalapács­csal és egy reszelővei — azért mégsem lehet mindent megcsi­nálni. A fejlesztés pénzkérdés. És hiá­ba a legcsábítóbb lehetőség, ha egy tsz-nek választania kell, hogv traktort vegyen a szántáshoz, vagy melléküzemet nyisson, a traktort választja. A Magyar Nemzeti Bank ál­lásfoglalása szerint azonban az importhelyettesítést szolgáló tsz- melléküzemek éppen olyan ked­vezményes exporthitelt kaphat­nak, mint az export bővítését szolgáló mezőgazdasági vállalko­zások. A kedvezményes hitelnyúj­tás feltétele elsősorban az. hogy a fejlesztés tartós és gazdaságos megtakarítást tegyen lehetővé, és ,a gyártott termék korszerű, adott esetben még exportálható is le­gyen. Egyebekben a kedvezmé­nyes hitel feltételei azonosak az exportkapacitások fejlesztésére nyújtható hitel feltételeivel. Ezek szerint a racionális im­portgazdálkodást, magyarán az importhelyettesítést szolgáló mel­léküzemek létesítésére, bővítésére vagy korszerűsítésére a bank ab­ban az esetben nyújt kedvezmé­nyes hitelt, ha a teljes befektetés a nettó devizahozamból maximum 3 év alatt megtérül. A feltételek­nek azonban ezzel még koránt- sincs vége. A megtérülésnél ugyanis szá­mításba kell venni az importált gépek amortizációját, valamint a világpiaci áron számított energia­felhasználást. További feltétel, hogy a termelés és értékesítés mind a vállalat, mind a népgaz­daság számára gazdaságos,' a nép- gazdasági egyensúly szempontjá­ból kedvező legyen. Mindezek alapján látszik, hogy a bank nem fut a tsz-ek után hitelajánlatokkal, de a megalapo­zott döntéseket kész korrektül tá­mogatni ! Persze ezek a lehetőségek nem azt jelentik, hogy a téeszek mel­léküzemei megoldhatják a háttér­ipar fejlesztésének gondjait, de a feszültségeken nagymértékben enyhítenek. És már ennek is óriási a népgazdasági jelentősége! B. P. ? Amíg a szőlőből bor lesz § Drabant Katalin most a gyakorlatban bizonyítja, hogy sokat tanult három esztendő alatt Budafokon. • Többször erre járt a fotó- riporter, míg sikerült 1 lencsevégre kapni a szőlő­átvételt. Hol van már a tavalyi hó, illetve a tavalyi szüret?... Amikor az volt a gondja a Középmagyarországi Pincegaz­daságnak, hogy nem tudta abban a tempóban fogadni a für­tökkel teli kocsikat, mint ahogy érkeztek a feldolgozó tele­pek kapuihoz. % Fordított világ jár az idén, alig látni szőlőt szállító kocsi­kat a pincegazdaság környékén. Nemcsak a tél és tavasz mínuszai gyérítették a termést. A szőlőtermelők sok helyütt „bespájzolnak” amíg tárolókapacitásuk engedi, így nem cso­da, hogy Nagy1 Lajos, a Középmagyarországi Pincegazdaság igazgatóhelyettese szomorúan rögzíti: eddig a tervezettnek alig 10 százalékát, összesen 9 ezer tonna szőlőt vettek át... A vállalat pedig jelentős anya­gi áldozatokat hozott annak ér­dekében, hogy zökkenőmentes és gyors legyen az átvétel. Az FU 66—20-as forgalmi rendszámú speciális IFA vezetője Pittenauer János büszkén mutatja, hogy az önrakodó IFA-val napjában 12— 13 fordulót is megtesz, ha reggel 6-tól este 7-ig, 8-ig dolgozik úgy, ahogy egy kampányban illik ... □ □ □ A kecskeméti telephelyen há­rom szovjet és egy olasz prés óránként 80 tonna szőlő sajtolá­sára képes. Ottjártunkkor délelőtt 9 óra körül Horváth Gyula tmk- lakatos szorgoskodott csak a gé­pek között. Az első ütemben be­szállított szőlővel 8 óra után már végeztek, s 11 előtt nem gyűlik össze annyi, hogy érdemes legyen újra indulni. Kevesebb a munka, de ennek egyáltalán nem örülnek, hisz sokkal kevesebb lesz az a szőlőmennyiség, amiből bor lehet majd. Nagyon lassan telnek az ezer hektoliteres ülepítő tartályok is... A pincészetben még a tavalyi bor ad munkát. Lugosi Zoltán bo­rász szakmunkás a 200 hektoliter óránkénti kapacitású MO PIEVE- szűrőn dolgozik. Bizton állítja: nem az ő hibája, ha alkalmasint üledéket talál a vásárló a literes' palack alján. A korszerű beren­dezés, ha betartják a technoló­giát, minden szennyeződést ki­szűr ... A tartályba hektoliterszám fo­lyik a bor. Csak egy kis bögre kel­lene segédeszközként, s hörpint- hetne belőle igénye, kedve szerint. Ismerős a mondás: a nyomtató lónak nem lehet száját bekötni. Lugosi Zoltán rázza a fejét, talán másutt az élelmiszeriparban így van, de nálunk hamar kitelne a becsülete annak, aki gyakorlatot csinálna a poharazgatásból. Meg különben is: Jakabszállásról jár kocsival; s nagyon valószínűnek tartja, hogy nem néznék jó szem­mel a rendőrök, ha egy-egy po­hárkával legurítana... □ □ □ Drabant Katalin fiatal a szak­mában. Szeptember 1-e óta dol­gozik a pincészetben. Szakmunkás • Erdélyi Károlyné csoportveze­tő a kiszállításra kerülő bor mi­nősége fölött őrködik. - (Méhesi Éva felvételei) ő is, Budafokon végzett. Hogyan lett borász? Nehéz erre válaszol­ni. Egy 14 éves gyereklány nem biztos, hogy kellő felelősséggel igazgatni tudja élete folyását. Ki­kerülve az iskolapadból, úgy ér­zi, nem választott rosszul. Megta­nulta a bor kémiáját, biológiáját, most a gyakorlat következik, mes­tere akar lenni a szakmának. Ezért iratkozott be a szakközépis­kolába, hogy az elmélet és a gya­korlati ismeretek együtt segítsék a munkában. A 17 évesek biztonságával ad jótanácsot a szőlősgazdáknak; ne cukrozzák a mustot. — Hogy miért? — Azért, mert felborul az egyensúly. Aki borásznak vallja magát, az nem mesterkedik. Tizennyolc éve dolgozik a labo­ratóriumban Erdélyi ■ Károlyné csoportvezető. Többek között ő is felelős azért, hogy ne legyen mis* nőségi kifogás. Idáig 24 ezer hek<- toliter bort szállítottak nyugati piacra. Egyik tétel vizsgálata ezek­ben a napokban történik, hogy rövid időn belül eljusson ren­deltetési helyére, Svédországba. A svéd vevő igényes. Mindenre kiterjedő vizsgálatot kér. Van munkájuk hát bőven a laborban dolgozóknak. .□ □ □ Nemcsak fizikai, kémiai, hanem mikrobiológiai vizsgálatok, ellen­őrzések is óvják a minőséget. Puskás Erzsébet megbízott mikro­biológus feladata, hogy folyamato­san ellenőrizze a borok tisztasá­gát. Sőt azt is: milyen munkát végzett a palackmosógép. A bor mikróbaöiő képessége közismert de erre alapozni nem lehet. Ha gondok vannak a csapvíz tiszta­ságával, akkor ők jeleznek elő­ször, s időben leállíthatják a mo­sógépeket, mint ahogy történt ez az idén júniusban is ... □ □ í □ Örömtelibb feladat lett volna egy jó termést követő mozgalmas szőlőfeldolgozásról szólni ebben a riportban. Sajnos, ennek gátat vetett az idei mostoha tavasz. Ilyenkor nem marad más hátra, mint a bizakodás, talán jövőre, akkor kellemesebb gondjuk lesz a pincegazdaságban dolgozóknak, birkózhatnak a beérkező szőlő tonnáival... Szabó Fái Miklós BÉNYEI JÓZSEF MAGYAR ÍRÓK PEREI 5. A fejedelem Nyilvános vitára gyülekezett 1655. szeptember 24-én Gyulafe- hérvárott néhány igen tekinté­lyes személyiség. A legtekintélye­sebb maga II. Rákóczi György, erdélyi fejedelem, továbbá Csu- lai György, Erdély püspöke, Ke­resztúri Pál, a fejedelem egykori nevelője, Basirius Izsák, a gyula- fehérvári kollégium rektor-pro­fesszora, s Apáczai Csere János, a kollégium classis poetica rekto­ra. A tudós számadása Nyilvános vita? Ennek nevezték nem is volt valódi per sem a vi­lági, sem az egyházi jog értelmé­ben. vita volt csupán, ennek cél­ja azonban az, hogy ítéletet ül- jenek-mondjanak a kor legkivá­lóbb szelleme, pedagógusa, filozó­fusa. tudósa, a hollandiai Utrecht-, bői épp Csulai püspök által haza­hívott Apáczai fölött. . A számadás minden bizonnyal Basirius ötlete volt, az ötletet azonban a fejedelem emelte ha­tározott szándékká. Basirius 1655. márciusában foglalta el azt a pro­fesszori széket, amely Bisterfild János halála után tulajdonképpen Apáczait illette volna. Csakhogy a fejedelem igen élesen fordult szembe az Apáczai által képviselt egyházpolitikai irányzattal, a pu­ritanizmussal. A puritanizmus angol vallási mozgalom (purus = tiszta), a kál­vini reformáció alapján fordul szembe az anglikán egyházzal. Teológiájuk szerint a hitben a meggyőződés, kegyesség, lelkiis­meretesség a döntő. A mozgalom­nak I az egyházak irányítása szempontjából két irányzata volt, a mérsékeltebb presbiteriánusok, akik az egyház irányítását, s ne­mesek és jobbágyok közül választ­ható presbiterek kezébe akarták adni, s a radikálisabb independen- sek. akik teljes függetlenséget és önkormányzatot követeltek min­den gyülekezet számára. közbeszól Erdélyben ugyanakkor az ál­lamegyház eszméje érvényesült, a fejedelemnek egyházvédő szerepe volt, ugyanakkor az egyháznak a fejedelmet mint védelmező urát. kellett szolgálnia, támogatnia. En­nek az az ideológiai alapja, hogy a kor felfogása szerint a fejede­lem hatalma Istentől ered. Ez jel­lemezte az erdélyi fejedelemség egyházi és világi hatalmi szerve­zetét is. A puritánokat vitákban is, adminisztratív intézkedések­kel is igyekeztek .„lebírni”. Ez a harc Basirius Erdélybe érkezésé­vel megerősödött, ö ugyanis az angol polgári forradalomban ki­végzett I. Károly angol király ud­vari papja volt. s Angliából me­nekülnie kellett. Ez magyarázza fanatikus gyűlöletét a puritánok iránt. Lehet a Basirius—Apáczai vi­tának más oka is. Köztudott, hogy Apáczait diákjai nagyon szeret­ték, műveltsége, embersége igen nagy hatást gyakorolt a fiatalok­ra. Basirius viszont — • Bethlen Miklós szavait idézve — pedagó­gusként a „jóindulatú ifjúság előtt unalmas volt... haszonta­lan disputációi miatt”, sőt tanít­ványai szerint az általa betöltött tisztségre és jövedelemre nem is volt érdemes. Féltékenység tehát? Lehetséges, nem idegen ez a tu­domány kisszerű művelőitől. Ki győzött? A számadást maga Basirius ve­zette be előadással,, amelyet a puritanizmus ellen irányított he­vesen, támadó szellemben. A for­radalmi terror és a király gyilkos­ság rémét rajzolta az amúgy is ingerlékeny, labilis fejedelem elé. Apáczai maga is úgy látta, hogy az independensek és presbiteriá­nusok „bűneinek” emlegetésével Basiriusnak az volt a szándéka, hogy II. Rákóczi Györgyöt az er­délyi újítók ellen hangolja, hi­szen egyenesen javasolta néhány „independens nebuló” kivégzését. Komolyan vette? Csak ijeszteni akarta őket? Ki tudja ezt már. Azt azonban elérte, hogy a fe­jedelem roppant indulatba jött. Seivent János kivonatos feljegy­zései szerint ezt a professzori su- galmazást és fejedelmi indulatot az alábbi heves párbeszéd kö­vette: — Ha a tanítók között akad in­dependens — harsogta a fejede­lem —, az nyilvánosan tegye meg az ellenvetését. Basirius pilátusi pózban vála­szolt: — Nem hiszem, hogy akadnak közöttünk ilyenek. — De én bizonyosan tudom, hogy van néhány ilyen tanító. Előre megbeszélt „provokáció” volt ez? Nincs kizárva. Apáczai mindenesetre ekkor szólt közbe, miután megérezte a neki szánt szúrást. — Nagyságos fejedelem, leg­kegyelmesebb uram! Olyat nem is hallottunk, hogy köztünk va­laha is independensek lettek vol­na, azt sem hiszem, hogy most lennének. Hanem amennyiben vannak néhányan, úgy azok pres­biteriánusok. Ami engem illet, én sohasem voltam independens, most sem vagyok az, és nem is leszek soha, hanem igenis presbiteriánus vagyok. — A presbiteriánizmus út az independentizmushoz — szólt köz­be a fejedelem. — Kegyelmes uram, természe­tesen így mondják. A deákok szeretik Basirius persze^a finom válasz­ra gyorsan a presbiteriánusra tá­madt (a korabeli tanúk szerint meglehetősen összekeverte a két irányzatot, s most már megindult a vita a két ellenfél között. Apá­czai, bár nem készülhetett fel előre, érvelt, bizonyított. Nincs ugyan pontos, korabeli híradás erről, de bizonyosnak látszik, hogy csakhamar Apáczai kereke­dett felül. A fejedelem ugyanis hevesen, keményen szólt közbe, s kelt védelmére sugalmazójának, Szathmáry Pap Mihály tanúsága szerint az• alábbi szavakkal: — De Isten engem úgy segél- jen. Apáczai uram, a Megyesi presbitériumot, amíg élek, ide bé nem hozza kend. Mást ne tanít­son, mert Isten engem úgy segél- jen, valaki mást tanít, a Marosba vettetem, vagy a toronyból há­nyatom le! Erre még Keresztúri Pál is köz­beszólt (aki pedig tisztelte a ki­váló nevelőt, s később is védel­mében befolyásolta a fejedelmet) imigyen: — Bezzeg kimutatá ám kegyel­med. Apáczai uram, foga fehér­jét. Bizony valójában gyermeki argumentumokat hoza kegyed elő, s a többi. Hermann Dávid arról is tudósít, hogy a fejedelem süvegét az asz­talra vágva, magából kikelve kia­bált. s fogadkozott, hogy a puri­tánokat nem tűri országában. Sőt azt is bejelentette volna, hogy Apáczait 2000 tallér pénzbüntetés­re és száműzetésre ítéli. Végül is — a tekintélyes pártfogók segí- teték Apáczai ügyét — á fiatal tanár büntetése a következő lett: állását elvesztette, a püspök meg­vonta fizetését. Szolgálati lakásá­ból is ki akarták tenni, bár erre nem került sor. Sőt, állítólag lel- készi állást is kínálnak neki, Kéz- divásárhelyen, vagy Nagyenyeden, Apáczai azonban ezt is, a maros- vásárhelyi rektorságot is vissza­utasította. 1656 tavaszára a fejedelem ha­ragja megenyhült, s Apáczai meg­kapta kinevezését a kolozsvári reformátusok triviális iskolájához, amely névleg a gyulafehérvári kollégium partikulája volt ugyan, de tartalmi munkáját tekintve méltó vetélytársa az anyaiskolá­nak. Itt folytatta kiváló pedagó­gusi munkáját, haláláig. Így vég­ződött hát a vitának indult nagy per. Igaz, Apáczainak Kolozsvárott is volt egy kisebb konfliktusa Bátai B. György kolozsvári lel­késszel. Geleji Katona Istvánhoz írott levélében így számol be er­ről: „Bántásom is nagy vagyon, a’ mián a kevély Bátai miá’n. Tely- lyességgel’ azon vagyon, mint ke­vés böcsületecskémben megká­rosíthasson. Vasárnap a titulu­sért erősen ki praedicala. A deá­kok fogják fel ügyemet”. Az öntudatos pedagógus szólal itt. s ezt a tanárpártoló diákma­gatartást még később is látni fog­juk ismétlődni, egy másik kollé­gium ugyancsak újat akaró taní­tója, Csokonai esetében. Igazi elégtételt azonban mindkettőjük­nek az utókor adott. Így látja az üzemorvos Gondozási munka X a Kecskeméti Konzervgyárban A Kecskeméti Konzervgyár át­lagosan 2500 dolgozót foglalkoz­tat, akiknek üzemorvosi ellátásá­ról két orvos gondoskodik. A kecskeméti gyár üzemorvosához dr. Rapai Évához 873 nő és 627 férfi, zömmel fizikai állományú dolgozó tartozik, negyedrészük vi­dékről bejáró. A gondozási mun­ka kialakításáról és gondjairól, nehézségeiről kétéves tapasztala­tai alapján tanulmányt állított össze a doktornő. A gyár valamennyi dolgozójával évente egyszer legalább foglal­koznia kell, hiszen az élelmiszer- iparban kötelező egészségügyi könyvet minden esztendőben meg kell újítani. Így lehetőség nyílt arra, hogy valamennyi dolgozót általános szűrővizsgálatnak ves­sék alá, ennek során fény derül a már meglévő, de panaszt még nem okozó betegségre. A króni­kus betegségben szenvedő dolgo­zók száma fokozatos emelkedést mutat, 1979-ben 106, 1981-ben 208 gondozottat tartottak nyilván. Különösen a szív- és érrendszeri betegségek, illetve a tavaly meg­tartott cukorszűrés „eredménye­képpen” a nyilvántartott cukor­betegek száma gyarapodott. A gondozási munka lényege, hogy az orvos nem várakozik a betegekre, hanem egészségi álla­potuktól függően havonta, kétha­vonta vagy negyedévenként visz- szarendeli őket. \ Sok esetben vitatott, ki végezze el a gondozást: a körzeti\orvos, a szakrendelés, vagy az üzemor­vos? Dr. Rapai Éva tapasztalata szerint a munkaképes korú bete­gek abban az esetben, ha az üzemorvos táppénzre vételi jog­gal is rendelkezik, őt keresik fel. S ez így látszik célszerűnek, hi­szen az üzemorvos nemcsak a rendelőben találkozik betegeivel, hanem munka közben is. Sokkal jobban ismeri munkahelyi, csa­ládi, szociális körülményeit, köz­vetlenebb kapcsolatot teremthet gondozottjaival. De semmiképpen nem nélkülözheti eredményes gyógyító munkájához a magas színvonalú egészségügyi ellátást biztosító rendelőintézeti és kórhá-. zi hátteret. Az üzemorvosi gondozás azért is előnyösebb, mert a gondozot­tak egészségi állapotuk javulása, vagy változatlansága esetén haj­lamosak arra, hogy kérés ellené­re sem jelennek meg a rendelő­ben. Az üzem zártsága, fegyelme lehetővé teszi a munkaidő alatti berendelést, vagy a munkahelyen való meglátogatást, s ez a gon­dozási munka hatékonyságát nö­veli. Az üzemorvosok tapasztalatai szerint gondot jelent az, hogy a beteg felkeresi a körzeti orvost, üzemorvost, esetleg valamelyik szakgondozót, és többeket foglal­koztat betegségével, mint ez cél­szerű volna, s ráadásul hol egyik, hol másik helyen kezelteti ma­gát. Ennek elkerülésére a Kecs­keméti Konzervgyárban azt a gyakorlatot alakították ki,, hogy ha a lakóhelye szerint illetékes körzeti orvos vette táppénzbe a beteget, annak az erről szóló do­kumentumokat az üzemi orvosi rendelőben is be kell mutatnia. Megpróbálkoztak azzal is, hogy a vidéki betegek gyógykezelésé­ről „üzenőfüzetben” tájékoztassák egymást az orvosok. Sajnos ez nem vált be, mert a beteg vagy nem vitte magával a körzetbe, vagy népi merte megmutatni kör­zeti orvosának. Pedig ez a tájé­kozatlanság is a beteg rovására megy... A Kecskeméti Konzervgyárban .a két. év óta végzett gondozói munka eredményeképpen az üzemorvosi rendelő napi forgal­ma egyenletessé vált, s emellett a betegek fokozottabb, magasabb szintű ellátását valósíthatták meg. A megelőző orvosi munka első­sorban a dolgozók érdekeit szol­gálja. Ám nem mellékes az sem, hogy - az idejében felfedezett be­tegségeket könnyebben gyógyít­hatják, így csökken a betegállo­mányban töltött idő. A hatékony, következetesen végzett gondozá­si munkától várják a táppénzes napok számának csökkenését is: ez pedig a termelés, a gyár ér­deke ... « »

Next

/
Thumbnails
Contents