Petőfi Népe, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-10 / 238. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA ------------------------------------------------------------------------------------------XXX VI. évi. 238. szám Ara: 1,40 Ft 1981. október 10. szombat Városi-járási pártértekezlet Baján Tegnap reggel Baján külön- külön, pártértekezletre gyűltek egybe a Magyar Szocialista Munkáspárt városi és járási pártszerveinek küldöttei. Mindkét tanácskozás résztvevői beszámolót hallgattak meg az 1980. évi pártértekezlet óta végzett munkáról. Ezután a városi és járási küldöttek a Helyőrségi Művelődési Otthonban együttesen tanácskoztak. hogy megválasszák a városi" járási pártbizottságot. A pártértekezleten részt vett és felszólalt Romány Pál, a megyei pártbizottság első titkára. A jelölőbizottság . javaslatának előterjesztése után került sor a városijárási pártbizottság megválasztására. A városi-járási bizottság első ülésén megválasztotta a végrehajtó bizottságot, a pártbizottság titkárait, a fegyelmi bizottság elnökét és tagjait, valamint a munkabizottságok elnökeit és tagjait. Az MSZMP Bajai városi- járási bizottságának első titkára Papp György, titkára Várnagy István lett. A pártértekezleten részt vett Katanics Sándor, a megyei párt- bizottság titkára és dr. Posváncz László, a megyei pártbizottság osztályvezetője. A VI. ötéves területfejlesztési tervről tárgyalt a Szakszervezetek Megyei Tanácsa A Szakszervezetek Megyei Tanácsa tegnap Kecskeméten ülést tartott, amelyen többek között részt vett dr. Csehák Judit, a SZOT titkára. Hegedűs István, a megyei pártbizottság osztályvezetője. A testület Bács-Kiskun megye, VI. ötéves területfejlesztési tervét tárgyalta meg. A tanács^ kozást Neiner János, az SZMT elnöke nyitotta meg, majd az írásban kiküldött előterjesztéshez Tokai László, a megyei tanács általános elnökhelyettese fűzött szóbeli kiegészítést. — A területfejlesztési terv az SZMT és a megyei tanács közötti együttműködési megállapodás alapján kerül ezen a fórumon megtárgyalásra — mondotta* bevezetőül az előadó. — A tervkészítés egyik sajátossága ugyanis a demokratizmus, a társadalom széles rétegeinek bevonása a terv alakításába. A tervjavaslatot megvitatta már a párt, a Hazafiás Népfront, a MTESZ, a Magyar Közgazdasági Társaság, a KISZ és még néhány más társadalmi szervezet az előkészítés időszakában. Ezután pedig rövidesen a megyei tanács ülése elé kerül, amely majd dönt elfogadásáról. A mostani középtávú terv másik sajátossága, hogy gazdasági szempontból minden eddiginél nehezebb időszakban készült, s kidolgozása hosszabb időt vett igénybe. A hosszabb tervezési szakasz viszont alaposabb elemző munkát, a helyi, a területi, a nép- gazdasági, a csoport- és egyéni érdekek összehangolását, az időközbeni változások miatti módosítását tette lehetővé. Üj sajátosság a terv nyitott jellege. A világgazdaságban végbemenő, s bennünket is érintő, előre nem látható változások rugalmas alkalmazkodást igényelnek, nem tűrik a merev kötöttségeket. Ezért a tervben kevesebb a számszerű előírás, és inkább a fő célkitűzések,, illetve arányok meghatározása vált indokolttá. A területfejlesztési terv két fő részre tagolódik: a gazdasági és termelő ágazatok, valamint a lakossági ellátás fejlesztésének előirányzataira. Ezek a sikerrel befejezett V. ötéves terv eredményeire épülnek, figyelembe véve a népgazdaság VI. ötéves tervének célkitűzéseit.- Számottevően ' befolyásolja a megye új középtávú tervének előirányzatait a lakosság számának és korösszetételének alakulása. A megye lakóinak száma ugyan nem változik, korösszetétele azonban módosul. Mérséklődik a bölcsődék, óvodák iránti igény, viszont lökésszerűen növekszik a nyomás az általános iskolákra, az idős emberek ellátását szolgáló intézményekre. Tervszerűen csökkenteni kívánjuk a lakosság városokba áramlásának ütemét is. A tervkészítésnél azt sem hagyhattuk figyelmen kívül, hogy csökken a munkaképes korú aktív keresők száma. Az előadó ezután a termelő ágazatok fejlesztésével foglalkozott. Mint mondotta, felmerült a kérdés, vajon reális-e az országos ütemnél gyorsabb fejlődést előirányozni? A megyében az V. ötéves tervidőszak végén olyan új (Folytatás a 2. oldalon.) • Tohai László szóbelileg kiegészíti az írásos előterjesztést. (Méhest Éva felvétele) befejezte munkáját az országgyűlés őszi ülésszaka A KÖRNYEZETVÉDELMI TÖRVÉNY VÉGREHAJTÁSÁNAK TAPASZTALATAI Pénteken 10 órakor a Parlamentben folytatódott az országgyűlés őszi ülésszaka. A padsorokban helyet foglalt Lo- sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, ott voltak az MSZMP Politikai Bizottságának más tagjai, a Központi Bizottság titkárai, a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban foglaltak helyet a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői, tagjai. A tanácskozás megkezdése előtt Apró Antal, az országgyűlés elnöke meleg szavakkal köszöntötte Magyarország kedves vendégét: Jósé Eduardo dos Santost, az MPLA-Munkapárt és az Angolai Népi Köztársaság elnökét, aki párt- és kormányküldöttség élén tartózkodik hazánkban, s ellátogatott a Parlamentbe. Méltatta azt a harcot, amelyet a fiatal Angolai Népi Köztársaság dolgozói vívnak nemzeti függetlenségük, területi szuverenitásuk védelméért, a gyarmati örökség felszámolásáért, a gazdasági, társadalmi felemelkedésért. A magyar nép ismeri ezt az elszánt küzdelmet, szolidáris Angolával és őszinte megbecsüléssel tekint a baráti ország elért eredményeire. Apró Antal a magyar törvény- hozás nevében is újabb sikereket kívánt országépítő munkájához Angola népének, kiemelve: a Magyar Népköztársaság, egész dolgozó népünk — csakúgy, mint eddig — minden téren támogatja Angola igazságos harcát, forradalmi erőfeszítéseit. A képviselők — az elfogadott napirendnek megfelelően — ezután meghallgatták Gonda György államtitkárnak, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének beszámolóját az emberi környezet védelméről szóló 1976. évi II. törvény végrehajtásának tapasztalatairól. öt évvel ezelőtt, 1976*ban alko* tott törvényt az országgyűlés az emberi környezet védelméről — mondotta elöljáróban az államtitkár. — Ezt megelőzően a környezetvédelem egyes részterületeivel már foglalkoztak magas szintű jogszabályok. Ilyen volt a vízügyi törvény, az egészségügyről szóló törvény, vagy például a természetvédelemről alkotott törvény- erejű rendelet. Az 1970-es évek derekán nyilvánvalóvá vált azonban, hogy ezek a szabályok, az ezekre alapozott intézkedések nem elégségesek, a környezetvédelem ügyét átfogóan és egységesen kell rendezni. így került sor öt éve a törvényben azoknak az elveknek, céloknak és teendőknek összegezésére, amelyek a föld, a víz, a levegő, az élővilág, a táj és a települési környezet hatékonyabb védelmét szolgálják. Az intézkedések középpontjában az ember áll. Amikor a törvény megjelölte a célokat és a teendőket, figyelembe kellett venni, hogy egyrészt a környezetünket érő kedvezőtlen hatások bonyolultak, egymásra épülnek, másrészt pedig a természet öntisztuló képessége e hatások nem mindegyikével szemben képes védelmet nyújtani. A többi között példa erre, hogy az ipar, a mezőgazdaság és a háztartások évente több tízmillió tonna hulladékot 'bocsátanak ki, a települések, a közlekedés, az ipar fejlődése sok ezer hektár termőterületet „fogyaszt”, a gépkocsiállomány — és az általa okozott szennyezés is — órási mértékben megnőtt. A törvény végrehajtásának alapvető feltétele volt azt tisztázni, hogy a környezetvédelem egyes részfeladatainak megoldásában melyik minisztériumnak és főhatóságnak mi a teendője, mire terjed ki a felelőssége. Az is egyérA mezőgazdasági üzemekben sűrűsödnek a tennivalók. Az őszi érésű növények termésének betakarításával egyidőben el kell vetni a kalászosokat is. Legfontosabb ezek közül a búza, amelyet az idén nagyobb területen vetnek, mint az elmúlt esztendőben. A megye déli és Duna melléki területein mintegy 13 százalékkal növelik a vetésterületet. Erre ösztönzi a termelőket a nemrég nyilvánosságra hozott új szabályozórendszer is. Eszerint azok a mezőgazdasági üzemek, amelyek a gabonatermelést az 1976—1980-as évek átlagos termelésének 10 százalékkal növelt mennyiségén túl is emelik, prémiumot kapnak. Ennek összege 1982-ben 100 kilónként 60 forint lesz. A megyében nemrég két búzatermelési tanácskozás is lezajlott, ahol megvitatták a mezőgazdasági szövetkezetek az elmúlt évek termelési tapasztalatait. Az előadásokból és a vitából kitűnt, hogy van törekvés a hozamok növelésére. Az üzemek igyekeznek az egységnyi területről minél több gabonát betakarítani. Ennek érdekében gondosan készítik elő a magágyat, gondoskodnak a talaj tápanyag- egyensúlyáról, és gondosan válogatják meg azokat a fajtákat, amelyek legalkalmasabbak a helyi termesztésre. Ez a gondosság is jelzi, hogy milyen fontos növény nálunk a búza, hiszen mindennapi kenyerünk alapanyagát adja., Ide kívánkozik az is, hogy Bács-Kiskun megye mezőgazdasági üzemei mintegy két és fél millió ember kenyérnekvalóját termelik meg. Az időjárás eddig kedvezett. Az aranyló napsütés nemcsak a kertészeti növények béltartalmát javította, hanem emelte a répa cukorfokát, a kukorica víztartalma 10 százalékkal alacsonyabb, mint az előző, esztendőkben. Ez utóbbi energiatakarékosság szempontjából sem közömbös, hiszen kevesebbet kell szárítani ahhoz, hogy tárolásra alkalmas legyen. Terjed a tengerinek a fóliával bélelt és takart gödrökben történő raktározása is. A betakarítást követő vetésekhez, a jó magágykészítéshez megvan a talaj optimális víztartalma. Jó példa máris van annak bizonyítására, hogy az üzemek összefognak a munka megtelmüvé vált, hogy mindenekelőtt annak kell eljárni. intézkedni, akiknek a tevékenysége nyomán a környezet károsodik, vagy károsodhat. Negyvenmilliárd forint öt év alatt A tennivalókat két kategóriába kellett sorolni. Az egyik a korábban kialakult szennyező források, hatások folyamatos megszüntetése, illetve csökkentése. A másik pedig az, hogy az új beruházások, fejlesztések megvalósítása során figyelembe vegyék a környezeti viszonyok esetleges változásait is. Ez utóbbiban egy igen lényeges követelmény: a megelőzés jut kifejezésre. A környezet- védelemben ma a korábbi időkből származó hiányosságok, mulasztások kiigazítása okozza a legtöbb gondot, de a jövő útja a megelőzés: olyan fejlesztési gyakorlat, amelynek természetes eleme az emberi környezet megóvása. Kétségkívül — akár az egyik, akár a másik feladatkörről legyen szó —, a megoldáshoz anyagi eszközök is szükségesek. A korábbi időkből származó gondok felszámolásában szigorú fontossági sorrendet szükséges érvényesíteni. Reális feladatnak azt lehet tekinteni, hogy legkésőbb az üzemek esedékes rekonstrukciója, felújítása során tegyék meg a szükséges intézkedéseket, alakítsák ki a környezetvédelmi feltételeket. Az új beruházások esetében elvileg a szükséges garanciák adottak, de a megvalósítás sokszor követel beavatkozást. mert a figyelem nem mindig terjed ki erre a követelményre. Még most is előfordul rosszul értelmezett „takarékoskodás” a környezetvédelmi beruházások terhére. A víz, a levegő tisztaságának védelmére, valamint a termőföld védelmét szolgáló meliorációs célokra öt év alatt együttesen mintegy 40 milliárd forintot fordítottak. Ez becsült adat. és tartalmaz olyan megoldásokat is. amelyeknél a termelési célok és a környezetvédelmi érdekek szerencsésen találkoztak. A legkevesebb a hulladékokból származó szennyezések megelőzése és megoldása területén történt, összefügg ez a másod-nyersanyag- ~ ként újra felhasznált hulladékok viszonylag alacsony arányával — ez Magyarországon az iparban nem éri el a 10 százalékot —. és a háztartási hulladékok elhelyezése körüli rendezetlen állapotokkal is. Amikor a környezetvédelmi törvény megszületett, még csak kisebb. üzemi méretű feladatok adódtak a veszélyes hulladékok káros hatásával kapcsolatosan. Ma már elfogadott felismerés, hogy átgondolt és szigorú intézkedések szükségesek. Becslés szerint évente 300 ezer tonna mérgező hulladék jön létre és ennek sorsáról kell felelősséggel dönteni. tárolásáról, részben visszanyeréséről vasv ártalmatlanításáról gondoskodni. Az iparvidékek gondjai A környezet állapota lényegében leolvasható az ország gazdaságföldrajzi térképéről. Azokon a területeken voltak és vannak gondok, ahol az ipar nagymértékben koncentrálódott: elsősorban Budapesten és térségében, Észak- és Közép-Dunántú- lon, a borsodi iparvidéken és Baranyában. Az elmúlt években az anyagi eszközök tervszerű fel- használása már hozott szerény gyorsítására. A bajai, a sze- remlei és a vaskúti közös gazdaságok a silókukorica-betakarításban kooperáltak. A bajaink egyébként segítenek más gazdaságoknak a kukoricaszárításban is. Vallják, hogy fontos minden munkára alkalmas perc kihasználása, hiszen nem tudni, mikor köszönt be az esős időjárás. A korszerű, nagy teljesítményű gépekkel rendelkező gazdaságokban több műszakban dolgoznak. Sok tennivaló van még hátra a mezőgazdasági üzemekben, sőt a munka nagyobb része még elvégzésre vár. Most érvényes igazán az a mondás, hogy az idő pénz. A mezőgazdasági üzemek vezetőinek sokfelé kell figyelniük, hogy a munkaszervezés zökkenőmentes legyen. Annál is inkább, mert az alkatrészhiány változatlan. Egy-egy gép leállása jelentős időveszteséget okozhat. A lehetőségekhez mérten igyekeznek pótolni a hiányzó alkatrészeket, saját műhelyekben is. Nagyon fontos a munka szervezése, főként a kukoricabetakaritás és a búzavetés időben történő elvégzése. Gondoljunk* csak arra, hogy tavaly a hó alól szedték néhány helyen a kukoricát, és decemberben vetették a búzát. Ez is okozta, hogy egyik-másik gazdaságban az átlagosnál jóval alacsonyabb volt az idei termés. • K. S. wmmm eredményeket. 1975-höz viszonyítva 1979-ben a megfelelően kezelt ipari használtvíz-kibocsátás évi 61 millió köbméterről 113 millióra emelkedett. A levegő minőségének javítását 1976 és 1980 között mintegy 5 milliárd forint értékű beruházás szolgálta. Győrött és Pécsett érzékelhető a javulás, Kecskeméten, Ajkán, Szolnokon mérséklődött a fluórszennyezett- ség. A legnagyobb környezetvédelmi beruházás az évi 440 ezer tonna hulladék megsemmisítésére alkalmas, befejezés előtt álló budapesti szemétégetőmű. A változásokat mutatja az is, hogy például Borsod megyében a Lenin Kohászati Művek, a Borsodi Vegyi Kombinát és az Ózdi Kohászati Üzemek több mint 3 milliárd forintot költött környezetkímélő, környezetvédő célokra. Ugyanakkor sok még a teendő a vegyiparban, az erőművekben, a kohászatban, a cementiparban és az élelmiszeriparban. Időszerű volt az Országos Környezet- és Természetvédelmi Tanács határozata a tatabányai és a selypi cementgyár leállítására. Indokolt a Komárom megyei Tanács kezdeményezése a tatabányai ötvözetgyár megszüntetésére. Ezek végső eszközök. A teendők lényege, hogy minden gazdasági vezető, de különösen azok, akiknek területén az emberi környezetet, az emberek egészségét veszély fenyegeti, felelősséggel és kezdeményező módon járjanak el. A továbbiakban az atomenergia hazai, békés célú felhasználásának környezetvédelmi összefüggéseiről szólt az államtitkár, emlékeztetve arra, hogy 1980-ban külön törvény született az atomenergiáról. — A törvény végrehajtása, az ennek érdekében tett intézkedések biztosítékot jelentenek arra, hogy ne kelljen tartani a környezetkárosítás veszélyétől. A Paksi Atomerőmű úgy épül meg, hogy üzemeltetése során a környezetbe kerülő szennyező anyagok hatása a megengedettnél lényegesen kisebb lesz. A mérő- és ellenőrző rendszer kiépül és időben elkezdi működését. Tennivalók a Balatonnál A társadalom nagy érdeklődéssel figyel minden, a Balatonnal kapcsolatos változást, tervet, intézkedést. A kormány által jóváhagyott két program szolgálja azt a célt, hogy a jogos aggodalomra okot adó helyzet megváltoztatható legyen. Az egyik a Balaton és térségének vízgazdálkodására, a másik a térség regionális rendezésére vonatkozik. Évekre van szükség ahhoz, hogy ezek végrehajtása nyomán érzékelhető legyen a változás. A folyamatban vagy előkészítés alatt levő munkák kedvező hatást ígérnek. Azt gondoljuk, hogy a terveket nagy .pontossággal kell végrehajtani és elejét venni annak, hogy különböző engedmények meghiúsítsák az eredeti, a megoldást szolgáló szándékot. A Balaton értékeinek megóvását vagy helyreállítását segítené az idegenforgalom visszafogása. Ez évben egyes hétvégi napokon már több, mint 1 millió vendég volt a tó mellett. Amikor néhány éve a Balaton fejlesztésével kapcsolatos tervek elkészültek, ennél lényegesen kisebb igénybevétellel számoltak. Énnek tanulságait is le kell tehát vonni. Az építési fegyelem megszilárdítása — s általában a hatósági előírások betartása és betartatása — ugyancsak elsőrendű része a környezetvédelemnek. • Környezetvédelem a mezőgazdaságban A környezetvédelem vagy annak egy-egy részterülete gyakran áll szenvedélyes viták középpontjában. Különösen sok indulat kavarog akörül, hogy lehetséges-e egyidejűleg a mezőgazdaságot fejleszteni és az emberi környezetet megóvni. Meggyőződésünk szerint kell is, lehet is. Ismeretes, hogy nagymértékben megnőtt a mező- gazdaságban felhasznált kemikáliák mennyisége. Ha ezek . az anyagok a környezetet veszélyeztetik, ennek legtöbbször az az oka, hogy szállításuk, tárolásuk. (Folytatás a 3. oldalon.) *
