Petőfi Népe, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-09 / 237. szám
/ 1981. október 9. • PETŐFI NÉPE • 5 MA IS IDŐSZERŰ SARKADI-MŰ A KECSKEMÉTI SZÍNPADON Elveszett paradicsom • Tolnai Miklós (Zoltán), Garay József (Sebők), Ábrahám Edit (Mira) (Straszer András felvétele) ÚTTÖRŐÉLET Ezer őrsvezető Szerelmi drámának is fölfog- hatnók Sarkadi színpadi történetét, hiszen XX. századi, egymásnak teremtődött Rómeó és Júlia boldogságát akadályozza a férfi korábbi tragikus vétke. Minősíthetnénk az élet értelmét kutató, a hogyan éljünk titkát kereső tételdrámának az öreg és az ifjú Sebőkök sorsát ütköztető, a kecskeméti színiház múlt heti bemutatóját. A „61-es nemzedék” önvizsgáló számvetésének is mondták az 1962-ben, a szerző halálát követő negyvenedik napon, a Madácih Kamarában előadott Elveszett pa- radicsom-ot. Sokjelentésű, sokrétegű dráma. Mégis úgy gondolták jó néhá- nyan — barátok, tisztelők és a tehetség mindig szép számú ellenségei -r, hogy a premier sikere az alkalom különös, feszült, szorongó ünnepélyességének is tulajdonítható. B. Nagy László, barátja, harcostársa pontosan rögzítette a körülményeket: „hallgatták, lesték a színpadról elhangzó, kínnal kiszakadt vallomásokat, .egy lélek pőrére yetkőzését, s a játék mögött a valóság, a szereplők mögött az író titkát fürkészték — aki mintha a saját halálával akarta volna nyomósítani, végérvényessé tenni megidézett hőse katasztrófáját”. A szörnyű, öngyilkos zuhanás miértjét próbálták kihámozni a nézőtéri párnásszékekből. Miért fordult ilyen kilátástalan sötétre a háromszoros József Attila-díjas, Kossuth-díjjal kitüntetett Sarkadi Imre sorsa? Miért maradtak akkoriban kéziratban kitűnő írásai? Volt-e összefüggés állástalansága és elhatalmasodó pesszimizmusa között? Mi lökte egy belvárosi, hatodik emeleti műteremlakás párkányáról a betonra azt a negyvenéves férfit, aki aznap délelőtt, néhány órás élmény lelkesedésével köszöntötte az első űrhajóst, a Föld légköréből kilépő emberiséget? Az Elveszett paradicsom csak. nagyon áttételesen válaszolt a kérdésekre. Nem végrendeletnek szánta szerzője, noha önéletrajzi motívumai vitathatatlanok, A jövőt faggató drámát írt a fogyó erejű, lankadó akaratú, az italtól sebzett, a mellőzéstől megkeseredett, filléres gondokkal küszködő, törpe percemberkéktől nyomorított Sarkadi. Tragédiás sorsa, a tragédiás idők feszültségnövelp, érdekesitő mankói nélkül is megáll a maga lábán, mert a hites és a hitetlen emberek konfliktusa mindig időszerű. Az értékes tulajdonságokban dús sikerember is előbb- utóbb tönkremegy, ha kívülhelye- zi magát a társadalmon, ha céltalan, cinikus életmódot erőszakol magára. Még akkor is, ha — mint Sarkadi, Sebők Zoltán esetében — a háborús/ gyerekkor, a személyi kultusz megismertette „korunk hősét” a kiszolgáltatottság tudatával. És azzal is tisztában volt á sokat csalódott iró az Elveszett paradicsom teremtésekor, hogy csak jobb, tisztább, munkásabb — az egyik 1962-es kritikában még kispolgárinak minősített — életvitel adhat boldogságot, viheti előre a társadalmat, mint az elhibázott tiltott műtéttel szeretőjét elpusztító agysebész tanár fáradhatatlan édésapjáé. Van mondandója számunkra. Erőszakolt időszerűsítés nélkül is van'. Alkalmas arra, hogy ma, holnap, holnapután beavatkozzon életünkbe, az életbe. Jól tette Szőke István rendező, hogy a mű személyes vonatkozásaira csak a szerencsétlenül járt iró utolsó, az-- óta elhunyt képzőművész-barát vendéglátójának halotti maszkjával utal. Bízik a műben! Arra törekszik, hogy minél reálisabb, minél életszerűbb, de azért mégsem valóságos környezetben peregjen a történet. Jó szövetségest talált a diszletet tervező Kerényi József Yibl-dijas építészben. Leleménye — a perspektíva szabályaival feleselő, ám mégis kiegyensúlyozottnak érzett — üvegház-szoba fölött lebegő, széprajzú tetőszer- kezet, amely úgy zárja le az alatta levő teret, hogy szabályos szabálytalanságával, nyugtalan harmóniájával utal a ház tulajdonosára. Ebbe a saját magát, ebbe a természetet vallató otthoniba, a tökéletesítés és a tökéletesedés műhelyébe tér haza váratlanul a hetvenötéves nyugalmazott tanár jó hírű agysebész fia, hogy utoljára találkozzon apjával, ö a 33 éves, .mindent elért” férfi a beteg, ő ítélte saját magát pusztulásra. Börtön vár rá, szeretője meghalt a kérésére elvégzett tiltott műtéten. Néhány perc elég annak fölismeréséhez, hogy Sarkadi akkor kezdi a drámát, amikor már 'látszólag minden eldőlt, amikor nincs visszaút, amikor visszafordithatatlanok az események, amikor jóvátehetetlenek a korábbi vétkek, amikor rádöbben az ifjú Sebők a tőlünk is függő múlt szörnyű következményeire. Ha nincs ' látogatóban édesapjánál Mira, a távoli-távoli rokonlány, menthetetlenül föladja a küzdelmet. Az öreg Sebők tartalmas életének sugárzó példája és a váratlan csoda, a tiszta szerelem igézetes sugárzása már nem teszi reménytelenné a doktor megmenekülését. - A börtönt vállalnia kell! Másról, többről van szó: ki tud-e bújni túlhajtott, gátlástalan, önző szemléletének rácsai közül, meri-e vállalni a hitet, a csak azért is érdemes elszántságot. A gazdagon is, az agyonélvezve is kopár életvitelű orvos előtt végleg bezárult a teljesebb élet, a „paradicsom” kapuja? . Hús-vér emberek küzdenek magukkal, környezetükkel a kecskeméti színpadon. Az érzelmek teljes kibontására törekvő, a szöveg életszerűségét kihangsúlyozó rendezésben a színészek többsége mélyen átéli a rábízott szerepet. Színészi képességtől, feladat és alkat szerencsés vagy kevésbé ideális találkozásától függően vannak jobb és halványabb alakítások, de — ritka öröm — szinte egyetlen hamis hang nem zavarja az azonosulásban a közönséget Most különösen fontos az együtt- játszás, mert a dráma, az előadás a nézőtől várja a döntést, az állásfoglalást: megpróbáltatná-e a veszteségére rádöbbenő, az elsikkadt lehetőségeitől elrémülő ifjú Sebőkkel az újrakezdést. Nincs szörnyűbb tragédia sem egyén, sem közösség számára, há elkésve, vagy későn veszi észre, becsüli értékeit. Itt, ezen a ponton kapcsolódik az ötvenes évekhez a legkeményebben az Elveszett paradicsom, ez a legfontosabb üzenete. Tolnai Miklós (Zoltán) nagyerejű alakítással gazdagította pályafutását, bizonyítva, hogy a kecskeméti társulat egyik meghatározó művésze. Talán kicsit több vonzó intellektualizmussal meg- könnyíthetné a nézők számára a 19 éves kislány és az érett férfi között kirobbanó, talán mindent eldöntő szerelem elfogadását. Éppen egymásra találásuk nem eléggé meggyőző, ném eléggé végzet- szerű, ezért is lanyhább némileg az első fölvonás a kecskeméti bemutatón. (Iróilag is több ebben a részben az elnagyoltság, megoldatlanság, mint a másodikban.) Igaz, Ábrahám Edit, a nagyon nehéz szereppel bemutatkozó fiatal művész sem az az ifjú nő, akit a Mira név sejtetett. Később derül ki — és válik az előadás egyik erényévé —, hogy ez a csi- viteiő, felhőtlenül derűs, játékos kislány nem nőiességével; emberségével hódítja meg a doktort. Ez az előadás egyik találata, hiszen a divatos, pénzes férfi előéletében annyi szexi-babát kapott, ameny- nyit óhajtott. A lelke igazán szép ennek a Murának, aki a szerelméért harcoló, ezért a férfiért, az ilyen emberi értékért nagy áldozatokat is vállaló emberként bizonyítja erejét. Szinte érezzük a dráma sűrű pillanataiban azt az erőfeszítést, azt a lelki összesze- dettséget, azt az elszántságot, amivel Zoltánt megpróbálja kihúzni a szakadékból. Nyilván rendezői szándékként azt is tudatja az alakítás: ha Zoltán mégis erőtlennek bizonyulna önmaga -megmentésére, akkor Mira számára is „elveszett paradicsom” összetalálkozásuk. Garay József (Sebők) a tevékeny élet, a létezés örömét testesíti meg nagy és méltó közönségsikerű alakításában. Amikor először megnéztem az előadást, hiányoltam ebből az öreg értelmiségiből azt a szellemi fölényt, azt a tudományt, amely igazán hitelesít egy átlagon fölüli alkotót. Másodszorra jöttem rá: zseniális ez a kísérletei lényegét és jelentőségét mellékesen kezelő írói beállítás. Hiszen a legtöbb embernél, az előadással igenis befolyásolt közönségnél, nem az efféle tevékenység eredménye, hanem szándéka a fontos. A rendező, a díszlettervező ezért a másutt szokásos, valóságos laboratórium, valóságos kísérleti műhely illúzióját keltő környezet helyett csak néhány cserép növénnyel, szinte elhanyagolható tárgyakkal utalt arra, hogy mi élteti ezt a világéletében értelmesen cselekvő öreget, mi az a többlet, amivel fiai fölé emelkedik. A nagyszerű szituációkat, a többnyire feszesen megkomponált jeleneteket előállító rendező jól választotta meg a születésnapi vendégsereget alakítókat. A csipetnyivel talán túlhangsúlyozott, ezért a folyamatos játékból kikandikáló sakkozási jelenetben külön is megtapsolt, most szerződtetett Németh László (Gábor) és ifj. Mucsi Sándor (Jóska) minden bizonnyal erősíti a társulatot. Különösen a Győrből idekerült Németh tud pillanatok alatt légkört teremteni. Réti Erika (Éva) perzselően izgalmas nő,“ szerepe szerint. Fekete Tibor (János) egy vázlatosan megírt figurát kapott, a sokfelé játszott Elveszett paradicsom eme szerepével másutt sem nagyon' tudtak mit kezdeni. Jablorikay Mária (Klári) és Gur- nik Ilona (Zsófi) pontosan, hitelesen formálta meg a rábízott asszonysorsot. Bakai László (Sofőr) is beilleszkedett az együttesbe. Fűzi Sári jelmezei a “történet köznapiságát sugallták: nem különleges család Sebőkéké, hasonló élethelyzetekbe sokan kerülhetnek, olyanok, úgy öltözöttek, mint md voltunk tíz-tizenöt esztendeje. Az Elveszett Paradicsom, ha nem is tudott a régi nagyhírű előadások megszépülő emlékeivel mindemben megbirkózni, kétségtelenül igen átgondoltan létrehozott, helyenként nagy intezitá- sú előadás. Közönségsiker, biztató idénykezdés, színházi közérzetjavítás, kellemes ismerkedés az újonnan idekerült művészekkel. Heltai Nándor Megyénk 174 úttörőcsapatához több mint hatvanezer kisdobos és úttörő tartozik. Közülük kerülnek ki azok, akik jó tanulásukkal, munkájukkal kiérdemlik, hogy őrsvezetők, rajtitkárok, nótafák, krónikások, mókamesterek, kürtösök és dobosok legyenek. Képzésük táborokban, úttörőhá- zakban folyik, de a megye úttörőképzésének központjában, Ba- Iatonfenyvesen, valamint Zán- kán és Csillebércen is. A vörösnyakkendős pajtásokat ezeken a helyeken alaposan felkészítik a kisebb vagy nagyobb közösség vezetésére. A táborban töltött hetek, vagy az úttörőházakban tartott tanfolyamok időtartama alatt a résztvevők megismerkednek a mozgalom történetével, céljaival, a soron következő esztendő ajánlott programjával. Megtudják, hogyan kell programot tervezni, társaikat a munkába bevonva azt végrehajtani. Az elmúlt nyáron különféle táborokban — meglehetősen nagy számban — csaknem ezer őrsvezetőt képeztek ki! Ezenkívül felkészítettek a mozgalmi esztendőre százhatvanhét rajtitkárt, nyolcvanöt ifivezetőt, százkét rajvezetőt, száznegyven úttörőgárdista- tisztségviselőt és nyolcvem úttö- rő-túravezetőt. A képzőtáborokban részt vevők egyik hányada már folyamatosan végezte — rajvezetője irányításával — azt a feladatot, amihez elméleti képzést kapott. Végezte, és nagyon jól. hiszen egyi- kük-másikuk az előadásokat hallgatva közbe is kiáltott: én ezt pontosan így csináltam! Hazatérve, immár teljes „fegyverzetben” nyilvánvalóan még pontosabban, jobban megfeleltek a rájuk bízott feladatoknak. Az úttöröházak is kaput nyitottak már. Négy városban, Baján, Kiskunhalason, Kalocsán és Kecskeméten ugyancsak megkezdődtek a képzőtanfolyamok. Folyamatosan küldik az úttörőcsapatok az átlagosan négy hónap időtartamú felkészítőre a pajtásokat. Az úttörőházakban speciális tanfolyamokon a kisdobosoknak őrsvezetőképzőt, őrsvezetőhelyettes- képzőt, játékmesterképzőt, valamint krónikás-, nótafa-, és dobos-kürtös -képzőket • szerveztek. A közösségekbe illeszkedés alapjaival ismerkedhetnek meg ezeken a tanfolyamokon a kék- nyakkendősök. Nem véletlen, hogy gyakran közülük kerülnek ki azok is, akik néhány esztendő elteltével úttörőként ismét képzésre érkeznek, hiszen a vezetés alapismereteit már kisdobosként elsajátítottákA balatoni úttörőváros, Zánka, a tanév tartama alatt folyamatosan várja tizenkilenc megyéből az úttörőket őrsvezetőképző táborába. A négyhetes tanfolyamokra átlagosan nyolcszáznegyvenen érkeznek,' három-három megyéből. A zánkai képzőtáborba minden esetben hatodikosok mennek, főként kis létszámú iskolák úttörői. A táborban szabályos tanítás folyik, a fennmaradó szabad idő a mozgalomé. Bács-Kiskun megyéből háromszáznyolcvanan 1982. március 5-én kelnek útra, hogy április 1-én mint őrsvezetők térjenek haza. Akiket az a megtiszteltetés ért, hogy képzőtáborba, úttörőházi vagy iskolában szervezett tanfolyamra mehettek, elmondhatják, mennyire színes, érdekes és változatos módszerekkel tanultak. Az előadások sorát bemutató foglalkozások, forgóezínpad és fórum színesítette. Rendkívül sokszínűek voltak mindenhol a kiegészítő foglalkozások is: a játékos vetélkedők, táncházak, virágkötő- és dalversenyek mellett sokszor még főzési bemutatóra is sor került. A szervezett vezetőképzések mellett —, ha belegondoltok — tulajdonképpen képzésen vesztek részt valamennyien minden őrsi gyűlésen, rajfoglalkozáson, kiránduláson, táborozáson, hogy az iskolában rendezett fórumokról már ne is beszéljünk. Képzések ezek a javából, hiszen ismereteiteket bővíthetitek — és bővítitek is nyilván! — tudásotok gyarapodik minden egyes eseményen. Ebben a mozgalmi esztendőben, első alkalommal, a Kommunista Ifjúsági Szövetségbe való belépésre már az úttörőmozgalom keretei között készülhetnek fel a hetedikesek és nyolcadikosok. Klubot életrehíva és a csapatot patronáló KISZ-szervezet fiataljait előadások, beszámolók tartására felkérve készülhetnek a következő évekre, a KISZ-tagságra! Az idei mozgalmi esztendő jelmondata: Hass. alkoss, gyarapíts! A képzés, a tanulás egyértelműen beletartozik a mondat hármas felszólításába, hiszen minden helyen, ahol valamit tanulhattok, ahol látókörötök szélesedik, ott tudásotokat gyarapítjá- tok! Rejtvényfejtőknek Nagyszabású vetélkedőt készítünk elő számotokra! Azt tervezzük, hogy a megye valamennyi kisdobosának, úttörőjének. lehetőséget kínálóink a versenyre. Október folyamán részletesen ismertetjük a versengésben való részvétel feltételeit, az időpontokat és az egyéb tudnivalókat. Elöljáróban ízelítőként hat kérdést közlünk, amint látjátok, valamennyi megyénkkel kapcsolatos. A válaszokat levelezőlapon kérjük beküldeni, október 17- ig. A levelezőlapra írjátok rá: Üttö- rőrejtvény! A helyes válaszokat beküldők között tíz darab könyvet sorsolunk ki. 1. Mi a neve Baja világjáró szabólegényének? 2. Kiknek a nevéhez fűződik a világhírű halasi csipke megteremtése? 3. Mikor nyilvánították várossá Petőfi Sándor szülőhelyét, Kiskőröst? 4. Miről nevezetes a félegyházi Hattyú-ház? 5. Nevezz meg megyénk üdülőtavai közül kettőt! 6. Sorold fel megyénk városait! Selmeei Katalin mmmmmmmmmmmmmmmmmmmtmmrnrg. tőlem, csigává kell lennem, hátamon lesz a házam: amely jámbor csigát. kíván, bár ne kapálja az szőlők tövét érte, hanem egyék énbennem ezután, mert én in- netova csiga leszek”. Becsület dolgában A birtokperekbe vetett futó pillantás után olyan „pereit” kell áttekintenünk, amelyekben nem ülésezett soha a bíróság, s valamennyi afféle „szoknyaügy”. E perek, vádaskodások, magyarázkodások kitűnően jellemzik a kort is, a költőt is. Neve becsületbéli ügyben 1580-ban szerepel először. Egri hadnagyként keveredik bele Ré- dey Bonavsntura perébe. A szépnevű nemest a négy Kapy testvér jelentette fel azzal az indokkal, hogy házánál rossz erkölcsű nőket tart, velük iszik, mulat, házából bordélyt csinál. Rédey háza Egerben a Hosszú utcán volt, s látogatói, vendégei között szép számmal szerepeltek az egri katonák, közöttük Balassi Bálint is. A perben Soós Gáspár úgy vall, hogy Balassi egy jó járású lovat ígért Rédeynek, ha elhozza hozzá a három lányt, aki nála lakik. Elvitte-e? Bizonyosan. Bár Balassinak ebben az infámiaperben sérelme nem esett. A másik szoknyaper már több kellemetlenséggel járt. Három évvel később, 1583. május 20-án Balassi lovon haladt Zólyomból Besztercebánya irányába. Az úton szembe vele egy szép polgáraszszony jött, szolgája kíséretében: Sommer Jánosné, a hadrusbányai mészáros özvegye. Balassinak megtetszik a szép utas, ajánlatot tesz neki, aki azonban menekülni kezd. Balassi kivont karddal utána, letépte főkötőjét, övét, be- lehengeredett vele a vetésbe, s már épp vetkőztetni kezdte, mikor a szolga puskával, s két kísérővel megjelent a színen. Mások úgy tudják, a szépasszony maga dicsekedett vele: milyen nagy uraság csábította el őt, sőt Soós János főispán is úgy látja a szak- véleményében, hogy „ez kényszerítés pedig nem lőtt bottal, veréssel, sem öleléssel, hanem szóval”. A lényeg azonban, hogy a szépasszony, s a zólyomi biró — a polgárok nehezen viselték el a kissé szabatosan élő fiatal urat — feljelentették. Bálint a megyegyűlésen válaszol a vádakra, s végül Dobó Ferenc főkapitány 1585. április 14-én béki tette ki — felsőbb parancsra — az ellenfeleket. Balassi egyébként az erőszakot mindvégig tagadta. 1588-ban Érsekújváron hadnagy Balassi. A kapitány Ferdinand Zamaria, akinek szép felesége van. A kapitány csakhamar azzal gyanúsítja a hadnagyot, hogy felszarvazta. A feleségét is elkergette, igaz, később visszafogadta Az ügyben Eperjesen ülésezett a becsületbíróság,' Balassi mindent tagad, sőt a tanúként felsorakoztatott újvári tiszteket még el is páholta. Az ügy 1589-ben Bécs- ben folytatódott a haditanácson, ahol azonban az elnök Balassi közeli ismerőse s pártfogója volt. Zamaria kapitány mindenesetre jónak látta kétszer is figyelmeztetni Balassit: hagyja el Érsekújvárt. Az meg is tette A vérfertőző házasság Balassi Bálint 1584. december 25-én köt házasságot özvegy Vá- dai Mihályné Dobó Krisztinával. Meglehetősen sajátos körülmények között. Épp a karácsonyi prédikációra érkezett meg a sárospataki templomba. Megvárta, míg a gyülekezet többsége eltávozik, aztán előlépett Krisztinával. Hozott magával papot is. Balassi András egyik prédikátorát, aki szabály szerint összeadta az ifjú párt. Ezután fegyveres barátaival felment a várba, s kisebb csetepaté után azt szabályosan birtokba vette, mint Dobó Krisztina tulajdonát, immár férji jogon. Az elűzött szolgák azonban összeszerveződtek, s egy órán belül kitették a pataki várból az újdonsült férjet és várurat. Aki végül is egy pataki polgárasszony házában töltötte nászéjszakáját. Krisztina rokonsága — féltve a Dobó-vagyont — vérfertőzési és hatalmaskodási pert indított Balassi Bálint ellen az esztergomi szentszéken. Werbőczy törvény- könyve érteiméiben ugyanis Balassinak, akinek anyja Sulyok Anna volt, nem lett volna szabad feleségül vennie anyja testvére, Dobó Istvánná Sulyok Sára gyermekét. Balassi persze hasztalan érvelt a világtörténelemből, a császári házból, a saját környezetéből hozott hasonló példákkal. A legnagyobb bűne ugyanis az volt, hogy egy Erdélyhez közeli királyi várra rátette a kezét. Megjegyzendő, hogy Balassi az evangélikus hit törvényei szerint kötött házasságot, perében mégis a régi hit főpapjai ítélkeztek. Ennek oka az, hogy Balassi 1586-ban katolizált. Az esztergomi szentszék — Balassi indokai ellenére — a házasságot, valószínűleg 1587 végén megsemmisítette, Balassi közben született fiát, Jánost törvénytelennek nyilvánította. A hatalmaskodás vádját elejtették. Közben azonban Balassi 1587 nyarán pert indított felesége, Dobó Krisztina ellen Egerben, hűtlenség miatt, ősszel azonban kiegyeztek, Balassi elejtette a pert. Az ítélőmesteri átiratban azt olvashatjuk, hogy ki kellett egyezniük, mert „bizonyos irigyeiknek a házastársi béke és csendesség ellenségeinek biztatására és gonosz rábeszélésére bizonyos gyanú folytán ellentét és egyenetlenség támadt köztük, s é gyanú miatt Balassi Bálint említett felesége ebben a törvény útján kívánt eljárni. Mivel azonban az efféle per és viszály további folytatásából mind a maga, mind a felesége tisztességének megfogyatkozása származhatnék, főként, mivel Balassi Bálint belátta, hogy említett felesége mitsem tud arról, amit felőle híreszteltek”. Jogos Nemeskűrty István feltételezése, hogy ez a 'hűtlenségi per látszatper volt. Azt szerették volna elérni, hogy egy hűtlenségből kimondott válás de jure ismerje el a házasságot valósnak, így a gyerek törvényes maradt volna. Nem tudjuk, miért álltak el végül a pertől. A. világi válópert mindenesetre lebonyolították, a világi bíróság 1587-.ben Pozsonyban kimondta a válást. Reméntelen életem Természetes, hogy ez a zaklatott, perektől terhes életforma befolyásolta Balassi szemléletét, életvitelét, irodalmi működését is. „Reméntelen mindeneknél életem, Látván vesztem, örül sok ellenségem, Csóválván fejeket, tréfálnak engem, Barátim is mind idegenek tőlem.. — írja Az Szentháromságnak első személe című versében. Van azonban egy “"gyönyörű prózai vallomása is, amelyben szorongató helyzetét összefoglalja. Idézzük: „Oztán, amikor Viglyesen veszekedtek Andrással Bálinték, akkor annyi nehéz gondjai voltak Balassi Bálintnak, hogy senkinek több, s nehézb gondjai nem voltak: hói az feleségével való rettenetes dolognak kellett gondját Egren viselni, hol az szentszéki perre Szombatiba vigyázni, hol Szokolyval Zombor felől traktál- ni, hol az pataki jószágba kellett kapdosni, hogy el ne vesztené feleségétül.” Hozzáteszem, hogy mindenkinél gyűlöletben és irigylésben állott házassága miatt, s a pataki igaztalan szégyen és az elszenvedett sérelem miatt tekintélyének és becsületének nagy részét elvesztette. Hiába kedveskedett, irigység. gyűlölet tárgya lön, és hatalmas zsarnoki ellensége olyan légkört teremtett, mely örökös rágalmazásával a fejedelemnél a szegény Bálintot gyűlöletbe és bűnbe keverte. Szegénység gyötörte, s ezen házi bajoktól és lelkének szorongattatásaitól elnyomva annyi gond és teher nehéz súlyát egymaga nem volt elégséges hordani... S mégis, 1592. január 21-én Balassi új perbe kezd, keresetet ad be a szentszékhez Losonczi Anna ellen, minden bizonnyal becsületbeli, úgynevezett infámia-perben. A pert azonban nem is tárgyalják, mert Anna egyházi védője, Klub- nik Tóbiás visszafordította a fegyvert: Bálint infámiába esett, és így elvesztette perképességét. A bíróság helyt adott ennek, Annát tehát felmentik. A nagy-nagy szerelemnek ez lesz hát a vége, s még az, hogy Júlia-Anna is pert indít: tíz éve adott Bálintnak 1400 forintot kölcsön, s nem fizetés esetére Bálint 200 jobbágyát kötötte le. Anna végrehajtást követel, de nem tudjuk, az országbíró végrehajtási határozatát végrehajtották-e. Balassi ekkortól gyakorlatilag földönfutóvá válik. Sorsát, életét Klaniczay Tibor így foglalta össze: „Társadalmilag, vagyonikig egyre lejjebb sodródott, minden törekvése a felemelkedésre kudarcot vallott, s mennél nagyobbat bukott, annál merészebb és képtelenebb módon akart újra nyeregbe kerülni. Ez az örökös feszültség, diszharmónia szabadította fel benne a nagy lírikust, s ez tette egy megálmodott, de soha el nem ért harmónia énekesévé”.
