Petőfi Népe, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-07 / 235. szám

1981. október 1. • PETŐFI NÉPE • 3

Beszélgetés Kecskemét építésügyi főelőadójával

Miben különböznek a városok egymástól? Sok mindenben, de leginkább sajátosan egyedi épületeikben. Ezeket az utókor emberének megőrizni, gondozni kötelessége. A Nagytemplom, a tanácsháza, a Barátok temploma, vagy az Üj- kollégium, több más, pótolhatatlan értékű műemlékünkkel együtt, adja Kecskemétnek minden más városétól eltérő arculatát. Mellettük azonban még számos olyan épület található, amely külsejével — jó, vagy rossz állapotával — javíthat, netán ronthat a városképen.

• így is lehet! (Amikor még kőművesek dolgoztak a Csongrádi út 10. szám alatt.)

aki a Kuruc tér 4/a«'házigazdája, készségesnek mutatkozott: „Megcsinálom a kerítést, de téglából, hogy időtálló legyen.” Így történt.

— Vannak-e akik hátráltatják a belváros rendezési tervének — így a házfalak és -oromzatok felújításának — o végrehajtását?

— Igen. Varga Ferenccel, aki a Boldog utca 15. szám alatt lakik, mindeddig nem tudtunk szót érteni. Felszólításunkat, hogy állítsa helyre a már közveszélyes, teljesen nyitott homlokzatú házát, sorozatosan semmibe vette. A házban belső átalakítást végzett, de az oromfalat nem építette vissza. Cselekvés helyett minősíthetetlen hangú leveleket küldözget a városi , és a megyei tanácsnak. Egyik levelébenn azt írta: „Választ neih kérek, mert úgysem veszem át!” A hatóság sértegetéséért a legutóbb ezer forint bírsággal sújtották.

— Az épületek — így a középületek — állagmegóvása nem mindig pénzkérdés. Máson is múlik, hogy ne kopjanak, ne rongálódjanak tovább.

— Ez pontosan így van. Megfigyeltem, hogy a’ belváros több, nagy értékű épületének fala, kapualja, belső tere rongálódik az utóbbi időben. És ennek nem csupán a talajvíz az oka! A Rákóczi úti dohányértékesítő kirendeltséghez, a viszonylag keskeny kapualjon át, a teherautók valósággal úgy „centiznek” befelé. Az Arany János utcai GELKA-javí- töműhely melletti kapualj bejáratát a gépjárművek oldalt már egészen legyalulták. A legszembetűnőbb azonban a Luther-udvar egy részének és benne a műemlék- ki jellegű evangélikus templom oldalfalának a rongálódása, amelyet feltartóztatni mindenképp időszerű lenne. A megelőzés az épületvédelem hatékonyságának egyik eszköze — mutatott rá Molnár Ernő főelőadó.

Kohl Antal

Molnár Ernővel, a városi tanács műszaki osztályának építésügyi főelőadójával az időszerű kecskeméti háztatarozásokról' váltottunk szót.

— Az 1981-ben elfogadott új városrendezési terv számol a körutakon belül lévő lakásállomány egy részének felújításával. Ügy véljük, ebbe a külső házfalak, a homlokzatok és a tetők rendbehozása is beletartozik.

— Valóban. Annál is inkább, mivel a lakóépületek külső megjelenése hat az emberek közérzetére, és kedvező, vagy kedvezőtlen képet nyújt rólunk az ide látogató sok ezer vendég (turis- ta) számára. A lakóházak állagának megóvása ezen túlmenően minden tulajdonosnak érdeke, akár a tanácsi ingatlankezelő vállalatról, akár pedig magánszemélyekről van szó.

Az .épületvédelemben Kecskeméten 1978-tól fokozatos javulás tapasztalható. E feladat jóllehet nem új keletű, azelőtt is foglalkoztak vele, jelentőségéhez mérten azonban nem eleget. Magasan van a talajvíz, amely elsőként az épületlábazatokat támadja meg. A falba jutó víz mál- lasztja a vakolatot. Ez olyan károsodás, amelynek a többi rongálódás már velejárója. Az egykor szép, értékes lábazati díszítéseknek sok házon, sajnos, nyoma sem maradt. A kőművesek találgathatják, hogy milyen is lehetett.

— Az előbb fokozatos javulásról tett említést. Mit jelent ez a gyakorlatban?

— Az új városrendezési terv a körutakon belüli területek hagyományos- ni szerkezetének,, az- eredet (..városképnek a megóvását is tartalmazza. Részeredményként értékelhetjük a Kecskeméti- Ingatlankezelő és" Távfűtő Vállalat által végzett felújításokat. Néhány éve a járókelők közül többen megbotránkoztak a Csongrádi út 10. számú ház előtt, elhaladva. Alig volt rajta vakolat. Az

IKV kőművesei a múlt évben helyreállították az épület két, út felőli oldalát. Ezzel az ott lévő. hat család is jobb körülmények között lakhat. A Csongrádi úton szinte alig van állami bérlakás, amelyet az utóbbi években ne tataroztak volna.

A közelmúltban kapott új külsőt a Batthyány utca 2., a Széchenyi tér 5-ös és a Jókai utca egyik, városképi jelentőségű épülete. Jól halad az Arany János utca—Szabadság tér sarkán a banképület oldalfalának az eredeti módon történő helyreállítása, és már dolgoznak a Rákóczi úti Szakszervezeti Művelődési Központ házfalának a felújításán is. A múlt év elejétől 76 épület tatarozására szólítottuk fel az érdekelt intézményeket — köztük az Ingatlankezelő és Távfűtő Vállalatot. Ennek nyomán 66 esetben tettek eleget a felhívásban foglaltaknak. Elismerést érdemel munkájáért Magyart József művezető és- Borbók István középület-karbantartó brigádja, amely egymás után végzi az állami bérlakások korhű díszeinek és falazatának a restaurálását.

— A lakosság milyen mértékben vesz részt a megrongálódott házak helyreállításában?

— Mind aktívabban. Ezt örömmel nyugtázhatom, hiszen a magántulajdonban lévő száz olyan épületből, amely kirívóan rontotta a városképet, mindössze hatnak a falát nem tatarozták idáig.

Példaszerűen elvégeztette' a házfal tatarozását az Erzsébet körút 29. szám alatt lakó Sándor Mihály. A nagy forgalmú útra néző házát vakoltatta, színes meszeléssel és ablaküvegezéssel csinosította. Bartkó László családi házát a Kossuth körút 20. szám alatt ugyancsak rendbehozatta. Felhívtuk Botos János figyelmét is, hogy a Csongrádi út 38. szám alatt a húszméteres utcai homlokzatot javítsa meg. Teljesítette. A Kuruc téren, amerre az E 5-ös út vezet, annak idején egy hosz- szú, roskadozó fakerítés rontotta a városképet, részben a Nap utca felől. Dobos Mihály buszsofőr,

• Nemrég még ilyen nyitott volt Varga Ferenc háza a Boldog utcának a Kapás utcára nyíló sarkán. Ami biztató: a padlásnyílás befalazását október 1-én megkezdte. (Méhesi Éva felvétele)

Az épületvédelem közügy

Szerződéskötések — új vonásokkal

FILMJEGYZET.

...és megint dühbe jövünk

A ZÖLDÉRT-vállalatok, amelyek az idén minden korábbinál nagyobb önállósággai rendelkeznek, megkezdték a jövő évi zöldség-, gyümölcs- és burgonya-termékértékesítési szerződések előkészítését, illetve megkötését. Munkájukban több új vonás tapasztalható.

A vállalatok szeptember végéig országosan felmérték, hogy megrendelőik 1982-re várhatóan mit kérnek a ZÖLDÉRT-ektől. Az igények ismeretében keresik fel a vállalati megbízottak szerződés, kötési ajánlatukkal a termelőket. A tárgyalásoknál ezúttal nem alkalmaznak semmiféle szerződéses nyomtatványt. Ezek az elmúlt években közkézen forogtak, lényegében ugyan többféle változatot tartalmaztak, mégsem tették lehetővé a termelők és a felvásárlók érdekeinek pontos egyeztetését.

Az előkészítő munkában a Zölkert központja nem igazította el részletesen a vállalatokat, abból kiindulva, hogy a megyei gazdálkodó szervezetek képesek arra, hogy eldöntsék: saját területükön hogyan juthatnak a legjobb egyezségre a gazdaságokkal, az áfészekkel, a kistermelőkkel.

A szerződések lehetőséget teremtenek az áru útjának lerövidítésére is. Ezúttal már nem valamiféle formális utasításról van szó, hanem arról, hogy a termelők a korábbinál magasabb részesedést érhetnek el a fogyasztói árA Belkereskedelmi Minisztérium egy most kiadott rendelkezésével anyagilag még érdekeltebbé tette a kiskereskedemi üzletek dolgozóit burgonya, zöldség és gyümölcs közvetlen bolti felvásárlásában. Az új rendelkezés arra ösztönzi a bolti dolgozókat, hogy minél nagyobb mennyiségben és jobb minőségben kéből akkor, ha maguk is tevékenyen részt vesznek az áru útjának lerövidítésében. A szerződési ajánlatok 40-től 90 százalékos részesedést ígérnek a következő napi fogyasztói' árból — ez vonatkozik az export-, az átadási, az úgynevezett ipari-fogadói árra — akkor, ha az átadás helyeinek megválasztásánál, és az átadott áru minőségének alakításánál a termelők nagyobb áldozatot vállalnak. Például amennyiben a termőhelyen válogatás nélkül adják át az árut, akkor 40—45 százalékos lesz a részesedésük, ellenben ha a boltban adják át az osztályozott és csomagolt árut, akkor 85—90 százalékos részesedést kaphatnak. Ily módon a rendelkezés egyértelműen ösztönöz arra, hogy a szállítóeszközökkel, illetve osztályozógépekkel és főleg munkaerővel' rendelkező üzemek egyenes úton lássák el a boltokat, a piacokat áruval.

Természetesen a gazdaságoknak csak' kisebbik része rendelkezik olyan műszaki lehetőségekkel, amelyek a maximális részesedés eléréséhez szükségesek. Ám sok közbülső megoldás is kínálkozik, például az értékesítő kirendeltségen átadott áruért akár a másnapi ár 75 százalékát is megkaphatják a termelők. Továbbra is választhatók a korábbi években érvényben lévő feltételek is, például a közösen megállapított fel- vásárlási ár, garantált ár, ügynöki jutalék. (MTI)

rüljenek az üzletekbe a kisáru- termelők termékei. Azok, akik burgonya-, zöldség-, gyümölcsfelvásárlással foglalkoznak, többletmunkájuk elismeréseként a jelenlegi bérezésük mellett a felvásárolt áruk beszerzési értékének három százalékáig külön jutalékban részesülnek. A rendelkezés október 1-én életbe lépett.

Búd Spen- c'ert, ezt a mackó mozgású, villámgyors öklű, rokonszenves művészt rendőrszerepekben ismerte és ked- " velte meg a közönség. Ügy látszik azonban, hogy a detektív- sztorik adta lehetőségek kimerülőben vannak és — mint legutóbb játszott filmje, a Seriff az égből, igazolni látszik —, elő kellett húzni az asztalfiókból az alaposan megtépázott, túlvariált másik sablont, a western-törté- neteket, hogy a néző érdeklődését ismét felcsigázzák. Sajnos, Spencer vadnyugati kirándulása nem sikerült valami túlságosan jól. Most pedig ismét váltás van a művész körül, Sergio Corbucci, a kitűnő olasz rendező visszatért az ősforráshoz, ahhoz a filmhez, amelyben „dühbe jött” a mázsás súlyú főhős, és hatalmas pofonok, bal- és jobb horogütések, kitűnő koreográfiájú tömegverekedések megjátsZásávál szinte iskolát teremtett a műfajban. A néző a sűrűn ismétlődő nagy bunyók közben nem érzi az erőszak keserű mellékízét, szinte balettnek véli a nagy bokszpartikat. És nem bánja, hogy mindig győz az „igazság”, — a mese törvényei szerint. Mert mi egyéb lenne Búd Spencer minden filmje, mint mesefilm. Mesefilm — felnőtteknek.

A rendező maga is bevallja egy nyilatkozatában, hogy nem volt más célja ezzel az alkotásával, mint mesélni, kellemesen szórakoztatni, mozgalmas jeleneteket, érdekes helyszíneket, profi színvonalú színészi munkát tálalni a mozinéző előtt. Fő törekvése, hogy

és Terence Hill.

egy pillanatra se unatkozzék a „nagyérdemű”, és felejtse el gyorsan, mi történt a vásznon, miután megjelenik a Vége . felirat.

Hát ez többé-kevésbé sikerült, bár a forgatókönyvíró egy kissé jobban megerőltethette volna a fantáziáját, nem ártott volna, ha hozzátett volna valami eredetit a jólismert sablonokhoz. így aztán csak a két főszereplő, Bud Spencer és a mosolygós-hamiskás-Te- rence Hill emeli kellő színvonalra a produkciót, no meg a sok kedves apró ötlet, mely az unos- untalan ismert fordulatok sodrásába ékelődik bele. A szórakoztatás eszköze a sok érdekes helyszín, és annak is örül a néző, hogy bepillanthat a' nagy autó-, agár- stb. versenyek rejtelmeibe, a fogadóirodák gátlástalan módszereibe.

Szóval eléggé kellemesen elszórakozik a néző a film vetítése közben és elmélázik azon, nem lehetne-e a kétségkívül tehetséges szinészgárdát néha-néha tartalmasabb alkotásokban, igazán nekik való feladatokkal megbízni.

Cs. L.

ÉRDEKELT BOLTOSOK Külön jutalék közvetlen felvásárlásért

• Bud Spencer

Igazodás az élethez

• Az ország életében törvényszerű következetességgel végbemenő, társadalmi' berendezkedésünk valamennyi területét, minden porcikáját érintő szakadatlan változások és ezek összefoglaló tapasztalatai tárgyi alapot adnak ahhoz, hogy a politikai, gazdasági, kulturális élet irányításának különböző szervei, a gyorsabb és hatékonyabb előbbre jutás érdekében ugyancsak változtatásokat eszközöljenek. Ez alól természetesen a pártirányító szervek meglévő állapota sem kivétel, annak a valósághoz „testhezállóbb” igazítása is szükségessé válik. Ezért, kell szót ejteni, érveket és indokokat («fejteni a megye három városa és járása pártirányításának összevonásával, tevékenységük egységesítésével kapcsolatosan.

A való élethez igazodás mindig sajátossága volt a kommunista pártnak. S mivel az ország dolgait az élet minden területén a pártpolitika vezeti és irányítja, s a fejlődést is ez rugózza, egyidejűleg minden döntésével, részben vagy egészében, más-más helyzetet teremt. Éppen ezért természetes, hogy saját szervezeti felépítését is a változó viszonyokhoz igazítja. Pártunk történetében — ha csupán a felszabadulás utáni időket vesszük — számos ilyen lépés, szabályozás történt. Kezdetben több megyét felölelve, területi pártszervek működtek, esetenként még a közigazgatási határokhoz sem ragaszkodva. Később valamennyi megye önálló párt- bizottságot választott. Korábban aprólékosan konkrét volt a városok és a járások irányító ténykedése, hiszen a nagyközségekben, nagyüzemekben, intézményekben nem voltak önálló pártbizottságok. Időközben lezajlottak (járási-városi) összevonások, és nem sokkal később történtek szétválasztások. Az élet azonban lendületesen haladt előre, ami az irányításban is megköveteli a magáét. Ha egyidőben nem is mindenütt, de esetenként szükségessé vált a kialakult irányító szervezetet — alapos felméréssel — szembesíteni az új követelményekkel.

Az ország különböző területein történtek hasonló jellegű összevonások, és éppen ezért már figyelembe volt vehető a közös városi és járási pártbizottságok tevékenységének néhány legfontosabb tapasztalata.

Elsőként említendő, hogy az összevonással kedvezőbb feltételek teremtődtek a városok és járások egységes politikai irányításához. Így iobban biztosítható a vonzáskörzetekben lévő községek városokkal ösz- szehangolt fejlesztése. (Erre a párt Politikai Bizottsága már 1972-ben született határozatában is utalt, ami szerint:

„ ... a' járások erősítsék munkakapcsolataikat azoknak a városoknak a pártbizottságaival, amelyek jelentősen befolyásolják a járás dolgozóinak helyzetét.”)

• A másik tapasztalat: a városi-járási pártbizottságok munkája hozzájárult a párt- szervek és szervezetek tevékenységének javulásához, differenciáltabbá vált az irányító, segítő, ellenőrző munka. A községi pártbizottságok, pártvezetőségek önállósága és szerepe növekedett. Csökkentek az áttételek, megszűntek a kettős hatáskörök, valamint a testületi üléseken és egyéb rendezvényeken a kettős képviselet, ami a vezetők számára sok hasznos időt tett szabaddá.

A megyei párt-végrehajtó- bizottság az összevonásokra vonatkozó döntésekor, figyelembe vette a felsőbb pártszerv határozatában megfogalmazott elvet, amely kimondja, hogy „városi-járási pártbizottságot csak ott célszerű létrehozni, ahol a település és gazdasági szerkezet már kialakult, s a város a környező községekre tényleges vonzást gyakorol.”

Az említett három közös pártbizottság létrehozását számos társadalmi és a politikai viszonyokban bekövetkezett változás indokolja. Az elmúlt időszakban növekedett a községek önállósága, ezzel együtt a felelőssége. Erősödött a városokkal való kapcsolatuk, együttműködésük. Már évek óta vár ősi-járási egységes szervezetben működik a rendőr- kapitányság, a bíróság," az ügyészség, a munkásőrség, a népi ellenőrző bizottság, és a kiskunhalasi térségben a Magyar Honvédelmi Szövetség is.

Az említett szerveknek az egységes működésben kedvező a tapasztalatuk.

• Az is fontos érv, hogy időközben lényeges változás következett be a pártszervek felépítésében. A pártirányítás nagyságrendjei megváltoztak, így a felelősség is nagyobb. Növekedett a nagyközségi,' községi pártbizottságok száma és irányító munkájuk meghatározó a községek fejlődésében. Ezzel az első vonalban folyó pártmunka irányítása összpontosult a kezükben. Ez elősegíti önállóságuk további kibontakozását, s egyben leszoktatja az alsóbb pártszerveket arról, hogy az ügyek elintézését felsőbb pártszervektől várják. Rendszeres kapcsolat alakult ki az érintett városok pártbizottságaival, a városok pártalapszervezeteivel, a városokban tevékenykedő állami, társadalmi és gazdasági szervekkel.

A járások dolgozóinak (ez különösen a városkörnyéki községekre vonatkozik) jelentős része a járási székhelyek területén lévő üzemekben, intézményekben, hivatalokban dolgozik. A városokra épül a közlekedés, és nem kis mértékben a kereskedelmi hálózat, a középiskolák, a szakmunkás- képzők, intézmények többsége. Mindez azt diktálja, hogy a korábbinál elevenebb és rendszeresebb kapcsolat legyen a városok és községek között.

Soroljunk fel néhány bizonyító adatot. Baja város — amely korábban egy kis megye székhelye volt — tényleges vonzást gyakorolt és gyakorol a környező községekre. Ennek messze múltra visszavezethető hagyományai vannak. A foglalkoztatottak jelentős hányada a községekből jár Bajára. A mezőgazdasági termelést integráló, elsősorban élelmiszeripari tevékenységet folytató vállalatok is a városban vannak. A közlekedés centrumát is Baja képezi, és hat középiskolájában és egy szakmunkásképző intézetében tanuló négyezer diák többsége a járásból adódik. A város és a járás lakosainak szakorvosi ellátását a bajai rendelőintézet és kórház biztosítja. Kiskunhalas az előbb említettekkel egyező helyzeten túl, kereskedelmi egységeivel fontos szerepet játszik a járás lakosainak ellátásában. Kiskőrös járás és a város homogén kertészkedő területén mindössze néhány ipari telephely, illetve kisüzem van.

A három város és járás (Baja, Kiskunhalas, Kiskőrös) pártirányításának egységesítése lehetővé teszi a fejlesztési források hatékonyabb felhasználásának koordinálását, s egyben igényli az egységes koncepció kialakítását, a személyi és szervezeti feltételek, a munkahelyi és lakóhelyi politikai munka nagyobb összhangjának megteremtését.

Az összevont pártszervek ■ létrejöttével önmagában még semmi sem oldódik meg. A pártbizottságnak megváltozott munkastílust kell kialakítani. Fel kell hagyni az írásos jelentések erőt pazarló gyakorlatával. Ilyenek a legfontosabb kérdésekben szülessenek. Írásbeliség helyett az emberek között — s ez mindennél többet érő — politikai munkát kell végezni! A felszabadult tetterőt a párthatározatok végrehajtásának segítésére és ellenőrzésére kell fordítani. Fel kell hagyni a gazdasági szervező munka olyan gyakorlatával, amely abban merül ki, hogy csupán szakmai oldalról közelítik meg a gazdaságpolitika kérdéseit. De azzal is, hogy más szervek feladatkörébe tartozó ügyekkel is foglalkozva, mintegy behelyettesítik azok munkáját, megváltva felelősségüket. Áz irányításuk alá tartozó pártszerveknél az önállóság erősödésére, a kezdeményezőkészség állandósulására késztessenek a párthatározatok következetes végrehajtásáért.

• Az új, összevont pártbizottságokat megválasztó pártértekezletekre október és november hónapban kerül sor. Az érintett pártirányító szervek meg vannak győződve arról, hogy az egységesüléssel, a hatékonyabb politikai irányítással, ténykedésük emberközelségének erőteljes javulásával, munkásságuk további jelentős eredményeket ígér.

W. D.