Petőfi Népe, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-04 / 233. szám

'^>7 . / VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVI. évf. 233. szám Ára: 1,40 Ft 1981. október 4. vasárnap Felelősség a fiatalokért 3. oldal Ha szót kapnék a kongresszuson 4. oldal Búzatermesztés a Bácskában és a Duna mellékén 4. oldal Híd és fórum 5. oldal Nyikolaj Faggyejev elutazott Budapestről Tegnap elutazott hazánkból Nyikolaj Faggyejev, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának titkára, akivel budapesti tartózko­dása során Marjai József, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, a KGST végrehajtó bizottságának soros elnöke a KGST végrehajtó bizottsága és titkársága munkájá­ról, feladatairól folytatott megbe­szélést. KÁROSÍTOTT A SZÉLVIHAR ÉS A JÉG Napraforgó- és kukoricabetakarítás • A csapadékos időjárás és a jégverés miatt károsodott szőlőt gyors ütemben szüretelik. 'Hazáink éghajlati viszonyai kö­zött, az őszi nap-, és egyenlőség után már nagyon ritka az olyan forróság, mint az idei volt. A pár hetes kánikulát záró pusztító vi­haros szél és jégeső, Bács-iKiskun északi felében súlyos károkat oko­zott. A szőlő, az alma, a körte, a kukorica szedése megkezdődött az előző hetekben. Ilyen állapotban érte a jégverés a kecskeméti, a jakabszállási, a lászlófalvi, a kun­szállási, a városföldi szántókat, kerteket, és a kiskőrösi járás több községének határában az ültetvé­nyeket. A páhi Petőfi Tsz-ben az érté­kesítési lehetetlenség miatt még a fán hagyott téli almát, és a szőlő nagyrészét „leszüretelte” a jégverés. Várostföldön az állalmi gazdaság terménye, almáskertje, a Dózsa Tsz-nek több mint ezer hektár érésben lévő kukoricája szenvedett kárt. Nem kímélte a zivatar a lászlófalvi Egyetértés, a hetvéciai Petőfi, a kunszállási Al­kotmány Tsz terményeit sem. A viharként szenvedett gazda­ságokban ráadásul a gépi betaka­rításra is szerény a lehetőség. A jégverte növényzet állapota miatt a kukoricát a legtöbb helyen kéz­zel kell letörni. A mezőgazdasági üzemek máris szervezik a külső segítségnyújtást, azonkívül, hogy a nyugdíjas, járadékos tagság és hozzátartozóik támogatását igény­lik. Az Állami Biztosító kárbecs­lői, szakértői folyamatosan dol­goznak, hogy áz állami, szövetke­zeti gazdaságok, és — az eddigi bejelentés szerint — százhetven ingatlantulajdonos, kistermelő vihar- és jégkárát megállapítsák. A mezőgazdasági szakigazgatá­si szervek helyszíni ellenőrzésük' során gondosan', szakszerűen el­végzett talajmunkát találtak rne- gyeszerte. A csapadék jót tett a korai vetésű növényeknek. Szé­pen kikelt az őszi árpa, a rozs, a repce, az őszi telepítésű lucerna. A kalocsai járás északi felében több gazdaság a búzavetést is megkezdte. A kenyérgabona egye­lőre jól értékesíthető termény. Termesztése is olcsóbb a kukori­cánál- Megyeszerte számos közös gazdaság 100—200 hektárral nö­veli a kenyémekvaió vetésterüle­tét. A tassd Dózsa Tsz gazdái 108 hektárral vetnek most többet, mint az 1980-as őszön. Az olaj osmagivak termesztése 1981-ben nagyobb arányú volt, mint tavaly. A napraforgó vetés- területe 23 ezer hektárra emelke­dett, s az új fajták, agrotechnikai eljárások elterjedésével a hozama nőtt. Olyan nagyüzemek, amelyek pár évvel korábban csupán 1,8— 2,2 tonnás termést tudtak elérni, az idén 3 tonna fölé emelték nap­raforgó termésátlagukat. A bú­zatermesztésben évek óta jeleske­dő szalkszentmáritoni Petőfi Tsz 600 hektáros napraforgó-területén 3220 kilogramm olajosmag ter­mett a vetésterület minden hek­tárján. A napraforgó megyei ve­tésterületének több mint kéthar­mada a bácskai és a Duna mellé­ki gazdaságokban volt. A műsza­kilag jól felkészült nagyüzemek többsége be is takarította a ter­mést. E hét végén már csak 10 százaléka volt lábon. A kereskedelem és a feldolgo­zóipar teljesítő képessége azon­ban, az újabb gyár üzembe helye­zése ellenére, még mindig sző­kébb, mint kellene. A szövetke­zetek kénytelenek nagy mennyisé­gű napraforgót tárolni olyan mag­tárakban, színekben, ahová egyéb terményt kellene elhelyezniük, amelynek betakarítása szintén megkezdődött. Október e.lső heté­ben , ugyanis, a " szemeskulv>ricá- nak már 20 százalékát szedték le. Rövidesen befejeződik a szója aratása, amelyet az idén 3886 hek­táron termesztettek Bács-Kiskun gazdaságai. Az előző években szorgalmazott, és sokrétűen hasznosítható' szója termesztése körül sokasodnak a kérdőjelek. Az előző eztendei fel- vásárlási árak mellett még jöve­delmező volt gz ágazat. Az idén újból csökkentették a szója átvé­teli árát, mind emellett a nö­vényolajipar nem is nagyon igényli az értékes olajosmag, élel­miszer-, valamint takarmány- nyersanyag fokozottabb termesz­tését. Behozatalból szándékozik megoldani a takarmánygyártás szójadara-ellátását olyan körül­mények között, amikor több év­tizedes kihagyás után, a magyar mezőgazdaság ismét megtanulta a szöjatermesztést, és szívesen foglalkoznék vele, ha jövedelme­ző maradna az ágazat K. A. Alvaro Cunhal látogatása Bács-Kiskun megyében A Portugál Kommunista Párt Alvaro Cunhal főtitkár vezetésé­vel, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának a meghívására hazánkba érkezett küldöttsége szombaton Bács-Kis- kun megyével ismerkedett. A megyei pártbizottság székhá­zában Romany Pál első titkár, az MSZMP Központi Bizottságának tagja tájékoztatta a testvérpárt delegációját Bács-Kiskun politi­kai, gazdasági és kulturális hely­zetéről. Alvaro Cunhal különösen a mezőgazdasági szövetkezetek te­vékenységéről érdeklődött a ki­alakult beszélgetés során. A fo­gadáson részt vett Albano Nunes és Francisco Lopes, a Portugál Kommunista Párt Központi Bi­zottságának tagjai, Varga István, az MSZMP KB külügyi osztályá­nak helyettes vezetője, valamint Erdélyi Ignác, a megyei pártbi­zottság titkára. A portugál vendégek a város­néző séta során előbb az Alföld Áruházat tekintették meg Hege­dűs Ferenc igazgató kalauzolásá­val, majd a tanácsháza díszter­mében gyönyörködtek. Itt Fischer István, -a városi tanács elnökhe­lyettese a megyeszékhely sajátos fejlődéséről adott rövid áttekin­tést. A Portugál Kommunista Párt főtitkára a következőket írta a tanács díszes vendégkönyvébe látogatása befejeztével: „Na'gy örömmel jöttem mint kommunista ebbe az országba, ahol saját sze­memmel láthattam: a magyar nép, a magyar kommunisták mi­lyen sikeresen építik az új szo­cialista társadalmat, miként óv­ják, őrzik és becsülik népük tör­ténelmét, művészeti és kulturális értékeit.” A Kodály Intézetben fejeződött be a kecskeméti látogatás. Kiskunfélegyházán a Lenin Mezőgazdasági Termelőszövetke­zet székházában Laczkó Gyula, a közös gazdaság elnöke foglalta össze vázlatosan, hogy 31 év alatt miként vált a 40 hektáros, sze­gény szövetkezetiből 9000 hektáros, jól gépesített, modern nagyüzem. Itt a gazdaság kapcsolatairól tu­dakozódott a vendég. A szárító üzemben működés közben is meg­szemlélhették az' eredményeket növelő korszerű technológiát. Po- zsár Miklós, növénytermesztési főág azatvezető mutatta be az évi 6000 tonna kapacitású, ipari tévé­vel irányított berendezéseket. A Romány Pál kíséretében érkező delegáció kiskunfélegyházi prog­ramjain részt vett Sztanojev And­rás, a városi pártbizottság első titkára és Bozó Lajos, a Lenin téesz pártvezetőségének titkára is. A vendégek innen Bugacra au­tóztak, ahol lovas bemutatót rög­tönöztek tiszteletükre, majd az üdülésre átalakított tanyacsoport­tól indultak vissza Budapestre. H. N. A korszerűbb nevelési és oktatási tervek bevezetésével új fogalmak sorát ismerték meg az iskolák és szülők. Kö­zéjük tartozik a felzárkóztatás is a középiskolák első osztá­lyaiban. ITöbbet lés mást jelent, mint a korábbi korrepetálás. Nem csupán egy-két tantárgy hiányos ismereteinek a tanuló- szobai vagy más módon való pótlásáról van tehát szó. Igen eljárt már az idb az úgynevezett szintrehozás fö­lött. Jó dolog, hogy elfogadottá vált: a felzárkóztatás átfogó, komplex nevelési feladat. A képességek általános, össze­hangolt fejlesztésében, a tanu­lás megtanításában rejlik a lényege. Vagyis a személyiség­fejlesztés egészét kell szolgál­nia, hogy megfelelő alapot adjon a korántsem könnyű kö­zépiskolai tananyag elsajátítá­sához. Ki tagadná, hogy laz általános iskolákból különböző előkép­zettséggel vágnak neki a fia­talok a továbbtanulásnak? A tanyai és városközponti kör­nyezetből, családi indíttatásból és más. okokból származó esélyegyenlőtlenségek legalább megközelítő kiigazításra vár­nak. A közös nevező természe­tesen nem a mérce lesiállítá­sával jár, hanem — a tanulók ismeretszintjéből és személyi­ségéből kiindulva — o képes­ségfejlesztést és a tanulási módszerek átadását foglalja magába. Éppen ezért kevés a ma­gyar és orosz nyelvre, mate­matikára, néhol a kémiára szűkített tanulószobai korre­petálás, foglalkozás, vagy a 7—8. osztályos tananyag is­métlése. S ha ráadásul a tanu­lócsoportok magas létszáma is nehezíti az egyéni munkát, ak­kor bizony csak távoli esz­ményként csillognak a felzár­kóztatás előnyei. Sőt, az öt— hatszori elmagyarázás sem pó­tolhatja a modern módszereket és óravezetést, a személyre szabóit munkáltatást. S aligha igazán megnyugtató az első évfolyam bukásainak elenyé­sző, előfordulása, ha második­ban aztán, megugrik az ará­nyuk. A Bács-Kiskún megyei Ta­nács művelődésügyi osztályá­nak összegezése szerint, immár általánossá vált, hogy vala­mennyi iskolatípusban elvég­zik a felzárkóztatást megelőző felméréseket. Hasznos segítsé­get adnak a központi, feladat- lapokj s egyre több helyen .ér­tékelik ezeket komplex módon, I valamennyi munkaközösség I közreműködésével. Ilyen jó I példával járt elöl a kalocsai I I. István, a kiskunmajsai Dó- I zsa György, a kecskeméti Bá- fi nyal, a kiskunhalasi Szilády I gimnázium, a kalocsai Kos- I suth Zsuzsa egészségügyi, a kiskunfélegyházi Varga Jenő és a bajai Türr István közgaz­dasági szakközépiskola, a 607-. es ipari és a kiskunfélegyházi mezőgazdasági szakmunkás- képző intézet. Lehet, hogy az esélyek fel­zárkóztatásához nem is elég egyetlen esztendő. A szakem­berek azt mondják, hogy he­lyes, ha az intézmények ilyen esetben több tanévre kiterje­dően végzik a képességfejlesz­tést: más-más módokat, egyénre és csoportra szabott változatos formákat alkalmaz­va. Mégse szaladjunk túlzottan és mindenütt előre. A gyakor­lati tapasztalatok azt mutat­ják, hogy néhány helyen egy­előre a kifogásokat kell elosz­latni. Nincs idő — hangzik az egyik magyarázkodó érvelés. Tisztán hasznosuló tanítási időben tényleg nem tobzódnak az iskolák. De a felzárkózta­tás nem a tananyag ismétlő sulykolását, hanem inkább a gondolkodás és a tanulási mű­veletek elsajátítását, finomí­tását célozza. És ami a leg­fontosabb: ez a ráfordítás ké­sőbb megtérül. H. F. • Alvaro Cunhal és Romány Pál • Bejegyzés a városi emlékkönyvbe A MTESZ XIII. küldöttközgyűlése Harminckét itagegyesület és 22 területi szervezet mintegy 170 ezer, műszaki, természettudomá­nyos és agrárszakember tag jártaik képviseletében 700 küldött rész­vételével szombaton tartotta XIII. küldöttközgyűlését a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége a XIII. kerületi párt­bizottság székiházában. A tanács­kozáson részt vett Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György miniszterelnök-helyettes, a Politikai Bizottság tagjai. Ott volt az MSZMP Központi Bizott­sága, az Elnöki Tanács és a kor­mány, valamint a társadalmi szer­vek több képviselője. ' A küldöttközgyűlés résztvevőit és a vendégeket Ajtai Miklós, a MTESZ társelnöke köszöntötte. Kiemelte, hogy a szakmai értel­miségnek alapvető szerepe van népgazdaságunk további fejlődé­sében, ami az eddiginél is fele­lősségteljesebb munkát követel tőlük és a szövetségtől egyaránt. A munkabizottságok megvá­lasztása után Tóth János főtitkár fűzött kiegészítést az elnökség írásos jelentéséhez. Utalt arra, hogy a MTESZ és a tagegyesüle­tek egész országot behálózd tevé­kenysége az elmúlt négy évben tovább fejlődött. Folytatódott a területi szervek kiépítése, bővül­tek a megyei, a városi, egyesületi csoportok, de az üzemiek szerve­zésében, illetve működésében nem történt lényeges elöbbrelépés, A MTESZ-szervezetek sokrétű munkájából kiemelte a szakmai tájékoztatásban és a továbbkép­zésben elért sikereket is. Négy év alatt 76 ezer tanácskozást és szakmai tanfolyamot tartottak, amelyeken csaknem 3 millióan vettek részt, a MTESZ szakembe­rei állást foglaltak minden fontos gazdasági és .tudománypolitikai kérdésben. A szövetség igyekezett rugal­masan alkalmazkodni a változó körülményekhez. Eredményeket értek el a szellemi tartalékok fel­tárásában és hasznosításában, a szakmai értelmiség megbecsülésé­nek erősítésében, bár ez utóbbi esetében igen sok még a tenniva­ló. A szövetség és az egyesületek munkájának tartalma és módsze­re igazodott az új feladatokhoz. A főtitkár kifejtette, hogy szük­ségessé vált a műszaki egyetemi oktatás, az üzemmérnöki és tech­nikusképzés reformja. Téves­nek minősítette azokat az állítá­sokat, amelyek szerint nálunk ' „mérnök-túlterhelés” van. A va­lóságban ugyanis párhuzamosan jelentkezik a tnérnükhiány és a mérnökfelesleg — ennek oka pe­dig az, hogy a vállalatok nem elég hatékonyan foglalkoztatják a műszakiakat. — A jövőben is elemi köteles­ségünk, hogy társadalmi őrei le­gyünk a technikai haladásnak — hangoztatta a főtitkár. — Műszaki értelmiségünk zöme a szükséges felkészültséggel és felelősségtu­dattal végzi munkáját, a jövő feladatainak megvalósításában a mainál is nagyobb teljesítmé­nyekre 'képes. A MTESZ legfonto­sabb feladata — mondotta — a műszaki haladás gyorsítása a ver­senyképesség fokozása érdekében. A főtitkári beszámolót, majd az ellenőrző bizottság és az alapsza­bály-szerkesztő bizottság jelenté­sét követően megkezdődött a vi­ta, melyben felszólalt Aczél György is. • A közgyűlésen adták át az idei MTESZ-díjakat. Ebben a kitün­tetésben részesült több mint húsz­éves, kiemelkedő egyesületi ve­zetői tevékenysége, a magyar me­zőgazdaság fejlesztése érdekében kifejtett tudományos munkássága jutalmául dr. Matos László, a Bács-Kiskun megy« Tanács el­nökhelyettese. íí.% ~ ni i Ismerkedés a megyeszékhellyel

Next

/
Thumbnails
Contents