Petőfi Népe, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-04 / 233. szám
'^>7 . / VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVI. évf. 233. szám Ára: 1,40 Ft 1981. október 4. vasárnap Felelősség a fiatalokért 3. oldal Ha szót kapnék a kongresszuson 4. oldal Búzatermesztés a Bácskában és a Duna mellékén 4. oldal Híd és fórum 5. oldal Nyikolaj Faggyejev elutazott Budapestről Tegnap elutazott hazánkból Nyikolaj Faggyejev, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának titkára, akivel budapesti tartózkodása során Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, a KGST végrehajtó bizottságának soros elnöke a KGST végrehajtó bizottsága és titkársága munkájáról, feladatairól folytatott megbeszélést. KÁROSÍTOTT A SZÉLVIHAR ÉS A JÉG Napraforgó- és kukoricabetakarítás • A csapadékos időjárás és a jégverés miatt károsodott szőlőt gyors ütemben szüretelik. 'Hazáink éghajlati viszonyai között, az őszi nap-, és egyenlőség után már nagyon ritka az olyan forróság, mint az idei volt. A pár hetes kánikulát záró pusztító viharos szél és jégeső, Bács-iKiskun északi felében súlyos károkat okozott. A szőlő, az alma, a körte, a kukorica szedése megkezdődött az előző hetekben. Ilyen állapotban érte a jégverés a kecskeméti, a jakabszállási, a lászlófalvi, a kunszállási, a városföldi szántókat, kerteket, és a kiskőrösi járás több községének határában az ültetvényeket. A páhi Petőfi Tsz-ben az értékesítési lehetetlenség miatt még a fán hagyott téli almát, és a szőlő nagyrészét „leszüretelte” a jégverés. Várostföldön az állalmi gazdaság terménye, almáskertje, a Dózsa Tsz-nek több mint ezer hektár érésben lévő kukoricája szenvedett kárt. Nem kímélte a zivatar a lászlófalvi Egyetértés, a hetvéciai Petőfi, a kunszállási Alkotmány Tsz terményeit sem. A viharként szenvedett gazdaságokban ráadásul a gépi betakarításra is szerény a lehetőség. A jégverte növényzet állapota miatt a kukoricát a legtöbb helyen kézzel kell letörni. A mezőgazdasági üzemek máris szervezik a külső segítségnyújtást, azonkívül, hogy a nyugdíjas, járadékos tagság és hozzátartozóik támogatását igénylik. Az Állami Biztosító kárbecslői, szakértői folyamatosan dolgoznak, hogy áz állami, szövetkezeti gazdaságok, és — az eddigi bejelentés szerint — százhetven ingatlantulajdonos, kistermelő vihar- és jégkárát megállapítsák. A mezőgazdasági szakigazgatási szervek helyszíni ellenőrzésük' során gondosan', szakszerűen elvégzett talajmunkát találtak rne- gyeszerte. A csapadék jót tett a korai vetésű növényeknek. Szépen kikelt az őszi árpa, a rozs, a repce, az őszi telepítésű lucerna. A kalocsai járás északi felében több gazdaság a búzavetést is megkezdte. A kenyérgabona egyelőre jól értékesíthető termény. Termesztése is olcsóbb a kukoricánál- Megyeszerte számos közös gazdaság 100—200 hektárral növeli a kenyémekvaió vetésterületét. A tassd Dózsa Tsz gazdái 108 hektárral vetnek most többet, mint az 1980-as őszön. Az olaj osmagivak termesztése 1981-ben nagyobb arányú volt, mint tavaly. A napraforgó vetés- területe 23 ezer hektárra emelkedett, s az új fajták, agrotechnikai eljárások elterjedésével a hozama nőtt. Olyan nagyüzemek, amelyek pár évvel korábban csupán 1,8— 2,2 tonnás termést tudtak elérni, az idén 3 tonna fölé emelték napraforgó termésátlagukat. A búzatermesztésben évek óta jeleskedő szalkszentmáritoni Petőfi Tsz 600 hektáros napraforgó-területén 3220 kilogramm olajosmag termett a vetésterület minden hektárján. A napraforgó megyei vetésterületének több mint kétharmada a bácskai és a Duna melléki gazdaságokban volt. A műszakilag jól felkészült nagyüzemek többsége be is takarította a termést. E hét végén már csak 10 százaléka volt lábon. A kereskedelem és a feldolgozóipar teljesítő képessége azonban, az újabb gyár üzembe helyezése ellenére, még mindig szőkébb, mint kellene. A szövetkezetek kénytelenek nagy mennyiségű napraforgót tárolni olyan magtárakban, színekben, ahová egyéb terményt kellene elhelyezniük, amelynek betakarítása szintén megkezdődött. Október e.lső hetében , ugyanis, a " szemeskulv>ricá- nak már 20 százalékát szedték le. Rövidesen befejeződik a szója aratása, amelyet az idén 3886 hektáron termesztettek Bács-Kiskun gazdaságai. Az előző években szorgalmazott, és sokrétűen hasznosítható' szója termesztése körül sokasodnak a kérdőjelek. Az előző eztendei fel- vásárlási árak mellett még jövedelmező volt gz ágazat. Az idén újból csökkentették a szója átvételi árát, mind emellett a növényolajipar nem is nagyon igényli az értékes olajosmag, élelmiszer-, valamint takarmány- nyersanyag fokozottabb termesztését. Behozatalból szándékozik megoldani a takarmánygyártás szójadara-ellátását olyan körülmények között, amikor több évtizedes kihagyás után, a magyar mezőgazdaság ismét megtanulta a szöjatermesztést, és szívesen foglalkoznék vele, ha jövedelmező maradna az ágazat K. A. Alvaro Cunhal látogatása Bács-Kiskun megyében A Portugál Kommunista Párt Alvaro Cunhal főtitkár vezetésével, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának a meghívására hazánkba érkezett küldöttsége szombaton Bács-Kis- kun megyével ismerkedett. A megyei pártbizottság székházában Romany Pál első titkár, az MSZMP Központi Bizottságának tagja tájékoztatta a testvérpárt delegációját Bács-Kiskun politikai, gazdasági és kulturális helyzetéről. Alvaro Cunhal különösen a mezőgazdasági szövetkezetek tevékenységéről érdeklődött a kialakult beszélgetés során. A fogadáson részt vett Albano Nunes és Francisco Lopes, a Portugál Kommunista Párt Központi Bizottságának tagjai, Varga István, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője, valamint Erdélyi Ignác, a megyei pártbizottság titkára. A portugál vendégek a városnéző séta során előbb az Alföld Áruházat tekintették meg Hegedűs Ferenc igazgató kalauzolásával, majd a tanácsháza dísztermében gyönyörködtek. Itt Fischer István, -a városi tanács elnökhelyettese a megyeszékhely sajátos fejlődéséről adott rövid áttekintést. A Portugál Kommunista Párt főtitkára a következőket írta a tanács díszes vendégkönyvébe látogatása befejeztével: „Na'gy örömmel jöttem mint kommunista ebbe az országba, ahol saját szememmel láthattam: a magyar nép, a magyar kommunisták milyen sikeresen építik az új szocialista társadalmat, miként óvják, őrzik és becsülik népük történelmét, művészeti és kulturális értékeit.” A Kodály Intézetben fejeződött be a kecskeméti látogatás. Kiskunfélegyházán a Lenin Mezőgazdasági Termelőszövetkezet székházában Laczkó Gyula, a közös gazdaság elnöke foglalta össze vázlatosan, hogy 31 év alatt miként vált a 40 hektáros, szegény szövetkezetiből 9000 hektáros, jól gépesített, modern nagyüzem. Itt a gazdaság kapcsolatairól tudakozódott a vendég. A szárító üzemben működés közben is megszemlélhették az' eredményeket növelő korszerű technológiát. Po- zsár Miklós, növénytermesztési főág azatvezető mutatta be az évi 6000 tonna kapacitású, ipari tévével irányított berendezéseket. A Romány Pál kíséretében érkező delegáció kiskunfélegyházi programjain részt vett Sztanojev András, a városi pártbizottság első titkára és Bozó Lajos, a Lenin téesz pártvezetőségének titkára is. A vendégek innen Bugacra autóztak, ahol lovas bemutatót rögtönöztek tiszteletükre, majd az üdülésre átalakított tanyacsoporttól indultak vissza Budapestre. H. N. A korszerűbb nevelési és oktatási tervek bevezetésével új fogalmak sorát ismerték meg az iskolák és szülők. Közéjük tartozik a felzárkóztatás is a középiskolák első osztályaiban. ITöbbet lés mást jelent, mint a korábbi korrepetálás. Nem csupán egy-két tantárgy hiányos ismereteinek a tanuló- szobai vagy más módon való pótlásáról van tehát szó. Igen eljárt már az idb az úgynevezett szintrehozás fölött. Jó dolog, hogy elfogadottá vált: a felzárkóztatás átfogó, komplex nevelési feladat. A képességek általános, összehangolt fejlesztésében, a tanulás megtanításában rejlik a lényege. Vagyis a személyiségfejlesztés egészét kell szolgálnia, hogy megfelelő alapot adjon a korántsem könnyű középiskolai tananyag elsajátításához. Ki tagadná, hogy laz általános iskolákból különböző előképzettséggel vágnak neki a fiatalok a továbbtanulásnak? A tanyai és városközponti környezetből, családi indíttatásból és más. okokból származó esélyegyenlőtlenségek legalább megközelítő kiigazításra várnak. A közös nevező természetesen nem a mérce lesiállításával jár, hanem — a tanulók ismeretszintjéből és személyiségéből kiindulva — o képességfejlesztést és a tanulási módszerek átadását foglalja magába. Éppen ezért kevés a magyar és orosz nyelvre, matematikára, néhol a kémiára szűkített tanulószobai korrepetálás, foglalkozás, vagy a 7—8. osztályos tananyag ismétlése. S ha ráadásul a tanulócsoportok magas létszáma is nehezíti az egyéni munkát, akkor bizony csak távoli eszményként csillognak a felzárkóztatás előnyei. Sőt, az öt— hatszori elmagyarázás sem pótolhatja a modern módszereket és óravezetést, a személyre szabóit munkáltatást. S aligha igazán megnyugtató az első évfolyam bukásainak elenyésző, előfordulása, ha másodikban aztán, megugrik az arányuk. A Bács-Kiskún megyei Tanács művelődésügyi osztályának összegezése szerint, immár általánossá vált, hogy valamennyi iskolatípusban elvégzik a felzárkóztatást megelőző felméréseket. Hasznos segítséget adnak a központi, feladat- lapokj s egyre több helyen .értékelik ezeket komplex módon, I valamennyi munkaközösség I közreműködésével. Ilyen jó I példával járt elöl a kalocsai I I. István, a kiskunmajsai Dó- I zsa György, a kecskeméti Bá- fi nyal, a kiskunhalasi Szilády I gimnázium, a kalocsai Kos- I suth Zsuzsa egészségügyi, a kiskunfélegyházi Varga Jenő és a bajai Türr István közgazdasági szakközépiskola, a 607-. es ipari és a kiskunfélegyházi mezőgazdasági szakmunkás- képző intézet. Lehet, hogy az esélyek felzárkóztatásához nem is elég egyetlen esztendő. A szakemberek azt mondják, hogy helyes, ha az intézmények ilyen esetben több tanévre kiterjedően végzik a képességfejlesztést: más-más módokat, egyénre és csoportra szabott változatos formákat alkalmazva. Mégse szaladjunk túlzottan és mindenütt előre. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy néhány helyen egyelőre a kifogásokat kell eloszlatni. Nincs idő — hangzik az egyik magyarázkodó érvelés. Tisztán hasznosuló tanítási időben tényleg nem tobzódnak az iskolák. De a felzárkóztatás nem a tananyag ismétlő sulykolását, hanem inkább a gondolkodás és a tanulási műveletek elsajátítását, finomítását célozza. És ami a legfontosabb: ez a ráfordítás később megtérül. H. F. • Alvaro Cunhal és Romány Pál • Bejegyzés a városi emlékkönyvbe A MTESZ XIII. küldöttközgyűlése Harminckét itagegyesület és 22 területi szervezet mintegy 170 ezer, műszaki, természettudományos és agrárszakember tag jártaik képviseletében 700 küldött részvételével szombaton tartotta XIII. küldöttközgyűlését a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége a XIII. kerületi pártbizottság székiházában. A tanácskozáson részt vett Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György miniszterelnök-helyettes, a Politikai Bizottság tagjai. Ott volt az MSZMP Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács és a kormány, valamint a társadalmi szervek több képviselője. ' A küldöttközgyűlés résztvevőit és a vendégeket Ajtai Miklós, a MTESZ társelnöke köszöntötte. Kiemelte, hogy a szakmai értelmiségnek alapvető szerepe van népgazdaságunk további fejlődésében, ami az eddiginél is felelősségteljesebb munkát követel tőlük és a szövetségtől egyaránt. A munkabizottságok megválasztása után Tóth János főtitkár fűzött kiegészítést az elnökség írásos jelentéséhez. Utalt arra, hogy a MTESZ és a tagegyesületek egész országot behálózd tevékenysége az elmúlt négy évben tovább fejlődött. Folytatódott a területi szervek kiépítése, bővültek a megyei, a városi, egyesületi csoportok, de az üzemiek szervezésében, illetve működésében nem történt lényeges elöbbrelépés, A MTESZ-szervezetek sokrétű munkájából kiemelte a szakmai tájékoztatásban és a továbbképzésben elért sikereket is. Négy év alatt 76 ezer tanácskozást és szakmai tanfolyamot tartottak, amelyeken csaknem 3 millióan vettek részt, a MTESZ szakemberei állást foglaltak minden fontos gazdasági és .tudománypolitikai kérdésben. A szövetség igyekezett rugalmasan alkalmazkodni a változó körülményekhez. Eredményeket értek el a szellemi tartalékok feltárásában és hasznosításában, a szakmai értelmiség megbecsülésének erősítésében, bár ez utóbbi esetében igen sok még a tennivaló. A szövetség és az egyesületek munkájának tartalma és módszere igazodott az új feladatokhoz. A főtitkár kifejtette, hogy szükségessé vált a műszaki egyetemi oktatás, az üzemmérnöki és technikusképzés reformja. Tévesnek minősítette azokat az állításokat, amelyek szerint nálunk ' „mérnök-túlterhelés” van. A valóságban ugyanis párhuzamosan jelentkezik a tnérnükhiány és a mérnökfelesleg — ennek oka pedig az, hogy a vállalatok nem elég hatékonyan foglalkoztatják a műszakiakat. — A jövőben is elemi kötelességünk, hogy társadalmi őrei legyünk a technikai haladásnak — hangoztatta a főtitkár. — Műszaki értelmiségünk zöme a szükséges felkészültséggel és felelősségtudattal végzi munkáját, a jövő feladatainak megvalósításában a mainál is nagyobb teljesítményekre 'képes. A MTESZ legfontosabb feladata — mondotta — a műszaki haladás gyorsítása a versenyképesség fokozása érdekében. A főtitkári beszámolót, majd az ellenőrző bizottság és az alapszabály-szerkesztő bizottság jelentését követően megkezdődött a vita, melyben felszólalt Aczél György is. • A közgyűlésen adták át az idei MTESZ-díjakat. Ebben a kitüntetésben részesült több mint húszéves, kiemelkedő egyesületi vezetői tevékenysége, a magyar mezőgazdaság fejlesztése érdekében kifejtett tudományos munkássága jutalmául dr. Matos László, a Bács-Kiskun megy« Tanács elnökhelyettese. íí.% ~ ni i Ismerkedés a megyeszékhellyel
