Petőfi Népe, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-30 / 255. szám
IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: eleinte mér általában kevés felhő, majd nyugat felől Időnként erősen megnövekvő felhőzet, élénk, tőbbfelé erős délnyugati, nyugati szél hajnalban északkeleten egy-két helyen kőd. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában 3 és 6 fok között. A legmagasabb nappali hőmérséklet: 12 és 17 fok között. YILAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVI. évf. 255. szám Ám: 1,40 Ft 1981. október 30. péntek Lázár György hazaérkezett Lázár György, a Minisztertanács elnöke csütörtökön délelőtt a nyugatnémet fővárosban megkoszorúzta a háború és a fasiszta önkényuralom áldozatainak emlékművét. Ezt követően a bonni városházán tett látogatást, ahol Hans Daniels, Bonn főpolgármestere köszöntötte meleg szavakkal a magyar kormányfőt. Lázár György beírta nevét. Bonn város arany- könyvébe. Miniszterelnökünk délben' — a tervezettnél hosszabb, körülbelül egyórás — elmélyült zárómegbeszélést folytatott a kancellári hivatalban vendéglátójával, Helmut Schmidttel. A tárgyalások befejezése után a két kormányfő sajtóértekezletet tartott. Lázár György NSZK-beli látogatása ünnepélyes búcsúztatással ért véget. A kancellári hivatal épülete előtt a két ország himnuszának elhangzása és a katonai tiszteletadás után Helmut Schmidt kancellár vett búcsút vendégétől. Lázár György, felesége és a kíséretükben tartózkodó magyar államférfiak csütörtökön, a koradélutáni órákban hazaérkeztek. j A megyei pártbizottság látogatása Kecskeméten tagjainak és Baján # Ismerkedés a házgyári elemekből készült lakóépületekkel. (Tóth Sándor felvétele) A megyei pártbizottság, munkatervének megfelelően, a testület tagjai részére látogatást szervezett Kecskemét és Baja legjelentősebb új beruházásainak megtekintésére. Szerdán reggel Kecskeméten, a tanács dísztermében dr. Kőrös Gáspár, a városi pártbizottság első titkára fogadta és köszöntötte a megyei testület tagjait. A látogatás során megtekintették a posta új műszaki épületét, a megyei kórházat, az MMG Automatikai Művek Vezérléstechnikai Gyárát, felkeresték a Kiskunsági Nemzeti Park központját, majd a Hunyadivárosban' házgyári elemekből készülő sorházakat, valamint a konzervgyár bébiétel-gyártó üzemét mutatták ibe a pártbizottság tagjainak. Csütörtökön Baján a városi tanács volt a találkozó színhelye, ahol Papp György, a városi-járási pártbizottság első titkára üdvözölte a vendégeket. A látnivalók között szerepelt a Bácskai Húsipari Közös Vállalat, a Magyar Hűtőipar Bajai Gyára, az új 'úttörőház, a középiskolai kollégium, a Vágó Béla -nevét viselő KISZ-iskola, a sportcsarnok és a lakótelep, valamint megismerkedtek a Hosszúhegyi Állami Gazdaság eredményeivel is. Amint összegezésként megállapították: a megyében tett látogatások és helyszíni tapasztalatok bővítik a pártbizottsági tagok ismereteit, jobb informáltságát, ami annál is inkább szükséges és a továbbiakban is követendő munkamódszer, mert egyik fontos eleme a párt munkastílusának. A megyei pártbizottság tagjai így közvetlenebbül vesznek részt * a megye politikai irányításában, arról nem is szólva, hogy a tapasztalatokat saját munkájukban, tevékenységük körzetében szintén jól hasznosíthatják. Építőipari újítók országos tapasztalatcseréje • Tapasztalatcsere a kecskeméti házgyár KELIT-Szemében. • Az országos tanácskozás résztvevői. Az Építő-, Fa- ■ és Építő- anyagipari Dolgozók Központi Vezetősége és az Építésügyi és V árosfej leszté- si Minisztérium Kecskeméten rendezte meg a házgyárral rendelkező vállalatok IV. országos újítási és találmányi tapasztalatcseréjét, amelynek házigazdája a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat. A tanácskozást —■, amelyre a vállalatok műszaki igazgatói, fejlesztési szakemberei. újítási előadói és szak- szervezeti tisztségviselői jöttek el. — Dormer Henrik, a BÁCSÉP vezér- igazgatója nyitotta meg. A megnyitó után Jantner Antal építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes tartott előadást az építőipari kutatás-fejlesztés időszerű kérdéseiről. Visszatekintett arra a nagyarányú fejlődésre, amely a magyar építőipart az elmúlt évtizedekben jellemezte. Ami eddig történt — hangsúlyozta — arra büszkék lehetünk. Nagy tömegben jelentkező igényeket kellett gyorsan kielégíteni. Ennek eredménye, hogy hazánkban több millió ember költözhetett új, korszerű lakásba. Társadalmunk azonban ma már új igényekkel lép fel az építőiparral szemben. Azt kívánja, hogy minőségileg jobb. esztétikusabb és olcsóbb lakásokat építsünk. Sok szó esik emellett a városképről, a lakóházak környezetének. javításáról, változatosabb lakótelepek építéséről. Mindez a tervezőket, a kivitelezőket, az építőipari vállalatok műszaki szakembereit, és újítóit is új feladatok elé állítja. Számot kell vetnünk azzal — mondotta az előadó —, hogyan építkezzünk a jövőben. Növekszik az alacsonyabb építésű lakóházak iránti igény. A műszakiaknak és az újítóknak módjuk lesz arra, hogy olyan' alapozási eljárásokat dolgozzanak ki, amivel csökkenthetik a költségeket. Természetesen ez csak egy lehetőség a sok közül az- új, takarékosabb építési módszerek megvalósítására. Mindehhez azohban még egy nagyon fontos tényezőre, mégDedig a szemléletváltozásra van szüksége örvendetes, hogy erre vonatkozóan már találkozhattunk jó kezdeményezésekkel. A jó példát mutatók között van a mai tanácskozás házigazda szerepét betöltő BÁCSÉP. Ez a vállalat az újítómozgalmat sem 'hanyagolta el, s az utóbbi öt évben 12,5 millió forintot fizetett ki az újítóknak. Ugyanakkor nagy tartalékok rejlenek abban is, hogy a hasznos újításokat egymástól átvegyék a vállalatok — mondotta végül a miniszterhelyettes. Ezt követően Podina Sebő, az ÉFÉDOSZ Központi Vezetőségének titkára emelkedett szólásra. Hangoztatta, hogy a jelenlegi tanácskozás fontos része a minisztérium és a szakszervezet újítómoz- galommal foglalkozó folyamatos tevékenységének. A szocialista munkaverseny keretéből a szocialista brigádok az új követelményeknek megfelelően kapcsolódhatnak a vállalatok előtt álló feladatok végrehajtásához, ha vállalásaikban előtérbe helyezik az alkotó kezdeményezést. Felszólalt a tanácskozáson dr. Szilvási Zoltán, az Országos Találmányi Hivatal elnökhelyettese is. Adatokat sorolt fel arról, hogyan fejlődött, az újítómozgalom az elmúlt öt évben, amelynek népgazdasági haszna végül is a kétszeresére növekedett. Szót kért Kanyó Miklós, a BÁCSÉP műszaki igazgatója is. Részletesen beszámolt a vállalatnál folyó műszaki fejlesztés eredményéiről. Külön hangsúlyozta azokat az eredményeket, amelyeket az újitók értek el. Elmondta, hogy a BÁCSÉP-nél jelenleg is több fontos területen fejlesztik a műszaki színvonalat, s ebben más vállalatokkal is együttműködnek. A tapasztalatcsere résztvevői délután a házgyárban tettek látogatást. A tanácskozás ma folytatódik. N. O. akti Előtérben a tudomány eredményeinek Gazdálkodás a takarékosság jegyében Ülést tartott a megyei NEB hasznosítása Hosszú lenne felsorolni azoknak a vállalatoknak, közös és állami gazdaságoknak, kulturális intézményeknek a névsorát, amelyek tegnap délután képviseltették magukat Kecskeméten, a tudománypolitikai aktívaülésen. A jó irányú változások jele, hogy csaknem százan jelentek meg különböző munkahelyekről a megyei pártbizottság földszinti tanácskozótermében. A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Végrehajtó Bizottságának határozata szerint a kutatási eredmények gyakorlati alkalmazása szerepelt napirenden. Mint ismeretes, a Központi Bizottság 1969-ben hozta nyilvánosságra tudománypolitikai irányelveit. Napjainkban még hatványozni tabb a tudományok fejlődése, társadalmi szerepük növekedése. Az elmúlt évtizedben többszöf is foglalkoztak országos és megyei pártfórumok — Bács-Kiskunban legutóbb három éve — az irányelvek végrehajtásával, a tennivalókkal. Az eddiginél szélesebb körű részvételt most az indokolta, bogy mindenütt fontos cél a tudományos. eredmények hasznosításának meggyorsítása. A kutató, illetve az alkalmazó-megvalósító intézmények, üzemek szakemberei mellett ott voltak az eszmecserén a párt-, állami, társadalmi és tömegszervezetek vezetői, tisztségviselői is, hogy a - maguk eszközeivel segíthessék elő a tár• Képünkön: á résztvevők egy csoportja. sadalmilag fontos folyamatokat. Erdélyi Ignác, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága titkárának megnyitója után ezekről tartott beszámolót Katanics Sándor, a megyei pártbizottság titkára. Vitaindítóját az ipari kutatások és felhasználásuk ismertetésével kezdte. A megye gazdasági élete, műszaki-technikai színvonala változatlanul igényli az új, korszerű eljárások mielőbbi alkalmazását. Bár több mint egy évszázados hagyományok alapozzák meg a mai agrárkutatásokat, s előnyösen érezteti hatását a Duna—Tisza közén működő intézetek tevékenysége — tennivaló itt is akad bőséggel. Az előadó példákkal bizonyította, hogy az eredmények gyakorlati bevezetésének hatásos módja az üzemekkel létesített eleven, szerződéses kapcsolat. Tovább kell erősíteni a termelőkkel való együttműködést. . A megyei pártbizottság támogatja a céltársulásokat, ha. azok az eredmények egyszerű, gyors, együttes érdekeltségű és gyümölcsöző elterjesztését szolgálják — mondotta Katanics Sándor, s a követelmények között hangsúlyozottan szólt az üzemek fogadókészségének javításáról. A lehetőségek kihasználása, a kezdeményező lépések megtétele elsősorban a munkahelyek dolga. A feltételek között szorgalmazta a műszaki-fejlesztési alapok képzését. Áttérve a társadalomtudományokra, az előadó kiemelte: egyre lényegesebb szerepet tölt be a politikai tudatosság a gyakorlati életben. A következő évek feladatainak megoldásához «nélkülözhetetlen a szocialista gondolkodás- és életmód további térhódítása. Rendkívül hasznosnak bizonyult például az általános és középiskolák pedagógusainak részvétele a tananyag-korszerűsítésben, a közoktatás megújulásában. A felsőoktatás dolgozói számára pedig ez nemcsak fon-; tos, hanem szükségszerű tevékenység is. Befejezésül az orvostudományi kutatások hasznosulásáról volt szó, ami alapvetően kedvező képet mutat. Ezután hozzászólások (következtek. A kialakult helyzet és a feladatok áttekintéséhez kiegészítésekkel, javaslatokkal járult hozzá dr. Balázs Sándor, a kecskeméti Zöldségtermesztési Kutató Intézet igazgatója, dr. Lusztig Gábor, a megyei kórház osztály- vezető főorvosa, Lisztes László, a Katona József Könyvtár igaz- gatója, Brachna Lajos, a Pollack Mihály Műszaki Főiskola bajai vízgazdálkodási intézetének igazgatója, Krajcsovicz Mihály, a megyei tanács művelődésügyi osztályvezetője, és dr. Kapitány Sándor, a kecskeméti Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola igazgatója. H. F. A munkaerő hatékonyabb foglalkoztatása, az energia- és anyag- költségek csökkentése, vagyis a belső tartalékok feltárása és hasznosítása számottevő segítséget jelenthet a népgazdaságnak. A (Bács-Kiskun megyei Népi Ellenőrzési Bizottság Miklós Zoltánnak, a megyei NEB elnökének vezetésével tegnapi ülésén megvitatta azt az összefoglaló jelentést, amely hat ipari üzemben — Baján a Finomposztó Vállalatnál, a Kismotor- és Gépgyár 5. számú gyáregységében, a Ganz Villamos- sági Művek készülékgyárában, valamint Kecskeméten a Parketta- gyártó Vállalatnál, a Fémmunkás Vállalat gyárában és a BRG Magnetofon Gyárában — vizsgálta, mennyire alapos, tervszerű, takarékos a költséggazdálkodás. A jelentés megállapította, hogy a szóban forgó gazdasági egységekben az első lépéseket megtették, de maradt bőven feladat, amelynek megoldásához némi szemléletváltozásra, és esetleg szervezeti módosításra, újabb jogszabályok megalkotására is szükség van. A tapasztalatok szerint a vizsgált üzemekben az átlaglétszám csökkent, növekedett viszont az árbevétel, és e kettő együttes hatására a bérszínvonal is. Az önálló vállalatok kedvezőbb helyzetben vannak, mint a központtól függő gyáregységek; de az ösztönzőbb teljesítménybérezést azokban sem alkalmazzák kellőképpen. A korszerű gépek, berendezések optimális kihasználásához szükség lenne a többműszakos foglalkoztatásra. Az eddigi intézkedések nem hozták meg a kívánt eredményt, az átlagos műszakszám még mindig 1,5 alatt van. A termelési költségeknek több mint fele a felhasznált anyagból származik. Az elfogadhatónak ítélhető nyilvántartási, kiutalási módszerek ellenére sem megfelelő azonban az anyaggazdálkodás. A vállalatok többsége a piac kényszerítő hatására hivatkozik — nem is minden alap nélkül —, s a folyamatos termelés érdekében inkább vállalja a nagyobb készlettel járó terheket, mint az anyaghiányt. Az is általános, hogy a késedelmes szállítások miatt a partnerrel szemben nem érvényesítik a kötbérigényeket. A költségek csökkentése érdekében ahol lehet az importanyagokat hazaival helyettesítik, s törekszenek' az üzemi hulladék hasznosítására is. A vállalatok terveket készítettek az ésszerű energiafelhasználásra, néhány üzemben — a helyi adottságok figyelembevételével — a drágábbról olcsóbb tüzelőanyagra tértek át, de mindez még csak a folyamat kezdetét jelentheti. A megyei népi ellenőrzési bizottság ezután a mezőgazdasági üzemek költséggazdálkodásáról, valamint a gyermekek általános iskolai elhelyezéséről és szociális ellátásáról szóló jelentéseket vitatta jpeg, majd meghallgatta a KGST -országok közötti szakosítási és kooperációs megállapodások előkészítését és teljesítését vizsgáló tájékoztatót. V. T.
