Petőfi Népe, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-29 / 254. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVI. évf. 254. szám Ára: 1,40 Ft 1981. október 29. csütörtök Hazánkba látogat Ali Nasszer Mohammed Kádár Jánosnak, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága első titkárának és Lo- sonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének meghívására a közeli napokban párt- és állami küldött­ség élén hivatalos baráti látoga­tásra hazánkba érkezik All Nasz- szer Mohammed, a Jemeni Szocia­lista Párt KB főtitkára, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság Legfelsőbb Népi Tanácsa Elnök­ségének elnöke, nflniszterelnök. (MTI) A szellemi munka megbecsülése 3. oldal Agrokémiai társulás 160 ezer hektáron 4. oldal Számítógép osztja a lakást? 5. oldal A keceli tanács vb munkájáról tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága Lázár György látogatása Észak-Rajna-Wesztfáliában Izsák Erika és Follinus Könyves János, az MTI tudósítói jelentik: Lázár György miniszterelnök NSZK-beli hivatalos látogatásának első napján, kedden mind a Helmut Schmidt szövetségi kancellárral folytatott tárgyalásokon (képünk), mind a gazdasági élet képviselői­vel lezajlott eszmecserén nagy súllyal szerepeltek a két ország ipari és kereskedelmi kapcsolatainak kérdései. Ennek szellemében alakult a magyar kormányfő szerdai programja is: látogatása Észak-Rajna- Wesztfáliában, s a tartomány egyik legnagyobb vállalatánál, a duis­A megyei tanács végrehajtó bi­zottsága tegnap Kecelen tartotta ülését. A testület előtt a nagyköz­ségi tanács vb tevékenységéről Laták Ede tanácselnök számolt be. Elmondta, hogy all 446 hek­tár területtel rendelkező telepü­lés lakosainak száma meghalad­ja a tízezret. Népességének túl­nyomó többsége mezőgazdasági foglalkozású, 10,7 százaléka ma is tanyán él. A helyi tanács az elmúlt évtizedekben nagy gondot fordított a település fejlesztésé­re, a különböző gazdasági ágaza­tok termelésének fejlesztésére, a lakosság foglalkoztatottságának és ellátásának, valamint a közok­tatás és közművelődés feltételei­nek javítására. A gazdasági, művelődési, szo­ciális, egészségügyi és kommuná­lis célkitűzések megvalósításában a tanács nagymértékben támasz­kodott a lakosságra. Ezt lehetővé tette, hogy a tanácstagoknak jó a kapcsolata a választókkal, a ta­nácsi testületnek pedig a Haza­fias Népfront községi bizottságá­val, amellyel együttműködési megállapodás is született. Az együttműködés jegyében sikerrel bontakozott ki a Tiszta Kecelért, a Virágos Kecelért, a Két nap Kecelért mozgalom. A Két naip Kecelért mozgalom keretében például 800 ezer forint társadal­mi munkát ajánlottak fel a neve­lési központ építéséhez. Jó a ta­nács és a gazdasági szervek együttműködése is. A Szőlőfürt Mg. Szakszövetkezet, valamint a Faipari Vállalat kollektívája szin­te minden területfejlesztési cél megvalósításából kiveszi a ré­szét. Kecelen 1980-ban 1233 fo­rint volt az egy lakosra jutó tár­sadalmi munka értéke. A megyei tanács végrehajtó bi­zottsága különösen nagy érdek­lődést tanúsított a helyi tanács művelődésügyi tevékenysége iránt. A beszámoló ezzel kapcso­latban hangsúlyozta, hogy a gyer­mekintézmények utóbbi évek­ben végrehajtott fejlesztése ered­ményeként minden 3—6 éves gyermek óvodai elhelyezése le­hetővé vált. Jelentős előrelépés, hogy a cigányóvoda létrehozásá­val sikerült megoldani a cigány­gyermekék óvodai ellátását is, egyben az iskolai életre való elő­készítésüket. i 'Nagy mértékben javultak az idén az általános iskolai oktatás fel­tételei. Megkezdte ugyanis mű­ködését — mint kísérleti intéz­mény — a nevelési központ. A beszámolót Leirer János, a megyei tanács kiskőrösi járási hivatalának elnöke egészítette ki, s értékelése szerint figyelem­re méltó volt a keceli tanács kez­deményezőkészsége az elmúlt öt­éves tervidőszakban. A megyei tanács vb mélyre­ható vitában megállapította, hogy Kecel nagyközség tanácsa ered­ményesen foglalkozott a lakosság életét meghatározó társadalom­politikai feladatok végrehajtásá­val. Nagy gondot fofdított az alapellátás fejlesztésére, az egész­ségügyi, kommunális és különösen a művelődési igények kielégíté­sére. A végrehajtó bizottság megíté­lése szerint igen kedvezőek azok a tapasztalatok, amelyeket a ke­celi tanács a július 1-én meg­nyitott ügyfélszolgálati iroda mű­ködésével szerzett, ezzel hasznos útmutatást nyújt a többi községi tanácsok részére. A vb végül úgy határozott, hogy többek között támogatja azt a keceli célkitű­zést, miszerint a VI. ötéves terv­ben tovább bővítik a nevelési központot 8 tanteremmel, torna­teremmel, 100 személyes óvodá­val, s a diákétkeztetés feltételei­nek javításával. A testület elis­merését fejezte ki Kecel lakos­ságának, gazdasági szerveinek, párt-, tanácsi és tömegszervezeti vezetőinek a község fejlesztésében elért eredményeiért. A megyei tanács végrehajtó bi­zottsága ezután a Bács-Kiskun-’ ban szervezett társadalmi mun­kaakciók eddigi tapasztalatairól, s az ezzel kapcsolatos VI. ötéves tervi feladatokról tárgyalt. Meg­állapította, hogy' az V. ötéves terv időszakában 3 milliárd fo­rint értékű önként vállalt társa­dalmi munkát végzett a megye lakossága, elsősorban a gyermek- intézmények fejlesztése, s a tár­sadalom az idősekért mozgalom keretében. A. településfejlesztési mozgalomban országosan kima­gasló eredményeket ért el Bács- Kiskun megye. A vb állást foglalt amellett-, hogy a jelenlegi tervidőszakban a társadalmimunka-akciókat fő­leg az általános iskolák fejleszté­sére kell összpontosítani. Ebben még szorosabb együttműködés ki­alakítása szükséges a szakszerve­zetekkel és a Hazafias Népfront­bizottságokkal. Végül a testület odaítélte az idei művészeti díja­kat és a jövő évi alkotói díjakat. N. O. burgi DEMAG Rt-nél. Észak-Rajna-Wesztfália terüle­tét tekintve a harmadik, lakos­ságának száma szerint az első helyet foglalja el az NSZK tar­tományai között. Gazdasági je­lentőségét meghatározza, hogy hozzátartozik Nyugat-Európa legkoncentráltabb ipari körzete, a Ruhr-vidék. Mindennek meg­felelően a magyar—NSZK áru­forgalomban is kiemelt szerepet játszik. Gazdasági kapcsolataink különösen a gépiparban erősek; az NSZK-ba irányuló szerszám- gépexportunk nagy része itt ta­lál vásárlóra, s több nagy beru­házásunk berendezései e tarto­mány cégeitől kerültek ki.. Igen élénkek kooperációs kapcsola­taink: jelenleg 99 megállapodás van érvényben magyar és észak­raj na-wesztfáliai vállalatok kö­zött. Jelenleg egy, főként magyar áruk értékesítésével foglalkozó magyar—NSZK vegyesvállalat működik a tartomány városaiban. A Mannesmann /konszernhez tartozó duisburgi DEMAG Rt- nek is sok termékét alkalmaz­zák hazánk kohászati gyáraiban. A legfontosabb a Lenin Kohá­szati Művek kombinált acélmű­vének egy évvel ezelőtt elké­szült konverterüzeme, amelyet teljes egészében a DEMAG szál­lította. Vásárolt tőle a magyar külkereskedelem a Dunai Vasmű és a Csepeli Csőgyár részére is különböző berendezéseket, s je­lenleg is folynak több irányú üz­leti tárgyalások. ~k DEMAG-náil tett látogatást követően Lázár György Düssel­dorfban megbeszélést folytatott Johannes Rauval, Észak-Rajna- Wesztfália miniszterelnökével, és politikai jellegű eszmecseréket a szövetségi parlament vezető tiszt­ségviselőivel. (MTI) Felkészülés az utak téli védelmére A KPM Közúti Igazgatósága a megyében, valamint Baranya me­gye Mohács-szigeti részén látja el a téli síkosság és hó elleni véde­kezést. A sok éves tapasztalatok bizonyítják, hogy más a lehullott csapadékmennyiség a Duna men­tén és más a megye keleti részén. A közúti forgalom döntő része a megye északkeleti részén Kecske­mét térségében az ’ E5-ös, vala­mint a kelet—nyugat irányban haladó TIR-útvonalakon halad át. Miután az utak téli forgalmának lebonyolítása nagy fegyelmet 'és szervezettséget igényel, a KPM Közúti Igazgatóság vezetője együttműködési értekezletre 'hívta meg az érdekelt vállalatokat, in­tézményeket. A megelőző védekezés egyik eszköze a hófogó rácsok elhelye­zése. Ebben az évben az igazgató­ság 2500 hófogó rácsot készített saját erőből, illetve bérmunkában. A szakemberek kísérletképpen ja­vasolják bevezetni a Netlon mű- anyaghálóból készített hófogó há­lók alkalmazását. Amennyiben a kísérlet beválik országosan is el­terjesztik. A síkosság ellen két módon vé­dekeznek. Az őrjáratos rendszer azt jelenti, hogy az igazgatóság ál­tal kezelt 2200 kilométeres úthá­lózatból. 859 kilométer hosszan ipari só, fűrészpor. homok, granu­lált kohósalak keverékével állan­dóan szórják az utakat. A már em­lített úthosszban 563 kilométer fő­úthálózat és 296 alsóbbrendű út szerepel. Az évi sószükséglet mint­egy 55Ú0 tonna, az igazgatóság azonban 5900 tonna sóval rendel­kezik, A másik védekezési forma a körzeti rendszer, amelynek so­rán a gépkocsik az alsóbbrendű utak veszélyes — közút-vasút át­kelőhely, erősebb ívek, autóbusz- megállók — szakaszait szórják. Az őrjáratos útvonalakon 30 nagy tel­jesítményű szórógépet alkalmaz­nak. az egy gépre jutó útszakasz J hossza nem haladja meg a 25 ki- j lométert Meg kell említeni, hogy a sóval | való védekezés nem minden idő- | járási helyzetben szünteti meg a ] síkosságot, ugyanis a mínusz 8 j Celsius-fok alatti hőmérsékletnél i a sóval való védekezés értelmet- I lenné válik, a só nem tudja kifej- | teni a megfelelő hatást Ilyen eset- I ben homokkal és kohósalakkal í szórják az utakat. Különösen nagy gondot jelent, j ha a síkosság és a hó hosszabb | időszakon keresztül a közútháló- I zat nagy részén egyidejűleg jelent- I kezik. A KPM Közúti Igazgatóság 1 gépi-technikai eszközei, személyi I állománya csak a közepes hóesés, ] helyi hófúvások eltakarítását te- I szí lehetővé. Ennél jelentősebb | csapadékmennyiségnél már moz- I gósítani kell a társadalmi erőket j is. Az igazgatóságnak 7 hómaró. | 23 nehéz nyitóeke, 56 egyszárnyú I eke. és 45 vontatható vas hóeke I áll rendelkezésére. Ezenkívül 20 | tehergépkocsi, 40 nehéz lánctal- I pás, illetve gumikerekes vontatót I biztosítottak szerződéssel. A téli közlekedés biztosítása ér- I dekében fontos, hogy a tanácsok, | az üzemek segítsenek az akadá- I lyok elhárításában, s a mezőgaz- I dasági nagyüzemek november j 15-ig helyezzék el a hófogó ráeső- I kát. Az igazgatóság megszervezte I és november 15-től március 15-ig j tartja fenn az állandó hóügyeleti I szolgálatot. Ennek telefonszáma: I 22-655. A télen utazni szándéko- | zók ezen a számon érdeklődhet- I nek a megyei úthelyzetről. Ettől I függetlenül arra hívják fel a gép- I kocsival utazókat, hogy a legele- I mibb mentőeszközöket helyezzék ] el a gépkocsiban. Ez a vontatókö- I tél. hólapát, tartalék-üzemanyag. A KPM Közúti Igazgatósága I gyakorlatilag felkészült az utak I téli üzemeltetésére, de ehhez I szükséges a tanácsok, a mezőgaz- I dasági üzemek, vállalatok és egyéb I szervek munkája is. G. G. A LESZERELÉSI HÉT JEGYÉBEN Magyar­vietnami szolidaritási nap Baján Tegnap Baján magyar—vietna­mi szolidaritási napot rendeztek. Ez alkalomból a város vendége volt Nguyen Viet Canh, a buda­pesti vietnami nagykövetség saj­tóattaséja, akit a Hazafias Nép­front bajai bizottságán fogadott Polgár István, a HNF megyei tit­kárhelyettese, Pető József, a vá­rosi-járási pártbizottság munka­társa, dr. Kárpáti Antal, a HNF bajai városi bizottságának elnö­ke és dr. Stang Jenő, a városi ta­nács vb-titkára. A HNF székházában dr. Kár­páti Antal tájékoztatta a vendé­geket a város életéről, majd a Bereczki Máté Kertészeti Szak- középiskola kollégiumában ifjú­sági fórumra került sor. Ezt meg­előzően vietnami dokumentum­filmeket vetítettek az iskola diákjainak. A fórumon a vietna­mi vendég a diákság nagy örö­mére magyar nyelven tartott tá­jékoztatót népének hősi helyt­állásáról a háború éveiben, majd szorgos munkájáról az újjáépí­tés napjaiban. A hallgatók ezután kérdésekkel halmozták el az elő­adót, aki készségesen válaszolt mindegyikre. Délután a Fékon bajai gyárá­ban szolidaritási munkásgyűlés­re került sor, mintegy 400 dolgo­zó részvételével, akik előtt Ar- dánházi Tiborné, a HNF bajai bizottsága nő- és rétegpolitikai munkabizottságának elnöke mél­tatta a vietnami nép helytállását, küzdeniakarását és eredményeit. Ezt követően felszólalt Nguyen Viet Canh, aki ismertette a viet­nami nép harcát, a kínai provo­kációkat, és a soha nem csügge­dő vietnami emberek jövőbe ve­tett töretlen hitét. A Baján megrendezett szolida­ritási nap gyárlátogatással és vá­rosnézéssel fejez^löt be. Sz. F. MEGEMLÉKEZÉS, KITÜNTETÉSEK, BESZÁMOLÓK Tanácsülés Kiskunfélegyházán 0 A Félegyházáért emlékérem kitüntetettjei: (balról) Girasek Ká- rolyné a Virágos szocialista brigád vezetője, Makány Jánosné és Kapus Béla, (Fotó: P. Z.) Tegnap ünnepi ülést tartott Kiskunfélegyháza város Tanácsa. Az ülésen megemlékeztek a .vá­ros felszabadulásának 37. évfor­dulójáról, kitüntetéseket adtak át, majd a testület meghallgatta a város és környéke egészség- ügyi ellátásának, valamint köz­rendjének, közbiztonságának hely­zetéről szóló beszámolókat. A városi ifjúsági vegyeskar műsora és Juhász Katalin kö­zépiskolás diák szavalata után dr. Dobos Ferenc tanácselnök kö­szöntötte a résztvevőket — köz­tük Ormándi Jánost, a városi pártbizottság titkárát — majd ünnepi beszédet mondott. Megemlékezett 1944. október 23-áról, amikor a szovjet hadse­reg csapatai Gátér, Csongrád fe­lől érkezve, aknatűz után utcá­ról utcára, házról házra harcolva felszabadították a várost. /Emlékeztetett arra, hogy 37 év egy város életében nem nagy idő, mégis az 1944 óta eltelt esztendők alatt hatalmasat fejlődött Kis­kunfélegyháza. Az elmaradott mezőgazdaság, az elhanyagolt egészségügyi, kereskedelmi, mű­velődési hálózat gyökeresen meg­változott. Ma a korszerű ipari üzemekben csaknem 8 ezer mun­kás dolgozik, a szocialista mező- . gazdasági nagyüzemek világszín­vonalú termékeket állítanak elő. A lakosság jobban él, mint a vá­ros történelme során bármikor. A tanácselnök szólt az elkövet­kező időszak, a VI. ötéves terv feladatairól, amelyek megoldá­sához minden munkáskézre szük­ség van. Az ünnepi megemlékezést kö­vetően kitüntetéseket adtak át. A Félegyházáért plakettet kapta Kapus Béla karnagy, a Móra Fe­renc Gimnázium tanára, Makány Jánosné, az Április 4. Gépipari' Művek gazdasági igazgatója és a Lenin Termelőszövetkezet 12 ta­gú „Virágos” szocialista brigád­ja. A kiemelkedő társadalmi mun­kát végzők közül hét személy, il­letőleg kollektíva vehette át a Te­lepülésfejlesztésért emlékérmet. Ugyancsak tegnap adták át a ta­valy kiírt helytörténeti, közmű­velődési pályázat nyerteseinek a jutalmat. A testület ezután meghallgat­ta az egészségügy helyzetét tagla­ló beszámolót Kiskunfélegyháza egészségügyi szolgálatának nem­csak a városról és a négy város­környéki községről kell gondos­kodnia, hanem működési terüle­téhez tartozik még Bugac, Jász- szentlászló, Szánk és Tiszaalpár is. A városban az alapellátás meg­oldottnak tekinthető, a december 1-én megnyíló új körzettel az egy orvosra jutó lakosok száma 2400- ra csökken, ami kisebb, mint az országos átlag. A gyermekkörze­tek száma is elegendő, orvos is van, a tárgyi feltételeket viszont javítani kellene. Az üzemegész­ségügyben részfoglalkozásban a körzeti orvosok dolgoznak. A rendelőintézet korszerű, a járóbeteg-ellátást integrálták . a kórház tevékenységével; mely utóbbinak jó ütemben haladó re­konstrukciója javítja majd a fek­vőbeteg-ellátás feltételeit is. Meg­nyugtató a bölcsődéi helyzet — egyetlen jelentkezőt sem kellett elutasítani. A városkörnyéki köz­ségek ellátása ugyancsak jónak mondható, bár a kiterjedt tanya­világ, és néhol egyéb okok nehe­zítik az orvosok munkáját. A városban és a környező köz­ségekben a közrend és a közbiz­tonság kiegyensúlyozott — álla­pítja meg a következő napirendi pontként előterjesztett beszámoló. A bűnözés intenzitása a megye városai közül Kiskunfélegyházán a legalacsonyabb, s ami különö­sen kedvező, csökkenő tendenciát mutat. Az is örvendetes, hogy a nagyobb forgalom és a több gép­jármű ellenére kevesebb a köz­lekedési baleset Növekedett vi­szont a bűnözésben részt vevő fiatalok száma. A hivatásos állomány munká­ját húsz csoportban 163 önkéntes rendőr segíti, s működik egy if­júságvédelmi és egy közlekedési csoport is. A közrend és a köz- biztonság fenntartása és további szilárdítása érdekében azonban szükség van a lakosság mind szé­lesebb körének támogatására. A testület a két beszámolót el­fogadta, majd az ülés interpellá­ciókkal fejeződött be. V.T.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents