Petőfi Népe, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-28 / 253. szám

IO IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: délnyu­gat (elól időnként már csókkenó fel­hőzet és egyre kevesebb helyen csa­padék. Déli, délkeleti, majd nyugat, északnyugatira forduló, erffs, helyenként viharos szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 4 és 9 fok között a legmagasabb nappali hőmérséklet általában 9 és 14 fok között. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I Harmadszorra is megnyílt a madridi találkozó AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVI. évf. 353. szám Ára: 1,40 Ft 1981. október 28. szerda 'Háromhónapos szünet után kedden délben pontosan 12 óra­kor zárt teljes üléssel folytatta munkáját az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel fog­lalkozó madridi találkozó. Az ülésteremben helyet foglaltak a találkozón részt vevő 35 ország képviselői, közöttük a Magyar Népköztársaság küldöttsége Esz­tergályos Ferenc nagykövet, kül- ügyminisztériumi főosztályveze­tő vezetésével. A teljes ülés megnyitása előtt a találkozó színhelyéül szolgáló épületben 'megbeszélést folytatott egymással Leonyid Iljicsov kül­ügyminiszter-helyettes, a Szov­jetunió küldöttségének vezetője és Max Kampelman nagykövet, az Egyesült Államok küldöttségé­nek vezetője. Megkezdődtek a magyar—nyugatnémet tárgyalások Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisz­tertanácsának elnöke — felesége társaságában — Helmut Schmidtnek, a Német Szövetségi Köztár­saság kancellárjának meghívására, kedden délelőtt háromnapos, hivatalos látogatásra az NSZK-ba ér. kezett. A magyar kormányfő kíséretében van Veress Péter külkereskedelmi miniszter, Nagy János kül- ügyminisztériumi-, Juhász Ádám ipari minisztériu­mi államtitkár, Bajnok Zsolt államtitkár, a Minisz­tertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, vala­mint Kővári Péter, bonni nagykövet. Lázár Györgyöt a bonni kancellári hivatalban Helmut Schmidt fogadta ünnepélyes keretek kö­zött. A két himnusz elhangzása és a katonai tisz­teletadás után a két kormányfő megkezdte tanács­kozását. Először — körülbelül egyórás — négyszem­közti megbeszélést folytattak, majd a tárgyalások­ba bekapcsolódott a küldöttségek többi tagja is. A nyugatnémet kancellár már a látogatás előtt többször hangsúlyozta a mostani tárgyalások jelen­tőségét, amelyek hozzájárulhatnak a kelet—nyugati párbeszéd folytatásához, a jelenlegi nemzetközi fe­szültség csökkentéséhez, az enyhülési politika erő­sítéséhez. A magyar miniszterelnök útját nagy érdeklődés kíséri az NSZK-ban, amit az is bizonyít, hogy mint­egy kétszáz újságíró kérte akkreditálását a látoga­tás idejére. A nyugatnémet kormány Tájékoztatási Hivatala a látogatás alkalmából húszoldalas dokumentációt adott ki a nyugatnémet—magyar kapcsolatok el­múlt két évtizedes alakulásáról. A kiadvány mél­tatja a két ország politikai és gazdasági kapcsola­tainak egyenletes ütemű fejlődését. Megállapítja, hogy az NSZK Magyarország legfontosabb nyugati kereskedelmi partnere, s a Szovjetunió után a má­sodik helyet foglalja el Magyarország külkereske­delmi forgalmában. A két ország árucsere-forgalmá­nak értéke 1976 óta majdnem 50 százalékkal nőtt, s 1980-ban meghaladta a négy milliárd márkát. Az együttműködésben való kölcsönös érdekeltséget bi­zonyítja az is, hogy jelenleg több mint 350 együtt­működési szerződés van érvényben nyugatnémet és magyar vállalatok között. (MTI) Egészségügyi dolgozók nagygyűlése Kedden Kecskeméten, az SZMT-székházban mintegy 350 fő részvételével rendezték meg az egészségügyi dolgozók Bács- Kiskun megyei szakcsoportjának vezetőségválasztó nagygyűlését. A tanácskozás első részében egy, a közelmúltban elvégzett országos reprezentatív felmérés alapján dr. Bálint György, az Egészség- ügyi Dolgozók Szakszervezetének osztályvezetője tartott sok adat­tal fűszerezett, tárgyilagos elő­adást ,az ápoló-, szülész-, műtős- és védőnők, valamint az asszisz­tensnők sajátosan nehéz, ellent­mondásos helyzetéről, élet- és munkakörülményeinek javulásá­ról és hiányosságairól, továbbá a kívánalmakról és tennivalókról. Ezt követően dr. Kovács Gyu- láné, a megyei tagozat titkára adott számot ötéves szakmai-ér­dekvédelmi tevékenységükről. Egyebek között kifejtette: — 1960- ban megalakult középkáder-szak- csoportunk az egészségügyi tör­vény célkitűzéseiből adódóan el­sősorban a szakmai előrehala­dást, az általános műveltség és az etikai színvonal emelését, a munkajavító mozgalmakba való bekapcsolódást igyekezett előse­gíteni. Mindezek mellett rendsze­resen figyelemmel kísérjük dol­gozóink szociális ellátását, illetve a fiatalok beilleszkedését. Egész­ségügyi szakiskolánk és más in­tézményeink bevonásával foko­zottan támogatjuk a munka mel­letti tanfolyamok szervezését, amit különösen indokolttá tesz a krónikus szakemberhiány, s a gyesen levők nagy száma. Min­den integrált és fekvőbeteg-gon­dozó intézetünkben oktatási fe­lelős ügyködik, aki a továbbtanu­lást évenként személyekre és sza­kokra lebontva tervezi. Az Egészségügyi Főiskola — folytatta beszámolóját a titkár — lehetőséget nyújtott arra, hogy az intézetvezetői, szakoktatói, dié- tásnővéri, közegészségügyi ellen­őri, gyógytornász- és védőnői sza­kon már korábban végzettek ki­egészítő képzéssel főiskolai képe­sítést szerezhessenek. Szakdol­gozóink igen nagy lelkesedéssel és örömmel vették ezt tudomá­sul, s azt is, hogy ebben az álla­mi vezetők támogatását is élve­zik. A hároméves szakiskolákba járókkal kapcsolatban az á ta­pasztalatunk, hogy közülük ke­vesen maradnak a pályán, s azok sem érzik át mindig kellőképpen az ápolói hivatás nehéz, de na­gyon nemes feladatait. — Természetesen állandóan na­pirenden kell tartanunk az egész­ségügyi dolgozók etikai színvona­lának emelését is. Ezt legeredmé­nyesebben előadások és személyes ráhatás formájában valósíthat­juk meg, de a javulást szolgál­ják azok az intézkedések is, ame­lyek a munka szervezettebbé, ha­tékonyabbá tételével megterem­tik a tisztességes magatartás fel­tételeit. Ide tartozik még az er­kölcsi és anyagi megbecsülés kel­lő szintre hozása is. A szenvedélyes hangú hozzá­szólások után a jelenlevők meg­választották a megyei szakcso­port 13 tagú vezetőségét, mely­nek elnöke dr. Welter Ferencné, titkára dr. Kovács Gyuláné lett. K. F. A modern gazdasági élet elképzelhetetlen széles körű együttműködés nélkül, ami­nek jó ideje már az országha­tárok sem szabnak korlátokat. Csupán a> saját lakásunkban kell szétnéznünk és láthat­juk, hogy a különböző felsze­relések, berendezések egy ré­sze külföldről származik. SŐt egy-egy készüléken belül is felfedezhetünk ilyesmit, mert előfordulhat, hogy a magyar gyártmányú televíziónkban japán képcső van beépítve. Maradjunk azonban saját portánkon, hiszen Bács-Kiskun megye ipara számos ilyen ese­tet produkál. Az Április 4. Gépipari Művek kiskunfélegy­házi törzsgyára például nem­csak Paksra szállít atomerő- müvi berendezéseket, hanem több KGST-országba is. Az MMG Automatika Müvek kecskeméti gyára a szovjet La­da gépkocsikhoz gyárt évente 400 ezer darab műszerfalat. Természetesen az ellenpéldá­kat is hosszan lehetne sorolni arról, hqgy mi mindent szál­lítanak a megye iparának ter­mékeihez a kül- és belföldi vállalatok. Az együttműködés azonban rendkívül nagy felelősséget hordoz magában, ezért csakis 'mmmmmmmmÉmmmm a kölcsönös bizalmon, a megál­lapodások korrekt betartásán alapulhat. Aki nem tartja ma­gát ehhez, mérhetetlen káro­kat okozhat nemcsak egy-egy vállalatnak, hanem az egész népgazdaságnak. Ezért rendez­ték jogilag úgy az ezzel kap­csolatos kérdéseket, hogy ame­lyik cég rossz minőségben, vagy nem a megállapított ha­táridőre szállít, az kártérítést fizet. Ennek ellenére régi betegség Bács-Kiskun iparában is az együttmüködésbeli pontatlan­ság. Túl sokszor fordul elő, hogy egy-két apró alkatrész hiánya miatt komoly — több millió forintot érő, egyébként készre gyártott — terméket nem tudnak határidőre leszál­lítani. Más esetekben eleve a gyártás megkezdését akadá­lyozza a kooperációs fegyelem hiánya^. A SZ1M kecskeméti gyárának például évek óta okoz gondot az, hogy a féksze­relvényekhez szükséges önt­vények tekintélyes részét se­lejtesen Jcapja az apci öntö­détől, ráadásul nem is mindig a szerződésben előírt határ­időre. Több vállalat — kilátásta­lannak tartva az együttműkö­dést más üzemekkel — maga rendezkedett be a szükséges alkatrészek gyártására. A BRG kecskeméti magnetofongyára — amely korábban máshonnan szerezte be a magnómótorokat — éppen emiatt készíti ma már azokat is saját üzemében. Egyes nagyvállalatok abban látták a pontatlan szállítások ellenszerét, hogy az irányítá­suk alá tartozó gyárak között osztották meg a különböző anyagok, alkatrészek elkészíté­sét. Ilyen belső kooperációban vesz részt a vasútbiztosító be­rendezések gyártásában a Ganz Villamossági Müvek ba­jai gyára is. Sajnos azonban ez a módszer sem bizonyul minden esetben teljes megol­dásnak. A VÁV kunszentmik- lósi gyáregysége éppen a test­vérgyárától, a Kaposvári Vil­lamossági Gyártól kapja pon­tatlanul az áramváltó- és az árammegszakító-alkatrésze­ket. Mindez nem jelenti azt, hogy általában rossz az üze­mek közötti együttműködés akár Bács-Kiskunban, akár országos viszonylatban. Sőt fejlődőben van a kooperáció még a különböző ipari szekto­rok között is. Egyre szélesebb ipari hátterévé válnak az or­szágos nagyiparnak a megye ipari szövetkezetei, valamint a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek melléküzemágai. Legyen azonban nagyvállalat, vagy melléküzemág, a partne­ri kapcsolatnak korrektnek kell lenni. N. O. I Termelés tudományos alapokon Nem csak beszélni, tenni is kell iáf! A mezőgazdasági termelés mutatói Magyarorszá­got a világ élvonalába emelték. Külföldről látva egységesen, kiegyenlítetten termelnek a mezőgaz­dasági nagyüzemek. Nagy feladat ezt megvalósí­tani. Különösen Bács-Kiskun megyében, ahol leg­sokrétűbb a vetésszerkezet. Megterem itt szinte minden Magyarországon honos kultúrnövény, a spárgától a ribiszkéig. Pedig a gazdaságok jelentős része olyan homokos talajon — a szó szoros értel­mében — küszködik, amely mellett néhány évti­zeddel ezelőtt legyintve elment a gazda. 'Az elmúlt években jó néhányan próbálkoztak a homokhasznosí­tással. A fáradozásokat- bizony nem mindig koronázta siker. A homok pedig nyelte és csekély eredménnyel viszonozta, különö­sen a kisebb kezdeményezők pén­zét. Ezt hangoztatták többek kö­zött 1978-ban az izsáki Sárfehér Termelőszövetkezet önálló labo­ratóriumának születésekor bábás­kodó tamáskodók. Az elmúlt idő­szak, és a következetes vezetés azonban bizonyított. Azóta a szakemberek száma és a műszaki felszerelésük bő­vült. Az izsáki szövetkezet tagsá­gának a kutatócsoport létrehozá­sával nem a nyerészkedés, az anyagi haszon szerzése volt a célja. A többit dr. Szolnoky Győ­zőtől — az üzemi laboratórium­ból továbbfejlesztett — szakta­nácsadó szolgálat vezetőjétől tud­tuk meg. • Hőrcsőgh Tamásné a takarmány mikrobiológiai vizsgálatokat készfti elő. Beszélgetésünk időpontját nem volt könnyű egyeztetni, hiszen az ősz, a szolgálatnál szintén a kam­pánymunka időszaka. — Érdemes az elmúlt három évről is néhány szót szólni. Kez­detben legfőbb célunk az volt, hogy a környék gazdaságaival karöltve, közös gondjainkon pró­báljunk segíteni. Elsősorban a homokos területek hasznosításá­ra gondolok — mondta a szolgá­latvezető. — Hat-nyolc nagyüzem kiszolgálásáról volt szó, amikor — az azóta itt dolgozó — szakem­bereket próbáltuk megnyerni az ügynek. Az épület átalakítását már akkor megkezdtük. Az idén bővítésre is sor került. A labora­tórium újonnan kialakított ré­szeiben sokrétű vizsgálatot tu­dunk folytatni. Azzal, hogy a ter­melésfejlesztési és agrokémiai osztályból szaktanácsadói szolgá­lattá alakultunk át, természete­sen megváltoztattuk - működési területünket is. • Dr. Szolnoky Győző munkatársával Soós Juliannával a kísérleti kertben vizsgálja a paprikapalánták növekedését. Hosszú lenne felsorolni mivel foglalkoznak. A kertészeti és a szántóföldi növénytermesztés szakvéleményezésén kívül komp­lex technológiákat készítenek. Kutatják a jobb rét- és legelő­gazdálkodás lehetőségét. Üjsze- rűek a növénykórtani, a takar­mánybiológiai és a toxinvizsgála- tok. Az országban — Bács-Kiskun megyében egyedül'— azon kis­számú laboratóriumok közé tar­toznak, ahol el tudják végezni az úgynevezett T—2 toxinvjzsgála- tot. Ötszáz minta elemzésére kö­töttek szerződést a megyei gabo­naforgalmi és malomipari válla­lattal, emellett 32 szövetkezetnek és 6 állami gazdaságnak dolgoz­nak. Kapcsolatban állnak 14 kül­földi, 6 hazai vállalattal, 4 kutató- intézettel és a 4 mezőgazdasági oktatási bázissal. Dr. Szolnoky Győző, a munka­társai bemutatásakor megjegyez­te: — A mi szakmánkban kétféle­képpen lehet eredményt elérni. Az első a költségesebb. Ennek egyik feltétele az igényes, a kü­lönleges műszerpark, és az ezt kezelő technikusgárda. Mi a má­sik utat választottuk. Alig tucat­nyi dolgozónk közül nyolcán dip­lomásak. A tudásra, a fejekben levő ismeretanyagra alapozunk. Specialistáink pótolhatatlanok. Ahogy egy-egy új munkatárs ér­kezik, úgy bővülnek szolgáltatá­saink. ■Természetes, hogy műszerek­re azért szükség van, de csak az ésszerű költségek mellett. Az egyik legújabb szerzeményünk a miniszámítógép. Juhász Tibor agrokémiai szak- tanácsadó egyéb feladata mellett a 80 ezer forintot érő géppel a számításokat végzi. Készségesen magyarázta az ügyes eszköz mű­ködési elvét. A szolgálat vezetőjével már a jövőről beszélgettünk. — A rutinvizsgálatok és a szak- tanácsadás mellett, kutatással is foglalkozunk. Legjelentősebb a homokhasznosítási, a növényvé­delmi, valamint az erdőgyomir­tás i program. Elmúlt már az az időszak, amikor az „elefántcsont- torony” volt a kutatók otthona. Reális tervekkel és valós tala­jon kell állnunk. Ez a .mi ese­tünkben a homok. A szaktanácsadó szolgálat egyik kísérleti tábláját kerítés védi a hívatlan látogatóktól. — Ha előre bejelentkezik, bár­kit szívesen látunk. Nem titko­lunk semmit, hiszen legfőbb fel­adatunk, hogy eredményeinket minél szélesebb körben, és minél előbb alkalmazzák. Összesen 34 tápanyag-, növényvédelmi és ho­mokhasznosítási kísérletet állí­tottunk be. Ezen a területen ol­csó szerves- és ásványi anyagok biológiai humuszképzését vizs­gáljuk. A megyei tanáccsal és a Kiskunsági TESZÖV-vel közös — öt éves kutatási programunk ez. A paprikás kisparceliák között jól látható a különbség. Agyag­ásványokkal — zeolittal —, fur- furol-'korpával, talajlakó baktériu­mokkal dúsított anyagokkal, va­lamint bitumen emulzióval pró­bálják javítani a homok vízház­tartását, növelni szervesanyag­tartalmát. — Idén próbáltuk ki először a bitumen emulziót. A franciák már alkalmazzák, méghozzá jó eredménnyel. Ezeket a segédanya­gokat fillérekért lehet beszerez­ni, és viszonylag hamar eljutha­tunk a kívánt eredményhez. Töb­bek között kipróbáltunk egy N—SERVE nevű anyagot is. Ez ugyan külföldi, de az ígéretek szerint 1982-től árusítani fogja az AGROKER. Hektáronként alig 500 forintos többletköltséggel le­lassítja a nitrogén műtrágya le­bomlását, mintegy állandósítva a talajban a tápanyagot. Keve­sebbet kell kijuttatni, és a növé­nyek tápanyagellátása is jobb lesz. A kísérleti kertben búcsúztunk el a szakszolgálat vezetőjétőL Mindenesetre jó látni, hogy egy­re több az olyan közösség, amely nem retten vissza a feladat bo-: nyolults ágától. Cz. P. • Szűcs P'álné, fejlesztési mérnök a vákuumlepárló működését ellenőrzi. (Straszer András felvételei)

Next

/
Thumbnails
Contents