Petőfi Népe, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-27 / 252. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1981. október 27. A VÁLLALKOZÁS ÚJ FORMÁI: A gazdasági munkaközösség Állattartás és környezetvédelem VÁLLALKOZZUNK! — olvasni az öles betűket az egyik fővárosi egyetem aulájában. Nemcsak a szakembereket nemcsak a felnőtt-társadalmat, hanem a diákok fantáziáját is megmozgatta az új típusú vállalkozás lehetősége, amely a már ismert rendeletek (1982. január elsejei) életbelépését követően válhat gyakorlattá. Lehetőség nyílik például gazdasági munkaközösségek alapítására, amely a magánkezdeményezés teljesen új formája. Némi hasonlóságot mutat a korábban is létező polgári jogi társaságokkal, a gazdasági munkaközösség azonban nem jogi személy, és a vállalkozók társulási szerződése csak akkor válik érvényessé, ha a hatóság (az illetékes tanács) jóváhagyta. Mivel foglalkozhat a gazdasági munkaközösség? A tevékenységi paletta rendkívül színes. Gazdasági munkaközösség létrehozható a fogyasztás, a szolgáltatás, a termelés színvonalának, választékának javítására, az ezekhez kapcsolódó kiegészítő tevékenység ellátására. A korábban is létező polgári jogi társaságok elsősorban valamilyen szellemi tevékenységet űztek, árutermelést nem végezhettek. A polgári jogi társaságok dönthetnek, hogy 1982. január elsejétől az új vagy a régi szervezeti formában kívánnak működni. PAR HÓNAPPAL a rendeletek életbelépése előtt a vállalkozók már nemcsak tervezgetik, mivel is foglalkozzanak, hanem felmérik lehetőségeiket, és társakat is keresnek. Kétségtelen, hogy aki vállalkozik, annak sokféle szempontot kell mérlegelnie. Nemcsak a piaci réseket kell kitapintania és a tevékenységi kört helyesen megválasztania, hanem számolnia kell azzal is, hogy többletjövedelmet csak több munkával lehet elérni. Fix bér fizetésére a munkaközösségek aligha vállalkozhatnak, ugyanakkor a rendeletek nem teszik lehetővé, hogy hatezer forint jövedelem felett is fizessenek nyugdíjjárulékot a munkaközösség tagjai. Magyarán: hiába keres valaki pél- - dául a gazdasági munkaközösségben tízezer forintot, nyugdíjat legfeljebb hatezer forint után kaphat. A gazdasági munkaközösség tagjai egyébként igénybe vehetik a gyest és az anyasági segélyt, táppénzt. azonban csak betegségük hetedik napja után jár nekik. A gazdasági munkaközösség tagjai nem feltétlenül azonos szakmájúak, ami kifejezetten előnyös lehet, ha képzettségük, piaci jártasságuk jól < kiegészíti egymást. Például: a munkás, a kisiparos, a technológus és a mérnök összefoghat valamilyen műszaki hiánycikk gyártására. Kereskedelmi tevékenységre nem vállalkozhatnak, de a kereskedelmi munkát elősegítő tevékenységre (pl. anyagbeszerzésre, raktározásra) igen. A gazdasági munkaközösség — külkereskedelmi vállalat közvetítésével — külföldön is értékesítheti produktumait és külföldi bérmunkát is vállalhat. A GAZDASÁGI munkaközösség tagjai lehetnek például vízvezeték- és fűtésszerelők kőművesek, tapétázók, szobafestők; elvállalhatják többek között családi ház, félkész ház, iroda, tetőtér építését, szerelését. Mások létrehozhatnak különféle javító-, karbantartó munkaközösségeket, miniszervizeket. Vállalkozhatnak a tej- és sütőipari termékek reggelenként! házhoz szállítására, gyermekfelügyeletre, idős emberek ellátására, valamilyen kisüzemi termelésre. Egyébként a legfeljebb 30 fős gazdasági munkaközösségekbe bárki beléphet, nem szükséges hozzá a munkahely engedélye sem. Vagyis e tevékenység másodállásban is végezhető. „Szel- vényvagdosóvá" azonban nem válhat senki, a rendeletek tiltják, hogy csupán pénzzel vagy vagyontárggyakkal lépjen be bárki is a munkaközösségbe. A vállalkozó csak a tényleges munkavégzés révén válhat a gazdasági munkaközösség tagjává. A gazdasági munkaközösségek összjövedelmük után három százalék társasági adót fizetnek, emellett a szétosztott jövedelmek alapján a tagokat — a kisiparosokhoz hasonlóan — általános jövedelmi adó terheli. Az adóellenőrzés és a befizetések kezelése a PM Bevételi Főigazgatóság feladata. GAZDASÁGI munkaközösség nemcsak ..önállóan alakulhat, hanem a vállalat vagy költségvetési szerv keretében is. Ez utóbbi'1' esetben vállalati gazdasági mun- ~ kaközösségről van szó. Mindkét típusú munkaközösség tagjai bérelhetnek vállalatoktól, szövetkezetektől gépeket, berendezéseket, műhelyeket. A különféle bérbeadási formákkal a legközelebb foglalkozunk. M. P. A niezőgazdaság dinamikus fejlődésével az állattenyésztésben is megteremtődtek az iparszerű termelés feltételei. Szakosított telepek épültek. Ezek — elsősorban a sertés- hizlaldák — üzemeltetése nemcsak tenyésztési szempontból jelentett új feladatokat az ágazatban, hanem környezetvédelmi gondokat is okozott. A keletkező melléktermék — a trágya — megfelelő kezelés, illetve hasznosítás nélkül szennyező forrássá válhat. A nem helyesen kezelt híg szervesanyag szennyvízként jelenik meg. Hozzá kell tenni, hogy a szakosított telepek építésének . időszakában nem voltak hagyományai a melléktermék felhasználásának. Kiforrott és átvehető külföldi módszerek sem álltak rendelkezésre. Más szóval a korszerűsödő állattartással egyidő- ben nem valósultak meg azok a berendezések és létesítmények, amelyek a környezetvédelem szempontjából rendkívül fontosak, de nem közömbösek az üzem terméseredményeinek növelésében sem. A megyében jelenleg 22 szakosított sertéshizlaló telep működik. Ezek közül 12 helyen kezeletlen a melléktermék. Áz elhelyezés esetenként szélsőséges. Hígtrágya-tavak is keletkeznek. Évente csaknem 2 millió 400 ezer köbméter mellékterméket kellene hasznosítani. Megjegyzendő, hogy a megye harminc tehenészeti, illetve szarvasmarha- tefepén megoldott a kezelés és az elhelyezés. A keletkező híg szervesanyag értéke • viszonylag alacsony,1 ugyanakkor a hasznosításhoz szükséges beruházások költsége elég magas. Az alkalmazott módszerektől függően egy hízóférőhelyre vetítve 1000—1500 forint. Egy adott telep nagyságágnak megfelelően 5—30 millió forintot számíthatunk költségként. A korábbi években ilyen célú beruházás 40 százalékos állami támogatást kapott. A szabályozó- rendszer jelenleg nem nyújt erre lehetőséget ez is gátolja a gondok megoldását. Az üzemi érdekeltségre de a környezetvédelem I A híg szervesanyagot törköllyel dúsítják a Kiskunhalasi Állami Gazdaságban, ily módon nyernek száraz talajerőpótlót ültetvényeikhez. • Ez a kísérleti berendezés mélyen bedolgozza a talajba a szennyvizet, utána földdel letakarja. (Méhesi Éva felvételei) érdekeire is tekintettel célszerű lenne — ez már több fórumon elhangzott —, ha ezek a létesítmények megkapnák azt a 35 százalékos állami támogatást amely az állattartó telepek építése során'egyébként is megilleti a gazdaságokat. Több megoldási formát próbál*' tak ki az állattenyésztők. Legutóbb a Kiskunhalasi Állami Gazdaságban tartotta ülését a megyei tanács környezet- és .természetvédelmi bizottsága. A mezőgazdasági nagyüzemben tájékoztatást kaptak a testület tagjai arról, hogy a 10 ezer hízót kibocsátó sertéstelepen naponta keletkező 100 köbméternyi szennyvizet miként hasznosítják. Részben nyárfa- és szőlőültetvény öntözésére használják fel. másrészt tőzeggel, illetve törköllyel dúsítják és így dolgozzák a talajba. Kipróbáltak egy berendezést is, amely mélyen a földbe juttatja a folyékony szervesanyagot, majd letakarja. Az állattartó telepek melléktermékének kezelése és elhelyezése üzemi feladat. Több gazdaság fizetett már környezetszennyezési bírságot. Fontos, hogy a már meglévő vagy megépítendő létesítményeknél gondoljanak a környezetvédelemre is. Ehhez jelentős szemléletváltozásra is szükség van, s több kezdeményezésre van szükség az üzemek szakemberei részéről. Az állattenyésztési és a növénytermesztési ágazat magas fokú együttműködése nélkülözhetetlen. Fontos gazdasági érdek is ez, hiszen nemcsak a környezetvédelemről van szó, hanem olyan tartalék hasznosításáról, amely a terméseredményekben is jelentkezik. K. S. „Tűzkultivátor __a gyomok ellen Mezőgazdasági könyvespolc A z Üzbég SZSZK földjein a gyomirtás új módszerét próbálták ki: folyékony gázzal üzemelő lángszóróval'j' égetik fel a • gyomokat.' Az 1 új''r'eljárás'’■ ott1 ‘’áHtal- mazható, ahol a kultúrnövényt pasztákban termesztik: a pász- ták közötti szabad földfelületről — a lángszórót egészen közel tartva a talajhoz — leégethetők a gyomok anélkül, hogy magában a gazdasági növényben kárt tennének. A láng hatásosabb a vegyszernél, mert nemcsak a gyomot semmisíti meg, hanem a magvakat és, a gyomon élő ro-, varkártevőket is. A gyomirtásnak ez a módszere környezetvé- " delmi szempontból is előnyösebb a vegyszeres gyomirtásnál. A „tűzkultivátor” a szálban álló fű gyors leszárítására is alkalmas, és az a kaszálás után azonnal bálába kötegelhető, vagy asz- tagba rakható. TAKARÉKOSSÁG ’81 Kicsik és nagyok — Apu, hányadika van ma? — firtatja második osztályos fiam. — Másodika. Fe agyog a gyerek tekintete: — Akkor kapok egy ötvenest •bélyegre, ugye? □ 1 1 Fiam az ötvenest megkapta; hadd szaporodjanak gyűjtőjében a Makk Marcit, a „Közlekedj okosan" állatfiguráit, s hazánk műemlék várait ábrázoló színes Iskolai takarékbélyegek. — Mire gyűjtesz? — kérdezem tőle, csak a rend kedvéért. — Sátorra — mondja bizonytalanul. — Vagy nem is! — gondolja meg. — Gitárra!... Sátor, gitár. Nem véletlenül gondol ezekre a fiam. A bélyeg- gyűjtő hátlapjára rajzolt csábító tárgyak közül ezek hiányoznak még a gyerekszobából. Futballr labdája, biciklije, fényképezőgépe már van... □ 1 1 Szappanos Zsigmond, a kun- szentmiklósi OTP-fiók vezetője narancssárga szórólapot nyújt felém. Az ifjúsági takarékbetét előnyeiről tájékoztat % kiadvány. Egyebek között ezt olvasom: „A gyermeknek, unokának születése pillanatától lehet ezentúl ifjúsági takarékbetétje.” — Csökkent-e emiatt az eladott iskolai takarékbélyegek mennyisége? — kérdezem Galambos Sándor iskolaigazgatót. — Nem! — közli határozottan. — A bélyegeket a gyerekek az e célra kapott összegből, vagy a zsebpénzükből vásárolják. A színes, érdekes bélyegek gyarapodása azonnal látható produktuma a takarékosságnak. Míg a gyermekkori ifjúsági betét inlencvenöt fiatalnak van ifjúsági takarékbetétje. Van aki csak 100 forinttal, van aki ezerrel gyarapítja gyűjteményét havonta. Dómján Eszter 20 éves üzemi adminisztrátor bútort vásárolt nemrég. Két szekrény, heverő, dohányzóasztal puffokkal, leMikM fi? ' • Az új lakásban, együtt az A mb rúzs család. (Bárdos Gábor felv.) kább a szülők, nagyszülők gondoskodásának eszköze. □ □ □ Kis házi ünnepségre invitálnak a kunszentmiiklósi fiókvezető irodájába: Major Jánosné takarékmegbízott tanárnő egyike a Megyei Takarékossági Albizottság által jutalomban részesített pedagógusoknak. — A jó pedagógus nemcsak oktat, nevel is — vallja Major- né. — Egyebek között a takarékosságra. A tanárnő csoportjába négyszázharmincegy alsó tagozatos tanuló tartozik. Ezek a gyerekek az elmúlt tanévben 225 ezer forintot takarítottak meg. □ □ □ Kunszentmiklóson, csőn és Kunpeszéren Kunadahatszázkimezjátszótartó, cipőtartó, ez együtt tizenháromezer forintba került. Mindezt OTP-hitelre vette meg. Húsz százalék volt az előtörlesztés, 6 százalékos a kamat; csaknem ezer forintra rúg a havonkénti törlesztőrészlet. — Van ifjúsági betétem. A negyedik év végén tartok. Ha előbb kezdem, most előtörlesztés ’ nélkül vásárolhattam volna kedvezményes áruvásárlási kölcsönre. □ □ □ f — Tavaly B. Kálmánnak volt a legtöbb takarékbélyege az osztályban — tájékoztat • fiam. — Kéipzeld, tíz gyűjtője telt meg év végére. Major Jánosné szerint, olyan gyéreik, aki nem gyűjt takarék-' bélyeget, szinte alig akad. Négyöt, különböző címletű bélyegekkel megtelt gyűjtő — ez az átlag. Szappanos Zsigmond előtt kockás spirálfüzet fekszik. Abban lapozgatunk, azt szemlélve, ki, mikor és hogyan kapott lakást. A lakásokat jelképező négyzetekben a tulajdonos neve alatt számok sorakoznak. A lakás ára, a szociálpolitikai kedvezmény ösz- szege, és — több helyütt — az ifjúsági takarékbetét révén folyósított külön kölcsön összege. — Ambruzs Józsefnét kereke fel a Petőfi-lakótelepen — biztat — a fiókvezető. — Ö egyike azoknak, akik ilyen módon jutottak lakáshoz. □ □ □ Ambruzsné árelőadó az egyik helybeli üzemben. Négy gyermekét égyedül neveli. Az OTiP-vel 1976-ban kötött ifjúsági takarékbetét-megállapodást. Ha nem teszi, ma valószínűleg nincs komfortos lakása. — Hogyan telepedtünk ide? Vecsésen a szüleim komfort nélküli házában éltünk. Férjemtől 1976-ban elváltam. Már akkor egyetlen cél lebégett a szemem előtt: önálló lakásra szert tenni. Ambruzsné jól tudta: négy gyermeke ellátása, nevelése mellett ez nem csekély célkitűzés. Haladéktalanul takarékoskodni kezdett. Hatszáz forinttal gyarapodott minden hónapban az ifjúsági takarékbetétje. Amikor öccsétől megtudta, hogy Kunszentmiklóson lehetőség van OTP-lakás vásárlására, éppen négy év telt el a betétgyűjtés kezdete óta. — Az OTP-ben közölték velem, hogy megelőlegezik számomra az utolsó esztendő betétösszegét. Mindezen felül 22 ezer forint külön kölcsönt is folyósítottak. Így jött össze a hatvannégyezer fo-, rint összegű előtörlesztés. Gyermekeim révén százhúszezer forint szociálpolitikai kedvezményben is részesültem. Józsikával, Attilával, Anitával és Zitával így költözhettünk 1979 telén új lakásba. Sitkéi Béla Ismeri,, ön. a,( csill^gtökpt, vagy nías"5néven, patisszont? Az, ubor-- 'spárgátökkef ’ösSzéháson- - Irtható zöldségféléből könnyen emészthető, kiváló étrendi hatású ételek készíthetők. Dr. Nagy Cyörgy a patisszon termesztéséről írt könyvet, amely a közelmúltban jelent meg a Mezőgazdasági Kiadó gondozásában. A Ma újdonság, holnap gyakorlat című sorozatban több ismert szőlőnemesítő tudós a sző- locltvány termesztésével, ennek legújabb módszereivel foglalkozik. Dr. Bacsa Pál és dr. Misota István A seprűcirok termesztés és feldolgozás technológiája címmel adott közre új művét. Tény, hogy a seprűcirok termesztése ismét jövedelmező, mivel a cirokseprű elég kelendő portéka, főként külföldön keresik. A Gabonafehérjék című könyv dr. Lásztity Radomir munkája. A szerző a búza, a rozs, az árpa, a triticale, a rizs, a köles, a zab, a cirok fehérjéit tárgyalja biokémiai szempontból. Tizennyolc szerző munkáját fogja össze dr. Kováts András szerkesztő, a Növénytermesztési praktikum című kiadványban. A szerzők gyakorlati szakemberek, akik a különböző növények termesztéséről, vetőmagjáról, növényvédelméről, öntözéséről, valamint fajtakísérletekről, gyűjtött tapasztalataikat ismertetik. A könyv dr. Láng Géza: Szántóföldi növénytermesztés című művére építi fel a mondanivalóját, és feltételezi a neves szerző könyvének ismeretét. Éveken át kísérleteztek a MÉM 'Műszaki Intézetében 1 a 'küköfica- 1 termesztés, betakarítás;1 ^Feldolgozás legjobb módszereinek megtalálására. Ennek a sorozatnak összesített eredménye jelent meg A kukorica című könyvben. A dr. Bánházi Gyula szerkesztésében kiadott mű az ágazat gépesítésének tökéletesítésével összefüggő kísérleteket taglalja. A könyv első részében ismerteti többek között a csöves, a szemes, az aprításos betakarítást, az erjesztéses, nedves tárolást, ezzel kapcsolatban a szarvasmarha-telepek takarmányozási rendszereit, gépeit. A második részében a különböző betakarítógépek modelljeivel, technológiai megoldásokkal ismerkedhet meg az olvasó. • Dr. Mercz Árpád könyve az italkészítés gépeiről íródott, és az italgyártási szakmában dolgozók forgathatják hasznosan. A gépeket rendszerbe foglaló könyv fejezetei a főbb technológiai folyamatok szerint tagolódnak, a szőlőfeldolgozást, borkészítést véve alapul sorrendnek. Egy másik, úgyszintén hasznosan forgatható könyv, a sörgyártásról szól. Ennek Ludwig Narziss a szerzője, aki nemzetközi szaktekintély a sörgyártásban. A fordítás az eredeti mű 1980-ban megjelent kiadása alapján készült, kiegészítve és módosítva azokkal az észrevételekkel, amelyeket Ludwig Narziss külön a magyar szakkönyvkiadás számára tett. Megkezdődött az őszi lehalászás 4 <t 9 A Hortobágyi Állami Gazdaság Ötszázötven hektár kiterjedésű tavaiban az idén ötezeregyszáz tonna halat nevelnek. Az évi folyamatos munka mellett most megkezdődött az őszi lehalászás. (MTI-fotó Oláh Tibor felvétele — KS)
