Petőfi Népe, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-24 / 250. szám
4 9 PETŐFI PíSFE © |°‘»t oV'ftj-r 24. Fogalmak változása A JELEN GONDJAI, A JÖVŐ KILÁTÁSAI Üzempróbák előtt Kunszentmiklóson • Az üzemcsarnok konyáké hamarosan megélénkül. Az ötlet 12 esztendeje született, a megvalósítás 1'977-ben vette kezdetét. A Villamos Berendezés és Készülék Művek vezetőit a tipizálás és a gyártmánykorszerűsítés sürgető igénye arra késztette, hogy megoldást keressenek egy fejlett technológiájú központi acélszerkezeti üzem létrehozására. ' Sokirányú vizsgálódás után a felépítehdő gyártóbázis színhelyéül a kunszentmiklósi VAV-gyáregységet jelölték ki. Az építkezés — némi késedelem után — a befejezéséhez közeledik. Az üzemcsarnokokban még a gépek telepítése folyik, egves kisebb részlegek már a termelés szolgálatában állnak. Az üzem beindításának, „felpörgetésének” azonban még számtalan, nem kis gondot okozó feladata hárul vezetőkre és beosztottakra egyaránt. — Ezek közül is legfontosabb talán a • szakképzett munkaerő biztosítása — véli Zsíros Sándor gyáregységvezető. Ezzel a véleményével nincs egyedül.^ A? meglevő munkaerőgondokat és a megoldás lehetőségeit _ kihelyezett ig azgatói értekezlet tárgyalta nemrégen Kunszentmiklóson. Felnőni a feladatokhoz Adva van tehát egy 300 milliós ráfordítással felépült korszerű üzem, amelynek üzempróbái hamarosan megkezdődnek. Adva van egy részlegesen már kialakult — ám még korántsem teljes, összeforrott, begyakorlott — műszaki irányító apparátus. S adva a gyáregység tizenöt éves eredményes múltra visszatekintő, számos munkasikert elérő, a legkényesebb exportigényeknek is megfelelő tevékenységet végző munkáskollektívája. Akkor hát mi a gond? — kérdezheti joggal az olvasó. Nos, a gondok nem különlegesebbek, és nem mások, mint bármely termelőüzemnél, ahol hamarosan új gyárat, gyárrészleget avatnak, ahol új technológia meghonosítása, korszerűbb termékek kikísérletezése, az igényeknek jobban megfelelő munkamódszerek kialakítása folyik. Az üzemi pártalapszervezet legutóbbi beszámoló taggyűlésén így fogalmazta ezt meg: „Fel kell nőni a feladatokhoz,”.^ ■ * t ^ Ehhez pedig j&l.Okepkéft, ecetenként több szakmával is rendelkező munkásokra, felkészült, a műszaki problémák megoldására, s a termelés zökkenőmentes irányítására képes mérnökökre és technikusokra van szükség. Honnan, hogyan oldható meg e szakemberek felvétele, munkába állítása ? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a gyár vezető testületé. Ám akinek emiatt a leginkább főhet a feje, az Zsíros Sándor gyáregység vezető. Ö így látja: r'• ü- ■ • Az elszállított késztermékek egy részét már az új üzem egyik műhelyében szerelik. — A gyáregységünkben foglalkoztatott létszám 1975 óta fqlya- matosan emelkedett az akkori 192 főről a jelenlegi háromszázkettőre. Az új acélszerkezeti üzem beindításához a- munkás- és műszaki gárda magja lényegében rendelkezésre áll. Mindenki érdekelt Ezzel a létszámmal és szakmai felkészültségével tehát képes lesz indulni az üzem 1982-ben. A korábban tervezett három műszak helyett azonban csak egyműsza- kos munkarendben, aminek nem csupán, és nem is főként a létszámhiánnyal összefüggő okai vannak. — Az új termékek skálája, a piaci igények és a megrendelések alakulása még nem teljesen ismert — panaszolja Zsíros Sándor gyáregységvezető. — Az már bizonyos, hogy a jövő esztendőt az ideihez hasonlóan még hagyományos, egyedi készítésű villamos berendezések gyártásával kezdjük. Ehhez a feltételek az új üzem révén az eddiginél jobbak. Meg kell azonban mondanom', hogy a termelésbe álló acél- szerkezeti üzem teljesítőképessége jóval nagyobb ennél, ezért arra törekszünk, hggy _mi.elfibtl, Jjejn- díthassuk- az , új p.típusú, .korszerű termékek - • sorozatgyártását ; is. Hogy ennek műszaki és személyi feltételeit megteremtsük, abban minden gyáregységi dolgozó — vezető, vagy beosztott — egyaránt érdekelt. Gyár, gyáregység együtt A budapesti törzsgyár és a kun- szentmiklósí gyáregység csak együtt képes megoldani feladatait. Ezért fontos a kölcsönösen megnyilvánuló segítő szándék. Kunszentmiklóson hamarosan olyan új gyártási eljárásokat alkalmaznak majd, amelyeknek a fővárosi üzemben sincsenek hagyományai. A kialakulóban levő helybeli szakmunkásgárdának és műszakiaknak a munka, a tanulás, az önképzés lehetősége széles körben adva van. A kellő jártasság birtokában pedig izgalmasan szép feladatot jelenthet majd számukra egyebek között az országban még csupán néhány helyen fellelhető automatizált műanyag porszórós festősor, vagy a tőkés importból származó, numerikusán kódolt — azaz szám- jegyvezerlésű — koordináta-lyukasztógép üzemeltetése, a műveletek programozása és megtervezése. S ha mindehhez hozzászámítjuk az idén jelentős mértékben megemelkedett bérszínvonalat, és ,.a„,kifogástalan, szpciális körülményekét, akkor indokoltnak •'tdrthatjük' á7 'ájHáP Més1 ‘gyáregység vezetőinek józan optimizmusát. Sitkéi Béla HA MONDJUK a harmincasnegyvenes években valakit úgy mutattak be, hogy ötJholdas paraszt, a lényeget elmondták róla. Ma legfeljebb statisztikai címszó lehet, annak is pontatlan, hogy „mezőgazdaságban dolgozó fiatal”. Személyre vonatkoztatva semmitmondó meghatározás, nem több, mint az „ipari munkás” megjelölés. Az ipari munkásság rétegződése rége l’bi keletű, a mezőgazdasági dolgozóké tizenöt—húsz éve kezdődött igazán. Annak a folyamatnak a részeként, amit úgy szoktunk jellemezni, hogy az elmúlt három és fél. évtized leglátványosabb v 11- .tozásai közé tartozik a falu társadalmának átalakulása. Ezen belül a döntő fordulat a szocialista nagyüzemi gazdálkodás létrejötte. Mára a mezőgazdasági nagyüzemekben a szakosodás, a speciális szakmai ’’képzettség ugyanolyan természetes, mint az iparban. A különbség: szakmunkás-bizonyítványa, mezőgazda- sági iskolai végzettsége a fiatalabb nemzedéknek van. Az állattenyésztőnek, a növénytermesztőnek, a növényvédőnek, a gépszerelőnek. A korszerű nagyüzemek nem nélkülözhetik szakértelmüket, a korszerű nagyüzemek nélkül szakmai ismereteikre : tartanának igényt. Ahhoz a jéfíl gazdálkodáshoz mást kellet' 1 ni, nemzedékeken át öröklödfj. nem iskolában, hanem a gyakorlatban elsajátított tudnivalókat. Nem lebecsülendő tapasztalatok halmozódtak fel Ily módon, de ma más, pontosabban más is kell. A falu szocialista átalakulása egyúttal a város és falu közötti különbség csökkenését hozta magával. Jó néhány nagyközség fejlődési üteme oly gyors volt, hogy mára városi ranggal bírnak, s ami ennél fontosabb, városi körülményeket teremtettek; egészségügyi ellátottságban, üzlethálózatban, szolgáltatásokban, út- és vízhálózatban. A kisebb lélekszámú községek lakói sem érik be kevesebbel, iha példának okáért otthonaikról van szó, ha építkeznek. AZ IGÉNYESSÉG, persze önmagában kevés. Miből? Honnan a többrevágyás anyagi fedc” o. A nagyüzemek gazdasági in- erősödésével párhuzamosan a szövetkezetekben dolgozó7: Éj vedelme, részben a közösből ie • mazó jövedelme, de nem elhanyagolható a háztáji föld, áz állattartás „adpmápya” sem. *“•» Ami •korántsem a$;pjpá$y. Szociológiai felmérések szérmt — avagy Hivatkozhat ki-ki személyes tapasztalatára — a mezőgazdasági nagyüzemekben dolgozók munkája korántsem fejeződik be a szövetkezet földjén. (Mint ahogy az iparban dolgozóig jó része is érdekelt valamiféle .második műszakban, s vállal másodállást, túlórát az értelmiségi is, jövedelmét kiegészítendő, de nem mellékesen a közösség hasznára. A háztájiból származó hús, zöldség stb. javítja az ellátást, gazdagítja a piacot, ellenértéke megjelenik egyebek között az újonnan épülő otthonokban. Az öröklött, a még otthon tanult paraszti ismeret korántsem fölösleges a háztáji munkákban. Tradíció folytatását láthatjuk abban is, hogy a házak jelentős része ma is kalákában .épül. Lényeges különbség: a napjainkban közösen építkezők rendszerint nemcsak munkaerejüket, hanem szakmájukat is kölcsönzik. Hiszen a rokonságban, a baráti körben föllelhetők a specialisták. MIELŐTT IDILLIRE,-azaz ha. misra sikeredne a kép: az iskolázottság messze meghaladja a korábbi évtizedekét, de nem általános érvényű a szakmunkássá, netán diplomássá válás igénye. Különösen nem, ha a lányok továbbtanulásáról árulkodó adatokat nézzük. Ennek okai szerteágazóak, hogy csak egyet említsünk: a háztájiban a munka nagyobb részét vállaló asszony nagyobb jövedelemhez juthat, mintha szakmát tanulna. A szorgalom, a többletmunka hasznát nem kisebbíti, de: mikor jut ideje ennek a rétegnek a művelődésre, a szórakozásra? Akinek a napi programja úgy alakul, hogy „kelek, amikor az állatokat etetni, itatni kell, s fekszem, amikor etettem, itattam, közben pedig mindig van mit csinálnom”, akinek a huszonnégy órából jó, ha nyolc-tíz marad pihenésre, megróható-e, mert könyvet ritkán vesz a kezébe, mert elalszik a televízió előtt, mert az alvást többre becsüli a művelődésnél? 1 A „mezőgazdaságban dolgozó fiatalok” megteremtik maguknak a jobb életkörülményeket, munkájuktól függ a mezőgazdaság előrehaladása, de azzal, amit megteremtettek és azzal, amit a szocialista falu már nyújt nekik, még nem élnek, még nem tudnak élni mindannyian. Bizonyos azonban, hogy szakmájuk fejlődése, otthonuk kulturális ösztönző erőként hat. Ezek,,nélkül, aligha remélhetnénk, hogy a szellemi javak iránti fogékonyságuk,.. igényük belső kényszerré válik. Maros Dénes Sonka dobozban A dobozos sonka — amelynek Európában két specialistája van, Dánia és Magyarország — világszerte kényes húsipari produktumnak, az ínyencek ételének számít. Gyártása tulajdonképpen már a megfelelő sertésfajták kiválasztásánál kezdődik. Az úgynevezett sonkasertéseket külön e célra tenyésztik, féltő gonddal kezelik (terelésükhöz például elektromos ösztökélőt) használnak, mert ha a húson a legkisebb Utésnyom is látszik; abból exportra kerülő sonka nem készülhet). A megfelelő alapanyagnak bizonyult sertések csak többszörös állatorvosi ellenőrzés után kerülhetnek levágásra. Az állatok húsát szalagon, az egyes mnnkafolyamatok nagyfokú gépesítésével dolgozzák fel. A kettéhasított sertések és a belsőségek párhuzamosan haladnak, mindkettőt külön-külön, de egy- időben ellenőrzik ai munkásokkal együtt jelenlevő állatorvosok. Ha valamilyen elváltozást tapasztalnak, megáll a szalag, s a kifogásolt darabot azonnal kiemelik. A darabolás után a »sonkát nyolc órán keresztül hűtik, azután forró vízben, géppel átmossák. Egy másik gép eltávolítja róluk a felületi zsírréteget. A sonka belsejében levő inakat, zsigereket és a csontot kézi munkával „operálják ki”. A termék jellegzetes ízét pácolással érik el. A páclé összetételét régebben is csak a sonkamester ismerte, s ma is ipari titok, ösz- szeállításával rendszerint külön laboratórium foglalkozik a gyáron belül. A húsba speciális berendezés fecskendezi be a pácanyagot, amely a forgatógépben oszlik el egyenletesen. Megfelelő idejű érlelés után a vákuumos töltőgép dobozokba préseli a pontosan kimért adagokat. Ezután a lezárt konzervdobozok a főzőgépbe kerülnek. A hőkezelés sikerétől sok minden függ.: a sonka színe, íze, megfelelő puhasága, zselétartalma, biztonságos eltarthatósága (a megréndelő ezért ragaszkodik a sonkák főzés közbeni maghőmérsékletének pontos meghatározásához, aminek 69—75 C-foknak kell lennie).' A hőkezelés alapján kerülnek a készítmények a félkonzerv vagy teljes konzerv kategóriába. Az előbbi kissé többet megtart természetes zamatából, viszont csupán hat hónapig, qsak folyamatos hűtőtárolás mellett szavatolják a minőségét. A magasabb hőfokon kezelt teljes konzerv szavatossági ideje hűtés nélkül is legalább két év. A konzervdobozból kiemelt és felvágott sonkánál követelmény, hogy úgynevezett márványos hatást keltsen. • Az Európában hagyományos,. úgynevezett mandolin alakú doboz, ban forgalomba kerülő Sonkakonzerveket láthatunk, a nagy konkur- rens, a dán húsipar produktumait. A NAGY KEK ORSZÁGÚTON A hajóskapitány HA ÜGY GONDOLOD, kettőnk német nyelvtudása elég ahhoz, hogy néhány értelmes mondatot kicsikarj belőlem, akkor kezdhetjük. Fiatalabb vagyok ugyan nálad, de ha lehet, maradjunk a tegeződésnél, mi hajósok ha találkozunk kikötőkben, s németül diskurálunk —, így szoktuk meg... De ha mégis elakadnánk, itt van Huba, a hajószakács, ő tökéletesen beszél szerbül és magyarul, majd kisegít bennünket. Látom, tetszik a hajó. Nem árulok el nagy titkot, ha azt mondom, nekem is. Négy éve vagyok az Ehó kapitánya. Bejártam Re- gensburgtól Ismailig jó néhányszor a Dunát, ötszáztól kétezer lóerős „csónakokkal”. , Amin most hajózunk, nem fiatal masina már. Húsz éves elmúlt. De két 300 lóerős Mercé- des motorját nem cserélném el újért sem. Megbízható, gyors, ha meghúzom a fülét, „kotor” óránként 30 kilométer fölött is.... Nem mindig hozza úgy a munkám, hogy Földvártól Vukovárig hajózom. Ha a felső Dunára megyünk vagy elcsatangolunk a Vaskaputól délre, bizony hetekig nem látom a családom. Nemcsak Jaszna, a feleségem hiányzik ilyenkor nagyon, hanem a kis négyéves '„szőkeherceg” Boban is.... TUDOD, a mi nyelvünkben Bo- zics, karácsonyt jelent. A kis lurkó karácsonykor született, így kapta a keresztségben a Boban nevet. Foglalkozásomból ered, hogy elég sok szabad időnk van. Nem csoda hát, ha tehetem, olvasok. Kedvenceim? Tolsztoj, Dosztó- jevszkij, Krleza és sok-sok író a romantikusok közül. . Látom, nézed a képet, amelyik Ti tót ábrázolja partizánruhában. Tudod nem frázisként mondom, de nekünk ott Jugoszláviában Tito volt az élet. A szabadság, a megértés, megértés a köztársaságok között. Most tudjuk csak igazán, mit veszítettünk az ő halálával. ö azok közé a nagy politikusok közé tartozott, aki mindig, mindenáron jót akart nekünk, Jugoszláviában élőknek, nemzetiségtől függetlenül. Hogy magyar barátom van-e? Nem is egy. Egyik legjobb katonacimborám például Szilvási István volt. Szakmája autószerelő, barátságos, életvidám. Ha akarod leírhatod, ő mindenben benne volt. Kitűnően harmoniká- zik, ismer sok száz magyar és szerb népdalt. Milyen jól jött ez akkor, amikor hosszú téli estéken a laktanya falai között voltunk ... ÉS MILYEN ÉRDEKES, látod, Pistával kapcsolatban egy egészen más kép fagadt meg benr nem. Ha csomagot kapott, ez havonta többször is megesett, addig nem bontotta föl a hazait, , amíg mi, cimborák meg nem érkeztünk. Még most is a számban érzem az igazi kisüsti pálinka jellegzetes zamatát, a füstölt oldalasról, a sonkáról, a kblbász- ról és a foszlós kalácsról nem is beszélve... Nézd, hazudnék, ha azt mon-( danám, hogy nem vagyok boldog. Keresetem jugoszláviai viszonylatban is jó. A pénzen keresztül is érzem, hogy megbecsülik a munkámat, szaktudásomat. Húszezer dinár körül kapok havonta, ehhez az asszony még hozzákeres másik tízet. Szép lakásunk van Belgrád elővárosában, ha kedvem tartja a szabadságom java részét a hegyekben tölthetem, tudod, hogy van ez? Hiába szép a víz, lelket, szemet nyugtató a folyómenti part, azért nekünk hajósoknak az igazi élményt mégis a hegy jelenti. Hatalmas ormok, tölgyerdős lankák, tiszta levegő, olyan tiszta, amilyen csak a hegyekben van... PERSZE, AZ ASSZONY meg a gyerek miatt az idén is tíz napot tengeren töltöttünk. Számomra ott a szórakozás: egy-egy könyv és nyugodt körülmények között megihattam az árnyékban egy-két üveg sört... Hát körülbelül ennyi, amit el tudtam mondani magamról. Ha lehet, akkor egy kicsit maradjunk csendben, mert figyelni kell arra a négy uszályra, amelyik ott tűnik fel a kanyarban ... (Elmondta Nebrigic Milorad, a jugoszláv felségjelű Ehó hajó 31 éves kapitánya Dunaföldvár és Paks között egy keddi délelőt- tön). Szabó Pál Miklós
