Petőfi Népe, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-24 / 250. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! — “ - --------------- ----A Z MSZMP BÁCSKISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVI. évf. 250. szám Ára: 1,40 Ft 1981. október 24. szombat Addig nyújtózz... 3. oldal Üzempróbák előtt Kunszentmiklóson 4. oldal A KGST-tagálIamok árhivatali vezetőinek értekezlete Pénteken befejeződött Budapesten a KGST-tagállamok árhivatali vezetői értekezletének 14. ülése. A résztvevők tájékoztatták egymást a termelői árrendszereikben idén végrehajtott és jövőre tervezett változtatásokról. Eszmecserét folytattak az árképzési módszerek tökéletesítésére tett lépésekről és a gazdasági integrációt előmozdító reformokról. Megvitatták a tüzelőanyag- és. nyersanyagforrások racionális felhasználására tett intézkedéseiket. A delegációk vezetőit fogadta Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese. Év vége előtt a Szerszámgépipari Művek kecskeméti gyárában Még több, mint. két hónap van «hátra az idei esztendőből, de már ilyenkor üzemszerte latolgatják a termelési tervek teljesítésének várható eredményeit. Van, ahol nyugodtan, egyenletesen dolgoznak, miután az eddig eltelt hónapokban már megalapozták az éves feladatok teljesítésének lehetőségeit. Akad azonban olyan üzem is, ahol bármit is tesznek, „nem jön ki a lépés”. A napokban erről a témáról beszélgettünk Nyerges Andrással, a Szerszámgépipari Művek kecskeméti gyárának főmérnökével. — Mi magunk, ha megszakadunk sem tudunk minden igényt kielégíteni — mondta a főmérnök. — Már a tavalyi terveink végrehajtását is akadályozta a többi között az, hogy a fékrendszerekhez szükséges relé-szelepek öntvényei között sok volt a selejtes. Az ELZETT sátoraljaújhelyi gyárából, sajnos, a mai napig is sok olyan öntvényt kapunk, ami gátolja a munkánkat. Keressük a lehetőséget a végleges megoldásra, de ez elég lassan halad — megfelelő gyártó cég hiányában. A fékszerelvényekhez használatos rugók számos esetben késve érkeztek, és közöttük is akadt selejtes. Így azután az év végéig mintegy 3—4 millió forintos lemaradás várható. Természetesen mi mindent elkövetünk, hogy ennek ellenére megrendelőinket ne hagyjuk cserben. A lemaradás különben jórészt azt jelenti, hogy a kereskedelmet nem tudjuk elegendő alkatrésszel kiélégíteni, az új járművekhez viszont adunk elegendőt. Némileg könnyíti a helyzetet az, hogy néhány éve a Volán Tröszttől, a BKV-tól és más nagyobb megrendelőtől fékszerelvények javítását is vállaljuk, az idén például 25 millió forintot kapunk ezért a tevékenységért. Másik jelentős termékünk a préslégszerszám, a 25 millió forint értékű új gyártása mellett • A jórészt nőket foglalkoztató SV légrugószelep szerelését végzi. a régiek javítása . 4—5 millió forinttal növeli az árbevételt. — Mi újság a golyósorsó-gyár- tó üzemben? — Ezzel a viszonylag új termékünkkel most akarunk bejutni a külföldi, illetve tőkés piacokra. A múlt év elején kezdődött az üzempróba, a második félévben pedig a teljes termelés. Az év végéig vállalatunk társ- gyárainak 10,5 millió forint értékű terméket adtunk át, az NSZK-beli megrendelőknek pedig 1 millió forint értékűt gyártottunk. Vállalati igények kielégítésére az év végéig 34 millió forint értékű golyósorsót gyártunk, 5,2 millió forintért pedig más megrendelőknek dolgozunk. Ebből az összegből 2 millió forint az szerelőszalagon Telek Miklósné NSZK-ba szállított termékért érkezik, 400 ezer forintot pedig francia megrendelésért kapunk. Űj gyárrészlegünk kapacitása a mostani teljesítésnél jóval nagyobb, így azután egyik fő feladatunk a piackutatás. A közelmúltban a TECHNOIMPEX Külkereskedelmi Vállalat képviselőivel Svájcban és Olaszországban voltunk. Az ottani cégektől azóta számos ajánlatot kaptunk, s a bejelentett igények alapján már teljes erővel dolgozunk az árajánlat kidolgozásán. Ezeket még az év vége előtt, sőt, már novemberben megkezdjük a sorrend szerint elküldeni, s bízunk abban, hogy ezt követően kapacitásunk kitöltésére elegendő tőkés megrendelést kapunk. O. L. a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1981. október 22-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1981. október 22-én Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei párt- bizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Központi Ellenőrző Bizottság titkára, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Minisztertanács tagjai, az Országos Anyag- és Arhivatal elnöke, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke és a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Gyenes András elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az időszerű nemzetközi kérdésekről adott tájékoztatót; — Faluvégi Lajos elvtársnak, a Központi Bizottság tagjának, a Minisztertanács elnökhelyettesének előterjesztésében a lakásépítés, -fenntartás, -gazdálkodás és -elosztás fejlesztésének irányelveit. m i. A Központi Bizottság áttekintette az időszerű nemzetközi kérdéseket, a párt- és állami szerveknek a legutóbbi ülés óta végzett külpolitikai tevékenységét. # A Központi Bizottság rámutatott: a katonai erő- egyensúly megbontására, a fegyverkezési verseny fokozására irányuló imperialista törekvések továbbra is mérgezik a nemzetközi légkört, veszélyeztetik a világ békéjét. A magyar nép a világ békeszerető erővei együtt abban érdekelt és azért küzd, hogy megőrizzük és megszilárdítsuk az enyhülés vívmányait, csökkenjen a nukleáris háború veszélye, mérséklődjön a katonai szembenállás szintje Európában és az egész világon, ne kerüljön sor a fegyverkezni verseny új -fordulójának kibontakozására, s tárgyalásokkal rendezzék a vitás nemzetközi kérdéseket. A világbéke megőrzése, a nemzetközi biztonság megszilárdítása szempontjából meghatározó fontosságú a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok kapcsolatainak alakulása. A magyar közvélemény üdvözli a szovjet—amerikai párbeszéd felújítását, a megállapodást a tárgyalások megkezdéséről a közép-hatótávolságú nukleáris rakéták kérdésében. A Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy veszélyes konfliktusokkal, feszültségeikkel terhes világunkban elengedhetetlenül szükséges minden felelős politikai tényező, békeszerető erő cselekvő féUépése az enyhülés vívmányainak megőrzéséhez. A Magyar Népköztársaság kész további kezdeményezésekre, erőfeszítésekre a békés egymás mellett élés politikájának megszilárdítása és elmélyítése érdekében. A Központi Bizottság nagy jelentőséget tulajdonít a néptöme- gek aktív fellépésének a NATO rakétatelepítési tervei és egy európai korlátozott nukleáris háború őrült ötlete ellen. Népünk szolidáris a fegyverkezési hajsza és a háborús veszély fokozása ellen tiltakozó megmozdulásokkal, Európa és a világ sorsa iránt érzett felelős tenniakarással. A különböző társadalmi osztályok, rétegek, különféle politikai mozgalmak és más szervezetek együttes akciói fontos hozzájárulást jelentenek az emberiség békés jövőjének biztosításához. O A Magyar Népköztársaság érdekelt abban, hogy az európai biztonság és együttműködés kérdéseit tárgyaló madridi találkozó eredményes munkát végezzen. Kormányunk következetesen arra törekszik, hogy a tanácskozás járuljon hozzá a Helsinkiben elkezdett folyamat megőrzéséhez és továbbviteléhez. A résztvevő államok küldöttségeinek felelősségteljes, rugalmas magatartásával, ésszerű kompromisszumokkal biztosítható a találkozó eredményes befejezése; megállapodás énhető el az európai leszerelés és katonai enyhülés kérdéseivel foglalkozó konferencia összehívásáról, a helsinki záróokmányban foglalt ajánlások megvalósítását szolgáló újabb lépésekről. O A Központi Bizottság méltatta azoknak a tanácskozásoknak a fontosságát, amelyeket L. I. Brezsnyev elvtárs, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke a szocialista országok pártvezetőivel folytatott a Krím- félszigeten. Aláhúzta a szocialista közösség országai együttműködésében rejlő lehetőségek fokozottabb kihasználásának, a (politikai és gazdasági kapcsoltatok további erősítésének jelentőségét. Kifejezte egyetértését Kádár 'János és Leonyid Brezsnyev elvtárs megbeszélésének eredményeivel, és hangsúlyozta a testvéri magyar-—szovjet kapcsolatok sokoldalú fejlesztésének szükségességét. A Központi Bizottság megerősítette hazánk érdekeltségét abban, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának legutóbbi szófiai tanácsülésén született közös elhatározásokkal összhangban fejlődjön az együttműködés hatékonysága. O A magyar kommunistákat, dolgozó népünket növekvő aggodalommal tölti el, hogy Lengyelországban a szélsőséges erők egyre nyíltabban lépnek fel a szocialista társadalom gazdasági és politikai alapjai ellen, a hatalom megragadására törekednek. Meghirdetett programjuk és akcióik bomlasztják a Lengyel Nép- köztársaság alkotmányos rendjét, aláássák vívmányait, ellentétesek a lengyel nép érdekeivel, gyengítik a szocialista közösség egységét és együttműködését, s veszélyeztetik az európai egyensúlyt, a földrész békéjét. Központi Bizottságunk — összhangban a lengyel pártvezetés megállapításaival — úgy véli, hogy csak a tettek és a következetes fellépés torlaszolhatja el az ellenforradalom útját, és vezethet el a lengyel társadalom szocialista konszolidációjához. A szocializmus lengyelországi hívei a néphatalom megvédéséért vívott küzdelmükben — a szocializmus, a haladás nemzetközi erőinek sorában — szilárdan támaszkodhatnak a magyar kommunisták, a magyar nép testvéri, internacionalista támogatására. A nemzetközi élet minden felelős politikai tényezőjének abból kell kiindulnia: a népek, a .béke érdeke azt követeli, hogy Lengyelország ne a nemzetközi feszültség növekedésének egyik forrása, hanem stabilizáló erő legyen Európában. O A Magyar Népköztársaság változatlanul arra törekszik, hogy a békés egymás mellett élés politikájának megfelelően fejlessze az együttműködést a más társadalmi rendszerű országokkal Európában és a földrész határain túl. A kölcsönösen előnyös kapcsolatok bővítéséhez járultak hozzá a közelmúltban miniszterelnökünk Görögországban és Dániában folytatott tárgyalásai. Kuvait uralkodójának magyarországi hivatalos látogatása jód szolgálta államközi kapcsolataink továbbfejlesztését. © A Központi Bizottság megerősítette hazánk, népünk szolidaritását a nemzeti függetlenség megszilárdításáért és a társadalmi haladásért, az imperializmus ellen küzdő fejlődő országokkal. (Folytatás a 2. oldalon.) • A golyósorsó-üzemben a GAMF-on végzett Demeter Dénes menetköszörűs a munkadarab pontosságát méri. „Egyensúlyát veszti a fűszálra merészkedő / hangya a megtizedelt erdő az olajat verítékező '/ tenger...” — panaszolja a bukovinai székelyek földjéről származó költő, Tamás Menyhért, miközben leltárt készít a világ aggasztó jelenségeiről. „A Duna vize olajos" — ez a sor pedig a kárpátaljai születésű Györke Zoltán egyik verséből való. De nem kell föltétlenül az ősi hegyvidékek zöldjére, tiszta levegőjére és áttetsző tótükreire gondolni, hogy fájdalommal töltsön el mai környezetünk romlása. Sőt, érzékeny felfogóképességű költőnek sem szükséges ahhoz lenni, hogy nap mint nap észrevegyük az egyensúly megbomlását. Tapasztalják ezt a nagy forgalmú utak vagy szennyező, hangos ipari üzemek közelében élők, az ott dolgozók, a földek művelői, a kirándulók. Nehezen yáltozik a régi gyökerű felfogás, amely szerint az embernek le kell győznie a természetet. Immár világossá vált, hogy az emberiség sokkal inkább úrrá lehet az elemi erőkön, ha megpróbál békésen együtt élni a természettel — a. környezete és a maga javára. Ezt diktálja a hosszú távú, közös érdekünk. Csakhogy újra meg újra felütik fejüket azok a közvetlenebb hatású, rövidébb időszakra szóló érdekek, amelyek keresztezik a harmóniát. Rendkívül lényegessé vált tehát, hogy a művészi és tudományos veszélyjelzéseken túl a politika is letegye a voksot. Az MSZMP XII. kongresszusa így fogalmazott: „A gazdasági fejlesztéssel összhangban nagyobb figyelmet kell fordítani a környezet védelmére, a levegő- szennyeződés csökkentésére, a vízkészlet tisztaságának és a víz minőségének megőrzésére, a lakosság egészséges ivóvíz- ellátására, a tervszerű víz- gazdálkodásra. Váljék társadalmi üggyé a természeti értékeink védelme, a rendezett, kulturált lakó- és munkahelyi környezet kialakítása, megóvása.” Az emberi környezet védelmének fontosságát juttatja kifejezésre az 1976-os II. törvény is, amelynek a végrehajtási tapasztalatait őszi ülésszakán összegezte az országgyűlés. Legfőbb államhatalmi szervünk felelősségteljesen foglalt állást a nagyon szerteágazó kérdéskörben. Hiszen nemcsak a városi ember védelme az, ami középpontba került a civilizációs ártalmak miatt! A természetes vizekbe juttatott mérgező anyagok, a nem kellő megfontolással adagolt műtrágyák, permetezőszerek, a fertőzött kutak mindenkit veszélyeztetnek. Es a többi riasztó jelenséggel együtt élesen vetik fel a vállalatok, gazdaságok, intézmények, beruházók és tanácsok felelősségét. Az úgynevezett nagy politika természetesen mindig adott helyen és adott emberek közreműködésével válik valósággá. Ezért érdemel külön figyelmet a kiskunf élegyháziak kezdeményezése: a városi pártbizottság napirendre tűzte a környezetvédelem helyzetét. A testület a föld- és tájvédelemmel kapcsolatban egyebek között megállapította, hogy részben elkészültek a szakszerű erdőtelepítés és fásítás tervei. Ugyanakkor továbbra is szá/mos veszéllyel fenyeget az intenzív növény- termesztéssel indokolt, nagy mennyiségű növényvédőszer- és műtrágyahasználat. Csupán a technológiai fegyelem betartása sok károsító hatást semlegesíthetne. Üjabb tennivalókat ad a növekvő mennyiségű üzemi és lakossági szennyvíz is. A gyapjúmosó üzem nem minden esetben tartotta be a kibocsátási időpontokat sem, veszélyeztetve a szennyvíz- ■ telep biológiai egyensúlyát. A vágóhíd által okozott gondok megoldására tanulmányterv készül. A dinamikus lakásépítés és ipari termelés egyik következménye a hulladékok szaporodása volt. A városban bevezették a konténeres szemétszállítást, s intézkedtek az illegális gyűjtőhelyek felszámolására is. A környező községek közül Pálmonostorán és Petöfiszálláson kijelölték a folyékony hulladék tárolására szolgáló helyeket... A hatósági intézkedések mégsem oldhatnak meg mindent. A munka eredményessége nem kis részben az állampolgárok magatartásától, a társadalmi- és tömegszervezetek segítségétől függ. A városi pártbizottság tíz pontból álló feladattervet hagyott jóvá Kiskunfélegyházán. S legalább ilyen fontos, hogy ez a politikai testület a maga szintjén foglalkozott a környezetvédelemmel. Ezzel ugyanis gyakorlati példát mutatott saját környezetében a megoldások közösségi és felelősségteljes keresésére. H. F.
