Petőfi Népe, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-23 / 249. szám

1981. október 23. 0 PETŐFI NÉPE • 5 Oroszórák - kazettán Beszélgetés egy kísérlet eredményeiről Elég hosszú utat futott be a magnetofonos vezérlésű munkalapos oktatás módszere, amíg elfogadott gyakorlattá vált a kisiskolákban. Többet, jobbat akaró tanyai tanítók, tanárok fárasztó és elszigetelt egyéni kezdeményezései után segítette világra a Bács-Kiskun megyei Pedagógus Továbbképző Intézet ezt a sokféle haszonnal alkalmazható eljárást. Ma már négyezer kisdiák sajátítja el ily módon a tananyai- got szerte az országban, 27 ezer magnókazetta van forgalomban, il­letve jutott végleges rendeltetési helyére, külön szervizkocsi gondos­kodik a szükséges javításokról, pótlásokról. Menet közben, s különö­sen az utóbbi években újabb lehetőségei tárultak fel a módszer ka­matoztatásának. Közéjük tartozik az idegen nyelvi oktatás is. — Jövőre az eddiginél egy év­vel korábban, már negyedik osz­tálytól kötelező tantárggyá válik az orosz nyelv — vázolja Selb Györgyné megyei vezető szakfel­ügyelő, a kiskunfélegyházi Dózsa György utcai általános Iskola ta­nára azt a helyzetet, amelynek az igényel meggyorsították az • új, speciális körülményeknek meg­felelő tananyag kidolgozását. — Rendkívül sokát ígérő intézkedés ez, hiszen minél előbb érdemes elkezdeni az idegen nyelvek ta­nulását. A beszédszervek még képlékenyek, tökéletesebb a kiej­tésbeli utánzás, tartósabb a rög­zítés. — De a veszélyek is nagyob­bak! A tanyai és kisebb iskolák zöméből hiányoznak a fölkészült, szakos pedagógusok. Tehát mind­az, amit könnyebben megtanul­hat a gyerek, nem biztos, hogy helyes minta után gyakorolja be. — Éppen ezen szeretnénk se­gíteni. A magnókazetták szalag­jain eredeti kiejtésben szólalnak meg a szereplők, megelevenítve egy-egy leckét. A gyerekhango­kat például szovjet tanulók „köl­csönzik” a párbeszédekhez. S az órák anyagához mindig játékos, tevékenykedtető feladatok kap­csolódnak. — Milyen a kilenc-tízévesek- nek szánt legelső óra? — Felhangzik a Katinka dalla­mából vett állandó szignál, majd megszólal magyarul a magnós tanító néni: „Üdvözöllek benne­teket, kedves gyerekek. Minde­nekelőtt ismerkedjünk meg azzal az országgal, amelynek a nyelvét tanuljátok. Tegyétek magatok elé az első munkalapot, ezen a Szov­jetunió határvonalait látjátok, és • Selb Györgyné az önálló foglalkozású oroszórák munkalapjait ellenőrzi. a jellegzetes termékeket — Ra­kéta porszívót, Zsiguli személy- gépkocsit, Pobeda karórát”. A gyerekek rajzon látják azoknak a szavaknak a jelentését, ame­lyeket hallanak, és igazán köny- nyű megfejteni az értelmüket, mivel hasonló a 'hangalakjuk a magyar megfelelőhöz: zsiráf, metró, telefon, krokodil, mák, rák, lámpa, sapka, kása, traktor, film, rádió. A kedvcsináló fel­adat után már érthetőbb a ma­gyarázat: a világ nyelvei külön­böző családokba tartoznak. Majd egy orosz nyelvű, rövid párbeszéd következik arról, hogy miként talál haza a kis Kátya. A fordula­tokat szemléltető ábrán követik a tanulók. A figyelmükért me­sét kapnak jutalmul. Végezetül pedig köszönési formákat gyako­rolnak be. — Vagyis a magnóvezérlésű oktatás bevált módszerét terjesz­tik ki újabb területre? — iNem egészen, bár az alap­ötlet kétségtelenül onnan szár­mazik. Dr. Schvób Péter, a peda­gógus-továbbképző intézet igaz­gatója és dr. Fábián Pálné, az oktatástechnikai csoport vezető­je biztatott a kísérletre. Dánfy Benő nyugdíjas vezető szakfel­ügyelő kollégámmal láttunk hoz­zá a munkához, s az 1977/76-as tanévben már ki is próbáltuk a tananyagot. A gyakorlat igazolta a feltételezésünket: megfelelő se­gédlettel szakos végzettségű ta­nár nélkül is meg lehet szeret­tetni az orosz és általában az (ide­gen nyelvek tanulását, a gyere­kek elsajátítják a tantervileg előírt társalgási és nyelvtani for­dulatokat, használható fokon megtanulnak csaknem százhúsz (Opauszky László felvétele) szót, további harmincat képesek fölidézni-fölismerni, megteszik a szövegolvasás és -írás kezdeti lé­péseit. — Hogyan sikerül ezt elérni? — Időközben megjelentek a kísérleti tankönyvek, s az egész anyagot — immár egyedül — újra kellett írnom a megválto­zott követelmények szem előtt tartásával. Decembertől májusig kaptam erre lehetőséget az Or­szágos Oktatástechnikai Központ jóvoltából. Szinte stopperrel a kezemben írtam: 15 perces egy­ségekbe elosztva sikerült feldol­gozni a tananyagot, gondolva a figyelem esetleges kihagyásaira, a kényszerű mellékkörülmények­re is. — Miért ilyen röviden? — A pedagógus irányításával ily módon legalább kétszer fel tudják dolgozni a gyerekek a lec­két, s marad idő a gyakorlásra is. Ezekből az óratípusokból har­minckettő tartalmazza az elsajá­títandó anyagot, s mindegyiket úgynevezett munkalapos foglal­kozások követnek, amikor a ta­nulók önállóan dolgoznak, s a tanító az összevont 1—4., 1—3., vagy 2—4. osztályok más csoport­jaival törődhet. Sok mondóka, dal, játékos, rejtvényszerű fel­advány tartja ébren, sőt fokozza az érdeklődést. Szavakat kötnek össze a gyerekek az odaillő ábrá­val, hamis—igaz megfejtések kö­zött döntenek, némileg összeku­szált halmazból választják ki a szükséges betűjeleket stb. A he­lyes megoldásokat is közreadjuk — a pedagógus legfeljebb késlel­tetve osztja ki őket —, s így az önellenőrzésről sem kell lemon­dani. — Mi történt azóta, hogy letet­te a stoppert és a tollat? — A Művelődési Minisztérium hivatalosan tanszerré nyilvání­totta az anyagot, s októberben megkezdődhetett az Országos Pe­dagógiai Intézet szaktanácsait is figyelembe vevő, végleges válto­zat kipróbálása. A munkában hét megye — Bács-Kiskun, Hajdú- Bihar, Pest, Somogy, Szabolcs- Szatmár, Tolna, Szolnok — ti­zenkilenc iskolája vesz részt. Ezekre a helyekre folyamatosan érkeznek a kazetták és munka­lapok az oktatástechnikai központ sokszorosító részlegeiből. — Nem lépnek a segédeszközök a pedagógus helyébe? — Inkább az információforrást jelentik, tehát segítik munkájá­ban a tanítót. Hozzájárulnak az esélykülönbségek csökkentésé­hez. 'Ennek megfelelően fölhasz- nálhatóak a tanyai iskolákon kí­vül is tanulószobai, napköziott­honos vagy más, felzárkóztató foglalkozásokra. Legközelebbi fel­adatként az útmutatót készítem el, hogy jövő szeptembertől már így alapozhassák meg orosz nyelvi tudásukat a kisiskolások negyedik osztályosai, ahol ennek szükségét látják az intézmények. Halász Ferenc ÚTTÖRŐÉLET Vetélkedő vörösnyakkendősöknek Az elmúlt hetekben már jelez­tük, hogy nagyszabású helytör­téneti vetélkedőt készítünk elő részetekre. (Bizonyára sokan em­lékeztek még arra a két eszten­dővel ezelőtt eseményre, amit a kecskeméti Katona József Mú­zeumban tartottunk, a téli szü­net idején. Ez hasonló lesz. Több levelet kaptunk a mozgal­mi esztendő kezdetén, amelyben kéritek, hogy ilyen vetélkedőt rendezzünk az idén is. Kívánsá­gotokat teljesítjük: 1982. január 2-án, szombaton délután megtart­juk a megyei úttörő-helytörténeti vetélkedőt! Szeretnénk, ha az előzőhöz ha­sonlóan ez is izgalmas, érdekes, tanulságos lenne számotokra! Gazdagodna tudásotok, hiszen a sikeres szerepléshez mindenkép­pen szükséges néhány könyvet elolvasnotok. Jó lenne, ha a részt­vevők folyamatosan készülné­nek, elolvasnának mindent, ami megyénkről szól. A vetélkedő tárgya ugyanis Bács-Kiskun megye lesz. (Bőveb­ben: megyénk története, földraj­za, mezőgazdasága, ipara, ide­genforgalmi, néprajzi nevezetes­ségei, községei, városai, nevezetes épületei, híres emberei, a me­gyéhez valamilyen módon kap­csolódó — nem csupán megyénk­ben született — írók, költők mú­zeumai, emlékházai, továbbá a megye üdülőhelyei, úttörőtáborai stb. A versenyen minden megyénk­ben élő úttörő részt vehet! IA továbbiakban folyamatosan kérdéseket közlünk — mintegy „előfutam”-ként, és hetenként tíz könyvet sorsolunk ki azok között, akik helyes válaszokat küldenek be. Valamennyi megfejtő levele­zőlapját megőrizzük, hogy a ja­nuár 2-án sorrakerülő vetélkedő­re névreszóló meghívót küldhes- sünk azoknak, akik a fordulók­ban jó válaszokat adtak. A kérdésekre nem találtok majd választ a tankönyvekben, így túl könnyű lenne — nyilván örömeteket sem lelnétek benne! A felkészüléshez olvasnotok kell — (könyvtár!) — és az Úttörő­életben is folyamatosan közölni fogjuk azoknak a könyveknek a címét, amit érdemes forgatnotok. Kínálkozik még egy mód a fel­készülésre. Bár a vetélkedőn egyéni verseny lesz — nem őr­sök, és nem csoportok „mérkőz­nek” — jó lenne, ha a versenyre nevezők kisebb-nagyobb csoport­jai megkérnék a rajvezetőt, tör­ténelemtanárt, esetleg a közeli könyvtár egyik , munkatársát, hogy tartson számukra előadást a megyéről. Hangsúlyozzuk, ezt kémetek kell, és alkalmazkodni az általuk megjelölt időponthoz! Nagyon sokat tanulhattok egy- egy ilyen előadásból! Gyarapít- hatjátok tehát így is tudásoto­kat! A vetélkedő Kecskeméten lesz, őszintén reméljük, hogy akadnak vállalkozó kedvű szülők, talán még pedagógusok is, akik a meg­hívottakat elhozzák, elkísérik az eseményre. Egyébként a kora dél­utáni órákban tartjuk majd a versenyt, — a pontos időt még közölni fogjuk —, hogy akik au­tóbusszal, vonattal jönnek, visz- szafelé ne éjszaka utazzanak haza. Még néhány gondolatot a nye­reményekről, hiszen verseny lesz, díjakkal. Ügy tervezzük, hogy sok érté­kes könyvet, tanuláshoz felhasz­nálható tárgyat — pl. földgöm­böt— Petőfi Népe- és Kincskere­ső-előfizetést, és egyebeket kap­nak a legjobban szereplők. Biz­tosak vagyunk abban is, hogy mindenki, aki eljön, már nyertes lesz, hiszen szűkebb hazájáról a verseny időpontjakor „mindent” tudni fog! Arra még felhívjuk figyelme­teket, hogy városotokról, vagy községetekről — holtverseny ese­tén — kétperces kiselőadást kell tartanotok. Végül figyelmetekbe ajánljuk a Magyarország útikönyv me­gyénkkel foglalkozó fejezetét, minden képes és szöveges köny­vet, ami megyénk Városaival, üdülőhelyeivel foglalkozik. A kö­zeletekben lévő múzeumokat, em­lékházakat keressétek fel, akkor is, ha már jártatok ott. Figyel­mesen nézzétek végig a Bács- Kiskun megye. képekben című, 1977-ben kiadott könyvet. őszintén reméljük, hogy sokan részt vesztek ezen az eseményen, örömötökre, épülésetekre szolgál a felkészülés ideje is. A vetélke­dővel kapcsolatos bármilyen kér­désre szívesen válaszolunk. BÁCS-KISKUN MEGYE MŰEMLÉKEI A hajósi kastély „Ennél kellemetlenebb helyheztetésű helységet alig esmerek hazánkban, lapály között van, ’s ősz. szel és . tavasszal az utczái csupa mo­csárból és csupa sárból állanak, hogy a’ kocsi is alig haladhat bennek: már a neve is láttatik azt mutatni, hogy itt hajdan vizek országa volt és csak hajókkal járhattak körülötte.” A más­fél százada Kalocsáról Zomborba tartó Mindszenthy Antal útibeszámolójának olvasásakor nehéz elkép­zelni, hogy miért itt építtették föl az érseki nya­ralót a kalocsai főpapok. Hatalmas birtokaikon vonzóbb vidéket is talál­hattak volna. Bizonyára, de vadakban bővelkedőb- bet aligha. Az új településig nyújtózó irdatlan er­dőben százával tanyáztak a vaddisznók, őzek, szarvasok. Az 1739-tíen elkészült barokk építményt vadászkastélynak szánták! Több száz holdas elke­rített vadaskertjében nyüzsögtek a gyorslábú, vagy röfögő négylábúak. Megkedvelhették hajósi házu­kat, mert 1767-bén megnagyobbították. A szakiro­dalomban hiába kerestem a tervezők nevét. (Ta­lán a Kalocsán foglalkoztatott Mayerhoffer András és Oswald Gáspár elképzeléseit rögzíti az egy eme­letes, 2-f-5-l-2 tengelyes kastély?) A háborús viszonyok és a békésebb közállapo­tok közötti átmenetre utalnak a XVIII. század első felében, közepén tervezett magyarországi kastélyok. A négyzetes =1 később U-alakú — tömbös beépítés, az esetleges támadás elleni védelmet nyújtó, ré­zsútoson elhelyezkedő saroktornyai a korstílus ki­fejeződései. A kiteljesedő barokk,“-az eluralgó ké­nyelemszeretet föllazítja a korábbi merev, szigo­rúbb formákat, de a saroktornyos megoldások még | XVIII. század hatvanas-hetvenes éveiben; is ked­veltek. A két kerti kaput jelképes női alakok és címer­tartó egyszarvúk díszítik. Voltak olyan vélemé­nyek, hogy az egyik figura Mária Teréziát ábrázol­ja. (A téves elképzelést feltehetően az uralkodó lá­togatása kelesztette.) A főkapun az érseki címer és egy-egy angyalalak. t Értékesek a földszinti ablakokat védő, XVIjl. századi kosárrácsok, a faberakásos ajtók. Figye­lemre méltó az egykori ebédlő freskója. Már a .XIX. században árvaházként is hasznosí­tották kastélyukat az érsekek. A szakszerűen felújí­tott barokk nyaraló a felszabadulást követő évek­től állami gyermekotthon. Heltai — Pásztor Ifjúmunkás­és szakmunkástanuló­napok A KISZ Bács-Kiskun mérvéi > Bizottsága és a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsa ebben az esztendőben is megren­dezi az ifjúmunkás- és szakmunkástanuló-na­pokat. Az eseménysoro­zat célja a szakmai­politikai műveltség nö­velése, a helyes mód­szerek átadása, s ter­mészetesen az ismer­kedés. Az idei program a hét végén kezdődik a kecskeméti 623. szá­mú Ipari Szakmunkásképző In­tézetben, ahol a munkássá vá­lás folyamatáról hangzik el elő­adás. Ettől a naptól kezdve nincs megállás: szakmai versenyek, kul­turális rendezvények váltják egymást A megyei események közül az esztergályosok és a női szabók kalocsai és a kőművesek kiskő­rösi versenye kívánkozik az él­re, ezeket október 31-én tartják. Október 27-én kerül sor a szak­munkástanulók magyar—törté­nelem versenyére a 623-asban. Számos tanácskozás kerekíti ki az ISZN rendezvénysorozatát. A kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalatnál élelmiszeripari szak­mai napot, a Volánnál a közle­kedésben dolgozó fiatalok nap­ját rendezik meg. Szóba kerül a szakmunkástanulók, illetve a munkásfiatalok helyzete, lesz po­litikai fórum; Kiskunhalason pe­dig még az úttörőket is vendé­gül látják. Néhány nem központi jelleg­gel szervezett vetélkedő is figyel­met érdemel. Lajosmizsén már meg is tartották az esztergályo­sok, lakatosok, villanyszerelők versenyét; Dunavecsén az ágyne- műkészitők mérik össze tudásu­kat, Kiskunfélegyházán pedig az asztalosok „csapnak össze”. Az ifjúmunkás- és szakmun­kástanuló-napok rendezvénysoro­zata november 1-én fórummal fejeződik be. Bács-Kiskun megye vezetői válaszolnak ekkor a fia­talok ifjúságmozgalommal, szo­ciálpolitikával kapcsolatos kérdé­seire. REJTVÉNYFEJTŐKNEK Az elmúlt héten közölt helytör­téneti kérdésekre sok megfejtést kaptunk, de helyes válaszokat csak hatan küldtek. Ilyenformán sorsolásra sem került sor, vala­mennyiüknek postáztuk a könyv- jutalmat. iMajzUnger Gábornak Bajára, Vén Istvánnak Kalocsá­ra, Gáspár Ritának Tassra, Gyal- lay Szabolcsnak Szabadszállásra, Sztrapák Ferencnek és Ittzés Ta­másnak Kecskemétre.) A helyes megfejtés: 1. Baja vi­lágjáró szabólegénye: Jelky And­rás; 2. A halasi csipkét Dékáni Árpád tervezte, és Markovics Mária kivitelezte; 3. Kiskőrös 1973. január 1-én kapott városi rangot; 4. A félegyházi Hattyú­házban volt egykor Petőfi Sándor apjának fogadója; 5. Udülőta- vaink: Vadkerti-tó, Szelidi-tó, Kunfehértó, Kerekdomb, Udvari­tó; 6. Megyénknek hat városa van: Kecskemét, Baja, Kalocsa, Kiskunhalas, Kiskőrös, Kiskun­félegyháza. A vetélkedő természetesen to­vább folyik. Most tíz kérdésre kérünk feleletet. Az itt felsorolt hat ember élete megyénk hat városához kapcso­lódik. Soroljátok fel a kapcsola­tokat, és azt, hogy mikor éltek, miért váltak híressé, Tomory Pál, Szilády Áron, Darvas Jó­zsef, Ligeti Károly, Déry Frigyes, Buday Dezső. Négy megyénkbeli község ne­vét keressük. 1. Ebben a község­ben érik a legkorábbi cseresznye. 2. Ez a község laskagomba-ter- mesztéséről nevezetes. 3. Ennek a nagyközségnek a napraforgó­termesztése országos hírű. 4. Eb­ben a községbén (ÁG!) termeszte­nek megyénkben komlót. A megfejtéseket most is levele­zőlapon kérjük beküldeni, októ­ber 31-ig. A levelezőlap címolda­lára írjátok rá: Uttörőrejtvény! A helyes megfejtést beküldők kö­zött tíz könyvet sorsolunk ki. Selmeci Katalin NÉPI JÁTÉKOK BEMUTATÓJA Jeles napok címmel népi játékokat mutatnak be az Állami Bábszínházban november 18-án. Az érdekes előadáson, amelynek írója Vargha Balázs, betlehemesjáték, kiszehajtás, szentiványi tűzugratás, lakodalmas játék és több más nép­szokás is megelevenedik. Képünkön: elkészült ..szereplők” egyik csoportja. (MTI- fotó: Pintér Márta felvételei — KS)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents