Petőfi Népe, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-22 / 248. szám

1981. október 22. • PETŐFI NÉPE • 5 Élnek a lehetőségekkel MHSZ-klub a szakmunkásképző intézetben Baján a 609-es Szakmunkásképző Intézet­ben régi hagyománya van a hazafias honvé­delmi nevelésnek. Igaz, ebben az is nagy sze­repet játszik, hogy Dancsó Ervin szakoktató itt már húsz, az MHSZ-ben pedig majdnem harminc éve tevékenykedik. Az átszervezés után is őt választották klubtitkárnak, s az új lehetőségek is kedvezően hatottak mun­kájukra. Előtérben a mozgalmi jelleg — Az átszervezés igen jó ered­ményt hozott — mondta kérdé­sünkre. — Korábban három — tartalékos, lövész, rádiós — klu­bunk működött, most hat szak­osztályban több mint kétszázhat­vanán tevékenykednek, ez tanu­lóink 27 százaléka. A létszám megduplázódott éppen azért, mert olyan szakosztályokat hoz­atunk létre, amelyek kedveltek a fiatalok körében. Ez volt az első nagy lehető­ség tehát, amelyet jól kihasznál­tak, s ezért a tartalékos szakosz­tály negyvenhét tagot, a lövész hetvenkettőt, a motoros ötven­kettőt, a repülőmodellező tizen­hetet, a rádiós harmincat, míg a honvédelmi szakasz negyven- nyolc fiatalt foglalkoztat. A tan­testület tagjainak 60 százaléka tagja az MHSZ tartalékosklubjá­nak. Nem csoda, hogy a fiatalok, a tanulók is szívesen keresik fel a foglalkozásokat. — Nagyon szerencsés helyzet­ben vagyunk — folytatta Dancsó Ervin —, ugyanis az átszervezés lehetővé tette, hogy az eszközök, i szakmai ismeretek elsajátításá­hoz szükséges felszerelések egy kézbe kerültek. Kétségtelen, ez annyiból jelent többletmunkát, hogy nekünk kell összehangolni a honvédelmi oktatást, de megé­ri. Segítséget nyújt ehhez a mun­kához az igazán jó kollektíva. Az eszközök mennyisége és minősége is megfelelő. A légfegy­verek, kispuskák, sportpiszto­lyok. távcsövek, metszetek, ve­títőgép, a zártrendszerű televí­zió és képmagnó olyan képzést tesz lehetővé, amilyen csak kevés helyen kínálkozik. Nem minden középfokú tanintézetben műkö­dő MHSZ-klub alapozhatta meg így munkáját. Az eszközök be­szerzéséhez, működtetéséhez anyagú, erőforrások kellenek. Honnan a pénz? a támogatás? — Az intézet párt- és állami vezetői minden ■ törekvésünket erkölcsileg és anyagilag egy­aránt támogatják. Költségveté­sűnk évi 15 ezer forint, s ennek a dupláját biztosítja számunkra a szakmunkásképzés. Amikor az MlHSZ-klubot segítik, eleget tesz­nek a fiatalok hazafias, honvé­delmi nevelésével összefüggő kö­zös feladatunknak... Az MHSZ országos központ ellenőrzésre ké­szül. A szükséges nyilvántartá­sok naprakészek, de bizonyítás miatt erre az időre szervezzük a klubközgyűlést. Nem mást, azt szeretnénk megmutatni, hogyan végezzük feladatainkat egy kö­zépfokú tanintézetben. ' Létszám, eszköz, tartalmas szakosztálymunka. Bizonyára nem nehéz létrehozni, működtet­ni egy ilyen MHSZ-fclubot, még akkor sem, ha ennyi fiatalnak ilyen széles körű az érdeklődése. — Könnyebb is, nehezebb is — vélte a klubtitkár. — Alapvető, hogy a személyi és .tárgyi felté­telek meglegyenek. Ez jelentősen könnyíti a szervező-, propagan­damunkát. A nehéz az, hogy évente újból tagokat kell szer-, vezni. Ebben évtizedek óta igen nagy gyakorlatot szereztünk ... Nem érdemtelenül kapta meg ez az MHSZ-klub az MHSZ Ki­váló Munkáért kitüntetést és a tanintézet KISZ-szervezete az MHSZ főtitkárának dicséretét. Gémes Gábor A pártpropaganda 1981—82-es évének alapozása már az előző oktatási év zárásával elkezdődött. Megyénk pártszervezeteiben időben előkészítették a tömegpropaganda tanfolyamait, a káderképzési és továbbképzés különböző formáit. Október 10-ével befeje­ződtek a propagandisták tanévelőkészítő ta­nácskozásai is. A káderképzés és tovább­képzés pedig szeptember elején elkezdődött. Alapvető cé­lunk volt és maradt, hogy erősítsük a po­litikai, mozgalmi jelleget. A töb­bi között azt, hogy a pártpropa­ganda egyben oktatás és képzés, de annál .többet is jelent: a párt- munka, a pártélet szerves része, s a munkahelyi, a lakóterületi vezetésnek is nélkülözhetetlen politikai eszköze. Felkészíti a hallgatóit, a párt tagjait közvet­len gyakorlati, politikai tevé­kenységükre. Következésképpen a cél nem egyszerűen „csak” a tudás megszerzése, hanem az ar­ra épülő elvi-politikai cselekvés. Szakszerűbb részvételnek kell jelentkeznie a helyi gazdasági, közművelődési, oktatási, tudomá­nyos stb. teendők kimunkálásá­ban, a végrehajtás ellenőrzésé­ben, a politika töretlen megvaló­sításában. A résztvevőknek job­ban kell érteni a párt kongresz- szusain kimunkált és jóváhagyott politikához, s ánnak végrehajtá­sához. A pártoktatás tehát nem cél, hanem eszköz. Nemcsak a marxizmus—leninizmus gazda­godó eszméit, elméletét terjeszti,' hanem kommunista módon élő és cselekvő embereket nevel. Fejlesszük tovább! ■ Hogyan tud mind jobban meg­felelni megyénkben a pártpropa­ganda ezeknek a követelmények­nek? Hogyan válhat a .pártalap- szervezetek, a pártszervek, a po­litikai folyamatok, a pártmunka szervesebb részévé? íme, néhány tennivaló a feladatok sorából: O A pártoktatás szorosan kö­tődik az ideológiai tevé­kenységhez, torzulásmen­tesen közvetíti a marxizmus—le- ninizmust, mint fejlődő elméle­POLITIKAI OKTATÁS A MEGYÉBEN A chioggiai csetepaté ‘ Jól látható Isidoro bíró irodá­jában a második fölvonásban ki­függesztett térképen, hogy Chi- oggia Velence szdmszédságában épült. A kecskeméti színház Goidon i- előadásábán olyan hévvel nyü­zsögnek, olyan ráérősen lebzsel­nek lakói, mintha a déli nap verné forró sugaraival valahol Nápoly környékén. A hazájától ezzel a történettel búcsúzó színműíró maga is élt a sós levegőjű városkában, jól tud­ta: az Adria határozza meg a te­lepülés létét. Az említett föld­abroszon is jól kivehető: hosszú nyelvként nyúlik a tengerbe. Ráikai Erzsébet díszlettervező nyilván Beke Sándor rendezővel egyetértésben néhány négyzet- méternyi kékségre és a színpd előterében húzódó keskeny ho­moksávra zsugorította a roppant, a chioggiaiak napjait hajnaltól hjnalig befolyásoló vízivilágot. Toffoló — a perpatvar egyik kulcsfigurája — a rátermettség, az ügyesség vígjátékainak (a commedia dell’arte rögtönzőbaj­nokainak) hőseit megcsúfoló le­leménnyel mókázik, viháncol színházunk elmúlt heti bemuta­tóján. Csak, csak Goldoni mester mély lélektani realizmussal meg­írt művét hirdetik a fairagaszok. A bölcs mosolyú, megértő mester alighanem rosszallóan megcsó­válná érc-fejét a szülővárosában emelt emlékművön, ha megtud­ná. bohózatnak vélték igazi jel­lemeket annyi szeretettel bemu­tató komédiáját. Így irta le Szauder József, az olasz, irodalom kiváló értője A chioggiai csetepaté indítását. ,.Utoljára is a népet kereste te­kintetével, de már nem az II campiello némileg idilli s a vé­gén szinte az operett felé hajló játékaiban, a munka alakította emberi viszonyoktól háborgó in­dulatokban. A vígjáték szabad­téri, sós tengeri szellőtől átjárt kezdő jelenete, a csipkeverő nők munka közbeni trécselése s ide­ges, feszült várakozása a hosszú ideje távol levő férjekre-jegye- sekre, a megérkezésük előtt fel- lobbanó féltékenykedések, majd az indulat továbbterjedése és megosztó, ellenségeskedést szító hatása a férfiakban, egészen a törvényszékig, mely előtt min­den ember és asszony elcserél- hetetlen egyéniségével, jellemé­vel tárul fel — a lélektani ábrá­zolás és a levegős környezetfes- tés bravúros egyesítése. Halászok (nem gondolás szolgák!)... szabad ^emberek, vérbő, néhol fojtottan drámaiságú története zajlik Titta, Nane és Lucetta jegyessége kö­• Minden rendbetetetik: Lengyel János, Flórián Antal, Holl Zsuzsa, Fabó Györgyi, Balogh Tamás, Kiss Jenő, Varga Katalin, Balogh Ró­zsa, Borbáth Ottilia és Ragó Iván. tét. Védi annak eszmei tisztasá­gát, a. jobb- és baloldali elhaj­lásoktól. Segít elsajátítani a po­litika elméleti alapjait. Ugyan­akkor kedvezőtlen, hogy egyes tö­megoktatási tanfolyamok meg­ragadnak a gyakorlat szintjén, s a hallgatók egy része elvész a prakticizmus sűrűjében, ami akadályozza az ideológiai tevé­kenységet. Másutt viszont — in­kább a kádérképzésben és to­vábbképzésben föllelhetően — olyan elméleti elvontság jelent­kezik, amely lehetetlenné teszi a mindennapokhoz kapcsolódó összefüggések feltárását,- megér­tését, akadályozva magát a po­litikai gyakorlatot. A következ­mény: mindkét esetben csökken a pártpropaganda hatékonysága, kevésbé tud megfelelni az előtte álló követelményeknek. A politikai oktatás úgy válhat a pártmunka még szervesebb részévé, ha be­épül a politikai gyakorlatba. A pártalapszervezetek, pártszervek hfelyi tevékenysége végsősoron a párt politikai vezető szerepét juttatja kifejezésre. A politikai vezetésnek nagyon is fontos sza­kaszai: a különböző döntéseket megelőző vizsgálatok, felméré­sek, azok elemzése; a döntés, a határozathozatal; s a végrehajtás megszervezése, a tanulságok le­vonása. Igen lényeges, hogy a döntést megelőző valóságfeltárás nem­csak számszerű statisztikai adat­halmazra vonatkozhat. Az eddi­ginél nagyobb figyelmet kell fordítania az emberekre, akik a maguk nézeteivel, magatartásuk­kal — mint a valóság legfonto­sabb részei és formálói — elfo­gadják, vagy kevésbé fogadják el a határozatot. A helyi vezetés­nek is tudnia kell: a dolgozók milyen hatékonysággal képesek részt venni a munkahelyi, lakó- területi társadalmi folyamatok­ban. A pártpropaganda ismeri a dolgozó ember tudati állapotát,- s ezt kívánatos továbbítania a politikai vezetésnek. A politikai testületek ezzel összefüggésben szükség szerint meghatározzák a pártoktatás helyi tennivalóit. Te­hát a pártpropaganda a politikai célok megvalósításának egyik igen fontos eszköze, ami még­sem jelenthet alárendelt szere­pet. A politika károsodás nélkül nem hagyhatja figyelmen kívül sem a tapasztalatait, sem a jel­zéseit. Nélkülözhetetlen szerepet kap a meggyőződés kialakításá­ban. A marxista tudat — túl a hiten, az érzelmi azonosuláson — meggyőződést teremt, azono­sulást alakít ki a politikával. Mindezek nyomán az oktatás hozzájárul, hogy a résztvevők jobban értsenek a politika meg­valósításához, minél kevesebb le­gyen az üresjárat okozta vesz­teség, a hatástalanság, lenség. érdekte­O Jelentős helyet foglal el a politikai oktatás a párt bel­ső életében is. Megismer­teti hallgatóit a kommunista munkastílussal, a pártélet lenini normáival, azok 'betartásának fontosságával, a párt politikájá­val. Az ismeretnyújtáson túl kommunista módon gondolkodó és cselekvő embereket nevel. Kialakítja, megújítja az eszmei­politikai cselekvési egységet, amely nem egyszer s mindenkor­ra adott. Fejleszti az ítélőképes­séget, a vitakészséget, miközben olyan érv- és tényanyaggal dol­gozik, amely nélkül nem érvé­nyesülhetnek a lenini normák, feltétele a kommunista munka­stílusnak. Vegyük figyelembe Mindez hozzátartozik ahhoz, hogy igazán betölthessék hivatá­sukat a pártcsoportok és a tag­gyűlések. Joggal vetődik fel a kérdés: mit oktassunk, mi legyen az is­meretanyag tartalma? Az eddigi fejtegetésből is kitűnik: politikai központúnak kell lennie. A poli­tikából indul ki, közvetíti azt, s a politikához jut vissza. Köve­telmény, hogy ne torzítson. A po­litikával kívánatos azonosulás eszméink és a valóság ismerete révén alakítható ki.' Csak így védheti meg hallgatóit a propa­ganda a türelmetlenségtől, s az illúzióktól. Csak így képes meg­értetni a politika állandó és vál­tozó elemeinek együttlétét. Megyénk párttagságának több mint 30 százaléka 30 éven aluli, tehát fiatal. Párttagságunknak csaknem kétharmada 1956 után lett a párt tagja. Ezt a körül­ményt sem hagyhatja figyelmen kívül a propagandamunka. Pár­tunk több évtizedes, a jelen és jövő számára tanulságos törté­nelmi tapasztalatait meg kell őriznie, s ismertetnie áz új nem­zedékkel. Fel kell elevenítenie a törvényszerűségeket, tanulságo­kat azok körében is, akik hajla­mosak a felejtésre. Pártunk megyei végrehajtó bi­zottsága a pártoktatás politika­központúságából, a politika helyi szükségleteiből kiindulva döntött úgy, hogy előadássorozatot indít a gazdasági hatékonyság és nö­velésének kérdéseiről Bács-Kis- kun ipari és mezőgazdasági üze­meiben. A témakörben feldolgoz­nak számos nagyon sürgető or­szágos és helyi gazdaságpolitikai kérdést, többek között az anyag-, energia-, élőmunka-ráfordítás csökkentésének szükségességéről, a műszaki fejlesztés visszafogott­ságának hátrányairól. Természe­tesen a helyi megoldások kere­sése sem hiányzik majd az esz­mecseréből. A sorozat — leg­alábbis közvetve — minden bi­zonnyal hozzájárul a 'hatékony- sági tényezők szükségszerű fel­ismeréséhez. •Hasonló meggondolásokból ki­indulva határozott úgy a párt megyei végrehajtó bizottsága, hogy a tömegoktatás központi tanfolyamainak témakörei me­gyei anyagokkal bővülnek. Ezek a VI. ötéves terv feladataihoz, az értelmiség és ifjúság helyzetének megítéléséhez, az egyházpolitika időszerű kérdéseihez, a tömegtá­jékoztatáshoz kapcsolódnak. A pártoktatás po­litikai, mozgalmi jellegének további fejlesztése elképzelhetetlen a propagandisták hozzáértése, tá­mogatása nélkül. Nyugodtan ál­líthatjuk, hogy vannak olyan munkatársaink, akiknek oktató­nevelő társadalmi tevékenységé­ben kifejezésre jut a politikai, mozgalmi jelleg fejlesztésének igénye és eredménye. Megfelelő általános és marxista—leninista műveltséggel, gyakorlati ismere­tekkel, hozzáértéssel rendelkez­nek. Jól tudják, hogy az oktatás célja nemcsak az ismeretek át­adása, hanem a tudatosabban, ha­tékonyabban cselekvő kommu­nista ember nevelése. Ennek nél­külözhetetlen eszköze a nyílt és őszinte vita, amelyen minden esz­mei, elméleti, politikai kérdést szóba lehet hozni. Az „igehirde­tés-féle” módszer ugyanis hatás­talan marad. A hagyományos ta­nár—diák viszony itt még kevés­bé felel meg a célnak. Szükség van — s korántsem formálisan — a bírálatra, önbírálatra. Régi ta­nulság, hogy nélkülözhetetlen a szavak és a tettek egysége. Ezt kell átérezniük a hallgatóknak a propagandista megnyilvánulá­saiban, ilyen szellemben kell Együtt a propagandistákkal nevelni őket. Célszerű fokozni a résztvevők körében a politikai érzékenységet, felelősséget — küzdve az eltompulás ellen. Szor­galmazni szükséges a cselekvő­készséget, az akaraterő fejleszté­sét is. Ebben a folyamatban fon­tos szerepet tölt be a tanulás. Semmilyen tudást nemi kapha­tunk készen, szívósságra van szükség ahhoz, hogy a marxiz­mus—leninizmust különböző szinteken elsajátítsák a hallga­tók, s annak szellemében csele­kedjenek. Ily módon fejleszthet­jük politikai oktatásunk mozgal­mi jellegét. A propagandista úgy láthatja el tennivalóit, ha a tan­folyamok résztvevőit a politika helyi szükségleteiből kiindulva választják ki. Valamint úgy. ha a munkájához támogatást, tájé­koztatást kap a pártalapszerveze- tektcl, pártszervektöl. a politika helyi kérdéseiről. Ehhez segítsé­get nyújthat a párt megyei bi­zottságának rendszeresen meg­jelenő tájékoztatója is. Gera Sándor megyei pártbizottság propaganda és művelődési osztályának vezetője A Katona József Színházban megtekinthető előadás meg sem kísérli ennek a Goldoninak, a Le baruffe chiozzotte költészetének a kibontását. Szokványos bohó- zattá szürkült a velencei író re­mekműve. A mulatságos, jóízű, a rutinos hatásmotívumokat ügyesen ve­gyítő, jól megoldott második föl­vonásnak köszönhető, hogy a né­zők mégis azzal a tudattal távoz­tak, hogy időnként jól szórakoz­tak. (Itt feledték leginkább az első fölvonás látványos unalmát.) Így is érződött: kitűnő formában lévő színészek próbálták sikerre vinni a félreértett Goldoni-víg- játékot. Ahol hívek maradhattak a mű eredeti világához, ott pom­pás pillanatokkal bizonyították tehetségüket. Borbáth Ottilia ér­zett rá leginkább jellem és kör­nyezet harmóniájára. A férfiakat néikülöző lányok könnyeskacag­tató szánni- és nevetnivaló eről­ködéseit régen láttuk ilyen meg­győző megjelenítésben. Holl Zsuzsa szerepformálásában sem nélkülöztük a realista törekvése­ket. A többiek igyekeztek jól eladni a rájuk bízott figurát, ál­talában sikerrel. Kiss Jenő (Isidorb) és Balogh Tamás (1. poroszló) pompás játékot talált ki az unalmas kisvárosi hivatal légkörének fölidézésére. Varga • Katalin (Checca) mint szende küllemű, ám annál szenvedélye­sebb, férjvadász leányzóként, Ba­logh Rózsa (Fortunato halász- mester felesége), talpraesett asz- szonyságként kapott tapsokat. Fölényes biztonsággal formálta meg — e fölfogásban — gügye férjét a nevettetés minden csín- játbíniát jót ismerő Major Pál. A többi közreműködő — Flórián • Víg zenével zárul az előadás: Kerényl Györgyné, Lukács Já­nos, Leskowszky Albert. (Méhesi Éva felvételei) Antal, Fabó Györgyi, Maróti Gá­bor, Lamanda László, Lengyel János, Szalma Sándor, Ragó Iván, Perényi László és Szakái Zoltán — több-kevesebb sikerrel vett részt A chioggiai csetepaté ürügyén elmókázott szerelmi perpatvarok előadásában. A ren­dező főként a már dicsért má­sodik felvonásban, több dialógus megszervezésében jeleskedett. Goldini ugyan ritkán volt jelen • az előadásokon, de a vidámságá­ra kiéhezett közönség egy része hálásan fogadta a „minden áron mulassunk” szándékot. Heltai Nándor CSABAI MINIATŰRÖK Sarusi Mihály A kötet közkézen,- az alig több mint kéttucatnyi történet köz­szájon forog Békéscsabán és környékén, amióta a novellák megjelentek a Magvető Kiadó, és elfogytak a magukra mindig kíváncsi „csabjanszkiak” jóvoltá­ból. Az új hangnak, tehetséges prózai bemutatkozásának kijáró kritikai visszhang pedig arra utal, hogy a helyi érdekességnél valami több született. A „beszé- lyek” hősei nem csak a szerző, Sarusi Mihálynak voltak isme­rős és jellegzetes figurák, ha­nem az olvasónak is azok. Történetírónk érdeme, hogy amolyan leleményes fürkész- fecske módjára felfedezte és ösz­tönösen könnyed, frappáns elbe­szélőként megjelenítette a Tót Csaba és városrészéi, Jamina, a Szajna-pari, a Körgát mente és a többi jellegzetes hely lakóinak életformáját, illetve a nevezetes különcöket. Olyan természetes életkedvvel Vonzódik hozzájuss olyan benfentes ismerettel ír ró­luk, hogy miközben mesterien le­leplezi, mi megszeretjük őket: Szlukát, a vízhordót, Bözsikét és porontyait a zsilipen (a zsíros­kenyeres csabai boldogság meg­testesítőit), a melótól majd meg­szakadó Lipták Matyit, aki Bó- t%fik Erkával aranylakodalmára készül, mert még mindig szerel­mesek egymásba. Külön .fejezetet novellái érdemelnek a csabai csodaboga­rak, a csillagleső, Nobel-díjra pályázó Hridlicska, a fényképíró Ament, a leányidomár Fehér Pi­tyu, Macó, a fürdés ember, vagy a gyengécske tálentumú Szép- réthy, alias Szekerka Imre, aki­nek „a vasfüggöny az álma, egy­szer kiállni eléje, meghajolni vagy százszor, fogadni a tapsvi­hart, elkapni a virágcsokrokat, szemébe nevetni az. érte tomboló közönségnek. Ha ő egyszer meg­élhetné!" A függöny elé kiállni vágyó­dok, a kitörés akrobatái, a töb­bet akarás vesztesei — ahogy a Magyar Nemzet kritikusa találó­an jellemzi őket — a legvonzóbb és legjobban megírt hősök a kü­lönös panoptikum világában. Az író ugyanakkor józan paraszti ésszel fejti meg a régi idők ös­vényein bolyongva a furcsa őrület titkát: „Aki ezen a rónán él, csak egyet tehet. Vagy belefek­szik a pocsétába, vagy a végtelen ég felé tör." Az áttörés rajza pontos, mélyen realisztikus és igaz. Az emberi gyarlóságok és különcségek lejátszatása, egyéni •és közösségi viszonylatokban va­ló egyidejű tükröztetése -során Sarusi fortélyos kis életművé­szei, fényességet, hírnevet, ran- got-vagyont áhítozó élvezkedői voltaképpen távoli rokonai a vi­lág és a magyar irodalom nagy kópéinak, az élettel művészien szélhámoskodók nagy családjá­nak. Persze más egy Hridlicska, egy Fotó Áment, mint Félix Krull, vagy Kakuk Marci. Számomra mélyen rokonszen­ves az élet szeretetének, a több és jobb lehetőségek kifürkészé- sének ábrázolása. Csetlő-botló. többnyire alulmaradó, póruljáró alakjai végső soron tevékeny em­berek, akiknek a felemelkedésé­hez sem társadalmilag, sem egyé­nileg nem jutott más út, mint amit járnak. Legtöbbjük élet- és boldogságideálja, amint azt a Bö­zsike a zsilipen című remek kis novella példázza, alig haladja meg a „zsíroskenyeres csabai bol­dogság" megfelelőit. Sarusi a rö­vid lélegzetű epikai formák hi­teles művelőjeként ebben is na­gyon pontos. Nem méretez túl, sehol sem magyaráz feleslegesen. Csg,k mesél — eredetien és lebi- lincselően. Hogy elbeszélő véná­ja meghozza-e majd a testesebb, életesebb és hajlama szerint bi­zonyára szatirikusabb nagyepi­kai formát, nem tudhatjuk. Rö­vid prózájának nagyobb hánya­da: remeklés. S mit kívánhatunk még a zsíroskenyér mellé? Talán azt, hogy a csabai Szajna part­ján lelje meg azt, amit az igazi és történelmi Szajna mentén Ro­main Rolland megtalált, a maga Colas Breugnonját. Pálréti Ágoston

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents