Petőfi Népe, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-22 / 248. szám
AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVI. évi. 248. szám Árai 1,40 Ft ^981. október 22. csütörtök Ülést tart a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését október 22-re összehívták. A Politikai Bizottság az időszerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztató, a 13 éves lakásépítési program megvalósítását áttekintő jelentés, valamint a lakásgazdálkodás és elosztási rendszer tovább fejlesztésére vonatkozó előterjesztés megvitatását javasolja a Központi Bizottságnak. (MTI) A KISZ BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSE Mozgalmi munka a középfokú iskolákban Az ifjúság mozgalmi munkájában kulcsszerepet kapnak a tanintézetek — állapította meg a KISZ X. kongresszusa. A feladat fontosságát igazolandó, tűzte napirendjére a megye- székhely középfokú iskoláiban folyó mozgalmi munka tapasztalatait taglaló jelentést tegnap Kecskeméten Gráner Gyula első titkár elnökletével megtartott ülésén a KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága. A város középfokú tanintézeteinek diákjai közül 2608 a KISZ- tag, s 1537-en vesznek részt a Killán-kcrök munkájában. Együttesen a kecskeméti KlSZ-taglét- szám 41,4 százalékát teszik ki. Természetesen az arányok — éppúgy, mint az oktatási munka színvonala — iskolatípusonként eltérőek, s különösen a szakmunkásképző intézetek vannak mindkét szempontból hátrányban. A terület sajátosságainak megfelelően az ifjúság mozgalmi tevékenysége nem választható el a szakmai, tanulmányi munkától. Ez utóbbi erősítését mindenki szükségesnek érzi. A módszerekről, például a- tanulmányi mozgalomról azonban eltérőek a vélemények, pedig a tapasztalat igazolja: ahol jól megszervezik, ott eredményes. A tanulmányi versenyek népszerűek; ám a a szakmunkásképző intézetekben a szocialista brigádmozgalom csak megfelelő segítséggel párosulva lehet sikeres. A munkára nevelésben nagy szerepet vállal az építőtábori mozgalom. A diákok szívesen jelentkeznek, ugyanakkor megfogalmazódott — elsősorban a szakmunkásképzőkben — a szakmai építőtáborok jogos igénye. A megvalósításra egyébként már találhatunk példát. A fiatalok részt vesznek a társadalmimun- ka-akciókban, városszépítésben, óvodaépítésben, karbantartásban, a mozgássérültek megsegítésében. A jelentés megállapítja, hogy növelni kell a politikai képzés színvonalát az iskolákban. Erősítésre szorulnak a Kilián-körök, s valódi véleménycserére legyenek alkalmasak az ifjúsági vitakörök. A tanintézeti KlSZ-alap- szervezetek vezetői részt vesznek a bajai KISZ-iskola felkészítőin, tanfolyamain, sajnos a lehetségesnél kisebb létszámban. Javítani kell a propagandamunkát is, s erősíteni az úttörőcsapatokkal való kapcsolatot. A mozgalmi munkát segítik a hat iskolában működő Ifjú Gárda alegységek. A megváltozott szemléletet tükrözi, hogy a kollégiumi közösségi feladatvállalást az iskolai szervezetekben végzett tevékenységgel egyenrangúnak ismerik el. Szorosan kapcsolódik az oktatáshoz a diákok szabadidős tevékenysége. A fiatalok körében kedveltek a központilag szervezett akciók, változó színvonalúak a klubok, fellendülőben van viszont az amatőr művészeti mozgalom. Az Edzett ifjúságért tömegsportakciókban a tanulók 90 százaléka vesz rész. A tapasztalat viszont azt bizonyítja, hogy a fiatalok a kulturális területen nem tudnak élni a közvetett politizálás adta lehetőségekkel. Nem megfelelő az iskolákban az érdekvédelmi tevékenység, még a KISZ-vezetők sem ismerik eléggé az ifjúsági szövetség jogosítványait. A szakmunkástanulók üzemi, munkahelyi, közéleti szereplése is többnyire formális. A többségükben osztálykollektívákra épülő alapszervezetek munkája akkor érdekes és vonzó, ha a tanulmányi, közösségi tevékenység is színvonalas. Ennek eléréséhez nagy szükség van a pedagógus KISZ-tagok segítségére. A problémákat és a feladatokat is számba vevő jelentést a testület elfogadta. Ezután meghallgatta a megye általános és középiskoláiban folyó (hazafias, honvédelmi nevelő munkáról szóló jelentést, valamint tájékoztatót az új politikai képzési rendszer bevezetésének tapasztalatairól, majd a bizottság egyéb ügyekben döntött. V. T. Tanári munkálkodásom idején egyik legszebb, maradandó élményem volt vissza-visz- szatérően, amikor azt láttam- tapasztaltam, hogy a szülők egy része — olykor többsége — szereti az iskolát, érdeklődik az ott folyó sokféle tevékenység iránt, aktív a közös érdekű feladatok végrehajtásában. Egyesekre még sok év elteltével is jól emlékszem; szívesen idézem fel másokkal együtt egykori közös munkánk örömeit-gondjait. Egy nemrégiben lezajlott sikeres rendezvény adta az indíttatást ahhoz, hogy most ismételten szót ejtsek erről a témáról. S természetesen erre ösztönzött az is, hogy az idei tanévben talán minden eddiginél nagyobb és sokrétűbb feladat vár a szülőkre, fiaik-leányaik korszerű nevelése, taníttatása érdekében. A fakultatív oktatás, a pálya- orientáció problematikája, az ötnapos ' tanítási hét, az új tankönyvek sokasága stb. mind ide sorolható. A Hazafias Népfront Kecskeméti városi Bizottsága ösz- szehivta az SZMK-elnököket és az összekötő tanárokat. Ez önmagában nem ösztönözné' az újságírót újabb ilyen témájú cikk írására. De ezúttal másról, többről is szó volt. Az egyik iskolában került sor a tapasztalatcserével egybekötött közös eszmecserére, kölcsönös tájékozódásra, a soron következő feladatok megtárgyalására. Ez többek között azért is jó dolog, mert így az SZMK-vezetőknek alkalmuk van közvetlenül is betekinteni egy adott intézmény életébe, az ottani szülök nevelést és oktatást segítő ténykedéseibe. A népfrontbizottság vezetői örömmel újságolták, mennyire hasznosnak bizonyult a látogatással egybekötött tanácskozás, mely folytatásra vár és követendő. Egyébként Kecskeméten, mint másutt is, egy idő óta, a népfrontbizottság annak a minden bizonnyal sokak hasznára napvilágot látott kiadványnak a szellemében cselekszik ebben a vonatkozásban, amelynek a címe: Ajánlás az iskolai szülői munka- közösségeknek. Ebben a néhány hónappal ezelőtt kibocsátott füzetecskében összesen tizennégy olyan javaslat olvasható részletesen kifejtve, magyarázva, melynek mindegyike alaposan megszívlelendő. Azt is mondhatnánk, hogy ha ezek közül bármelyik is figyelmen kívül marad, akkor az iskola és a szülőház kapcsolata igazán nem lehet ' eredményes, hosszú távon gyümölcsöző. A régebbiek mellet jó néhány új ajánlás, javaslat is szerepel az összeállításban. Ezek közül csak néhányat említhetünk meg ezúttal. „Hibát követünk el akkor, ha más nevelési elveket alkalmazunk a. családban, mint amilyeneket az iskola jónak tart” — olvashatjuk az ajánlásban. S ehhez hozzáteszik még: „Hibát követünk el akkor is, ha az iskola követelményeivel ellentétes követelményeket támasztunk a gyermekkel szemben." Nos, ahhoz, hogy ez valóra váljon, elsősorban a szülői munkaközösségek vezetőit és tagjait kell mozgósítani, aktívabbá tenni. Az említett -ajánlás több más, nélkülözhetetlen dologra hívja fel a figyelmet. Hangsúlyozottan leszögezik ebben, hogy a családi nevelés csakis akkor lehet eredményes, ha az iskolával, az iskolai neveléssel összhangban készítik elő a gyerekeket az életre. Arra■ szólítanak fel mindenkit, hogy legyen következetes a magatartási és viselkedési visszásságok javításában. Meg kelt szüntetni közös erővel a gyermekek agresszivitását, durva beszédét. Helyesen kell értelmezni a tehetség fogalmát; ebben a tekintetben nem szabad karnis illúziókat táplálni. Ismerni kell a fiatalok pályaválasztási elképzeléseit, s ha. kell, helyes irányba kell terelni azt. Az iskola és a szülői ház összefogása, a szülői munkaközösségek közvetí-. tése nélkül ez sem lehet eredményes törekvés. Az SZMK munkáját minden iskolában nagy mértékben segítheti, ha az úttörő- csapatokkal, illetve a KISZ- szervezetekkel jó a kapcsolat a tanév hétköznapjaiban. Ebből a szempontból nagyszerűnek mondható az az újabb kezdeményezés, amely az Egy őrs — egy . család elnevezést kapta. Ez nagyon hamar megcsillantotta eredményeit. Időnként az őrsi foglalkozást nem az iskolában tartják meg, hanem valamelyik úttörő pajtás családjánál. Fontos, hogy ezt az alapjában helyes törekvést az SZMK mindenütt segítse jó javaslatokkal, aktív közreműködéssel. V. M, I Wmmmmmmmmmm Öt év alatt 2,3 milliárd forint épületek felújítására # Az IKV kivitelezésében újítják fel Kecskeméten a Rákóczi út 3. szám alatti épületet. (Méhest Éva felvétele) Az elmúlt három évtizedben jóformán csak épültek az új' lakóházak, üzemek, iskolák, kórházak és egyéb intézmények Bács-Kiskun megyében. Állag- megóvásukra .felújításukra, korszerűsítésükre azonban nem jutott kellő építőipari kapacitás. A beruházásokat kivitelező szervezetek gyors fejlődésével egyidő- ben elsorvadtak a karbantartó részlegek, pedig munkájukra egyre sürgősebb szükség van. Csak a kormány és a helyi tanácsok intézkedései nyomán történt az utóbbi egy-két évben ezén a területen némi változás. — Sok a pótolni valónk az épületek felújítása, korszerűsítése területén — mondotta Sándor Béla, a megyei tanács építési osztályának vezetője. — A korábbi években ugyanis olyan feszített ütemben dolgozott a megye építőipara az új létesítmények kivitelezésében, hogy csak a legsürgősebb karbantartási munkák elvégzésére került sor. A megye tanácsának VI. ötéves tervében viszont már 900 millió forintot irányoztak elő felújítási alapra. Ezenkívül 400 millió forint képződött a lakóépületek rendbehozására, és csaknem egymilliárd forint az, amit a vállalatok, intézmények terveztek ilyen célra. Összesen tehát 2,3 milliárd forint összegű épületkarbantartási, korszerűsítési munka vár a megye építőiparára öt év alatt. A beruházások csökkentése azpnban csupán csak enyhítette az építőipari kapacitáshiányt. A megyében a tanácsi és szövetkezeti építőipar teljesítőképességének ugyanis csaknem 20 százalékát köti le a tervidőszakra a 2,3 milliárdos felújítási igény. Ez még ráadásul területenként, vállalatonként, illetve szövetkezetenként igen eltérő, van ahol az ötven százalékot is meghaladja. A munkába természetesen bekapcsolódik a megye helyi tanácsainak 23 költségvetési üzeme is. A BÁCSSZER Vállalat igazgatója dr. Gátay Ferenc, arról tájékoztatott, hogy az idén az építési szerelési kapacitásuk árbevételének 31 százaléka származott a felújítási, karbantartási munkákból. A jelentősebb munkáik közül a kecskeméti Űjkollé- gium, a tejüzem, az Izsáki úti kórház, a Baromfifeldolgozó Vállalat, a kalocsai kórház, a Kiskőrösi városi Tanács felújítását említette, hozzátéve, hogy ötven helyen végeznek hasonló tevékenységet. Nagymértékben különbözik a felújítási, karbantartási munka az új létesítmények építésétől—, hangsúlyozta az igazgató. Létszámgondjaikat fokozza, hogy jóval munkaigényesebb és sokkal több szakmunkára van szükség. Emiatt bérigényesebb is az épületfelújítás, korszerűsítés. Nagy segítséget jelentene, ha a szakmunkásképző intézetek több szakembert tudnának adni az építőiparnak. A Bajai Epítőanyagipari Vállalatnál arról tájékoztatták lapunkat, hogy ütemesen dolgoznak a város kórházának 60 millió forintos rekonstrukcióján. Nagyobb arányú felújítást végeznek a hűtőháznál, a vízügyi főiskolánál és a tanítóképzőnél, valamint egy műeralékházon a Dózsa György úton. A Város- és Községgazdálkodási Vállalattal szerződést kötöttek, miszerint az öt év alatt 27 millió forint értékű munkával segítik a lakóházak korszerűsítését. A Város- és Községgazdálkodási Vállalat egyébként 10 millió forintos költséggel ingatlanfenntartó telepet létesít a felújítási munkák műszaki hátterének megteremtésére. A Kiskunhalasi Építőipari Vállalat — Csapó István igazgatótól kapott adatok szerint — a VI. ötéves terv időszakában több mint 400 millió forint értékű épületfelújítást és rekonstrukciót végez. Ebből a kiskunfélegyházi lakások korszerűsítésére 6^6 millió, a kiskunhalasi és félegyházi köz- intézmények felújítására 76,3 millió, az ipari üzemek rekonstrukciójára 291 millió forint kivitelezésű kapacitást fordítanak. Igen jelentős erőt összpontosítanak' a két város kórházainak korszerűsítésére. A Kecskeméti Ingatlankezelő és Távfűtő Vállalat 183 millió forintot irányzott elő a kezelésében lévő lakóházak teljes és részleges felújítására, korszerűsítésére és részleges karbantartására — mondotta Szili István főmérnök. — Ez az összeg azonban kevésnek bizonyul, ezért további 70 millió forintra nyújtottak be pályázat útján igényt. Saját erőből évente 25 millió forint értékű munkát tudnak elvégezni. Ezért szerződést kötöttek a Kecskeméti Épületkarbantartó és Szolgáltató Ipari Szövetkezettel évi 10 millió forint értékű felújítás-karbantartás elvégzésére. Félő azonban, hogy az ÉPSZISZ nem tudja teljes mértékben teljesíteni szerződésben vállalt kötelezettségeit. Munkaerőhiány okoz gondokat az IKV-nál is. Az Ingatlankezelő Vállalat öt év alatt 602 lakás felújítását tervezi. Ebből jelentős azoknak a lakásoknak a száma, — több mint fele — amelyeket korszerűsítenek, magasabb komfortfokozatúvá alakítanak át. Emiatt jelenleg is 62 család lakik az IKV átmeneti lakásaiban. N. O. MEGVITATTÁK A TERVEZETET Botanikuskert, kertészeti kiállítás Kecskeméten Bács-Kiskun szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermesztő gazdaságai számos értékes díjat szereztek az elmúlt két évtized alatt az NDK-beli Erfurtban, s az országhatáron túl másutt rendezett kiállításokon. 1971-ben hangzott el Kecskeméten az a javaslat, hogy a külföldi példához hasonlóan, hazánk legnagyobb mezőgazdasági területű megyéjének székhelyén is nyíljon állandó kertészeti kiállítás. Pár évvel később, a városi tanács vb megbízásából a Bács- Kiskun megyei Tervező Vállalat munkatársai — társadalmi munkában — el is készítették a létesítmény vázlattervét. Ezt az országos kertészeti napok alkalmával 1978-ban a szakmai körök is megismerhették. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium egyetértett az elhatározással, sőt a programot a kertészeti kiállításhoz kapcsolódó arborétum létesítésével egészítette ki. Szűkebb hazánkban a felszabadulás óta eltelt évtizedek alatt nagyarányú fásítás, erdősítés történt. Igen gazdag faállományú erdőségek alakultak ki itt a Duna—Tisza közi homokhasznosítási program végrehajtása közben. A 35 év alatt elültetett, továbbá az őshonos fafajok oktatási, közjóléti célú megóvására, bemutatására a leendő arborétum nagyszerű lehetőséget nyújtana. A kecskeméti erdőfelügyelőség megbízásából pedig a MÉM erdőrendezési szolgálat balatonfüredi irodájának tervezői láttak hozzá a botanikusként tervezéséhez a felügyelőség, valamint az Erdészeti Tudományos Intézet Duna—Tisza közi állomásának szakmai támogatásával. A kecskemét-széchenyivárosi parkerdőhöz kapcsolódó botanikuskert terve elkészült a balatonfüredi iroda szakembereinek társadalmi munkájával. Az érdekelt szervek, közöttük a kecskeméti Városi Tanács, az érdőfelügyelőség, az Észak-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat, az Erdészeti Tudományos Intézet, valamint a tervező iroda vezetőinek, képviselőinek részvételével szerdán Kecskeméten tartott értekezleten ismertették a tervezők a botanikuskerttel kapcsolatos elképzeléseiket. . A balatonfüredi tervező iroda munkatársai kellő körültekintéssel, minden tekintetben elfogadható tervezetet dolgoztak ki. Ebben többek között megjelölték a botanikuskertben elültetendő őshonos fafajokat, cserjéket. Kidolgozták a program végrehajtásának ütemtervét, költségelőirányzatát. Az előzetes talajvizsgálatok adatainak ismeretében a mélyebb fekvésű szikes területre 0 A bugaci fehérnyár és az értékes cserjék helyet kapnak a kecskeméti botanikuskertben. csapadékvíz-előtározó létesítését javasolták, mivel ott a növényzet alig maradna meg. Az előtározó szervesen kapcsolódnék a lajos- mizsei szikes jj tavak láncolatához és a Csükás-éren keresztül a szé- chenyivárosi, a műkertvárosi, méheslaposi csapadékvíz-tározókhoz. A parkerdő, a botanikuskert, továbbá a víztározók együttese nemcsak Kecskemét-Széche- nyiváros, hanem az egész megyeszékhely számára kedvező élövilágegyüttest teremt, és a kiegészítő létesítményekkel hasznára válhat az erdőben, fában még mindig elég szegény Kecskemét lakosságának. A botanikus- kert és a hozzá kapcsolódó kiállítási terület több év alatt valósul meg. Az anyagi lehetőségektől függően, minden bizonynyal az 1990-es> években lesz teljesen készen. Az 1985—1986-ig terjedő szakaszban azonban * a különböző fafajokat bemutató botanikuskert növényállományának zömét eltelepítik. K. A. • A füves puszták növénytársulásaival szintén találkozhat majd az érdeklődő közönség néhány év múlva az arborétumban. i
