Petőfi Népe, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-21 / 247. szám

r Bács-Kiskim megyei tájnapok a ‘ Corvin Áruházban „Kóstolja meg Bács-Kiskun megye ízeit” — csalogatta a felirat a fővárosi Corvin Aruház közönségét. Az egyhetes kóstoló sikere min­den várakozást felülmúlt: az áruház élelmiszerosztályának négy és fél millió forintos forgalmából hárommilliót. tett ki a Bács-Kiskun megyei tájnapok bevétele. A fővárosiak vitték, mint a cukrot a Ba­jai Mezőgazdasági Kombinát rizses- és véreshurkáját, különleges vö­rös borait, de kapós volt a zölddió-, valamint az érlelt törkölypálin­kájuk is. Ebből nem is jutott mindenkinek. — A bemutatóra húsz vállalat, illetve nagygazdaság és szövetke­zet küldte el válogatott termé­keit — mondta Bálint Károlyné, az élelmiszerosztály vezetője. Szívesen lennénk állandó vevők fónéhányra. Ilyen, a már említett 'bajai hurka: frenetikus áikere volt csakúgy, mint a Kiskunha­lasi 'ÁPÉSZ-tól kapott birkahús­nak.“ Egy hétre 300 kilót küldtek és perceken belül kimértük. A halasiakkal egyébként is régi partnerek vagyunk. Házi sava­nyúságot kizárólag tőlük vásáro­lunk, és kellemes fűszerezésű húskészítményeiket — egyebek között a sajtos párizsit, vagy a zöldborsós zalai felvágottat, a juhbeles virsliről nem is beszél­ve — szintén nagyon kedvelik fogyasztóink. Ä tájnapok „ízes” ablakot nyi­tottak megyénkre. Egy hét le­forgása alatt 110 ezer vásárló for­dult meg az üzletben. Főváros- szerte elterjedt a híre a kecske­méti és kalocsai sütőipari válla­lat péksüteményeinek, kukoricás kenyerének, tésztaféléinek. Sza­tyorszámra vitték a tépett leb­bencs- és csuszatésztákat, a dié­tázóknak ajánlott kukoricás tal­lérokat. — Számunkra is rendkívül ta­nulságos volt a bemutató — kö­zölte Bálint Károlyné. — Meg­könnyítette a tájékozódást, hogy a jövőben milyen termékekkel érdemes bővítenünk a választé­kot. Szerződésünk a Középma­gyarországi Pincegazdasággal le­hetővé teszi, hogy he legyen za­var az olyan közkedvelt olcsó étkezési borok kínálatában, mint a Kocsis Irma, vagy a Mézesfe­hér, de szeretnénk rendszeresen árusítani helvéciai és izsáki pezs­gőket, márkás hajai borokat is. Jelenleg a BÄCSHÜS képviselői­vel tárgyalunk, mert szalonna- félékből nem kielégítő a válasz­ték. Felvettük a kapcsolatot a kecskeméti UNIVER ÁFÉSZ ve­zetőivel. ök most harmincötféle ételízesítővel «szerepeltél? a tájna­pokon és úgy látjuk, hogy hasz­nos lenne bemutató kizárólag az UNIVER termékeiből. Erre való­színűleg a jövő év januárjában sor kerül. Megkérdeztünk néhány vevőt is: mi nyerte meg legjobban tet­szésüket, mit látnának szívesen egész évben a Vilii, kerületiek kedvelt bevásárlóhelyén? A pes­ti háziasszonyok a bajai hurká­ra, halasi felvágottakra és bir­kahúsra, a vendéglátőipari vál­lalat cukrászsüteményeire adták le voksukat. A tájnapok újdon­ságai mellett elismerően említet­ték meg a Kecskeméti Konzerv­gyár rendszeresen kapható ké­szítményeit, köztük a kiváló bé­biételeket, továbbá a kalocsai sütőipar édes és sós tésztáit, a hossziúhegyiek gyümölcspezsgőit, és még sorolhatnánk. Eddig min­den ízlett, őszintén remélik, hogy ezután sem lesz másként... V. Zs. Építőanyag-áruház nyílik Kecskeméten és Baján Az Alföldi TÜZÉP Vállalat a tavasszal discont jellegű építő­anyag-értékesítést kezdett a Sze­gedi Ipari Vásár területén. A C- pavilonban rendezett akció iránt a vártnál jóval nagyobb érdek­lődés nyilvánult meg, s április közepétől, az augusztus végéig meghosszabbított nyitvatartás alatt több mint 62 millió forgalmat bonyolított le. Az ország minden részéből felkeresték a szegedi Discont Áruházat az építeni, vagy lakásukat korszerűsíteni szándékozók, ugyanis választék­ban a legnagyobb kínálatot nyújtotta. A múlt hét végén az Alföldi TüZÉP Vállalat —. a kedvező tapasztalatok alapján — újra megnyitotta a szegedi vásár C- pavilonját a vásárlók előtt, de most már állandó jelleggel. Ez­zel Szegeden az. ország első épí­tőanyag-áruháza nyílt meg. Ér­tékesítés szempontjából összevon­ták áz áruházat a Csongrád me­gyében legnagyobbnak számító szeged—rókusi TÜZÉP-teleppel. A telepen raktározott árufélesé­gek mindegyikét kiállítják a vá­sári pavilonban, amelyek a min­ták alapján megrendelhetők, és helyben kifizethetők. A vevők kérésére az árut el is szállítják a Volán Vállalat közreműködé­sével. Több új, korszerű árucikk má- sútt nem is szerezhető be, csak a szegedi építőanyag-áruházban, mert azokat az Alföldi TÜZÉP Vállalat monopoljelleggel érté­kesíti az országban. Ezek közé tartoznak a soproni ajtók1, a Lenti Bútorgyár műanyag borí­tású belsőtéri ajtói — a kesz- tölci termelőszövetkezet mellék­üzemágával kötött szerződés alapján — új fajta tetszetős ki­vitelű tapéták, ezenkívül a Vidia nagykereskedelmi vállalattal kö­tött megállapodás szerint bőví­tették a vasáruk választékát. Itt találhatók majd a Romhányi Ke­rámiagyár, az Alföldi Porcelán- gyár, ~a Makói Redőnygyár leg­újabb termékei. Kérdésünkre, hogy Bács-Kis­kun megyében is nyit-e discont- rendszerű építőanyag-áruházat az Alföldi TÜZÉP Vállalat, Búza Endre kereskedelmi igazgatóhe­lyettes igenlő választ adott. El­mondta, hogy a magánerős la­kásépítők, az otthonaikat fel­újítani, korszerűsíteni szándéko­zók igényeinek kielégítésére a szegedihez hasonló kereskedelmi létesítményt szándékoznak nyit­ni a közeljövőben Kecskeméten és Baján. Az ezzel kapcsolatos tárgyalásokat már mindkét vá­rosban megkezdték. Z. P. Kivágták a dunavecsei Petőfi-fát SZÉP megnyilvánulása a Ge­nius tiszteletének országszerte az a sok emlékmű, épület, fa, ame­lyeket a hagyomány valamely nemzeti hősről nevez meg. Még ha az országjáró vándor tudja is: az épületet, fát stb. a névadó életében nem láthatta, tisztelettel adózik a nemes ha­gyománynak, mely a megbecsü­lés és a hála jeléül, hozzá fűzte emlékét. Természetes talán, hogy sok száz emlékhely kötődik legna­gyobb költőnkhöz, Petőfi Sándor­hoz. Érthető is: hiszen sokat ván­dorolt szerte az országban. Jól ismerjük a költő megyénkben kapcsolatait is. A haragig szított vitákat szülőházával, szülőhelyé­vel kapcsolatosan, s azon tár­gyak kapcsán, melyeket egykori tulajdonának tartanak. DUNAVECSÉN is, ahol a köl­tő több alkalommal, hosszú hó­napokat időzött — akadnak ilyen vitatható hitelű emlékek. Nem­régen bontották le például azt az épületet, melynek„ homlokza­tán emléktábla hirdette: é ház pincéjében mulatott barátaival Petőfi Sándor, s itt írta az „Ala­csony a pincegádor’’ című ver­séi. Csak a szakavatottak, a hi­vatásos vagy öntevékeny Petőfi- kutatók tudták: ez az épület nem is állt még Petőfi dunavecsei tartózkodása idején. Az elmúlt héten, e Duna menti nagyköz­ségben véglegesült egy másik — ilyen jellegű — Petőfi-emlék sor­sa. A Petőfi-fáé. A néphagyo­mány szerint az egykori borjú­legelő szélén álló nyárfa alatt múlatta idejét szívesen „Petro- vics kódorgó fia" — így emle­gették akkortájt a költőt az egy­kori mezővárosban. E szerint: itt írta legszebb vecsei keltezésű vet seit helybéli szerelméhez, a „kis szőke lányhoz", Nagy Zsu­zsikához. Itt keresték föl bará­tai és a helybeli lányok is, akik inget szőttek az ifjú poétának. A Petőfi-fa hagyomány egy más változata így emlékezik: az ifjú Petőfi — Pest felől hazatérve — itt pihent meg, s itt várta meg barátját, Bernolálc Somát — a helyi iskolamestert — amíg a költőnek szakadt, poros ruhája helyett váltás öltözéket hozott, hogy szüleivel ne oly elszomorí­tó állapotban találkozzék. Vasberényi Géza a nemrég el­hunyt, helyi Petőfi-kutató egyik dolgozatában már megkérdőjele­zi e hagyomány hitelét. Vélemé­nye szerint a dunai ártér hatal- tlias fái közül bármelyiket ne­vezhetnék így, hiszen a költő barátaival igen gyakran sétált a parti erdőkben. Ha még tárqyi- Icgosabbban vizsgáljuk a törté­netet, kiderül, e fa még nem is állt 1844-ben Petőfi legutolsó itt- tariózkodásának idején. Ezt az erdész szakértőkön kívül azok a helybeliek is állítják, akik, a ko­rához hasonló fák kivágásakor az évgyűrűkből megközelítően következtethettek korára. Az ezernyolcszázas évek utolsó év­tizedeiben, az ártér rendezése­kor ültethették. Naszály Sándor nyugalmazott iskolaigazgatótól, a a községtörténeti monográfia szerzőjétől az elnevezés dátumát is megtudhattuk: 1948-tól a sza­badságharc centenáriumának evétől említik igy. Ekkor került törzsére egy márványtábla: Pe- tőfi-fa fölirattal. E névadástól azonban fénybe fordult a fa éle­te. Március 15-én — esetenként január 1-én is — ünnepségeket, megemlékezéseket rendeztek alatta, s mindenkit akit a költő tisztelete a faluba vonzott, tá­jékoztattak a nyárfa nemes múltjáról. Néhány éve azonban — a gátépitési munkák után — különös kór támadta meg a fa­monstrumot. Agai évről évre ke­vesebb levelet hajtottak. A ter­mészetvédelmi és erdész szakem­berek mindent megtettek meg­óvása, megmentése érdekében, de bebizonyosodott, végzetesen beteg. Tavaly még egy kisebb ága kihajtott, ez év tavaszán azonban teljesen kiszáradt. Sorsa bevé­gezve, az elmúlt héten vágták ki. A KÖZSÉGBELIEK aggódó te­kintete, néma tisztelgése búcsúz­tatta az öreg óriást. A favágók gyorsan, precízen dolgoztak. Nem tartott sokáig a „haláltusa”. Még egyszer utoljára azonban magá­ra vonta a figyelmet. Biztonsági okokból ugyanis közel tiz perc­re megállították a Budapest— Baja főközlekedési út forgalmát, s igy közel százan nézték végig a fadöntést. Ezzel végződött a dunavecsei Pctőfi-fa története, amely — bár a hozzákapcsolódó történetek a kutatások kapcsán hitelüket vesz­tenék —, életében és pusztulásá­ban szeretett költőnkre emlékez­tetett minden arrajárót. Farkas P. József 1981. október 21. szerda • PETŐFI NÉPE • 3 Árpádvárosi ősz • Az óvoda udvarán napozás közben elleshető, hogyan épít a daru új Iskolát. (Méhesi Éva felv.) # A Simon István utcai jár­dát és úttestet építik a kecs­keméti városi Tanács Kom­munális Költségvetési Üze­mének dolgozói. • Jobbra: így készül az első szoba. A kecskeméti Árpád­városban újabb lakóépület alapozásán jutottak túl az építők. Közúti pótkocsik FŐLYÓIRATSZEMLE Szabolcsból A nyíregyházi Mezőgép válla­latnál eddig csak a mezőgazda- sági üzemek részére gyártottak pótkocsikat, az idei negyedik ne­gyedévben azonban megkezdik a közúti szállítójárművek előállítá­sát is. A szabolcsi pótkocsik olcsóbbak lesznek az importból beszerzet­teknél, és a hazai gyártás egy­úttal garantálja az alkatrész- ellátást is. Két típusban — hét- és nyolctonnás teherbírással, 12', illetve 14 négyzetméteres rakte- rülettel — hagyják majd el a végső összeszerelést végző nyír­egyházi gyárat. Eszméink meggyőző hirdetése A Pártélet, az MSZMP Központi Bizottságának havi fo­lyóirata az elméleti jellegű Társadalmi Szemle mellett in­kább a gyakorlati pártmunka szolgálatában álló cikkeket kö­zöl rendszeresen. Az októberi szám is ennek a jegyében író­dott, de az elméleti és a gyakorlati munka mégsem válik el egymástól, s itt is megtalálhatók fontos elvi jellegű útmuta­tások, eszmefuttatások. Ötletes újítás: guruló istálló A Csongrád megyei csengelei Aranyhomok Tsz-ben a gazdaság szakembereinek ötlete alapján mozgatható tehénistállót építet­tek házilagos kivitelezéssel. A száz üsző tartására alkalmas mintegy 50 méter hosszú épület akácfaoszlopokból és vascsövek­ből készült. Alapja betontuskók- ra erősített sínvas, a tartó oszlo­pok aljába görgőket szereltek. Az istállót alumínium lemezzel bo­rították, hogy viszonylag könnyű legyen. Amikor almot kell cserél­ni, a sínen mozgó építményt traktorral egyszerűen elvontat­ják, és igy könnyűszerrel ki tud­ják tisztítani a férőhelyeket. Az épület mindaddig a váltóhelyen marad, amíg újabb alomcserére nem szorul. Utái\a visszahozzák kitisztított, rendbehozott eredeti helyére. A gördülő istálló mindössze 300 000 forintba került. Nagy előnye, hogy mivel úgyszólván teljesen nyitott, a melegebb év­szakokban jól szellőzik, hideg időben pedig szalmabálákkal rak­ják körül, és igy téli szállásnak is kifogástalan. Óvári Miklós, a Politikai Bi­zottság tagja, a KB titkára egyik, a közelmúltban elhangzott elő­adásának rövidített szövegét ad­ja közre a folyóirat Eszméink meggyőző hirdetése címmel. Amint Óvári Miklós bevezetőjé­ben leszögezi: azon túl, hogy a marxizmus—leninizmus elvi alapjait oktatjuk, a ma kérdései­re kell megfelelő marxista vá­laszokat adnunk ... Vezérfonalat kell adnunk a cselekvéshez, a mai feladatok megoldásához. A szocialista erkölcs kérdésévé} kapcsolatosan mondja, de nyil­ván az ideológiai tevékenység egészére is értendő: nagyon szí­vós, nagyon türelmes, az objek­tív viszonyok átalakításával pár­huzamosan folyó mindennapi munkára van szükség. Időszerű kérdések fejezetcím alatt Látos István, a KB alosz­tályvezetője tollából a beszámoló taggyűlések elé irt cikket talál­hatunk, ami útbaigazító jellegű az alapszervezetek számára. Ta­nulságos a közérdekű bejelenté­sek, panaszok kezelésével, a párt­hoz fordulók ügyeivel való fog­lalkozás is, melyről Szekeres László alosztályvezető ad képet. Dobi Ferenc, a MEDOSZ főtit­kára a mezőgazdasági üzemek­ben dolgozó agrárértelmiség helyzetét és szerepét vizsgálja. Bár a terjedelmi lehetőségek miatt csak vázlatos jellegű lehet, mégis a napjainkban tapasztal­ható nagy érdeklődés miatt, ami a történelmi témák iránt meg­nyilvánul, igen hasznos Szabó Bá­lint: A szocialista átalakulás tör­ténelmi útja és néhány tapasz­talata című írása. Ugyancsak a, felszabadulás utáni időszaktól, illetve az Amerikai Egyesült Ál­lamok hidegháborús politikájá­nak az ötvenes évekbeli idősza­kától indítja cikkét Hollós Ervin: Változó taktika, változatlan stra­tégia címmel, azzal a szándék­kal, hogy annak a nemzedéknek adjon útbaigazítást, amely nem élte át azokat az éveket. Monda­ni sem kell, hogy a nemzetközt kérdéseket jobban megérteni akaró valamennyi olvasója tisz­tánlátását segíti színvonalas írá­sával. Gera Sándor, a megye: pártbi­zottság osztályvezetője a Bács- Kiskun megyei tervcélok és az agitáció összefüggéseit vizsgálja cikkében. Ezenkívül még számos, "a gyakorlati pártmunkát segítő tapasztalatot adnak közre a Párt­életben, melyet ezúttal is egy kommunista mártír portréja és könyvrecenzió egészít ki, vala­mint a fontosabb cikkek szoká­sos, havi jegyzéke. * T. P.

Next

/
Thumbnails
Contents