Petőfi Népe, 1981. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-12 / 214. szám

1981. szeptember 12. • PETŐFI NEPE • 3

FŰSZERPAPRIKA-BEMUTATÓ

Termesztési tapasztalatcsere Kalocsán és környékén

Megközelítőleg negyven országiban ismerik a magyar fűszerpaprikát. Az őrleménynek az a hazai nemesítésű paprika a nyersanyaga, amelyet az ország két nagy körzetében Kalocsa és Szeged 'környékén termesztenek.

Jól bevált szokás, hogy a nö- vénynemesítők évente bemutatják munkájuk eredményét, az új fajtákat, az agrotechnikai eljárásokat, amelyeket a mindig növekvő követelmények teljesítéséhez igazítanak. Így juthat például az eddiginél több, jó színező tulajdonságú, Illat- és zamatanyagokban gazdag nyersanyaghoz a pap- rikaipar, s szállíthat kiváló minőségű őrleményt a 'hazai és a külföldi fogyasztók számára.

Ez ideig államilag elismert 15 paprikafajta és 6 fajtajelölt közül választhatták ki a legalkalmasabbakat a gazdaságok és a kistermelők. A legújabbakat pénteken tekinthették meg az érdekeltek a

• A kísérleti anyagokat sokoldalú vizsgálatnak vetik alá ■ a tudományos intézet laboratóriumában.

fűszerpaprika kutató állomás, a Kalocsa környéki termelési rendszer és a paprikaipar által közösen szervezett alprogram-bizott- sági ülésen, a helyszíni bemutatón.

Ezek a fajták és a legújabban kidolgozott termesztés-technológiai eljárások tág lehetőséget nyújtanak az érdekelt gazdaságoknak arra, hogy e fűszernövénynél is legjobban alkalmazkodhassanak a termőhelyi adottságokhoz. A bemutatott fajták az eddigieknél 25—30 százalékkal magasabb minőségi mutatókat is képesek teljesíteni.

Az intézet tudományos munkatársai az új paprikafajtákhoz a célnak leginkább megfelelő tápanyag-gazdálkodási’ növényvédelmi és növény elrendezési .módszereket dolgoztak ki. Mindezeket gyakorlati bevezetésre ajánlották az intézeti bemutatón Kalocsán, valamint a környékbeli szövetkezetekben a helyszíni tapasztalat- cserén résztvett szakembereknek.

• A Zöldségtermesztési Kutató Intézet kalocsai fűszerpaprika-állomásának kísérleti telepe a bemutató egyik színhelye. (Pásztor Zoltán felvételei)

Ülésezett az SZMT elnöksége

Hogyan működnek a szakszervezeti bizalmi testületek ?

Csaknem tízezer dolgozót választottak 1980-ban a Bács-Kis- kun megyei szakszervezeti bizalmi testületekbe. A szakszervezetek megyei tanácsa elnökségének munkaterve szerint a szervezési munkabizottság megvizsgálta húsz alapszervezet bizalmi testületének munkáját. Tapasztalataikat Miklán Ferenc,, az SZMT osztályvézetője összegezte. Az irányításával összeállított jelentést tegnap délelőtt vitatta meg Boisódi György vezető titkár elnökletével a szakszervezetek megyei tanácsának elnöksége.

Egyetértettek azzal, hogy csak akkor teljesíthetik jól feladatukat e testületek, ha gondosan előkészítik üléseiket, ha törődnek az információk továbbításával, ha világos, közérthető,- a dolgokat nevükön nevező jelentéseket tárgyalnak.

Fontosnak tekintik a személyes kapcsolatokat, a közvetlen tapasztalatokat. E vizsgálat során is 200 bizalmival beszélgettek a szervezési munkabizottság tagjai. Véleményt cseréltek párt-, KISZ- és gazdasági vezetőkkel.

Nyilvánvalóvá vált, hogy az új szervezeti felépítés jobban igazodik a szakszervezeti mozgalom jellegéhez. A bizalmi testületek

létrehozása növelte a mozgalom tekintélyét.

Urbán Pálné osztályvezető terjesztette elő a szakszervezeti szervek agitációs munkájáról, a termelést, a gazdálkodást segítő teT vékenységéről beszámoló .jelentést. A tennivalókra nagy figyel-^ met fordító előterjesztést elfogadtak.

A továbbiakban meghallgatták az üzemi baleseti mutatók alakulásáról tudósító tájékoztatót, majd személyi ügyekkel foglalkoztak. Az elnökség jóváhagyta a városi, nagyközségi szakmaközi bizottságokba delegált tagok névsorát.

H. N.

Kongresszusi küldötteket választottak a megye fogyasztási szövetkezetei

(Folytatás az 1. oldalról.)

sen, a tanyán élőket pedig kizárólag a mi szövetkezeteink látják el. Folyamatosan eiosöaoit Defolyásui\k a városi kereskedelemben és termeltetésben, érdemi résztvevőivé váltunk a munkásosztály áruellátásának. A bolti kiskereskedelem, öt év alatt 57 százalékkal nőtt. Ez több mint 42 százaléka a teljes megyei forgalomnak. Igen kedvező 'hatást váltott ki az áruk mennyiségének és színvonalának javulása, a települések nagyobb részében az alapellátásban tapasztalható előrelépés, a vonzásközpontokban pedig a választékbővülés. Természetesen minden téren sok még az igényekhez igazodó tennivaló Is.

Bár a szövetkezeti vendéglátás áruforgalma öt év alatt 42 százalékkal emelkedett, és egyre inkább bekapcsolódik a munkahelyi, gyermek- és diákétkeztetésbe, elismerte az előadó, hogy jó néhány intézkedés-ellenére sem érzékelhető számottevő javulás az általános higiéniát és a környezeti tisztaságot illetően.

— A VIII. kongresszuson megjelölt irányú, de annál nagyobb arányú fejlődés következett be a háztáji és kisgazdaságok termelésében, termékeik felvásárlásában — folytatta beszámolóját Is- pánovits Márton. — Ennek eredményeként az ágazat árbevétele

86,5 százalékkal nőtt öt esztendő alatt. E szép teljesítmény minden bizonnyal termelési biztonságra és megfelelő érdekeltségre is utal. Ami persze nem jelenti azt, hogy e téren megszűntek a gondjaink. Egész felyásárlási rendszerünk, gyakorlatunk alapos áttekintést követel és olyan szervezet, rendszer kialakítását kívánja meg, amely a jelenleginél rugalmasabb, kevésbé költségigényes, rövidíti az áru útját, még nagyobb termelési és értékesítési biztonságot ad.

A takarékszövetkezetek munkáját taglalva, dinamikus ütemről és kiegyensúlyozottságról beszélt a MÉSZÖV elnöke. Kifejtette, hogy 1976 és 1980 között a betétállomány több mint a duplájára nőtt, és ma már fölözi a 2 milliárd forintot, örvendetes, hogy hosszú idő óta a takarékszövetkezeti betétállomány növekszik a legerőteljesebben a megyében; úgyhogy ma már a megye összes takarékbetéténe'k egynegyedét teszi ki. Hitelpolitikai céljainkkal összhangban az első ciklusban folyósított összegnél 40 százalékkal több, vagyis mintegy 1 milliárd forintnyi kölcsönnel szolgálták tagjaikat. A termelést elősegítő hitelek összege ugyanakkor másfélszeresére növekedett.

— A lakásszövetkezetek a maguk lehetőségeivel és a szövetkezés adta előnyökkel élve 1750 tagot juttattak új családi otthonhoz az V. ötéves tervidőszakban

— mondotta Ispánovits Márton.

— Minden elismerést megérdemelnek azok, akik az összefogásnak e szép, de göröngyös, buktatókkal teli útját választják az új lakás megteremtésében, öntevékenységük, a lakásigény és -vagyon kielégítésében, illetve gyarapításában betöltött szerepük az eddigieknél nagyobb figyelmet érdemel.

Ami a kongresszusi tézisek munkahelyi vitáit illeti, a MÉSZÖV elnöke rámutatott, hogy jó néhány említésre méltó és sürgős intézkedést követelő javaslat hangzott el. Ilyen például az, hogy a külterületi lakosság ellátását végző mozgóboltok is kapjanak anyagi preferenciát, mivel ez az értékesítési forma most még a kistelepülésekre vonatkozó támogatást sem élvezi. A zöldség—gyümölcs felvásárlási szakma is részesüljön azokban a kedvezményekben, amelyekben például a gyenge adottságú mezőgazdasági termelőszövetkezetek.

Megyénk szövetkezetei középtávú terveikben általában igyekeztek érvényre juttatni a nép- gazdasági célokból és az ágazati irányelvekből rájuk háruló helyi feladatokat. Megállapítható, hogy őszinte törekvés mutatkozik az alapellátás színvonalának és hatékonyságának ugrásszerű emelésére, a választékigényes cikkek koncentráltabb kínálatára, a hálózati egységek átbocsátó képességének jobb kihasználására. Az elképzelések túlnyomó többsége tükrözi a termelékenység javítására irányuló szándékokat is. A fejlesztési tervek összesített adatai szerint az áfészek mintegy 460 millió forintot kívánnak nép- gazdasági beruházásokra fordítani. A lakásszövetkezeti ágazat 1985 végéig hagyományos keretek között 1620 lakás megépítését tűzte ki célul.

A beszámolót követő vita, végezetül pedig a mandátumvizsgáló bizottság jelentése után titkos szavazásra került sor. A Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsának tagja lett, egyben kongresszusi küldött-jogosítványt kapott: Bordos Lajos, a kecskeméti UNIVER ÁFÉSZ elnöke; Ihős Lászlóné, a Bajai ÁFÉSZ felvásárlási osztályvezetője, Köbér Kázmérné, a solti Szikra Tsz főkönyvelője, a Solti ÁFÉSZ küldötte: Sírok József, a Csátal- jai ÁFÉSZ elnöke; Szőke Tóth Elekné, a Soltvadkerti Takarék- szövetkezet kirendeltségvezetője; Veres Mihály, a fülöpszállási Rónasági Takarékszövetkezet ügyvezető igazgatója és Maczkó- né Rasztik Mária, a mélykúti UNIVEREXPO Ipari Szövetkezet ügyviteli dolgozója, a helyi lakásszövetkezet elnöke.

Bács-Kiskun megye áfészeit, takarék- és lakásszövetkezeteit egyébként összesen negyvenen képviselik majd a novemberi kongresszuson. Mellettük szintén ez alkalommal tették le voksu- kat a küldöttek.

Irány: Apajpuszta

Eddigi túráink helyszíneitől merőben különböző területre, a Kiskunsági Nemzeti Park legnagyobb kiterjedésű, II. számú egységére, kb. 8—10 kilométeres gyaloglásra invitáljuk ezúttal a szabad idejét és mozgásigényét kellemesen, hasznosan kitölteni, illetve kielégíteni akaró olvasót. Kérjük hát, jöjjön velünk a szabad szemmel be nem lógható, már-már végnélkülinek tetsző kiskunsági tengersík szikes pusztára, mely a szakirodalom szerint Közép-Európában a Hortobágy után a második legtágasabb préri (vagy sztyeppe?), ám ebben a mivoltában — tehát geológiai, talajtani jellemzőit vizsgálva — is alapvetően eltér attól.

Ez a könnyű kis séta elsősorban azoknak ígér maradandó és különleges élményt, akik tudják értékelni a látszólag sivár környezet apróbb természeti csodáit és örömeit, akik nem csupán a romantikát, a nyári napokon valóban felfedezhető délibábot, s a művi látványosságot keresik például Apajon, a csikósok hajtotta ménes körül. (Persze, ez utóbbiak is szórakozhatnak jól, s cseppet sem biztos, hogy kirándulásunkban csalatkozni fognak. Csakhát más, ugye, a természet- járás és megint más az idegenforgalmi attrakció...)

• A pásztor- és lovasnapok játékainak, bemutatóinak, idegen- forgalmi látványosságainak színtere Apajpusztán.

ez nyílegyenesen fut a Kiskunsági Állami Gazdaság innen már látható apajpusztai faépítményeihez: a hírneves pásztor- és lovasnapok, bemutatók és versenyek kellékei (lelátó emelvények, istállók és karámok, gémeskút stb.) és a vendégmarasztaló pecsenyesütő bódék, birkacsárdák közé, illetve a szabadtéri színpadhoz. Ez túránk végállomása, autóbusszal utazhatunk vissza.

Kiinduló településünk a Felső- Kiskunság több évszázados múltra visszatekintő gazdasági és kulturális központja, az egykori Ta- tár-Szent-Miklós, régiesen-né- piesen a Kiskunság Széke: Kun- szentmiklós. A nagyközségi tanács előtt és mögötte, a Fürst Sándor utcában lévő tájmúzeum kapujánál találkozunk az előzőekben már részletesen taglalt Kiskunsági zöldtől a Pest megyei Sarlóspusztán elváló és Kunpe- széren át erre tartó, majd Apajpuszta—Dömsöd—Kiskunlacháza —Ócsa—Isaszeg—Gödöllő—Ma- gyarkút—Nógrádverőce—Törökmező útvonalat befutó piros jelzéssel.

A lelkes lokálpatrióták által társadalmi munkában létrehozott és szépen karbantartott, felbecsülhetetlen értékű, ősi hagyományokat és szokásokat felelevenítő helytörténeti gyűjteménynek, pásztorkiállításnak és korhű pusztai életképeknek, valamint a bemutatott élővilágnak feltétlenül szenteljünk legalább egy órácskát; kellő jártasságot szerezve ily módon történelemben, néprajzban stb. a vidékkel, az ott élő emberekkel való ismerkedéshez. A templom irányába, követve a jelzést, 2—300 méter után jobbra, a Sugár utcába fordulunk, mely a játszótérrel, sportpályával, víztoronnyal és félkörben korszerű többszintes lakóházakkal beépített Vásártérbe torkollik. Itt érjük el a lacházi műutat és ezen végül is Élszak felé kanyarodva elhagyjuk a falut. Kis idő múltán — balról máris ízelítőt kapva a távolabb, a ke- lebiai vasúttal keretezett kiszikkadt mezőségből — találkozunk

a természetvédelem táblájával, majd az aszályos nyarakon is elég bővizű, négy-öt méter széles Pozsárosi csatornával. * 3

Közvetlenül a híd lábánál — mindegy melyik oldalán a vízfolyásnak — jobbra vessük be magunkat a lenyűgözően térséges pusztába. Ettől kezdve nem fogja tovább kezünket a piros sáv — hová is festenék, hisz sehol egy fa, egy karó, égy kő; majd csak az apajpusztai lóistállóknál találunk rá ismét —, ennek ellenére nyugodtak lehetünk: az eltévedés kizárva. Meglátjuk: meglepően népes és forgalmas a ró- naság; a nyájjal lassan masírozó juhászokkal (többségük maszek) futunk össze, a jó ég tudja hová karikázó parasztemberek köszönnek ránk (megszokták már a pusztán bolyongó idegent), - de keresztezheti ösvényünket egy- egy lován nyargaló csikósbojtár, sőt (ritkábban) akármilyen személyautó is. '

Ne szakadjunk el az Észak- Keletnek, a messziről is kivehető erdőcske irányába húzódó csatornától egészen a következő, kb.

3 kilométerrel bentebb lévő szép, nagy hídig. Itt már Pest megyében vagyunk. A pallók jól kitaposott vastag földutat vezetnek ót a kanálison; természetesen balra, északi irányba folytatjuk utunkat. Délen a kunszentmiklósi Egyetértés Tsz hodályai és gazdasági épületei akadályozzák a messzetekintést. A kiserdő mellett elballagva keskeny, átléphető erecskét, vagy annak dúsfüvű, nyirkos medrét pillantjuk meg:

De közben, attól kezdve, hogy letértünk az aszfaltról, tanulmányozhatjuk a pusztának a dunai elöntésekből kialakult, ártéri üledékes, talajtani szempontból igen érdekes meszes-szódás (úgynevezett szoloncsák-szolonyec típusú) szikes talajait. Megcsodálhatjuk a nedves állapotukban szappanszerűen csúszós, szárazon ■kőkemény, agyonrepedezett és fehéren izzó földek olyan jellegzetes, sókedvelő-sótűrő növényeit, mint a pozsgás zsázsa, a sziki őszirózsa, üröm, ballagófü, csen- kesz és mézpázsit.

Igénytelen, szívós állatvilágával kapcsolatban idézzünk pár mondatot a KNP 1975-ös kiadványából. „A Duna—Tisza közének legszebb túzokállománya él itt. Számuk mintegy 150 darabra tehető. E nagy kiterjedésű vadvizes pusztáról az utóboi évtizedekben több ritka fészkelő madárfaj eltűnt, melyek visszatele- pedése a védelem hatására még várható. Ilyenek a tavi cankó, a pajzsos cankó és a feketeszárnyú székicsér. Télire ritka sarkvidéki énekesmadarak látogatják a pusztát. Itt került elő 1960-ban hazánkban először a Skandinávia felföldjein költő .sarkantyús sármány. Rendszeres téli vendég a hósármány és a havasi fülespacsirta. A Nyugat-Európábol teljesen hiányzó ürge itt még eredeti pusztai élőhelyén fordul elő. Nála jóval ritkább a csíkos egér. A gerinctelen faunában is számos érdekesség található. A világon egyedül a kiskunsági szikes pusztáról ismert a pusztai gyalogcincér. Elszórtan található endemikus pusztai csiga.”

Végezetül felhívjuk a figyelmüket nem is annyira a „hivatásos”, mint inkább az „amatőr" természetbarátoknak, turistáknak: szabadon látogatható a lovasnapok rendezvényeire kijelölt terület közvetlen környéke, összesen mintegy 130 hektár. Korlátozottan — csak bizonyos időszakokban, előzetes engedély alapján és szakmai vezetéssel — kereshető fel kereken hatezer hektár: az apaji Nagylegelö, a Kökényes, a Keselyűs, a Koplaló és a Pör- lyehailom elnevezésű pusztarészek. Szigorúan zárt terület a Tripoliszi legelő, a Szúnyogpuszta, a Kisapaji puszta (ennek egy részét érintettük), a Birkajárás, a Bábonyalja, a Ménesjárás — együttvéve több mint négyezer hektár.

K. F.

• A kunszentmiklósi tájmúzeum, kapuján a piros jelzéssel.

• Pusztai tájkép, gémeskúttal.

Ki a szabadbal)