Petőfi Népe, 1981. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-11 / 213. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: eleinte országszerte borult» esős idő. Később nyugaton, északnyugaton időnként fel. szakadozó felhőzet és valószínűleg már kevesebb helyen eső. Mérsé­kelt» változó irányú szél. Erős párásság, hajnalban sokfelé köd. Leg­alacsonyabb éjszakai hőmérséklet: 9, 14. Legmagasabb nappali hő­mérséklete 16, 21 fok között.____________________________________________ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVI. évf. 213. szám Ára: 1,40 Ft 1981. szeptember 11.péntek Politika és munkastílus 3. oldal Szüreti előkészületek 4. oldal Álmodozó igazgató 4. oldal A honismereti munka megszállottja 5. oldal Sport T. oldal Növelik a búza vetésterületét Százharmincezer hektár őszi kalászos A Bácskában megkezdődött a kukorica törése, megyeszerte gyűjtik már a napraforgót, szedik az almát, szüretelik a kora] szőlőfajtákat. Firoslik a fűszerpaprika, még tart a paradicsomidény, és a szeptember 10-én beköszöntött esőzés is jelzi, hogy végérvényesen itt az Ősz. A szántóföldön, a kertekben egyaránt sokasodik a tennivaló. A terménybetakaritáson kívül az őszi vetés ideje is közelít. Vajon lesz-e elegendő vetőmag az aszályos nyár után, a különböző kenyér- és ta­karmánygabona-fajtákból. Ez a kérdés foglalkoztatta az elmúlt he­tekben Bács-Kiskun gazdaságait, amelyek augusztus 31-ig 10 ezer 229 tonna étkezési- és takarmánybúza-vetőmag vásárlására szerződtek. A Vetőmagtermeltető és Érté­kesítő Vállalat Duna—Tisza közi központja csütörtökön délelőtt Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában tartott megbe­szélésen tájékoztatta az érdekelt mezőgazdasági üzemek szakveze­tőit, a területi szövetségek kép­viselőit az őszi vetőmagellátásról. Muraközi János, vállalati fő­mérnök felvilágosítása szerint a több mint 10 ezer tonna búzave­tőmag 80 százalékát már el is juttatták a megrendelőknek. A hátralevő 20 százalékot is idejé­ben megkapják. Tavaly ilyenkor 8 és fél ezer tonna búzavetőma­got igényeltek Bács-Kiskun gaz­daságai. A mennyiség emelkedése azt mutatja, hogy a 130 ezer hek­táros őszi kalászos vetésterületen belül, az étkezési és takarmány- búza aránya tovább növekedett más kalászos gabona terhére. A kenyér- és takarmánygabo­na-vetőmagvak választéka kedve­ző. Az elmúlt években jól be­vált, különböző tenyészidejű faj­tákból a 10 ezer 229 tonna szer­ződött mennyiségen felül is je­lentős készlete van még a keres­kedelmi vállalatnak. Ilyen pél­dául az Mv—8-as, az Mv—4-es, a Rana I., Rana II., a Gk Sze­ged, a Jubilejnaja, a Száva és a Partizánka. Csupán azokból a fajtákból nem tudott még ele­gendő vetőmagot adni a kereske­delem, amelyeknek köztermeszté­sét 1981-ben hagyták jóvá az ille­tékes szervek, s elszaporításukra kevés volt az idő. Ilyen fajták többek között az Mv—9-es ma­gyar, a Szuper Zlatna, és a Ba- ranjka jugoszláv fajta. A nagy keresletre való tekintettel, a vál­lalat intézkedik, hogy a követke­ző évben már elegendő készlete legyen e magas beltartalmi érté­kű, s egyéb kedvező tulajdon­ságú gabonafajták vetőmagjá­ból is. Rozsvetőmagot tavaly 670 ton­nát vásároltak a gazdaságok Bács-Kiskun megyében, az idén 900 tonnát, amelyet az utolsó szemig a helyszínre szállítottak. Mindezen felül még bizonyos készlete van rozsvetőmagból, amelyet szükség szerint kiegészít­het a Nyírségből beszerzett kis- várdai fajtából. A hazai neme- sítésű Triticale őszí gabona iránt is van kereslet, az igényelt vető­magot úgyszintén - eljuttatta az érdekelt gazdaságoknak a vál­lalat. Az őszi kalászosok vetőmagjá­nak 90 százalékát Bács-Kiskun gazdaságai termesztették 1981- ben is. A vállalat olyan je­lentős nagyüzemekkel van sok éves szerződéses kapcsolatban, mint a Bajai Mezőgazdasági • Dunaegyházán a Haladás Tsz tagjainak a dunaföldvárl gimná­zium diákjai segítenek a burgo­nyatermés felszedésében, össze­gyűjtésében. (Pásztor Zoltán fel­vétele.) Kombinát, az Állampusztai Cél­gazdaság, a kecskeméti Magyar— Szovjet Barátság Tsz, a jános­halmi Haladás, a szabadszállási Lenin és a Felsőszentiváni Me- . zőgazdasági Tsz, amelyek a ma­gas minőségi követelményeknek is. megfelelő magvakat termesz­tettek, és fémzároltattak. Az egyéb őszi takarmánynövé­nyek közül, a tavalyi igen gyen­ge termés miatt, csupán lucerná­ból nincs élegendő vetőmag. Mind­össze 23 tonnát tudott eddig adni a megyei vállalat az ősszel telepí­teni szándékozó gazdaságoknak. Az idei termés azonban kedvező, s az átvétel, a tisztítás, fémzá­rolás után az 1982 tavaszi lucer­natelepítés idejére már 300 tonna évelő pillangósmag-készlete lesz a Vetőmagtermeltető és Értéke­sítő Vállalat Duna—Tisza közi központjának.- Ez minden bizony­nyal fedezi a szükségletet, s a megye gazdaságai 1982-ben és a következő években is tudják tar­tani a már 30 ezer hektárra emel­kedett, évelő pillangós takar­mánytermő területet. Káposztarepce, olajretek, pan­non- és szöszösbükköny, a zöld­ségfélék közül a hajtatási célra alkalmas uborka, paradicsom, hegyespaprika, retek magja Kecs­keméten, Dunavecsén, Kalocsán a Vetőmagtermeltető és Értéke­sítő Vállalat boltjaiban már be­szerezhető, később az áfész, a ZÖLDÉRT és az Élelmiszer- kereskedelmi Vállalat üzletei is forgalomba hozzák. Bács-Kiskun gazdaságai az ét­kezési burgonyán kívül nagyobb mennyiségű vetőgumót termesz­tenek minden esztendőben, ame­lyet úgyszintén a Vetömagtermel- tető és Értékesítő Vállalat for­galmaz. Tavaly 2490 tonna sza­porítóanyagot vett át a termelők­től, az idén 2770 tonna a várható vetőburgonya-készlet, «melyet a dunavecsei Béke, a kiskunfélegy­házi Lenin és a dunaegyházi Ha­ladás Tsz termesztett a vállalat számára. K. A. • Kombájnnal gyűjtik a szemes- kukoricát a Bács­almási Állami Gazda­ságban. 2026 hektáron termett az idén itt tengeri. KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottságának 1981. szeptember 10-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács- Kiskun megyei Bizottsága 1981. szeptember 10-én Romány Pál, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára elnökletével ülést tartott. A ta­nácskozás első napirendjének vitájában a testület tagjain kívül részt vettek a megyei pártbizottság osztályvezetői, a városi és a járási pártbizottságok első titkárai, a megyei tanács elnökhélyettesei, a felső fokú taninté­zetek főigazgatói, igazgatói és párttitkárai, a jelentősebb megyei társadalmi, kulturális szervek és intézmények vezetői. A megyei pártbizottság ülésén részt vett és felszólalt óvári Miklós, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. 1. A megyei pártbizottság Ka- tanics Sándor megyei titkár elő­terjesztésében megvitatta és el­fogadta a megyében élő értelmi­ség helyzetéről, a gazdasági és művelődési viszonyok alakításá­ban betöltött szerepéről szóló je­lentést. Az itt élő értelmiségiek alkotó módon vesznek részt a 'helyi és területi feladatok, fejlesztési kon­cepciók' kimunkálásában, a köz­életben, többen szakmájuk, hi­vatásuk elismert művelői, orszá­gos állami és társadalmi szervek tekintélyes választott tagjai. gyei végrehaj tását,. képviseli, egyezteti a különböző érdekeket. Megfelelő figyelmet fordít a párt káderpolitikai elveinek és gya­korlatának következetes érvé­nyesítésére. A munkamódszer továbbfej­lesztését illetően a megyei párt- bizottság alapvető feladatként tűzte önmaga elé, hogy a megye sajátosságainak figyelembevéte­lével továbbra is elvi, politikai eszközökkel érvényesítse és alko- tóan alkalmazza a párt politiká­ját, irányítsa, szervezze; ellen­őrizze a párthatározatok végre­hajtását. A feladatok között hangsúlyt kapott a pártirányítás hatékonyságának, a pártdemok­ráciának, a párttagság eszmei, politikai, cselekvési egységének, a párt tömegkapcsolatának fej­lesztése. A párt-, állami, társadalmi és tömegszervezetek politikai irá­nyításának javításával, a mun­kájukra vonatkozó párthatároza­tok következetesebb érvényesíté­sével növelni kelL é szervek fe­lelősségét . és önálló cselekvését. Indokolt, hogy a megyei párt- bizottság tagjainak tájékoztatása , javuljon. A megyei pártbizott*' ság és szervei irányító tevékeny­ségében erősödjön a mozgalmi jelleg, a területén végzett mun­ka. Növekedjen a politikán fi­gyelem a megye lakosságának véleménye, észrevételei, a köz­hangulat alakulása iránt. A párt­munka minden területén erősöd­jön és fejlődjön a meggyőzés, a nyíltság, a kölcsönös bizalom, a figyelmes és türelmes elvtársi, az igényes rámberi kapcsolat. 3. A megyei pártbizottság jó­váhagyólag tudomásul vette de­legációjának beszámolóját az Ukrán Kommunista Párt Krím területi Bizottságával 20 éves kapcsolatunk évfordulóján foly­tatott tárgyalásokról, a Szimfe- ropol'ban aláírt új megállapodás­ról. 4. A testület állást foglalt ha­táskörébe tartozó személyi kér­désekben. A felszabadulást, követő forra­dalmi átalakulások alapvetően megváltoztatták a magyar tár­sadalom, így a megye lakosságá­nak összetételét is. Módosult az értelmiség szociális és szakmai összetétele, a társadalomban el­foglalt helye, pozitívan változott e fontos társadalmi réteg szere­pének megítélése. Az elmúlt több mint húsz esztendőben a megyé­ben gyors ütemben — több mint háromszorosára — növekedett az értelmiségiek száma, jelenleg megközelítően tizenhétezer az egyetemet és főiskolát végzettek , száma. Kétharmaduk negyven j évesnél fiatalabb. A pártnak 26,5 ' százalékuk tagja. A növekedés,meghaladta az'or­szágos ütemet^* a lakosságon be­lüli arányuk azonban elmarad az országostól. A korábbi időszak­hoz viszonyítva a területi elhe­lyezkedésiben lényeges módosulás nem történt, többségük váro­sainkban települt le. Az agrár­értelmiség a falvakban is számot­tevő. A központi intézkedések ha­tására az elmúlt két évtizedben jelentősen nőtt a megyében az értelmiség anyagi és erkölcsi megbecsülése. Tagjai a választott testületeknek, számosán magas kitüntetések birtokosai. Jövedel­mük az azonos foglalkozásúak és végzettségűek országos átlagát eléri. Szembetűnő nivellálódási folyamat érzékelhető a társadal­mi osztályokhoz, rétegekhez vi­szonyítva és az értelmiségen be­lül is. A testület megállapította: az 1957 óta töretlen szövetségi poli­tika hatására az értelmiség itt Bács-Kiskun megyében is megta­lálta helyét, vállalta szerepét a szocialista építőmunkában, nö­vekvő mértékben járult hozzá gazdasági és kulturális haladá­sunkhoz, az egészségügy, a jog­rend és a biztonság fejlődéséhez. A pártbizottság elismerését és köszönetét fejezi ki a megyében élő értelmiségnek azért a tevé­kenységért, amelyet a megye tár­sadalmi, gazdasági, művelődési viszonyainak fejlesztésében ki­fejtett. Meggyőződésé, hogy a fejlett szocialista társadalom épí­tésében a jövőben is számíthat cselekvő munkájára? A' megyei pártbizottság kötelezte a párt- szervezeteket, hogy munkájukban a határozatoknak megfelelően.' f foglalkozzanak az értelmiséggel. Az ülés teljes ^anyaga kiadásra kerül. 2. A testület Romány Pál elő­terjesztésében megvitatta és el­fogadta a megyei pártbizottság munkamódszeréről és munka­rendjéről, s azok továbbfejleszté­sének feladatairól szóló jelentéit. Megállapította, hogy ma is ér­vényesülnek, helytállóak a me­gyei pártbizottság és szervei munkarendjére, munkamódsze­rére 1968-ban elfogadott határo­zatainak lényeges elemei. Az az­óta eltelt csaknem másfél évti­zed alatt szerzett gyakorlati ta­pasztalatok, a megváltozott kö­rülmények és a testülettel szem­ben támasztott nagyobb követel­mények — figyelemmel a Köz­ponti Bizottság 1980 novemberi határozatára — szükségessé tet­ték munkamódszere, munkastílu­sa ismételt áttekintését. A párt- bizottság munkájában a lenini normák érvényesülnek, a demok­ratikus centralizmus és a kollek­tív vezetés alapján növekvő ön­állósággal dolgozik- Rendszeresen elemzi a megye társadalmi és gazdasági életének fejlődését meghatározó folyamatokat, szer­vezi a központi határozatok me­A LAKOSSÁG hozzájárulásával Munkáskollektívák, 250községi vízmüvet építenek társadalmi szervezeieK A községek vízellátásának fej­lesztése, a csatornahálózat mind szélesebb körű kiépítése vízgaz­dálkodásunk VI. ötéves tervének egyik központi feladata, s megva­lósításához a lakossági erőforrá­sok nagyobb mértékű igénybe vé­tele, a társadalmi összefogásban rejlő lehetőségek hasznosítása is szükséges. Ezt hangsúlyozták azon a tanácskozáson, amelyet a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsa gazdaságpolitikai bizottsá­gai tisztségviselőinek részvételé­vel tartottak csütörtökön a HNF Belgrád rakparti székházában. Kovács Antal államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke a tervidőszak vízgazdálkodási programjáról beszámolva kiemel­te: a társadalmi igényekkel össz­hangban a legsürgősebb feladatok elvégzésére fordítják a beruházási összegek legnagyobb részét. Vízkészleteink végesek — mu­tatott rá az államtitkár —, ezért minden eddiginél sürgetőbbé vált takarékos, gazdaságos, egyidejű­leg több célt szolgáló hasznosítá­suk. E komplex hasznosítás érde­kében eddig csupán kezdeti lépé­sek történtek. Az öntözéses me­zőgazdasági művelés, a folyami szállítás, jelentős termál- és gyógy­vízkészleteink feltárása és az erő­művi energiatermelés sok tarta­lékot rejt még magában. A kormányzat a következő öt évben elsősorban a nagyvárosok, a közegészségügyileg veszélyez- ’ tetett területek és a balatoni kör­zet vízellátásának, szennyvízel­vezetésének, illetve -tisztításá­nak javítására összpontosítja az erőket, ám a központi intézkedé­sek mellett a lakosság felvilágo­sításának, meggyőzésének is nagy jelentősége van. A tudatformáló, a helyes tár­sadalmi magatartásra ösztönző munkából nagy részt vállalhat a Hazafias Népfront — hangoztatta Kovács Antal. A népfrontmozga­lom szerepéről szólva elmondta azt is, hogy a tervidőszak során a — lakosság bevonásával szerve­zett — víziközmű társulatok beru­házásaiként további 250 községi vízmű létesül országszerte. Így számos községben jutnak majd jó minőségű, tiszta ivóvízhez a csa­ládok. A lakossági hozzájárulás — a helyi népfrontbizottságok szervező munkája segítségével — megsokszorozhatja a belterületi csatornarendszer kiépítésére ál­lami forrásból rendelkezésre álló összegeket is. A vitában felszólalók egyebek között javasolták, hogy az üdülő­körzetekben a vikendházak tulaj­donosai nagyobb részt vállaljanak a vízszolgáltatással kapcsolatos költségekből. Többen sürgették, hogy az eddiginél eredményesebb ellenőrzési rendszerrel és szigo­rúbb hatásági intézkedésekkel vessenek gátat a vizet, a környe­zetet szennyező egyének vagy vál­lalatok kártevésének. Rámutattak, hogy miközben az elmúlt évek­ben sok ezer lakás jutott vezeté­kes ivóvízhez, a szennyvízelveze­tési kapacitás nem növekedett megfelelő mértékben. (MTI) a neutronfegyver gyártása ellen Az Országos Béketanácshoz az utóbbi napokban is folyamatosan érkező levelek, táviratok százai jelzik, hogy hazánk közvéleménye sem most, sem a jövőben nem haj­landó megbékélni a neutronfegy­ver gyártására vonatkozó amerikai döntéssel. Az Egyesült Államok budapes­ti nagykövetségéhez juttatta el tiltakozó táviratát a Tatabányai Szénbányák Ságvári Endre szocia­lista brigádja. Hírt kapott az OBT a Ganz-MÁVAG mátranováki üzemében megtartott szolidaritási nagygyűlésről is, ahol ugyancsak hangoztatták: a világ számos pont­ján ma is gyilkoló fegyverek ar­zenálját növeli, s kontinensünk békéjét teszi törékenyebbé a ne­utronbomba. A MÁV záhonyi üzemigazgatóságán dolgozó bri­gádoktól érkezett táviratok hét­ezer munkás neutronbomba el­leni véleményét foglalják össze. A társadalmi szervezetek közül a Hazafias Népfront számos váro­si, ill. községi szervezetétől, a KISZ és a Vöröskereszt helyi szer­vezeteitől érkeztek tiltakozó táv­iratok az OBT címére. A Magyar Honvédelmi Szövetség aktivistái­nak állásfoglalása azt emeli ki, hogy az MHSZ ifjúságunk haza­fias, honvédelmi nevelésével igyek­szik hozzájárulni békés, nyugodt jövőnk megvédéséhez. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents