Petőfi Népe, 1981. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-10 / 212. szám
A 1981. szeptember 10. • PETŐFI NEPE 'A Megyei Művelődési Központ az új évadban Bács-Kiskun megye legnagyobb közművelődési intézményében, a Megyei Művelődési Központban évente százezrek vesznek részt a különböző rendezvényeken. A nagyszámú közönség zömét a gyakorta sorra kerülő tömeges rendezvények teszik ki. A hatszáz személyt befogadó színházteremben kétszázötven-kétszázhatvan eseményjellegű rendezvény, zajlik egy-egy évadban. Rengetegen látogatják az intézmény kiállításait. Körülbelül tizenötezer azoknak a száma, akik havonta kétszer-háromszor, esetleg négyszer vendégei az intézménynek. A kisközösségekben a százezres lélekszámú város lakóinak öt-hat százaléka — öt-hatezer ember — tevékenykedik évente. Nem mindegy tehát, hogy milyen műsorokat, programokat kínál az intézmény közönségének, hogy á jól bevált közművelődési formák mellett tud-e újat adni az érdeklődők sokaságának. Most ismét új évad kezdődött — bár alig volt néhány hét nyári szünet — a közművelődésben. Mit tervez, mit kínál a közművelődés e nagy háza jövő nyárig az érdeklődőknek? §Nem középiskolás fokon...” Gondolatok a műveltségről, a közművelődésről és az értelmiségről A minden rejtély megoldását kínáló, az abszolút tudomány sült galambját a világ szájába segítő „varázsfilozófiát”; tapasztalatlanságunk, ifjúkori álmaink „marxizmusát”* kikezdte az idő. Ma már semmire sem jutunk az egyoldalú dedukciókkal, a valóságfolyamatoktól függetlenedő szentenciákkal — nyilatkozta a Forrásnak több mint tíz évvel ezelőtt Huszár Tibor. Előtte és azóta is makacsul kutatja a hazai valóságot. Kérdéseket fogalmaz, érvel, válaszol a tudós pontosságával, az örökös és igazi szellemi ember kétkedésével. Mostani kötete címéül József Attila szállóigévé vált sorát — „Nem középiskolás fokon ..— választotta. írása gazdag szakirodalomra támaszkodó vitairat, látlelet a műveltségről, közművelődésről és az értelmiségről. Gtla János igazgató nem volt éppen könnyű helyzetben, amikor kérésünkre arra vállalkozott, hogy — ha csak vázlatosan is — Válaszol az 1981—1982-es évaddal kapcsolatos kérdéseinkre. Mindenekelőtt arra, hogy várhat-e újdonságokat a közönség az intézménytől? — Természetesen lesznek újszerű rendezvényeink ebben az évadban is — mondja —, olyanok, melyek bizonyára felkeltik a közönség eddiginél is szélesebb rétegeinek az érdeklődését. Ilyen lesz egyebek között a bérletes irodalmi sorozat, amelyen — az ORl-val történt megállapodás eredményeként — híres művészházaspárok lépnek fel. Októberben Sinkovits Imre és Gombos Kati szereplésével kezdődik az irodalmi műsorsorozat. Azt követően Bodrogi Gyula és Voith Ági, Maros Gdbor és Benote Ilona, Kozák András és Dra- hota Andrea, S. Nagy István és Csongrádi Kata, majd Kálmán György és Mikes Lilla lép a kecskeméti közönség elé. Valamennyi előadás kétszer hangzik el, délután és este. ■ ODD Tárgyalunk külföldi művészekkel is. Már biztos, hogy .sor keiül — október 23-án ,— Illyés Kinga -iHtoátoiai > > előadóművész estjére. -Műsorát a romániai magyar irodalom remekeiből állítja össze. Itt említem meg, 'hogy természetesen folytatódnák a filharmóniai hangversenyek, amelyeket továbbra is külön rendezünk a felnőtteknek, és a fiataloknak. — Évek óta sikerrel rendezik a színházak vendégjátékait. Mely színházakkal kötöttek megállapodást az új évadra? ■— Szeretnénk továbbra is megtartani, még inkább növelni a művelődési központ színházlátogató közönségét. Változatlanul olyan színpadi műveket hozunk ide, melyek nem befolyásolják a kecskeméti színház műsorait, hanem inkább kiegészítik azt. Ügy véljük, ezzel jól szolgáljuk a megyeszékhely közművelődésének az ügyét, színházbarátainak az érdekeit. A budapesti színházak közül — hosszabb idő után — ismét játszik majd Kecskeméten a Radnóti Színpad. A társulat egy zenés játékot mutat be két előadáson, október 26-án. A Népszínház novemberben két színmű bemutatójára vállalkozott. A Szolnoki Szigligeti Színház a Koldusoperát vagy az Ember tragédiáját adja majd elő a művelődési központ színpadán. Tárgyalunk a Madách iSzinlházzal is. A szegedi operatársulat előadásai az új évadban is gazdagítják a művelődési központ színházi programját. Puccini, Verdi, Monteverdi és Szőnyi—Szakonyi operák szerepelnek a bérletes előadássorozatban. Elsőként október 28-án Puccini Tosca című operáját láthatják a műfaj kecskeméti kedvelői. 0 D D Gondoltunk a gyei mekközönségre is. Továbbra is szeretnénk gazdag programot nyújtani számukra. Ezért is fogadjuk szívesen a Magyar Cirkusz és Varieté t,Mesél a cirkusz” című gyermekműsorát. amelyre már szeptemberben sor kerül. Továbbra is tartjuk a kapcsolatot az Állami Bábszínházzal, s várjuk a társulat kecskeméti fellépéseit. Egyelőre arról van szó, hogy legközelebb, egy későbbi időpontban a János vitézt mutatják be nálunk. 1 Itt jegyzem meg, hogy az évadban valamivel kevesebb lesz a táncos színpadi műsor, de azért láthat majd a közönség néhány ilyen — nagyszerűnek ígérkező előadást is. így például elsőként vendégszerepel Kecskeméten — október 21-én — a Csehszlovák Néphadsereg Művészegyüttese. Még az idén Kecskemétre várjuk az Állami Népi Együttest is. — Milyen koncepció szerint folytatódnak az intézmény kiállításai? — A közönség bizonyára felfigyelt arra, hogy vannak úgynevezett gondozott témáink. Ilyenek például: az üzemeket, más városokat, lile've megyéket bemutató rendez /ények, a népművészeti, a grafikai kiállítások, a megyebeli születésű vagy innen elszármazott művészek tárlatai. E „vezérfonal” végighúzódik a most elkészült új kiállítási programon is. Szeptember 13-án a „Kitüntetett ipari formák Csehszlovákiában” című kiállításnak ad otthont az intézmény. Ezt elsősorban ipari szakembereknek ajánlhatjuk. Szeptember végén Kiskunhalas mutatkozik be a megyeszékhelyen. E programból láthatjuk majd egyebek között a kiskun város üzemeinek reprezentáns ipari termékeit, a haiasi csipkeművészetet, valamint az ott élő Diószegi Balázs Munká- csy-díjas festőművész kiállítását, ősszel az Ezermester és Űttörő- bolt Vállalattal, januárban pedig a kecskeméti Tejipari Vállalattal ismerkedhet meg a közönség. Az idén Révész Napsugár és Abrahám Rafael grafikusművészek, valamint a bajai származású és Budapesten élő Fejes István festőművész alkotásaiból rendezünk kiállításokat. Január közepén Békés megye népművészetét, azután a művelődési központ természettudományi stúdiójának a kiállítását, Udvardi Erzsébet festőművész alkotásait mutatjuk be, még a téli időszakban. Tavasszal nyolcadszor rendezzük meg a Bács-Kiskun megyei grafikai tárlatot, s kiállításon szerepelnek majd a fiatal képzőművészek stúdiójának a tagjai. Azután kerül sor Deim Pál festőművész, Illyés István szobrász, majd Túri Endre festőművész bemutatkozására. D D D — Az egyéb programok közül melyekre hívná fel elsősorban a figyelmet? — 'Például a munkásakadémia 'előadássorozatára, amely október 21-én kezdödilc és a jövő év áprilisáig tart. Ennek tematikáját ismét dr. Magyar György, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Jogtudományi Karának tanszék- vezetője állította össze. Az eddiginél sűrűbben, havonta rendezünk külpolitikai fórumot, melyen 'ismert szakemberek adnak választ az időszerű nemzetközi kérdésekre. Folytatjuk azokat az ugyancsak ' hasznos fórumokat, melyeken Bács-Kiskun megye, illetve Kecskemét város vezetőivel találkozhatnak az érdeklődők, s amelyeken a helyi gazdasági, társadalmi és politikai kérdésekről lesz sző. iMár szeptembertől gazdag és érdekes program várja az érdeklődőket a műszaki és természet- tudományi stúdióban. Folytatódik az egészségügyi előadássorozat. Megalakítjuk a gépjárműbaráti kört, melynek foglalkozásain az általános iskola hetediknyolcadik osztályos tanulói, valamint középiskolások bővíthetik ismereteiket. Űjólag indul a földrajzi szabadegyetem is. Bővül a tanfolyamok száma: új lesz a társastánc-tanfolyam. Figyetmet érdemel az is, hogy a Művelődési Minisztériumtól támogatást kaptunk a felnőttoktatást elősegítő rendhagyó órák tartására. Az Országos Pedagógiai Intézet és a Népművelési In- t-4znt támogatásával olyan tematikát dolgozunk ki, amelyet azután országosan is alkalmazni lehet. E törekvésnek a művelődési központ eddig is helyt adott, s a cél most az, hogv az ötletszerűség rendszerré váljék. D D D Talán még annyit, hogy a gyermekfoglalkozások mellett nagyobb figyelmet fordítunk az ifjúsági korosztály igényeire, s igyekszünk nagyobb lehetőséget teremteni ezek kielégítésére. Ugyancsak fokozott figyelemmel szervezzük a nyugdíjasok o^g- ramjait is. Rapl Miklós A közelmúlt évek tapasztalatai, a jövő feladatai alapján érdemes a szerzővel együtt újra végiggóhdolni ezeket a témákat. Nemcsak azért, mert a művelődés, a műveltség és értelmiség egészségtelen túlbecsülésével éppúgy találkozhatunk, minit funkciójuk lebecsülésével. Hanem azért, is mert a minőségileg új és a korábbiaknál bonyolultabb feladatok megoldása feltétlenül szükségessé teszi, hogy a műveltség megalapozását,. a tudásvágy felkeltését, anyanyelvűnk ápolását, a szellemi értékek terjesztését, az önművelés ösztönzését az egész társadalom fejlődésével együtt kezeljük, kikerülhetetlen korparancsnak tekintsük mindenütt. A „Gyorsuló idő” sorozatban megjelenő könyv visszatekintése; a művelt ember fogalmának alakváltozásait bemutató része merész vonalú történelmi tabló annak megalapozására isr hogy a szerző társadalmunk műveltségi szerkezetéről felelevenítsen néhány figyelemre méltó tényt. Bizonyítja, hogy a népesség iskolázottsági színvonala és lakóhelye között egyenes és szoros összefüggés van. Szól az iskolarendszer és a társadalmi helyzetváltoztatás kapcsolatáról. Elgondolkodtató megállapításokat tesz a hátrányos helyzetről. A negyedik fejezetben a műveltségeszmény és iskolarendszerünk közötti összefüggéseket és ellentmondásokat elemzi. Különösen izgalmas gondolatokat olvashatunk az oktatástervezésről. Szakemberekre hivatkozva hangsúlyozza, hogy „az oktatástervezés csak a távlati népgazdasági- társadalmi terv alkotóelemeként fejleszthető ki. A tervezőmunka elvi megalapozása szempontjából ugyanakkor' elkerülhetetlen egy hosszabb távú társadalomr fejlesztési elgondolás kidolgozása". Vitatkozik azokkal, akik elhanyagolják a műveltség, a képzettség szerepét a gazdasági folyamatokban. Megvilágítja, hogy az iskolaügy megoldása 19. (23.) A király egy hatalmas teremj ben ebédelt. A harminc méter hosszú asztal száz személyre volt terítve. Ott ült maga a király, don Reba, a királyi vérből származó előkelőségek, az udvart és a szertartásügyi miniszter, a hagyomány szerint meghívott előkelő arisztokraták csoportja, (közöttük Eumata is)t egy tucatnyi itt vendégeskedő báró faragatlan csemetéivel. Minden ilyen ebéden óráisi mennyiségű ételt faltak fel, tengernyi óbort ittak meg. temérdek híres esztori porcelánt törtek szét. Rumata az udvaroncok csoportjában várta, hogy a szertartás- ügyi miniszter háromszor „asztalhoz !”-t kiáltson, és már tizedszer hallgatta dón Tameo elbeszélését arról a királyi ebédről, amelyen neki fél évvel ezelőtt volt szerencséje részt venni. — A. Megtalálom a karosszékemet, ott állunk, belép a király, leül. leülünk mi is. Az ebéd megy a maga rendjén. £s egyszerre csak, képzeljék el, kedves donok, azt érzem, hogy nedves a nadrágom ... Magam alá dugom a kezem. Valóban nedves! Megszagolom az ujjaimat, de nincs semmiféle különös szaga. Mit jelentsen ez?! Eközben az ebéd véget ér, mindenki feláll, én pedig valahogy félek felállni... Látom, hogy felém jön a király, de én legkevésbé sem egyszerűen oktatáspolitikai elhatározás, hanem csakis együttes gazdaság- és oktatáspolitikai döntés lehet. .Hozzászól a műveltség korszerű szerkezetéről folyó vitához is. Ír a tudományfejlődés és az iskolai tantárgyak rendszere közötti feszültségről. Többek között — visszatérően — aláhúzva, hogy „Németh László gondolatai az áttekintőképesség kifejlesztéséről, a* történeti elv jelentőségéről, a tantárgy-összevonás szükségességéről — semmit sem vesztettek időszerűségükből." Egyetérthetünk a szerzővel abban, hogy a harmonikus személyiségfejlődés szempontjából káros az idő előtti szakosodás. A tények is azt bizonyítják, hogy az idő előtt erőteljesen szakmatanulásra orientált iskolákban az általános képzés szűk keretek közé szorul, és így sok esetben csak formailag és deklaráltan nyújt továbbtanulási lehetőséget minden irányban. A megoldás az egységes középfokú képzés lehet. Az utolsó előtti fejezetben az egyetemi tanár és tudós vélehrvá- nyét olvashatjuk az értelmiség- képzésről és felsőfokú szakemberképzésről. Az értelmiségiek sajátos társadalmi viszony hordozói. Szerepük van új ismeretek, szellemi értékű szimbolikus javak termelésében, elosztásában és újraelosztásában, a társadalmi, gazdasági folyamatok vezérlésében, a nyilvánosság intézményeiben. Jövedelmi-művelődési meghatározottságuk, s ezzel összhangban életmódjuk a társadalmi viszony fontos összetevő elemei — írja Huszár Tibor. Az új értelmiség formálásának és a társadalomba való 'beilleszkedés előkészítésének “színtere a felsőoktatás. Az értelmiségi szerepkörre történő felkészülés egy folyamatnak fontos része. Befolyásoló tényező a szülők társadalmi hovatartozása, a tudásalapot nyújtó iskolák milyensége és még jó néhány tényező. továbbra is ott ülök a .helyemen, mint valami parlagi báró, aki nem ismeri az etikettet. Őfelsége odajön hozzám, kegyesen elmosolyodik, kezét a vállamra teszi. „Kedves dón Tameo, mi már felkeltünk, és megyünk a balettet nézni, ön pedig még mindig ül. 'Mi történt önnel, csak nem feküdte meg a gyomrát?” — „Felség — feleltem —, vétesse a fejemet, de nedves a nadrágom.” Őfelsége erre nevetni kegyeskedett, és megparancsolta, hogy álljak fel. Én felálltam, és mindenki- hahotázott! Nemes donok, az egész ebédet egy rumos tortán ültem végig! Őfelsége harsányan nevetni kegyeskedett. „Reba, Reba — mondta —, ez megint a maga tréfája! Szíveskedjék letisztítani a nemes dönt, hiszen ösz- szopiszkítóttá az ülepét!” Az udvaroncok kacagtak. Äz ilyen tréfák egyébként szokásosak voltak a királyi asztalnál. A meghívottakat pástétomba, elfűrészelt lábú karosszékbe, lúdto- jásokra ültették. Mérgezett tűkbe is ültettek. A király szerette, ha szórakoztatták. Felharsantak a kürtök, dallamosan- felorditott a szertartásügyi miniszter, sántikálva belépett a király, és mindenki elhelyezkedett. Rumatának hallgatag szomszédok jutottak. Jobbján a mogorva, nagy étkű dón Pythá- nak rengő Hústömege töltötte be a karosszéket, balján író Gur bámult az üres tányérba. Nem pusztán érdekesség, hanem elgondolkodtató, tény, hogy az egyes megyék között a felsőfokon továbbtanuló fiataloknak, a megyék népességére vetített száma alapján jelentős a különbség. Az országos relatív beiskolázási szintet három megye és a főváros érte el, Bács-Kiskun megye nyolcvan százalék alatti beiskolázási indexével az utolsó harmadban foglal helyet a megyék sorrendjében. Ez is hozzájárul a diplomások egyenlőtlen területi megoszlásához.' (Ez még akkor is figyelemre méltó, ha megemlítem, hogy megyénkben az utóbbi húsz évben több mint háromszorosára nőtt az értelmiségiek száma, kétharmaduk negyven éven aluli és közülük az országos átlagot meghaladóan közel kétharmados arányt képvisel a munkás-.paraszt származású.) A tudományos-technikai forradalom, a társadalomépítés teendői megsokszorozzák a képzőintézmények feladatait is; közelíteni kell a szak- és a közismereti műveltséget a gyakorlatban is alkalmazható ismereteket kell adni és fejleszteni szükséges a személyiség kultúráját. A képzés gondjai, a pályakezdés buktatói, a diplomások' foglalkoztatási kérdőjelei tények, éppen - úgy, mint azok a sürgető feladatok, amelyek a szocialista értelmiségre várnak. Ezek közül — az ország kulturális szerkezetének ismeretében — a kultúraközvetítő szerepet látja különösen fontosnak a szerző. Teljes értékű embert követel az értelmiségi magatartás! A jövedelmi viszonyokban meglévő jelentős eltérések, a főváros és a vidék, a városok és falvak közötti különbségek is formálhatják az értelmiségek magatartását. A társasági életvitellel kapcsolatos szokások, a közéleti-közművelődési szerepvállalások közötti eltérések még megkülönböztetik a diplomával rendelkezők és az értelmiségiek fogalmát. Az igazi mértékegység „nem a diplomák és végbizonyítványok száma, hanem a minőségi mutatók: a kulturálódás belsővé vált szükséglete, a gondolatébresztő szó terjedését felerősítő közeg: a közműveltség, a ,nem középiskolás fokon’ gondolkodó emberek sokasága.” Huszár- Tibor gondolkodni hívja olvasóit; véleményt mond. Meditációit olvasva tovább tűnődhetünk, de a Szerzővel együtt érezzük, hogy az optimális fejlődést sürgető cselekvések feltételeinek megteremtésére van szükség. Komáromi Attila Miközben tőrével aprította az ürülapockát, jobbra sandított, és nyomban elfordult: dón Pytha egy egészben megsütött vaddisznó fölé hajolt, s úgy dolgozott, mint egy automata. Csont« nem marad utána. Rumata visszafojtotta lélegzetét, és egy hajtásra megivott egy pohár irukani bort. Azután balra sandított, lró Gur bágyadtan turkált kanalával a salátás tányérkában. — Mi újat ír, Gur atya? — kérdezte félhangosan Rumata. — írok?... Én?... Nem tudom. Sok mindent. — Verset? — Igen ... verset... ■ — Pocsék versei vannak, Gur atya. Igen, igen, ön nem költő. — Nem költő... Olykor magam is eltűnődöm: ki vagyok tulajdonképpen? És mitől félek? Nem tudom. — Nézzen a tányérjába, és egyék tovább. Megmondom, kicsoda: Zseniális író, egy új és igen termékeny irányzat felfedezője az irodalomban. Száz esztendő múlva, de talán előbb is, sok tucatnyi író halad majd az ön nyomdokain. — Isten mentse meg őket! — szakadt ki Gurból. — Most megmondom, hogy mitől fél. — A sötétségtől. Sötétben a látomások hatalmában vagyunk. De legjobban a homálytól félek, mert a homályban minden egyformán szürkévé válik. — Kitűnő mondás, Gur atya. Egyébként kapható-e még a műve? — Nem tudom... És nem is akarom tudni. — Jegyezze meg: egy példány megtalálható az anyaországban, a császár könyvtárában. Egy másik a szaoni Ritkaságok Múzeumában van. A harmadik nálam. — Én ... nem is tudom ... Szeretném elolvasni... átolvasni... — Szívesen kölcsönadom ... —‘ És azután? ... — Azután visszaadja. — És azután visszaadják önnek kamatostul! — mondta éles hangon Gur. A Jelenkor szeptemberi száma A Pécsett szerkesztett irodalmi és művészeti folyóirat új számának lírai rovatában többek között Békési Gyula, Garai Gábor, Hatvani Dániel, fllakay Ida, Nemes Nagy Ágnes, Takács Imre és Várady Szabolcs verseit olvashatjuk. — A prózai írások sorában Hallama Erzsébet és Thiery Árpád elbeszélése, valamint Ta- káts Gyula jegyzetei kaptak helyet. — Figyelmet érdemel Jé- kely Zoltán Széchenyi-esszéjének újabb ,részlete. Az irodalmi tanulmányok közül Bókay Antal és Jádí Ferenc „Szarkáinak, óvnak tudós orvosok ..c. közös írása József Attila betegségét elemzi. Fried István Csuka Zoltán hűsége című írása a nyolcvan esztendős írót és műfordítót köszönti. A „Versről versre” sorozatban Garai Gábor Századvég című verséről beszélget a költővel Domokos Mátyás. A kritikai rovatban Jékely Zoltán tanulmánykötetét Béládi Miklós, Örkény István: Lágerek népe című kötetét Futaky Hajnal, Fenyő István tanulmányait Mel- czer Tibor, Mándy Iván elbeszéléseit pedig Szendi Zoltán ífása elemzi. A számot ef. Zámbó István rajzai illusztrálják. Numizmatikai kiállítás Kalocsán 4 Kalocsán, a közelmúltban felújított Visky Károly Múzeumban numizmatikai állandó kiállítás nyílt. Az érméket a múlt század derekán kezdték gyűjteni a kalocsai gimnázium jezsuita tanárai. A gyűjtemény ma már nyolcezer-ötszáz értékes régi pénzt számlál, a római kortól napjainkig. A szakszerű felmérés után, korszakonként tablókra bontva és magyarázó térképekkel, szövegekkel kiegészítve került bemutatásra a gyűjtemény. A képen: a korszakok szerint csoportosított numizmatikai tablók. (MTI) — Don Reba nagyon ráijesztett önre, Gur atya. — Rám ijesztett... Került már ön valaha is olyan helyzetbe, hogy a tulajdon gyermekeit kellett elégetnie? Mit tud ön a félelemről, nemes dón?! — Én fejet hajtok ön előtt mindazért, amit át kellett élnie, Gur atya. De őszintén elítélem önt azért, hogy megadta magát. Író Gur hirtelen olyan halk suttogásba fogott, hogy Rumata a csámcsogás és a hangok zúgása közepette alig hallotta: — De mire való mindez? ... Mi az igazság? ... Haar herceg valóban szerette a szépséges, rézbőrű Jainevnivorát... Gyermekeik voltak ... Jainevnivorát megmér- geiíték... De nekem megmagyarázták, hogy ez hazugság ... Megmagyarázták, hogy az az igazság, ami jelenleg a király javát szolgálja ... Minden egyéb hazugság és bűn. Egész életemben hazugságot írtam... És csak most írok igazat... Hirtelen felállt, és éneklőn harsogta: Nagy és dicső, mint az öröklét A király, és Fennköltnek hívják! Meghátrált előtte a végtelenség S átengedte az elsőség jogát! A király bambán rábámult. A vendégek behúzták a nyakukat. Csak dón Reba mosolyodott el, és néhányszor összeütötte a tenyerét. A király így szólt: — Végtelenség?... Igaz. Helyes, átengedte ... Megdicsérlek. Ehetsz: A csámcsogás és a beszélgetés újia kezdődött. Gur leült. — Könnyű és kellemes a király szemébe mpndaiu az igazságot — jelentette ki rekedten. — Átadom önnek könyve egy példányát, Gur atya — szólalt meg később Rumata. — De van egy < feltételem. Azonnal elkezdi írni a következő könyvet. — Nem — felelte Gur. — Késő. Hadd írjon Kiun. Engem megmérgeztek. És egyébként is mindez nem érdekel többé. Most csak egvet akarok: megtanulni inni. De fáj a gyomrom ... (Folytatjuk.)
