Petőfi Népe, 1981. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-30 / 229. szám

IDŐJÁRÁS Várható I dó járás ma estig: csak időnként szakad fel a felhőzet. Újabb esők, záporok, néhol zivatar is várha­tó. Hajnalban többfelé keletkezik köd, és 11, 16 fok közé hűl le a le­vegő. A legmagasabb nappali hőmérséklet szerdán általában 18 és 23 fok között. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Testvérmegyénk életéből 3. oldal Ki vigyáz a gyerekre? 3. oldal Alkalmas termőhely-e Bács-Kiskun? 4. oldal Sajtóposta 4. oldal Nyelvőr 5. oldal A könyvek szolgálata 5. oldal LÁZÁR GYÖRGY KOPPENHÁGÁBAN Megkezdődtek a magyar-dán tárgyalások AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVI. évt. 229. szám Ára: 1,40 Ft 1981. szeptember 30. szerda Tudományos ülésszak az Akadémián A Magyar Történelmi Társulat és as Magyar Tudományos Aka­démia Történettudományi Inté­zete rendezésében tegnap három­napos tudományos ülésszak kez­dődött „Válság és megújulás. Gazdaság, társadalom és politika Magyarországon. Az MSZMP 25 éve” címmel. A háromnapos előadássorozat a történettudomány egyik ágá­nak, a „jelenkori történetírásnak a körébe tartozik, és mint ilyen, egyben számot akar adni a je­lenkori történetírás hazai hely­zetéről, arról, hogyan tölti be a vele szemben támasztott követel- ' ményeket. A történészek tudatá­ban vannak a történetírás fele­lősségének, tudják, részt kell vállalniuk abban a nemzeti mér­tékű tapasztalatcserében, amely a generációk között folyik. Hiszen 1956 éppen úgy történelem, mint 1945, vagy 1919. A történelmi ta- pasztalatokat annak a nemzedék­nek kell átadni, amelynek a kö- vétkező negyedszázadban kell helytállnia. A tudományos ülésszakot Pach Zsigmond Pál akadémikus nyi­totta meg. Ezután Nyers Rezső, Kecskemét országgyűlési képvise­lője „Gazdaság és politika össze­függése a gazdaságfejlődés út­ján” címmel tartott előadást. Be- rend T. Iván akadémikus „Gaz­daságipolitika: változások és foly­tonosságok” témában adott elő. A délután folyamán dr. Romány Pál, a Bács-Kiskun megyei párt- bizottság első titkára, az agrár­tudományok kandidátusa „Folya­matosság és megújulás az agrár- politikában címmel tartott elő­adást. Romány Pál bevezetésképpen szólt az elmúlt két és fél évtized agrárpolitikájáról, amelynek eredményéként hazánkban kiala­kult a szövetkezeti parasztság, és megszilárdult a szövetkezeti gaz­dálkodás. Ezzel együtt megválto­zott a mezőgadaság technikai, technológiai és biológiai szerepe, valamint üzemi és termelési rend­szere. A magyar mezőgazdasági termelés több területen a nem­zetközi élmezőnybe került. A magyar falu fokozatosan urba­nizálódik, a falvakban kisebb­ségbe kerültek a mezőgazdasági foglalkozásúak. Az agrártermelés nemcsak a megnőtt belföldi ke- - resletet elégíti ki, hanem szá­mottevő mennyiség kivitelre is jut. Két évtized világstatisztikája szerint az egy lakosra jutó mező- gazdasági termelési érték tekin­tetében Magyarország az első he­lyen áll. Hogyan; milyen módon sikerült ezt elérnie a pártnak, melyek vol­tak az előzmények — tette fel a kérdést az előadó. Az ellenforra­dalom leverése után kialakított' agrárpolitika a marxizmus—le- ninizmus tanításaira épül, amely számon tartotta a politika folya­matosságát, megoldotta a jó ta­pasztalatok továbbvitelét, és egy­idősben a megújulást. A korábbi helytelen politika kockára tette a parasztság bizalmát, és azt, tü­relmetlen, törvényességet sértő gyakorlatával csaknem elfecsé­relte. A Magyar Szocialista Munkás­pártra . várt a történelmi feladat, hogy megváltoztassa az egész fa­lusi világot. Az 1957. júliusában deklarált agrárpolitikai tézisek egyértelműen ésvyilágosan jelölik meg a követendő célt: a szocia­lista mezőgazdaság felépítését. A mezőgazdaság szocialista át­szervezésének nyitányát az MSZMP Központi Bizottsága 1958. deoemtoeri határozatától számít­hatjuk. Az utána bekövetkezett történelmet formáló agrárforra­dalom első szakasza kevesebb mint három év alatt zajlott le. A Központi Bizottság 1961-ben jelenthette, hogy „A mezőgazda­ságban is uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok”. Az ezután következő évekre várt, hogy a már működő szövetkeze­tek tapasztalatai alapján kidol­gozásra kerüljön a „hogyan to­vább”. Nagy munkát kellett elvégezni ahhoz, hogy 1970-bem a X. párt­kongresszus megállapíthassa: Pa­rasztságunk megszilárdította és szocialista nagyüzemi gazdasá­gokká fejlesztette a termelőszö­(Folytatás a 2. oldalon.) Zászlófelvonás a gellérthegyi Felszabadulási emlékműnél A fegyveres erők napja alkal­mából zászlófelvonási ünnepséget rendeztek kedd reggel a Gellért­hegyen, a Felszabadulási emlék­műnél. Katonai tiszteletadás mel­lett felvonták a magyar nemzeti lobogót és a nemzetközi munkás- mozgalom vörös zászlaját. A Hősök terén, a Magyar Hő­sök emlékművénél koszorúzás! ünnepséget rendeztek. A Him­nusz elhangzása után a Magyar Népköztársaság fegyveres erői ne­vében Czinege Lajos hadseregtá­bornok, honvédelmi miniszter, Horváth István belügyminiszter, ' Borbély Sándor vezérőrnagy, a Munkásőrség országos parancsno­ka helyezett el koszorút. Elhozták a megemlékezés vi­rágait a főváros fiataljainak kép­viselői is. Az ünnepség az Inter- naoionálé hangjaival, a csapat­zászlós katonai díszegység dísz-- menetével ért véget. A magyar népihadsereg mű­velődési házában a fegyveres erők napja alkalmából Czinege Lajos fogadást adott. A fogadá­son Czinege Lajos- pohárköszön­tőt , mondott. • A hagyományok jegyében ün­nepelték meg a fegyveres erők napját országszerte. Pákozdon az 1848-as emlékműnél sok ezer Fe­jér megyei fiatal részvételével tartottak megemlékezést. Kato­nai tiszteletadás mellett a fegy­veres erők, a megye vezetői és a' fiatalok megkoszorúzták a pá- kozdi csata emlékművét. Ifjúsá­gi nagygyűlést is tartottak az obeliszknél. Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke Anker Jörgensen dán kormányfő meghívására kedden kétnapos hivatalos látogatásra Koppenhágába érkezett. Lázár György kíséretében van dr. He- ítényi István pénzügyminiszter, Török István külkereskedelmi ál­lamtitkár, Bajnok Zsolt állam­titkár, a Minisztertanács Tájé­koztatási Hivatalának elnöke, Szarka Károly külügyminiszter- helyettes, és dr. Nagy Lajos, a Magyar Népköztársaság dániai nagykövete, aki Koppenhágában csatlakozott a .magyar delegáció­hoz. Koppenhága Kastrup. repülő­terén ’Lázár Györgyöt és kísére­tét Anker Jörgensen és- a dán kormány több más képviselője •köszöntötte. Ott voltak a repülő­téren a koppenhágai magyar ko­lónia tagjai is. A fogadtatás után a vendégek gépkocsikon a Hotel Royalba, Lá­zár György koppenhágai szállás­helyére hajtottak. Lázár Györgyöt és kíséretét kedden délelőtt a Christiansborg palotában fogadta Knud Borge Andersen, a dán parlament, a Folketing elnöke. A parlamenti fogadáson részt vett a Folketing- ben képviselt politikai pártok számos küldötte. •Lázár Györgyöt a dán parla­mentben Knud Börge Andersen, a Folketing elnöke meleg sza­vakkal üdvözölte. A magyar or­szággyűlésnek és a dán parla­mentnek az eltelt évtizedben ki­alakult jó kapcsolataira emlékez­tetve, meggyőződését fejezte ki, hogy Lázár György rövid dániai látogatása alkalmával a két or­szág gazdasági és, politikai kap­csolatait érintő, gyümölcsöző tár­gyalásokra kerül majd sor, s azok fontos állomást jelentenek a két ország jó kapcsolatainak történe­tében. Andersen rámutatott ar­ra is, hogy Dániában érdeklődés­sel követik nyomön a Magyar Népköztársaság parlamentjének életét, Magyarország gazdasági tevékenységét. Utalt arra is, hogy Magyarország és Dánia között sok egyező, bár számos eltérő vé­lemény is van, ami természetes dolog: a párbeszéd alapja. •Lázár György köszönetét mon­dott a szívélyes fogadtatásért. A két ofszág kapcsolatairól szólva emlékeztetett arra, hogy Anker Jörgensen miniszterelnökkel há­rom évvel ezelőtt Budapesten már folytatott hasznos megbeszé­léseket a kétoldalú kapcsolatok­ról és nemzetközi kérdésekről — azokról, amelyekben egyetértet­tek, s azokról is, amelyekben a vélemények eltérőek voltak — de a múltbeli tapasztalatok azt su­gallják — folytatta —, hogy a véleményeltérések nem fogják ■ megrontani a két ország között fennálló jó kapcsolatokat. Ezután a Folketing elnöke és Lázár György kötetlen beszélge­tésit folytatott. Knud Börgé An­dersen érdeklődött a magyar gaz­daságirányítás módszerei felől, Rövid tájékoztatójában Lázár György megjegyezte; hogy Ma­gyarország minden jó tapasztala­tot bárhonnan szívesen fogad. Később a dán parlament* elnöke végigkalauzolta a Miniszterta­nács elnökét a patinás épületben, a dán politika nagyjainak galé­riáján, majd szívélyes búcsút vett vendégétől; Kedden délben Apker Jorgen­sen miniszterelnök ebédet adott Lázár György tiszteletére. A ko­ra délutáni órákiban a Christians­borg palota tölgytermében Lázár György és kísérete megkezdte hi­vatalos tárgyalásait a dán ven­déglátókkal. Dán részről a tár­gyalásokon részt vett Anker Jor­gensen, Pieter Wiese, a minisz­terelnöki hivatal ügyeinek állan­dó államtitkára, Henning Gott­lieb miniszterelnökségi állam­titkár, A. Undenrigsrad és Peter Dyvid külügyi államtitkárok, Henrik Holger Haxthausen, Dá­nia magyarországi nagykövete, valamint a külügyminisztérium gazdasági, illetve politikai kérdé­sekkel foglalkozó számos magas rangú munkatársa. (MTI) M m Sikál Hústermeléssel bővül a BKR Rét- és legelőgazdálkodással, hústermeléssel bővül a Bajai Kukoricatermesztési Rendszer — jelentették be kedden Baján az igazgatói tanács ülésén. Kutatók bevonásával kidolgozták a gyen­ge termőképességű rétek felújí­tásának módszerét, s már ez év őszén indul a program A le­gelőkön, a Kiskunhalasi Állami Gazdasággal társulva, szabadtar- tásos állattenyésztésbe kezdenek, és célkitűzésük hektáronként évente 151 kilogramm hústerme­lés. A kukoricatermelő ágazatok kiegészítésére sertéstenyésztő üzemek létrehozására ajánlja fel segítségét a BKR. A hazánk 11 megyéjében al­kalmazott bajai kukoricater­mesztési technológia már túllép­te az országhatárt is. 1977 óta sikerrel alkalmazzák a Szovjet­unióban, Bulgáriában és újabban Mexikóban. Az igazgatói tanács­ülésen úgy döntöttek, hogy to­vább növelik a rendszer export­ját. A gyors befejezés népgazdasági érdek ŰTTÖRÖGÁRDISTÁK AVATÁSA A fegyveres erők napja alkalmából tegnap Kecs­keméten, a Kossuth-szobornál megemlékezést tar­tottak a honvédség, a rendőrség, a munkásőrség, a KISZ városi bizottsága, a Hazafias Népfront me­gyei bizottsága, a lakosok és a város úttörőinek részvételével. (Méhest Éva felvétele) A nemzeti Himnusz, majd az Internacionálé el­hangzása , után került sor a kecskeméti Szalvai Mihály Úttörő Gárda százötven új tagjának foga­dalomtételére, akik a megyeszékhely hét általános iskolájából érkeztek az avatóünnepségre. Az idén a beruházások üteme általában mérséklődött. Ez alól kivételt csak azok a‘vállalati be­ruházások képeztek, amelyek gyors befejezése népgazdasági ér­deket is szolgál. Kecskeméten két jelentősebb ilyen jellegű üzemi fejlesztés áll befejezés előtt, az egyik a MEZŐGÉP Vállalatnál, a másik a Zománc- és Kádgyárban. •A kecskeméti MEZŐGÉP Vál­lalat műszaki igazgatóhelyettese, Hugyecz Pál, elmondta, hogy az 1979-ben elkezdett 230 millió fo­rintos beruházásra azért volt szükség, mert cégük 1977-hen a konzervipari zöldségfeldolgozó gépek gyártásának házai profilgaz­dája lett. Ennél azoniban többről van szó, ugyanis Magyarország a KGST-n belül a zöldborsó, a zöld­ibab, az uborka, s egyéb zöldség­félék feldolgozó gépeinek gyártá­sára szakosodott, sőt a fejlődő or­szágok piacain is ezeknek a be­rendezéseknek értékesítésére tö­rekszik. A kecskeméti MEZŐGÉP Vál­lalat teljesen új elvek szerint, új fejlesztési és piacpolitika alapján kezdett el foglalkozni a konzerv­ipari gépek gyártásával. A régi, elavult berendezések készítését abbahagyta és európai színvonal­nak megfelelő konstrukciókat fej­lesztett ki. Ennek eredménye, hogy 1978-ban 50 millió, az idén pedig már 230 millió forint értékű kon­zervipari gépet értékesítenek. Egy gépsort Spanyolországban is fel­szerelnek. A tervek szerint 1983— 85-ben évente 500—600 millió fo­rint értékű konzervgyári beren­dezést gyártanak. Ezt szolgálja a vállalat nagyarányú fejlesztése. Mint ismeretes a Miniszterta­nács felülvizsgálta a 200 millió fe­letti vállalati beruházásokat, s azok mielőbbi befejezését szor- ’ galmazta. A kecskeméti MEZŐ­GÉP ezt 1981. december 31-re vállalta. Már meg is kezdődött a létesítmények műszaki átvétele, s az utolsó negyedéviben próbaüze­meltetésük is ’megtörténik. A kecskeméti gyár új 6000 négy­zetméteres nagycsarnokában je­lenleg a gépalapok készítése és a gépek szerelése folyik. Az egész ipari telep energiaellátásának korszerűsítését szolgálja az új központi transzfoTimátorház és gázkazánház 'beruházási összeg­ből egyébként 150 millió forintot fordítanak korszerű gépek beszer­zésére. Ezek közül kiemelkedik az a 6 darab NC és CNC vezérlésű forgácsológép, amely rendkívüli pontosságú alkatrészek gyártását .teszi lehetővé. • A Zománc- és Kádgyár új üzemrészei fölött pernyeleválasz­tó berendezéssel felszerelt kémé­nyek magasodnak. • A MEZŐGÉP beruházása ke­retében épült egy 1000 négyzet- méteres üzemcsarnok is. Ennek a beruházásnak a kere­tében már be is fejeződött a ME­ZŐGÉP tiszakécskei gyárában an­nak az 1500 négyzetméteres üze­mi csarnoknak az építése, amely­ben a modern forgácsológépe­ken kívül korszerű festőüzemet rendeztek be. A Kecskeméti Zománc- és Kád­gyárban Rendetzky János főmér­nök tájékoztatott a beruházás hely­zetéről. Elmondta, hogy az 1978- ban megkezdett 420 millió forin­tos üzemfejlesztés a befejezéséhez közeledik, s október végén már a melegüzemi próbákat is elkez­dik Az új formázó gépsor lehető­vé teszi, hogy a piac igényeinek megfelelően bővíthessék a fürdő­kádak választékát. Turbucz Gyula, az olvasztómű létesítményfelelőse arról adha­tott számot, hogy jelenleg már a műszaki átadás utáni hiánypótlá­sokat végzi a Kohó- és Gyárépí­tő Vállalat. A BUDAV1LL szak­emberei az elektromos szerelés befejezésén fáradoznak. A gép­(Straszer András képei) sort két 900 milliméter átmérőjű kúpolókemence szolgálja ki. Ezek nagyabb teljesítményűek mint a régi olvasztómű. Ezért pernyele­választó berendezéseket szerelnek fel a kéményekre, nehogy szeny- nyezzék a környezetet. A formázócsarnok létesítmény- felelőse Bajtai Gergely sajnos már nem tudott olyan kedvezően, nyilatkozni, mint társa. A gépsor szerelését szeptember 30-ra kelle­ne befejezni, de a Gép- és Felvonó- szerelő Vállalat és a BUDAVILL dolgozói nem tudják tartani ezt a határidőt. Ennek fő oka, hogy mindkét cég munkaerőhiánnyal küzd. Ezért a Zománc- és Kád­gyár azokat a szakmunkásait —, akik majd a karbantartásban részt vesznék — ide csoportosította át, hogy segítsék a szerelés mielőbbi .befejezését. Annak érdekében, hogy a melegüzemi próbák no­vember elején elkezdődhessenek, szombaton és vasárnap is dol­goznak a gépek szerelésén. * N. O. Ipari beruházások a mésveszékhelveii

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents