Petőfi Népe, 1981. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-03 / 206. szám

1981. szeptember 3. • PETŐFI NÉPE • 5 Mit vár az új Jtanévtől? Pedagógiánk sokarcúsága Olvasóink bizonyára velünk együtt gyakran találkoznak a lapokban, folyóiratokban és egyéb szakmai kiadványokban olyan cikkekkel, írásokkal, melyek egyértelműen azt sugall­ják, hogy mai pedagógiánk keresi a megújulás útjait. Erre vall többek között, hogy sokféle kísérletről szerezhet tudo­mást az érdeklődő,^szinte naponta. Érthető hát, ha minden új tanévkezdéskor felcsillan a szemük azoknak, akik felelős­séget éreznek az eljövendő nemzedékek sorsának alakulásá­ért, nevelésükért. Most a mi összeállításunkban azt vizsgál­juk, hogy az egyes oktatási vezetők milyennek látják az el­következő tanévet, és mi mindent várnak attól. Tárgyi gyarapodás GYENES TIBORNÉ, a több mint félezer kecskeméti diákot befogadó Hoffmann János utcai általános iskola igazgatója. Az idei tanév várható eredményeiről, és az új lehetőségekről érdek­lődtünk tőle: — Előbb téglán a tárgyi. félsze- reltségi gyarapodásunkról szól­nék. Sikerült végre - elérnünk, hogy iskolánk fűtésének moder­nizálása után sor került á világí­tás korszerűsítésére. Szeptem­bertől már a legszigorúbb köve­telményeknek is megfelel majd a tantermek világítása; mindenütt négyszáz luxos fényerőnél ta­nulnak diákjaink. Köszönhetjük ezt a megyéi és a városi tanács támogatásának,, valamint Szente­si Sándor villanyszerelő kisipa­rosnak, aki társadalmi munká­ban vállalta a teljes szerelést. A következő lépés előrelátható­an iskoláink külső homlokzatának felújítása lesz, még az idei tan­év végén. A tartalmi, pedagógiai mun­kában több új1-dologról is'lbbsiaá- molha 1 unkv Szeptembertől ■ a> -hár- triadik osztályokban megkezdjük h német nyelv oktatását, tagozati szinten. Ezzel újabb lehetőséget adunk egy, idegen nyelv kisdiák- korban való megismerésére. Az ötödik osztályokban az idén elő­ször próbálkozunk az orosz nyel­vi csoportbontással. Reméljük ez majd hatékofiyább. eredménye­sebb tudást eredményez. Emlí­tésre -méltó még, hogy ebben a tanévben zárul az 1978-ban in­dult új alsó tagozatos tanterv végrehajtása. Az akkori elsősök most negyedik osztályosok lesz­nek, és így az idén már. felmér­hetjük miként váltak be náluk az új tanterv nevelési-oktatási cél* kitűzései. — Hadd szóljak egy kísérleti jellegű próbálkozásunkról is. Is­kolánkban szeptember elsejétől bevezetjük az ötnapos tanítási he­tet. Ez persze többletmunkát je­lent majd pedagógusainknak, hi­szen a tanítást még iintenzivebbé kell tenni, az iskolai tevékenysé­geket az eddiginél erőteljesebben kell koordinálni. Az ötnapos ta- nftástól-' 'remél jük''möjtí,||aZt;' ,7is, -hdg^ a 'gyérekek acsaíádók' fér- méázetes hétvégi programjába az eddiginél jobbal} bekapcsolód­hatnak. Hasonlóképpen a közmű­velődési intézmények gyermek- programjaiba. — Végül hadd említsem meg, hogy Kecskeméten mi iskolázzuk be a legtöbb elsőst. Kettő helyett most három első osztályt indí­tunk. Egy csoportot a régi hi­vatalsegéd! lakásban helyezünk el, melyet most nyáron alakítot­tak áit osztályteremmé. Hogy mit szeretnénk még elérni? Azt pél­dául, hogy minden diákunk meg­kapja a tanulmányai folytatásá­hoz szükséges tankönyveket. A negyedik, ötödik és hatodik osz­tályos tankönyvállomány ugyan­is jelenleg még rendkívül hiá­nyos. Kényszermegoldásokra is szükség van Beszélgetés ,az új iskolai évről Krajcsovicz Mihály osztályvezetővel Ha lehet, akkor az idei tanévet megelőzően még több szó esett az oktatásügyről, mint máskor. Nem csoda, hiszen annak az ötéves tervidő­szaknak az első teljes iskolai esztendeje vette kezdetét, amikor tetőződik a gyermekek létszám­beli felfutása: 1985-re hatezerrel több általános is­kolai tanuló lesz Bács-Kiskunbah. mint amennyi tavaly volt. Miközben nagyon konkrét elhelyezési nehézségek támadtak, képzési rendszerünk nem nyu­godhat bele semmiféle színvonalcsökkenésbe. Ezzel egyidejűleg föl kell készülni az''ötnapos munkahét iskolai következményeinek megoldására. Folytatódik az új tantervek bevezetése is, a pedagógusok és ta­nulók változó követelményekkel«. találják magukat szemben. A gimnáziumban pedig' kézzelfogható' va­lósággá vált a fakultáció. Megjelentek a kötelezően és szabadon választható tárgyak. Amiről eddig vi­táztak az elméleti és gyakorlati 'szakemberek, most a mindennapjaink része lett. Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Krajcsovicz Mihállyal, a megyei tanács művelődési osztályának 9 Az ÜjkoUégiumba költözött (Mchesi Éva (elvétele) át a kecskeméti Kodály-iskola. vezetőjével. — • Mennyi gyerek oktatásáról és neveléséről kell gondoskodni szeptembertől? — Az elmúlt tanévben 62 ezren jártak Bács-Kiskun megye álta­lános iskoláiba, az idén két és fej 1 ezerrel többen kezdtek. Eb­ből az első osztályosok létszáma mintegy hétszázzal haladja meg a tavalyit. — Van elég tanterem? — A várható létszámbeli fel­futás a helyzet javítására sar­kallta a tanácsokat. Az elmúlt tanév második felében megyénk­ben 66 általános iskolai tanter­met, 13 napközis termet és 2 tornatermet adtak át. Számotte­vően javult a helyzet Baján, Kis­kőrösön és Kiskunfélegyházán, c-hol az elmúlt félévben 16—16, illetve 12 tantermes új létesít­ményeket vettek birtokba. Szebb és jobb körülmények között, a tervezett zenei központ része­ként az egykori Űjkollégium épü­letében láthat munkához a Ko­dály Zoltán Ének-Zenei Általá­nos Iskola, Gimnázium és Zene- m űvészeti Szakközép iskola.; Kecs­keméten. Kiskunma jsón nyolc, ] Szánkon négy tanteremmel, va­lamint két műhely- és egy könyv­tárhelyiséggel bővült az iskola a szeptemberi indulásra. Bócsán tornatermet avattak nemrég. Ba­ján pedig átadják az új épü­lethez tartozó torna- és műhely- termet. — Tanév közben? — Sajnos, nem sikerült min­denütt az első csengöszóra befe­jezni a .munkákat. A legtöbb he­lyen mégis zavartalanul kezdőd­het a tanítás. A tanácsok igény­be vették az eredetileg nem ok­tatási célra készült helyiségeket is. Kalocsán a FÉKON volt üze­mi épületében tanítanak. Kecs­keméten a Jalta-borozó fölött, illetve volt szolgálati lakásokban-rendezkedtek be az oktatásra­nevelésre, de a diákotthoni ta­nulószobák, ebédlők, úttörőszo­bák, könyvtárak is szolgálnak ok­tatási célokat. Arra törekedtünk tehát, hogy ne romoljon a tante- rerhhelyzet. A városok zömében ék a nagyközségekben, falvakban ezt sikerült elérni- A megyeszék­hely több-pontján viszont rend­kívüli a zsúfoltság. Szükségmeg­oldásokra volt és lesz szükség amellett, hogy a Zója utcai isko­lában is megkezdődhet a tanítás. — Aligha enyhíti a gondokat az. ötnapos munkahétre való át­állás, hiszen ugyanott, rövidített ciklusokban kell megtanítani ugyanazt az anyagot. — Addig még további fejlesz­tésekkel számolunk, és gyakorla­ti tapasztalatokat *is gyűjtünk az Kitti, szeptemberére tervezett ál­talános bevezetés előtt. A mos- tarti' tanév a kipróbálás éve is. Az önként jelentkezett iskolák különböző városi és falusi tele­püléstípusokat képviselnek a me­gye különböző részein. Az óvo­dák közül a^aad£££^ Bajáo,„i , KiKsnih a 'Hu nyádi utdMweW^pPISwStt a' kísér* létre. Az általános iskolák kép­viseletében a bajái Dózsa György, a nemesnádudvari, a kalocsai III- as számú, a -, tassi, á kecske­méti Hoffmann János utcai, a la- josmlzsei, a soltvadkerti Kossuth Lajos, a szanki és a kiskunfél­egyházi Darvas tgrf intézmények jegyzik a tanulságokat. Kiskő­rösön és Kiskunhalason kisegítő iskolák, Soltvadkerten és Lajos- mizgén hétközi diákotthonok, KiSjtunmajsán és Baján gimná­ziumok, Kiskunfélegyházán és Kiskunhalason mezőgazdasági és gépészeti szakközépiskolák csat­lakoznak a .sorhoz a kecskeméti 6(i7-es, a kunszentmiklósi 620-as, és a kiskőrösi 621-es ipari szak­munkásképző intézetekkel együtt. Itt hamarább kezdődött, és a venni: a nagy mennyiségű új do­kumentumok megjelentetése problémákkal jár, főleg nyom­dai okok miatt. — Jókora viták előzték meg a gimnáziumi fakultáció meghono­sítását is. — Ma sem ültek el teljesen. Részben hozzátartoztak a fölké­szüléshez, s ez igen alapos volt. Az országos kísérletekben részt vett a kecskeméti Katona József Gimnázium is, s az oktatásszer­vezési és egyéb tapasztalatokat megosztotta a társintézmények­kel. Az első évfolyam szintreho- zésa, majd a pályaválasztási orientációs szakaszt követően el­érkeztek a harmadikos gimnazis­ták ahhoz a ponthoz, amikor dönteniük kellett: mely tárgya­kat tanulják megkülönböztetett figyelemmel. A különböző variá­ciós lehetőségeket, órarendi be­osztásokat jó előre kidolgozták mindenütt. — Milyen anyagi és személyi feltételekről kellett gondoskodni? — A 15 gimnázium tizenhat újabb tanári állást kapott, hogy eleget, tehessenek a csoportbon- 'láSékkáf kápcSolatos és egyéb igényeknek. Megvan a túlórák bérfedezete is. Gondot inkább az okoz, hogy üresen maradt több meghirdetett állás. Elsősor­ban az idegen nyelvi szakokra nem akadt jelentkező. Kiskun- majsán például a szolgálati lakás sem bizonyult elég meggyőzőnek. Ha nem is problémáktól mente­sen, de ígéretesen indult meg te­hát a fakultációs oktatás. A kö­telezően választható elméleti tár­gyak nagyobb óraszáma megala­pozottabb felsőfokú továbbtanu­lást tesz lehetővé, illetve a köz­vetlen elhelyezkedést könnyíti meg az idegenvezetés, nevelési alapismeretek, telexkezelés, gép­járművezetés, kémiai anyagvizs­gálat, gépészeti, műszaki rajz és a gépírás tudnivalóinak átadása- elsajátítása.. Kapcsolat a munkahelyekkel A gondokat sem tagadva bizakodó, derülátó Weither Vil­mos, a kecskeméti 607, számú Ipari Szakmunkásképző Inté­zet igazgatója, amikor az 1981, 82-es új tanévvel kapcsolatos elgondolásairól faggatjuk őt. Az iskola modern épülete —az ugyancsak korszerű szomszédos kollégiummal együtt — nagyjából másfél évtizede szolgálja a szakemberképzést. Száznál jóval több nevelő tanít, oktat itt jelenleg, csaknem ezerháromszáz jövőbeli szakmunkást, mindent figyelembe véve összesen harmincnégy szakmában. Az önálló tanmű­hely is segíti, gazdagítja a tervszerű tevékenységüket. — Mit vár az új tanévtől? Er­re a kérdésünkre elsőnek ezt vá­laszolja Weither Vilmos igazgató: — Legelső vágyam, hogy a gya­korlatban tökéletesen beváljon majd a most bevezetett, kísérleti jellegű, öitnapos tanítási hét; Ez szerintem szerencsés esetben ma­gával hozná majd a többi kíván­ság -teljesülését is. Mivel az or­szágos szintű elképzelések szerint jövőre ez a gyakorlat általános lesz, ezért különösen fontos, hogy minden szempontból sikerüljön a kísérlet. A minisztérium naponta figyelemmel kíséri ilyen szem­pontból a mumkánkát; azt akar­juk, .hogy,, az előzetes elgondoláf sok ne szenvedjenek \ csbrbát. Mindenesetre úgy érzem, hogy intézményünk dolgozói számára fontos, jelentős kezdeményezés­ről van szó. — Kinek jó ez elsősorban? Ki­nek a javát szolgálja majd az öt­napos tanítási hét? \ — Szerintem .mindenkinek egy­formán a javát szolgálja. Tudjuk, hogy sok gonddal, problémával jár májd; ám elöbb-utóbb beérik az új tanítási gyakorlat. Elsődle­ges szempont a család, .érdeke; éppen ezért fogadhatjuk egyértel­mű örömmel azt a tényt, hogy a szülök pozitívan reagáltak. A je­lek 'szerint tetszik nekik az új időbeosztás. Érthető, hiszen a kol­légisták például így hetente ott­hon lehetnek a szüleiknél. — Hogyan érinti ez a nevelő­ket? — A legfontosabb, hogy anya­gilag nem járhatnak rosszul. S az is, hogy a szabad idejük több lesz. Természetesen ,más napoxon olykor nehezebb lesz a munká­juk ; annál is inkább,' mivel az órákon kívül — kulturális, sport- stb. — -rendezvényeket olyankor kell lebonyolítaniuk, — Előfordulhat ugyanakkor, hogy a pedagógusoknak szombati napokon, a hétvégeken is kell dolgozniuk? — Igen, ha nem is gyakran. De ezt mindenkor anyagilag is el kell ismernünk. — A fentieken kívül vár-e még valatp.it az 1981 82-es iskolai tan­évtől? — Tavaly életbe lépett a szak- elijiéleti és gyakorlati oktatás új tantervé. Így immár a második tanévet kezdjük ennek alapján. Ez többek között azt jelenti, hogy tanulóinknak mintegy a kéthar­I ti II t i niada ennek szellemében készül az életre. Éppen ezért van rend­kívüli jelentősége annak, hogy intézetünk gyümölcsöző kap­csolatokat építsen ki a vállala­tokkal. Az új tanműhelyek — a Dózsa Tsz-ben. a Cipőgyárban és az AFIT-nál például — ezeket a törekvéseinket támasztják" alá. Nagyszerű dolognak tartom, hogy a vállalatok vezetőinek többsége érzi az ezzel kapcsolatos felelős­séget, a ráháruló feladat súlyát. — Az új tanévben lesz-e ele­gendő tanterem az oktatáshoz? — Az ötnapos tanítási hétre való áttérés többek között ná­lunk azt a változást" is jelentette, hogy az eddiginél több tanterem­re lesz szükségünk. Szerencsére különféle megoldásokkal sike­rült áthidalni az ilyesfajta nehéz­ségeket. \ Nyolc új tanterem « Terbe Sándor, a kiskunmajsai általános iskola igazgatója Sok jót vár az új tanévtől. Bizakodása jogos. Ottjártunkkor az*" intézmény új épületszárnyáhak a műszaki átadásával foglalatoskodtak. Ezt követőén ültünk le az ezerhétszáz ta­nulót és nyolcvannyolc pedagógust foglalkoztató iskola igaz­gatójával, rövid beszélgetésre. Azzal kezdte, hogy a múlt tanév nagyon nehéz volt gjre- rekeknek és pedagógusoknak egyaránt. A növekvő tanuló­létszám teljesei? kinőtte a régi iskolaépületet. Tanítottak már mindenütt; még a tűzoltószertárban is. A tanulócsopor­tok állandóan ingáztak egyik helyről a másikra, s ez nagy­ban hátráltatta az oktató-nevelő munkát, a pedagógusok ki­merültek, fellazult az iskolai fegyelem. Most, a tanév kezdetére elké­szült nyolc tantermes iskolaé­pület, s részleges felújítási mun­kákat végeztek a régi épületben is. -s ezzel alapvetően .megváltoz­tak a körülmények. Az új épü­letét a legkorszerűbben rendez­ték be bútorokkal és oktatástech­nikai eszközökkel. Audiovizuális asztalok és ésszerűen csoportosí­tott szaktantermek segítik az ok­tatást A korszerű világítással felszerelt, központi fűtéses épületben, zsibongókban tölthe­tik* el a gyerekek az óraközi szü­neteket. Az iskola udvara Sári és pormentes. Csaknem teljesen megszűnt a vándorlás: a huszon­két felső tagozatos tanulócsoport közül már csak egy .maradt a tűz- oltoszertár épületében. A megváltozott körülmények­ről a pedagógiai munka egészé­nek a javulását várja Terbe Sán­dor. Hiszen az esztétikus környe­zet,' mondja, eleve nevel, s kihat a pedagógusok és a tanulók köz­érzetére. A rendelkezésre ' álló korszerű szemléltető eszközök jó kihasználása, amelyre most már lehetőség nyílik, nyilván emeli áz oktatás színvonalát. Az is -lénye­ges, hogy az iskolában már nincs képesítés nélküli nevelő, s így tovább növelhetők a szakrendsze­rű oktatás -eredményei. Tovább korszerűsítik az ide­gennyelvi oktatást. Egy nyolca­dik osztályos tanulócsoportot ket­téválasztották az orosz -nyelv elsajátításának eredményesebbé tétele érdekében. Kisebb csopor­tokban többet foglalkozhat a nyelvtanár egy-egy tanulóval. Egyébként ezt is az iskolabővítés tette lehetővé. Az alsó tagozat egy harmadik osztályában most indí­tották be az orosz nyelv kísérle­ti oktatását. Egyébként két tantermet a régi épületben is felújítottak, kor­szerűsítettek. További változás, hogy a bővítéssel a kisegítő isko­la százhúsz .tanulója is jobb kö­rülmények közé került. Qk eddig állandóan délutánosok voltak. Nem találtak más megoldást. Most önálló épületet kaptak, _s váltakozva, delelütl-délutün jár­nák iskolába. A nagyközség általános iskolá­jának a bővítése és a régi épü­let részleges felújítása csaknem tízmillió forintba került. A nagy­községi tanács hatmillió, a me­gyei tanács pedig négymillió fo­rintot adott e célra. Mint általában minden okta­tásügyi -beruházás, bizonyára ez is jó befektetésnek bizonyul, amit az oktatási eredményeken lehet majd elsősorban lemérni, talán már az új tanévben. Az igazgató pedagógus kollégáival együtt bi­zakodó. Terbe Sándor befejezé­sül így fogalmazott". „Intézményi szinten, összességében már e tan­évben jobb eredményeket várok". Az oldalt írták: Halász Ferenc, Posváncz Etelka. Rapi Miklós és Varga Mi­hály. legtöbb helyen egy héttel tovább tart majd a tanév. — Hogyan sikerült fölkészülni az új tantervek bevezetésére? — Ezek főleg a negyedik osz­tályokat (matematika, ének-zene, környezetismeret, technika), va­lamint a hatodik és hetedikese­ket érintik a magyar nyelv, tör­ténelem, illetve rajz, testneve­lés és osztályfőnöki órákon. Az új dokumentumok az iskolák szocialista nevelő jellegét erősí­tik. Kétségtelen, hogy jelentős többletmunkát is adnak a peda­gógusoknak. Emiatt némelyek az egész korszerűsítés ellen terem­tenek hangulatot. De egyre ke­vesebben maradnak*: a nevelők többsége elismferi a korszerűsítés szükségességét, és az eredménye­ket. A továbbképzéseken az új­donságok beavatottjaivá válnak, s immár bizonyos tapasztalatok is segítik áz átállást. A régi mód­szereket újabbakkal, a mai kö­vetelményeknek megfelelőbbek­kel kell felfrissíteni. A csere nem minden esetben könnyű, mégis elkerülhetetlen. A pedagógusok érezhetően nagyobb gondot fordí­tanak ülök. önállóságra ne­velésére. készségeik, megismerő tevékenységük5- fejlesztésére. — Minden segítséget megkap­nak ehhez? — Évek óta jogos az a kriti­ka, amely a taneszközök lassú megjelenését éri. A tankönyv- ellátás naponta változott az utób­bi héten, néhány kiadvány érke­zése csak ezután várható. Azt már korábban tudtuk, hogy a negyeSik osztályos matematika tankönyvet és munkalapgyüjte- ményt nélkülözni kell. A neve­lőknek a Tanító című folyóirat ad segítséget ahhoz, hogy telje­síthessék az előírásokat. Teljes joggal igénylik a pedagógusok,, hogy időben kapják kézhez azo­kat az eszközöket, amelyeket ala­posan meg is kell ismerni, mi­előtt tanítanak velük és belőlük. De úgy látszik, tudomásul kell

Next

/
Thumbnails
Contents