Petőfi Népe, 1981. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-27 / 227. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MEGKEZDŐDÖTT A KUKORICA BETAKARÍTÁSA ÉS A BÚZA VETES AZ MSZMP BACS-KISKUN MBGTEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVI. évf. 221. szám Ára: 1,40 Ft 1981. szeptember 27. vasárnap Lázár György fogadta T. Ragcsaát Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke szombaton hivatalá­ban fogadta Tümenibajarin Rag­csaát, a Mongol Népköztársaság minisztertanácsának első elnökihe­lyettesét, aki a magyar—mongol gazdasági és műszakddudamányos együttműködési kormányközi bi­zottság XV. ülésszaka alkalmából tartózkodik hazánkban. Az Országháziban jegyzőkönyv aláírásával fejeződött be a magyar —mongol gazdasági és műszaki­tudományos együttműködési kor­mányközi bizottság XV. üléssza­ka. Az okmányt magyar részről Borbándi János miniszterelnök" helyettes, mongol részről pedig Tümenibajarin Ragcsaa, a magyar, illetve a mongol tárgyaló küldött­ség vezetői látták el kézjegyükkel. (MTI) Kedvez az időjárás az őszi munkák Az elmúlt hét időjárását a nyárias meleg jellemezte. A napfényes órák száma több mint 30 százalékkal haladta meg az 50 éves átlagot. A napi hőmérséklet lényegesen ma­gasabb volt a fél évszázados átlagnál. A hét végére mérséklődött a meleg, borúsabbá vált az idő, csapadék is hullott, összefoglalva: az időjárás kedvezett az őszi betakarítási, ta- lajelőkészítési és vetési munkáknak. A sok napfény a kertészeti kultúrákban jelentős minőségi javulást eredményezett. A főbb növényekről szólva: megkezdték a korai érésű kukori­ca betakarítását, mintegy 18 ezer hektárról biztonságba helyezték a termést. A cukorrépa szedése a gyárakkal kötött szerződéseknek megfelelő ütemben halad. A te­rület 30 százalékáról takarították be a termést. A napraforgó sze­dése a terület 60 százalékán feje­ződött be. Több gazdaságban már végeztek a munkával. A termés­átlagok kielégítőek, sőt, egyes üzemekben magasabbak az elő­ző évinél. A csátaljai Üj Tavasz 90 hektáron 2 ezer 900 kilogramm, a bácsbokodi Aranykalász 315 hektáron 2 ezer 800 kilogramm, • A Bácsal. mást Állami Gazdaság több mint 2400 hek­tár tengeri ter­mését tizenhá­rom Claas Do. minátorrai ta­karítják be. a mélykúti Alkotmány több mint 400 hektáron 2 ezer 900 kilo­gramm átlagot ért el hektáron­ként. A silókukorica betakarítása csaknem befejeződött, a szója 40, a burgonya 60 százaléknál tart. Talán még annyit a zöldségfé­lékről szólva, hogy a paradicsom­nak csupán 10 százaléka van még a töveken, az étkezési papriká­nak 40 százaléka,' a pritaminpap­rikának 70 százaléka. A fűszer- paprika szedése az utóbbi na­pokban nagyobb területen indult meg. Fontos feladat á mezőgazdasá­gi üzemekben a talaj-előkészítés és a vetés. A betakarítással pár­huzamosan ennek üteme is meg­gyorsult. Csaknem 70 százalékon befejeződött az őszi vetés talaj­előkészítése, a tavaszi növények magágyát mintegy 40 százalék­ban készítették elő. Szórványo­san megkezdték az őszi búza ve­téséi is. Egyelőre még csak 3 ezer hektáron került földbe a mag. Az őszi árpának 50, a rozs­nak 70 százalékát vetették el. Változatlanul gond a szállítás. A ZÖLDÉRT jelenleg 1700 tonna csomagolt, exportra szánt almá­val nem tud mit kezdeni a va­gonhiány miatt. K. S. MEGYEI VEZETŐSÉGVÁLASZTÓ KÜLDÖTTÉRTEKEZLET ÜJ KELMÉK, NŐI RUHÁK, SPORTÖLTÖZÉKEK A Habselyem-gyárak teljesítik hazai és külföldi megrendeléseiket A kisipar hasznosan egészíti ki a szocialista szektort 1981 a választások éve a magániparosokat tömö­rítő Kisiparosok Országos Szervezetének életében. Tegnap Kecskeméten a Megyei Művelődési Köz­pontban megyei küldöttértekezletüket tartották meg Bács-Kiskun kisiparosai. Az utóbbi fél évtized munkájának, a feltételek kedvező változásának ér­tékelése és a jövőbeni feladatok meghatározása so­rán kitűnt: a lakossági szolgáltatásoknak több mint Ötven százalékát elvégző iparosság a párt szövetsé­gi és gazdaságpolitikájának ismeretében biztonság- érzettel, elégedetten és eredményesen dolgozik a megyében az országos és a helyi célok eléréséért. • Rehák László kiegészíti a me­gyei választ­mány írásos beszámolóját. • Százöt küldött képviselte Bács-Kiskun hatezernél több kisiparosát. A Habselyem Kötöttárugyár kecskeméti és kiskunfélegy­házi gyárának, valamint a hozzájuk tartozó vidéki telepek dolgozóinak szorgalmas, jó minőségű munkája hírnevet szer. zett már mind bel-, mind külföldön a több mint ezer ta­gú kollektívának. A két gyárban arról érdeklődtünk, milyen eredményeket értek el eddig és mit kell még megvalósíta- niok az év hátralévő hónapjaiban. A megyei küldöttértekezleten jelen volt Neményi Endre, a KIÓSZ általános elnökhelyettese, Vágó Iván, a megyei tanács ipari osztályának vezetője, dr. Dobos László, a Hazafias Népfront me­gyei elnöke, valamint Cseri Jó- zsefné, a megyei pártbizottság po­litikai munkatársa. A KIOSZ me­gyei választmányának beszámoló­ját az elmúlt időszak munkájáról, eredményedről, gondjairól és a to­vábbi feladatokról előzetesen írás­ban megkapták a küldöttek. A jelentést szóbelileg Rehák László, a KIOSZ megyei titkára egészí­tette ki. — Az MSZMP megyei végre­hajtó bizottsága 1979 áprilisában tette mérlegre a kisipar eredmé­nyeit — mondotta többek közt. — A testület azt állapította meg, hogy az a célkitűzéseknek meg­felelően fejlődik, hasznosan egé­szíti ki a szocialista szolgáltató szervezetek munkáját. Feladatul állította elénk a szolgáltatások színvonalának emelését, a kisipa­ri tevékenység intenzív fejleszté­sét, s az állami és a szövetkezeti szektorral való együttműködést. A megyei tanács végrehajtó 'bi­zottsága tavaly szintén elismerő­en értékelte a kisiparosság mun­káját. öt esztendő alatt — az ebben az irányban tervszerűen megtett lépések és a kedvező működési feltételek hatására — mintegy 1300-zal nőtt a megyében a kis­iparosok létszáma. Különösen az építőiparosok száma gyarapodott. Viszont a személyi szolgáltatást .végzők kevesebből lettek, az igé­nyek ellenére. Jelenleg az iparo­soknak több mint egyiharmada ' dolgozik a városokban, a többiek a községekben. A beszámoló szerint a magán- kisipar évi bruttó termelési érté­ke eléri a megyében az 1 milliárd forintot, aminek négyötöd része a szolgáltatásokból, egyötöd ré­sze pedig termékelőállításból származik. Egyes szolgáltatási ágakban különösen jelentős a kis­ipar jelenléte. Az építőipari kar­bantartásnak például több mint 80 százalékát vállalja az iparos­ság Bács-Kiskunban. Az áruter­melők a választék bővítését, oly­kor import cikkek hazaival való helyettesítését segítik elő. A munkavégzés körülményeire jellemző, hogy a műhelyeknek csak 55 százaléka minősíthető korszerűnek, és sok időt vesz igénybe az anyagok, alkatrészek utáni futkosás, bár a KIOSZ szá­mos kereskedelmi egységgel tart fenn kapcsolatot a könnyebb be­szerzés érdekében. A megyei titkár — s az írásos beszámoló is — utalt rá, hogy (Méhesi Éva felvételei) erősödik a szocialista szektorral való együttműködésük, ami a kis­ipari termelés szervezettebbé, in­tenzívebbé tételét segíti elő, s ezzel együtt a lakossági igények színvonalasabb és gyorsabb ki­elégítését is. Ezzel a kezdemé­nyezéssel országosan figyelmet keltettek Bács-Kiskun iparosai. A Kecskeméti Épületkarbantartó és Szolgáltatóipari Szövetkezettel a lakás karbantartásban már 3 esz­tendeje együttműködnek a me­gyeszékhelyen, kölcsönösen elő­nyös keretek között. Üjabban a BÁCSÉBSZER Vállalat alvállal­kozóiként műemlék jellegű épüle­teket tataroznak Kecskeméten. Halason és Baján szintén kiala­kulóban van ilyen hasznos kap­csolat az ottani vállalatokkal. Az elmúlt időszak eredménye volt, hogy a kisiparosok több ki­emelt fontosságú i nagyberuházás kivitelezésébe is bekapcsolódtak, elősegítve ezzel a határidőre tör­ténő átadásukat. Ott voltak az új megyei kórház, a bajai húskom­binát és más létesítmények építé­sénél. iElőrelépést jelent — s a taná­csokká! kialakított jó kapcsolat­nak köszönhető —, hogy az új vá- ' rosnegyedekiben 21 műhelyt nyi­tottak garázsokban. Üjabban mű­helysorok építését kezdték meg egyes településeken, szintén taná­csi támogatással. Az értékelésben elhangzott, hogy az utóbbi öt évben 248 pa­nasz érkezett a lakosságtól a KIOSZ-hoz az iparosok munkájá­ra. Ezeket a panaszokat, ha jogosak voltak, szigorúan a lakosság ol­dalán, annak érdékeit képviselve vizsgálták ki a szakmai bizottsá­gok. A megyei választmány beszámo­lója áttekintette a szakmai és a politikai továbbképzés, a szerve­zeti demokrácia és az adóztatás területét, ami egyértelműen ked­vező a kisiparosok részére. Rehák László beszélt arról is, hogy az iparosság egyre aktívabban kap­csolódik be a közéletbe. Százti­zenegyen tanácstagok, a HNF bi­zottságaiban pedig kétszázan dol­goznak. Önkéntes rendőrök és munkásőrck is jelentős számban kerülnék ki soraikból. Részt vesz­nek minden jelentős társadalmi megmozdulásban. Az évente vál­lalt társadalmi munkájuk értéke több millió forint. A megyei küldöttértekezlet megkülönböztetett fontosságot tu­lajdonított a jövő feladatai közül az anyagellátás javításáért teen- ‘ dó szervezeti erőfeszítéseknek, a munkafeltételek korszerűsítésé­nek, az új szolgáltatási formák, például a gyorsjavítás meghono­sításának, és a szabad kapacitások jobb kihasználásának. Javaslat hangzott él arra nézve, hogy a hatáságok határozottabban lépje­nek föl a jogtalan iparűzőkkel szemben. A kisiparosok szombati összejö­vetelén a 105 megyei küldött meg­választotta az új választmány 27 rendes és 9 póttagját, továbbá a KIOSZ idén sorrakerülő VIII. or­szágos küldöttértekezletére a 18 tagú delegációt. Ezt követően a választmány új megyei vezetősé­get választott, ez a testület pedig döntött a tisztségviselőkről. A KIOSZ megyei titkára ismét Re­hák László, titkárhelyettese Da­rabos Bálint lett. A vezetőség új elnökévé Tömör János kőfaragó kisiparost tették meg. A. T. S. A kecskeméti 3. számú gyár­ban Kubalek Ferencné igazgató­nőtől kaptunk tájékoztatót. — Napjaink legfontosabb és legörvendetesebb eseménye, hogy az őszi BNV nagydíját kapta a vállalatunk központi gyárában készült NOVA-LUER nevű kel­me, amelyből mi is dolgozunk — mondta az igazgatónő. — Külön örülünk annak, hogy az új kel­méből bemutatott mintegy kilenc­féle termék — pizsama, hálóing stb. — a kerekegyházi telepün­kön készült. Nem is csoda, ha a múlt vasárnap a kerekegyháziak külön autóbusszal utaztak fel a vásárra, hogy ott is láthassák munkáikat. Ebből a. kelméből különben a múlt év utolsó negyedében kezd­tünk dolgozni, angol megrende­lésre 58 ezer női hálóinget és köntöst készítettünk. A szigetor­szági cég elégedettségét bizonyít­ja, hogy az év végéig 83 ezer da­rabos megrendelést kell teljesíte­nünk. Kuvait, Libia és Jordánia részére készítettünk, illetve ké­szítünk az év végéig a program szerinti megosztásban 38 ezer női hálóinget. Megfelelő ütemben teljesítjük a szovjet megrendeléseket is. Az év végéig 1 millió 37 ezer gyer­mekruhát és női blúzt készítünk, 3,3 millió rubel értékben. Az idei esztendő, illetve a har­madik negyedév újdonsága az, hogy megkezdtük a tavalyi ■ BNV-n nagydíjat kapott SOFTY nevű nyúlszőr kelméből hálóin­gek, ágykabátok és egyéb termé­kek gyártását a belföldi igények kielégítésére. December végéig összesen 80 ezer darabot adunk át a kereskedelemnek. Jól felszerelt tanműhelyünkben 35 első- és 26 másodéves fiatal ismerkedik a szakma tudnivalói­val. A felnőttek körében is nö­vekszik a tanulási kedv, ezt bi­zonyítja, hogy októberben az apostagi telep 25, a kerekegyházi telep 20 dolgozója kezdi meg ta­nulmányait a szakmunkásképző tanfolyamon. A kiskunfélegyházi 5. számú gyárban Takács Miklós főmérnök elégedetten számolt be az idei tőkés export alakulásáról. — Külföldi kapcsolataink erő­södésének, a megrendelések nö­vekedésének elsősorban az az oka, hogy termékeink minősége megfelel a legszigorúbb követel­ményeknek — mondta Takács Miklós. — A tervek szerint az idén 1 millió 100 ezer dollár ér­tékű áru került volna gyárunk­ból tőkés államokba, de öröm­mel mondhatom, hogy mintegy 200—300 ezer dolláros túlteljesí­tésre számítunk. Az ADIDAS cég például újabb megrendelésekkel jelentkezett, az év végéig 180 ezer sportnadrágot és 60 ezer sportöltözéket várnak tőlünk. Növekedett az anyagos exportunk, Líbiába például a tavalyi BNV-n nagydíjat nyert nyúlszőr kelmé­ből kell 20 ezer női ruhát terven felül gyártanunk. Igen jól állunk a rubelterv tel­jesítésével, ez jelenleg 124,3 szá­zalékos. Ugyancsak sikeresen tel­jesítettük eddig a belföldi meg­rendeléseket is. Gyárunk az idén tovább fejlő­dik. Befejezés előtt áll a szabá­szat épületének rekonstrukciója, új tetőt kap és az energiataka­rékos központi fűtést is bevezet­jük. Megkezdődött a csapadék­víz-hálózat építése és megren­deltük a belső úthálózat építését. Az augusztus első napjaiban kö­tött szerződés értelmében a Köz- útépítő Vállalat november 30-ra készítené el a 6 méter széles és 400 méter hosszú, a sarat szám­űző út építését, de azóta még nem jelentkeztek. Tervezzük a 4 olaj- tüzelésű kazán gázfűtésre való átállítását is. A Könnyűipari Szervezési Inté­zet szakemberei segítséget nyúj­tanak az ötnapos munkahétre va­ló átálláshoz. Dolgozóink kérdő­ívet töltöttek ki, s ezeknek össze­sítése, feldolgozása most folyik. Bízunk abban: jövőre is sikerül úgy megszervezni a munkát, hogy kevesebb idő alatt is meg­felelő termelési eredményeket ér­hessünk el. O. L. Mindig vannak fontosabb dolgok az egykor-volt-fonto- saknál. Most a gazdasági vál­tás ritmuskényszere sodor magával, máskor új jogsza­bályok alkotása tereli a fi­gyelmet. Ki Emlékszik arra, hogy mi volt tavaly, hát még öt éve? Nem a közelgő félkerek jubir leum mondatja velem, de 1976 őszén a közművelődési tör­vény végrehajtási határozatá­ban a kormány megfogalmaz­ta: „A vállalatok és a szövet­kezetek dolgozóik művelődé­sének elősegítéséhez igényel­jék a lakóterületek közműve­lődési intézményeinek közre­működését, segítségét és anya­gi eszközeikkel járuljanak hozzá ezen intézmények fenn­tartásához és fejlesztéséhez." Ügy látszik, hogy Kiskőrö­sön emlékeztek az idézetre. Sőt, mottóul is választották az együttműködési megállapodá­sokhoz. Ezeket először a hely­beli általános fogyasztási és értékesítő szövetkezet, vala­mint a Kossuth nevét viselő szakszövetkezet irta alá az év elején. Majd a vegyes- és épí­tőipari szövetkezet csatlako­zott hozzájuk a nyáron. A másik fél mindhárom esetben a Petőfi Sándor Városi-Járási Művelődési Központ volt. Igazán egyszerű egy ilyen megállapodás. Alig tesz ki há­rom-négy gépelt oldalt. Ter­mészetesen korántsem mind­egy, hogy ,mi tölti ki a terje­delmei. S nem csak az alá­íróknak fontos, hanem mind­azoknak — szám szerint tíz­ezreknek —, akiket érint. Rövid bevezető után követ­keznek a lényeget alkotó vál­lalások. Ezeknek illik konk­rétnak lenni, különben fabat­kát sem érnek. Nem a bizal­matlanság jele,» hogy a meg­állapodások esetében jobb tisztában lenni azzal: ki mi­lyen ellenszolgáltatásért mit várhat a másiktól. Az ÁFÉSZ például gondoskodik a szim­fonikus zenekar működésének anyagi feltételeiről, s a szak- szövetkezettel együtt hozzájá­rul a városi ifjúsági klub fenntartási költségeihez. A Kossuth Szakszövetkezet a szlovák nemzetiségi népdal­kört pártfogolja évi ötvenöt­ezer forint erejéig. Az ipari szövetkezet a nyugdíjas klub segítését és szakipari munkák elvégzését, illetve fedezését vállalta. A forintban kifejez­hető összérték is tekintélyes. De még fontosabb az, ami megvalósulhat általa. Ezek a pénzügyi és egyéb segítségek nem maradnak vi­szonzatlanok. Ha egy vállalat vagy szövetkezet fönn is tart­ja a zenekart, népitánccso- portot, ifjúsági klubot, a szak­mai és módszertani . fejlődés garantálása már kívül esik a teljesítőképességén. A művelő­dési központ viszont jó szív­vel és fölkészülten vállalkoz­hat a továbbképzések, prog­ramok, kiállítások, műsoros estek, író—olvasó-találkozók, szakmai filmvetítések szer­vezésére, plakátokon és más módon felhívja a figyelmet a rendezvényekre, helyiséget és felszerelést ad a közösségi összejövetelekre, a műsorfüze­tében nem feledkezik meg a gazdasági egységekről sem. S ki tagadná, hogy a szabad idő eltöltésének hogyanja hatás­sal van a másnapi munkára? Egy-egy kulturális megálla­podás szövegezése nem igé­nyel ügyvédi közreműködést és jelenlétet. Ha megfelelő, akkor jóváhagyjad a művelő­désügyért felelős tanácsi osz­tály képviselője. Az egész végtelenül egyszerű, a hozzá vezető út néha és néhol még­is hosszú. Az érdekek kölcsö­nös felismerése természetesen rövidíthet a távolságon, si­míthat a döccenőkön. Szük­ség is van rá, mert nem utolsósorban így válhat telje­sebbé egy-egy vállalat, szö­vetkezet, gazdaság jelenléte a településeken. Másrészt pedig a közművelődés mozdulhat ki otthonából azokra a munka­helyekre, ahol a kultúra anya­gi feltételeit létrehozzák, szel­lemi hasznát pedig a maguk módján igénylik. H. F. A tárgyalóteremből 4. oldal Művelődés, irodalom, művészet 5. oldal

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents