Petőfi Népe, 1981. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-26 / 226. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVI. évf. 286. szám Afl! 1,40 Ft 1981. szeptember 26. szombat ŐSZI HELYZETKÉP Kétszáz vagon vár szállításra Krónikus alkatrészhiány Az AGRO­.KÉR megyei iSámíf&zSí vállalata az év első kilenc hó­napjában 112 ezer tonna mű­trágyát forgal­mazott, /ható­anyagban szá­molva. Ez há­rom százalék­kal több a ta­valyinál. Saj­nos, az alkat­részellátásban továbbra is, mondhatni, a hagyományos gondok jelent­keznek. IFA tehergépko­csikhoz alig .lehet alkatré­szeket kapni, pedig ezek az autók képezik a .nagyüzemekben levő géppark öt­ven százalékát. Az AGROKER a gazdaságok gépvásárlási igényét — a Bács- Kiskun megyei Tanács V. B. me­zőgazdasági és élelmezésügyi osz­tályának tájékoztatása szerint — ki tudja elégíteni. Kivételt képez az MTZ 50-es traktor, amelyből kisebb ellátási gondokkal küsz­ködnek. Sürget az idő, várják a kukoricaadaptereket a megrende- . lök, de ezeket a berendezéseket még nem szállította • le a gyártó «ég. A tájékoztató szerint az üzem­anyag-ellátás továbbra sem meg­nyugtató Baja környékén. Az ÁFOR esetleges egynapi szállítá­si kimaradása már ellátási gon­dokat okozhat, mert nincs ele­gendő tárolóhely. A honvédség közel négyezer kiskatonával nyújt segítséget ah­hoz, hogy minél előbb begyűjt- .hessék a megtermelt javakat. A betakarításban emellett 56 ezer általános iskolás, szakmunkásta­nuló, gimnazista és egyetemista vesz részit. De itt vannak jelentős létszámmal az üzemek, intézmé­alma • A bajai Augusztus 20. Tsz szőlőtábláin a bajai Türr István Szakközépiskola diákjai segítenek a szüretelésben 'tiz napon' át. Tegnap Kiskunmajsán nagy érdeklődésre szá- mottantó esemény történt. Az általános iskolai di­ákotthon ünnepélyes körülmények között felvette Ortutay Gyula akadémikus, a megye volt ország- gyűlési képviselőjének nievét. A Himnusz elhangzása után, amelyet az általá­nos iskola énekkara adott elő, Sólya Agnes diák­otthoni tanuló, Simon István: Nem elég című ver­sét szavalta el, majd az általános iskola énekkara népdalcsokrot adott elő. A névadó ünnepséget a kiskunmajsai Nagyköz­ségi Tanács nevében Csupity István tanácselnök nyitotta meg. Köszöntötte Kornidesz Mihályt, az MSZMP Központi Bizottsága tudományos-közokta­tási és kulturális osztályának vezetőjét, Romány Pált, a megyei pártbizottság első titkárát, Kaianics Sándort, a megyei pártbizottság titkárát, és dr. Gaj- dócsi Istvánt, a megyei tanács elnökét. Külön üd­vözölte az ünnepségen megjelent dr. Ortutay Gyű- lánét és családját. — Az a megtisztelő feladatom — mondotta a " tanácselnök —, hogy bejelentsem: a kiskunmajsai Nagyközségi Tanács Végrehajtó Bizottsága — az illetékes szervek hozzájárulása alapján — úgy dön-. | tött, hogy a Kiskunmajsai Általános Iskolai* Diák­otthon dr. Ortutay Gyula akadémikus nevét ve­gye fel. Javaslatunkat azzal igazoljuk, hogy Ortutay Gyula volt a Bács-Kiskun megyei kollégiumi felügyelőbizottság elnöke. E társa­dalmi szerv kezdeményezésére megyénkben elsőként Kiskunmajsán épült fel a tanyai gyermekek számára a 212 főt befogadó diákotthon. Ezután Kornidesz Mihály mondott ünnepi beszédet. nyék dolgozói is, akik elsősorban a szőlő és gyümölcs szüretelését gyorsítják. 'Megoldásra váró feladat a ti- szaalpári nyári gát felújítása. A •tavaszi árvíz ugyanis több helyen átsziakí,tóttá a védvonalat és je­lentős mértékben megrongálta a tiszalöfki nyárigátat is. Most ke­resik a lehetőségét annak, hogy miképp lehetne a lehető legsür­gősebben előteremteni a felújítás­hoz szükséges pénzt. A kedvezőtlen időjárás ellenére jól fizetett a burgonya megyénk­ben. Ennek eredményeként a ZÖLDÉRT Vállalat hatezer ton­na burgonyát ajánlott fel export­ra a HUNGARQFRUCT-nak. Jó ütemben halad a vöröshagy­ma betakarítása. Az átvétel és a betárolás eddig zökkenőmentes volt. Sajnos, zöldpaprikából jég­verés és egyéb minőségi okok miatt (kevesebbet vásárolt fel a nagykereskedelem, mint ameny- nyit tervezett. Folyamatos a télialma szedése. Kétszáz vagon becsomagolt, ex­portkész áru várja, hogy a MÁV minél előbb kiállítsa a szállításra alkalmas kocsikat. Sz. P. M. — A Kiskunmajsai Általános Iskolai Diákotthon a mai naptól a felszabadulás utáni évtizedek kiváló kultúrpolitikusának, a néprajztudomány nemzetközileg is nagymértékeit művelőjének, Ortutay Gyulának nevét viseli. E névadó ünnepségnek olyan előzményei vannak itt, amelyek országosan is szép példáivá vál­tak a nemes célokat tettekkel tá­mogató társadalmi összefogásnak, a közösséget gazdagító áldozat- vállalásnak. Bács-Kiskun megyében bon­takozott ki az a társadalmi moz­galom, amely óéiul tűzte a tanya­si gyerekek helyzetének javítá­sát, az osztatlan, kis létszámú is­kolák helyett a korszerű tanítási feltételek megteremtését, a ta­nyai diákotthonok építését. A falusi tanyai általános is­kolák fejlesztése összekapcsoló­dott annak a politikusnak és tu­dósnak életművével, akiről ma ezt a diákotthont elnevezzük. Or­tutay Gyula tudósként és közéle­ti emberként egyaránt sok szál­lal kötődött a falvak, a tanyák népéhez. Már ifjú karától élete végéig nagy szerepet vállalt né­pünk műveltségének ápolásában, a népi hagyományok megőrzésé­ben. Személyes sorsa volt a te­hetséges, népi származású fiata­Összeül az országgyűlés A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa az Alkotmány 22. paragrafusának 2. bekezdése alap­ján az országgyűlést október 8-án, csütörtök délelőtt 11 órára össze­hívta­A Minisztertanács javasolja, hogy az országgyűlés tűzze az ülésszak napirendjére a mezőgaz­daság és az élelmiszeripar hely­zetéről, a földtulajdont, a föld- használatot és a földvédelmet szabályozó törvények, valamint az emberi környezet védelméről szó­ló 1976. évi II. törvény végrehaj­tásának tapasztalatairól készült beszámolókat. (MTI) lókra oly jellemző bizonyítani akarás, a hátrányt leküzdeni kí­vánó elszánt törekvés, amely vit­te egyre feljebb a középiskolából az egyetemre, ott is a legjobbak közé. Saját életútjából, értelmiségi hitvallásából következett, hogy felfigyelt a Bács-Kiskun megyé­ben élő tanyasi gyerekek hátrá­nyos iskolai helyzetére, s mint a megye országgyűlési képviselője, kezdeményezője és támogatója volt az országosan is nagy sike­reket elért mozgalomnak. Emlékezhetünk-e méltóbban a hazájáért, népéért oly sokat tett közéleti emberre — folytatta Kornidesz Mihály —, ’ mint hogy róla nevezünk el egy diákott­hont, amelyben gondolatai ölte­nek testet, amelyben elképzelése, akarata valósággá válik ... A ta­nyai gyerekek jutnak itt tudás­hoz, nemzedékeknek lesz itt lehe­tőségük elsajátítani azt, amiért' egész életében küzdött: a tudást és emberséget. A történelmi események úgy hozták, hogy az ő minisztersé­gével, az ő nevével kapcsolódik össze a „szellemi földosztás”, az általános. iskolák tömeges meg­valósulása, az eötvösi reform to­vábbfejlesztése, az iskolák álla­mosítása. Az iskolák államosítá­sára vonatkozó törvényjavaslatot ő terjesztette az országgyűlés elé, s annak végrehajtásában tel­jes mértékben együttműködött a kommunista párttal. A felszaba­dulás utáni időszak egyik legbo­nyolultabb szakaszában, _ 37 éve­sen kultuszminiszterként dolgo­zik a nyolcosztályos kötelező ál­talános iskolák megvalósításán, miközben az új, a kor igényei­nek megfelelő állami tanköny­vek kiadását szorgalmazta és valósította meg. Országjáró mi­niszter volt, aki gyakran felbuk­kant a legkisebb falvakban, a távoli tanyai iskolák ajtaján is bekopogtatott, életközeiből akar­ván szemlélni a megvalósulás ne­hézségeit, buktatóit. Immár három esztendeje, hogy Ortutay Gyula nem él közöt­tünk. De szelleme ott van hét­köznapi cselekedeteinkben, tet­teinkben, egész művelődéspoliti­kánkban. Bátran vállalhatjuk, hogy ami ma Magyarországon az iskola, a művelődés ügyében tör­ténik, abban érezhetően benne van és még sokáig munkál Or­tutay Gyula életműve. Bizonyítéka ennek ez a diák­otthon is. amelyben mától fogva a névadó életművének szigorú követelménye a mérce, és a lel­kesítő példa is. Örömmel látom, hogy a diákotthon fiataljai — az itt felsorakozott gyermekek — példásan szervezett közösségi életükkel, egymás munkájának segítésével azok szerint élnek és dolgoznak, amelyet életnevelési elvként névadójuk' vallott. Az a kulturális érdeklődés és tevé­kenység, amely a nevelőket és a diákokat jellemzi ebben az in­tézményben, egyben az egyete­mes népi kultúra ápolását is je­lenti. Mert az egyetemes népi kultúra a mindennapok apró te­vékenységére épül. A diákotthon ifjú lakóinak és nevelőinek, akik nyolc esztende­je munkálkodnak ebben az épü­letben, nem kívánhatok mást, mint azt, hogy legyenek méltók a tudományok elsajátításában, a közéletben való részvételben név­adójukhoz, Ortutay Gyulához, az akadémikushoz, a Hazafias Nép­front egykori főtitkárához, az Elnöki Tanács tagjához, a megye néhai országgyűlési képviselőjé­hez — fejezte be ünnepi beszé­dét Kornidesz Mihály. Ezután a kollégium előterében elhelyezett márvány emléktáblát koszorúzta meg Kornidesz Mi­hály és Csupity István. Az em­léktáblán ez olvasható: „A mi művelődéseszményünk a teljes emberi személyiség kibontására törekszik”. A vendégek később dr. Vedres Ferenc, a Jonathán Tsz elnöke invitálására megtekintették a szö­vetkezet saját állandó kiállításá­ban lévő értékes helytörténeti anyagot, és Hegyi Veronika ke­ramikus tárlatát. A látogatás a szárító- és konyakmeggyüzem megtekintésével fejeződött be. FELLENDÜL AZ ANGÓRANYŰL-TENYÉSZTÉS Szakmai tapasztalatcsere, bemutató Felsőszentivánon Megkezdődtek a képzőművésze­ti világhét eseményei a megyé- , ben. Több kiállítás már napokkal ezelőtt megnyílt. Baján, a szak­maközi művelődési házban a vá­ros amatőr képzőművészeinek al­kotásaiból rendezett tárlatot te­kintik meg az érdeklődők. Kis­kunfélegyházán, a Móra Ferenc Művelődési Központban a világ­héten is nyitva tartják Balanyi Károly kecskeméti grafikus, Csá­szártöltésen pedig az ugyancsak kecskeméti Kalmárné Horóczi Margit festőművész kiállítását. Figyelmet érdemel a kiskun- majsad helytörténeti múzeum dr. Kováts László körzeti orvos nagy értékű műgyűjteményéből rende­zett kiállítása. Itt huszadik száza­di nagy magyar festők — többek között Czóbel Béla, Csók István, Iványi Grünwald Béla, Nagy István, Hippi-Rónai József — al­kotásaival ismerkedhet meg a közönség. A leggazdagabb programot — akárcsak a korábbi években — Kiskunhalason rendezték. Pénte­ken két kiállítás nyílt csaknem egyidejűleg a kiskun városban. A Semmelweis Kórház klubjában a halasi -műgyűjtők védett mű­tárgyait, a Gázon István Művelő­dési Központban pedig kortárs ‘képzőművészek — többek között Barcsay Jenő, Amerigo Tot, Sza~ lay Lajos, Martin Ferenc, Szabó Vladimir — munkáit mutatják be. Ma délután a Szilády-galériá- ban Patay László Mumkácsy- díjas festőművész alkotásaiból nyílik újabb kiállítás. Kiskunha­las isimét értékes műalkotással gazdagodott: a Szílády Áron Gim­náziumban ma avatják fel Somo­gyi János Munkácsy-díjas festő­művész kerámiafalát. A budapesti nemzetközi Liszt— Bartók-zongoraverseny helye­zettjei szeptember 29-én, kedden ünnepi koncertet adnak a kis­kunhalasi városi könyvtárban, a képzőművészeti Világhét tisztele­tére. A Bács-Kiskun megyei Művelő­dési Központban rendezvénysoro­zatok eseményei kapcsolódnak a képzőművészeti világhéthez. Hét­főn, szeptember 28-án például a kiskunhalasi hét keretében nyit­ják meg Diószegi Balázs Műn* kácsy-díjas festőművész kiállítá­sát. Az intézményben, a művé­szettörténeti előadássorozat kö­vetkező előadása „A műalkotás és a tér—'idő-rendszer, amelyben élünk” címmel hangzik el újabb érdekes előadás, í- R. M. Egészségügyi ifjúsági napok Kiskunhalason A kiskunhalasi Semmelweis Kórház KlSZ-bizot.tságának szer­vezésében péntek délután kez­dődtek meg az egészségügyi if­júsági napok. A kórház 11. szint­jén ez alkalommal a helyi mű­gyűjtők anyagából összeváloga­tott tárlatot dr. Szabó Miklós, az MSZMP városi bizottságának el­ső titkára nyitotta meg. Az ünne­pélyes megnyitón részt vett Tón- czos Sándor, a városi tanács el­nöke és dr. Makay László, igaz­gató főorvos is. Ezt' követően a kórház KISZ- bizottságának titkára, Lengyel Já­nos köszöntötte a tudományos ülés elnökét, dr. Sas Mihály egyetemi tanárt, majd hét elő­adást hallgattak meg az ülésre összegyűlt orvosok. Áz egészségügyi ifjúsági napok megrendezésével a 35 éven aluli fiatal orvosak tudományos ér­deklődését kívánják felkelteni, de ezen túl fórumot is teremtenek a munkáiban elért eredmények is­mertetésére. Azt a nem kevésbé fontos célt is szolgálják ezek a találkozók, hogy a megye külön­féle egészségügyi intézményeiben dolgozó kollégák között a kapcso­latot elmélyítsék. Ma délelőtt a Bács-Kiskun me­gyei egészségügyi KISZ-vezetők tanácskozásával folytatódik az eseménysorozat. Ezen egyebek kö­zött az egészségügyi KlSZ-szer- vezetek előtt álló feladatokat vi­tatják meg. N M. A szénhidrogének és származé­kaik, közöttük a műanyagok árá­nak emelkedésével, az öltözködési higiénia fejlődésével együtt vi­lágszerte megnőtt a ruházati ipar természetes nyersanyagai iránti kereslet. Ehhez igyekszik igazod­ni a mezőgazdasági termelő, a textil-, a bőripar és a kereske­delem. A műszál helyett a 'len, a gyapjú, a műszőrme helyett az állati prémek lettek kedvelteb­bek. Mindezek hozzájárultak, hogy egyre nagyobb a szerepe a kisál­lattenyésztésnek. Bács-Kiskun megyében kiegészítő ágazatként egyre-másra létesítenek róka-, nyérc- és nutriatenyészetet a me­zőgazdasági nagyüzemek. A kö­zelmúltban a Bácska egyik jelen­tős szarvasmarhatartó gazdasága, a felsőszentiváni tsz, amely ezer­nél több szrvasmarhát gondoz, s 500 tehenet fej, angóranyúl-.te­nyésztésre rendezkedett be. Az NSZK-beli Medima céggel lépett kapcsolatba, s onnan szerezte be a tenyészanyagot. A szövetkezet a hajdani mag­tárpadlás os istállókat alakítQtta • Sztánkó Sándorné gondozónő a felsőszentiváni termelőszövetkezet angóranyúl-teuyészetének egyik szépen fejlett példányát mutatja. • Erről a fajtáról 1000—1200 grammot lehet lenyírni. Szili Andrásné keze alatt gyorsan megszabadul gyapjújától az an­góranyúl. (Méhes! Éva felvételei) át a nyúltenyészet számára, aho­va az NSZK-beli cég 1980 június­ban küldte az első szállítmányt. Az utolsót pedig ez év február­ban, amikorra a szülőállomány 1400 nyú'lra emelkedett. Ennek az angőrafaj tának 10—15 évvel ez­előtt csupán' 400 gramm volt az egyedenkénti gyapjútermelése, s a nemesítőmunka eredményeként ma már 1200 grammnál tart. Ka­ra László ágazatvezető irányítá­sával a szövetkezet dolgozói ha­mar megtanulták az angóranyúl gondozását, s az állomány szépen gyarapodik. A Bács-Kiskun me­gyei Gabonaforgalmi és Malom­ipari Vállalat kecskeméti takar­mánykeverő üzeme szállítja a kü­lönleges tápot, amely a szarukép­ződést legjobban elősegítő anya­gokat, nyomelemeket tartalmaz. Az ilyen összetételű takarmány a kényes állomány fejlődésére, gyapjútermelésére igen kedvező hatású­A kifejlett gyapjút rendszeresen nyírják, s az összegyűjtött érté­kes fonalanyagot a felsőszentivá­ni szövetkezet az NSZK-beli cég­gel kötött szerződés alapján, kül­földre szállítja. A hazai forgalom­ba a szövetkezetben nevelt te­nyészállatok és vágónyulak ke­rülnek. Hazánkban a felsőszenitivám termelőszövetkezeten kívül már több nagyüzem foglalkozik angó- ranyúl-tenyésztéssel gyapjúter­melés céljára. A háztáji és kisgaz­daságokban is kezd elterjedni ez a jövedelmező ágazat. Mindezek­nek a tapasztalatoknak az össze­gezésére, az angóranyúl-tenyész­tés hazai és nemzetközi helyzeté­nek, jövőjének megvitatására szervezett országos tapasztalat- cserét ezen a héten Felsőszentivá­non a Magyar Agrártudományi Egyesület állattenyésztő társasá­gának baromfi- és húsnyúl-te- nyésztési szakosztálya. A résztvevők tájékozódtak az angóra gazdasági társulás tevé­kenységéről, az értékes gyapjú- termelő nyúl takarmányozásáról, a felsőszentiváni közös gazdaság tenyésztési, tartási tapasztalatai­ról, Remény van rá, hogy a bács­kai közös gazdaság jól szervezett kisállattenyésztési ágazatának példáján felbuzdulva, a megyé­ben másutt is helyet kap majd az angóranyúl-tenyésztés mint a nagyüzemek jövedelmező terme­lési ágazata. K. A.

Next

/
Thumbnails
Contents