Petőfi Népe, 1981. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-03 / 206. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVI. évi. 206. sz. Ara: 1,40 Ft 1981. szeptember 3. csütörtök Nagygyűlés a vietnami nép nemzeti ünnepén A vietnami nép nemzeti ünnepén, a független, demokratikus vietnami állam megalakulásának 36. évfordulóján szerdán a XI. kerületi- Hanoi- parkban nagygyűlést rendezett a Magyar Szolidaritási Bizottság, valamint a Hazafias Népfront és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség budapesti és XI. kerületi bizottsága. A nagygyűlésen — amely egyben a hagyományos őszi szolidaritási hónap programsorozatának első budapesti rendezvénye volt — részt vett á párt*-, állami és tömeg- szervezetek számos fővárosi és kerületi vezetője, továbbá a Vietnami Hazafias Front hazánkban tartózkodó küldöttsége. Ott volt Búi Tan Linh, a VSZK budapesti nagykövete is. » A nagygyűlésen Molnár Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára mondott beszédet. (MTI) A helyi tömegközlekedésről tárgyalt Kecskemét város Tanácsa Tegnap ülést tartott Kecskemét város Tanácsa. Ez alkalommal adták át a kitüntetést a kiváló társadalmi munkásoknak. Az ülés első hivatalos napirendi pontjaként a tanácstagok meghallgatták a város tömegközlekedéséről szóló tájékoztatót, majd személyi ügyekben döntött a testület. Or. Mező Mihály tanácselnök köszöntötte a tanácstagokat és a meghívottakat, köztük dr. Molnár Frigyest, Kecskemét országgyűlési képviselőjét, Erdélyi Ignácot, a megyei pártbizottság titkárát, és dr. Arvay Árpádot, a Bács- Kiskun megyei Tanács vb-titká- rát. Majd Fehér Sándor átadta a plakettet és oklevelet az elmúlt öt esztendőben és tavaly a településfejlesztési versenyben végzett társadalmi munkáért az IKV Március 15-e szocialista brigádjának, a BÁCSÉP kollektívájának, Faragó Edénének, Hudák Olivérnek, a MÁV Kossuth Lajos szocialista brigádjának, az ÉBKM Vízmű Vállalat kollektívájának, a Habselyem Kötöttárugyár dolgozóinak, a Szék- és Kárpitos- Ipari Vállalat munkásainak. Kitüntetést kapott Benkó Zoltán, Csorba Imre, Kertész Gábor, Szabados László, Málnás Mária, és Topa Gyula. Ezután Rigó István, a Volán 9-es számú Vállalatának igazgatója adott tájékoztatást a város tömegközlekedésének helyzetéről, fejlődéséről. Amint az az előterjesztésből Is kiderült, az urbanizáció kiteljesedése, Kecskemét lakosságának és utazási igényének növekedése, az új, egymástól és a központtól is távol eső lakó-, valamint ipar- negvedek kiépülése megnövelte a város tömegközlekedéséért felelős Volán vállalat feladatait. A fejlődést jól példázza, hogy az elmúlt öt esztendőben a helyi járatokon szállított utasok száma 19 millióról 26 millióra nőtt. Gyarapodott az autóbuszpark is: a korábbi 36 helyett ma 42 közlekedik a megyeszékhelyen. Az elmúlt tervidőszakban a forgalom műszaki követelményeinek és a lakosság utazási igényeinek megfelelően technikai és szervezési korszerűsítésre is sor került. Nehéz feladatot jelent a Volánnak a városkörnyéki községek bekapcsolása a tömegközlekedésbe. Az elkövetkező időszak feladatainak megoldására, a további járatkorszerűsítésekre már konkrét intézkedések is születtek. Gondot jelent majd a tömeg- közlekedésben az ötnapos munkahét bevezetése, amely újra felveti a lépcsőzetes munka- és iskolakezdés szükségességét. Keresik a Széchenyi téri autóbuszalközpont korszerűsítésének, esetleg áthelyezésének lehetőségét, tanulmánytervet készíttetnek a városi forgalomszervezés javítására. Napirenden tarjták a város- környéki községek tömegközlekedésének javítását, és a viteldíj kérdését. Foglalkoznak a vállalatoknál, szövetkezeteknél levő buszok tömegközlekedésbe való bevonásának megoldásával. A következő napirendi pontként személyi ügyekben döntöttek: Saját kérésére, nyugalomba vonulása alkalmából a városi tanács felmentette vb-titkári tisztéből és végrehajtó bizottsági tagsága alól dr. Sántha Lászlót, egyidejűleg elismerését fejezte ki az e beosztásban 1970 óta végzett munkájáért. Ezután a testület a vb titkárává kinevezte dr. Adorján Mihályt, aki jogi egyetemet végzett, s korábban a KISZ Bács- Kiskun megyei Bizottságának titkára volt. Ezt követően a tanács dr. Bán Izabellát, az igazgatási osztály vezetőjévé nevezte ki. A tanácsülés bejelentésekkel, interpellációkkal folytatódott. V. T. Ma kezdődik a Hírős Napok eseménysorozata. A megye .mezőgazdasága és élelmiszeripara négy napon át bemutatja eddigi eredményeit, további törekvéseit, ország-világ előtt. Ennek a 'bemutatkozásnak hagyományai vannak. 1934- ben rendezték meg először a Hírős Hetet. 'Bár Kecskemétre és általában az Alföldre mindig a földművelés volt a jellemző, mégis az első alkalommal megrendezett ünnepség ötlete a város iparosságától ered. 1933. szeptember 6-án • az akkori Kecskeméti Közlönyben olvashatták: „A jövő évi kiállítások alkalmával mindennel szerepelni kívánunk, amiben megmutatkozhat a kecskeméti nép lelke, ki-' válósága és a szép iránti fogékonysága. 'Nemcsak a gazdasági vonatkozások kiemelése a fontos ugyanis. A lelki és szellemi kultúrának is olyan csúcsteljesítményét íkeil adnunk, amely méltán hívja fel az ország figyelmét.” A korabeli feljegyzésekből, újságcikkekből tudjuk, hogy az 1934. július 21-én megnyílt első Hírős Hét rendezvényeit több mint fél éves előkészítés előzte meg. Bár az Iparosság volt a kezdeményező, az ünnepségsorozat végül mégis a mezőgazdaság, s elsősorban a kecskeméti barack jegyében zajlott le. A kilenc napig tartó „hét” sikerére utal, hogy a kiállítások látogatóinak száma elérte a 60 ezret, s hozzávetőleges becslések szerint 25 ezer körül lehetett a Kecskemétre látogató idegenek száma. Következő esztendőben ismét meg akarták rendezni az ünnepségsorozatot, azonban a május 26-i fagy elvitte a termést és ezért elmaradt. 1936-ban került sor hasonló rendezvényre. A háborús készülődés megakadályozta a későbbi Hírős Heteket, csak a felszabadulás után került sor — 19 4-8-ban — felújítására. A jelenlegi Hírős Napok azóta á tizedik ilyen rendezvény. Időnként változó elnevezéssel, de már szocialista tartalommal mutatták be a megye. mezőgazdaságának, élelmiszeriparának eredményeit. A változás tehát abban is jelentkezik, hogy az események túlnőnek Kecskemét keretein, az egész Báes-Kis- kunt érintik. Alapvetően különböznek abban is, hogy az álmagyarkodó, sokszor hazafias szólamokat hangoztató hangulat helyett népünk fel- emelkedéséért folytatott küzdelmünk eredményei láthatók a kiállításokon. Egyúttal egyre nagyobb súlyt helyezünk a szakmai, tudományos szintű tanácskozásokra. Ez annál is inkább lényeges, •mert a megye kertészeti termelése országosan is meghatározó. Hazánk gyümölcstermesztésének 10—11 százalékát, a forgalomba kerülő bor 40—45 százalékát, az export 50 százalékát, a zöldségtermesztés 16—17 százalékát adja Bács-Kiskun. Közismert: milyen nagy erőfeszítéseket tett a megye vezetése az elmúlt esztendőkben annak érdekében, hogy segítse az itt élő szorgalmas parasztságot. Hasznosították a homokot. Így születtek a korszerű gyümölcs- és szőlőültetvények, fejlődött a zöldségtermesztés. Ez a folyamat jelenleg is tart. Nem véletlen, hogy a Hírős . Napok keretében rendezik meg az Országos Kertészeti Napokat. Az idén is sor kerül erre a fontos eseményre, amelyen ez alkalommal a termőhelynek a kertészeti termesztésben betöltött szerepét vitatják meg, plenáris ülésen, valamint különböző szekciók tanácskozásain, üzemi bemutatókon. Jó eredményeket ért el a megye kertészeti termelési rendszerek létrehozásában. Az állami gazdaságok irányításával működő szőlő- és gyümölcstermesztési rendszerek évek óta igyekeznek korszerűsíteni a technológiát. Partnergazdaságokkal közösen hoznak létre új ültetvényeket. A termelésben azonban sok a gond. A műszaki fejlesztés elmaradt. Ezért továbbra is jelentős szerep jut. a kézi munkának. Egyes zöldség-, gyümölcsfajták termesztése áttolódik a kisüzemi gazdaságokba. A kajszitermesztés visszaesett. Az első kiállítások még barackérés idején voltak, az időpont áttevődött a szőlőszüretre. Ez is jelzi, hogy milyen tennivalók jelentkeznek a kutatásban és a termelésben egyaránt. A kertészeti ágazatok fejlesztése fontos feladat, hiszen az átlagosnál jóval intenzívebben hasznosítják termőföldjeinket. Számunkra nem közömbös, hogy egységnyi területről mennyi értéket és terméket nyerünk. Az előrehaladáshoz azonban jobb ipari háttér szükséges, a termelés egyre drágul, ami egyes üzemeket megtorpanásra késztet. Ezért fontos a kertészeti tér- ✓ melés . teljes vertikumának komplex kidolgozása. Az értékesítésben is sok a gond. Néha nincs megfelelő tárolóhely, ha nagyobb a termés. Máskor az ipar nem tudja fogadni a szállítmányokat. Mindebből következik, hogy a termelés, értékesítés és feldolgozás összhangját meg kell teremteni ahhoz, hogy előrelépjünk a kertészeti termesztésben. Bízunk abban, hogy a jelenlegi Hírős Napok tudományos rendezvényei, tapasztalatcseréi ezt elősegíthetik. K. S. Hírős Napok Kecskeméten nyitóját tartják a Megyei Művelődési Központ színháztermében. Az előadások és korreferátumok után osztják ki a Mothácsy Mátyás-emlékérmeket, s a Mathiász- díjakat a szakembereknek- Ezzel az eseménnyel egyidőben ugyancsak délután kezdődik a virág- kötészeti kiállítás, verseny a Kertészeti Főiskolai Kar Erdei Ferenc téri épületcsoportjában. Ezt a rendezvényt is vasárnap estig tekinthetik meg az érdeklődők. Este Kecskeméten a Széchenyi- város Akadémia körúti éttermében találkozót tartanak a .Hírős Napok rendezvényeire a megyéből és az ország más tájairól Kecskemétre érkezett kertészszakemberek. A Hírős Napok rendezvényeivel egyidőben, szeptember 3-án és 4-én országos konferenciát tartanak a vadaskert jubileumán Kecskeméten a hazai állatkertek szakemberei. Tanácskozásuk helye a BÁCSÉP központi tárgyalóterme. A hazai és az eseményre meghívott külföldi szakemberek ezután felkeresik a kecskeméti vadaskertét, amelyet tíz esztendővel ezelőtt avattak fel. A résztvevők megtekintik majd a Hírős Napok kiállításait is. K. A. Ma délelőtt a Megyei Művelődési Központ előtti téren tartandó ünnepséggel megkezdődik a Hírős Napok Kecskeméten vasárnap estig tartó rendezvénysorozata. A Május 1. téri művelődési központ helyiségeiben ezzel egyidőben nyílik meg a kertészeti kiállítás, termékbemutató, a könyvkiállítás és -vásár, szemközt az Alföld és a Domus Áruház melletti téren pedig az árusítással egybekötött kertészeti kisgép- és eszközkiállítás, valamint a kisállattenyésztési bemutató. Ez utóbbin a mezőgazdasági üzemek és kistermelők házinyulat, nutriát, rókát, s a megyében tenyésztett egyéb prémesállatot mutatnak be az érdeklődő közönségnek. • Ezekből az édesipari termékekből Kanadába is szállított a kalocsai vállalat. (Méhesi Éva felvételei) • Nyitásra kész az élelmiszeripari vállalatok termék- bemutatója a Tudomány és Technika Házában. Az ünnepélyes megnyitóval egyidőben tárja ki kapuit az érdeklődők előtt a Tudomány és Technika Házában a megyei élelmiszeripari vállalatok, szövetkezetek termékbemutatója az épület földszinti és emeleti helyiségeiben. (Délután 13 óra 30 perckor az Országos Kertészeti Napok tudományos tanácskozásainak megKAlOCSAl SÜTŐ-ÉS * IlDEStPAtö V. ENERGIAGAZDA 1. A megtakarítás javítja az eredményt Bács-Kisknn szocialista ipara az országos statisztika szerint nem tartozik a nagy energiafogyasztók közé, hiszen a népgazdaság vezető ágában az állami és a szövetkezeti szektorban felhasznált villamos energiának például mindössze 1,3—1,4 százaléka szükséges nálunk az üzemek berendezéseinek működtetéséhez, a világításhoz és az esetleges fűtéshez. Az igénybe vett hajtóerő aránya is épp, hogy csak megközelíti a 2 százalékot. Ennek ellenére az energiával való ésszerű gazdálkodásban nem kis feladatok állnak a vállalatok előtt. A megtakarított kilowattok és olajliterek a termelés eredményét, hatékonyságát javítják, s egyúttal mérséklik az ország energiaimport-gondjait. • Az Április 4. Gépipari Művek központi gyárában Bagi Lajos ellenőrzi a gőzáramlást, Amióta az üzemekben kötelező tervet készíteni az energiafogyasztáshoz, tudatosabbá vált a takarékoskodás. Ez kitűnik a Kismotor- és Gépgyár bajai gyárának ezirányú törekvéseiből is. Mint Keszi Géza energetikus elmondta, a gyár a harmadik legnagyobb energiafogyasztó a város iparában. Az idei termelési feladatukat 16 millió 490 ezer forint értékű energia felhasználásával tervezték megoldani, amit a takarékossági elképzelések szerint 477 ezer forinttal csökkenteni próbálnak. _ Ebben jelentős szerepet játszik, hogy a gyár Dózsa úti telepén a koksztüzelésről —energiaracionalizálási program részeként, 7,5 milliós beruházással — áttérnek az olcsóbb földgáztüzelésre. A második félévben mintegy 30 tonna kokszot takarítanak meg. Az intézkedési tervük szerint az idei fűtési idényt már jól szigetelő ablakok mögött kezdik meg. A gyár Szegedi úti központi telepén a .hidegüzem fűtési rendszerét eddig csak egy pontról lehetett szabályozni. Átalakították, úgy, hogy most a helyi igényeknek megfelelően nyolc részre bontva szabályozható. A szén- tüzelésű kazánok hatásfokát aeropur nevű vegyi anyag bekeverésével javítják. Az elektromosenergia-felhasz-. nálást többek közt a külső téri •világítás automatizálásával, szürkületkapcsolók alkalmazásával csökkentik. Benn a műhelyekben több szakaszra bontották a világítórendszert, s ezzel megtérem- tatték a lehetőséget arra, hogy csak ott világítsanak, ahol szükséges. A Zipemowszky brigád vállalta a szocialista munkaversenyben, hogy az úgynevezett teljesítménytényezővel való jó gazdálkodással a maximális, ötszázalékos díjvisszatérítést éri el éves viszonylatban a DÉMÁSZ részéről. Az ebből várható megtakarítás 180 ezer forint, aminek az első félévben az időarányosnál nagyobb részét fizette vissza a felajánlás teljesítése révén az áramszolgáltató. f Helyesnek bizonyult, hogy a technológiád tüzelőolaj felhasználásához normát dolgoztak ki, s annak betartására anyagilag is ösztönzik a munkahelyi vezetőket. A tehergépkocsi-vezetőknek a megtakarított gázolaj teljes árát kifizetik prémiumként. A Kismotor- és Gépgyár bajai gyárában 1981. első felében ' 350 ezer forintot takarítottak meg a tervezett energiaköltségből. Az Egyesült Villamosgépgyár bajai gyárának energetikusa, Haj- da Béla arról tájékoztatott, hogy tavaly 3,6 millió forint volt az energiaköltségük, az idén pedig várhatóan 4,2 millió körül alakul. A növekedés a termelés nagyarányú bővülésével áll összefüggésben. Természetesen a relatív megtakarításröl nem mondanak le. Fontos törekvés a gyárban, hogy szűkítsék a fűtésre használt energiahordozók skáláját, s megteremtsék a földgáztüzelésre való teljes áttérés feltételeit 1962-re. A forgácsolót, a szerelőüzemet és az irodaépületrészit már jelenleg is gázzal működő melegvizes rendszer fűti. A szeptember végére elkészülő festőüzemet szintén erre kapcsolják majd. A korábbi években' az elektro- mosenergia-fogyasztás mérséklésére a villamos meghajtású gépeket sűrített levegővel működő eszközökkel cserélték fel. Az idén kis fogyasztású fénycsöveket szerelnek a régiek helyére. Ebben a hónapban próbálják ki azt az újítást, amely kikapcsolja a belső világítást, amennyiben kívülről elegendő fény áramlik a műhelyekbe. Az Április 4. Gépipari Művek kiskunfélegyházi központi gyárában Balogh István, az energiakoordinációs csoport vezetője adott tájékoztatást. — Minden év végén elkészítjük a következő esztendő energiahordozó-felhasználási tervét, s ezzel párhuzamosan a takarékossági intézkedési tervet is — mondta a többi között. — Az ezekben meghatározott feladatúk végrehajtását állandóan ellenőrizzük. Az idén várhatóan jelentős — mintegy 150 tonna — lesz a szénmegtakarításunk. Banos László tank-művezető, aki a közelmúltban ment nyugdíjba, és Bagi Lajos a kazánház csoport- vezetője egy újítást készítettek, amelynek használatával az előzetes számítások szerint 55 tonnával kevesebb szén kell az idén az I. számú nagycsarnok fűtéséhez. A gőzelosztóra egy hőfokérzéke- lővel ■ vezérelt mágnesszelepes gőzáramlás-szaöályzót szereltek és ez biztosítja majd a csarnokban az egyenletes meleget, illetve akadályozza meg a túlfűtést. A kazánok fűtésére használt szenet vegyszerrel kezeljük, ami megakadályozza a fűtőfelületek kormozódását és ezzel jelentősen növekszik a kazánok hatásfoka, ami szintén kevesebb szén fel- használását teszi lehetővé. Az elektromos energia takarékos felhasználását jól segítik a fázisjavító kondenzátorok, amelyek már régebben üzemelnek. A csarnokok világítására használt elektromos energia csökkentését szintén egy újítás segíti. Megyeri Mátyás, a villanyszerelők csoportvezetője egy automata fénykapcsolót szerkesztett, amelyet a csarnok üvegteteje alá szereltek. Ez a szerkezet azután a szükség szerint automatikusan ki- és bekapcsolja a világítást. A. T. S.—O. L.
