Petőfi Népe, 1981. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-19 / 220. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! * / _ }J . " !f XXXVI. évf. 220. szám Ára: 1,40 Ft 1981. szeptember 19. szombat A reménykedés nem melegít 3. oldal Ültetvénytelepítés olcsóbban 4. oldal A telepvezető egy napja 4. oldal ;.e • Jjp " A rádió és a tv jövő heti műsora 5—S. oldal Sport 8. oldal Vagonhiány nehezíti a szállításokat A mezőgazdasági szervezési bizottság ülése Két napirendi pontot határozott meg tegnap Kecskeméten, tartott ülésén a megyei mezőgazdasági szervezési bizottság. Értékelték a nyári betakarítással kapcsola­tos eredményeket és gondokat, továbbá tájékoztató hangzott ed az őszi mezőgazdasági munkákra való felkészülésről1. Megyénk élelmiszer-gazdasága vezető szakembereinek Gál Gyula, a megyei tanács vb me­zőgazdasági és élelmezésügyi osztályának megbízott vezetője tartoltt tájékoztatást. Többek kö­zött elmondotta, hogy a mosto­ha időjárás ellenére búzából alig termett kevesebb a ter­vezettnél. A búzatermesztés részleges szakmai értékelése megtörtént. Levonják a megfe­lelő következtetéseket. Egy bizonyos: egyre nagyobb jelen­tősége van a vetési időpontok betartásának és az. alapos „minden szemre” kiterjedő aratás megszervezésének. A beérkezett jelentések sze­rint a nyári talajmunkák jó ütemben haladnak. -E^ddig több mint 110 ezer hektáron befe­jezték a munkát. Másfél ezer hektárral nőtt a másodvetések területe is, így összesen 12 ezer 500 hektár. 'v Évek óta gondot jelentő tényt rögzített a bizottság: Bács-Kiskunban összesen 36 ezer hektár termőterület ön­tözhető. Ennek nem egészen fe­lén, 17 ezer hektáron dolgoztak csak az öntözőberendezések. Az üzemek álláspontja érthető; számítással bizonyítják, hogy az öntözés a jelenlégi árak mellett drága, a többletköltsé­gek megtérülése, bizonytalan- Szóba került a szervezési bi­zottság ülésén, hogy , továbbra sem megnyugtató egyes piező­I gazdasági gépek alkatrészellá­tása. Különösen az NDK-ból származó berendezéseknél je­lentkeznek krónikus alkatrész- hiányból eredő gondok. A vetőmag-termeltető vállalat — a korábbi évek gyakorlatá­nak megfelelően — az idén is felkészült. A 14 700 tonna fém­zárolt őszi búza zöme már a felhasználó gazdaságok raktá­raiban van. További 6 ezer ton­na kiszállítására, ha indokolt, még lehetőség nyílik. Gondot jelent viszont a vállalat veze­tőinek, hogy az idei esztendő tapasztalatait figyelembe véve, előtérbe helyezték a GK Cson­gort és csökkentették a terve­zett vetésterületet elsősorban a Martonvásári 4-es búzafajta ká­rára. Megyénk mezőgazdaságában a most induló nagy őszi kam­pányban 72 ezren dolgoznak majd. Ehhez csatlakozik 15 ezer általános iskolás, 13 ezer ipari tanuló, 23 ezer középisko­lás és majd két és fél ezer egye. temista, akik elsősorban a gyü­mölcs és szőlő szüretelésében adnak nagy segítséget. A tájékoztató után néhányan elmondották gondjaikat. Így többek között Gyenes István, a Hungarofruct megyei kirendelt­ségének vezetője. Panaszko­dott, hogy kritikán aluli a va­gonellátás a megyében. Napjá­ban -35—40 vagon téli almát szállíthatnának. Erre készült fel a Hungarofruct és a ZÖLD­ÉRT apparátusa, ezzél szem­ben ennyi vagont egy hét alatt állít csak ki a MÁV. Ha az üte­mezés nem gyorsul, akkor má­jus közepére teljesíthetik csak a szerződésben vállalt kötele­zettségeiket. Szólt arról is, hogy néhány gazdaság felrúgva a szerződést, vélt vagy valós előnyökért egyéb csatornán értékesíti az export­képes portékát. A Hosszúhegyi Állaflni Gazdaságot érte bírá­lat; a Hungarofructnak minő­ségre való hivatkozással nem szállít, ugyanakkor a konkurrens Generálimpexen keresztül tő­kés piacra almát exportál. Megszoktuk már, hogy bur­gonyából vagy kevés terem, vagy annyi, hogy Dunát lehet rekeszteni vele. Az idén több­letterméssel számolhatunk. E tény első jelei már jelentkeztek a megyei szervezési bizottság ülésén is. Körbejárt a jelenlé­vők előtt egy vegyelemzési bi­zonylat, amely az Élelmiszerel­lenőrző és Vegyvizsgáló Inté­zetben készült s amely szerint 90,57 százalékban szabványon kívüli tétel volt az a kétszáz tonna burgonya amelyet a kecs­keméti Törkevés Tsz tárolt a ZÖLDÉRT raktárában. Most kezdődhet a huzavona, hogy mi történjék a burgonyával. Vál­lalja a felelősséget a ZÖLDÉRT és az alkalmatlannak ítélt hús mellé valót tárolja kará­csonyig, vagy a vegyelemzési bizonylat birtokában reklamál­jon a Törekvés Tsz-nél? Vagy vegye tudomásul: ezt a szituá­ciót csak a túltermelés terem­tette? Továbbá azt is, hogy még mindig nem rendelkezik a szakma gépi felszedésű burgo­nyára is alkalmazható magyar szabvánnyal. Egy példa hangzott el a mélykúti Lenin Tsz és a Kecs­keméti Konzervgyár kereske­delmi kapcsolatáról is. A mélykútiak három gépkocsi pa­radicsomot szállítottak a kon­zervgyárba amit a feldolgozó ipar minőségre való hivatkozás­sal visszaküldött. Ismerőssé vált a paradicsom további sor­sa, egy megyén kívüli konzerv­gyár ezeket a tételeket a követ­kező napon reklamáció nélkül átvette. Kérdés most már, ki­nek előnyös ez a minőségrontó, költséget növelő pluszfuvaro­zás? Sz. P, M. Bács-Kiskun megye ipara fejlődésének abba a szakaszá­ba érkezett, ahonnan a tovább­lépés elképzelhetetlen megbíz­ható termelési és értékesítési információk nélkül. A tájéko­zódási rendszer kiépítését — az üzemek zöménél — ma még akadályozza, hogy gyáregysé­gi ' rendszerben termeinek. Igaz Ugyanakkor, hogy némi biztonságot is nyújt ez a gyá­raknak, gyáregységeknek, mi­vel a termelés és értékesítés felelőssége is jórészt az anya­vállalatokra hárul. Egyre gyarapszik azonban a megyei székhelyű vállalatok száma, hiszen az elmúlt esz­tendőkben jó néhány gazdasá­gi egység központja . települt Bács-Kiskunba. Közöttük olyan nagyüzemeké is mint az Április 4. Gépipari Müljek. Több gyár az idén vált önál­lóvá, például a Kecskeméti Zománc- és Kádgyár, a Kecs­keméti Parkettagyártó Válla­lat. A parkettagyár igazgatója a minap elmondta, hogy amíg az ÉPFA-hoz tartoztak, nem volt kapcsolatuk sem a belföldi, sem a külföldi piaccal. Most, hogy önállóak lettek, érzik a tapasztalatok hiányát. Nehezí­ti a helyzetüket ■ az is, hogy azokból a termékekből, ame­lyeket gyártanak, jelenleg na­gyobb a kínálat, mint a keres­let. Ezért sűrűbben kell ter­méket váltani, mert azt lehet csak eladni a vevőnek, amit az vásárolni kíván, mégpedig jó minőségben. Az értékesítési te­vékenység ezért a gazdasági élet figyelemmel kisérését és megfelelő piaci információkat igényel. Máskülönben a kon- kurrencia kerül ki győztesen, most már nemcsak külföldön hanem belföldön is. Hasonló gondok feszítenek a kádgyárban is. Igaz nem a belső, inkább a külső piacon kell a versenytársakkal meg­küzdeni, hiszen itthon egyedüli gyártója a fürdőkádaknak. Ha azonban jobb árakat akar kapni termékeiért, a hazai ke­reskedelem részére is nagyobb áru- és formaválasztékot kell adnia. Nem véletlen tehát, hogy ai gyár megfelelő infor­mációk beszerzése után egy kutatóintézettel kötött szerző­dést gyártmányfejlesztésre. S ha már a műszaki fejlesz­tés került szóba, nem hagyha­tó figyelmen kívül az ipari tu­dományos-műszaki informá­ciók szerepe sem. Nagy fon­tosságot tulajdonítanak beszer­zésüknek a fejlett ipari álla­mokban akár szocialista, akár tőkés országról van szó. Az MSZMP Politikai Bizottsága még 1977-ben megállapította, hogy az egységes kutatási-fej­lesztési információs rendszer kiépítése sürgős feladat. Bács-Kiskun megye ipara nyilván nem veheti fel a ver­senyt a világ legfejlettebb ipa­ri államaival, de még hazánk iparosítottabb területeivel sem. Mégis jóleső érzés ta­pasztalni, hogy egyre több vállalatunk képviselői fordul­nak meg külföldön, s általá­ban nem üres kézzel jönnek haza. A kor követelményeinek megfelelő berendezéseket, technológiákat vásárolják meg, amelyekkel minden piacon értékesíthető termékeket gyárthatnak. Sőt vállalatuk gyártmányainak tőkés piacon való értékesítésében is jó ered­ményeket érnek el. Példaként említhetjük többek között ilyen vonatkozásban a Petőfi Nyomda, vagy a MEZŐGÉP Vállalat képviselőinek külföl­di útjait. Ezek az utak nyil­ván a bővebb műszaki, illetve az értékesítési információszer­zésben is igen hasznosak. Természetesen a saját há­zunk táján is érdemes körül­nézni. A kecskeméti Hírős Napokon külföldi szakembe­rek elámultak, hogy mire ké­pes Bács-Kiskun mezőgazda­sága és élelmiszeripara. Bizo­nyos, hogy sokat tanultak a megyebeli szakemberek is egy­mástól. Érdemes lenne a me­gye iparát is sűrűbben felso­rakoztatni egy-egy bemutató­ra, hiszen a Budapesti Nem­zetközi Vásáron üzemeinknek csak kis része állít ki. A mű­szaki fejlődés és az értékesítés információs csatornáit tehát minden irányban bővíteni kell gazdasági fejlődésünk gyor­sítása érdekében. N. O. Megnyílt az őszi Budapesti Nemzetközi Vásár • A megnyitó vendégei megtekintették a BNV-vei együtt rendezet# Interplayexpo ’81 nemzetközi játékkiállítást is. Péntek délelőtt 10 órakor ün­nepélyesen megnyílt a Budapes­ti Nemzetközi Vásár, a fogyasztá­sa cikkek szakvására. A részt ve­vő országok zászlói és a nemzet­közi vásárok szövetségének emb­lémája díszíti a vásár főterét. Itt gyülekeztek a megnyitóünnepség vendégei: Havasi Ferenc, Korom Mihály, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkárai, Maróthy László, a budapesti pártbizottság első titkára, Méhes Lajos ipari miniszter, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Marjai Jó­zsef, a Minisztertanács elnökhe­lyettese. Ott volt a kormány több más tagja, a diplomáciai képvise­letek vezetői és tagjai, hazai és külföldi kiállítók képviselői. A Himnusz elhangzása után Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter mondott beszédet. A miniszter köszöntötte a meg­nyitóünnepség vendégeit, majd így folytatta: — Az idei őszi vásár megren­dezésekor is két alapvető cé­lunk volt: egyrészt azt, hogy a vásár adjon széles körű tájékoz­tatást a lakosságnak és a keres­kedelemnek fogyasztásicikk- iparunk fejlődéséről, a várható belföldi árukínálatról, másrészt, hogy megismertessük a hazai ex­portkínálatot, és bemutassuk je­lenlegi és jövőbeli üzleti partne­reink termékajánlatát is. Siker­rel biztat az a tény — mondotta —, hogy minden eddiginél 'na­gyobb az érdeklődés. A BNV-n 41 ország és Hongkong több -mint 1400 kiállítója vesz részt. — Külön örömünkre szolgál, hogy vásárunkon a szocialista or­szágok és a tőkés államok állan­dóan kiállító cégei mellett jelen­tős számban vesznek részt a fej­lődő országokban működő válla­latok is. Először mutatkoznak be Budapesten Laosz, Kambodzsa, Afganisztán, Thaiföld, Szíria és Benin. Bízunk abban, hogy a ki­állítás nemzetközi jellege előse­gíti a kölcsönös közeledést, a ke­reskedelmi kapcsolatok további erősítését. — Nagy súlyt helyezünk arra — mondotta —, hogy a közönség tetszését megnyert árucikkek a vásár után folyamatosan kapha­tók legyenek az üzletekben. Je­lentős eredménynek tartjuk, hogy mind több vállalat választja a piackutatásnak azt a formáját, hogy termékeit a vásárral egy- időben árusítja is. Ebben az esz­tendőben 30 gyártómű termékeivel nemcsak ismerkedhetnek, hanem meg is vásárolhatják azokat az érdeklődök a főváros kereskedel­mi hálózatában, elsősorban a Centrum és a Skála-COOP áru­házakban, valamint a gyárak mintaboltjaiban. — Az őszi BNV látogatói — mondotta — megismerkedhetnek a KGST-tagállamok között meg­valósult szakosítás és integráció eredményeivel. Magyarország köztudottan támogatja, és adott­ságaihoz mérten részt vesz a nemzetek közötti munkamegosz­tásban. Hazai termelő-, tudomá­nyos és kutatószervezeteink kül­földi partnereikkel mintegy 700 kooperációban vesznek részt. Végül a miniszter köszönetét mondott a vásár szervezőinek éa rendezőinek munkájukért, sok sikert kívánt a tíznapos sereg­szemléhez, és megnyitotta az 1981. évi őszi Budapesti Nemzetközi Vásárt. A megnyitó után a vendégek körsétát tettek a BNV-n, s meg­ismerkedtek a kiállítókkal, meg­tekintették a közszemlére állított készítményeket. A nagyközönség előtt délben nyitották meg a vásárváros ka­puit. HSBnnnnBRMBnBBOBH Űjabb lépés ÉHÉ a környezetvédelem , javításáért , f P” Szovjet Barátság Termelőszövet­kezet a várostól 7,5 kilométer tá­volságra, lakott helytől távol, 'biztosított részünkre egy 78 hek­táros nyárfást, ahol olyan mélyen van a talajvíz, hogy lehetőség nyílik a fertőzött anyagok bizton­ságos megsemmisítésére. Bízunk abban, hogy a telep létesítése még ebben az évben befejeződik, jelentősen javítva környezetvé­dő munkánkat. A Bács-Kiskun megyei Kom­munális Szolgáltató Vállalat te­lepüléstisztasági ágazata jelentős részt vállal a környezetvédelem­ből. ötvennégy szippantókocsi- jukkal összegyűjtik és az ártal­matlanítóhelyre szállítják a fo­lyékony hulladékot. Az alábbiak­ban e fontos munka újabb jelen­tős állomásáról adhatunk számot. — A szennyvizek és egyéb fo­lyékony hulladékok mennyisége évről évre növekszik — adott rö­vid tájékoztatót Gál Ödön a vál­lalat igazgatója. — Tavaly 86 ezer köbméter volt az éves „ered­ményünk”, az idén minden va­lószínűség szerint elérjük a 90 ezer köbmétert. Mondani sem kell, hogy ezeknek a jórészt erő­sen szennyezett anyagoknak az elhelyezése, illetve ártalmatlan­ná tétele egyre nagyobb gondot jelent. A kecskeméti Mindszent­it úti szikkasztótelep helyzete egyre tarthatatlanabb s lassan- lassan már veszélyt jelent a kör­nyezetre. Megfelelő előkészítés, műszaki tervezés után a megyei tanács, az Építésügyi Miniszté­rium, valamint a vállalat anyagi hozzájárulásával, 6 millió forin­tos költséggel augusztus végén megkezdődhetett a követelmé­nyeknek megfelelő új telep léte­sítése. A kecskeméti Magyar— • A hulladékok kezelésében nagy szerepe van a nagy teljesítményű kotrógépnek, amelynek futójavítását végezte felvételünk idején Térjék József, Térjék Károly és Kocsis Sándor, (Opauszky László felvételei) • Mérai Mihályné vegyész­technikus a kecskeméti Ezermester Ipari Szövetkezet által gyártott vegyifülke segítségével próba­méréseket végez. A másik fontos esemény a vál­lalat. életében,. hogy a napokban végre megkezdhette működését a mintegy 4,9 millió forintos beru­házással létrehozott laboratóri­um. Ebből az összegből 2 millió­ra tehető. azoknak a műszerek­nek és különböző berendezések­nek aá értéke, melyekkel két ve­gyészmérnök, egy technikus és egy laboráns a jövőben igen jól segíti majd környezetvédő tevé­kenységünket, sőt, esetleg még társvállalatoktól is vállalhatnak munkát. Az új laboratórium feladata lesz, hogy elvégezze az egyes te­lepüléseken összegyűjtött szenny­vizek elemzését vizsgálja á szip­pantójárművek tartalmát és így azonosítási kontrollt is végez. Igen jelentős tevékenysége, az is, hogy rendszeresen vizsgálja az ártailmatlánítótelepeken lejátszó­dó kémiai folyamatokat, vala­mint ellenőrzi, hogy az elhelye­zett szennyvizekből mi kerül a talajba, talajvízbe és mi kerül vissza a táplálékláncba. A vizs­gálatok eredményei azután meg­határozzák az ártalmatlanítás, a folyékony hulladékok kezelésének technológiáját. Laboratóriumunk létrehozásá­ban jelentős részt vállalt a Kör­nyezetvédelem szocialista brigád, őket a közelmúltban tüntették ki tevékenységükért a Pro Natura emlékéremmel. Ez a kollektíva például egyéb munkája mellett a szeptember 5-i szabad szombat­ján 7 órát dolgozott az új lábo­ratórium előtti terep parkosításá­ban. Az azért járó keresetüket felajánlották a mozgássérültek megsegítésére. O. L.

Next

/
Thumbnails
Contents