Petőfi Népe, 1981. szeptember (36. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-18 / 219. szám

1981. szeptember 18. 9 PETŐFI NEPE 3 Az alapellátás kiegyensúlyozott, FÉL ÉV A KERESKEDELEMBEN de van még pótolnivaló Már az esztendő utolsó negyedéhez érkeztünk, ezért talán meg­késettnek tűnik az év első felének bemutatása a népgazdaság bár-1 melyik ágában. De mivel a kereskedelem életünk egyik érzékeny műszere, az ellátás színvonalának fokmérője, amely közérzetünket is befolyásolja, érdemes az első félév összesítő anyagát szemügyre ven­ni. Az erről készült tájékoztatót a megyei tanács kereskedelmi osz­tálya bocsátotta rendelkezésünkre. Feljövőben az áfészek A megye kiskereskedelmi for­galma az első féléviben meghalad­ta a 9 milliárd forintot, ami fo- lyóáron 11 és fél százalékkal több, mint az előző év azonos idősza­kában. A növekedés üteme 2,2 százalékkal haladta meg az or­szágost. Az áruforgalom összeté­telének dinamikus változása fi­gyelhető meg a vegyes iparcikkek javára, amely 15 és fél százalék­kal nőtt, míg a bolti élelmisze­rek forgalma 5,9 százalékkal. A forgalomnövekedés a szövet­kezeti kereskedelemiben volt na­gyobb, itöbb mint 114 százalékos, míg az állami kereskedelem 109 százalékot közelítő növekedést ért el. Különösen jelentős a Bajai ÁFÉSZ 157,2 és az UNIVER csak­nem 125 százalékos bázisindexe. Ezek hajtották végre a legna­gyobb hálózatfejlesztést is. Az iparcikk-kiskereskedelmi válla­lat forgalma 121,4 százalékos volt a jelzett időszakihoz képest. A kiskereskedelem árualapjai mennyiségében és összetételében az év elejétől kezdve fokozatosan javultak. Mintegy 16 százalékkal nőtt a készletállomány, ami a hiánycikkek körének csökkené­sét is eredményezte. Javuló kínálat Amint a tájékoztatóban is ol­vashattuk, élelmiszerekből és él­vezeti cikkekből néhány termék- csoport kivételével egyenletes és jp kínálat alakult ki. Alapvető élelmiszerekből mennyiségileg teljes mértékben ki lehetett elé­gíteni a keresletet, az árualapok biztosítottak voltak. A valame­lyest javuló kínálat ellenére az édesipari lisztes árukból még mindig vannak mennyiségi és választékbeli hiányok. Ugyancsak régi megoldatlan feladat az élő bal hiányának megszüntetése. A zöldség- és gyütnölcskínála- tot kedvezően befolyásolta egy­részt az első félévi jó termés, másrészt a megtermelt cikkek kí­nálatának jobb szervezése. Általá­nossá vált a bolti kiskereskede­lemben, hogy az ilyen árufélék jelentős részét közvetlen bolti beszerzéssel kapcsolják be a ke­reskedelem vérkeringésébe. Ami az árakat illeti, ebben a termék- csoportban átlagosan 7 százalék­kal alacsonyabb volt, mint az elő­ző év első felében. A ruházati szakma viszonylag fellendülő forgalma a kereslet élénkülését jelzi. Sajnos, ezt nem követte az árualapok bővülése és választékának növelése. Szembe­tűnő hiány volt néhány cikkcso­portban és árufélében. Például hiánycikknek számított a haris­nya és zokni, az úttörőing, több­féle gyermeklábbeli, férfi felső­konfekció, kordbársony termék, tisztagyapjú-szövet stb. A csecse­mő felsőruházati termékekre az új méretválaszték kezdeti nehéz­ségei után a javuló kínálat volt a jellemző. Egy igen, egy nem A vegyesiparcikk-szakmában élénk volt a lakossági kereslet és helyenként a kiskereskedelmi kí­nálat is. Lényeges a javulás pél­dául automata mosógép, porszí­vó, centrifuga, televízió, fürdő­kád.vagy a sokat keresett kerti - szerszám-el látásban. Viszont nincs elegendő táskaivarrógép, ol­csó lemezjátszó, a népszerű Mo­ped, Robogó is kevés, változat­lanul hiányok vannak személy- gépkocsi- és motorkerékpár-kö­penyből, illetve -alkatrészből. Bútorból továbbra is a mennyi­ségi kínálat a jellemző, a válasz­ték bővülése azonban még nem. Hiánycikk maradt a jó minőségű tapéta és bár apróságnak tűnik, de mégis fontos háztartási kiegé­szítő cikk az alufólia. Tüzelő­anyagokból a kereskedelem meny- nyiségi kínálatot tud biztosítani, ez azonban nem mindig találko­zik a vásárlók igényeivel. Az épí­tőanyag-kínálatot összességében jónak lelhet mondani, azonban néhány alapvető termék hiánya sokat ront a szakma színvonalán és kedvezőtlenül befolyásolja a lakosság építési kedvét. (Cement, mész, csempe hiánya.) Ellátási néhézségek jelentkeztek háztartá­si vegyiárukból, melyet csak rész­ben enyhítettek a beszerzés me­gyén kívüli forrásai. Az összehasonlításra alig al­kalmas forgalmi forintérték he­lyett álljon itt néhány termék el­adási forgalma mennyiségben. Néhány érdekes adat A fél év alatt gazdára talált több mint 6400 különböző típusú mosógép, csaknem ugyanennyi centrifuga és hűtőszekrény, mint­egy 3400 villanybojler, 21 ezernél is több kerékpár és csaknem 3 és fél ezer Moped, illetve Robogó Gyarapodott a forgalomban levő motorkerékpárok száma 850 új kis- és nagymotorral, új személy- gépkocsit is vettek a megyében 2564-et, 16 ezernél is több hordoz­ható és autórádió kelt el ez idő­szakban, a különböző televíziók­ból pedig 6815 darab. De talán felesleges is sorolni tovább, ezek mindegyikéhez hozzá lehet tenni, hogy jóval több kelt el belőlük, mint az előző év hasonló idősza­kában, kivéve a személygépkocsit, amiből csak 68,6 százalékát' ad­ták el a korábbinak. Automata mosógépből, hűtőszekrényből 140 százalékot is meghaladó az „in­dex”, színes televízióból pedig há­romszoros volt a forgalom. Növekedett a vendéglátás be­vétele, örvendetes, hogy az étel­forgalomé és az előfizetéses étke­zésé, valamint az alkoholmentes italoké is elég jelentős mérték­ben. A már említett építőanyagok mennyiségi tételeit is említve, meglehetősen lecsökkent az .el­adott mennyiség, cementből csak 90, tetőfedő cserépből alig 68, tég­la és egyéb falazóanyagból közel 80, fenyő-fűrészárukból csak 67 százalékát adták el az 1980. első félévben forgalmazott mennyi­ségnek. Külön elemzést érdemelne a megye idegenforgalma, az ideér­kező külföldi és hazái vendégek száma, a szálláshelyek elfoglalt­ságának az alakulása, ezért erre most itt nem térünk ki. örvende­tes, az elmondott hiányosságok mellett, amit a tájékoztató is em­lít, hogy a megyében működő ke­reskedelmi vállalatok, szövetke­zetek többségének gazdálkodása zavartalan volt az első félévben, s a kereskedelem gazdálkodási eredménye általában a tervezett­nek megfelelően alakult. Ha a la­kosság szempontjából nézzük, azt szoktuk mondani, hogy bár van­nak hiányosságok, ennél soha ne legyen rosszabb az ellátás az or­szágban. T. P. A PETŐFI NÉPE OLVASOTTSÁGI VIZSGÁLATA II. Olvasói vélemények a lap tájékoztatásáról A Hírlapkiadó Vállalat Közvélemcnykutató Csoportját a a Petőfi Népe állandó rovatai olvasásának rendszeressége is érdekelte. Megkérdezte tehát az előfizetőket, melyeket ol­vassák rendszeresen, ritkán, illetve nem. A vizsgálat során választ keresett arra is, hogy a foglalkozás mennyire befo­lyásolja az egyes rovatok iránti érdeklődést. A felmérési szempontokból is 1 kitűnik, hogy e vizsgálódás igen sokrétű összetevésire, aránymeg­állapításra adott módot. Ezek ismertetése egy cikk keretében aligha sikerülne, ezért itt csak azt mutatjuk ki, milyen az állandó rovatok rendszeres olvasottsága az említés gyakorisága szerint. Íme a sorrend — zárójelben a százalékos arány: Hírek (93,2) — rendőrségi kró­nika (83,2) — a tárgyalóteremből (73,9) — A mi otthonunk (51,8) — Tudomány-technika (49,7) — művelődés-irodalom-művészet (49,0) — folytatásos regény (45,4) I — Házunk tája (42,0) — Szocialis­ta együttműködés (40,0) — Kép­ernyő (36,3) — Nyelvőr (27,5) Látjuk, a felsorolt rovatok kö­zül három — a hírek, a rendőrsé­gi krónika, a tárgyalóteremből. I I! —j olvasottsága magas. A rendsze­i;es hírfogyasztás kiugróan nagy aránya mutatja az olvasók, erős híréhségét. A korábbi közvéle­mény-kutatásokból (is) jól ismeri a — tárgyában hasonló — rendőr­sági és bírósági hírek, beszámo­lók iránti rendkívüli érdeklődés (rendőrségi krónika, tárgyalóte- . rémből). Közepes figyelem kíséri a mi otthonunk, tudomány-technika, művelődés-irodalom-művészet, ( folytatásos regény, házunk tája — rovatokat, melyek rendszéres J olvasottsága 42—52 százalékos. . Alacsony olvasottságú a gyako­risági sor utolsó három rovata. No persze az olvasók jelentős hányada a szóban forgó állandó rovatokat — ha rendszeresen, nem is kíséri figyelemmel —, olykor- olykor azonban elolvassa — fel­tehetően akkor, ha őt érdeklő cikket talál benne. A kutatók vá­laszt kerestek arra is, hogy a fog­lalkozás mennyire befolyásolja az egyes rovatok iránti érdeklődést. Szembetűnő például az is, hogy az átlagnál és minden foglalkozási csoportnál kisebb mértékben iz­gatják az értelmiségieket a ren­dőrségi és a bírósági hírek. Az állandó rovatok „legerősebb” ol­vasótábora az egyéb foglalkozási kategóriába tartozó, főként ház­tartásbeliekből álló társadalmi csoport. E réteg — helyzetéből fakadóan — a mindennapi élet­ben jól hasznosítható, a mi ott­honunk és a házunk tája írásait olvassa az átlagnál kiugróan — csaknem 40 százalékkal! — na­gyobb arányban. összességében elmondható, hogy az állandó rovatok olvasottsága társadalmi csoportonként nem egységes. Az olvasottsági vizsgá­lat alapos elemzései konstruktív segítséget adnak ahhoz, hogy a különböző rétegigényekkel a későbbiekben — a rovatok téma­választásakor, i szerkesztésekor — nemcsak érdemes, de fontos is számolni. Ugyancsak hasznosítható taná­csokkal szolgálnak a lap tájékoz­tatásáról adott olvasói vélemé­nyek. Megkérdezték őket, hogy né­hány témában — a külpolitikai élet eseményei, a hazai és megyei közélet eseményei, gazdaságpoliti­kai információk, a pártélet kér­dései, művelődéspolitika — meny­nyire tartják kielégítőnek a lap tájékoztatását. A tájékoztatással teljesen elé­gedettek aránya mérsékelt elé­gedettséget fejez ki, hiszen a há­rom utóbbi témánál alig haladja meg az 50, a két előbbi témánál pedig a 60 százalékot. Elég széles — 23—32 százalékos — réteg vé­leménye ambivalens, kétértelmű: elégedett is meg nem is. A telje­sen elégedetlenek aránya alacsony és közel azonos: 6—9 százalék. A tájékoztatással való elége­dettséget vizsgálják az olvasók foglalkozása szerint is. A kép ezt mutatja. Az ipari fizikaiak elégedettsége — a művelődéspolitika kivételé­vel — némileg az átlag alatt van. A mezőgazdasági fizikai dolgozók elégedettségi szintje jelentősen meghaladja az átlag- és minden más társadalmi csoportét. Ez a nagyfokú elégedettség azonban nem tekinthető egyértelműen po­zitív jelenségnek. Ismert tény, hogy e foglalkozási csoport isko­lázottsági szintje alacsonyabb a .többinél, ami általában kisebb kri-< titkai beállítódással, attitűddel jár együtt. Az értelmiség elégedett­ségi foka témánként differenciált. Az egyéb szellemi foglalkozásúak elégedettek a legkevésbé a Petőfi Népe tájékoztatásával. Ezzel ej| lentétben az átlagosnál nagyobb a. nyugdíjasok elégedettségi szint­je — bár nem olyan nagy mér­tékben, mint a mezőgazdasági fi­zikai dolgozóké. Tény, hogy az információval való elégedettség fokára a témák különbözősége kevésbé hat, mint a társadalmi — foglalkozási cso­portba tartozás. T. I. M E •> rovatcím alatt május 22-e óta a maival együtt 15 alkalommal kísérhették fi­gyelemmel olvasóink Bács- Kiskun legszebb, legértéke­sebb tájrészeit bemutató, egyben értelmes, kellemes hétvégi programot kínáló képes túraismertető írásain­kat. Valamennyi helyszínünk szoros kapcsolatban van a Kiskunsági Nemzeti Parkkal, illetve az országos termé­szetvédelmi mozgalommal. Most befejezzük sorozatun­kat, de 1982. tavaszától is­mét hívjuk és szívesen ka­lauzoljuk majd aktív kikap­csolódásra vágyó, termé­szetbarát olvasóinkat ki a szabadba... II 9 Szeptember a strandon. A Szelidi-tó partján Mit is tudunk Szelídről? Hogy kedvelt, az utóbbi években kü­lönösen látogatott fürdőhely, if­júsági találkozók, fesztiválok színtere, horgászparadicsom. Sem­mitmondó, bédekker-ízű jellem­zés. Varga Domokos Vizek köny­ve címmel 1976-ban kiadott szo­ciográfiájában így fogalmaz: „Szelidi-tó.'.. Tíz-tizenöt éve ki hallotta a nevét? Talán a sző­kébb környék lakói, de azok is inkább Szilidinek ismerték. Bár ez nemcsak öröm, hogy így felkap­ta a nép. Az efféle apró Bala­tonok becsületét nem utolsósor­ban az segített hihetetlen gyor­san megnövelni ezen a tájon, hogy az élő-Dunából mindinkább szennycsatorna válik.” A pontos tájékozódás kedvéért írjuk le: az 51-es főúttól, Duna- pataj centrumától négy kilomé­terre érjük el a 80 hektáros, északkelet—délnyugati csapásirá­nyú szikes tómeder alsó végét. Itt a Tószálló és étterem, illetve a kemping körül — nem mesz- szire a 30-as években épült Ben- ce-kastélytól (nyáron ifjúsági na, közis tábor) — bukkanunk az üdú 'falu központjára. Gyalogtú­ránk Is innen indul a keleti ol­dalon, és elárulhatjuk: közvet­lenül a kanyargós part mentén körbehaladva, s ugyanide vissza­térve kb. 9—10 kilométert te­szünk meg. Az akácosban megbújó hor­gásztanyáig, s előtte a cölöpökön álló csónakkikötőig kétféleképp is eljuthatunk: a vízszél és a külön­böző vendéglátó egységek közötti fövenyen, érintve a szabadtéri színpadot is, valamint száz mé­terrel följebb, az aszfalton, s an­nak fogytával azonnal balra for­dulva. Bármelyik utat választjuk: gyönyörkőüHetünk a kies parkok­kal és kertecskékkel övezett, íz­léses kivitelű vállalati üdülőkben és magántulajdonú nyaralóházak­ban. És elámulhatunk a különös formájú, enyhe ívekben kígyózó — mintegy öt kilométer hosszú, és csupán 100—150—200 méter széles, átlagosan 3—4 méter mély —, többnyire bágyadtzöld náddal és zsombéksással szegélyezett ta­von is. Idézet a Nemzeti Park a Kis­kunságban című könyvből: „A Szelidi-tó az Osflunából' a holo- cén korban lefűződött jellegzetes morotvató. Vize sokfajta sót (nátrium, magnézium, jód stb. elemeket) tartalmaz, hazánkban egyedülálló összetételben. Ennek alapján alakult ki különleges mikroflórája és mikrofaunája, amelyeket a Project-aqua elneve­zésű nemzetközi biológiai prog­ram keretén belül kutatnak. Kü­lönösen a kék algák és a kova- moszatok előfordulása rendkívül gazdag, egyedül itt élő fajokkal. Ezért a vízminőség védelme itt elsőrendű fontosság. Annyit te­gyünk még hozzá, hogy a kör­nyéket öntésiszap fedi, de délen csekély futóhomok is található. A vízutánpótlás zömmel csapa­dék-, kisebb mértékben pedig ta­lajvíz-eredetű. 9 Nádas csendélet. A horgásztanyától erdős domb­oldalon fut az ösvény — közben imitt-amott elragadó panoráma nyílik a tó kanyarulataira —, mely hamarosan a magas parton kitaposott gidres-gödrös szekérút- ba torkollik. Fölfedezve itt is és a későbbiek folyamán is a renge­teg ladikot és a szűk kis öblöket, fogalmat alkothatunk arról, hány pecás hódol errefelé rendszeresen a szenvedélyének. Zsákmányuk: ponty, harcsa, csuka, kárász, ke­szeg és compó. A növényevő amur és busa elszaporodását a nemzeti park őrei tudatosan aka­dályozzák. Jobb kéz felől szinte semmi sem gátolja a messzetekintést: szántóföld, vizenyős rét és legelő alkotja a határt. A tó északi vg- gén átkelünk a zsilippel ellátott tápláló-lecsapoló csatornán, s a túloldalon vízre hajló fiatalos vegyeserdővel, később pedig,, sé­tautunk utolsó harmadától, ápolt gyümölcsösökkel, szőlőkkel, újon­nan osztott vikendtelkekkel talál­kozunk. Itt a parttól távol is dú- sabb, változatosabb a vegetáció: zöld mezők, ligetek, jegenyecso­portok stb. váltogatják sűrűn egy­mást. Kiskertek, alpesi tetős fa­házak előterében érkezünk ki a dunapataji műútra, melyen balra fordulva visszamegyünk kiindu­lási pontunkhoz. Autóbusszal to- vábbutazhatunk Kalocsa felé is. • A horgásztanya csónakkikötőjén. K. F. AZ EXPRESSZ SAJTÓTÁJÉKOZTATÓJA Kedvezményes rr • a fi# 99 | mi f wa f fi oszi-teli üdülés, sítúrák Kiállítás A népi iparművészet ma címmel csütörtökön megnyílt a Népi Iparművészeti Tanács kiállítása a Néprajzi Múzeum­ban. A tárlaton a Népi Ipar­művészeti Tanács 30 éve ala­pított gyűjteményének leg­szebb daraibjaiiit sorakoztatták fel. Ez a gyűjtemény olyan al­kotásokból állt össze, amelye­ket ai tanács kezdeményezésé­re szövetkezetek és egyéni al­kotók készítettek. A kiállított tárgyak közül a legrégibbeket az a generáció hozta létre, ame­lyik többé-kevésbé ösztönösen alkotott, munkáin érződik még. hogy a paraszti közösség dik­tálta szabályokon vált vérévé egy-egy helyi stílus minta- kincse. Néhány alkotónak már róluk elnevezett pályázat állít emléket; így látható a faragó Kapoli Antal, a hímző Kis Jan­kó Bori, a fazekas Gerencsér Sebestyén több műve. A mint­egy 40Ö kiállított mű között nagy számban szerepelnek a legújabb iparművészeti alko­tások is, szőttesek, bőrdíszmű­vek, rézből, kovácsoltvasból készült műtárgyak, valamint bútorok. A kiállítás szeptember vé­géig tekinthető meg. (MTI) Nyolcvanötezren utaztak az idén turistáiként az Expressz If­júsági és Diák Utazási Iroda szer­vezésében külföldre — 22 ország­ba — s a hazai programjain is félmilliónál több fiatal vett részt. A. KISZ utazási irodája az őszi— téli hónapokra is változatos prog­ramot kínál — jelentette beRezs- nák Miklós, az utazási iroda osz­tályvezetője csütörtökön, az Exp­ressz verőcemarosi üdülőtele­pén tartott sajtótájékoztatón. Az év hátralévő részében még 15 ezer fiatalt várnak a határa­inkon túli társasutazásokra. Ed­dig tíz barátság vonattal jártak magyar fiatalok a Szovjetunióban, s a tervek szerint a Nagy Októbe­ri Szocialista Forradalom évfor­dulója alkalmából 13 napos moszkva—leningrádi útra mennek így. Különvonat indul Bukarest­be. s utasai részt vesznek a labda­rúgó világbajnoki selejtező mér­kőzésen. A síelőknek egyhetes tátrai túrákat ajánlanak, s elké­szültek már a szilveszteri prog­ramkínálatok is: az Expressz óév­búcsúztató utakat szervez a Szov­jetunióba, Csehszlovákiába és az NDK-ba. December végéig további 300 ezer dolgozó és tanuló fiatalt vár­nak a belföldi Expressz túrák, üdülök. Novemberig egyhetes tur­nusokban — az Állami Ifjúsági Bizottság. 30 százalékos étkezési kedvezményével — nyaralhatnak diákok az utazási iroda velencei ifjúsági üdülőközpontjában. Az' őszi és a téli országjáró kirándu-'" lásokhoz nemcsak saját autóbusz- parkját bocsátja a turistacsopor­tok rendelkezésére az iroda, ha­nem árkedvezményt is nyújt az utazóknak. A Kilián-telepi, a ve­rőcemarosa és a balatonföldvári nemzetközi üdülőtelepeken, illetve a királyréti turistaházban szállás­kedvezményt adnak az odalátoga­tóknak. Októbertől december vé­géig dolgozó fiatalokat várnak a kőszegi Hotel Expressz Panoráma Szállóban, illetve Budapestre a Hotel Ifjúságba kedvezményes üdültetésre. A téli sportok kedve­lőit sítanfolyamokra invitálják a Börzsönybe, ahol az egyhetes tu­ristacsoportoknak a királyréti tu­ristaház ad otthont. (MTI) I Ki a szabadbal

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents