Petőfi Népe, 1981. augusztus (36. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-13 / 189. szám

VILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVI. évf. 189. szám AfS! 1,40 Ft 1981. augusztus 13. csütörtök Hasonlítgatásaink S. oldal Hazai tájakon 3. oldal Ebbe születtünk, ebben élünk <. oldal Irányjelző f. oldal Kortársunk: Sarkadi Imre 5. oldal Sport 7. oldal A mi otthonunk 7. oldal A gazdasági élet helyreállításáról hozott határozatot a LEMP Központi Bizottsága VARSÓ Határozat elfogadásával ért véget kedden éjjel a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának ülése. A tanácskozáson, amelyen Sta­nislaw Kania, a LEMP KB első titkára elnökölt, az . ország gaz­dasági helyzetéről Janusz Obo- dowski, a miniszterelnök első helyettese tartott beszámolót, majd Kazimierz Barcikowski, a politikai bizottság tagja, a KB titkára mondotta el referátumát a pártnak a IX., rendkívüli kong­resszusa utáni tevékenységéről, és a központi bizottság munkájá­nak szervezéséről. A vita után mindkét előadó válaszolt több kérdésre, majd a plénum határo­zatot fogadott el. A központi bi­zottság 13 problémabizottságot hozott létre. A LEMP Központi Bizottsága ülésének határozata értékelte az ország helyzetét a IX., rendkí­vüli kongresszus után, s megálla­pította, hogy a társadalmi-gaz­dasági helyzet jelentősen meg­romlott. Több jel arra utal, hogy az események veszélyes irányt vehetnek. Az új típusú feszült­ség szítása, a Szolidaritás által szervezett tüntetések a IX. kong­resszus programja ellen irányul­nak. Ezeknek az akcióknak — amelyeknek jellegét a Szolidari­tás egyes felelőtlen tanácsadói szabják meg — veszélyes kö­vetkezményei lehetnek a szocia­lista megújulásra és a válságból való kijutást célzó erőfeszítések­re. A KB leszögezi, hogy a párt, a néphatalom nem engedi megakadályozni a szocialista megújulás folyamatát, határozot­tan fellép minden szocialistaelle­nes, ellenforradalmi veszéllyel szemben, a IX. kongresszus által meghatározott politikai vonal vé­delmében. Felszólítja a hazafias erőket, hogy akadályozzák meg a szocialista államrend ellen irá­nyuló ellenséges cselekedeteket. A központi bizottság megálla­pítja, hogy a pártszervezetek és a pártszervek politikai tevékeny­sége és a IX. kongresszust elő­készítő választási kampány ered­ményeként ideológiailag és szer­vezetileg is konszolidálódik a párt, nő ereje, és a társadalom iránta való bizalma. A LEMP a munkásosztály és minden haza­fias erő támogatásával folytatni fogja a szocialista megújulás­nak, a marxizmus—leninizmus eszméihez való hűségnek a IX. kongresszuson megerősített poli­tikai vonalát. Valamennyi párt­tag és pártszervezet legfontosabb kötelessége a IX. pártkongresz- szus programjának megvalósítá­sa, a munkásosztály, a paraszt­ság, az értelmiség, a nők és a fia­talok tömörítése e program köré. Döntő jelentőségű a szövetséges pártokkal, a szakszervezetekkel és a társadalmi szervezetekkel való együttműködés. A központi bizottság felhívja a pártszerveket és a pártszerveze­teket, hogy dolgozzanak ki a körülményeknek és az igények­nek megfelelő programot a párt egységének és erejének növelé­sére. Megerősíti a IX. kongresz- szus határozatát, amely a szak­(Folytatás a 2. oldalon.) VERSENYKÉPES HIBRIDEK Csemegekukorica-nemesítés Kecskeméten A csemegekukorica jelentősé­ge az utóbbi években világszer­te megnövekedett. Művelése tel­jesen gépesíthető, a kiskertek­ben is sikeresen termeszthető, a többi zöldségféléhez viszonyítva kevesebb kézi munkával. A Kecskeméti Zöldségtermesz­tési Kutató Intézetben 1972-ben indult meg a nemesítő munka. A kereslet ugyanis annyira meg­nőtt, hogy szükség volt a régi fajták korszerűbbekkel való felcserélésére, a növekvő igé­nyek kielégítésére. Dr. Daniel Lajos, a biológiai tudományok kandidátusának vezetésével in­dított csemegekukorica-nemesí­tés elsődleges célja a kisgazda­ságok ellátása volt, megfelelő minőségű és termőképességű hibridekkel. A munkát siker ko­ronázta, 1975-ben a kecskeméti fehér csemege, majd 1978-ban a kecsk'emáti sárga SC 300-as és SC 500-as hibrid állami elisme­résben részesült. Előzetes állami elismerést kapott a kecskeméti sárga SC 450-es hibrid. Ezek mindegyike felülmúlja termő­képességben a régebbi fajtákat, de íz és zamatanyag tekinteté­ben csak az átlagos minőségű amerikai hibridekkel egyenérté­kű. A nagyüzemi termesztés meg­indulásakor megfelelő hazai hibrid hiányában amerikai vető­mag importálása vált szükséges­sé. Ekkor kezdték meg a neme­sitők a konzervipar minőségi igényeinek megfelelő, verseny- képes, egyszeres keresztezéseket. A nemésítési munkának kö­szönhetően termőképességben és minőségben az amerikai fajták­kal egyenrangú, hibrideket állí­tottak elő. Ilyen például a kecs­keméti sárga SC 400-as. Az ígé­retes hibridekkel el lehetne ér­ni, hogy megszüntessük a cseme­gekukorica-vetőmag importját. Ezért is kezdeményezte a Kecs­keméti Zöldségtermesztési Ku­tató Intézet tegnap azt a fajta- bemutatót, amelynek célja, hogy a termesztő és feldolgozó szak­emberek- megismerjék az intézet nemesitől munkáját. A fajtami­nősítésre 1979-ben bejelentett közepes érési idejű hibridjük minőségét és termőképességét tekintve egyaránt állja a ver­senyt a legjobb amerikai faj­tákkal. Újabban előállítottak né­hány ipari feldolgozásra is al­kalmas, jó minőségű, nagyon korai és közép késői valamint • Dr. Bajtay Ilona ismerteti a csemegekukorica-nemesítés eddigi eredményeit. szereket taglalta. A tájékoztató­kat élénk vita követte. A feldol­gozással és a tartósítással fog­lalkozó szakemberek elismerték az új magyar fajták létjogosultságát. A -megyében a Hosszúhegyi és a Kalocsai Állami Gazdaság mint­egy ezer hektáron termel ku­koricát a konzervipar részére. Ezekben a gazdaságokban is kí­sérleteznek már á ZKI-ban elő­állított hibridekkel. A program a fajták és a fajta­jelöltek szabadföldi bemutatásá­val zárult. K. S. • A legjobb amerikai hibriddel vetekszik a kecskeméti sárga SC 400-as. Balassi Katalin üzemmérnök egy szépen kifejlett csövet mutat. (Pásztor Zoltán felvételei.) késői érésű kombinációt. Az ér­dekelt szakemberek segítségével és közreműködésével a legjob­bakat kívánják szaporításra aján­lani. Az említett fajtabemutatót tá­jékoztatók előzték meg az inté­zet tanácstermében. Dr. Károly Árpád általános igazgatóhelyet­tes üdvözlő szavai után dr. Baj- tay Ilona, a nemesítés! program- bizottság vezetője, az intézet fő­munkatársa tartott általános is­mertetést a csemegekukorica-ne­mesítés helyzetéről. Dr. Daniel Lajos pedig a nemesitési mód­Növelték exportjukat Bács-Kiskun megye üzemei Bács-Kiskun megye ipara külkereskedelmi szempontból sikeres el­ső félévet zárt, az el­múlt év azonos idősza­kához mérten több mint 20 százalékkal nö­velte exportját. A nép­gazdaság egyensúlyi helyzetét nyilván ked­vezően befolyásolja az a tény, hogy a megye üzemei a tőkés piacon is mintegy 16 százalék­kal több árut értékesí­tettek. Három vállalat­nál kértünk tájékozta­tást exporttevékenysé­gük idei alakulásáról. A Kecskeméti MEZŐ­GÉP Vállalat kereskedelmi igazgatóhelyettese, Nagy Béla elmondta, hogy cégük gyárai első félévi kül- és belföldi megrendeléseik­nek eleget tettek. Sőt 566 millió forint értékű termék előállításával, előirányza­taikat 15 százalékkal teljesítették túl, s ennek megfelelően alakult nyereségtervük is. A szocialista országokba 5 millió rubel értékű árut szállítot­tak, pontosan, határidőre, kielé­gítve a megrendelők igényeit. Tőkés piaci értékesítésük 2,6 mil­lió dollár volt. Ezen belül kiemel­kedik egy spanyolországi kon­zervgyár zöldségfeldolgozó be­rendezésekkel való felszerelése 1.6 millió dollár értékben. A Claas-cégnek a megrendelés sze­rinti ütemezésben szállítottak 1000 darab kombájnfülkét. Ugyancsak tervszerűen folyik Al­gériában a 17 ezer vagon szemes­termény befogadására alkalmas tárolók építése, amelyen 140 dol­gozójuk fáradozik. Ezt a munkát jövőre fejezik be. Az év további részében is ked­vezőek a MEZŐGÉP Vállalat piaci kilátásai, s így, a bel- és külföldi értékesítési előirányzat 2 százalékos túlteljesítésével szá­molnak. Összes idei árbevételük 1.6 milliárd forint lesz, ebből szocialista exportjuk 10,5 millió rubel, tőkés kivitelük pedig 7,5 millió dollár értékű. Az ily mó­don képződő vállalati eredmény a MEZŐGÉP dolgozói részére eb­ben az évben 7,5 százalékos bér- fejlesztést tesz lehetővé. A Petőfi Nyomda első félévi 147,1 millió forintos árbevételi tervét 169,3 millió forintra tel­jesítette — tájékoztatott Szántó Béla termelési osztályvezető. Ez a 15 százalékos túlteljesítés egy­ben a nyomda termékei iránt szüntelenül növekvő keresletet is igazolja. • A MEZŐGÉP kecskeméti gyárában exportra készülő konzervgyári ubor­kafeldolgozó gépsor töltő berendezését szerelik. • A Petőfi Nyomdában modern b erendezéseken állítják elő a grúz konyak díszdobozát. • A nyugatnémet HUMELL cég megrendelésére készült gyermekcsizmá­kat meóznak és csomagolnak az Alföldi Cipőgyárban. (Tóth Sándor felvételei.) — Vállalatunk — mondotta az osztályvezető — csak közvetett exportot bonyolít le. Ez azt je­lenti, hogy mi a külföldi megren­delésre készülő termékekhez gyártunk csomagolóeszközöket. Az ilyen jellegű árbevételünk az idén csaknem eléri a 32 millió forintot. A Petőfi Nyomda ké­szíti a bűvös kocka, a bűvös kí­gyó címkéit és dobozait. Az ön­tapadó címke fele, a hagyomá­nyos címke és a faltkarton do­bozok egy része ugyancsak így kerül a külföldi — zömében a tőkés — piacokra. Az év második félében tovább bővül közvetett exportunk. El­sősorban a magyar gyógyszeripar, valamint a MONIMPEX Külke­reskedelmi Vállalat megrendelé­sei növekedtek. Éppen ezért az export fejlesztése és importmeg­takarítás céljából három új gé­pet vásároltunk nyugaton: egy négyszínnyomó ofszet, egy négy­színnyomó rotációs címkenyomó és egy dobozragasztó berende­zést. Ezek rövidesen megérkez­nek, és az idén már termelnek is. Egyébként megkezdtük a tár­gyalásokat annak érdekében is, hogy közvetlen exportot bonyo­líthassunk le — mondotta az osztályvezető. Az Alföldi Cipőgyár kereske­delmi főosztályának vezetője, Horváth István, arról adott szá­mot, hogy az idei 3 millió páros tervükből az első félévben 1 millió 591 ezer lábbelit gyártot­tak le. Ebből 554 ezer párat- a szocialista, 71 ezer párat a tőkés országokban értékesítettek. A legnagyobb tőkés megrendelőjük Ausztria, ahová ragasztott tech­nológiával készült melegbélésű csizmákat, férfi félcipőket szál­lítanak. Ezenkívül Angliába, Finnországba férfi félcipőket, az. NSZK-ba, Dániába, Irakba gyer­mekcipőket, Hollandiába gyer­mekcsizmákat exportálnak. A gyár éves termelésének csaknem felét a külföldi piaco­kon értékesíti. A tőkés országok­ban nagy a konkurrenciaharc, ezért sok esetben a piacon való bentmáradásért is kemény küz­delem folyik. A gyárnak ez eddig sikerült, sőt némiképp bővíteni is tudta megrendelői körét azál­tal, hogy jó minőségű árut szál­lítottak pontos határidőre. Ily módon a második félévben vár­hatóan 240 ezer pár lábbelit ér­tékesítenek a nyugati országok­ban és 450 ezer párat a rubel- elszámolású piacon. N. O. Az életmód, életforma gyors változásával, az ötnapos mun­kahét közeljövőben történő bevezetésével, s mindezek kö­vetkezményeként, a szabad idő növekedésével egyre in­kább előtérbe kerül az ama­tőrművészeti mozgalom fej­lesztése is. Több fórum és in­tézmény foglalkozik e kis kö­zösségeknek az életével. Bács- Kiskun megyében például át­fogó tervet készítettek ezek fejlesztésére, s ebben részle­tesen kidolgozták az amatőr­művészeti táborok és tanfo­lyamok tematikáját. S hogy mindez nem csupán tervben foglaltatott, bizonyítja a me­gyében ez év nyarán szerve­zett többféle művészeti tábor. Hogy csak néhányat említ­sünk, zenei tábor működik Baján, nemrég képzőművésze­ti tábor zárta kapuit Hajóson, a táncosokét Szalkszentmár- tonban, a díszítőművészekét Kecskeméten rendezték meg. Ezután nyílik a kigyósi fafa­ragó, valamint a Csongrád megyével közös amatőr szín­játszó tábor. Nagy gondot fordítanak a szakmai vezetők továbbképzé­sére is. Elsősorban az ő fel­készültségüktől, tudásuktól függ ugyanis a közös munka színvonala. Ügy látszik, ma egyre inkább az a törekvés érvényesül, hogy ne csak a csoportok számát növeljék, hanem a mozgalom alkotó- művészeti tevékenységének a minőségét is. Nemhiába folyik vita hónapok óta a közműve­lődési és művészeti folyóira­tokban a minősítések új rend­szeréről, az amatőr és hivatá­sos művészek kapcsolatáról, s arról, hogy miiként építhető be e tevékenység a legtermésze­tesebben mindennapi életünk­be. Az emberek egy része ugyanis vágyik valamiféle ön­megvalósításra, a monoton, kevésbé változatos munka melletti alkotói, előadóművé­szi tevékenységre, s talán ar­ra is, hogy tartozzon egyfajta lelket-szellemet gazdagító kö­zösséghez. S ezt elsősorban az amatőrművészeti csoportok­ban találhatja meg. A Népművelés című folyó­irat legújabb számában mel­léklet foglalkozik az amatőr­művészettel, elsősorban an­nak minőségével, hatásával, magával a művészeti értékkel, az alkotó és a befogadó közös élményével. E fórum is felte­szi a kérdést: mit ér például a legjobban megrendezett amatőr színpadi produkció, ha nincs olyan közönsége, amely — divatos szóval kifejezve — veszi a lapot? Minőséget kell nyújtani, s közös nyelvet kell kialakítani a nézőkkel, hallga­tókkal. Csakis ez ösztönözheti az embereket a jelenségek mögötti lényeg keresésére. Az amatőrmüvészet fejlő­désének új útja tehát már körvonalazott. Az elkövetkező évek feladata lesz ennek mi­nél jobb gyakorlati megvaló­sítása. P. E.

Next

/
Thumbnails
Contents