Petőfi Népe, 1981. augusztus (36. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-11 / 187. szám

2 ■» PETŐFI NÉPE • 1981. augusztus 11. „Kihívás a világ közvéleménye ellen” MIECZYSLAW RAKOWSKI NYILATKOZATA A kormány nem tér le a LEMP kongresszusán megjelölt útról Brezsnyev— Cedenbal találkozó Hétfőn a Krím félszigeten ta­lálkozóra került sor Leonyid Brezsnyev,. a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, az SZKP KB főtitkára és Jumdzsagijn Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt KE főtitkára, a Nagy Népi Hu- rál Elnökségének elnöke között. J. Cedenbal rövid pihenésre ér­kezett a Szovjetunióba. (TASZSZ) események sorokban NAGASZAKI_________________ Általános atomleszerelést köve­telő nemzetközi felhívás kibocsá­tásával vasárnap Nagaszakiban befejezte munkáját az atom- és hidrogénfegyverek elleni világ­konferencia. Az egyhetes érte­kezlet, amelyen 29 országból 105 küldött vett részt, előzőleg a ja­pán fővárosban és Hirosimában is ülésezett. A nagaszaki záró­demonstrációra tízezer ember gyűlt össze. A rendezőbizottság táviratban ítélte el Reagan ame­rikai elnöknek azt a döntését, amellyel zöld utat engedett a neutronfegyverek gyártásához. A távirat követeli a Fehér Ház döntésének haladéktalan vissza­vonását. HAVANNA __________________ Há romszáz ember -lemészárlá­sával vádolta a guatemalai had­sereget az FP—31, a „Január 31. népi front” nevű guatemalai tö­megszervezet. A vérengzés július 19-én történt a Coya nevű indián faluban. Az illegalitásban műkö­dő tömegszervezet San Jóséban nyilvánosságra hozott közlemé­nye hangoztatja, hogy Romeo Lucas Garcia rendszere a szőr-, nyű bűnt eddig rejtegette, s mindössze annyit ismert el, hogy a kérdéses faluban „kommunista sejtet” számoltak fel, s eközben „25 felforgató elem életét vesz­tette”. LISSZABON Francisco Plritó' Belsemao, Portugália szociáldemokrata mi­niszterelnöke, hétfőn bejelentet­te hét hónapja hatalmon levő koalíciós kormányának lemondá­sát. Az ellentétektől szabdalt szo­ciáldemokraták a hét végére ösz- szehívták pártjuk országos érte­kezletét, hogy azon kijelöljék Balsemao utódját. (UPI) MONROVIA A kormány megdöntésére irá­nyuló összeesküvés vádjával őri­zetbe yették Thomas Weh Iyen alelnököt és a libériái kormány más tagjait — jelentette be va­sárnap éjszaka Sámuel Doe ál­lamfő, a népi tanács elnöke. Kö­zölte: a vádlottak az alelnök ve­zetésével meg akarták ölni őt és a kormány három vezető tagját, bogy átívelhessék a hatalmat. A -libériái rádió szerint az összees­küvőket hadbíróság elé állítják. (Reuter — AFP) OMAR TORRIJOS Ki is volt valójában . Omar Torrijos tábornok, akinek halá­la annyira megrázta a latin-ame­rikai közvéleményt? Milyen sze- repet vállalt — vállalhatott — Panama, e kis ország volt veze­tője a világpolitikában? Torrijos egyszerű veraguási család fiaként szerzett tanítói diplomát, majd viszonylag korán katonai pályára lépett. Alacsony beosztású altisztként kezdte, de alig egy évtized múltán már ez­redes. 0 volt az, aki — egy.zava­ros belpolitikai esztendő végén — 1968 októberében haladó tisztek élén elmozdította az elnöki szék­ből az Amerika-barát Arnulfo Ariast. Torrijos gyorsan felismer­te, hogy a térség.ingatag politikai viszonyai közöjt csak diktatórikus eszközökkel Szilárdíthatja meg hatalmát. (A diktatúra szó szépen csengett az amerikaiak fülében: nem késlekedtek hát a junta gyors elismerésével, s eleinte fel­tétlen támogatást nyújtottak a tiszti csoportnak.) Hamar kiderült azonban: az USA „kígyót melengetett a keb­lén”; valójában haladó politikús került a Panamai Köztársaság élére. Már a hetvenes évek elején megszületik az ország új, demok­ratikus alkotmánya — bár a pár­tok működését egészen az utóbbi évekig nem engedélyezték. Stra­tégiai szempontból fontos ágaza­tok sora — a rézbányászat, az áram. és vízszolgáltatás, a cukor­(Folytatás az 1. oldalról.) egyéb fegyverzetkorlátozási ter­vezetekről a tárgyalásokat. Amennyiben most Washington valóban megkezdi a fegyverek előállítását, nyilvánvaló, hogy a szovjet kormánynak is felül kell vizsgálnia önként magára vállalt kötelezettségét — annál is in­kább, mert az önkéntes korláto­zást bejelentve, Leonyid Brezs­nyev már 1978 áprilisában fi­gyelmeztetett : a neutronfegyver gyártásának további sorsa a wa­shingtoni magatartástól függ. A Nyugat tartózkodó álláspontja Az Egyesült Államak nyugat- európai szövetségesei egyelőre hűvösen reagáltak a döntésre, or­száguk közvéleményének több­nyire azt tolmácsolva, hogy Wa­shingtonnak még nem áll szán­dékában a neutronfegyvert nyu­gat-európai területre telepíteni. Ezért a hivatalos London, Bonn, Brüsszel és Hága első állásfog­lalása összecsengett: a szóvivők a döntést „az amerikai kormány ibelügyé”-nek nevezték. (Brit megfigyelők ehhez hozzáfűzték, hogy Thatcher miniszterelnök- asszony a neutronfegyver esetle­ges telepítéséről folytatott koráb­bi tárgyalásokon soha nem el­lenezte ezt a lépést.) Egy bonni szóvivő viszont azzal tartotta szükségesnek kiegészíteni az Hétfőn Nairobiban a Kenyatta konferencia-központban meg­nyílt az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének az új és megújítható energiaforrásokról rendezett konferenciája. A rendezvényen, amelynek megnyitóján Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára mellett Indira Gandhi" indiai, Pierre-Elliott Trudeau kanadai, Thorbjörn Fälldin svéd és Ed­ward Seaga jamaikai miniszter- elnök is jelen volt, összesen több, mint 150 ország csaknem 4000 küldötte vesz részt. ipar, a cementipar, a telefon­telexhálózat — került állami kéz­be. Hatékonyan támogatták a szövetkezeti rendszert, s így a hagyományosan élelmiszerim­portőr Panama a legtöbb alapve­tő élelmiszert rövidesen maga termeli meg, önellátóvá vált. Az Egyesült Államok vezetői egyre nagyobb ellenszenvvel fi­gyelték Torrijos ténykedését. ClA-dokumentumok tucatja árul­kodik arról, hogy hányszor kísé­relték meg, vagy terveztek ellene merényletet, katonai puccsot. De szembe kellett néznie a gazdasá­gilag rendkívül erős belső reak­cióval is. Ebben az időben született meg az a jellegzetes torrijosi politika, amely egészen sajátos viszonyt alakított ki a szavak, a tettek és a célok között. Keményen, világosan, olykor már-már szabadszáj úan beszelt, mégsem tulajdonított különösebb jelentőséget a szavaknak. Számá­ra a tettek, s még inkább a cé­lok yoltals az igazán fontosak. Intézkedései" sokszor ellentmondá­sosak, s olykor csak hónapok, évek múltán derült ki, hogy mi is vöít a tényleges céljuk. Olykor szívesen beszélt a kom­munisták ellen, ugyanakkor sor­ra tűntek fel tanácsadói közt marxista, sokszor kommunista szakemberek. Elnöksége idején több állami vállalat, szakszerve­zet, mezőgazdasági szövetkezet „amerikai belügy”-tételt, hogy a neutronfegyver ✓ nyugat-európai telepítése a NATO-n belül még konzultációkat igényel. Első reagálásában csak Kína adta közvetve értésre elégedett­ségét az amerikai döntés kap­csán, úgy értékelve azt, ' mint „fontos” lépést Nyugat-Európa védelme és biztonsága szempont­jából. < Az első nyugat-európai bírá­latok között szerepel az angol el­lenzéki Munkáspárt vezérének, Miahael Footnak a nyilatkozata. Foot hangsúlyozta, hogy a Mun­káspárt határozottan síkraszáll a neutronfegyver gyártása ellen, s elutasítja azt a Washington ál­tal sugalmazott gondolatot, hogy az új fegyver használata egyfaj­ta korlátozott nukleáris háborút tenne lehetővé. Az északi országok élesen ellenzik a döntést A neutronfegyyer gyártásával kapcsolatos amerikai döntést Dá­nia, Svédország és Norvégia éle­sen ellenezte. Kjeld Diesen dán külügymi­niszter kemény hangú nyilatko­zatban leszögezte: „meglepetés, hogy az amerikai kormány akkor hóztja ezt a döntést, amikor oly közel állunk az új típusú európai hadászati nukleáris fegyverek korlátozásáról folytatandó szov­jet—amerikai tárgyalások meg­kezdéséhez”. Noha az amerikai A konferenciát Daniel Arap Moi, a Kenyai Köztársaság el­nöke nyitotta meg. A miniszter- elnöki felszólalásokat követően Kurt Waldheim arról szólt, hogy a konferencia célja a nemzetközi együttműködés előmozdítása egy olyan területen, amely rendkí­vüli társadalmi és gazdasági je­lentőséggel bír mind a fejlett, mind pedig a fejlődő országok­ban, valamint olyan kezdemé­nyezések megtétele, amelyek se­gíthetik a világban meglévő nem­zetközi feszültségek és válságok alapvető okainak felszámolását. — MTI — KS) került közvetlen baloldali, mar­xista irányítás alá. A la tiniame­rikai országok közül elsők között rendezte kapcsolatait Kubával, jó viszonyt épített ki a szocialista or­szágokkal. (Hazánkban most is jó néhány panamai diák tanul, s magyar ösztöndíjasok is rendre utaznak Panamába.) Támogatta a nicaraguai és a salvadori ha* zafiak harcát az elnyomók ellen. Az új gyarmatosítás egyik jelké­pét rombolta le az a történelmi megállapodás, amelyet kemény tárgyalások után, 1978~ban írt alá Carter akkori amerikai elnökkel a Panama-csatornáról. Az utóbbi években látszólag kormány hangoztatta, hogy a ne­utronfegyvert egyelőre csak az Egyesült Államókban tárolják, Ölesen kinyilvánította, hogy „Dánja, mint nukleáris fegyve­rektől mentes térség, a jövőben sem lesz hajlandó befogadni ilyen fegyvereket”. Hasonló hangnemben reagált Óla Ullsten svéd külügyminisz­ter, hangsúlyozva, hogy „az ame­rikai döntés a fegyverkezési ver­seny további veszélyes és riasztó fokozódásához vezet”. Harlem Brundtland norvég kor­mányfő a nemzeti hírügynökség­nek adott nyilatkozatában hang­súlyozta, hogy Norvégia szemben áll az amerikai döntéssel. A leg­fontosabb feladatnak az európai nukleáris leszereléssel foglalkozó tárgyalások megkezdését nevezte, s elítélte azokat az intézkedése­ket, amelyek nehezítik e tárgya­lásokat. Noha a holland külügyminisz­térium tartózkodóan reagált, ka­tonai szakértők aggasztó lépés­ként értékelték az amerikai dön­tést. Vezető munkáspárti és ke­reszténydemokrata pártpolitiku­sok különösen sérelmezték, hogy az amerikai kormány szövetsé­geseinek semmibevételével dönt külpolitikai kérdésekről. Frankfurtban már több százan tüntettek a neutronfegyver el­len. A tüntetők, többnyire fiata­lok, megpróbáltak behatolni egy amerikai katonai létesítmény te­rületére. A kivezényelt rendőrség 30 tüntetőt letartóztatott. (MTI) Elutazott Iránból a franciák első csoportja TEHERÁN Hétfőn' a déli órákban repülő* géppel elhagyta Iránt az ott élő francia állampolgárok első, 57 fős csoportja. Távozásuk . azért vált szükségessé, mert Baniszadr elmozdított iráni elnök Francia- országba történt befogadása nyo­mán feszültté vált Párizs és Te­herán viszonya. A távozók közül 23 a teheráni francia nagykövetség munkatársa volt. Az liánban élcLjnintegy 150 francia állampolgárt Mitterrand elnök múlt szérdári szólította föl a hazautazásra. Ezek egy csoport­ja csütörtökön már el is akarta hagyni az országot, de ezt a he­lyi hatóságok ekkor megakadá­lyozták. Guy Georgy nagykövet ezután bement az iráni külügy­minisztériumba, ahonnan távoz* tában már közölhette az első cso­port elutazásának napját. A franciák második csoportja várhatóan szerdán távozik. Velük hagyja el Iránt maga a nagykö­vet is, akit Teherán „nem kívána­tos személynek” minősített. Egyébként Mitterrand utasítása értelmében a teheráni nagykövet­ségen csak minimálisra csökken­tett létszámú diplomáciai sze­mélyzet marad. Párizsban a kormány képvise­lői — mint a hírügynökségi jelen­tések megfogalmazták — „meg­könnyebbült sóhajjal” fogadták az első csoport elindulásának hírét, ám az érdemi nyilatkozatoktól tartózkodtak. visszahúzódott, valójában a hát­térből továbbra is maga irányí­totta a panamai politikai életet. Halálhírét így nem titkolt öröm­mel fogadta a panamai, főként kereszténydemokrata ellenzék. Már az ország történelmének új korszakáról beszélnek. Hogy va­lójában mi lesz Panama sorsa az amerikaiak és a belső reakció szorításában, azt nehéz volna megmondani. De egy biztos: a nemzeti, gazdasági, politikai füg­getlenség alapjait, amelyek lera­kása részben Torrijos nevéhez fűződik, már nem lehet lerom­bolni. Cziráki Péter VARSÓ Lengyelországban a kormány által egy héttel ezelőtt életre hí­vott spekulációellenes bizottság átfogó intézkedéseket foganatosít. A rendőrökből, katonákból és társadalmi ellenőrökből álló/cso­portok több ezer ellenőrzést haj­tottak végre a raktárakban, a piacokon és. üzletekben, valamint az áruszállító autókon. Sok he­lyütt elkobozták a nyerészkedési céllal felhalmozott cukrot, alko­holt, mosószereket, konzarveket, édességeket, autóalkatrészeket. Egy hivatalos felmérés szerint az ellátási gondok növekedésével emelkedett az élelmiszerlopások száma: Az aratási helyzetről közzétett statisztika szerint Lengyelország­ban félidejéhez érkezett a gábona betakarítása. A szabad szomba­ton és vasárnap több állami vál­lalat munkáskollektívája, katonák és fiatalok segítettek az aratók­nak. Mieczyislaw Rakowski minisz­terelnök-helyettes vasárnap a PAP hírügynökség munkatársá­nak adott interjújában leszögez­te: itt az ideje, hogy a Szolidari­tás vezetőségének tagjai megért­sék, hogy a harc a kormánnyal — mert ez harc, mégpedig könyör­telen — nem hoz sem nekik/sem pedig az országnak semmi jót. Rakowski taglalta az augusztus hatodikáról hetedikére virradóan történt eseményeket, amikor is a Szolidaritás képviselői egyoldalú­an megszakították a tárgyaláso­kat a kormány képviselőivel. Amint elmondotta, a Szolidaritás egy kész megállapodást utasított el teljesen váratlanul, olyan do­A hétfő óta sztrájkoló ameri­kai repülésirányítók szakszerve­zetének elnöke, Robert E. Poli, egy szombat esti televíziós inter­júban tárgyalásokra szólította fel a kormányt. Poli kijelentette, hogy egyik fél sem képes teljes győzelemre, és kompromisszumos megoldást ajánlott a Reagan- kormánynak. Larry Speakes fe­hér házi’ szóvivő újságíróknak ezt követően így nyilatkozott: nincs tudomása arról, hogy az ügyben tárgyalások folynának, és a kormány nem fogadja el a kompromisszumos megoldást. Egy szövetségi bíróság szom­baton elrendelte a légiirányítók négy szakszervezeti tisztviselőjé­nek szabadon bocsátását. Az íté- , let arra hivatkozik, hogy mivel "az említett funkcionáriusokat el­bocsátották állásukból, nem tart­hatók tovább börtönben azon a címen, hogy bírósági ítélet el­lenére nem hajlandók munkába állni. Amerikai kollégáikkal való JUNTA-PALINTA LA PAZ Véget ért Bolíviában Natusch Busch és Anez Rivera tábornokok felkelése Garcia Meza tábornok puccsista Rendszere ellen. Az öt­napos felkelés összeroppant, mi" utáh a népszerűtlen Garcia Mezát felváltó háromtagú katonai jun­ta mozgósította erőit és kilátásba helyezte, hogy csapást mér a fel­kelők kezén levő Santa Cruzta. A junta erős embere, Waldo Bernal tábornok az elnöki palo­tában tartott sajtókonferencián kijelentette, hogy a Natusch Buschsal pénteken éjjel La Paz- ban folytatott tárgyalásokon sem­miféle egyezmény nem született, a junta semmilyen engedményt nem tett a lázadóknak, s a juntá­nak a közelebbi jövőbeli nem áll szándékában lemondani. Bernal tábornok azt is cáfolta, hogy szándékukban állna katonai ta­nács összehívása az új köztársa­sági elnök megválasztása céljából. A Bolíviai Munkásközpont, az kumentumot, amelyet közösen dolgozott ki a két fél munkabi­zottsága. Ezután azonnal mozgás­ba lendült a Szolidaritás propa­gandagépezete, s táviratok ezrei érkeztek a kormány címére, hogy teljesítsék a Szolidaritás követe­léseit. Túlságosan enyhén fogalmaz­tunk — mondotta a lengyel mi­niszterelnök-helyettes —, amikor kihívónak neveztük egy közle­ményben a Szolidaritás magatar­tását, hiszen olyan \ helyzetben került sor lépésükre, amikor az ország rendkívül feszült | idősza­kot élt át. Lengyelország figyel­me egy, varsói útkereszteződésre irányult, és elvárható lett volna, hogy vendégeink sokkal nagyobb felelősségérzetet tanúsítsanak. Rakowski hangsúlyozta: nem tűr­hető el, hogy a kormány tagjait bárki részéről is megaláztatás ér­je. A Szolidaritás vezetői közül néhánynak meg kellene végre ér­tenie, hogy mi a különbség a po- litizálgatás és a politika között. A kormány nevében Rakowski rámutatott, hogy nem a kormány tagadta meg az elkészített doku­mentum aláírását, elfogadását. Megegyezés esetén a kormány képviselője kész azt azonnal alá­írni. Egyúttal várja a Szolidari­tás állásfoglalását az országos egyeztető bizottság elé korábban beterjesztett kérdésben. A kor­mány nem engedi meg, hogy le­térítsék arról a politikai útról, amelyet a Lengyel Egyesült Mun­káspárt IX., rendkívüli kongresz- szusa jelölt meg. Nem hagyjuk ennek megsértését vágy megkér­dőjelezését — hangsúlyozta befe­jezésül Rakowski. (MTI) A légiirányítók sztrájkokkal támogatják amerikai kollégáikat • A képen várakozó utasok tömege a római Leonardo da Vinci re­pülőtéren, mert az olasz légiirányítók 24 órára beszüntették vasár­nap a munkát. Véget ért a bolíviai felkelés szolidaritásuk jeleként a francia repülésirányítók elhatározták, hogy, vasárnap déltől nem enge­dik felszállni az Egyesült Álla­mokba tartó gépeket, illetve nem engedik be az ország légiterébe a más országokból szintén az Egyesült Államok felé tartó re­pülőgépeket. Az ezzel kapcsola­tos döntést a repülésirányítók szakszervezetéinek képviselői hozták nyilvánosságra. A szoli­daritási sztrájkhoz a francia re­pülésirányítók túlnyomó többsé­ge csatlakozott; Ami pedig amerikai kollégái­kat illeti, a hatóságok fokozzák a bírósági megtorlást a repülés- irányítók szakszervezete, s a szüájkolők ellen. Az amerikai igazságügy-minisztérium be jelen tette, hogy a különböző bírósá­gok jelenleg 72 szakszervezeti aktivista „ügyével” foglalkoznak, s a posta vasárnapig több mint hatezer felmondólevelet kézbe­sített ki. ország illegalitásban működő, de ennek ellenére nagy befolyású munkásszövetsége, amely támo­gatta a fölkelést, még pénteken bejelentette, hogy az általános sztrájkra felszólító felhívása to­vábbra is érvényben van. Az or­szág új vezetésének támogatását csak a szakszervezeti követelé­sekre adott válasz fényében tart­ják elképzelhetőnek. Az ország spanyol uralom alóli felszabadulása óta eltelt 156 év alatt ez a pénteken éjjel megbu^ kott felkelés volt a 194. puccs, il­letve puccskísérlet. Dél-Amerika legszegényebb országának ez idő alatt 190 kormánya volt. A felke­lés egyetlen eredménye az or­szág évente 2 milliárd dolláros kokainforgalmában igen aktívan részt vevő 52 éves Garcia Meza tábornok eltávolítása. Ellenfelei a volt elnököt és vezető garnitúrá- ját korrupcióval vádolták. A puccs következtében csak az elnök tá­vozott. (MTI) ■ * ' * Szavak, tettek, célok ENSZ-konferencia Nairobiban • Indira Gandhit Dániái Arap Moi kenyai elnök üdvözli. /

Next

/
Thumbnails
Contents