Petőfi Népe, 1981. augusztus (36. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-07 / 184. szám

75 ÉVES A FÖLDMUNKÁSOK SZAKSZERVEZETE It: Orosházi szociáldemokrata földmunkások fogalmazták meg először — 1895-ben — a földmunkás szakszervezet lét­rehozásának gondolatát. Az egy évvel később kiadott felhí­vás világosan körvonalazta a mezőgazdasági munkások tár­sadalmi törekvését és politikai szándékát: „Minden szakma munkásai szervezkednek — hangsúlyozta a felhívás... Úgy­szólván csak mi, földmívelő munkások vagyunk még önön magunktól is annyira elhagyatva, hogy a legcsekélyebb szer­vezkedés nélkül hagyjuk magunkat kizsákmányolni. Ennek nem szabad tovább így maradni. Meg kell mutatni, hogy mi is emberek vagyunk, s hogy az elismerést kivívhassuk, nagy szükségünk van nekünk is szervezkedésre. Létesítsünk hát szakszervezeteket.” Tíz év múlva, 1906. január 7-én, Budapesten, a bádogosok szakegyleti helyiségében, a Dob utca 82. sz. házban — ku­darcoktól és vereségektől sem mentes, hősies és szívós küz­delem eredményeként — megalakult a Magyarországi Föld­munkások Országos Szövetsége ... A"kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Módosította a szak- középiskolák és a gyakorlati képzésben közreműködő vállalatok együttműködéséről, valamint a szakközépiskolákban folyó szakmun­kásképzésről szóló 1976. évi határozatának egyes rendelkezéseit. A módosítás egyebek között lehetővé teszi, hogy a szakoktatáshoz kap­csolódó gyakorlati képzést a teljes oktatási időben ott szervezzék meg? ahol a képzéshez kedvezőbbek a feltételek; a rendelkezés ki­terjed a gyakorlati oktatás költségviselésének rendezésére is. A. kormány jóváhagyta az Állami Tervbizottság határozatát a szénhidrogének kutatásának, termelésének, szállításának, tárolásának és elosztásának fejlesztését szolgáló VI. ötéves tervi célcsoportos be­ruházásokról. Fő feladat a szénhidrogénvagyon minél teljesebb fel­kutatása, és a kitermeléshez szükséges feltételek megteremtése. A tervidőszak közepén kezdődik meg a közép-alföldi gázkészletek hasz­nosítása. A VI. ötéves terv során tovább javul a lakosság gázellátása is. 300 ezer fogyasztót juttatnak palackos gázhoz, és 100 ezer lakást kapcsolnak be a földgázszolgáltatásba. Megerősítette a Minisztertanács az Állami Tervbizottság határozatát az építőipari, költségkalkulációs és elszámolási rendszer szigorítá­sáról, valamint az építőipart érintő szabályozórendszer fejlesztéséről; mindez jobb teljesítményekre serkenti a vállalatokat. Jóváhagyta a kormány a VI. ötéves tervidőszak fővárosi építőipari feladatainak elvégzését segítő központi intézkedéseket. (MTI) Mindez 75 évvel ezelőtt 'tör­tént. A jubileumi évforduló je­gyében hirdette meg 1981-re a MEDOSZ KV Elnöksége azt a megemlékezési sorozatot, amely­nek része a Bács-Kiskun megyei program is. Az eseménysorozat — aminek csúcspontja a megye me­zőgazdasági, erdészeti és vízügyi szakszervezeti alapszervezetei-, nek seregszemléje, a MEDOSZ—’ KISZ szakszervezeti és ifjúsági napok rendezvénysorozata — au­gusztus 1-ével kezdődött. Mint arról hírt adtunk; Rigó Sándor, a MEDOSZ megyei bizottságának titkára ezen a napon nyitotta meg Kiskunhalason azt a há­rom kiállítást, amely gazdag il­lusztrációval ismerteti meg a lá­togatókkal a földmunkás-szak­szervezet történelmi fejlődését, küzdelmeit, sokirányú munkás­ságát, gazdag tapasztalatait — elsősorban megyei dokumentá­ción keresztül. A holnapi nappal elérkezünk a jubileumi rendezvénysorozat legkiemelkedőbb eseményéhez, a hagyományos Kunfehértói Na­pokhoz. Az aratás, a betakarítás fáradalmainak s az új termés magtárba, malomba kerülésének megünneplésére minden évben ide gyűlnek össze Bács-Kiskun megye — mondjuk most azzal'a szép összefoglaló, ősi szóval — földmivelői. Az évek során csa­Meghálálja a zöldségféle és a takarmánynövény az öntözést ' irt A Tisza mentén az utóbbi na­pokban volt egy kis eső, de a Ho­mokhátság közepére már nem ju­tott. A homoktalajokon számos helyen sárgul a kukorica levele, és a többi szántóföldi kertészeti növény se fejlődik kellően. Öntözgettek ugyan Bács-Kiskun gazdaságai júliusban és az ugyan­csak szárazsággal beköszöntött augusztus első napjaiban is, de nem általánosan. A vízügyi szer­vek tájékoztatója szerint július 3. és augusztus 5-e között az álla­mi és szövetkezeti gazdaságok, kö­zös Vállalatok együttesen 7710 hektárra juttattak mesterséges csapadékot. A megye nagyüzemei vízszolgáltató berendezéseinek teljesítőképessége azonban en­nek a sokszorosa. De azt nem használták ki eléggé. Pedig akadt bőségesen víz a Dunában és a folyóval párhuzamos csatorna- rendszerekben. A júliusi zöldár időszakában teljesen feltöltötték a megyét északról délre átszelő csatornákat a vízügyi szervek, hogy a későbbi hetekre is legyen kellő tartalék. Fajszon paprikát, Miskén zöld­babot, Kalocsa környékén, Hartán cukorrépát, Hajóson, Érsekhalmán Nemesnádudvaron szőlő- és gyü­mölcsültetvényt öntöztek* A miskei Március 15. Tsz a leg­utóbbi tíz esztendő alatt az idén termesztett először 140 hektáron zöldbabot. A szerződéses kertésze­ti terméket a bajai, a székesfehér­vári hűtőház, valamint a Nagykő­rösi Konzervgyár veszi át. Augusz­tus 5-ig a vetésterület feléről gyűj­tötték össze a termést, amelynek több mint 60 százaléka első osztá­lyú besorolást kapott a felvásárló szerveknél. Nem véletlen ez az eredmény, mert a miskei gazda­ság az egész idényben folyamato­san használta az öntözővizet. A szövetkezet szakemberei azzal számoltak, hogy az öntözési költ­vflj Sä • f • A szabadszállási szivattyútelep kezelői a csapadékmérés eredmé­nyét figyelembe véve működtetik a nyomásközpont gépeit. ségek emelkedésénél is döntőbb egyegy értékes zöldségféle ter­melési biztonsága. Szabadszállá­son a Lenin Tsz-ben hasonló vé­leményen vannak a szakemberek. Ebben a szövetkezetben az egész tenyészidő alatt működnek a ve­tőmagnak és takarmánynak ter­mesztett kukoricában, a kerti ve- teményekben felszerelt esőztető berendezések. Fajszon a Kék Duna Tsz-ben a paprikát öntözték leginkább a szö­vetkezet gazdái, hiszen a fűszer- növény a termés értékesítésekor a legtöbbször visszafizette az ága­zati költségeket. Máskülönben aligha dédelgették volna a Kalo­csa környéki nagyüzemek és kis­termelők a paprikát. Solton, Tiszakécskén az évelő pillangós, a gyep s helyenként a cukorrépa kapott mesterséges csa­padékot. A belterjes termesztés minden eddigi kockázat ellenére hasznára volt a közös gazdaság­nak. Ügy tűnik a háztáji és kis­gazdaságoknak is, hiszen a leg­utóbbi hetekben csatornákból, csőkutakból, kisebb tárolókból, és egyéb vízszerző helyekből megkö­zelítőleg 5—6 ezer hektár kertet, mindenekelőtt zöldségfélét ön­töztek. Aki veteményt, paprikát paradicsomot, vagy gyökérzöld­séget termeszt, és az értékesítésre szerződése van, az nem vár az esőre, hanem öntözéssel igyekszik pótolni a csapadékot, ami különö­sen paprikaféléknél a termésmi­nőséget döntően befolyásolja. A takarmány öntözéses termesz­tésének hasznosságára jó példát mutatott a Gabonatermesztési Kutató Intézet fülöpszállási kísér­leti telepe, ahol a közeli csator­na vizét gazdaságosan fölhasz­nálva, a kísérleti növénytáblákon kívül nagy kiterjedésű gyepet, évelő pillangóst is öntöznek. A példán felbuzdulva a szomszédos mezőgazdasági szövetkezet is juttatott időnként vizet a takar- mányteimő, földjére. K. A. ládiassá érlelődött, majálisjelle- gű seregszemlére 11 állami gaz­daságból, 72 tsz-<ből, 2 erdőgaz­daságból, 7 vízügyi szervtől, ku­tatóintézetből, mezőgazdasági in­tézményből jönnek össze Kun- fehértóra. A közel 30 ezer tagot számláló MEDOSZ az egy hete már ismertetett társszervekkel karöltve nagyszabású rendezvé­nyek sorával teszi tartalmassá és a jubileumhoz méltóan emlékeze­tessé a megyei szakszervezeti és ifjúsági napokat. Hosszú hetek, sőt hónapok óta tartanak az előkészületek, s mint évről évre, úgy most is igyekez­nek minél többen eljutni Kun- fehértóra. A gazdaság, az üzem, a vállalat' járműveivel éppúgy, mint saját gépkocsikon. Szomba­ton és vasárnap igen színes prog­ramból válogathatnak a résztve­vők, akik számát legkevesebb 20 ezerre becsülik a rendezők. Szombaton Szombaton 8 órakor kezdődnek a Munkahelyi Olimpia megyei döntői, amikben több sportágban mérik össze tudásukat a fiatalok. Azok a fiúk, lányok, akik mint­egy 6000 ifjú előzetes erőpróbái­ról jutottak el a döntőig. Ebéd után 2 órától kötélhúzó csapat- verseny, evezősverseny s „Ki a legerősebb” sportvetélkedő szín­helye lesz a kunfehértói Sport­vezetőképző és Edzőtábor. A ju­bileumi fotópályázat eredmény- hirdetésére Kiskunhalasi Á. G. kunfehértói kerülete Ifjúsági Klubjában kerül sor. A szombat délelőtt tehát — mondhatjuk — a tömegsporté, az ifjúságé. Délután 5 órakor a földmun­kásmozgalmi veteránok találko­zójával folytatódik a program. A jubileumi emléklapokkal megtisz­telt régi harcosok nevében Hunya István, a MEDOSZ országos el­nöke mond köszöntőt. Az ÁG ke­rületi központja nagytermében zajló ünnepi műsor keretében fel­lép a kalocsai Ének-Zenei Álta­lános Iskola néptáncegyüttese, Hatxmni Zoltán veramondó és a móricgáti Petőfi tsz népi együt­tese. (Tóth Sándor felvételei) Vasárnap Vasárnap reggel 8 órától zenés ébresztővel köszöntik a mezőgaz­dasági dolgozókat. A fél 11-kor kezdődő ünnepi nagygyűlés előtt a mélykúti Alkotmány tsz nép­dalköre gondoskodik kellemes hangulatról. A nagygyűlés szóno­ka Varga György, a MEDOSZ KV (átkára lesz. Azt követően Nagy B. András humorista teremt vi­dám „bevezetőt” az ebédhez. Délután 2 órától aztán szinte nonstop műsor következik. Ha- tárőrkutya-bemutató jelenti a kezdetet — nyilván, hogy legyen idő a népi együttesek felkészülé­sére ebéd után. A kalocsai, sze- remlei népitánc-együttes, a ba- lotaszállási citerazenekar, a mély­kúti Lenin és Alkotmány Tsz népdalköreinek szereplése után rock-koncert következik. — Mindezek mellett egész napon át várja az érdeklődőket, vásárló­kat a népművészek kirakodóvá- sára. Hasonlóképpen. az AGRO- KER kisgépbemutatója — szak- tanácsadással egybekötve. Mindkét napon iíjúmunkás- kempingtalálkozó emeli a nagy találkozó eseményeinek számát. Reméljük, hogy az időjárás is hozzájárul a seregszemle sikeres lebonyolításához. A közös ünnep­lés, megvendégelés, szórakozás úgy szolgálja az üzemek, válla­latok, gazdaságok vezetőinek, dol­gozóinak, családjainak barátkozá- sát, ismerkedését, hogy azt a 75. évforduló emlékezései,, tanulsá­gai is áthassák. Annak idején, - abban az első felhívásban ez volt a cél: „Meg kell mutatni, hogy mi is emberek vagyunk.” — Most — hetvenöt — pontosabban nyolc­vanöt év után a felhívástól szá­mítva az az állandó cél: Ered­ményeinkkel mutassuk meg, mire képes a szabad ember. T. I. 9 A fajszi. öntözömíí körzetében paprikát locsolnak a Kék Duna Tsz gazdái. Elvileg nem szokás vitatni az agitáció létjogosultságát, hi­szen a különböző szintű párt­szerveknél, vezetőségekben többnyire léteznek az agitádó­val foglalkozó reszortfelelő­sök, titkárok, részlegek. De még az éves munkát átfogóan értékelő beszámoló taggyűlé­seken is többnyire mellőzik a szóbeli agitáció érdemi elem­zését. Vagy pedig leszűkítik annak csoportos formáira, a pártnapokra, vitakörökre és igy tovább, és nem tér ki a személyes, . egyéni agitáció problémáira. Holott a személyes agitáció a legkevésbé sem avult el. Ma is éppoly szükséges, elenged­hetetlen eleme a pártmunká­nak, mint bármely korábbi időszakban. Sőt, azt is mond­hatnánk, hogy tulajdonképpen most sokkal inkább létezik a valóságban, a mindennapi gyakorlatban. Mit értünk az agitáció fogal­mán? Hadd idézzük fel ezzel kapcsolatban egy kissé ré­gebbi esetet. Az egyik vállalati pártszervezet szokatlan mód­szert választott az agitáció ha­tékonyságának felmérésére: a pártonkivüliek véleményét tu­dakolta meg erről. Hamarosan tapasztalniuk kellett, hogy ha azt kérdezték, agitálnak-e az ő környezetükben a párttagok, a túlnyomó többség tagadó vá­laszt adott, sőt némiképpen indignálódva tették hozzá: ugyan már miért kellene itt agitálni?! De ha a kérdés úgy fogalmazódott, hogy beszél- getnek-e velük a párttagok po­litikai problémákról és el­mondják-e azokban a vélemé­nyüket, a nagy többség igennel felelt, példákat is említve, kik­kel milyen témákban folyt esz­mecsere. Márpedig az agitációnak ép­pen ez a lényege. Mint ahogy a XI. pártkongresszus határo­zata is megfogalmazta még annak idején: ennek a tevé­kenységnek, vagyis a politika képviseletének és terjesztésé­nek „leghatásosabb módja az aktiv véleménycsere a párton- kivüliekkel; ez lehetőséget nyújt a különböző nézetek szembesítésére, tisztázására, a marxista—leninista állás­pont meggyőző kifejtésére". Ez a tömör összefoglalás ma is érvényes módon körvonalaz­za az agitációnak azt a kor­szerű értelmezését, amelyben nemcsak az egyik fél jut szó­hoz, amelyben véleménycsere folyik, szembesülnek az eltérő nézetek, melyek vitában tisz- tázandók és így jut érvényre a valóságnak megfelelő helyes álláspont. Azért indokolt ezt hangsú­lyozni, mert az agitációtól való húzódozás mögött nemegy­szer az „agitálás” régimódi és elavult értelmezése húzódik meg. Az olyan gyakorlat ugyanis tényleg helytelen és káros lenne, hogy a kommu­nisták beszélnek, magyaráz­nak, a pártonkivüliek pedig hallgatják őket. A párt és a tömegek kapcsolatáról vallott felfogásunktól ez valóban mélységesen idegen. De az agi- tációt nem is szabad ily mó­don felfogni. Hiszen a munka­társi, baráti, rokoni körben természetszerűen merülnek fel politikai kérdések, hangzanak el a nemzetközi, az országos vagy a helyi politikai esemé­nyekkel kapcsolatos véleke­dések. A kommunisták általá­ban az ilyen eszmecseréken el­mondják a párt álláspontját kifejező véleményüket, érvei­ket is. Agitációs „munkájuk” tehát a mindennapi politizá­lás természetes része. Éppen ebből adódóan az agitáció nem időszakos kam­pányfeladat, amelyre egy-egy jelentősebb politikai esemény alkalmából van 'csupán szük­ség. Nyilvánvaló, hogy az ilyen események felfokozzák a po­litikai érdeklődést, a polémia elevenebbé válik, s igy a kom­munisták állásfoglalása, véle­ménynyilvánítása is gyako­ribb és erőteljesebb. Mindig adott tehát az agi- tációra a lehetőség. De fenn­áll szükségessége is, mivel • párt politikájának, határoza­tainak, törekvéseinek megis­mertetése, megmagyarázása, elfogadtatása állandó, sohasem szűnő feladat. Ülést tartott a Minisztertanács • Képek a kiskun­halasi emlék, kiállí­tásról.

Next

/
Thumbnails
Contents