Petőfi Népe, 1981. augusztus (36. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-06 / 183. szám
AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxvi. évi. 183. szám. Ára: 1>40 Ft 1981. augusztus 6. csütörtök TANÁCSKOZÁS A ZÖLDSÉ KUTATÓ INTÉZETBEN • Dr. Farkas József, a ZKI para dicsomnemesítője bemutatja a köztermesztésre javasolt legjobb tulajdonságokkal bíró fajtajelölte két. Gyorslista a lottó jutalomsorsolásáról 2. oldal Húsz éve alakult a közösből a közös 3. Oldal Fél év múltán 4. oldal Fogadó a piros sapkás légyhez 4. oldal Teli Vilmos Szegeden 5. Oldal Sport — A mi otthonunk 7. oldal KORSZERŰSÍTÉSSEL FOKOZNI A TERMŐKÉPESSÉGET Országos és helyi érdek a szőlő-gyümölcs termelés Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tovább csökkent a paradicsom |r ; termőterülete Tegnap Tohai László általános elnökhelyettes elnökletével ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Napirendjén elsőként o szőlő- és gyümölcstermelésnek a VI. ötéves tervidőszakra előirányzott fejlesztési feladatairól készült beszámoló megvitatása szerepelt. Amint az előterjesztés is meg- állapítottíj: a szőlő" és gyümölcs- termelés megyénk mezőgazdaságának évszázados hagyományokkal rendelkező, igen nagy jelentőségű kertészeti ágazata. Érték- beni aránya ’pedig a területi réz. szesedésnél is lényegesen magasabb. Termékei mind a lakosság ellátása, mind az export szempontjából igen fontosak. Az ágazat jelentőségét növeli, ihogy a magas termelési értéket még ma is elsősorban a megye gyengébb minőségű területein állítja elő. A szőlő- és gyümölcstermelés a mezőgazdasági főfoglalkozású lakosság széles körének a fő jövedelmi forrása és sok embernek kiegészítő kereseti lehetősége. Ezért a termelési színvonal alakulása az általános gazdasági érdeken túl is meghatározó szerepet játszik a lakosság életszínvonalának emelésében. Ez a szemlélet és meg- , közelítési mód jellemzi már hosz- szú ideje a megyei irányító szer- ' veknél e témával való- foglalkozást, s így kapott hangsúlyt a •vb-ülás napirendién is. A beszámoló visszapillantást vetett a korábbi évtizedek fejlődésére, a bekövetkezett változásokra, megállapítva, hogy mindkét ágazatban az V. ötéves terv időszakában nagy arányú korszerűsítés ment végbe. Köztudott, hogy a megye mezőgazdaságilag művelt területéből a szőlő 7,8 százalékkal — országosan 2,5 százalékkal —, a gyümölcs 2,5 százalékkal — országosan 2,1 százalékkal részesedik. A bruttó termelési értékből pedig a szőlő 16, a gyümölcs 6 százalékot képvisel. Mindkét ágazat a mezőgazdasági .termelés legintenzívebb részéhez tartozik. Fejlesztésükhöz tehát igen nagy megyei és jelentős nép- gazdasági érdek fűződik. Ezzel magyarázható, hogy az -elmúlt tervidőszakban mintegy nyolcvan termelő üzem a továbbfejlesztés érdekében hosszabb távú telepítési programot kezdeményezett a gyors ütemben felszámolódó régi és elöregedett ültetvények terméskiesésének pótlására, a nagyüzemeink korszerűsítésére. Több 'mint hatezer hektár szőlőt és csaknem kétezer-négyszáz hektár gyümölcsöst telepítettek el. Ennek ellenére a telepítés mértéke a szőlőnél mintegy háromszáz, a gyümölcsösnél három- százötven hektárral kisebb a kivágásra ítélt területekhez képest. Előrelépést jelentett viszont, hogy a szőlőágazatban az utóbbi tíz évben jelentős integrálódás ment végbe, ami az utóbbi időben felgyorsult. A termelési rendszerek és társulások lehetővé tették és teszik a nagyüzemi feldolgozók, tárolóterek, palackozók kihasználását, új termékek előállítását és értékesítését, növelve a jövedelmezőséget és termelésbiztonságot. A VI. ötéves tervidőszakban a megkezdett korszerűsítés és fejlesztési program tervszerű folytatása a feladat — állapította meg a végrehajtó bizottság. Az üzemi vállalások alapján alakult ki a megyei előirányzat, amely 3,5 ezer hektár üzemi szőlő és 1,5 ezer nagyüzemileg összefogott tagi háztáji és egyéb szőlőültetvénynyel számol, valamint kétezer hektár gyümölcsös telepítését tekinti reálisnak. Borexportunk ezalatt mintegy félmillió hektoliterrel növekszik, a szőlő összhozama háromszázezer tonnát Jcellene, hogy elérjen. (Az idén a fagykárok miatt a kétszázezret is alig éri el.)„ „ Sajnos, számolni kell a gyümölcságazatban — a telepítés ellenére is bekövetkező — terület- csökkenéssel, mivel a kivágásra jutó terület mintegy háromezer hektár. Különösen a csonthéjasok, s főként a kajszi helyzete súlyos. Az ültetvények kiöregedtek, egy részük kipusztult, az ágazat — a szakemberek véleménye szerint — mélyponton van. Mindebbe — hangsúlyozták a felszólalók — nem nyugodhatunk bele. A végrehajtó bizottság számos intézkedést határozott el annak érdekében, hogy megyénk a jövőben is megőrizhesse helyét és szerepét a szőlő és gyümölcstermesztésben. (A feladatokat is summázó értékelésre lapunk hasábjain a közeljövőben még visszatérünk.) A végrehajtó bizottság a továbbiakban — dr. Szokoli Gyula igazgatási osztályvezető előterjesztésében — jelentést fogadott el a tanácsi szabálysértési hatóságok munkájáról, majd egyéb ügyeket tárgyalt. T. P. A paradicsomtermesztéssel, -feldolgozással, -nemesítéssel foglalkozó szakemberek már évekkel ezelőtt megkongatták a vészharangot. Szezononként ugyanis, egyre csökken e fontos zöldség vetésterülete. Ennek okát elsősorban a kedvezőtlen felvásárlási árban látják a hozzáértők. Tavaly még 15 ezer hektáron pi- roslott a konzervnövény bogyója, az idén ez a terület alig haladta meg a 12 ezer hektárt. A 20 százalékos termőfelület-csökkenés mindenféleképp figyelmeztet. A legnagyobb paradicsomtermesztési rendszerben, a soroksáriban például egyharmaddal vetettek kevesebbet, mint egy évvel korábban. Ez a gondolat volt a mottója annak a paradicsomtermesztéssel kapcsolatos fajtabemutatónak, amelyet tegnap rendeztek Kecskeméten a Zöldségtermesztési Kutató Intézetben. Dr. Károly Árpád igazgatóhelyettes vázolta a már fentebb említett kedvezőtlen gazdasági hatásokat és szólt arról is, hogy. a kutatók hiába tesznek meg mindent annak érdekében, hogy mindentudó korszerű fajták kerülhessenek köz- termesztésre, ha annak gátat szab a kedvezőtlen felvásárlási ár. Mert ma már csak jelentős költségráfordítással, drága gépekkel képzelhető el a nagy mennyiségű termés betakarítása. A szakemberek szerint ahhoz, hogy visszafizesse a föld a ráfordított költségeket, legalább hektáronként 45 tonna bogyót kell gyűjteni. Dr. Farkas József paradicsom- nemesítő mutatta be a köztermesztésre javasolt legújabb fajtajelölteket A növény konzervipari feldolgozása teszi szükségessé, hogy a bogyók állaga mi9 Csabai István munkatárs az aszály ellenére elégedett a bogyó- minőséggel. nél keményebb legyen. Igénylik a termelők azt is, hogy minél korábban szedhessék a már bepirosodott bogyókat. Ezeknek a követelményeknek tesznek eleget — a magas terméshozamok mellett — a bemutatott új egyedek. így többek között a K 221-es, ame9 A korábban már sikert aratott kecskeméti nemesítésd „Mokka” is jól fizetett az idén. (Tóth Sándor felvételei) lyik Sprint fantázianév alatt válhat ismertté. Jó tulajdonságaik között emlegetik, hogy-nagy bogyójú, beltartalmi értéke magas, állaga kemény. Régóta igényli már a konzervipar é$ a kiskertekben termelők egyaránt az úgynevezett Lueullus' paradicsomot. A bemutatott K 620-as paprika alakú paradicsom- fajta kielégíti azokat az igényeket, amelyeket támasztanak egy jó konzervfajtával szemben. Közepes tenyészidejű, gépi szedésre kiválóan alkalmas, hámozott és hámozatlan formában, saláta is készíthető belőle. Nagy terméshozamú, vitaminokban gazdag. A K 407-es paradicsom még csak a fajtajelöltségig jutott. Ennek ellenére ki nemesítették már a K 594-et, amelyik utódja lehet a korábbi fajtának. Furcsa dolog, állapították meg a kutatók, hogy egy jó tulajdonságokkal bíró egyed gyorsan lekerül a köztermesztés porondjáról — még azelőtt, hogy elnyerje az állami elismerést. A K 594-es fajta különben külföldi elismerésre is számíthat. Sz. P. M. Ki ne tudná — írjuk, mondogatjuk sokszor —, hogy ahol jókedvvel dolgoznak az emberek, segítik kibontakoztat- ‘ ni tehetségüket, elégedettek a körülményekkel —, tehát ahol jó a munkahelyi légkör, ott ez a termelési eredményekben, a nagyszerű produktumokban is tükröződik. Másképp fogalmazva: ahol jól érvényesül az üzemi, munkahelyi demokrácia, ott annak gyakorlati haszna is van. Végső soron tehát — akár forintban is mérhető. Ezért is előrevivő hatásúak azok a megállapítások, következtetésék, amelyekre' a megyei népi ellenőrzés jutott 12 ipari vállalatnál — illetve gyáregységnél; 6 szövetkezetnél — ipari, mezőgazdasági, fogyasztási —. és 3 intézménynél lefolytatott vizsgálódásai során. A cél annak tanulmányozása volt, hogy az adott helyeken miként „működnek" az üzemi demokrácia fórumai — hogyan segítik a társadalom- és gazdaságpolitikai célkitűzések megvalósítását. A tanulmányozás szóval azt is érzékeltetni akarjuk, hogy a vizsgálat hosszú időn át, 1980- ban és ez év első négy hónapaas# jában folyt, alaposságához kétség nem fért már csak a közreműködő^ társszervek, népi ellenőrök ; jelentős számára, vagy a személyes beszélgetéseken meghallgatott 525 emberre való tekintettel sem. A konklúziókról néhány vonatkozásban már szót ejtettünk lapunkban. Most is utalunk az összegező megállapításra, amely szerint formájában és tartalmában jelentősen fejlődött a munkahelyi demokrácia. Eredményesen segítette a politikai, gazdasági feladatok végrehajtását. Közvetlenebbé vált a dolgozók részvétele a döntések előkészítésében, a határozatok meghozatalában, és azok végrehajtásában. Ismételnünk kell viszont az alábbi jelenséggel összefüggésben is,'hogy a fejlődés és az eddigi eredmények mellett még mindig számos kedvezőtlen tünet hátráltatja a kibontakozást. Ezen jelenségek egyike, hogy még nem kielégítő a fórumok ügyviteli fegyelme. Jóllehet, központi határozat írja elő jegyzőkönyvek, emlékeztetők elkészítését, azokról több helyen megfeledkeznek. Általában csak a termelési tanácskozásokról és a bizalmi testületi ülésről van rendszeres dokumentáció. Ezért okozott gondot sok helyen a fórumok tartalmi munkájának ellenőrzése. Erre alkalmas dokumentációt a vizsgált szerveknek csak mintegy 60 százalékánál találtak. Nem csoda, hogy legtöbb esetben még a jelenlevők létszámát, az érdeklődést, aktivitást sem lehetett megállapítani. Az Alföldi Cipőgyár Kiskunsági Gyáregységében 1980—81-ben csak I. termelési tanácskozásról készült jegyzőkönyv, bár a szabályzat évente 2 tanácskozás megtartását írja elő. A vállalat vezetői arra hivatkoztak, hogy 1980-ban üzemenként megtartották a két tanácskozást, de erre utaló anyagot igazolásul adni nem tudtak. Az IGV-nél a termelési tanácskozásról és az 1981. évi bizalmi testületi ülésről volt feljegyzés, ám az is hiányos. A javaslatokat, az azokra adott érdemi választ nem rögzítették. Az előterjesztés szóban történt, így a dolgozók eleve nem tudtak felkészülni a termelési tanácskozásra. Az emberek több kifogással éltek a munkahelyi légkörrel szemben, önmagukat passzívnak, „érdektelennek" tartják, mivel' korábbi felvetéseiket sem or- vosolták, ezért nem is kezdeményeznek. Természetesen jó példákat is említhetnénk, mint például a BIK és a Helvéciái Állami Gazdaság fórumainak ügyviteli fegyelmét. Náluk jó és kellő áttekintést adnak a dokumentációk az üzemi demokrácia fórumainak működéséről. Gondoljuk csak tovább az iménti negatív tapasztalatokat, s mondjuk meg őszintén: ilyen helyeken és esetekben olyan komolyan veszik-e ezeket a fórumokat, mint ahogy szavakban vallják? Nem lehet elégszer ismételni a sokszor már-már agyonkoptatott igényt, várakozást bizonyos szemléletváltozás iránt — e téren is. Hogy tudniillik az ügyviteli fegyelem nem bürokrácia, hanem fontos feltétel a demokratizmus érvényesüléséhez a fórumokon. Ha valahol, akkor a munkahelyi demokrácia fórumain valóban időszerű a régi intelem meg- szivlelése: a szó elszáll — az írás megmarad ... Mert még jegyzőkönyvek, feljegyzések mellett is hányszor előfordul, hogy az ülés után fiókba kerülnek, s onnét nem veszik elő 'sem a legközelebbi, sem a későbbi összejöveteleken. Hogy tájékoztassák az embereket a javaslataikra, észrevételeikre tett intézkedésekről, netán megindokolják, miért maradt minden a régiben. Hát még ha dokumentumok sincsenek! T. I. Soha többé Hirosimát! Az Országos Béketanács elnökségének nyilatkozata Az Országos Béketanács elnöksége szerdám nyilatkozatot tett közzé, amelyben a két japán város, Hirosima és Nagaszaki atombombázásának 36. évfordulóján a mai veszélyekre figyelmeztet. A háború kimenetele szempontjából szükségtelenül, az Amerikai Egyesült Államok atombombái következtében elpusztult két város tragédiája óta a józan gondolkodású, békeszerető emberek között általános az óhaj, hogy ilyen tragédia ne ismétlődhessen meg — hangsúlyozza a dokumentum. A hetvenes évek elején a nemzetközi légkörben bekövetkezett kedvező változások után napjainkban sajnos ismét a feszültség éleződésének lehetünk tanúi. A háborúra hangolt militarista körök — élükön az amerikai imperializmussal, soha nem látott fegyverkezési versenyt indítottak. Az Egyesült Államok célja a katonai erőfölény megszerzése, s ennek érdekében — a realitásoktól elszakadva — esztelen ütemben növeli katonai potenciálját, valamint nyomást gyakorol szövetségeseire, hogy ők is ugyanazt tegyék. Különösen igaz ez most Európára. Az új amerikai középhatósugarú rakéták Nyugat-Euró- pába telepítése, a korlátozott nukleáris háború gondolata azonbaif nemcsak kontinensünk népeit, hanem az egész emberiséget fenyegeti. Ismeretes, hogy a Szovjetunió és a szocialista országok az elmúlt időszakban több kezdeményezést tettek: javaslatokat nyújtottak be a világ különböző térségeiben jelentkező feszítő problémák tárgyalásos megoldására, a SALT-folyamat folytatására, a tömegpusztító fegyverek számának csökkentésére, a fegyverzetek korlátozására és más, az egész emberiség sorsát, jövőjét meghatározó lépések megtételére. A magyar békemozgalom, az egész magyar közvélemény nagyra becsül minden olyan kezdeményezést, amelynek célja a közvélemény mozgósítása a fegyverkezési hajsza ellen. A nemzetközi békeharc részének tekintjük, üdvözöljük és támogatásunkról biztosítjuk a tokiói, hirosimai és nagaszaki helyszíneken folyó, 1981. évi A- és H-bomba elleni világkonferenciát, valamint a skandináv nők által indított békemenet ’81 -et, amely — Dánia, a Német Szövetségi Köztársaság, Hollandia és Belgium után — csütörtökön érkezik végcéljához. Párizsba, hogy tömegdemonstráción emlékeztessen: Soha többé Hirosimát!, Atomfegyvermentes Európát!, Békét a világnak! — fejeződik be a nyilatkozat. (MTI)
