Petőfi Népe, 1981. augusztus (36. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-05 / 182. szám
m IDŐJÁRÁS VArhatö időjárás ma estig: Időnként megnövekvő felhőzet, többfelé zápor» zivatar, egy-két helyen jégeső. Több helyen élénk, elsősorban a zivatar Idején erős északi, északkeleti szél. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: IC, 21, legmagasabb nappali hőmérséklet szerdán: 27, 32 fok között. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVI. évf. 182. szám. Ára! 1.40 Ft 1981. augusztus 5. szerda Romány Pál látogatása a megyei gabonaipari vállalatnál V Romány Pál, a megyei pártbizottság első titkára látogatást tett a Bács-Kiskun megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatnál. A megye legnagyobb élelmi- szeripari vállalatánál dr. Molnár István igazgató tájékoztatta a kalászosok felvásárlásának eddigi alakulásáról. Szó volt arról, hogy a vártnál kisebb termés miatt a tervezettnél kevesebb gabonát vettek át. A megyei első titkár elégedetten vette tudomásul, hogy a felvásárlás zökkenőmentesen halad, már a befejezéshez közeledik. Az eddig átvett mennyiség meghaladta a 200 ezer tonnát. A gabonaipar tizenegy malmában és nyolc keverőüzemében a termelés az igényekkel összhangban, terv szerint folyik. Ezt követően az igazgató kíséretében megtekintette a kecskeméti koncentrátumüzem építkezését. A mintegy 250 millió forintos beruházás keretében további tárolóterek épülnek és megvalósul az ország egyik legkorszerűbb keveréktakarmány-előállí- tó gyára. A megyei első titkár meggyőződött arról, hogy a nehézségek és gondok ellenére minden erőfeszítést megtesznek annak érdekében, hogy a létesítményt a tervezett határidőre — tehát jövő év közepére — átadják rendeltetésének. Elismeréssel szólt arról, hogy a vállalat egyre jobban kihasználja a fejlesztési lehetőségeket. Jelenleg is a megye különböző területein épülnek új tárolók és folyamatosan korszerűsítik a régi üzemeket. Többek között a közeljövőben átadják, a -kalocsai, 22 ezer tonna terhién^ elhelyezésére alkalmas vasbeton tárolótornyot, felújítják a megye legnagyobb őrlőüzemét, a kalocsai malmot, bővítik a kunszentmik- lósi takarmánykeverőt. Az általános iskolai oktatás és nevelés a középtávú tervekben A VI. ötéves terv tanácsi feladatai között kiemelkedő jelentőségű az alapfokú ellátás keretében az általános iskolai oktatás fejlesztése. A nagyobb mérvű fejlesztést az indokolja, hogy a megelőző tervidőszakhoz képest jelentősen emelkedik az alapfokú oktatásban részt - vevő tanulók száma. A helyi tanácsok az év közepéig hagyták jóvá középtávú pénzügyi tervüket, s meghatározták ebben a fejlesztési célokat, többek között az általános iskolai hálózatfejlesztést, tanteremépítést is. Általában el lehet mondani, hogy az új létesítmények megvalósítása mellett jelentős szerepet kapott a meglevő intézmények bővítése. Az említett kiemelt feladat érdekében vállalni kellett egyes jogos, más kerületekben jelentkező igények kielégítésének elhalasztását is. Jelentős társadalmi munkavállalással, összefogással a kitűzött célok megvalósíthatók, jól. szervezett munkával, megfontolt pénzügyi politikával a fejlesztések előbbre is hozhatók a leggyengébben ellátott területeken. A tervekből az is kiderült, hogy az előző időszakban megkezdett fejesztések kellő átmenetet biztosítottak a VI. ötéves terv tanteremfejlesztéseinek indításához. ' A helyi tanácsok az általános iskolai ellátottság javítására igen jelentős összeget, az összesített középtávú terv szerint az ágazat előirányzatának 52,2 százalékát — 707 millió forintot — terveznek felhasználni. Ebben benne van a csaknem 73 millió forintot kitevő, úgynevezett keretátvétel összege is. A tanácsok jóváhagyott középtávú terve szerint a fejlesztés 320 tanteremmel számol, ebből Csaknem fele-fele arányban új iskola, illetve intézménybővítés útján valósul meg. A megszűnő tantermek számát sem lehet figyelmen kívül hagyni, ez is elég jelentős, 48 tanterem megszüntetését indokoltnak tartják, nagyrészük eddig is szükségtanterem volt, kisebb részük pedig avulás miatt került szanálásra. Ez a szám, sajnos, csökkenti az említett tanterembővítés mennyiségét. Az összegezés során arra is fény derült, hogy a tanteremszám területi eloszlása a megyében nem egyenletes. A városok ellátottsága rosszabb, míg a községekben feszültség csak mérsékelten jelentkezik. A tanácsok a tanleremfejlesztést a tanulólétszám növekedésének arányában tervezték, ennek azonban határt szabott a rendelkezésre álló pénzügyi alap, valamint a kivitelezői kapacitás s az építési lehetőségek. A középtávú terv készítése során több helyen vitát váltott ki, hogy milyen létszámmal is kell számolni az iskolás korú .gyermekeknél az elkövetkező időben. Több helyen vitatják a gyakorlatban több, évtizedek óta bevált, központilag meghatározott tervezési előírást, amely a lakosságszámot és a korábbi évek születési számának figyelembevételével meghatározott általános isko-v lás korú létszámot vette figyelembe, amit a későbbi tényszá- niolc is igazoltak. A tervezés jelenlegi fázisában semmi sem indokolja egyes helyi tanácsok számítási anyagának újabb áttekintését, és vitára bocsátását — állapították meg az illetékes szak- igazgatási szervek. A megyei tanács ugyanis a rendelkezésre álló pénzügyi alapokat már felosztotta, az egyes tanácsok részére megállapította. A népgazdaság helyzetéből adódóan pedig további központi támogatást a megye nem remélhet; Még csupán egy adatsor az iskoláskorúak növekedő számához; a hatezer főt meghaladó létszámnövekedés aránya a városokban 62, a községekben 38 százalék. Az ellátási mutatók a városokban a legrosszabbak, ezért a tervezett 320 tanteremből 178 a városokban épül fel. Wmm, Gazdaságos termelés a Kecskéi Baromfifeldolgozó Vállalatnál léti • A toliüzemet export-árualapokat növelő hitelből korszerűsítik • A csirkefeldolgozó pályán óránként több ezer baromfi halad végig. (Méhesi Éva felvételei) Az árbevételét tekintve a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat — kiskunhalasi gyárának önállósítása után is — az ország legnagyobb baromfiipari üzeme maradt. Az idei árbevételi terve mintegy hárommilliárd forint. Az előkelő hely az utóbbi tervidőszak tudatos, kockázatot is vállaló m&zaki-technológiai fejlesztésének, a dolgozókkal való törődésnek, s a termelés új vertikumokkal való bővítésének az eredménye. Jelenleg már a beérkező baromfi minden része, a hulladék is hasznos termék formájában hagyja el a nagyüzemet. A fejlődés fontos feltétele vojt a naposcsibe-keltető és baromfi- nevelő mezőgazdasági partnerekkel való tartós és jó kapcsolatok kiépítése. Az utóbbi években a közös érdekeltség alapján ezeket a kapcsolatokat magasabb szintre emelték, amit jelez, hogy a vállalat újabban az exportnyereségéből „visszaoszt” partnereinek. Sikeresen működik az általa létrehozott lúdtartó egyszerű társulás. Gulyás Gyula főkönyvelő arról tájékoztatott, hogy a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat újabb kezdeményezése a lúdtenyésztő rendszer kialakítása. Az ötlet kedvező minisztériumi fogadtatása után megkezdődött a szervezőmunka. Egyébként a termelésre jellemző, hogy fokozatosan növekszik az előállított baromfihúsban a víziszárnyasok, főként a hízott liba aránya. Az első félévben 11 ezer tonna élő állatot vásároltak és dolgoztak fel. Az egész évre tervezett árbevételnek körülbelül a 40 százalékát érték el, ami az iparban még mindig fellelhető idényjelleg következménye. Jellemző, hogy az exportban és a belföldi értékesítésben egyaránt nőtt a darabolt baromfihús aránya. A vállalat valamennyi termékéből többet adott el június végéig, mint tavaly az első hat hónapban. Figyelemreméltó, hogy a fontos exportcikkből, a libamájból 25 százalékkal értékesítettek többet, mint a múlt év azonos időszakában, a tollmennyisé- get pedig 47 százalékkal szárnyalták túl. A két exporttermék eladásának alakulásában közrejátszott, hogy a szövetkezeti keretben dolgozó libatömők nemcsak a vállalat által kiadott baromfikat adták le, hanem saját nevelésű víziszárnyasokat is. Toliból pedig jelentékeny félkész termékkel lépték át az 1981-es év küszöbét. A Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat termékei iránt változatlanul nagy az érdeklődés külföldön és idehaza is, s kedvező exportárakat szabhattak meg az év első felében. Az idén az államközi megállapodásban szereplő mennyiségen felüli tételeket a Szovjetuniónak szállítják. Belföldön növelte a vállalat a főváros ellátásában való részvételét. A hazai baromfihús-fogyasztók körében nőtt az érdeklődés az elmúlt időszakban a belsőségek iránt, s azt nem mindig tudta a vállalat kielégíteni. A főkönyvelő elmondta, hogy a piacra küldhető zúza, szív, máj mennyisége az exportszállítmányok mindenkori összetételétől függ. Ugyanis a konyhakész csirkébe vissza ' kell helyezni a belsőséget, viszont a grillben nem igénylik ugyanezt' a vevők. A baromfiipari vállalat a tőkés piaci kereslet hatására elhatározta, hogy az eddiginél több minőségi tollat állít elő. Ehhez rekonstrukciót hajtanak végre a toliüzemben, export árualapot növelő hitelből. A tervezett beruházás rövid idő alatt megtérül. A termelés biztonsága érdekében korszerűsítik a vállalat na- posbaromfi-keltető és -előnevelő, valamint víziszárnyas mezőgazdasági telepét. Folyamatban van a kulcsfontosságú fagyasztókapacitás bővítése. Mostanában helyezik üzembe az újonnan kialakított libamáj-feldolgozó üzemet, amelyben gyorsabban és higiénikusabb körülmények közt készíthető az exportáru. Ez az üzem eleget tesz valamennyi szabványkövetelménynek. A vállalat támogatja, szervezi a szövetkezeti keretekhez kötődő, s az otthoni munkát hasznosító baromfitartó ' kisgazdaságokat. Az idén a hernádi termelőszövetkezetből már több száz vagon olyan baromfit várnak, amelyet a háztájiban neveltek. A vállalat gondjai között első helyen említette Gulyás Gyula főkönyvelő a létszámhiányt. Munkájuk olyan jellegű, hogy a magas minőségi követelményeknek a korszerű gépek és a szorgos emberi kezek együtt tudnak csak eleget tenni. Az éves árbevételi és nyereség- tervét minden valószínűség szerint teljesíteni tudja a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat kollektívája. Vágó Béla újságíró, az MSZDP baloldali ellenzékének voít vezetője, a Kommunisták Magyarországi Pártjának egyik alapítója és első központi bizottságának tagja, a Tanácsköztársaság idején belügyi népbiztoshelyettes, majd az első hadtest parancsnoka születésének 100. évfordulója alkalmából megemlékező ünnepségekre kerül sor. Augusztus 7-én. pénteken 10 órakor Budapesten, a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában lévő emléktáblánál koszorúzási ünnepség lesz. Megkoszorúzzák a fővárosi Vágó Béla utcában elhelyezett márványtáblát is. A proletármozgalom kiemelkedő egyéniségének szülővárosában, Kecskeméten folytatódnak az ünnepségek augusztus 8-án. Délelőtt 10 órakor dr. Kőrös Gáspár, a városi pártbizottság első titkára fogadja a centenáriumi eseményekre meghívott Vágó Vera le- ningrádi egyetemi tanárt, a forradalmár unokáját, majd — jelenlétében — a megyei és városi pártbizottság, a megyei és városi tanács, a Hazafias Népfront megyei és városi bizottsága, valamint a Kommunisták Magyarországi Pártja egyik alapítójának nevét viselő intézmények, szervezetek helyezik el az emlékezés virágait Vágó Béla kecskeméti szobránál. A vendég a konzervgyár megtekintése után Bajára utazik, ahol részt vesz a vasárnap délelőtt tíz órakor kezdődő rendezvényeken. A Vágó Béla KISZ Vezetőképző Iskolában levő márványtábla megkoszorúzása után Papp György, a városi párt- bizottság első titkára nyitja meg a centenáriumi emlékkiállítást. Ugyanitt, a vezetőképző iskolában láthatják az érdeklődők délelőtt tizenegy órától a Magyar Bélyeggyűjtők Egyesületének kamarakiállítását, amelyet dr. Kin- 1 esés Ferenc, a városi tanács elnöke ad át jelképesen a nagyközönségnek. Hétfőn Romány Pál, a megyei pártbizottság első titkára köszönti a 'centenárium tiszteletére Baján szervezett tudományos ülésszak előadóit, tekintélyes munkásmozgalmi .kutatókat, akik a kecskeméti származású Vágó Béla munkásságának legfontosabb területeit elemzik. Augusztus 11-én veszi fel a Bácska Húsipari Közös Vállalat egyik szocialista brigádja a forradalmár nevét. A vendéglátók természetesen! módot találnak arra. hogy a tudományos ülésszakra érkezők megismerkedhessenek Baja és környéke nevezetességeivel. Augusztus 12-ét Kecskeméten tölti Vágó Vera, aki egyebek között ellátogat a baromfifeldolgozó vállalathoz, a 623. számú Ipari Szakmunkásképző Intézethez, a Magyar—Szovjet Barátság Mező- gazdasági Termelőszövetkezetbe. Hetvenhét közös gazdaság műveli a Kiskunság 564 ezer hektáros szövetkezeti birtokát. Ebből 112 ezer a szakszövetkezeteké. Az elmúlt év nem sorolható a legkedvezőbbek közé, a szakszövetkezetek mégis csaknem 2 milliárd forintra emelték üzemi termelésük értékét. Az együttesen, számított összeg hatszázmillióval magasabb, mint az V. ötéves terv első felében volt. Ha az egységnyi közös területre számított üzemi termelési érték gyarapodását kísérjük figyelemmel, akkor a szakszövetkezetek a kiskunsági téeszek átlagát is túlszárnyalják. Egy hektár közös terület termelési értéke az alacsonyabb szervezettségű szakszövetkezetekben 31,3 ezer forint, a tée- szekben 29,1 ezer forint. Kétségtelen, hogy a szakszövetkezetekben az anyagi érdekeltség a termelő közösségek megalakulásától kezdve mindig előtérben volt és maradt napjainkban is. Bács-Kiskun szakszövetkezetei közreműködtek a megye ültetvény- telepítési programjának végrehajtásában. Kecelen, Soltvadker- ten, Bócsán, Kaskantyún, Kiskőrösön összefüggő több száz hektáron létesítettek nagyüzemi és tagsági szőlőt- Abban, hogy a megye 1976 és 1980 között teljesítette a hatezer hektáros szőlőültetési előirányzatát, dicséretesen részt vettek a szakszövetkezetek nagyüzemi és tagsági gazdaságai is, . 1976-ban a kiskunsági szövetkezetek üzemi szőlőiben hektáronként 2659 kiló termést szedtek le a tőkékről, tavaly már 5727 kilogrammot, sőt a szakszövetkezeti szőlőskertek ezt is jóval túlszárnyalták. Az 1980-as szüret pedig nem sorolható a legkedvezőbb évjáratok közé. Tény viszont, hogy a túlnyomórészt kertészeti szakszövetkezetekben a a termelést fejlesztő munkának mindinkább megérik a gyümölcse. Az új ültetvények sokkal többre képesek, mint a régiek. Nagyobb hozamú, értékesebb fajtájú szőlőket telepítettek a legutóbbi tervidőszakban. Ezek terméséből jobb minőségű és minden piacon kedvezőbb feltételek mellett értékesíthető bort lehet érlelni. A szakszövetkezetek saját erejükből vagy összefogással a kertészeti ágazatot kiegészítő tevékenységre is sokat áldoztak, esetenként a szövetkezeti tagság anyagi támogatásával. Jakab- szálláson a Népfront tagjai szívesen adtak kölcsön néhány milliót á,szakszövetkezetnek, amikor arról volt szó, hogy a kertészeti ágazatnak oly szükséges beruházást hamarabb be tudják fejezni, s az előbb kamatozik majd az egész közösségnek. Kecelen, Soltvadkerten hasonló volt a helyzet a legutóbbi években. Mind a két településen tekintélyes összegeket költöttek a közös gazdaságok ültetvénytelepítésre és a végterméket adó élelmiszeripari beruházásra. A legutóbbi években végzett talajjavítás, tápanyagfeltöltés eredményeként, a szakszövetkezetek 25 ezer hektár közös művelésű szántóin egyre több a búza. Az elmúlt tervidőszak első felében csupán két és fél tonna ke- nyérnekvaló termett a szakszövetkezeti szántók hektárjain, tavaly már 3,6 tonna búzát kom- bájnoltak. A hatodik ötéves tervben pedig a kenyérgabona vetés- területének 21 százalékos emelését irányozták elő a szakszövetkezetek. Ott is búzát vetnek, ahol korábban rozzsal próbálkoztak, mert a korszerűbb agrotechnika alkalmazásával, a búzatermesztés sokkal .gazdaságosabbá vált. Az évelő pillangósok, a lucerna vetésterületének 40 százalékos emelése az állattartás fejlesztését serkenti, a takarmánymérleget teszi kedvezőbbé. Nagy kár, hogy 1981-tŐl kezdve a juhászat állami támogatása megszűnt Pedig ennek fejlesztésére már az előző öt évben is sokat áldoztak a nagyüzemek. Az ágazat termékei népgazdasági szempontból is kedvezően értékesíthetők a különböző piacokon. Szó van arról, hogy a szakszövetkezetek most a rét- és legelőgazdálkodás fellendítésére fognak össze. Társulással előteremtett anyagi eszközökkel igyekezne^ a beruházási alapot összegyűjteni, és abirtokukban lévő, nagy kiterjedésű gyepet jövedelmezően hasznosítani. K. A. Rét- és legelőgazdálkodás — közösen
