Petőfi Népe, 1981. augusztus (36. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-04 / 181. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1981. augusztus 4. SZOCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉS Javítják a villamos kemencék hatásfokát Bővítik a választékot Immár egy évtizedes múltra te­kint vissza a szovjetunióbeli VNIIETO — Villamos Hőtechni­kai . Berendezések Szövetségi Tudományos Kutató Intézete — és a Kohászati Gyár­építő Vállalat műszaki-tudo­mányos kapcsolata. Kezdetben ta­pasztalatcserére jöttek össze a kutatóintézet és a KGYV szak­emberei, az utóbbi időben azon­ban a Kohászati Gyárépítő Válla­lat mind több olyan kutatási meg­bízással fordul a szovjet intézet­hez, amelynek eredményeként ja­vul a magyar villamos kemencék minősége, hatékonysága, növek­szik az élettartamuk. Ez a mun­kamegosztás rendkívül előnyös a hazai gyár számára, hiszen a szov­jet tudományos intézet mögött ha­talmas információtömeg, rendkí­vül képzett kutatóbázis áll. Így azokat a kutatási feladatokat, amelyekhez nálunk új kutatóbá­zist kellene kiépíteni, és az in­formációszerzést a világ szakiro­dalmából szinte a nulláról kezde­nénk, a szovjet tudósok pedig gaz­dag tapasztalataik és korszerű eszközeik birtokában gyorsabban és sokkal olcsóbban megoldják. Ily módon a fejlesztések legna­gyobb pénzösszegeket igénylő sza­kaszának, a kutatómunkának a költségei az együttműködés nyo­mán kedvezőbben alakulnak. A VNIIETO központja Moszkvában van és kutatóintézeteinek, labora­tóriumainak kísérleti gyárainak értékes tevékenysége kiterjed a szovjet ipar egészére és a többi szocialista ország iparára is. 1974 óta öt témakörben dolgoz­tak ki módszertani útmutatót, számítási rendszereket a VNIIETO tudósai magyar partnerek részé­re, mindössze 2 millió forint kö­rüli költséggel­Az első ilyen kutatási megbí­zást a KGYV a VNIIETO szak­embereinek a hőkezelő kemencék elektromos sófürdős villamos pa­ramétereinek és a villamos ke­mencék fűtőtesteinek vizsgálatára adta. Alig két esztendő múlva már a gyártásban hasznosították a szovjet szakemberek javaslatait, számítási módszereit. Az átalakí­tás eredményeként javult a sófür­dős hőkezelő kemencékben edzett fémek minősége és a számítási módszerek alkalmazásával meg­növekedő# a villamos kemencék fűtőtesteinek élettartama. A sikeres munkát újabb felké­rések követték, amelyek egyike már az előző kutatások folytatása volt, nagyobb munkadarabok ed­zésére alkalmas, mélyebb sófür­dők kialakítására. Ezek elkészíté­séhez Magyarországon semmiféle gyártási tapasztalat nem volt. A szovjet kutatások eredményét tar­talmazó dokumentáció már elké­szült, és nemsokára hozzáfognak a KGYV-ben első ilyen mélyfür­dő tervezéséhez, folyamatosan tartva a kapcsolatot szovjet kollé­gáikkal. Ugyancsak módszereket, számításokat dolgoztak ki az in­tézet munkatársai a KGYV villa­mos kemencéi ellenállásötvöze­tekből készült fűtőtesteinek az ed­diginél kevesebb selejttel járó gyártástechnológiájára és javasla­tokat tettek a legmegfelelőbb fű­tőtestek kiválasztására. Rövidesen újabb dokumentációt vehetnek át szovjet partnereiktől a magyar szakemberek. Üj rend­szerű ferroötvözet-gyártó kemen­ce licencét vették meg a Grúz Tu­dományos Akadémia Kutató In­tézetétől. Az új ferromangángyár- tó kemencék magyarországi meg­honosítása megoldhatja a 'hazai mangánérc feldolgozását. Egyelő­re jelentős importra szorulunk ás­ványi készleteink ellenére is, mert néhány régebbi mangánérc-fel­dolgozó kohót környezetvédelmi okok miatt leállítottak. A tervek szerint az új rendszerű kemencék gyártását a szovjet kutatóintézet és a Kohászati Gyárépítő Vállalat közösen kezdi meg. B. E. Ta­Mi­lét­A Kéziszerszámgyár Kecskeméti Reszelőgyára az idén május 1-én — 10 évi „szünet” után — meg­kapta a kiváló címet. — Jól sikerült a múlt esztendőnk, az idei azonban még jobbnak ígérkezik — mondotta legutóbbi beszél­getésünk alkalmával Kerek más, a gyár főmérnöke. — után megszűnt gyárunkban a bizonytalanság, létszámunk stabi­lizálódott, dolgozóink pedig min­dent elkövetnek a közös célok el­éréséért. Lendületüket növeli a többi között az is, hogy az első félévben 4,5 százalékos bérfejlesz­tést sikerült megvalósítani. Így azután összefogással az el­ső félévben a 37,6 millió forintos termelési tervünket 38,5 millióra tudtuk teljesíteni, ami 17 százalék­kal nagyobb eredmény, mint a tavalyi év első félévében volt. Ugyancsak több került terméke­inkből exportra a tervezettnél, 7,1 millió forint helyett 8,5 mil­lió forint értékű volt a külföldre kerülő áruink értéke. Ezen belül növeltük a tőkés exportot, 5,2 millió forint helyett 6,4 millió fo­rint értékűt adtunk át a tőkés megrendelőknek. A Szovjetunió, Svédország, Egyiptom, Nigéria és más államok után az idén jugo­szláv cég is jelentkezett, s 20-féle reszelőbői 3,5 millió forint érté­kűt szállítunk a szomszédos ál­lamba az év végéig. A reszelők, franciakulcsok, csí­pőfogók és más hagyományos gyártmányunk mellett rendszere­sen foglalkozunk új termékek előállításával. Gondos piackuta­tás után szinte mindig sikerül olyan új eszköz prototípusát el­készíteni, amiből azután nagyobb a kecskeméti reszelőgyárban megrendeléseket kapunk. Ilyen például az ipari késfenő. Tavaly kezdtük ennek a tőkés importot kiváltó terméknek a gyártását, és az év végéig 290 ezer forintos megrendelést teljesítettünk. A sikerre jellemző, hogy ennek az évnek a végéig már 1,1 millió fo­rint lesz az árbevételünk ezek­ből a késfenőkből. Szintén nagy sikert aratott a 10 késes faeszter- gakészlet, amelynek mintapéldá­nyai a múlt év őszén készültek. December végéig 800 készletet kell átadnunk a megrendelőknek. A húsiparban használatos bár- dok gyártásához a szükséges ha­tósági engedélyeket várjuk, s ezt követően megkezdődhet ezeknek is a sorozatgyártása. Hosszú évek után újra elkezdjük a cipészrás­polyok gyártását, miután ezek iránt is igény mutatkozik. A második félév egyik nagy eseménye lesz az őszi Budapesti Nemzetközi Vásár. Már megkezd­tük a termékeink — közöttük számos újnak — a kiválogatását, s bízunk abban, hogy úgy a bel-, mint a külföldi vásárlátogatók tetszését megnyerve újabb meg­rendeléseket kapunk. O. L. • Az év első felében 900 ezer forint értékű új gép­pel lett gaz­dagabb a gyár. Korponadi Mihályné, az egyik új kovócshenger- géppn dolgozik. • Az idén egy újabb, a korábbinál nagyobb teljesítményű vákuum­fólia csomagológépet vásároltak, melyen Fekete Mibályné csoma­golja a csipőfogokat. (Opauszky László felvételei.) HAZAI TÁJAKON Várrom ősrengetegben A KGST- tagországok részvétele a foszforit lelőhelyeinek kiaknázásában Az arab Kelet igen gazdag fosz- foritban: Marokkóban a készlete­ket 50 milliárd tonnára, Algériá­ban 1 milliárd tonnára, Szíriában mintegy 1 milliárd tonnára be­csülik, foszforit található Jordá­niában és Tunéziában is. A kiala­kult együttműködés eredménye­képpen a szocialista országok évente négy-öt millió tonna foszforitot és foszfortartalmú műtrágyát kaphatnak partnereik­től. A foszfortartalmú nyersanya­gok kiaknázása rendszerint kom­penzációs alapon folyik, tehát az egyik fél elvégzi a geológiai, sze­relő-, üzembe helyező és egyéb munkákat, sőt gépeket és beren­dezéseket is szállít, amiért partne­re azonos értékben foszfortartal­mú termékekkel fizet. Széles körű együttműködés ala­kult ki a KGST-tagországok és Marokkó között. Ez az ország évente 3—3,5 millió tonna foszfo­ritot exportál a szocialista orszá­gokba (teljes exportjának 20— 25%-a.). A Szovjetunió segítséget nyújt a meskalai lelőhely kiak­názásához, amelynek készleteit egy milliárd tonnára becsülik- A két ország megállapodott, hogy harminc évig a Szovjetunió vegy­ipari termékeiért, nyersanyagaiért és más termékeiért foszforitot és foszforittermékeket kap Marok­kótól. A meskalai beruházás költségét kétmilliárd dollárra becsülik. A Szovjetunióba irányuló foszforit- és foszforittermék-szállítás előirány­zott volumene megközelíti a 9 .milliárd dollárt (1978 elején ér­vényben levő'világpiaci árak sze­rint.) A szovjet szervezetek köz­reműködése a lelőhely ásvány­kincskészletének kiaknázásában magában foglalja évi 10 millió tonna kapacitású bánya, valamint égy : tengeri kikötő, vasutak és közutak, valamint más inf­rastrukturális létesítmények épí­tését. A vállalat teljes kapacitását 1989-ben *éri eh Fejlődnek a kölcsönösen elő­nyös termelési kapcsolatok a Szí­riái foszforitlelőhelyek kiaknázá­sában. A szovjet geológusok nagy rétegeket tártak. fel ebben az arab országban, most folyik ipari ki­termelésük. Az Al-Sarkia lelőhe­lyen lengyel szakemberek terve alapján és segítségével megépült az évi egymillió tonna kapacitású Keleti A-bánya. A másik, azonos kapacitású bányát bolgár szerve­zetek közreműködésével építették, így Szíria bővítheti foszforitszál- lításait. A szocialista államok partnerei közé tartozik Algéria is. A KGST tagországai az Algériai Népi Demokratikus Köztársaság­ból évente 300 000—400 000 tonna foszforitot importálnak, ami az adott termék teljes algériai ki­szállításának közel fele. Negyven­hárommillió dollár értékű szerző­dést kötött az algériai Sonetrah- cég és a lengyel Folimex-Cekop külkereskedelmi szervezet egy műtrágyagyártó komplexum épí­tésére. A lengyel fél műszaki ter­vet készít, know-how-t ad át és berendezéseket szállít két kénsav- gyár számára (kapacitásuk egyen­ként évi 500 000 tonna kénsav). Az arab Keletről származó ki­váló minőségű foszforit és foszfor- tartalmú műtrágya elősegíti a KGST-országok hossszú távú me­zőgazdasági célprogramjának tel-' jesítését. V. S. Akik szeretik a történelmi ne­vezetességű helyeket, a romanti­kus, természeti szépségekben gaz- , dag tájakat, azoknak az alcsuti kastély és őspark különleges él­ményt nyújthat. A Ricskétől mindössze 15 kilo­méterre fellelhető kastély valaha a Habsburg főhercegi uradalom központjában épült Pollack Mi­hály tervezésében. A terület gaz­• Az alcsuti kastély portiku­dája, József nádor támogatta a klasszicista építészetet, így nem csoda, hogy kastélya — barokkos stílusjegyeket is magán viselve — a korabeli építészet remekei közé tartozott. A XIX- század elején egy régi prépostság helyére épí­tett, majd a II. világháború alatt leégett kastélyból jelenleg romos állapotban bár,- de a legszebb rész, a homlokzat látható. Az épületmaradványokat körül­ölelő őspark vetekszik a vácrátó- ti botanikus kert rendezett szép­ségével. Az épület mögött József nádor valaha angolkertet létesí­tett. Ennek, természetesen, terv­szerű gondozás híján ma már csak emlékei lelhetők fel. Az óriási park egésze azonban igen érdeke^ és lenyűgöző példája a természet sajátos fejlődéstőrvényeket kiala­kító erejének. A megszámlálha­tatlan díszcserje, díszfa, különle­ges bánásmódot igénylő egzotikus növény közül igen jelentős rész az idők folyamán hozzáalakult ter­mészeti-éghajlati viszonyainkhoz és gondozás hiányában egészen egyedi, sajátos képződményeket alakított ki. A Dunántúlra oly jellemző vál­tozatosság jóvoltából Alcsuttól nem messze észak felé mintegy félórás-órás autózással megláto­gathatjuk a kalandos történetű várgesztes! várat. E rendkívül szép helyen épült várunkat 10—15 évvel ezelőtt rekonstruálták, ter­meiben turistaszálló létesült. A vár hatalmas erdőség középén, magas, kúp alakú domb tetején épült a XV. században, mint ki­rályi erődítmény. Valaha a kör­nyék 51 községe tartozott hozzá, kalandos története nagy történel­mi nevek fényét sugározza. Ma- gyar várainkhoz méltó, küzdelmes évszázadai során több ízben szen­vedett súlyos károkat, majd hosz- szas romos állapotából az 1960-as években állították helyre eredeti szépségében. Ha valaki elsősorban mégis a táj, a természet szépségeinek cso­dálatánál akar maradni, akkor Alcsuttól dél felé kanyarodva szinte ugyanennyi idő alatt eljut Válra- A Vajda János költőnk ál­tal olyan páratlan gazdagsággal megörökített hatalmas váli erdő hazánk legszebb, legrégibb és leg­nemesebb anyagú erdei közé tar­tozik, melyet tudatos fejlesztéssel- gondozással tett páratlan értékké a járási erdőgazdaság. Vajda Já­nos egykori házában, mely az er­dőség legszebb helyén fekvő egy­szerű parasztház, emlékmúzeumot rendeztek be. R. E. LAKÁSGAZDÁLKODÁS Az építés nem minden... Talán feltűnt az olvasónak is, hogy az utóbbi egy, másfél évben a lakásgondokról szóló híradások­ban az építés mellett egyre gyak­rabban szerepel a lakásgazdálko­dás kifejezés is. A magyarázat kézenfekvő: az állami lakásépítés csökkenésének ellenére — alapve­tő szükségletről lévén szó — a la­káshelyzetet javítani szükséges. De mi is a lakásgazdálkodás? Leggyakrabban három egymáshoz kapcsolódó láncszemet sorolnak ide: építés, elosztás, csere, de nem árt a sort megtoldani még a kar­bantartással, illetve a felújítással. Vegyük sorba ezeket az elemeket. Építés Az évente elké­szülő 80—90 ezer lakásnak nem egé­szen a felét építi az állami és szö­vetkezeti szektor, vagy mondjuk így, az építőipar. A többi a kis­iparosok, illetve a magánkivitele­zők „dolga”. A statisztikák másik adatpárja az állami, illetve ma­gánerő. Ez a finanszírozást jelerr ti és itt az állam részaránya az élőbb' bél valamivel kisebb volt eddig is, mivel az OTP-öröklaká- sok és a vállalati munkáslakások ebből a szempontból magánerő­seknek számítanak. Ez természe­tesen nem jelenti azt, hogy a ma­gánerőt nem támogatja az állam. Az összes új lakás kilenctizedé OTP-hitellel épül. A kivitelezők, illetve a finanszírozás szerinti megkülönböztetés azért fontos, mert a VI. ötéves tervben csök­kent az állami erő (tanácsi, szö­vetkezeti lakások) részaránya,, ugyanakkor az állami kivitelező szektor teljesítménye változatlan maradt, sőt a beruházási építés visszafogásával — ilyen is .akad már! — kapacitásfelesleg keletke­zik. Összegezve: a lakosság lakás iránti szükséglete változatlan; s ugyanez mondható el az építőipar kínálatáról, miközben csökken az állami erőből épülő lakások, szá­ma. Az OTP a lakossági megta­karításokból hitelez, tehát bővebb forrás innen sem buzog. Hasonló a helyzet a vállalatok lakásépíté­si alapjainál is, így a szükséglet, illetve a kínálat — és ide most a kivitelezők mellé vegyük be az építőanyag-ipart is — összhangba hozásához, a lakosságnak kell a zsebébe nyúlnia. Es el a következő lánc­mélyebben itt jutunk szemhez. Elosztás Elosztani csak a meg­épült lakáso­kat lehet. Ha ezek kevesebbek, mint amennyire szükség lenne, akkor rangsorolni kell. Az elosz­tás elvei: a szociális helyzet; a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt hely; a lakóhely jellege — hogy csak a legfontosabbakat említsük. Vegyük ezeket sorba. A családok egy főre jutó jövedelme szabja meg, hogy ki milyen la­kásra (tanácsi, szövetkezeti, OTP) jogosult, következésképpen, hogy mennyi a beköltözéskori hozzájá­rulás, majd a folyamatos fenntar­tás, illetve törlesztés Költsége. Az elv racionális magja, hogy min­denkit a rászorulás mértéke sze­rint kell támogatni. Igen* ám, de a támogatást a beköltözés pillana­tának állapota szabja meg.- Így lakhat azután élete delén olcsó bérű tanácsi lakásban az, aki akár öröklakást is vásárolhatna. Vásá­rolhatna, de minek? Az állami „ajándék” is kamatozik és ugyan­úgy átörökíthető, mint a személyi tulajdon, ráadásul a fenntartási költsége is kisebb. Ami a társa­dalmi munkamegosztásban elfog­lalt helyet illeti: a fizikai dolgo­zók kedvezőbb helyzetben vannak az előtörlesztésnél. Az elv hátul­ütője: indokolatlan hátránnyal sújtja az életnek amúgy is ké­sőbb és kisebb jövedelemmel ne­kivágó értelmiségi fiatalokat. Ami pedig a települések meghatározó jellegét illeti, arról elmondható, hogy az állami támogatás mérté­ke a település nagyságával egye­pesen arányos. Falun az orvos szolgálati lakásának elkészültével többnyire ki is merül az állami lakásépítés. Így a községek lakói választhatnak, vagy nekilátnak maguk az építésnek, vagy elhagy­ják lakóhelyüket és igénylőként feliratkoznak valamelyik városi tanács listájára. Tehát az elosztás visszahat az építésre. r'gpfp A csere lényegé­V^iSCt c ben a lakásvagyon mobilizálását je­lentig s ez hatalmas tartalék. Rá­adásul nem kerül pénzbe — leg­alábbis az államnak nem —, mind­össze megfelelő módszer kidolgo­zását igényli. Az eddigiek ugyan­is — legyen az hirdetés vagy szá­mítógép es cseretárs-keresés — kö­zös fogyatékossággal bírnak: akár a házasodni vágyók esetében — párkapcsolatot feltételeznek. Egy jól működő rendszerben pedig nem X cserél Y-nal, hanem X át­költözik Z lakásába, Z pedig K lakóhelyét választja, és így to­vább, anélkül, hogy X, Z, és K is­merné egymáíst. A cserék alapja a szükséglet és a lakás értéke. Csakhogy a szükségletet a zseb is motiválja, ráadásul két irány­ból. Aki nagyobb lakásra vágyik, annak mélyen kell belenyúlnia, aki kisebbel is beérné, az vona­kodik átköltözni, mivel a lakás­tőkéje mindenféle betétnél job­ban kamatozik. A cserék tehát — illetve az optimális cserék hiánya — az elosztásra hatnak vissza, lásd az állami támogatással meg­szerezhető magánvagyont, és a magánépítők pszichés' ragaszko­dását is. És a karbantartás, fpliíiítác Ennek célja IClUJUdS gj, értékmegőr­zés, illetve az értéknövelés (a komfortfokozat emelése, lift beszerelése, hőszige­telés stb.). Ellentétben az új la­kások építésével, a fenntartásra már a VI. ötéves tervben is több pénz jut a korábbinál, s ezúttal rövidülhet az új lakásra várók sora is, hiszen városainkban a régi épületekben nagyobbak a la­kások és vonzó lehet a centrum közelsége is. Itt kell megemlíteni a szanálá­sokat is. Ledöntésre a felújításra alkalmatlan épületeknek kellene jutniuk. Valójában egy-egy lakó­telep helyének kijelölését követő­en válogatás nélkül döntik le a régi házakat. A szanálandó terü­leten álló régi épületek értéke más a szanálási felmérésekben, és me­gint más a kisajátítási perekben. Ráadásul a két eljárás független egymástól, de a lerobbantott, le­döntött, jó karban levő házakat amúgy sem lehet visszaépíteni. A következmény: csökkenő szaporu­lat lakásszámban és alapterület­ben egyaránt. • • • Nagyon vázlatos ez az ismerte­tő, de talán sikerült érzékeltet­nem, hogy a láncszemek egymás­ba kapcsolódva adják a lakásgaz­dálkodás egészét. Az építéssel azonos fajsúllyal esik latba a töb­bi alkotórész, s ezek anomáliáinak megszüntetésével az állami la­kásépítés csökkenése ellenére is- több új lakóhelyhez juthatunk. N. K. G r.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents