Petőfi Népe, 1981. augusztus (36. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-24 / 197. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVI. évi. 197. szám Árat 1,40 Ft 1981. augusztus 24. hétfő Szövetkezeti szakemberek találkozója Siklóson vasárnap megnyílt a szövetkezeti szakemberek XII. országos találkozója. Hazánkban ez a legjelentősebb szövetkezetpolitikai fórum. Az Országos Szövetkezeti Tanács támogatásával 1970 óta minden év nyarán megrendezi a TIT Baranya megyei Szervezete. Az idei — a Pannónia ’81 nevet viselő— tanácskozás alaptémája: a szövetkezeti mozgalom feladatai a nyolcvanas években. A tíznapos eszmecsere során szó lesz — a többi között — a párt szövetke- zetpolitikájáról, a szövetkezeti jogszabályokról, az érdekképviselet szerepéről, az üzem- és munkaszervezésről. Megrendezik a kongresszusi fórumot, amely a szövetkezeti ágazatok közelgő kongresszusainak elméleti élőké' szításét szolgálja. A szakemberek megtekintik az „Ellentétek” című, szövetkezeti tárgyú magyar filmet, s találkoznak az alkotókkal és a szereplőkkel. (MTI) TELJES A TÁRSULAT — HAT MAGYAR BEMUTATÓ Évadnyitó társulati ülés Az átlagosnál bizakodóbb, felszabadultatok igazi ünnepi hangulat fogadta az érkezőt tegnap délelőtt a kecskeméti Kelemen László Színpadon, ahol sor került az 1981—82-es színiévadot megelőző társulati ülésre. A kétszáz dolgozót számláló intézményben ezzel elkezdődött az a sokirányú, fáradságos és sok-sok szakmai tudást, nagy felkészültséget kívánó közös tevékenység, amelynek minden egyes mozzanata azt célozza, hogy a kecskeméti, illetve megyebeli közönség örömét lelje majd tíz hónapon keresztül a művészi értékű színpadi munkában. Sajtos Géza igazgató köszöntötte a vendégeket, s a Katona József Színház dolgozóit, a társulat tagjait, majd bemutatta a színiház új tagjait. Ábrahám Edit a főiskoláról, Dinnyés István az Állami Bábszínházból, Garay József Kaposvárról, Kovács Titusz Debrecenből, Mucsi Sándor szintén Kaposvárról, Német László Győrből,. Sipos László a főiskoláról és Várkonyi Szilvia egy év kihagyással ugyancsak a főiskoláról jött a kecskeméti társulathoz. Bővült a zenekar is; ezáltal a társulat gyakorlatilag teljesnek ‘mondható, így semmi akadálya nem lehet'majd a sikeres művészi teljesítménynek, a sokrétű feladatok teljesítésének. Az idei műsorterv is ilyen szellemben készült el. Hat magyar bemutatóval igyekszik az intézr mény a közönség kedvébe járni, a tágabb értelemben vett művelődéspolitikai célokat megvalósítani. Egy gyenmekszínházi bemutató után az 1981—82-es évadot Sarkadi Imre Elveszett paradicsom című darabjának előadásával kezdi az idén a színház. Ezt követi majd többek között Bródy Sándor, Fejes Endre, Csíki László és Zám Tibor egy-egy műve. A klasszikusokat ezúttal Goldoni, Schiller és Gogol képviseli, és két zenés játékot is műsorra tűznek. Az igazgató tájékoztatója után Szőnyi G. Sándor, a Katona Jó- zsen Színház művészeti vezetője és Szőke István vezető rendező ismertette elképzeléseit a jelenlevőkkel, a következő évaddal kapcsolatosan. Mindketten hangsúlyozták a közös erővel történő, elmélyült művészi munka fontosságát, és a közönség megnyerésének, kiszélesítésének a feltétlen szükségességét. Ezt követően Komáromi Attila, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese a megyei és városi vezetés nevében üdvözölte a kibővített, megújult társulatot. Hangsúlyozta, hogy a színházat szerető emberek figyelme nem csökken a művészi teljesítmények iránt, s éppen ezért nagy és szép feladat vár az elkövetkező időszakban a kecskeméti színház alkotógárdájára. Hagyomány már régebb óta, hogy évadkezdéskor átadják a legjobb epizödistának járó úgynevezett Viktor-díjat. Ez alkalommal — elmúlt évi teljesítményéért — Ribár Éva színművész- nő vette át a megtisztelő elismerést dr. Major Imrétől, a megyei tanács elnökhelyettesétől. V. M. • Az évadnyitó társulati ülés résztvevői. (Tóth Sándor felvétele) A közelmúltban hagyta jóvá a kormány az Állami \Tervbi- zottság ihatározatát, \p hazai szénhidrogénipar VI. ötéves tervi fejlesztéséről. Az (ezzel kapcsolatos beruházásokat az alföldi .kőolaj- és földgázmezőkre ikoncentrálták. A ! |szénhidrogén-termelés súlypontja továbbra is a dél-alföldi terület marad, a tervidőszak második felében azonban megkezdődik a közép-alföldi földgáztelepek hasznosítása is. A kormány azt a> feladatot tűzte a szénhidrogénipar elé, hogy az elkövetkező öt .esztendőben évente 2 millió tonna kőolajat és 6 milliárd köbméter — 1983- tól .pedig 6,5 milliárd köbméter — (földgázt adjon a népgazdaságnak. E feladatok végrehajtásában nagy munka hárul Bács-Kis- kun megye olajbányászaira is. Többször leírtuk már, hogy a hazai olaj- és földgázbányászat súlypontja a hatvanas évek elején a Dunántúlról áttevődött a Nagy-Alföldre. Megyénkben a hatvanas■ évek közepén kezdtek termelni Szarik térségében az első olajkutak. Ezeket annak idején a szakmában már nagy tapasztala- tokkal rendelkező dunántúli •szénhidrogén-bányászok fúrták és üzemeltették, de az eltelt tmásfél évtized alatt felnőtt az alföldi olajbányász- nemzedék fis. Bács-Kiskun megye szénhidrogénmezői évek óta igen fontos szerepet töltenek be az ország energiaellátásában, s tekintélyes (részét adják a földgáz- és olajtermelésnek. A szakemberek időközben több száz kutatófúrást .végeztek a körzetben és Kiskunhalas környékén a hetvenes években újabb gazdag szénhidrogénlelőhelyre 'bukkantak. A terület lakói akkor döbbentek ' rá igazán, hogy mi rejlik a föld mélyében, amikor 1979. január 24-én fúrócsere közben hatalmas robajjal tört felszínre a földgáz, óriási lángoszlop kíséretében. Három héten át 400 olajbányász, tűzoltó és katona, munkásőr, olajmérnök küzdött, dolgozott a kitörés elfojtásán. A megye olajbányászai azonban nemcsak az elemekkel való küzdetemben, hanem a termelésben is helytálltak. Erről elegendő csupán annyit említeni, hogy az MSZMP XII. kongresszusa tiszteletére kibontakozott versenyben egyik brigádjuk a Szakma Kiváló Brigádja cím mellett a Központi Bizottság kongresz- szusi oklevelét is elnyerte. Sőt, a szanki olajbányászok közül egy ia Szocialista Munka {Hőse kitüntetést kapta meg. A megye olajbányászainak érdeme, többek között, hogy 1980- ban 10 ezer tonna olajjal'itel- jesítették túl termelési lelőirányzatukat, u földgázigényeiket ia ■közbejött nehézségek ellenére is kielégítették, fúrási tervüket 5500 méterrel teljesítették túl. A megye szénhidrogéniparának fejlesztése természetesen tovább folytatódik. Az Állami Tervbizottságnak a Minisztertanács által jóváhagyott határozata intézkedik a kutatás, tárolás, szállítás bővítését (célzó célcsoportos beruházásokról. Folytatódik például a föld- gázvezeték építése Baja és Pécs között. A kőolajvezeték- rendszer két új létesítménnyel bővül: a Dunai Kőolajipari Vállalat és Csepel, valamint Cegléd és Kecskemét között termékvezetéket létesítenek. Több mint másfél milliárd ■ forintos költséggel épül ki a kiskunhalasi kőolaj- és föld- gázmező. A kutak, gerincvezetékek, mérőállomások, tárolóterek, iparvágányok, valamint műhelyek .és raktárak mellett az olajbányászok részére szociális létesítmények, munkásszállók, lakások épülnek. A célcsoportos beruházás befejezésére 1983-ban kerül sor. Bács-Kiskun megye szénhidrogén-bányászata ezt követően nyilván még nagyobb súllyal veszi ki majd a részét az ország energiaellátásából. N. O. Meteorológiai vándorgyűlés ■ Kecskeméten Az alkotmány ünnepe utáni hirtelen hőmérséklet-zuhanás is bizonyította, hogy Magyarországon, különösen a Duna—Tisza közén milyen mértékben függ az időjárástól a mezőgazdasági termelés. Idén tizenkettedik alkalommal rendezte meg a Magyar Meteorológiai Társaság vándor- gyűlését, amelynek ezúttal a Ker- szeti Egyetem Kecskeméti Főiskolai Kara adott otthont. A tegnap nyílt tanácskozáson nemcsak magyar meteorológusok, hanem a Szlovák Meteorológiai Társaság munkatársai is részt vesznek, ezúttal hetedik alkalommal. Bács-Kiskun megyében, ahol jelentős a növénytermesztés, érthető, hogy sokan és sokszor aggódó tekintettel kémlelik az eget. Vajon mit hoz a tavaszi széf? Lesz-e elegendő hó, amely megvédi a vetést a téli fagyoktól? A nyári felhők frissítő zivatart hoznak-e, vagy pusztító jégesőt? A kertészeti főiskola nagyelőadójában összegyűlt kutatókat és érdeklődőket a Magyar Meteorológiai Társaság elnöke, dr. Szász Gábor köszöntötte, majd a rendezd megye nevében dr. Matos László, a Bács-Kiskun megyei Tanács elnökhelyettese adott áttekintést a megye mezőgazdasági termeléséről. Mivel a tizenkettedik vándorgyűlés témája a szélsőséges időjárási hatások el• Dr. Szász Gábor köszönti a vándorgyűlés résztvevőit. leni védekezés módszereinek és a fagyok okozta mezőgazdasagi károk megelőzési lehetőségeinek feltárása, jó tudni, hogy csak ebben az esztendőben 60 millió forint kárt okozott a szőlőkben és gyümölcsösökben a fagy. Ehhez még társult a jégverés is, amely ellen már tervezik a védekezést a megye déli részén. A megnyitó után elsőnek dr. Szilágyi Tibor, a Kecskeméti Ag9 Szlovák és magyar meteorológusok egy csoportja. rometeorológiai Obszervatórium vezetője ismertette megfigyeléseit a kecskeméti fagyokról. Ezt követően szlovák agrometeoroló- gusok számoltak be kutatásaik eredményéről, amelyeket egyébként — mivel ezek elsősorban a kelet-szlovákiai síkságra vonatkoznak — a Duna—Tisza közén is hasznosíthatunk. Fekete László a fagy előrejelzésének jelenlegi lehetőségeiről beszélt, és jó néhány módszert ismertetett, amelyet egyébként viszonylag kis költséggel az üzemek és kisebb körzetek gazdaságai közösen megvalósíthatnának. Emellett — ahogy az előadásokból kitűnt — az úgynevezett passzív védekezésre kellene nagyobb gondot fordítani, amikor nem a környezetet védjük a fagy hatásától, hanem a növényt tesz- szük fagytűrővé. Ez a munka elsősorban a nemesítőkre vár. Első lépésként jobban kell megválasztani a telepítendő területet és a fajtát. Különösen az álló- kultúráknál — a szőlőnél és a gyümölcsnél — lesz ennek nagy jelentősége. A késő délutánig tartó előadásokat vita követte. Ma a vándor- gyűlés résztvevői a Hosszúhegyi Állami Gazdaság nemesnádudvari kertészeti kerületében ismerkednek az itt használt fagyvédelmi eszközökkel. Holnap pedig a Kecskeméti Agrometeorológiai Obszervatóriumot tekintik meg, és a Zöldségtermesztési Kutató Intézetben a fajtanemesítők munkáját ismerhetik meg. Cz. P. Előkészületek az ötnapos tanítási hétre A nyári iskolai szünidőből már csak napok vanak hátra. Ilyenkor mindig érdekes és izgalmas kérdés: mi újat hoz a következő tanév; mennyit javulnak a tanítás feltételei; miként folytatódik az oktatási reform a különböző szintű intézményekben. A most kezdődő új tanévvel kapcsolatban kétségkívül az egyik legizgalmasabb kérdés: miként készültek fel a kijelölt iskolák az ötnapos oktatási hétre? Immár köztudott, hogy szeptembertől országszerte 194 általános iskolában és 145 középfokú oktatási intézményben — kísérletképpen — hetenként öt napig járnak iskolába a tanulók. A cél az, hogy mielőtt az ország valamennyi iskolájában bevezetnék az ötnapos munkaihetet, széles körben kipróbálják azt, hogy az esetleges módosításokat, korrekciókat még idejében végre tudják hajtani. Az intézkedés Bács-Kiskun megyében is számos oktatási intézményt érint. Megtudtuk, hogy a megyeszékhelyen, Kecskeméten két intézményiben, a Hoffmann János utcai Általános Iskolában és a 607-es Ipari Szakmunkásképző Intézetben tanítanak egyelőre heti ötnapos rendszerben. Felkerestük Hegedűs D. Pál- nét, a városi tanács művelődés- ügyi osztályának tanulmányi felügyelőjét, s ezúttal az általános iskolai félkészülésről kértünk tőle információt Elmondta, hogy az ötnapos tanítási rendszert a kísérleti évben azokban az iskolákban vezetik be, melyeket — jelentkezés alapján — az Oktatási Minisztérium kiválasztott. Kecskeméten csak a Hoffmann János utcai Általános Iskolát jelölték ki az alsófokú intézmények közül. Az áttérés ebben az iskolában ugyanolyan elvek alapján történik, s egyben ugyanolyan gondokkal jár, mint más hasonló intézményekben, ahol öt napig tanítanak hetenként. A tanévben tizenhét napot kell bepótolná. Kezdődik ez azzal, hogy a tanítási év a kísérleti iskoláiban azon a héten hétfőn kezdődik, amelyik hét valamelyik napjára esik szeptember elseje. A kecskeméti iskolában most tehát augusztus 30-án lesz a tanévnyitó ünnepség, 31-én, hétfőn pedig az első tanítási nap. A közhasznú társadalmi munkák idejét öt nappal csökkentik, a téli szünet három nappal rövidebb lesz, a tanév pedig június 18-ig tart majd. így pótolhatók a kieső szombati napok. A legfontosabb alapelv, hogy a megváltozott munkaidő nem növelheti a gyerekek terhelését, hiszen az ő érdekük az elsődleges. A pedagógusok kötelező óraszáma sem növekszik. Természetesen mint minden jelentősebb változás, ez is okoz kisebb gondokat, problémákat. Például tanulócsoportonként egy-két többletórát kell majd tartani. A napi kötelező • óraszám azonban nem haladhatja meg a hatot. Az osztályfőnöki órák száma növekszik, s ezeket a szabad idő hasznos, kulturált és egészséges eltöltésére használják majd fel. A szabad szombatokat közös programokra csak olyankor vehetik igénybe, amikor az - egész iskolát, vagy az egész úttörőcsapatot érinti a program. Pedagógusok és szülők feladata, felelőssége egyaránt növekszik. A nevelőknek hatniuk kell majd a szülőkre annak érdekében, hogy a hétvégeket kulturáltan töltsék el iskolás gyerekeikkel együtt. Felvetődik a kérdés: mi lesz azokkal a tanulókkal, akiknek a szülei nem azon a szombaton szabad naposak? Ilyen esetekben iskolai szabad szombatos programok szervezésére lesz majd szükség. Az ötnapos tanítási hétről egyelőre megoszlanak a vélemények. Vannak, akik egyértelműen helyeslik, mások kifogásokkal élnek, például azzal, hogy az új tantervet nehezebb lesz majd végrehajtani. A kísérleti iskolák egyébként központi óratervet kaptak, s a tanévben három alkalommal beszámolnak majd tapasztalataikról a minisztériumnak. Az iskola és a szülői ház fokozott együttműködésére lesz szükség e szociálpolitikai reform sikeres végrehajtása érdekében. Sokat segíthetnek ebben — s bizonyára segíteni is fognak — a társadalmi szervek, elsősorban a népfironfbizottságok, a szülői munkaközösségek, s nem utolsósorban az üzemek is. R. M. Tantárgy-pedagógiai napok kezdődnek Az általános iskolai új biológia tantárgy oktatása lesz a fő téma a tizennyolcadik tantárgy-pedagógiai napokon, melyek a Magyar Biológiai Társaság Didaktikai Szakosztályának rendezésében ma kezdődnek Kskunfélegyhá- zán, a Móra Ferenc Művelődési Központban. Dr. Dobos Ferenc, Kiskunfélegyháza város .Tanácsának elnöke nyitja meg a tanácskozást, délelőtt tizenegy órakor a városi tanács dísztermében. Ezt követően Krajcsovicz Mihály, ép Bács-' Kiskun megyei Tanács művelődésügyi osztályvezetője a köznevelés és 'közművelődés megyei helyzetéről, majd e téma kiskunfélegyházi vonatkozásairól Kapus János, a városi tanács osztályvezetője tart előadást. Délután a művelődési központban szakmai előadásokkal folytatódik a háromnapos tanácskozás. Az első napon többek között dr. Franyó István, az Országos Pedagógiai Intézet főelőadója az általános iskolai biológia tantervről tart előadást, gyulai, budapesti és egri szakemberek pedig a felsőtagozatosok biológia tankönyveiről és munkafüzetéiről beszélnek majd a részt vevő pedagógusoknak. A három nap alatt ösz- szesen huszonegy előadás hangzik el a témával kapcsolatban.
