Petőfi Népe, 1981. augusztus (36. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-20 / 195. szám

1*81. augusztus 28. • PETŐFI NÉPE • 5 Két évtized egy szövetkezet élén 1961. május IS. Fontos dá­tum ez Fricska Nagy János életében. Ekkor lett elnöke a kiskunfél­egyházi Pető­fi Termelőszö­vetkezetnek. A közös gazdaság még 1956 már­ciusában meg­alakult, de csak lassan haladt előre. Kezdet­legesen termel­tek. — Amikor ide kerültem, akkoriban zajlott le a mezőgazdasági termelés át­szervezése. Területben és taglét­számban sokat fejlődött a szövet­kezet — emlékezik az elnök' — Nehéz idők voltak azok. Egy szo­bában szorongott az egész veze­tőség, akinek nem jutott szék, az malteros ládán ült. Micsoda ün­nep volt, amikor az első UE—28- as traktort megkaptuk. Most száz erőgépünk és szállítóeszközünk, valamint nyolcvan munkagépünk van. Hatalmas változást Jelez ez, Még egy jellemző szám: a terme­lési érték 20 év alatt több mint hússzorosára emelkedett. Az elnök jól ismeri az embere­ket, hiszen a kiskunfélegyházi tá- nyavilágban született, fiatalon be­lépett az egyik szövetkezetbe. 1949-ben, majd 1951-ben behív­ták katonának, ott marasztalták, tisztképző iskolát végzett, szíve azonban visszahúzta szülőváro­sába. Kérte leszerelését. Kíván­ságát teljesítették, így került a jelenlegi posztjára a tagság dön­tése alapján. Nagyot sóhajt: — Hosszú utat tettünk meg két évtized alatt. Voltak emlékezetes évek, amelyek meggyorsították a fejlődést. Az egyik a már emlí­tett 1961-es esztendő, amikor a mezőgazdaság átszervezése zajlott le. Akkor sokat erősödtünk. 1973- ban pedig egyesültünk a szomszé­dos Móra Ferenc Termelőszövet­kezettel- Ekkor alakult ki a je­lenlegi 2300 hektáros terület, és a több mint 460-as taglétszám. A gazdasági fejlődés újabb kör vetelményt állított elénk. Rájöt­tünk, hogy komolyabb beruházást - csak összefogással tudunk megva­lósítani. Ezért elhatároztuk, a többi városi termelőszövetkezet­tel, valamint a tejiparral, hogy közösen tejfeldolgozó üzemet lé­tesítünk. Éppen 1977. augusztus 20-a előtti napokban avattuk fel az üzemet, amelynek beruházási költségei az idén már előrelátha­tóan megtérülnek. Naponta 22— 23 ezer liter tejet dolgozunk fel ebben ez üzemben. Hétféle ter­méket készítenek itt, tizenhat faj­ta csomagolásban, 22 tejüzemtől kapnak különféle terméket. Ehe­lyett szállítunk a saját készítmé­nyeinkből szinte az Alföld egész területére. A tejüzem feladata nemcsak a város, hanem a kör­nyező öt község, tehát mintegy ötvenezer ember ellátása. A Petőfi Termelőszövetkezet­nek van a legnagyobb tanyavilá­ga a környéken. Csaknem 600 épületből álló szétszórt település. Nagy előnye, hogy lehetőséget nyújt a háztáji termelésre. Az idén is mintegy 30 millió forint értékű áru átvételére kötöttünk megállapodást a kistermelőkkel­— Hátránya is van a tanyavi­lágnak, mert nehézzé teszi a na­gyobb táblák kialakítását, azon­kívül a légi növényvédelmet- A Kecskemét-szikrai Állami Gaz­dasággal ugyanis közösen haszná­lunk egy helikoptert. Önkéntelenül felvetődik a kér­dés, hogy meddig marad ez a nagy tanyavilág a Petőfi Termelőszö­vetkezet területén. Az elnök ki­találja gondolatomat és elmondja, hogy a tanyák nagyobb része vil­lamosított, tehát nem várható, hogy megszűnik, vagy számotte­vően csökken, hiszen van értelme a munkának. Fricska Nagy János ez év má­jus 1-én a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetésben ré­szesült. ■ — Ügy érzem — mondja erről —, hogy ezt az elismerést nem­csak én, hanem az egész szövet­kezet kapta. A tagság szorgalmá­nak köszönhető, hogy a 20 esz­tendő alatt nem volt mérleghiá­nyunk, és az idei év az első, ami­kor hiteltartozásunk sincs, ilyen eredményekhez sok erőfeszítés kellett Egy országos kimutatást lapoz­gat. — Az országban lévő 1338 me­zőgazdasági szövetkezet rangso­rában a 243. helyen vagyunk ti­zenegy gazdasági mutató értéke­lése alapján. Az egy személyre jutó termelési érték megközelítet­te az elmúlt esztendőben a 380 ezer forintot. A termelési szerkezet igen egy­szerű, búzával, kukoricával, lu­cernával foglalkoznak a növény- termesztésben. Az állattenyésztés­ben' pedig tejtermeléssel, szarvas­marha-hizlalással. Évente egy millió pecsenyecsirkét értékesí­tenek- Említést érdemel 110 hek­tár szőlőterületük. — Nem nagy szövetkezet a mienk — hangoztatja az elnök —, az átlagosnál esetenként jobb eredményekkel, viszont még sok tennivalónk van ahhoz, hogy az élenjáró gazdaságok közé felso­rakozzunk. Azért mindig egy ki­csit lépünk előre. Kereskedő Sándor • Fricska Nagy János: — A szívem visszahozott szülőváro­somba.-• Betakarításhoz készítik elő a pótkocsit. ILLYÉS GYULA: Teljed a falu „Réz elhúzták az esteli haráagizút. KI az. aki méz mostan Is barangolt** Péten Félsor csak a faluvégi utca — Nyúlik nap s nap messzibb napnyugatra. Viszonozza hálásan a Napnak búcsúfényét sorra minden ablak. Szemközt, haza, újra. Haza? Múltba, hova viszed a vént ifjú utca? Itt kihuny, ott kigyul egy-egy ablak. Régi hangot csak a kutyák adnak. Se kolompszó, se csordás, se kondás. Minden más lett! Én nem vagyok csak más? All a falu, — s lám rohanvást lépdel. Villanyfény küzd benne a sötéttel-.— Csöng — röviden — még esti harangszó. Ki az, aki... szól? „ Csak nem haragszol? Ezt akartuk!” A közel homályból friss hangon cseng-bong Petőfi Sándor!.!. # Bartl József kárpitja. • Németh Miklós metszete. KATONA JUDIT: Fohász Mi úgy aludtunk este, hogy párnák alatt lapult a száraz kenyérhéj, édes, jó ízű s áldottuk érte anyánkat, mert míg szelte, szétosztotta, halvány tört arcán mindig volt derű. A mindennapi kenyerünket italunkat, eledelünket add meg, uram, a mai napra. Szép fiainkat növeszd nagyra, add, hogy lássuk tiszta arcuk, szemeik madársuhanását, párolgó vacsorák fölött a kedvük s ha a munkát kezünkből kiejtjük, adj erőt hű simogatásra- Holnapunkért igaz fohászra, hisz küzdelmes sorsunkat beérték, biztos oltalmat adj nekik, békét. AZ EMBER MINDIG JOBBRA VÁGYIK... Csöpi (Mami) a Kórház utcából — A gyárban csak úgy szó­lítanak: Mami. Mert én min­dig pártját fo­gom a fiata­loknak, a rá­szorulóknak, segítek min­denkinek, ami­kor csak tudok. Itt a környé­künkön, a Kór­ház utcai ci­gánysoron Csöpi vagyok. Jönnek a szomszédasszonyok: „Csöpi, nem tudnál ezt vagy azt intézni?" Igyekszem. A Kórház utcában, az egykori cigányváros mellett születtem. Itt nőttem fel, együtt játszottam a cigánylányokkal, ugyanabba, a Kuruc téri iskolába jártunk: Itt voltam, amikor a szemben lévő szoba-konyhás CS-lakásokba beköltöztek a családok. Láttam örömeiket-bánataikat, megértem problémáikat. Talán ezért vagyok köztük népszerű, és ezért is vál­laltam a tanácstagságot. Igaz, kijutott nekem a gondok­ból is- Egyedül neveltem a fiamat meg a lányomat. Nehéz fizikai munkát végeztem, mert azt fizet­ték meg jóL Kaptam két súlyos betegséget: trombózist és infark­tust, de túl vagyok rajtuk. Egy éve született az unokám, s most már kicsi Ötünknek az egyszobás lakás. Így aztán átalakítjuk, bő­vítjük, már amennyire az erőm­ből, meg a pénzemből futja. Idén végeztem el a gimnázium máso­dik osztályát. Valamikor kitűnő tanuló voltam, csapattanács-el- nök, itt a Kuruc téren, többször is nyaraltam Csillebércen, de 25 év után nem könnyű újrakezde­ni az iskolát. De ha leérettségi­zem, szeretnék valami könnyebb munkát találni. Ezért csinálom. A gyár, a család és a tanulás mellett itt a megbízatás. Persze szívesen dolgozom. Elmentem én évtizede is az akkori tanácselnök­höz, hogy jönne ki, nézné meg hol és hogyan élünk. Még vizünk sem volt. Csúnyán összevitatkoz­tunk, de kis időre rá bevezették a Vizet Mostanában könnyebb a hely­zetem- A tanácson sokan és sokat segítenek, s a körzet lakói, fő­ként a cigánycsaládok nagyon összetartóak, és akarnak dolgozni azért, hogy szebb legyen az utca, jobban éljenek. Nagyon rendes emberek vannak ám itt! Orbán Bélának még kormány ki tüntetése is van. Sofőr, most is kint dolgo­zik Algériában- De mondhatnék akár más nevet is. Tavaly indítottunk egy akciót: Csináljuk meg az utcát! Minden család 30 óra társadalmi munkát ajánlott fel. Megszerveztük a gé­peket is, de a tanács megelőzött minket. A felajánlás persze nem veszett kárba. A házak mögötti szemét­halmokat — amit legtöbbnyire engedély nélkül hoznak ide a vá­ros más részeiből — az itteni la­kók tüntetik el. Ősszel fákat ültetünk, s ezen a papíron meg, itt előttem azok alá­írása szerepel, akik kukát és sze- mételhordást igényelnek. Az ígé­retet már megkaptuk, a második félévben megoldódik ez a kérdés. Legfontosabb feladatom azon­ban az, hogy a tanács megbízásá­ból felmérjem, melyik tizenöt ci­gánycsalád érdemli meg legjob­ban, hogy nagyobb lakásba köl­tözzék. Ezen dolgozom most, a nemsokára kész is a javaslat. Óriási dolog lesz ez! És akiket én innen ajánlok, azokban nem fog-' nak csalódni! Tervezgetek is. Például járda­építést az éjszakai házgyári be­tonból- Aztán azt, mi legyen a megürülő CS-lakásokkal. Jó vol­na a mostani szélső házsor mögé egy újabbakat építeni, ne a sze­mét látszódjék az E5-ös felüljá­rójáról. Sok az idős ember a környéken* velük többet kell törődni. Kicsi- az élelmiszerbolt. Sorolhatnám to­vább a problémákat, de nem te­szem. Én mindig optimista vol­tam, és az is vagyok, amíg dol­gozhatok. (Nagy Gergelynének, az ÜJpesti Gépelemgyár munkásának, á kecskeméti SÍ. körzet tanács­tagjának szavalt lejegyezte! Váczi Tamás.)

Next

/
Thumbnails
Contents