Petőfi Népe, 1981. augusztus (36. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-16 / 192. szám

1981. augusztus 16. 6 PETŐFI NtPI 6 6 A LAKÁSÉPÍTÉS lehetőségei és feltételei vl Segít a munkáltató Az átfogó, és a lakásépítést, valamint a gazdálkodást, be­leértve a lakások cseréjét is segítő rendelkezések a lakásépí­tés munkáltatói támogatásának feltételeit is módosították. Ugyanis mindezek a célok azt is indokolták,i hogy felülvizs­gálatra kerüljön, megfelelő módosításokkal bővüljön a mun­káltatók lakásépítési támogatásának lehetősége is. Sokan jutottak eddig is mun­káltatói támogatással lakáshoz. Ennek előnye a bővülő lakásépí­tés mellett az is, hogy kedve­zően segíti a munkáltatók terv- szol' űbb munkaerő-gazdálkodását, a munkahelyi törzsgárda kialakí­tását. Ezen túlmenően a személyi tu­lajdonba kerülő lakások építési és vásárlási kölcsönfeltételei kedvezőbbek a munkáltatói tá­mogatás mellett, mint az általá­nos pénzügyi feltételekkel. Eb­ben a formában tehát olyanok is lakáshoz juthatnak, akik egyéb­ként az általános pénzügyi felté­teleknek nem tudnak megfelelni. Ez tette lehetővé, egyben ez is indokolta, hogy a munkálta­tók lakásépítési támogatása a VI. ötéves tervben meghatáro­zott cél érdekében bővüljön. Több célra Ennek megfelelően a vállala­tok lakásépítési alapjukból az új családi ház, korszerű, csoportos családi ház, és telepszerű, vagy egyedi társasház építésének mun­káltatói támogatásán túlmenően támogathatják mindazokat az épí­tési formákat, amelyek a lakás­alap bővítését eredményezik. Hozzájárulhatnak a költségek­hez az állami lakóépületre tör­ténő emelet-ráépítésnél, tetőtér­beépítésnél, és támogathatják az állami bérlakások bővítését, tol­daléképítését. Ugyancsak segít­hetik a nem lakás céljára szol­gáló helyiségek lakássá történő átalakítását, tekintet nélkül arra, hogy a lakás tulajdonosa, vagy bérlője a kölcsönben részesített dolgozó. A lakásépítési alapból ezekre a célokra nyújtott munkáltatói kölcsön esetében az OTP-kölcsön feltételei nem változtak, és a dolgozó, tehát az' építtető mini­mális előtörlesztése, saját ereje az építési költség 15 százaléka. Az t is új rendelkezés, hogy a munkáltatók a lakásépítési alap­jukból a munkáltatói támogatás­ra később kijelölésre kerülő dol­gozójuk részére megelőlegezhe­tik — lakásonként legfeljebb 60 ezer forintig — a telekárnak, a telek használatbavételi díjának, az út- és közműfejlesztési hozzá­járulásnak, beruházási, tervezési költségeknek a lakásra jutó há­nyadát, ha a telepszerű, több­szintes lakóház építtetője a mun­káltató által szervezett közösség, vagy lakásépítő szövetkezet. Ha a munkáltató által a lakás- építési alapból nyújtott kölcsö­nök összege nem éri el a szociál­politikai kedvezmény összegével csökkentett építési költség tíz százalékát, akkor a dolgozóval 15 évnél rövidebb törlesztési időre is köthető megállapodás. Sok helyre Az állami támogatás és a ked­vezményes pénzügyi feltétel az új rendelkezés szerint több tele­pülésre terjed ki. A munkásakció kedvezményeit a kiémelt településeken történő építkezésekhez lehet igénybe venni. Ezeken a településeken a mun­kásakció kedvezménye azonban kizárólag a telepszerű, többszin­tes társasházépítés, vagy -vásár­lás esetén alkalmazható, ha az egyéb feltételek együttesen fenn­állnak. Ennek megfelelően a jö­vőben tehát állami támogatást az egyedi társasházlakás építéséhez nem nyújtanak. A munkáltató a lakásépítési alapból dolgozóinak elhelyezése céljából vállalati bér-, valamint szolgálati lakásokat, tehát a tulaj­donába kerülő lakásokat is épít­tethet. E formában építhet ott­honházakat is, illetve ezek épí­téséhez is hozzájárulhat. Oj lehetőség az is, hogy azok, akik jövedelmi, és vagyoni hely­zetük alapján jogosultak állami bérlakásra, de a tanács — a név­jegyzékbe történt felvétel ellené­re — ezt a jogos lakásigényt nem tudja kielégíteni, kérhetik ré­szükre OTP-beruházásban épült lakás kiutalását. Ebben az eset­ben, ha a kedvezményekkel csökkentett lakásár 20 százalé­kának megfelelő munkáltatói kölcsönben részesülnek, a Taka­rékpénztár az adásvételi szerző­dést az állami vállalati munká­sok lakásvásárlására vonatkozó kedvezményes pénzügyi feltéte­lekkel köti meg. Tehát, aki bérlakásigényéről lemond, és munkáltatója támoga­tásával vállalja OTP-beruházású lakás tanácsi kijelöléssel történő megvásárlását, függetlenül a fog­lalkozásától, a munkáslakás-ak- cio kedvezményeiben részesülhet. Sok felépült ház, sőt egész ház­sorok, lakótelepek bizonyítják! hogy a házépítés családi, munka­társi, baráti, közösségi összefo­gást igényelt már a múltban is. Nem véletlenül magyarázza az értelmező szótár a kaláka szót a házépítés elvégzésének önkéntes segítőtársakból összeállt munka- közösséggel, az ebben végzett in­gyenes munkával. Hagyománya ven tehát a kalákában végzett házépítésnek. Társadalmi alap A városias, telepszerű, több­szintes lakások építésénél azon­ban egyre kevesebb lehetőség van az ilyen jellegű összefogásra. Ugyanakkor viszont különösen a kiemelt településeken, ahol a munkáslakás-épitést külön álla­mi kedvezmények is segítik, vál­tozatlanul szükség lenne különö­sen a nagycsaládosok és fiatalok esetében a munkahelyi kollektí­vák segítségére. Ezért merült fel már koráb­ban olyan igény, hogy a munka­társi, elvtársi segítőkészség va­lamilyen más, az eddigiektől el­térő formája alakuljon ki. Ennek az igénynek az alapján öt éve született tárcaközi rendelet hoz­ta létre a társadalmi lakásépítési alap képzésének lehetőségét. Ezt a lehetőséget az új rendelkezések is fenntartják: Tehát a társadal­mi munkából származó összegek­ből lakásépítési alap képezhető. A társadalmi munkából szár­mazó alap szélesebb körű fel- használást tesz lehetővé, mint a vállalati alapokból képzett. Így a társadalmi alapból segíteni le­het — elsősorban a többgyerme­kes és a fiatal — munkáscsalá­dok hiányzó, de lefizetendő sa­ját anyagi erejének előteremté­sét. Ebből az alapból tehát nyújt­ható kölcsön, valamint vissza nem térítendő támogatás, illetve egy- egy építtetőnek mindkét megöl-, dással lehet segíteni az építke­zésnél. A társadalmi munkából szár­mazó lakásépítési alap képzése olyan lehetőség, amellyel az ed­digieknél jobban lehetne és kel­lene is élni. Nagyobb lehetőség A munkáltatói lakásépítési alap — beleértve a társadalmi mun­kából származó lakásépítési ala­pot is —, felhasználási körének bővülése tehát minden olyan tö­rekvést támogat, amely a jogos lakásigény kielégítését célozza. Egyben alkalmas arra is, hogy a lakáshiány mérséklése céljából ösztönözze mindazon lakásépíté­si formák keresését, amelyek a meglevő lehetőségek jobb, célsze­rűbb felhasználását segítik. Ide tartoznak a tetőtér-beépítések, emelet-ráépítések, toldaléképít­kezések, a nem lakás célját szol­gáló helyiségek átalakításai is. Készülődés az őszi BNV-re (Budapesti tudósítónktól) Még egy hónap választ el ben­nünket az őszi BNV szeptember 18-i megnyitásától de a vásár ren­deződtől kapott tájékoztatás sze­rint valamennyi kiállítási terület gazdára talált. A HUNGEXPO, amely most is fő rendezője lesz a fogyasztási cikkek szakvásárának, arról tájékoztatott, hogy ezúttal az őszi BNV're harmincöt ország 1200 kiállítója jelezte részvételét, és foglalt le területet a kőbányai vásárváros területén. Az őszi BNV-n a hivatalos ki" állítók között először találkozha­tunk mexikói, laoszi, kambodzsai és iráni vállalatokkal, cégekkel. Mint újdonságról számolhatunk be, hogy egyes kiállítók a kiállí­tott termékekből árusítást is ren­deznek, tehát számos keresett árut meg lehet majd a helyszínen vásárolni. A BNV-vel egyidőben kerül sor a játékvásárra, amelyre tíz ország 36 vállalata jelezte ér* kezését. Ennyit előzetesen az őszi BNV­isL Más hírek a HUNGEXPO ez évi külföldi vásárrendezvényeiről- Az év hátralévő hónapjaiban ipa­runk és külkereskedelmünk a HUNGEXPO közreműködésével 30 hivatalos kollektív kiállításon mutatkozik be külföldön. Még eb* ben a hónapban Közel-Kelet és Eszak-Afrika több nagy városá­ban lesznek igen jelentős nemzet­közi vásárok. Majd szeptember hónapban már mindenütt az őszi hagyományos bemutatók sorozata veszi kezdetét Ott leszünk a zágrábi vásáron ahol 19 magyar vállalat 1600 négy­zetméter nagyságú önálló pavi­lonban állítja ki termékeit. Önál­ló nemzeti kiállítást szervez a HUNGEXPO Irán fővárosában Teheránban, ahol 11 vállalatunk képviseli hazánk iparát. Részt ve­szünk a moszkvai híradástechnikai szakvásáron, ahol a Videoton és a Budavox legkorszerűbb termékeit láthatják majd az érdeklődők, fő­képpen a szakemberek, de más ér­deklődők is. Kölnben kerül sor a Világdivat parádéra, amelyen a magyar vállalatokat a Hungaro- tex és a Hungarocoop képviseli, ugyanezek a vállalatok vesznek majd részt a düsseldorfi fehérne­művásáron is. A Monimpex és a Terimpex vesz részt októberben a Brüsszel­ben rendezendő élelmiszer-kiál­lításon, ahol a két külkereskedel­mi vállalat a legkorszerűbb ma­gyar élelmiszeripari termékeket állítja ki, várhatóan nagy érdek­lődés mellett. Ugyancsak október­ben lesz Amszterdamban a korró­zióvédelmi kiállítás, amelyen 16 vállalat képviseli majd hazánk iparát Végezetül arról is tájékoztat­juk olvasóinkat, hogy november­ben Mexikóban a magyar külke­reskedelem 11 napon át magyar napokat rendez, amelyen 12 válla­latunk állítja ki legkorszerűbb termékeit M. L A RENDETLENSÉGTŐL A SZABÁLYSZEGÉSIG Cselekvő környezetvédelemre van szükség Az utcasarkon álldogál, nézi a csúcsforgalmat, kezében egy zacs­kót tartogat, abból reggelizik. Szájába tömi az utolsó kiflije csücskét összegyűri a staniclit, hanyag mozdulattal elhajítja, az­tán útjára indul- S a véletlen úgy hozza, pár perccel ezután nem éppen- ízléses mozzanat tanúja le­hetek: egy járókelő orrát fújja a papírzsebkendőbe, amely végül a járdaszélre kerül. S míg a földbe tiport rózsákat nézegetem, azon gondolkodom, az előbb látott emberek — és rajtuk kívül, sajnos, még sokan mások — vajon az otthonukban is így viselkednek? Nem hiszem! Laká­sukban nem jártam, de esküdni mernék rá,'hogy az égő cigaretta- csikket nem a parkettán tapossák el, ebéd után a szalvétát nem az asztal alá dobják, a cserépből nem tördelik le a növényt. □ | □ Hogyan egyeztethető össze ez a kettős viselkedés? Sehogyan. Er­re nincs magyarázat. De van pszi­chikai oka. Sok ember ugyanis, ha nem függ valamilyen közvetlen tényezőtől, s úgy érzi, hogy e helyzetében teljesen felszabadult, elveszti önkontrollját, gátlástalan­ná válik. Kiktől függ az utcán? A többi ‘járókelőtől, tehát ember­társaitól. De ez számára egyálta­lán nem jelent közvetlen függést, ezért gondolkodás nélkül eldobja az üres cigarettás dobozt, a kiflis zacskót, a papírzsebkendőt, s ugyanolyan gátlástalansággal gya­logol át a virágágyáson. Ha ugyanezt otthon, a szülők, a fele­ség, a férj, munkásszálláson a kolléga vagy albérlőtárs, kollé­giumban a diáktárs szemeláttára teszi, nem ússza meg következ­mények nélkül, teHát előjön a másik, a normális énje­Az előbb azt említettük: sajnos, sok ember viselkedik így. A me­gyei tanács végrehajtó bizottsá­ga legutóbbi ülésén megvitatott egyik jelentést nézegetve kide­rül, hogy tényleg sok az olyan ember, aki abszolút nem tiszteli az utcák, terek, parkok, üdülőhe­lyek tisztaságát. A tanácsi sza­bálysértési hatóságok munkájáról készített jelentés egyik mellékle­te százalékos arányban tükrözi a szabálysértések fajták szerinti megoszlását, s ebben előkelő he­lyet kapott a köztisztasági, vala- 1 mint a környezetvédelemmel kapcsolatos szabálysértések ará­nya, amely együttvéve, s az ösz* szeshez viszonyítva 6,2 százalék. Az egyáltalán nem vigasz, hogy azelőtt nagyobb volt ez az arány. A javulást csak a tizedespont utá­ni szám mutatja, ez pedig oly jelentéktelen, hogy javulásról szinte egyáltalán nem beszélhe­tünk. □ □ □ Tehát valamit tenni kell- Hatá­rozatában a megyei tanács vég­rehajtó bizottsága nyomatékosan hangsúlyozta egyebek között azt, hogy elsősorban a városokban és az üdülőhelyeken fokozott figyel­met "kell fordítani a környezetvé­delemre, a környezetet sértő, szennyező cselekmények megfele­lő hatékonyságú és visszatartó ha­tárt elérő,, szigorú bírságolásra. A helyszíni bírságolást össz-tanácsi feladatnak kell tekinteni. Ennek egységes alkalmazásával meg kell óvni at környezetünk tisztaságát úgy, hogy rendszeresen fellépjünk a közegészségügyi és környezet- védelmi szabályok ellen cseleke­dőkkel szemben. Éppen ezért a helyszíni bírságolásra kijelölt dol­gozók körét indokolt bővíteni. E munkába célszerű bevonni a ta­nácsi vállalatok, intézmények er­re a feladatra alkalmas dolgozóit, például az útfelügyelőket, a parkőröket, a mezőőröket, a taná­csi nyugdíjasokat és sorolhatnánk tovább. □ □ □ Van ennél elszomorítóbb adata is a jelentés mellékletének. Né­zem, hogy tavaly Bács-Kiskun megyében melyik szabálysértési fajtából volt legtöbb. Óriási arány­nyal — 30,7 százalék — „győzött” a tulajdon elleni szabálysértés. Megdöbbentő adat, különösen ak­kor, ha elgondolom: minden száz szabálysértés közül csaknem har­mincegyet a tulajdon ellen követ­ték el. Az elmúlt évben nagyon sok volt a társadalmi tulajdont károsító cselekmények száma, pontosan 1150. A társadalmi tu­lajdon elleni szabálysértők több mint 90 százaléka lopott. Hol? Üzletekben, áruházakban, üze­mekben. közös gazdaságokban, mindenütt, ahol kezük ügyébe ke­rült valami. S amint az egyik szaküzlet ki­rakatának kitört üvegét — belül­ről egy zsebrádiót emeltek el — nézegetem, arra gondolok: akik ilyenre vetemednek, otthonuk­ban is így csinálják, vaevis meg­lopják a szüleiket, házastársukat, a munkásszálláson kollégáikat és sorolhatnám tovább? Ez esetben már nem annyira egyértelmű az előbbi válasz, mármint az, hogy nem — de ezt most ne feszeges­sük. Inkább az igényel nagyobb figyelmet, hogy az idáig süllyedt emberek társadalomellenes cse­lekedeteit mi motiválhatja? Nagyrészt az. hogy laza és rend- szertelen az ellenőrzés, tehát a szabálysértő reménykedik, hátha nem kapják el, talán megússza. Mint azt a megyei tanács végre­hajtó bizottsága megállapította, a tanácsrendeletekben meghatáro­zott magatartási szabályok szá­monkérése, ellenőrzése több he­lyen elmaradt­E téren is az eddiginél sokkal nagyobb társadalmi összefogásra és a szabálysértők szigorúbb és következetesebb felelősségre vo­nására van szükség, hogy az ilyen cselekedetektől elrettentsük az embereket, s a társadalmi tulaj­don valóban társadalmi, vagyis mindannyiunké legyen és marad­jon. □ 1 □ A fentiekkel kapcsolatban, de önmagában véve js felhívja a fi­gyelmet a jelentésnek egy másik adata, miszerint az összes sza­bálysértésekhez viszonyítva meg­haladja a 9 százalékot az a sza­bálysértés, amely a tankötelezett­ség elhanyagolásával kapcsolatos- Másképpen fogalmazva, Bács- Kiskun megyében még mindig nagyön sok szülő nem tesz eleget annak, hogy gyermekét idejében beírassa az általános iskolába. Emiatt — s ismét a statisztikai adatokra hivatkozunk — évről év­re nagyon sok gyerek marad ki az általános iskolákból, tehát ott sem, s hadd tegyük hozzá, otthon sem tanulnak meg a tananyag mellett olyan tudnivalókat, ame­lyek a normális, szabályos embe­ri együttléthez elengedhetetlenek. Pedig szükség lenne rá, hogy egyebek között megtanulják véde­ni a társadalmi tulajdont, vagy a környezetünket. Tárnái László KEDVEZŐ TAPASZTALATOK Vegyesbolt szerződéssel A bolt, a Kálvária utca 35. “ számú sarokházban, kül­sőre éppen olyan, mint a többi régivágású bajai élelmiszerüzlet. A fala sárga, két ajtaján (a rak­tárén és az üzletén) a jellegze­tes, harmonikaszerűen széthúz­ható rács. A helyiség kicsinek nem mondható, de korszerűnek seníT Mivel bejelentés nélkül érke­zem, útközben azon töprengek, vajon nyitva lesz-e. De nem so­káig tart a bizonytalanságérzet, meglátom a szélesre tárt ajtót. A közvélemény — Ide mindig jókor megy az ember — int fejével a bolt felé özvegy Róka Ferencné, aki ép­pen a háza előtti kertet gereb­lyézi, — Korán nyitnak, reggel hatkor, és este ihatig be sem zár­nak. Amióta a fiatalok átvették az üzletet, mindenféle áru van. Egy időben nem is volt érdemes átmenni, de most... Idejár a Darázs utca, meg a Bem József utca is. Itt az eladók szeretik a vevőket! A hetedikes Perjés Zoltán te­jet, kenyeret és — vélhetően fu­vardíjként — két Limót visz a szatyorban. Mint mondja, a bolt közelebb esik a nagymama há­zához, mint a legközelebbi ABC, és itt is meg lehet kapni mind­azt, ami kell. — Több az áru, szebb az áru — fogalmaz tömören Szűcs Mi- hályné, miközben kerékpárjára akasztja a teli táskát. — Koráb­ban sem volt rossz ez a bolt, de előfordult, hogy idő előtt elfo­gyott a tej, a kenyér. Ennyi dicsérőt élelmiszerbolt­ról régen hallottam. Lehetséges egyáltalán, hogy egy üzlet, amely mindig hasonló profilú volt, csak azért, mert valaki szerződéssel bérbe vette, teljesen megválto­zik? Egyszerre minden tökéletes lesz? Igen? Nem? — Szó sincs erről — fejtegeti a vezető, Rubeschné Bozóki Ilo­na. — Nekünk is meg kellett és meg kell küzdeni a nehézségek­kel. Ráadásul — bár ellátásunk jónak mondható, s a kereskedel­mi partnerek is segítenek — a kurrens árukért, főleg ami hiány­cikk, mi szaladgálunk, ha nem akarjuk azt mondani: nincs. Márpedig nem akarják, ha már vállalkoztak a feladatra. A Bács- Kiskun megyei Élelmiszerkeres­kedelmi Vállalat ugyanis az év elején több üzletét is meghirdet­te Baján. Szerződést mégis mind­össze egyre kötöttek, mert az ér­deklődők végül is nem merték vállalni az újjal járó kísérlete­zést, kockázatot. Na, meg a több­letmunkát sem. — Mi ki akartuk próbálni — magyarázza Rubesch István, aki a lakatosszakmát cserélte fel az anyagbeszerzőivel, de mostanság már eladóként is megállja a he­lyét. — A döntés nehéz volt. Na­pokig a bolttal keltünk, azzal fe­küdtünk, forgattuk a Magyar Közlönyt, a Jogi Tanácsadót. Vé­gül belevágtunk. Viszonylag kis pénzzel, mert a vállalat nem kért nagyobb ösz- szeget biztosítékul, a bérbeadás, kockázatának fedezetéül. — Rubeschné 12 éve a mi dol­gozónk; így a feltétel — ami min­denkire vonatkozik — az volt, • „Ott vágja el!” — Kis bolt, sokféle áruval. (Straszer András felvétele) hogy a nyitó árukészlet 10 szá­zalékát kell megvásárolnia. De erre is adtunk 4 havi részletfi­zetési kedvezményt — mutatja a szerződést a BÉK jogtanácsosa, dr. Hegedűs Kálmán. — Az óva­dékból, amit elengedtünk, nem akartunk holt tőkét létrehozni. Igaz, nagyobb így a vállalat koc­kázata, de a boltosok a megma­radó pénzből tudtak autót vásá­rolni az áruszállításhoz. Az pedig nagyon kellett. Mert az eltelt három hónap alapján valahogy így hangzik a két alap­szabály: 1. csak autóval, 2. nem egyedül. Mérleg Persze, a negyedéves kimuta­tások számai mást is fölfednek. Például azt, hogy a forgalom több mint kétszeresére nőtt, az induláskor 150 ezer forintos áru­készlet most úgy 400 ezer forint lehet. S ma már hárman dolgoz­nak a boltban, pontosabban két és felen, mert időközben felvet­tek egy négyórás kisegítőt. — Nem győztük a hirtelen megnövekedett munkát — okolja meg a döntést az. üzlet vezető­nője. — Ha vállalaté lenne az üzlet, hányán dolgoznának benne? — öten? Talán. De négyen biz­tos. Amikor elvállaltam, magam sem hittem volna ezt a felfu­tást. Többen mondták, őrültség amit csinálok, nem jó ez a hely, ' két ABC is Itt van a szomszéd­ban. De meg akartam mutatni, hogy rossz bolt nincs, csak rosz- szul vezetett. Április óta szinte nincs megál­lásuk. Nyaralni nem voltak, egye­lőre nem is mennek, s szabad szombatot sem tartottak. Sőt, a > hét utolsó munkanapján is to­vább vannak nyitva, mint egy rendes műszak. Szó se róla, maguknak akar­ták. — Jól keresnek — mondom ki a nyilvánvaló tényt. — Meggazdagodni nem lehet, noha a forgalom 10 százaléka a haszon — kalkulál az egykori la­katos. — De fizetjük a bérleti díjakat, a szerződésben megálla­podott összeget, s ami megma­rad, abból fejlesztünk. Most hű­tőpultot szeretnénk vásárolni, hogy mirelitféleségeket is tart­hassunk. Egy a fontos, szeretjük azt, * amit csinálunk, és megtaláljuk a számításunkat Nem emésztik magukat nap mint nap a jövő problémáival, amelyek pedig kétségkívül létez­nek. Például, mi lesz három év múlva, há lejár a szerződés? Hogyan tudják átvészelni azt az időszakot, ha valamelyikük meg­betegszik? Az igaz, Rubeschék az átlagos­nál többet keresnek, de a napi nyolc óránál többet is dolgoznak. Másfélszeresével. S mindezek mellett övék a bukás kockázata is. A miénk pedig a tanulság le­vonásának lehetősége. A környék lakói elégedettek, az ellátás színvonala sokat ja­vult. A rendelet alkotója és az üzletet bérbe adó vállalat is iga­zolva láthatja elképzeléseinek helyességét. Kell ennél több? Igen! Még jó pár hasonló üzlet. Váczi Tamás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents