Petőfi Népe, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-17 / 166. szám
IDŐJÁRÁS Várható Időjárás ma estig: Időn« ként megnövekvő felhőzet, sokfelé ismétlődő záporral, zivatarral. Megélénkülő, a Dunántúlon megerősödő déli, délnyugati szél, A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: 13, IS, a legmagasabb nappali hőmérséklet: 26, 31 fok között. A Balaton vizének hőmérséklete Siófoknál tegnap 23 fok volt. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVI. évf. 166. szám Ára: 1,40 Ft 1981. július 17. péntek. Havasi Ferenc a varsói televíziógyárban A Lengyel Egyesült Munkáspárt rendkívüli kongresszusán részt vevő magyar pártküldöttség Havasi Ferencnek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának vezetésével csütörtökön délelőtt látogatást tett a varsói televíziós készülékek gyárában. A delegációt elkísérte Stanislaw Galecki, a varsói városi pártbizottság titkára. A gyár . megtekintése i£án a magyar küldöttség találkozott az üzem párt- és társadalmi szervezeteinek aktivistáival. A találkozón felszólalt Havasi Ferenc. Méltatta a magyar—lengyel barátság történelmi hagyományait, és a szocialista közösség keretében végbement kibontakozását. A dolgozók kérdéseire válaszolva szólt a magyar gazdaság helyzetéről, fejlesztésének tapasztalatairól, valamint a lengyelországi események és a pártkongresszus magyarországi visszhangjáról, majd ajándékot adott át a' gyár kollektívájának — a Szabadságszobor kicsinyített mását. (MTI) FUVAROZTATÓK NYÁRI EGYETEME Napirenden a közlekedés-hírközlés önfenntartó képessége Kecskeméten immár negyedik napja tart a fuvaroztatók nyári egyetemének előadássorozata. Csütörtökön elsőként dr. Wittré- di József, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese a közlekedéspolitika néhány kiemelt kérdésével foglalkozott. Igen érdekes és tanulságos előadást tartott dr. Petőfi László, a KPM osztályvezetőhelyettese, a közlekedés-hírközlés önfenntartó képességét növelő ta- rifalkérdésekről, illetve az 1982- re tervezett díjszabás-változásokról. . • •Az előadó elöljáróban a gazdasági egyensúly helyreállításában kiemelkedő szerepet játszó takarékosságról szólt, amely a termelésben és a fogyasztásban egyaránt jelentős. Szólt az 1968-as új gazdasági mechanizmus árrendszer-célkitűzéseiről, majd példákkal bizonyította, hogy az 1968. évi árkiegészítés és dotációja 4,3 milliárd forintot tett ki. A díjak a távolsági közlekedésben 1951 óta, a helyi közlekedésben 1966 óta változatlanok. A hírközlésben 1968 év végén a hagyományos postai szolgáltatások díjai emelkedtek, de utána hosz- szabb időn keresztül a hírközlési szolgáltatások díjai is változatlanok maradtak. A növekvő költségeket nem követte a díjak emelése, s ez nem javította a közlekedés, hírközlés önfenntartó képességét, sőt, a növekvő terheket' egyre inkább a költségvetésnek kellett viselnie. A személy- szállítás árkiegészítése 1981-re 1998-hoz képest négyszeresére' nőtt. A közlekedés és hírközlés díjbevételén felül 1976-ban 11 milliárd forint árkiegészítésre és dotációra volt szükség. Az V. ötéves tervidőszakban a közlekedés és hírközlés 70 milliárd forint fo- gyasztóiár-kiegészitésben és dotációban részesült, 39 milliárd forint beruházási támogatást kapott. Az önfenntartáshoz a szükségesnél jelentősen alacsonyabb díjszint a szolgáltatást igénybe vevőknél azzal járt, hogy nem takarékoskodtak a hírközléssel és a közlekedéssel. Az önfenntartó képesség növelése érdekében már történtek intézkedések az elmúlt ötéves tervben. Ilyen volt a nemzetközi áru- fuvarozási díjak emelése, amelyen belül a legjelentősebb volt a vasúti tranzit díjszabás emelése 1977-ben 100, 1981 januárjában újabb 92 százalékkal. A közúti árufuvarozás tarifaemeléséből, illetve a taxi-áremelésből több mint 2,4 milliárd forint volt a többletbevétel. A hírközlésnél csupán a közületeket érintő egyes szolgáltatások áremelésére került sor. A Volán autóbusz-közlekedése nem jövedelmező, ezért az áruszállítás nyereségéből kell megteremteni a fejlesztési alapot. A VI. ötéves terv árpolitikai koncepciójáról elmondta, hogy ennek fő vonala az új ármechanizmus megszilárdítása. Olyan árpolitikát kell folytatni, amelyek ösztönöznek a hatékony gazdálkodásra, a külkereskedelmi árak és cserearányok javítására. Kényszerítik az energiahordozókkal és nyersanyagokkal való takarékosságot és ösztönzik a hazai természeti erőforrások, a másodlagos nyersanyagok feltárására irányuló tevékenységet. Az életszínvonal előirányzataival összehangoltan biztosítják a tervszerű fogyasztói árakat. Az árpolitikai koncepció alapján a várható energia- és anyagár-változások nehezen előre jelezhetők, de a jelenlegi ismeretek alapján árváltozással kell számolni. Ez természetesen nem jelentené azt, hogy nem kellene a közlekedés-hírközlési ágazathoz árkiegészítést adni. Az elképzelések szerint az egy forint díjbevételre jutó árkiegészítési igény 1985-re a vasúti személyszállításnál 2,69, a Volán autóbusz-közlekedésnél 0,67, a városi személyszállításnál 5,42 forint lenne, a MÁV a belföldi díjszabást 1982-től évenként 3 százalékos emeléssel számolja, míg la Volán Tröszt ugyanettől az évtől kezdve ugyancsak 3 százalékos árufuvarozási tarifaemeléssel tervez. Szóba került még a dolgozók munkába járására szolgáló bérletek árával kapcsolatos tennivaló is. Ezen az ülésnapon még Ónozó György, a KPM miniszterhelyettese, a közlekedési feladatok a külkereskedelmi áruszállításban címmel tartott előadást, majd dr. Zahumenszky József, a Volán Tröszt vezérigazgató-helyettese számolt be a közlekedéspolitikai koncepció végrehajtásáról. Délután a résztvevők kulturális programon ismerkedtek a megye népművészetével. G. G. A kertészeti termesztés gondjairól tanácskoztak A Szegedi Akadémiai Bizottság Mezőgazdasági Szakbizottságának agrárökonómiái kérdésekkel foglalkozó munkacsoportja tegnap .Kecskeméten, a Zöldség- termesztési Kutató Intézet tanácstermében tartotta ülését. A tanácskozáson három megye — Báes-Kiskun, Békés és Csongrád — szakvezetői is részt vettek. Igen fontos témát vitattak meg, mégpedig a VI. ötéves terv szabályozó rendszerének a kertészeti termelésre várható hatását. Dr. Király László, a Kertészeti Egyetem Kecskeméti Főiskolai Karának tudományos igazgató- helyettese sokoldalúan elemezte a termelés jelenlegi helyzetét. Foglalkozott az ár- és hitelpolitikával, az adórendszerrel, és az állami támogatással. Megállapította, hogy a szabályozás megfelel az igényeknek, de mindenképpen jelentős finomításokra szorul. Szükséges megvizsgálni a hitelezés gyakorlatát. Fontos, hogy a zöldség- és gyümölcskereskedelmet korszerűsítsék. A feldolgozó' vállalatok a tényleges népgazdasági igényeket közvetítsék a termelőkhöz, A szerződéses biztonságnak érvényt kell szerezni. A kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet főkönyvelője, Domokos Béla, üzemi tapasztalataikról számolt be. Hangoztatta, hogy értékesítési gondjaik vannak például meggyből, de más gyümölcsfélékből is, ezért a VI. ötéves terv időszakában kevesebbet telepítenek, mint amennyit terveztek. Többek között az eredetileg száz hektárra tervezett 'ribiszkeültetvényből csak 15 hektárnyi valósult meg, mert úgy érzik, hogy ennek a termését is nehezen tudják értékesíteni. Bírálta a kereskedelem és a felvásárlás szervezetét. A két előadást követő vita alátámasztotta az előzőleg elhangzottakat. Szatymazon például értékesítési gondok miatt pusztul az őszibarack. Ugyanakkor az üzletekbe nem mindig jut el. így van ez más gyümölcs esetében is. A hozzászólók számos példát soroltak fel az áru terítésének hibáival kapcsolatban. Szóvá tették, hogy kishatárforgalom kibővítésével sok gondot meg lehetne oldani, azonban a bürokratikus megkötöttségek akadályozzák a fejlődést. Azt is elmondták, hogy a zöldség- és gyümölcstermesztés gazdaságosságával alaposabban kellene foglalkozni, mert ha az ökonómiai kérdéseket elhanyagoljuk, visszaesés várható a termelésben. Ugyanis a termelési költségek jelentősen növekedtek az utóbbi években, és sok gazdaság a veszteségek miatt felszámolja a kertészet valamelyik ágazatát. Megállapodtak abban, hogy mindezeket az észrevételeket továbbítják az illetékesekhez. K. S. Befejeződött a bagdadi konferencia Elítélték Izrael politikáját Élesen elítélte Izrael agresszív, expanzionista politikáját, az amerikai imperializmussal és a délafrikai fajüldöző rezsimmel fenntartott kapcsolatait az Irakkal való szolidaritásról tárgyaló értekezlet. A Bagdadban megtartott konferencia csütörtökön fejeződött be. Munkájában különböző országok politikai pártjainak, társadalmi szervezeteinek és mozgalmainak képviseletében több, mint hetven küldöttség vett részt. Az értekezlet az arab haladó erők akcióegységének fontosságát hangsúlyozta az imperializmus és a cionizmus elleni harcban, {felszólított az arab kőolaj és a külföldi bankokban levő arab betétek felhasználására e harc sikere érdekében. A résztevevők elutasították a Camp David-i megállapodásokat, szolidaritásukat nyilvánították a PFSZ vezette palesztinéi néppel elidegeníthetetlen jogaiért folytatott küzdelmében. A konferencián elfogadott dokumentum ezenkívül felszólítja Irakot és Iráiit fegyveres konfliktusának azonnali beszüntetésére. A konferencia június 7-ét — az iraki kutatóreaktor elleni izraeli támadás napját — az arab népekkel és más fejlődő országok népeivel való nemzetközi szolidaritás napjává nyilvánította. (MTI) A külkereskedelmi mérleg javításához több magasabb Színvonalú, tőkés piacon is nyereséggel értékesíthető árura volt szüksége a népgazdaságnak az elmúlt években, s van még ma is. Ezt a óéit szolgálta és szolgálja a hitel- politika, az, hogy központi intéz: Jcedéssel külön pénzalapot teremtettek az exportnövelő vállalati bérulházások segítéséhez. Ezt a lehetőséget használta ki a me-, gyében számos ipari és mezőgazdasági üzem termelése fejlesztéséhez, így a bajai Bácska Bútoripari Vállalat is. Az idei első félévi eredményei már azt bizonyítják, hogy érdemes volt vállalnia az adóssáválás kockázatát. Ebben az éviben a vállalat értékesítésében már nagyobb a tőkés export aránya a belföldi eladóknál. Az első hat hónapban — mint azt Fehér János főkönyvelő elmondta — a tavalyi év azonos időszakához képest 64 százalékkal növelték a termelést. Ezen belül a tőkés bútorexport hatszor több volt, s már az első félévben elérte a tavalyi teljes esztendei értéket. Emellett az eredmény mellett elhanyagolható, hogy a vállalat az első félévi készárutermelési tervét csak 98,2 százalékra valósította meg. Annál inkább is, mert az 1,8 százalékot a második félévben pótolni tudják. Sokkal fontosabb, hogy a termelésfelfutás és a termékösz- szetétel kedvező megváltozása következtében már június végéig csaknem kétszer annyi nyereséget értek el, mint tavaly egész esztendőben. A nyereség alakulásánál az exportcikkek a döntőek mennyiségi túlsúlyuknál fogva, s azok gyártása- jövedelmező volt az első félévben. A Bácska Bútoripari Vállalat a létrehozott, eu- rópái színvonalú gépi kapacitását, s a munkaidő-alapot igyekezett minél jobban kihasználni az elmúlt időszakban. Az ezen a téren elért jelentékeny javulásban fontos szerepet játszott a bevezetett új bérezési forma: a termelési program teljesítéséhez kötött prémiumos rendszer. Ennek az a lényege, hogy a havi. feladatok elvégzéséért meghatározott összegű, a teljesítménybéren felüli prémiumot kapnak a dolgozók. Természetesen a vállalati gazdálkodás mindegyik területét átfogja ez az új bérezés, a kereskedelmi osztálytól a termelésen át a szállítóig. Egy fizikai dolgozó 300 forint prémiumot kap, eszmeileg, ugyanis a brigádok maguk döntenek róla, hogy a tagjaik közül 'a kapott összegből # A Sellő Lux szekrénysort hazai ki, hogyan részesedik, tehát ily- .módon részlegesen a differenciálás elve is érvényesül. A művezetők 500 forint prémiumot kaphatnak, ha a termelési célt elérik, s még — szerényebb mértékben — a brigádvezetőket is érdekeltté tették a jobb és több munka elvégzésében. Jelenleg a fizikai dolgozók körében 2500 forinttól 8 ezerig terjed ki a kereseti skála. A havi prémium bizonyos többlettermelés eléréséhez van kötve, ami „hozza” a vállalatnak azt a többletjövedelmet, amely lehetővé teszi a kifizetést. Ily módon az idén a 6 százalékos adómentes béremelési lehetőségen is túlléphetnek a keresetek növelésében. Tavaly egyedi jellegű gyártást folytattak a vállalatnál, az idén darabonként is értékesíthető cikkekből összeállított Szobabútort készítenek. A rusztikus stílusú bútor megrendelője NSZK-beli megrendelésre gyártják. cég volt az első félévben. A Bácska célja a tőkés export további növelése, s ehhez keresi a partnereket. Jelenleg több nyugati céggel tárgyal, s várható, hogy már a második félévben bővül a vevők köre. A bajai cég belföldre a rusztikus stílusra emlékeztető termékeket szállít. Űj gyártmány az öt darabból álló Héra szekrénysor, amelyet az őszi BNV-n mutatnak be, s magasabb igények kielégítésére szánják. A Sellő Lux szekrénysor, amelyet már tavaly is készítették, közepes árfekvésű, a Sellő Mini pedig annál alacsonyabb árú. A Bácska Bútoripari Vállalat az export növelésére kötelezte el magát, de technikai felszereltsége és szakembergárdája jóvoltából belföldre is tetszetős és nagy használati értékű bútorokat ad. Az érdeklődők az export termékeihez is hozzájuthatnak bajai mintaboltjában. A. T. S. Ösztönző bérezés, növekvő export a Bácska Bútoripari Vállalatnál em téma Az otthonosság természetességével szórakozó parasztemberek sütkéreznek a balatonfüredi strandon. Talán föl sem ismerném a sétányról ismert családot, ha a nagypapa nem hozta volna magával a vízpartra is fekete kalapját. Elegáns reklámtáskából falatozva beleolvadnak a tömegbe. Tudomásul veszem a látványt. Oj néznivalót keresnék, ha nem jutna eszembe, hogy még egy évtizede is lelkesen kérdezgettem volna a nyilván termelőszövetkezeti ■ üdülőket. Cikkben tudattam volna: lám, itt tartunk már. Pihenhetnek, nyaralhatnak a föld munkásai is. Mi több, örömmel utaztak ide a korábban falujukból csak vásárra, búcsúra, hivatalba kimozdulók. lUyés Gyulát sem ösztönözné 1981-ben az „Űj nép a parton" «boldogsága pompás, csattanós költemény írására. , Táskámban marad a jegyzetfüzet; kit érdekel ma, hogy hartai, jánoshalmi, kunszent- miklósi, mélykúti mezőgazda- sági dolgozók csoportosan üdülnek a magyar tengernél? Jó néhány szövetkezet saját üdülőt tart fönn, mert csak így teljesítheti a tagság kívánságait. A napozó, fürdőző parasztcsal ád napjainkban nem ■téma; szokott, mindennapos eset. Külföldiek álmélkodnak kétszintes hajósi családi házon. Mást képzeltek a magyar faluról, mást olvastak a jóindulatú, de régibb kiadású útikalauzban. Szinte kacsalábon forgó palotákban laknak módos császártöltési, bócsai, tt- szakécskei és másutt élő parasztcsaládok. Senki sem kapja föl honfitársaink közül fejét a hírre: hallos, két fürdőszobás, központi fütéses, mindent tudó konyhával fölszerelt házba költözik az ifjú pár. Ez sem téma. A fejkendős Zsiguli-tvlajdo- nos parasztasszony városi parkolóban sem kelt föltünést. Fotóriporter kollégámat hiába biztatom, hogy csettentse el masináját. „Nem téma”, így vélekedik. Igaza van. A háztájiban, a kisegítő gazdaságban szorgoskodó kerti traktor éppen úgy nem téma, mint a falvakban is mind kedveltebb színes tévé. A hajdani felvégi református nagygazda tanítónő lányának és az alvégi katolikus napszámosszármazék brigád- vezetőnek a háromszáz fős lakodalma sem különlegesség. Gyerekkoromban tragédiák kútja volt- a gazdag lány meg szegény fiú szerelme, áthidalhatatlan távolság választotta el a máshitű alvéget meg felvéget. Ritkán, de milyen ritkán alakulhatott ki ilyen kapcsolat, még ha egymásnak is teremtődtek a fiatalok. Ma? Nem téma, legföljebb az öreg szülők'tűnődnek el egy-egy pillanatra a világ forgandósá- gán. Az sem téma a friss, a szokatlan, a sajátos híreket gyűjtő újságíró számára, ha falusi sportegyesületek a nemzeti bajnokságban vesznek részt, és csalódottak, ha csoportjukban csak a középmezőnyben végeznek. Jó is így. A gyarapodás vágya viszi előre a világot. Ne érezzük különleges adoniány- nak, juttatásnak, ha a magyar falu, a magyar paraszt is emberi módon él a lassan búcsúzó XX. század végén. Ne hivatkozzunk unos-untalan a bezzeg régebbenre, a hárommillió koldus országára, mert akkor éppen a haladás, a fejlődés igényének nyilvánvalóságát kérdőjeleznök meg. Az új technikai eszközök, az új gépek világszerte átformálják a mezőgazdasági települések képét, az ottaniak életét. Ma jóval több rádiótülajdonost tart nyilván a posta, mint amikor csak a szerencsésebb községekben volt villany. Nincs mit csodálnunk, ha a tévét figyelő, újságot járató parasztember könnyebben szánja rá magát országjárásra, mint lovas szekéren döcögő nagyapja. Nagy baj lenne azonban, ha felednek; mennyi munkával, mennyi fáradozással jutottunk el ide, hogy magunk teremtettük meg a derűlátóktól vártnál is gyorsabb, az egész falusi társadalmat fölemelő előrehaladás feltételeit. Valóban nem téma, a vizisízőktől barázdált tóban lubickoló parasztcsalád, a nyugodt családi élethez szükséges száz-százharminc négyzetméteres lakás, a sportoló falusi lány és fiú, az anyagi jólét számtalan bizonysága. Még a tudati változások, ‘ a parasztságot ellentétes érdekű csoportokra szabdaló rétegződés megszűnését jelző kapcsolatok sem csupán magyar vívmányok. Majd mindenütt tanultabb, műveltebb a falu népe, és a több ismeret általában halványítja az előítéleteket, a társadalmi kiegyenlítődés irányában hat. így volt ez a múltban is, amikor azonban hazánk és különösep a parasztság majd mindig csak követte, gyakorta kullogva követte a fejlődést. A másutt már elért, a másutt már természetes volt az ösztönző, az elmaradottságunkat fájdalmasan kimutató mérce. Ma — és ez a téma! —■ sok tekintetben mi vagyunk a példa, ránk hivatkozva szorgoskodnak ezért, azért barátaink, más társadalmi berendezkedésű országok illetékesei. Fálvaink átalakulásának gyorsasága, jellege, azokat is elgondolkoztatja a szövetkezeti mozgalommal teremtődött energiák méreteiről, a szocialista elvű gazdálkodással adódó lehetőségekről, akik ilyenolyan okból fenntartással szemlélik hazánkat. . Ez a téma! Meg az, hogy kivívott helyünk megőrzéséért, „előnyünk" megtartásáért miként mélyíthetnék el a tudati, az életmódot érintő változásokat, a közösségi társadalomra jellemző tulajdonságokat. Tudnunk kell honnan indultunk, de még fontosabb azt ismernünk: hova vezet utunk. B. N.
