Petőfi Népe, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-14 / 163. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1981. július 14 Elutazott hazánkból A fegyverkezési tervek megerősítésének jegyében Francia-nyugatnémet csúcstalálkozó 9 Mitterrand és Schmidt a szövegfordításokat hallgatja. a kambodzsai külügynéiniszter Vasárnap hivatalos, baráti látogatását befejezve, elutazott Budapestről Hun Sen, a Kambodzsai Népköztársaság' külügyminisztere. A kambodzsai diplomácia vezetője Púja Frigyes vendégeként tartózkodott hazánkban. (MTI) események sorokban BUDAPEST Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Francois Mitterrand köztársasági elnöknek, a Francia Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából. (MTI) TEHERÁN Mint ismeretes, az iszlám hatóságok az Iszlám Köztársasági Párt székiházában június 28-án végrehajtott véres merénylet után rendkívül szigorú intézkedéseket foganatosítottak, és főként különböző baloldali szervezetekkel szemben léptek fel. Az iszlám köztársaság elleni lázadás vádjával vasárnap reggel egy észak-iráni helységben kivégezték a népi modzsahedinek szervezet öt tagját — közölte a teheráni rádió. Szanandadszban, iráni Kur- disztán legnagyobb városában, négy személyt — közülük kettő a Fedajin Khalk elnevezésű baloldali szervezet tagja — végeztek ki lázadás, valamint az iszlám gárdistákkal és a hadsereggel való szembeszállás vádjával. (MTI) VARSÓ Wojciech Jaruzelski hadseregtábornok, lengyel kormányfő szombaton találkozott Józef Glemppel, Lengyelország prímásával, varsói és gnieznoi érsekkel. Jaruzelski átadta a prímásnak a I.engyel Népköztársaság állami vezetésének üdvözletét az alkalomból, hogy II. János Pál pápa a lengyel egyház vezetőjévé nevezte ki. Jaruzelski sikereket kívánt a prímásnak az egyház és a lengyel nép szolgálatában. A találkozón az ország legidőszerűbb kérdéseit, valamint az állam és az egyház közötti kapcsolatok legfőbb kérdéseit tekintették át. (PAP) BONN • A nyugati fegyverkezési tervek megerősítésével ért véget hétfőn Bonnban a 38. nyugatnémet— francia csúcstalálkozó. A két napig tartott tárgyalásokat követő sajtóértekezleten Francois Mitterrand francia elnök megismételte azt a jól ismert nyugati álláspontot, amely szerint a Szovjetunió — úgymond — „jelentős fölényre” tett szert a közép-hatótávolságú rakéták terén Európában. Mitterrand és .Schmidt ezért a kelet—nyugati tárgyalások megkezdéséhez szükségesnek tartja, hogy a Nyugat „erős legyen”, vagyis tovább fegyverkezzék. Mitterrand ehhez hozzátette, hogy a tárgyalások kérdésében Franciaország csak akkor tud dönteni, ha megfelelő információkat kap a Szovjetuniótól. Bár Mitterrand egy vasárnapi tv-nyilatkozatában elutasította, hogy a rendkívül szívélyes francia—nyugatnémet viszonyt „Párizs—Bonn-tengelynek” minősítsék. mégis szembeötlő, hogy a két ország milyen eltökéltséggel törekszik kiemelt jelleget adni kapcsolatainak. A hétfői sajtóértekezleten mind Mitterrand, mind. Schmidt nyomatékosan hangsúlyozta a nyugatnémet—francia „szolidaritás” jelentőségét, és azt az elhatározásukat, hogy a két ország együttműködését a jövőben is a legszorosabban tartsák. A francia—nyugatnémet közeledés fokozódását részben az magyarázza, hogy mindkét országot súlyosan érintik az amerikai kormány kamatpolitikája, ami tőkeelvándorlást és a munkanélküliség fokozódását eredményezi Nyugat-Európában. A bonni tárgyalásokon ezért központi helyet foglalt el a hét vezető tőkés állam TEHERÁN A teheráni rádió a belügyminisztérium közleménye alapján vasárnap bejelentette, hogy négy jelölt indul a július 24-i elnökválasztáson. Radzsai miniszterelnök mellett a következő három jelölt verseng: Ali Akhbar Parvares, az Iszlám Köztársasági Párt isfaha- ni parlamenti képviselője, a parlament ad elnöke, Abbasz Sajba- nd, az Iszlám Köztársasági Párt tagja, a Bazargan-kormány volt mezőgazdasági minisztere, és Habiibollah Aszgar Olladi Mosz- szalman, az Iszlám Köztársasági közelgő ottawai csúcstalálkozója, az ott követendő közös nyugatnémet—francia vonal. Hogy ennek kidolgozása mennyire sikerült, arra egyelőre egyik fél sem adott világos választ. Mint Helmut Schmidt a hétfői sajtóértekezleten közölte, a két ország elítéli „a nacionalista—egoista törekvéseket a gazdaság- és pénzpolitikában”. Mind Franciaország, mind az NSZK feltétlenül szükségesnek tartja, hogy stabilizálódjék a dollár árfolyama. A hétfői tárgyalásokon egyébként először Mitterrand és Schmidt folytatott eszmecserét az ottawai csúcstalálkozóról, majd pedig Pierre Mauroy francia miniszterelnököt és Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyPárt parlamenti képviselője, a párt központi bizottságának tagja. A négy nevet az alkotmány betartásának ellenőrzésével megbízott tanács választotta ki a 71 jelentkező listájáról. Négyük politikai nézetei nagyon hasonlóak egymáshoz, ezért biztosra vehető Radzsai miniszterelnök győzelme, aki az Iszlám Köztársasági Párt jelöltje. Az iráni hatóságok vasárnap jelentették, hogy további kilenc baloldali ellenzékit végeztek ki, kilencvenet pedig letartóztattak. (MTI) * minisztert is bevonták a tanácskozásba. Genscher külön is tárgyalt Claude Cheysonn francia külügyminiszterrel. A bonni diplomácia vezetője is megerősítette, hogy minden fontos külpolitikai kérdésben, tehát a kelet—nyugati viszony megítélésében, a katona- politikában és a közel-keleti témában is határozott nézetazonosság volt tapasztalható a két fél között. Genscher méltatta a francia kormánynak a nyugati szövetségi rendszer iránti világos, egyértelmű elkötelezettségét. Helmut Schmidt hétfő délután búcsúebédet adott vendége tiszteletére, majd a francia elnök hazautazott Párizsba. (MTI) Folytatódó zavargások Angliában Hétfőn a hajnali órákiban több helyütt még nem sikerült megfékezni a számos angliai városban vasarnap este .ismét fellángolt összecsapásokat , a munkanélküli fiatalok és a rendőrség között. A leghevesebb összetűzéseket ezúttal a közép-angliai Leicesterből jelentették, ahol mintegy ötszáz tüntető benzines palackokkal, kövekkel támadt a rendőrökre. Még a száz kilométernyire fekvő Londonból és a környező városokból is érkezett rendőri erősítés, a fiatalokat mégsem sikerült meghátrálásra kényszeríteni. Négyen pályáznak az elnöki tisztre FÖLDRÉSZPORTRÉ: ÁZSIA I. Országok, népek,' nyelvek, vallások Aki Ázsiáról beszél, kezdje felsőfokkal. Hiszen ez a legnagyobb a kontinensek között: területe több mint 44 millió négyzetkilométer, a szárazföldek 29,7 százaléka. Az öt világrész közül itt élnek a legtöbben — 1981-es adatok szerint 2418 millióan; ez az emberiség 88,6 százaléka. Itt vannak az olajban és földgázban leggazdagabb országok: a Szovjetunió, Szaúd-Arábia, Kuvait, Irán, Irak és Kína. Itt találjuk a föld legnépesebb országát, Kínát, ahol 1980-as, hivatalosnak tekinthető adatok szerint .egymililiárd ember él. A kontinens államaihoz számoljuk negyvenkettedikként a Szovjetuniót is, hiszen a világ első szocialista országának három-? negyede Ázsiában van. Több mint hat évtizede alkot, teriamt új világot tehát e földrészen a kizsákmányolástól mentes társadalom, de találunk még a múlt emlékeként monarchiákat is (pl. Jordánia, Szaúd-Arábia, Thaiföld királyság, Japánban pedig császár uralkodik). Ázsiában van még a brit koronagyarmat, Hongkong, és Portugália úgynevezett tengerentúli tartománya, Makaó. Ázsia országóriások földrésze: a Szovjetunió és -Kína mellett említhetjük a szubkontinensnyi Indiát, a hatalmas sivatagi országot, Szaúd- Arábiát, Mongóliát, a több ezer szigeten elhelyezkedő Indonéziát. De a miniországok földrésze is; gondoljunk csak az apró, de fontos kereskedőállamira, Szingapúrra. Ázsia az emberiség bölcsője. Az állítást a régészet, embertan, nyelvtudomány egyaránt igazolja, nem is szólva a történelemről, amely szerint a nagy népvándorlások többsége Belső-Ázsiából indult el. A mögöttünk levő fél évszázadsokat változtatott az évezredekig szinte mozdulatlan Ázsia- képen. Hiszen a Szovjetunió népek egész sorának adta vissza identitását, nemzetiségi ábécét teremtett, felélesztve a kulturális hagyomány értékeit. Részletes térképeken a különböző nemzetiségeket eltérő színnel szokták jelezni. A színskálának azonban nincs annyi árnyalata, amennyivel el lehetne készíteni a hibátlan, tökéletes ázsiai térképet. (Egyedül Üzbegisztánban 140 nemzetiség él.) A földrész közel két és fél milliárd lakója három embertani típushoz, és szinte felsorolhatatla- nul sok nyelvcsaládhoz tartozik. Az antropológus az indoeurópai, a mongoloid és a negroid típusokat különbözteti meg, a nyelvi tarkaságot pedig jelzi: több tucat nyelvet beszélnek sokmilliónyian, illetve csupán néhány ezren. A legelterjedtebb nyelvek egyébként a hindu, a bihari, a bengáli, a perzsa, s akkor még nem szóltunk az arab, a japán, a koreai, a mongol, az altáji török-tatár; az uráli-ugor nyelvekről. A világ legősibb, legelterjedtebb vallásai Ázsiában születtek. A földrészen ma is megszámlálhatatlan szakadár vallás, szekta, kihalóban levő hit papjai és hívei élnek. Legfontosabbak: a hinduizmus (más nyelven a bráh- mánizmus), az iszlám, a buddhizmus, a konfucianizmus és a sin- toizmus. A televízió híradója ma már a legtávolabbi országokat is elhozza otthonunkba. Tudjuk, milyen mély nyomorúságban élnek a legszegényebb ázsiai országokban, és látjuk, miként húzódnak meg a felhőkarcolók, márványpaloták mögött a nyomornegyedek. Ázsia falusi szegénysége a nagyvárosokba, vagy a középnagyságú városokba menekül. Az utóbbi két évtizedben hihetetlen gyorsasággal nőtt a városi lakosság aránya a földrészen — a remény a tál ételre a városban valahogy nagyobb ... Az ENSZ egyik kiadványa szerint az elmúlt öt évben 178 egymilliónál nagyobb lakosú városa volt a világnak, ebből 63 Ázsiában. A világ tizenkét legnagyobb városából hat ázsiai: Tokió, Sanghaj, Bombay, Kalkutta, Peking és Osaka. A legszegényebbek és leggazdagabbak ‘között egyaránt ott. vannak az ázsiaiak. Az egy főre eső legmagasabb jövedelmiét élvező országok sorában Svájc és Svédország mellett ott van Kuvait, de/ de a legkisebb jövedelmű tízből is négy ázsiai. A gazdagokat főleg az olaj segíti. A fekete arany tolja előre Kuvaitot, az Egyesült Arab Emirátusokat és Katart. Ám a táblázatok alján, a legszegényebbek között ott van India, Burma, Nepál, Bangladesh, Laosz. Gárdos Miklós (Következik: i 2. Konfliktusok, csaták, háborúk.) Tiltakozó fórumot tartottak a Kambodzsa-konferencia ellen Társadalmi szervezetek kezdeményezésére „indokínai fórumot” tartottak az ENSZ székhelyén. A fórum egyszersmind tiltakozó akció is volt a hétfőn megnyílt úgynevezett Kambodzsa-konferencia ellen. A megmozdulás részvevői — neves közéleti személyiségek, publicisták hangsúlyozták: semmi szükség sincs arra, hogy a már nem létező kambodzsai probléma „rendezésének módozatait” keressék, hiszen a Pál Pot-ista rezsim megdöntésével ezt a problémát Kambodzsa népe maga oldotta meg — immár két és fél évvel ezelőtt. A tanácskozáson megállapították: úgy tűnik, hogy az amerikai vezetés semmit sem tanult a vietnami háború Szomorú tapasztalataiból, és arra' törekszik, hogy bármi áron „re- vansot” vegyen, hogy nem egy-< szer az ENSZ lobogójával takarózva mind nagyobb mértékben avatkozzék be Vietnam, Kambodzsa és Laosz belügyei'be. Az úgynevezett nemzetközi Kambodzsa- konfertencia összehívását élesen visszautasítva a fórum részvevői leszögezték: Indokína gépeinek valódi és* önzetlen segítségre van szükségük, meg kell akadályozni, hogy a kambodzsai nép tragédiája megismétlődjék. Az Akahata, a Japán Kommunista Párt központi napilapja elítélte és a kambodzsai belügyek- be való beavatkozásnak minősítette a „nemzetközi Kambodzsa- konferenciát”. Szervezői — állapítja meg a japán lap — az el nem kötelezettek mozgalmának megosztására törekednek, és az a céljuk, hogy megvédjék a Pol Pot- ista klikk képviselőinek helyét az ENSZ-ben. (TASZSZ) Amerikai kudarc a bahamai tanácskozáson Marton László, az MTI tudósítója jelenti: HAVANNA A bahamai négyes tanácskozáson kudarcot vallott az Egyesült Államoknak az a kísérlete, hogy Kanadát, Mexikót és Venezuelát karibi és közép-amerikai politikájának támogatására vegye rá. Alexander Hadg amerikai, Mark MacGuigan kanadai, Jorge Castaneda mexikói és Jósé Alberto Velazco venezuelai külügyminiszter szombaton és vasárnap a Bahama-szigeteken levő Nassau- ban a Karib-térségnek és Közép- Ámerikáiak szánt „sokoldalú fejlesztési terv” életbeléptetésének lehetőségéről tanácskozott. Mint ismeretes, az elgondolás az Egyesült Államok és személy szerint Reagan elnök kezdeményezésére formálódott tervezetté. A kétnapos külügyminiszteri értekezlet befejeztével kiadott közös közleményben Kanada, Mexikó és Venezuela elutasította az Egyesült Államoknak azt a javaslatát, hogy a „fejlesztési terv” előkészületeinek befejezésére hívjanak össze általános értekezletet. A megbeszélések befejeztével a mexikói külügyminiszter újságíróknak adott nyilatkozatában úgy vélekedett, hogy a kiadott közös közlemény tartalmazza országának az együttműködési tervben való részvétele feltételeit. Ezek: egyetlen gazdasági program sem követhet katonai célokat, a terv nem válhat az antikommu- názmus programjává, és eleve nem szabad belőle kizárni a térség egyetlen országát sem. Latin-amerikai elemző szerint a nassaui tanácskozás az Egyesült Államok számára csalódást okozott, hiszen partnerei az amerikai tervezet lényegét utasították el, nevezetesen: a segélyek politikai feltételekhez való kötését és a térség haladó államainak a Segélyekből való automatikus kizárását. Az éhségsztrájk újabb áldozata A belfasti Maze börtönben, 45 napi éhségsztrájk után hétfőn hajnalban meghalt Martin Hur- son, az Ír Köztársasági Hadsereg tagja. A 26 éves Hurson a bebörtönzött IRA-tagok által a politikai státus kivívásáért ez év március l’-én indított éhségsztrájk-kampány hatodik halálos áldozata. A fiatalembert 1977-ben robbantásokért és gyilkossági kísérletért 20 évi börtönbüntetésre ítélték. Mint emlékezetes, az éhség- sztrájk első halottja Bobby Sands, ötödik halottja pedig Joe McDonnell volt. Az előbbi ,66 napig, az utóbbi 61 napig nem vett magához élelrfiet. Jelentések szerint a jelenleg is éhségsztrájkot folytató hét IRA- fogoly közül további kettőnek súlyos az állapota. Kieran Doherty, az Ír Köztársaság parlamentjének megválasztott tagja 53 napja, míg Kevin Lynch 52 napja nem fogad el élelmet. Hétfőn reggel, Martin Hurson haláláról értesülve, hatalmas tömeg vonult ki Belfast utcáira. Tiltakozó fiatalok csoportjai pász• Martin Hurson. tázzák végig az utakat, kövekkel és palackokkal dobálják meg a brit rendőrség és katonaság járműveit. Egyes negyedekben áz asszonyok a szokásos módon, a kukák fedelén dobolva adják tovább a gyászhírt. (MTI) Merényletterv Fidel Castro ellen Marton László, az MTI tudósítója jelenti: Fidel Castro meggyilkolására és más terrorcselekmények végrehajtására szőtt összeesküvést lepleztek le a kubai hatóságok. A belügyminisztérium szombaton Havannában bejelentette, hogy az Egyesült Államokban kiképzett öt összeesküvőt motorcsónakon dobták át Floridából Matanzas tartomány északi partvidékére. Az ellenforradalmárok. égy héttel ezelőtt kötöttek ki a kubai tengerparton, de a hadsereg és a bel-, ügyminisztérium különleges egységei hamarosan elfogták őket. A kubai származású összeesküvőknél fegyvereket, ■ amerikai gyártmányú robbanószereket, | ellenséges propagandaanyagokat és bankjegykötegeket találtak. Saját bevallásuk szerint azt tervezték, hogy július 26-án Las Tunas ban, a kubai nemzeti ünnep alkalmából ott tartandó tömeggyűlésen egy időközben átdobandó másik csoporttal együtt merényletet követnek el a nagygyűlésen felszólaló Fidel Castro kubai elnök ellen. A belügyminisztérium azt is közölte, hogy a terroristáik ezen /kívül gazdasági létesítmények ellen irányuló szabotázscselekmá- nyek végrehajtására és ellenforradalmi, ellenséges propagandaanyagok terjesztésére készülődtek. A nemzetközi élet eseményeit nyomon követő megfigyelők számára nem új, hogy bizonyos körök továbbra sem mondtak le dédelgetett tervükről — a kubai forradalom vezetője életének kioltásáról. Egy francia hetilap megírta, hogy az amerikai maffia a CIA-val együtt terveket sző Fidel Castro meggyilkolására. A Le Matin De Paris nemrég négyrészes cikksorozatban számolt be a Castro életére törő készülődésekről. New Yorkban Santo Traficante, az amerikai maffia vezére maga is elismerte, hogy a CIA szakembereivel együtt terveken dolgozik Fidel Castro meggyilkolására. Á T*he Wall Street Journal legutóbbi számában feltárta, hogy a CIA a Bahamákhoz tartozó And- ros-szigetek egyik bankját használja fel a Kuba-ellenes titkos hadműveletek pénzelésére. Az újság értesülése szerint az amerikai kéroszervezet ilyen akciók pénzelésére eddig egymillió dollárt adott /ki. (MTI)
