Petőfi Népe, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-14 / 163. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV. évi. X63. szám Áfa: 1,40 Ft 1981. július 14. kedd Lázár György Görögországba utazott Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke hétfőn Georgiosz Ral- lisz görög miniszterelnök meghí­vására hivatalos látogatásra Gö­rögországba utazott. Kíséretében, vannak: Veress Péter külkereskedelmi miniszter, Juhász Ádám ipari minisztérumi államtitkár, Bajnok Zsolt állam­titkár, a Minisztertanács Tájékoz­tatási Hivatalának elnöke, Ko­vács Gyula,» az Országos Terv­hivatal elnökhelyettese, Szarka Károly külügyminiszter-helyettes, valamint Dobos István, hazánk athéni nagykövete, aki a görög' fővárosban csatlakozik Lázár György kíséretéhez. Búcsúztatására a Ferihegyi re- >*' pülőtéren megjelent Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese, valamint a kormány több tagja. Ott volt Fotis Xydas, a Görög Köztársaság budapesti nagykövet­ségének ideiglenes ügyvivője is. (MTlj a fuvaroztatók A Központi Szállítási Ta­nács titkársá­ga, a Kereske­delmi és Ven­déglátóipari Főiskola, a Bács-Kiskun . megyei Szál­lítási Bizottság rendezésében hétfőn dél­után meg­kezdte káját a roztatók egyeteme. fjgfc| mun- fuva- nyári A Ma kezdődik a LEMPIX., rendkívüli kongresszusa Egymás után érkeznek Varsóba a Lengyel Egye­sült Munkáspárt ma kezdődő IX., rendkívüli kong­resszusára a testvérpártok küldöttségei. Hétfőn ’ megérkezett a lengyel fővárosba a szovjet párt­küldöttség, amelyet Viktor Grisin, az SZKP KB PB ‘tagja, a moszkvai pártbizottság 'első titkára vezet. A szovjet küldöttséget a varsói repülőtéren Stanis­law Kania, a LEMP KB PB tagja, á KB első tit­kára, Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB PB tagja, miniszterelnök és más hivatalos személyek fogad­ták. A magyar pártküldöttséget, amely hétfőn utazott Varsóba, Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bi- *zottságának tagja, a KB titkára vezeti. A delegáció tagja Berecz János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a KB külügyi osztályának vezetője és Garamvölgyi József, hazánk varsói -nagykövete, aki a lengyel fővárosban csatlakozik a küldöttséghez. Megérkezett a lengyel fővárosba a kubai, a viet­nami és a mongol testvérpárt küldöttsége is. (MTI) Táncegyüttesek tábora — hetedszer Jó ügyet szolgálnak a nyári művészeti, közművelődési jelle­gű táborozások, mert közel hoz­nak egymáshoz olyan embereket, kollektívákat, akik alkotó mó­don vagy közvetítő szerepben az embertömegek művelődési igé­nyeinek kielégítése érdekében tevékenykednek. A részt vevők megismerik egymás életét, törek­véseit, gondolkodását, s nem utolsósorban tanulnak is egy­mástól. Ilyen céllal szervezik évről évre Báos-iKiskunban a tánc- együttesek Duna menti táboro­zását is. Az idei összejövetelre július 20-á és 26-a között Szalk- szentmártonban kerül sor, azzal a nemes szándékkal, hogy a meg­hívott öntevékeny csoportok tag­jai a táncos programokon kívül megismerjék a Vidék népművé­szeti hagyományait, erősítsék kö­zösségi életvitelüket, a más né­pekkel való szolidaritásukat. Az egyhetes szalkszentmártoni táborozásra a solti szövetkezeti, a mezőfalvai, az adonyi néptánc- együttest, a Dunaújvárosi Mun- kásszövetkezet modern tánccso­portját, és a helyi Petőfi Terme­lőszövetkezet táncegyüttesét, va­lamint három részt vevő csoport zenekarát hívták meg. A rendező szerv, a kalocsai já­rási hivatal — a helyi téesz és az együttesek fenntartóinak tá­mogatásával — változatos és tar­talmas tábori programot készít elő. A táncos foglalkozásokon kívül a részt vevők megtekintik egyebek között a tábor helyszí- ’ nén, a szalkszentmártoni vadász­házban rendezett népművészeti kiállítást, a Petőfi-emlékmúzeu- mot, a kunszentmiklósi tájmú­zeumi gyűjteményt. Az esti órá­kat tánctaniüással, táncházi fog­lalkozásokkal, tábortűz melletti, és egyéb közös programokkal töl­tik majd el a táborlakók. Magyar, görög és német táncokat tanul­nak. Délelőttönkértt neves szak­emberek — Olsvay Imre zene­szerző, népzenekutató, Vásárhelyi László, az OKISZ-művészegyüt- tes igazgatója, Pesovár Ernő nép­rajzkutató — előadásait hallgat­ják meg. Megrendezik a táncos lábak szépségversenyét is. Szak­mai és más témájú filmek be­mutatói, sportmérkőzések és más szórakoztató rendezvények egé­szítik ki a programot.' A sok. élményre, tapasztalat­szerzési, barátkozási lehetőségre „alkalmat adó jutalomtáborozást immár nem csak hagyományos­nak, hanem hasznosnak is kell tekinteni. Joggal feltételezhetjük: ezért szervezték meg hetedszer is. R. M. Azt mondják a szakértők, hogy a teljes foglalkoztatás és a hatékony foglalkoztatás elve csak egymás terhére valósítha­tó meg. Vagy teljes a foglal­koztatás, vagy hatékony. *■ Ez az „egymás terhére" kez­detű elmélet sok más vonatko­zásban már régebben megfo­galmazódott. Ha a béreket emeljük, kevés pénz jut a tár­sadalmi juttatásokra. Ha sok lakást építünk, nincs kapacitás a karbantartásra. Ha egy tár­sadalmi réteget előnyökhöz juttatunk, akkor az összes töb­bit hátrányos helyzetbe hoz­zuk. Ha sokat fogyasztunk, ke­veset lehet felhalmozni. De hogy a foglalkoztatás teljessé­ge és hatékonysága is csak egymás terhére valósítható meg, ez nehezen emészthető tétel. • Odáig értem, hogy amennyi­ben egy vállalat, szövetkezet több embert alkalmaz, mint amennyire szüksége van, ak­kor ezzel segíti a teljes foglal­koztatás elvének megvalósulá­sát, de rontja a foglalkoztatás hatékonyságát. Még kárt is okoz azzal, hogy munkaerőt von el más fontos munkahe­lyekről. Azt is értem, hogy a vállalatnak, szövetkezetnek fokozatosan meg kell szabadul­nia a felesleges emberektől — kerülve a tömeges elbocsátá­sokat. Mindenkinek „munkát — ke­nyeret" kell biztosítanunk. Ez a létbiztonság alapja. Vannak, akik nem . hajlandók, vagy nem képesek megfelelő telje­sítményt nyújtani, őket esze­rint kell bérezni. Nem minden­ki bírja lelkileg és fizikailag á munkát. Így hát kevesebbet is keres, mint a többi. Foglalkoz­tatása akkor hatékony, ha minden feltétel adott ahhoz, . hogy jól dolgozzon, képességei és kedve szerint teljesítsen. A hatékony és teljes foglal­koztatás első feltétele tehát, hogy mindenki annyit kapjon, amennyit megérdemel (munka szerinti elosztás elve), és min­denki megdolgozzon a béréért (elosztás szerinti munka elve). Sok helyen ugyanis a bér meghatározott nagyság, ezt a bért kell kiérdemelni. Legyen viszont előbb-utóbb „alapvető állampolgári jog" az, hogy tel­jesítménye növelése révén mindenki önmaga „emelhesse" a bérét, keresetét. Az első fel­tétel tehát a jó bérrendszer. De ott áll mögötte a második is! Hiába hajtja a dolgozót a jobb kereseti lehetőség, ha egyszer anyag nincs, máskor szerszám, alkatrész, jó gép. Félnapi semmittevés után ne­hezen lendül már a munkába. Sok gyárban, termelőszövetke­zetben láttam „nem-hatékony” foglalkoztatást. De ennek csak mellékes oka volt az, hogy fe­lesleges embereket is tartottak. A fő ok az volt, hogy a mun­kát nem szervezték meg. Becs­lésem szerint ma Magyaror­szágon a foglalkoztatás haté­konyságát 10—IS százalékkal lehetne emelni pusztán azzal, ha a munka- és az anyagellá­tást jobban szerveznék, Meg x>agyok győződve arról, hogy a munkás dolgozni és ke­resni szeretne a gyárban, vagy a téeszben. Alapvető érdeke, hogy nyugodtan dolgozhasson. Ezt sértjük meg azzal, ha nem engedjük munkálkodni — mert nincsenek meg ennek fel­tételei —, majd később még a szemére is vetjük, hogy milyen keveset teljesített. Tréfálkozva szoktuk monda­ni, hogy ha ez a nép egyszer elkezd dolgozni, hamarosan el­fogy a munka és aztán majd mit csinál? Valóban: ha nő az átlagteljesítmény, akkor keve­sebb emberre van szükség, ve­szélybe kerül a teljes foglal­koztatottság. Hová tegyük az embereket? Erre is választ ad az elmúlt évtized tapasztalata. A mező- gazdasági nagyüzemek és ipar- vállalatok szép lassan abba­hagyják a munkaigényes ter­mékek előállítását. Tartós volt belőlük a hiány, vagy az áruk volt a megfizethetetlen. Más helyeken romlott a termékek minősége, mert a gondosabb munkához több 1 „élőmunka" kell. Egyszer javasoltam, hogy a cipőgyárakban lazítsák a normákat 10 százalékkal, mert többet keresnek ugyan az em­berek, de ez bőven megtérül a cipők jobb minőségében. Ki­nevettek, a termelékenységi mutatóra hivatkoztak. De va­jon a minőségjavulás nem ter­melékenységnövelő tényező? Szomorúan nézi az ember, hogy a gyümölcs a fán marad, számos szántóföldi növényből nagy a veszteség. Paprika* pa­radicsom, kukóHca marad kinn a földeken. Ha van ember rá, érdemes még kézzel is leszed­ni, betakarítani ezeket a ter­mékeket és piacra vinni. Mun­kaigényes? Igen. De a lényeg nem ez, hanem, hogy jövedel­mező legyen. Rengeteg munka- igényes tevékenységben van hiány, nemcsak a termelésben, a szolgáltatásokban is. Ha ha­tékony lesz a foglalkoztatás, akkor jut ember ezekre a munkaigényes tevékenységek­re is. Es a foglalkoztatás teljes marad. Lesz, aki rendbehozza házunkat, megjavítja a vízcsa­pot, kihordja az újságot, el­szállítja a szemetet. Nem „vagy”, hanem „és” kell a két szó közé. Legyen a foglalkoztatói hatékony és teljes. P. O. MH közlekedési szakemberek — szállításve­zetők, fuva­roztatók — előtt. dr. Mező Mihály, a kecskeméti Vá­rosi Tanács elnöke nyitot­ta meg azt az ötnapos előadássorozatot, amely igen szerteágazó ismereteket nyújt az ebben a szakmában dol­gozók számára. A magyar gazda­ságpolitika néhány kérdéséről, ezen belül a VI. ötéves terv fel­adatairól, a rendelkezésre álló gazdasági alapokról tartott elő­adást dr. . Kovács Árpád, az MSZMP KB politikai munka­társa. Urbán Lajos, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium állam­titkára a közlekedés időszerű kérdéseiről tartott referátumot, Tohai László, a megyei tanács általános elnökhelyettese, a me­gyei szállítási bizottság elnöke pedig a megye közlekedésének helyzetéről beszélt a VI. ötéves tervben. Az előadó a megye területfej­lesztési tervéről adott rövid jel­lemzést, majd a közlekedési ága­zat beruházási programját ismer­tette. Megállapította, hogy a fontosabb néhány célkitűzés — Kecskemét Alsó-pályaudvar re­konstrukciója, illetve a kiskun­halas! vasútállomás korszerűsíté­se — elmaradt, amely érzékenyen érintette a megye lakosságát. A közúti közlekedésnél is hasonló # Tohai László, a megyei tanács elnökhelyettese a megye közlekedéséről beszél. (Tóth Sándor felvétele) helyzetbe került a megye, ugyan­is az M5-ÖS autópálya építésé­nek csúszása, valamint a bajai Duna-híd korszerűsítésének el­halasztása nem javította a megye közlekedési helyzetét. A közleke­dési és szállítási ágazat az V. öt­éves terv célkitűzéseit teljesítet­te, számottevően javultak az út- feltételek, és korszerűsödött a járműpark. A személyi- és áru- fuvarozási feladatokat a MÁV, a Volán és más fuvarozók mara­déktalanul megoldották. Tartós gondok még a csúcsidőszakban sem fordultak elő. A közlekedés és szállítás VI. ötéves tervének főbb célkitűzéseit az alábbiakban foglalta össze: A folyamatban lévő és áthúzódó be­ruházások befejezése és üzembe helyezése, a közlekedés feltételei biztonságának javítása, a meg­lévő álló- és forgóeszközök jobb és ésszerűbb, gazdaságosabb ki­használása. A belterületi útépí­tési feladatok megoldása a la- • kosság segítségével. A vasúti közlekedésről szólva, hangsúlyozta, hogy több vasútál­lomás és forgalmi csomópont re­konstrukcióját kell végrehajtani. Tovább kell folytatni a közút és vasútkeresztezések fénysorompó­val való ellátását. A közúti köz­lekedés helyzetét tekintve, el­mondta, hegy ez rosszabb az or­szágos átlagnál, s ez a körülmény teszi szükségessé, hogy a VI. öt­éves tervben a megye közelítsen az országos átlaghoz. A VI. öt­éves tervben mintegy 600 millió íorintot fordítanak az M5-ös autópálya építésére, s várhatóan ez az út eléri a megyehatárt. A célok közt szerepel a Kecskemét körüli gyűrű teljes megépítése. Ezután az útfenntartásról, kor­szerűsítésről, a tanácsi útépítés­ről szólt. Tervezik, hogy ebben az öt éviben 22 hidat újítónak fel, vagy korszerűsítenek. Ezután az áru- és személyszállítás helyzetét elemezte. Felhívta a figyelmet, hogy a személyszállításban a tö­megközlekedés iránti igény foko­zódására számítanak. Javítani kell a munkásszállítás feltételeit és az elővárosi közlekedést. Ér­dekes volt előadásának befejező része, ahol a vízi szállítás gond­jairól és kihasználatlanságáról mondott érdekes gondolatokat. A fuvaroztatók nyári egyete­mének első napja ezzel a referá­tummal ért véget. G. G. KÉMÉNYSEPRÉS, ŐLÁJKÁLYHA^ Nyári szolgáltatások Kiskunfélegyházán és Kecskeméten • Botos János és munkatársai júniusban 2347 cipőt javítottak meg a Kecskeméti Cipőipari Szövetkezet műhelyében. Mialatt sokan nyaralnak, és jönnek-men- nek a kirándulóvonatok, nem minden ese­mény nélkül telnek egyes szakmák nyári hétköznapjai. KISKUN­FÉLEGYHÁ­ZÁN jócskán találnak mun­kát a kémény­seprők. A Bács-Kiskun megyei Kom­munális Szol­gáltató Válla­lat kirendelt­ségének tüze­léstechnikai ágazatánál 14 kéményseprő és két olaj- kályha-szere- lő dolgozik: Sok helyen várják őket ilyenkor is, hiszen hozzá­juk tartozik — egyebek közti — Alpár, Laki­telek, Kunszállás, Gátér, Fetőfi- szállás és Bugac kéményeinek, olaj- és cserépkályháinak a gon­dozása. A nyári szabadságok ide­jén, szükség szerint, segítenék a kiskunhalasi kirendeltségnek. A Móra Ferenc kéményseprő szocialista brigád kedden és pén­teken városi szolgálatot lát el. Dolgoznak iskolák, óvodák, egész­ségügyi intézmények és eszpresz- szók kéményeinél. A húsz éve szakmunkás Toldi András és tár­sai naponta 120 kéményből távo- lítják el a kormot, a pókhálót és nemritkán a madárfészket. A legutóbb egy csókái őszekkel akadt dolguk. A Kossuth utca 25. szám alatt . levő háromemeletes tanácsi lakó­ház 90 kéményét a múlt kedden seperték ki. Tagnap pedig az úgy­nevezett Csordajárás került sorra a város IX. kerületének tanyás településén. Szinte megállás nél­kül dolgoznak, mivel a lakók a nyári nagytakarítás alkalmával azt szeretik, ha a festés meg a tapétázás előtt kiseprik a kémé­nyeiket. Erre eddig nem volt pa­nasz. A sürgős munkák elvégzé­sére a kirendeltség szombaton ügyeletet tart. Ä kéményeken kívül nyáron teszik újra használhatóvá az olaj­kályhák nagy részét is. Júniusban összesen 223 olajkályhát javítot­tak meg Félegyházán kívül Tisza­• Nagy kémény magasban. mmm — sok korom. Kéményseprő a kécskén, Tiszabögön, Tiszaalpá- ron és Kunszálláson. A BIK KISKUNFÉLEGYHÁZI KÖLCSÖN ZÖBOLTJ ÁHOZ is so­kan fordulnak mostanában. A nyári lakáskarbantartáshoz több­féle használati tárgyat találnak itt a bérlők. Keresztesi Sándorné eladó háromféle mintájú (150 da­rab) hengert és 40 festókestar­tályt (úgynevezett etetőt), 30 ko­rong- és egyéb tapétaecsetet, meg facsiszolót tud a többi közt aján­lani. Az öt nagy parkéttacsiszaló gépet most szinte házról házra adják. Egy-egy készülékkel na­ponta két szoba parkettjét lehet végigcsiszolni. Péntek jobbára a lakodalmi kölcsönzés napja. A hét végén 3—4, egyenként 100—120, máskor- 250—300 személyes lagziba a bolt edény- és étkészleteiből kínálják a vendégeket. Ez a szolgáltatás is, hasonlóan a permetezőgép-, vala­mint a' hűtőszekrény- és tévéköl­csönzéshez, fontos feladata a köl­csönzőboltnak, amely egyetlen nyári hónapban mintegy 40 ezer forintért ad bérbe különféle hasz­nálati eszközöket. A KECSKEMÉTI CIPŐIPARI SZÖVETKEZET Luther udvari- műhelyében sem szünetel a mun­ka. A múlt hónapban 2347 cipőt adtak vissza megjavítva a tulaj­donosoknak. Ugyanakkor kétszer több hibás cipőt vettek ót javítás­ra a már kész, megjavított lábbe­likhez képest. Ily módon a tíz szakembert foglalkoztató műhely­ben nem tudták mindig, gyorsan kiszolgálni júniusban á megren­delőket. Ezért függött a „Szíves elnézésüket kérjük. A gyorsjaví­tás szünetel” feliratú tábla június 9-től 23-dg az üzletajtón. Két hete 18 nap volt a vállalá­si idő, amely most másfél hétre csökkent. Remélik azonban, hogy most - már rövidesen áttérhetnek az 5—6 napos, leginkább elfoga­dott vállalási időre. Ami még gyors, de kívánatos volna. A GYORSJAVÍTÁS június 24- től mindenesetre újra érvényes: A javíttatok ezt körülbelül min­den harmadik cipőnél kérik. Ilyen gyors munka például a női cipők sarokjavítása, rézhüvelyes' megerősítése, s általában a sürgő­sebb foltozás, illetve flekkelés. A szakmunkások annak a korábbi ígéretüknek, hogy a rokkantak' alacsony, vagy magasbetétes gyógycipőit soron kívül megjavít­ják, változatlanul eleget tesznek. Kedvező a feltétel a nyári mun­kához, hogy a műhely anyagellá­tása mindenben megfelelő. így lehetőségük van arra is, hogy még az ősz és a tél beköszöntése előtt, idejében megjavítsák nemcsak a nyári, hanem a téli hónapokra való cipőket is. K—I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents