Petőfi Népe, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-12 / 162. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ■ AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVI. évi. 162. szám Ám: 1,40 Ft 1981. július 12- vasárnap ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ Yasutasnap Igazgatósági és házi ünnepségeken emlékeznék meg országszerte a 31. vasutasnapról. Elkerülhetetlenül szó esik arról, hogy a folyamatosan csök­kenő létszám mellett több árut to­vábbítanak a síneken, s a feladatok ezután sem csökkennek. Sőt, ha mér­sékeltebb ütemben is, de tovább nö­vekednek. Előtérbe kerülnek tehát a gazdaságossági, minőségi, valamint a szolgáltatás szmvonaljavulását célzó követelmények. A forgalom az ünnepségek idején ! sem áll le. A munkáját fegyelrnezet- j ten, gondosan és körültekintően vég- I ző valamennyi vasutas előtt tisztel­günk A vezér, a húzó meg az alsós j című riportunkkal lapunk 3. oldalán. (Képünkön: érkezik a pesti személy a kiskunhalasi vasútállomásra. Márki Gábor forgalmi szolgálattevő átadja I a dokumentumokat Sipos Józsefnek, a villanymozdony vezetőjének.) . I TELEK BŐVEN VAN Lakásépítés a községekben A VI. ötéves tervidőszakban — összhangban a népgazdaság szűkö­sebb lehetőségeivel, ami a városi lakásépítkezések ütemének lelassu­lását vonja maga után — új törekvés lépett életbe. Lényege: a vá­rasbaáramlás csökkentése érdekében növelni kell a községek népes­ségmegtartó erejét. Ez egyik oldalról az alapellátás színvonalának javítását, másfelől viszont a lakásépítési lehetőségek szélesítését je­lenti. A járási hivatalokban arról érdeklődtünk, hány lakás építését tervezik, hogyan indult az év, van-e, s milyen árú a telek, javult-e a kritikán aluli' építőanyag-ellátás, összegészében pedig: nőtt-e vala­melyest az otthonteremtési kedv. MAGTÁRBAN A MEGYE ŐSZIÁRPA-TERMÉSE A kiskunhalasi járásból min­den kérdésünkre megnyugtató választ kaptunk. Szabados János osztályvezető derűlátóan újságol­ta, hogy az első félév végéig 104 házba költöztek be, ami alaposan meghaladja a korábbi esztendők eredményét. Az 1981-re tervezett 354 otthon felépítése nem gond, sőt, valószínűleg túlteljesítik az előirányzatot. Mindennek hátte­rében az áll, hogy az utóbbi évek legkiegyensúlyozottabb áruellá­tása segíti az építkezőket, £ csak időnként hiányzik a födémgeren­da. Van elég telek, 10—50 ezer forintos, kinek-ikiriak a pénztár­cájához szabott áron. Néhány kalocsai járási község­ben új telkek kialakításával is nö­velik a választékot — tudtuk meg Kovács László osztályvezetőtől. Így összesen csaknem háromszáz porta vár gazdára. Dusnokon a közeljövőben 60 sorház ■ építésére alkalmas területet alakítanak ki. A telek ára erősen ingadozó: kis­községben 80—150 forintért mé­rik négyszögölét, nagyközségben 120—220 forint a négyszögölenkén­ti ár. Az utóbbi évekhez képest — a TUZÉP-telepek szakosodása következtében — valamelyest ja­vult az anyagellátás is. Ez azon­ban nem jelenti, hogy nincsenek hiánycikkek. Kétszáznyolcvan családi ház készül el a tervek szerint 1981- ben a bajai járásban — kaptuk a tájékoztatást Bácsi Gábor osz­tályvezetőtől. — Bácsalmáson 60, Ersekcsanádon 20, Nemesnádud­varon 20, Sükösdön 27 otthon megteremtése az idei feladat. Va­lamennyi községben elegendő házhely1 van, az áruk 5 és 50 ezer forint között váltakozik. Örven­detes hír, hogy megfelelő. az anyagellátás, bár azon sem cso­dálkozunk, hogy továbbra sincs elég betongerenda és födémbélés-, test. Fél év alatt ugyanis nem szokott gyökeresen megváltozni a TÜZÉP-telepek kínálata ... Tíz állami, 209 ihagánház — ez a. kiskőrösi járás Idei terve — informálta lapunkat Kiss László osztályvezető. A legtöbb ház (50) Kecelen, a legkevesebb (6) Páhin épül, az átlag: 12—18. Sajnos, az építőanyag-ellátás nem tart lé­pést az igényekkel. A falazótég­la a szállítás utáni órában el­fogy, s bár cement, mész elegen­dő van, aranyért sincs színes pa­la, cserép, és nem megfelelő a födémgerendák választéka • sem. A telekkínálat kiegyensúlyozott, bár megjegyzendő, hogy a tartós használatbavételtől még idegen­kednek az emberek, s ha tehetik, nem állami, hanem magánkézben levő házhelyet vesznek. Kisköz­ségben — Páhin, Csengődön — 8—20 ezer forint a telek, Kecelen, Soltvadkerten nem ritkán 120 ez­ret is elkérnek érte — ez már kecskeméti ár... A kormány tavaly decemberi döntése nyomán korlátozták az OTP által nyújtható kölcsönök összegét Korábban ugyanis lakó­helytől függetlenül minden álla­mi vállalatnál dolgozó munkás, illetve 3 vagy többgyermekes építtető 200 ezer forintos hitelre volt jogosult. Január 'elsejétől csak 22 kiemelt település lakói kérhetnek ennyi pénzt, a másutt L élőknek 160 ezer forinttal kell megelégedniük (ez azonban 10 ezer forinttal magasabb a koráb­bi hitelmaximumnál, amelyet a nem- munkások, és a nem sok- gyermekesek kaphattak). Próbál­tunk tájékozódni, hogy a korlá­tozás hogyan érintette az építési szándékot; s bár mindenütt álta­lánosítható tapasztalatunk nincs, megjegyzésünk viszont .akad. Vé­leményünk szerint célszerű volna ismét, bevezetni a nagycsaládo­sok számára a 200 ezer forintos hitelmaximumot, annál is inkább, mert tavaly az összes igénylők közül százan sem voltak hárofn- gyertnekesek. Vizsgálat tárgyát képezhetné a jelenlegi 22 kiemelt település is. Ha a korábbi mun­káskedvezmény (az ismert nép- gazdasági okok miatt)-nem is ál­lítható vissza, más csoportosítás­ban — például a január elsején kijelölt települések némelyiké­nek kizárásával, és helyettük más települések bevonásával — csök­kenthető lenne a jelenlegi fe­szültség. Egyetlen példát: a me­gyeszékhely igen szűkös lakásle­hetőségei miatt az otthonra vá­rók azt a tanácsot'kapják (nem­ritkán lapunktól is), hogy épít­kezzenek a városkörnyéki része­ken: Kadafalván, Ménteleken, He- tényegyházán, Katonatelepen, Bal- lószögön. Ám, amíg Kecskeméten 200 ezer forintos, Ballószögön csak 160 ezres hiteihez juthatnak, ami miatt a többség mégis in­kább Kecskemétet választja, nö­velve a feszültségeket. A megol­dás részben a rendelkezés kor­rekt felülvizsgálata volna, amely­nek eredményeként talán némi­képp csökkenne a lakáshiány, a jelenleg legfeszítőbb össztársa­dalmi gond. B. J. Szombaton délben meghitt ün­nepséget tartottak a dunavecsei gazdakör helyiségében. A nagy nyári munkában példásan helyt­álló dolgozókat látta vendégül a Béke Termelőszövetkezet abból az alkalomból, hogy a tsz kom- bájnosai, szállítói a hét második felére betakarították a gabonát. Itt osztották ki a versenybizott­ság értékelése szerint az aratási idényben helyezést szerzettek ju­talmát is. A dunavecsei tsz E—512-es tí­pusú'kombájnjával dolgozó gép­kezelők közül Kun . Mihály, Bo­lyó József és Sebők István, az SzK 5-ös gépet vezetők közül Horváth András és Kun János szerzett újabb • dicsőséget e szép szakma művelőinek. A kombáj­noktól a gabonát elszállító jármű­vek vezetői közül pedig Balázs Mihály, Gyalus, Gyula és Palásti János végzett átlagon felüli mun­kát a zsűri értékelése szerint. A kedvező időjárás hatására Bács-Kiskun-szerte meggyorsult a gabonaaratás. A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának tájékoztatása alap­ján, az őszi árpát betakarították, a búza aratásával pedig az előze­Lázár György hétfőn utazik Görögországba Georgiosz Rallisz görög miniszterelnök meghívásá­ra Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke jú­lius 13-án, hétfőn hivata­los látogatásra Görögor­szágba utazik. (MTI) ÚJ GÉPEN TANULJÁK A FONÁST tm m tesen jelzett időpontra, július 12- re a vetésterület 42—43 százalé­kán végeztek. A váskúti Bácska, a dunavecsei Béke, a zsanai Egyetértés, a móricgáti Petőfi Tsz már minden búzáját learatta. Igen jól haladnak az őszi ka­lászosak betakarításával Pálmo- nostorán, Fülöpszálláson, Solton, Páhiban, Kunszentmiklóson, Bácsalmáson, Izsákon, Dunaegy- házán, Rémen, Kiskunfélegyhá­zán, Városföldön a szövetkezeti és állami gazdaságok. A tarlóhántás is általában kellő ütemben kö­veti a terményaratást. A kecske­méti járásban viszont nem ártana a bálázott szalmát minél több he­lyen biztonságba helyezni, hogy a felszabaduló tarlón a másod nö­vénynek is jusson hely. A Ho­mokhátságon sújtott legjobban az aszály. A várható csapadék re­ményében éppen ezért szükség- szerű lenne minél nagyobb terü­letet rövid tenyészidejű takar­mánynövénnyel bevetni, s arról még egy termést begyűjteni. Az ugyancsak kecskeméti járáshoz tartozó lászlófalvi Egyetértés Tsz- ben viszont dicséretes igyekezet­tel végzik a másodvetést, ez ideig 75 hektár köles, 160 hektár siló- kukorica vetőmagja került a jól t Az új búzá­ból elsők kö­zött szállította a termést a bajai Duna-parti tárházba a bácsbokodi Aranykalász, a bácsborsódi Rákóczi Tsz és a Hosszú­hegyi Állami Gazdaság. Képünkön: a tárház dolgozói forgatják a terményt. előkészített talajba, s az Egyetér­tés Tsz gazdái még további 115 hektáron szándékoznak tömegta­karmánynak másodnövényt ter­meszteni. A gabona egyre értékesebb melléktermékének, a szalmának az összegyűjtésére, sajnos, me- gyeszerte kevés a szállítóeszköz, különösen a körbálázott szalmá­ra. Ezért a Bajai Mezőgazdasági Kombinát szolgáltató üzeme saját kivitelezésben különleges ' jár­művet szerkesztett, amelyet a körbálázóval gyűjtött szalma to­vábbítására lehet felhasználni. Ugyanakkor kedvezőtlen a hely­zet egyes erő- és munkagépek alkatrészbeszerzésében, a hazai gyártásúakat sem kivéve. A kis­kunfélegyházi Lenin Tsz RÁBA Steiger típusú, nagy teljesítmé­nyű traktora legutóbb azért állt fél napot, mert a tönkrement munkahenger helyett vásárolt új munkahenger olajvezeték-csatla­mm • Igen korszerű, új rendszerű fonógépet állítottak munkába a Bajai Finomposztó Vállalatnál. Számottevő előnye a régi. gyűrűs társaival szemben, hogy jóval termelékenyebb. Újdonsága: közvetlen szalagból turbinán keresztül fon és csévél, ami meggyorsítja a munkafolyama­tot. A Finomposztónál fölszerelt egyetlen ilyen berendezést szakmun­kástanulók kezelik, természetesen felügyelet mellett. Felvételünkön: Bárth Ildikó és Elek Györgyi másodéves fonótan.ulók au új gépen dolgoznak. Lassan fogyni kezdenek a hivatalos események. Kevesebb az értekezlet, ha van is, ak­kor rendszerint „kihelyezett” valamelyik üdülőkörzet mel­lé, az előirt testületi ülések a határozatképesség mezsgyé- _| jén tengődnek, s az újságíró sóhajt: — De jó lenne abból a sok konferenciából, tanács­kozásból, szakmai megbeszé­lésből, szimpozionből, ame­lyek hirt követeltek a tavasz- szal egymás sarkába taposva az újság hasábjain. Vagyis, de jó, hogy nincsenek. Nem is nagyon hiányoznak senkinek még azoknak sem, akik pedig esküsznek rá, hogy az ülése­ken hozott határozatok révén megy a világ előbbre. A nyári „uborkaszezon” is bizonyítja, hogy az élet nem áll meg az értekezletek hiánya, a pangó tanácstermek látványa miatt. Mindig is úgy volt az, hogy a szántó-vető ember nem so­kat törődött a hivatalos dol­gokkal, végezte a munkáját, amit rászabott a sorsa és a természethez való igazodás, aztán meglepődve hallotta, ne­tán olvasta is az újságban, ■ hogy időben végzett az ara­tással, betakarítással, pótol- ta a pótolnivalókat, s mire megjött augusztus • húszadika, vagyis István király napja, a legtöbb helyen meg is kóstol­ták az új lisztből sütött ke­nyeret, örvendve, hogy a régi kitartott idáig. Valahogy igy van ez nagyobb méretekben manapság is. Igaz, kevés he­lyen várják olyan izgatottan, mint régen szegény nagyapám is, a cséplőgépet, ami akkor valóban az életet jelentette. Maholnap múzeumi tárgyak lesznek a hajdani szerszámok, s az ősi műveletek néprajzi leírásokból tűnnek csak elő utódaink nagy álmélkodására. De azt azért nem hiszi senki, még a falut, tanyát autóab­lakból néző városi ember sem, hogy a bolti kenyér csak a gépek ügyes együttműködése révén kerül az asztalára. Az uborkaszezon kifejezés mint az eseménytelen napok jelképe, bizonyára az újság­írás vagy a diplomácia tájé­káról került a köztudatba. A pangó közéletre találták ki szócsináló elődeink, de mos­tanában "mintha lassan ki­menne a divatból. Mert igaz, hogy alaposan megcsappan ilyenkor a hivatalos összejö­vetelek száma, s akad intéz­mény, ahol csak elvétve lehet találni tettrekész ügyintézőt, de azt ki merné állítani, hogy most aztán megállt az élet, és semmi sem mozdul előre. Ép­pen ellenkezőleg... Persze, nem olyan látványos dolgok ezek, mint némelyik országos véleménycsere. Ré­gen volt az már, amikor egy- egy arató-cséplőgép vonulá­sakor az emberek megille- tödötten vagy istentelenséget emlegetve bámultak a kapuk előtt. Tizenöt-húszezer em­ber ugyanennyi gép irányító­fülkéjében ülve ma is har­matszáradástól napestig vég­zi dolgát fáradhatatlanul és csendes motordünnyögéstől kisérve. Mán a fotóriporterek is csak illendőségből keresik meg őket a munka kezdetén, dandárjában és vége felé. S ugyanígy ki gondol a szállí­tás, a közlekedés dolgozóival, akikre pedig ilyenkor a leg­nagyobb munka hárul, ennél nagyobb majd csak ősszel, •» kozójának menete eltért az ere­deti amerikai gyártmányútól, s a traktorral nem lehetett összeil­leszteni. Ebből a drága géptípusból már több száz dolgozik Bács-Kiskun gazdaságaiban, és hasonló hibák esetén sok ezer munkaóra-kiesés származhat a pótalkatrészeket gyártó üzem 'dolgozóinak figyel­metlensége miatt A félegyházi- akkénytelenek voltak házilag barkácsolni olyan csatlakozót, amellyel a traktor hidraulikája tökéletesen működhet. Sajnos, nemctak ennél a típus­nál, . hanem a külföldi erő- és . munkagépeknél is egjjre gyako­ribb a barkácsolás, ha a hibás alkatrészt pótolni kell. A kereske­delem ugyanis — esetenként raj­ta kívülálló okok miatt — kép­telen megfelelő mennyiségű és minőségű pótalkatrésszel ellártni a mezőgazdasági üzemeket. K. A. amikor még több lesz a be- j érett termés. Írtunk, szóltunk már a kereskedőkről, a pult mögött állókról, s rajtuk kí­vül is még hányán nem isme­rik azt a bizonyos „uborka- szezont”! Mert ahol tényleg feldolgoz­zák az-uborkát, még ott is a nyár a legtempósabb mun­kák időszaka. A szabad szom­batokat majd a télen vehetik csak ki a dolgozók, s a mű­szakszám, a túlóra is alapo­san megnő, ami azért kihat a család életére is,' pedig a szün­időben lehetne együtt legtöb­bet a szülő a gyermekkel, ha lehetne valójában. De látjuk, hogy az építők is ilyenkor haj­tanak rá, ez az ő évszakuk, nem a téli zord zimankós idő. Nem pihen sok pedagógus, aki vállalta a gyermekek fel­ügyeletét a nyári napközik­ben és táborokban, dolgozik az orvos és nővér, a vasutas, a gépkocsivezető, a pék, az aszfaltozó, helyén van a hon­véd és a rendőr, viszi, hordja, a leveleket a postás, teszi dol­gát az üdülő és a strand sze­mélyzete, a benzinkutas, a vendéglős, s intézi ügyeinket a tanácsi és a banktisztviselő, s dolgoznak egyéb hivatalok­ban is, akik a többiek helyett is — most éppen ők — a he­lyükön vannak. De látjuk, érzékeljük, hogy mozog, nem pihen a politikai és a társadalmi élet sok veze­tője és beosztottja sem, a vi­lág jövőjéért érzett felelősség utaztat sok diplomatát, kész­tet nagyobb erőfeszítésre ál­talunk tisztelt és becsült je­les férfiakat, akikre — mond­juk is — ráférne szintén a nyári pihenés. Hát ’ ilyen napjainkban az „uborkaszezon" Sók-sok öröm­teli gonddal és munkával ter­hes. Addig jó, amíg mindezt tehetjük, végezhetjük. T. P.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents