Petőfi Népe, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-04 / 155. szám

/ 1981. július 4. • PETŐFI NÉPE • 3 Baja középtávú fejlesztési terve 360 tanácsi lakás, 18 tanterem, 350 óvodai és 120 bölcsődei hely A népgazdaság teherbíró ké­pességének figyelembevételével, a reális követelményeket mérlegel­ve, gondos felmérések alapján készült el Baja város VI. ötéves fejlesztési terve, melyben méltó helyet kapott a kulturális, szociá­lis és egyéb fejlesztési elgondolás. A testület hét közepén meg­tartott ülésén elöljáróban az V. öléves terv célkitűzéseinek meg­valósítását értékelték. Ebben az időszakban 528 célcsoportos álla­mi lakás épült. Jelentősen fejlő­dött az egészségügy is: sebészeti és belgyógyászati pavilont adtak át 276 kórházi ággyal. Már előre figyelembe vették az iskolás korú gyermekek számának ugrásszerű növekedését, s ennek megfelelően 14 általános iskolai tantermet ad­tak át. Impozáns, 184 személyes kollégium épült. Az igényeknek megfelelően 425-tel bővült az óvo­dai férőhely, 21 kilométer út, il­letve járda, 31 kilométer vízhá­lózat, 7,7 kilométer szennyvíz- hálózat épült az V. ötéves terv során. Átadták a megye legszebb út­törőházát, befejeződött * tanító­képző főiskola 8 tantermes gya­korló iskolájának építése, és 6 tanteremmel bővült a József At­tila Általános Iskola. Űj, korszerű tornacsarnokot adtak át a tanító­képző főiskolán. A város lakosai által is szép számmal képviselt tanácsülés be­ható vita után elfogadta a VI. ötéves középtávú tervét, amely 1 milliárd 507 millió forintos költ­ségvetést irányzott elő. Ebben á tervciklusban 787 millió forintot fordítanak fejlesztési célokra. So­kakat érint a lakásfejlesztés: öt év alatt 360 tanácsi lakás épül. A kulturális intézmények fejleszté­sére ebben az ötéves tervben is sokat költenek. 200 hellyel bővül az óvodai ellátás, ez a vállalatok segítségével valósul meg. Tizen­nyolc általános iskolai tantermet építenek, Baja-Űjvárosbah okta­tási komplexumot adnak át, eb­ben 16 tantermes iskola, 5 cso­portos óvoda és 150 személyes bölcsőde kap helyet. A város lakóinak áldozatos anyagi támogatásával jövőre el­készül a Petőfi-szigelen a fedett uszoda. Űj üzletközpont épül az Újvárosban, melyben ABC-áru- ház, mosoda és fodrászat lesz. Jelentős üzlethálózat-bővítés való­sul meg az 51-es főútvonal men­tén épülő emeletes lakóházak fo­gadószintjén is. A kórházban új mosodát létesítenek, és befejező­dik a kórház rekonstrukciója. A VI. ötéves tervben szerepel ú.i ipari szakmunkásképző iskola építése. A Művelődési Miniszté­rium a tanáccsal közösen 16 tan­termes kisegítő iskolát épít, s eb­ben a tervben szerepel 50 sze­mélyes óvoda és kollégium is. Ki­emelkedő beruházás lesz a szennyvízcsatorna-hálózat építése, társulási formában. Ebben az év­ben átadták a vastalanító művet. Üjabb 3 kutat építenek a Duna- parton, és tovább bővítik a most átadott vastalanítót. Befejezik a 2—0—0 jelű szennyvízcsatorna építését, valamint 21 ezer köb­méterre növelik az ivóvíztermelő kapacitást. Ezenkívül 3600 köb­méter felszíni víztározó építésére kerül sor a napi csúcsfogyasz­tás kielégítésére. Fontos feladat az út-, járda-, gázprogram, me­lyet a lakosság támogatásával kí­vánnak megvalósítani. Bővítik az új, városi fűtőművet is. Az idén elkészül az új, Petőfi-szigeti híd. A testület rendeletet fogadott el a lakáselosztásról, is. Eszerint tanácsi bérlakásra az jogosult, akinek az egy főre jutó átlagjö­vedelme nem haladja meg a 2200 forintot. Tanácsi értékesítésű la­kások esetében ez az összeg 3200 forint. Űj vonás a lakásrendelet­ben, hogy vagyoni értékelésre is sor került. Eszerint nem jogosult tanácsi bér- és tanácsi értékesí­tésű lakásra az, akinek előző 3 éven belül 50 ezer forintnál na­gyobb értékű járműve van (mo­torcsónak is), illetve 80 ezer fo­rintnál nagyobb értékű ingatlana van. E rendelet kedvezményeket is tartalmaz. Sz. F. A községek igazgatási munkájának korszerűsítése Szakmai körökben sokszor már elcsépelt fogalomnak tű­nik az államigazgatási munka korszerűsítése, pedig egy fo­lyamatról van szó, amelyet soha nem lehet befejezni. Lehet jól és eredményesen korszerűsíteni, de lehet úgy is végezni a szervező munkát, hogy az hatásában nem éri el a kívánt eredményt. Hatályos jogi szabályaink a községeket igazgatási szem­pontból több kategóriába sorolják. Ilyenek például a községi, nagyközségi, közös tanácsú község, de ismert a községi taná­csok szövetsége, sőt a megállapodással együttműködő közsé­gek vagy községcsoportok fogalma is. Ezúttal csak a nagyközségeket és a kisebb községeket ele­mezzük, mivel a többi kategória néhány eltérő vonása mel­lett az említett településkategóriákkal azonos jellegű. geket lehet tapasztalni. Ennek sok estben objektív okai vannak, mert például egy kisebb tele­pülésen nincs annyi iskolás ko­rú gyermek, hogy bevezethető legyen az osztott oktatás, vagy például anyagi erők hiánya miatt nincs lehetőség a szolgáltatás fej­lesztésére, bővítésére. Ugyanak­kor jogos igényük az itt élő em­bereknek, hogy a város és a fa­lu lakóinak életkörülményei kö­zött minél kisebb legyen a kü­lönbség. Ez a feladat is sokrétű. Azt kell még megvizsgálnunk, hogy a 'helyi államigazgatási szervek mit tehetnek e célok megvalósítása érdekében a sa­ját munkaterületükön. A fejlesztés iránya IMegyénkben az utóbbi időben a tanácsigazgatás különböző szintjein sokat foglalkoznak a nagyközségek helyzetével, szere­pével, jövőbeni feladataikkal. A kormányzati szervek iránymu­tatása alapján a megyei tanács, mint az állampolgáruk legmaga­sabb szintű területi testületé, 1980-ban határozattal foglalt ál­lást a megye településhálózat­fejlesztésének kérdésében, amely­nek keretén belül egyebek kö­zött meghatározta a közép- és alsófokú települések fejleszté­sének irányait. Ez a rendelkezés a nagyközségek differenciált in­tenzív fejlesztését teszi lehetővé. A feladat sokrétű, mert a gazdál­kodásban, s az igazgatás szerve­zetében hatékonyan, korszerűen kell dolgozni ahhoz, hogy a. cél­jainkat elérjük. A gazdálkodás közgazdászaink és pénzügyi szakembereink feladata, az igaz­gatási apparátus átszervezése, megújítása azonban olyan fel­adat, amelyet közvetlenül a köz­ségi tanács dolgozói tudnak meg­oldani. A megyei tanács a járási hiva­talok közreműködésével már több területen kezdeményezte a szervezeti korszerűsítést. Az in­tézkedések alapján folyamatban lévőnek tekinthetjük az intéz­ményintegrációt, amelynek ered­ményeképpen racionális átszer­vezés történt az egészségügyi ágazatban, ugyanis a tanácsok­hoz tartozó egészségügyi intéz­mények egy irányítás alá kerül­tek. A kiadott irányelvek alapján jelentős átszervezésre került sor az álsófokú oktatási intézmé­nyek területén. A nagyközségek ebben. fokozottan, érdekeltek, mert ez esetben arról van szó, hogy az óvodák, általános isko­lák, általános iskolai diákottho­nok szakmai összevonásával mű­ködésük hatékonysága növelhe­tő, az üzemeltetési költségek pe­dig csökkenthetők.- Egyes nagyközségeket érint a középfokú nevelési-oktatási in­tézmények összevonásának le­hetősége, amelynek célja az előb­biekben kifejtett racionális át­szervezés. Űj formák Nagyközségeink korszerű igaz­gatási munkáját nagyban segí­tik az újszerű intézmánygazdál- kodási formák is. Ezen a terüle­ten is többféle lehetőség van a különböző szervezeti formák ki­alakítására. Az önálló gazdálko­dó intézmény, a feladatok közös lebonyolítására kijelölt appa­rátus, a gazdasági-műszaki el­látó szervezet, de maga a taná­csi 'szakigazgatási szerv is — ez utóbbi inkább a kisebb községek­ben — lehet kerete a korszerű intézménygazdálkodásnak. Az apparátus átszervezése Az igazgatásszervezés harma­dik nagy területe a nagyközségi államigazgatási apparátus kor­szerű átszervezése. Az ügyfél­szolgálati iroda, a központi le­író és a központi iktató, vala­mint a műszaki-technikai be­rendezések mind szélesebb körű alkalmazása mind-mind eleme, elősegítője az állampolgárok ügyeinek hatékony, gyors és szakszerű elintézésének. Erre példáink már vannak. Kunszent- miiklóson, ha megfelelő külső­ségek nélkül is, de jó tapasztala­tokkal működik az ügyfélszolgá­lati iroda. Ugyanitt eredménye­ket értek el az intézményinteg- ráció és az új intézménygazdál­kodási forma kialakításában, működtetésében. Nagy várako­zással nézünk az elé, hogy eze>- két a feladatokat hogyan tudják megoldani Izsák és Kecel, nagy­községeinkben, ahol a szervező­előkészítő munkálatok már befe­jezés előtt állnak. Kecelen nem­régen átadták az új nevelési köz­pontot, amelyben a legkorsze­rűbb feltételek között tanulhat­nak a fiatalok és működhet az intézmény. A nagyközségi igazgatási mun­ka korszerűsítésének még szá­mos fontos területe van, mint például a terüjetszervezés. a tes­tületi munka, á felügyeleti ellen- I őrzés stb. Tanácsok szövetkezése Mi a helyzet a kis községek — pontosabban a nagyközségi ka­tegóriába nem tartozó települé­sek — tekintetében? Ezek sajá­tos helyzetben vannak. A cél az, hogy valjamennyi település alap­ellátása biztosított legyen, infra­struktúrájukat tekintve azor- ban jelenleg is nagy különös* Az intézményintegrációt és a korszerű intézménygazdálkodá­si szervezetet sajátosan, de a kisebb községek1 is megvalósít­hatják. Nincs akadálya jogilag sem, hogy két vagy több község együttműködését megállapodás­sal erősítse meg. A tapasztalat ezen a területen az. hogy . az ilyen­fajta megállapodások akkor nem töltik be a szerepüket, ha túl­zottan általánosak, vagy ha ép­pen az irányító szervek kezde­ményezésére. vélt kényszerből kö­tik azt meg. Ha az ilyen megál­lapodások őszinték és célirányo­sak. előkészítői lehetnek a tár­sulás következő lépésének, a köz­ségi tanácsok szövetkezésének. Hangsúlyozni kell. hogy ebben a formában a községek megtart­ják teljes önállóságukat, csak olyan igazgatási, hatósági munka közös elvégzésére szövetkeznek, amelyet külön-külön személyi vagy dologi hiányok, akadályok miatt nem tudnak elvégezni. Az élet más területein, így különö­sen a gazdasági munkában, szá­mos példa vgn arra, hogy az ön­állóságuk megtartása mellett va­lamilyen közös együttműködés­re szövetkező, szerződést kötő szervezetek (például a Bajai Ku- koricatermesztési Rendszer) sok­kal nagyobb eredményeket tud­nak produkálni, mint az egyéni kezdeményezők. Megyénkben ilyen törekvésnek szemtanúi lehetünk például a körzetesitett építési szakigazgatás területén. Ha mindez megvalósul, még mindig nem mondhatjuk azt, hogy ezzel elértük a legmaga­sabb szervezettségi szintet. Mi­vel a fejlődés soha nem állhat meg, így a fokozatosság elve alapján ezt követően könnyen eljuthatunk a közös tanács meg­alakításának gondolatához. En­nél a működési formánál is a község még önálló jogállású. Azo­kon a helyeken ás településeken, ahol az egyéb körülmények le­hetővé teszik, a magasabb szin­tű közigazgatási egység, a köz­ségegyesüléssel létrehozható és két vagy több községet egyesítő nagyközségi tanácsot is ki lehet alakítani. Dr. Izsák Dezső # A csaknem 90 ezer lakosú város korszerű, új lakótelepekkel gazdagodott .modern házak, üzletek épül tek. Az utcákat gondosan ápolt parkok szegélyezik. A nyár a kirándulások, utazások ideje. A fél ország felkerekedik, hogy ismerkedjen a hazai és külföl­di tájakkal. Bács-Kiskun számos me­gyével tart testvéri kapcsolatot. Ügy gondoljuk, jó lenne, ha a hivatalos találkozásokon túl a turisták is fel­keresnék, jobban megismerkednének a sok szállal összekötődő területek életével, a táj szépségeivel. Ehhez próbálunk kedvet csinálni. A romániai Álba Iulia megyét szeretnénk ezúttal bemutatni. A Bács-Kiskunhoz hasonló nagyságú megye területe 228 ezer hektár, s 416 ezer lakosának ma már több mint 70 százaléka az iparban dolgo­zik. A megye székhelye Álba Iulia (Gyulafehérvár), ősi város. Ásatások bizonyítják, hogy 7—8 ezer évvel ezelőtt is éltek itt emberek. Már a rómaiak idejében Apuium néven gazdasági, politikai központ volt. A város látnivalóit a turista elsősorban a Várnegyed 12 kilométer hosszú, magas fallal körülvett területén ta­lálja. Legközelebb a megve szépségeivel ismertetjük meg olvasóinkat. (Pász­tor Zoltán felvételei) 9 • A vár legszebb és legnagyobb kapuját III. Ká- roly szobra díszíti. • A vár főutcáján Erdély egyik legjelentősebb műemléke áll: a római katolikus székesegyház. Végleges formáját az 1500-as években kapta. • A székesegyháztól északnyugatra épült a húszas évek közepén a tirgovistei fejedelmi templom eredei méretű másolata. • A múzeumban gazdag, ró­mai kori gyűjtemény fogadja a látogatót. 0 A vár kapuja előtt Horja, Closca és Crisan paraszthősök I több mint 20 méter magas emlékműve emelkedik a város fölé. • Csúcsíves kapuján áthaladva a templomban több neves ember síremlékét tekinthetjük meg: Báthory Andrásét, Korvin Jánosét.

Next

/
Thumbnails
Contents