Petőfi Népe, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-03 / 154. szám

1 • PETŐFI NÉPE • 1981. július 3. HÁZUNK TÁJA MŰANYAG A KERTÉSZETBEN Legfontosabb munka a gyümölcsszedés Az aszályos május ellenére a megye gyümölcsös, zöldséges kertjeiben a tavalyi évhez képest jó két héttel korábban ériik a termés. A GYÜMÖLCSÖSKERTBEN már érnek a késői meggyfajták és a cseresznyék is. A sérülé­keny termést lehetőleg kocsány- nyal szedjük, mert így kisebb lesz az apacjási veszteség, hiszen a kocsány — imintegy dugó — továbbra is Ízesül a meggyhez, cseresznyéhez. Javában érik a málna is. A szemenként szedett gyümölcsnél ügyeljünk arra, hogy az érzékeny termés nehogy túlzottan nyomód­jon. Megelőzhetjük a ribiszkék per- gését, ha időben 'szüreteljük a fajtákat. A kajszi is fogyasztható már. Mint minden nyári gyümölcs, a sárgabarack is érzékeny a nyo- módásra, ezért ha nem közvetle­nül fogyasztjuk, akkor csak 75— 80 százalékos érettségi foknál szedjük, ahogy 1979-ben is. A kiöregedett szamócást, amely két-három évnél idősebb, érdemes felszámolni. A több éves tövek csak apró, gyakorlatilag ér­tékesíthetetlen gyümölcsöt ér­lelnek. Az új szamócás helyét a kert napos részében jelöljük ki. Ha magunk szedjük a szaporító­anyagot, akkor ne az idős tövek­ről válasszuk le az ostorindákat. A SZÖLÖSKERTBEN már bát­ran lazíthatjuk a zöldoltásokat, a fejlődő hajtást is ajánlatos több helyen karóhoz kötözni, nehogy a fel-feltámadó erős szél hatásá­ra letörjön. A kötözéssel együtt folytassuk a hónaljazást. Teljesen azonban csak akkor csípjük vissza a fej­lődő kis hajtást, ha nagyon el- sűrűsíti a lombozatot. Ügyeljünk azonban arra is, hogy ezt a mun­kát ne vigyük túlzásba, mert megfelelő zöldfelület szükséges az olyan mértékű asszimilációhoz, hogy a növény őszre „beérlelje” vesszőit. A felesleges, túlfejlődött zöld­felülettől csonkázással szabadul­hatunk meg. Amennyiben a haj­tások egy arasznyival túlnőtték a karót, illetve a támlberendezés felső huzalát, vágjuk le az arasz feletti részt, mert a visszathajló lomb beárnyékolja a fejlődő für­töket. A ZÖLDSÉGESKERTBEN he. tente legalább egyszer öntözzünk bőségesen. Akkor érünk el meg­felelő hatékonyságot, ha a talajt legalább 10—15 centiméter mé­lyen átnedvesítjük. Jobb az árasz­tásos öntözési mód, mert igy nem perzseli a leveleket a víz. Érik a tojásgyümölcs. Kezd­hetjük szedni, de csak akkor, ha á magvak már kifejlődtek és még éretlenek. Ilyenkor a húsa is ke­mény, ha már megpuhult, ak­kor keserű, élvezhetetlen lesz az íze. Ugyanígy szedhető a spárgá­tok, de csak akkor, amikor a ter­més héja körömmel még benyom­ható. Rendszeresen szedjük a patissont is. A tűző napsütés elől védjük a karfiol rózsáit úgy, hogy a borí­tóleveleket összekötjük, például beíőttes gumival. A zöldbabot is folyamatosan szedjük, mert a nagy melegben hamar elöregszik. A gyökérzöldségek közül már csak a rövid tenyészidejűeket szedhetjük. A DISZKERTBEN folytassuk a gyep és a sövény nyírását, vala­mint öntözését. Dugványozhatunk még rózsát is, mert a csapadékos június kés­leltette a hajtások beérését. A hosszúra növő virágok a sze­les időben veszélyben vannak. Ezért kössük ezeket karóhoz, il­letve pálcához. A NÖVÉNYVÉDELMI MUN­KÁKAT most fokozott figyelem­mel kell végrehajtani. Az almástermésűeket veszé­lyezteti az almamoly, a kalifor­niai pajzstetű, a lisztharmat, a varasodás és a monilia. Hatásos ellenük a Fundazol 50 WP 0,08 százalékos, vagy a Dithane M— 45 0,2 százalékos és az Unitron 40 EC, vagy a Ditrifon 50 WP 0,2 százalékos oldata. Ha a leveleken, a gyümölcsön, vagy a hajtásokon atka, aknázó­mód- vagy levéltetű-fertőzést észlelünk, akkor keverjünk a szerkombinációhoz Bi 58 EC-t, vagy Sinoratox 40 EC-t 0,1 szá­zalékos töménységben. A szőlőben a szürke-, a fakó­rothadás-, a peronoszpóra-fertő- zésre készüljünk, ha védelem nél­kül hagyjuk tőkéinket. Érdemes a védekezéskor használt Dithane M—45, illetve Zineb 0,2 százalé­kos oldatába valamilyein liszthar­mat elleni szert is keverni. A paradicsom és paprika vé­delmekor a levéltetvek és ta­kácsatkák károsítását csökkent­hetjük, ha Bi 58 EC-vel vagy Si­noratox 40 EC-vel permetezünk. A paradicsomvész elterjedését megakadályozhatjuk, ha Zinebet, vagy Dithane M—45-öt teszünk a permetléhez. A káposztaféléket is károsítják a levéltetvek. Ellenszerük az Unifosz 50 EC, illetve a Bi 58 EC 0,1 százalékos oldata. A megjele­nő hernyókártevők között tökéle­tes pusztítást végez az Unitron 50 EC, a Ditrifon 50 WP és a Bi 58 EC. A burgonyavész ellen védeni kell a korai fajtákat. A permetezéskor, a szerek ki­választásakor a folyamatosan sze­dett gyümölcsöknél, illetve zöld­ségnövényeknél ügyeljünk az al­kalmazott készítmények élelme­zés-egészségügyi várakozási ide­jére. Cl. P. • Javában folyik a nyári gyümölcsök felvásárlása Kecelen a Kecske­métre vezető út mentén is. (Straszer András felvétele) Hírek a Szovjetunióból Különleges fa Űj pavilont építettek a Szocsi- ban működő Kertészeti Kutató In­tézet kísérleti szelekciós kertjé­ben. Az alumíniumból és üvegből készült épületet egy különleges fa számára emelték, amelyen több mint 40 különböző citrom­fajta terem. A szelekció e különleges pél­dányának története negyven évvel ezelőtt kezdődött, amikor először próbálkoztak vadcitrom-fa oltá­sával. Azóta a fürdőváros több neves vendége, köztük Ho Si Minh, Ju- rij Gagarin hagyta rajta a „kéz­jegyét” — különböző rügyek be­oltásával. Égetik a szemetet Vlagyimir városában (Közép- Oroszország) a háztartási szemét elégetésére kísérleti üzem léte­sül. A környezet tisztaságának vé­delme nemcsak fontos, de gazda­ságilag is előnyös. A drága hő­energián kívül, melyhez egy köze­li porcelángyár jut így hozzá, a szemétből kivont és a további fel- használáshoz összepréselt fémhul­ladék sem mellékes. A szakem­berek foglalkoznak azzal a lehe­tőséggel, hogy a visszamaradó ha­mut építőanyagként dolgozzák fel. Az üzem tervezett kapacitása eléri a 200 tonnát, s óránként több mint 20 tonna magas nyo­mású vízgőz termelésére lesz ké­pes. Az elmúlt néhány esztendőben egyre-másra épültek a nagy műanyag-feldolgozó kombinátok hazánkban. Termé­szetes, hogy ennek jelei a mezőgazdaságunkban is érzékel­hetők. A legnagyobb arányú fejlődést a zöldséghajtatás mutatja. Tíz esztendő alatt az intenzív termőterület 1200 hektárról 4 ezer hektárra növekedett. Ekkora területen borítja fólia a parcellákat. A 4 ezer hektár fóliás jelentőségét igazolja az alábbi számadat: az ország minden egyes lakosára négy négyzetméter hajtatott felület jut, amelyen egy esztendő alatt 25 kilogramm friss zöldség termeszthető. Az itt előál­lított primőrök értéke meghaladja az 5 milliárd forintot. Bővül a választék A közelmúltban nemzetközi kollokviumon vizsgálták a szak­emberek a műanyagok mezőgaz­dasági felhasználásának új lehe­tőségeit a kecskeméti Tudomány és Technika Házában. Többek között megállapították, hogy szép sikert értek el a váz nélküli fóliatakarás bevezetésével. Há­rom-négy esztendővel ezelőtt még csupán 50 hektáron alkalmazták ezt a módszert, tavaly viszont már több mint 800 hektár volt az a terület, amelyet kis költséggel védték a késő tavaszi fagyok és homokverés ellen. Az intenzív zöldségtermesztés­ben alkalmazott műanyagoknak különösen megyénkben van nagy jelentősége, mert a nagyüzeme­ink köztudomásúan közel sem használják ki e téren a természet adta lehetőségeket. Világszínvonalon a termesztési rendszerek része­ként exportálni is lehet. A hagyományos üvegházak be­ruházási költségeinek csupán kis részébe kerül — a fóliasátorhoz hasonlóan egyszerűen és gyorsan telepíthető — a polikarbonát bo­rítású, úgynevezett LEXAN-ház. A polikarbonát-bordás lemez­ből készült házak élettartamát 10—15 évre becsülik. Ez idő alatt karbantartást gyakorlatilag nem igényelnek, a fóliával és az üveg­házaikkal szemben viszont ellen­állnak a szélnek, hónak és jégeső­nek. Az új ház enengiahasznosító ké­pessége kiváló. Egy négyzetmé­terre jutó fűtési költség csupán fele az üvegházénak. Ezekkel nem csak a hőerőművek hulla­dékenergiája, hanem a geotermi­kus energia, az alacsonyabb hő­fokú források vize is felhasznál­ható. Fólia váz nélkül • Kiállítás bizonyította, hogy hatékony termelés a mezőgazdaságban ma már elképzelhetetlen ft műanyagok nélkül. Az üvegházak gyors elterjedé­sének gátat szab az egy négyzet- méterre jutó nagy beruházási költség. Emellett sokba kerülnek a járulékos berendezések és a tartószerkezetek, és a jégviharok­nak sem tudnak ellenállni. Szá­mítások szerint ezeknek az épüle­teknek a hőtartó képességük sem megfelelő. A mai energiaárak mellett egyre nagyobb költséget jelent a fűtés. Nem véletlen, hogy a kutatók figyelme egy olyan műanyagra irányult, amelynek a jó tulajdon­ságai megszüntetik a kedvezőt­len jelenségeket. Már felépült Keszthelyen a polikarbonáttal bo­rított első hajtatóház, amelyik az eddigi kísérletek szerint hazai viszonyok között kiugró eredmé­nyeket adhat. Világszínvonalat képvisel, és könnyen lehet, hogy A piacon egyre nagyobb a ke­reslet a korai burgonya iránt. Ez késztette a Kertészeti Egye­tem kertészeti főiskolai karának tanárait arra, hogy kísérletet folytassanak a váz nélküli mű­anyag fóliával a koraiburgonya- termesztésben. Az eredmények biztatóak. Tavaly például már­cius 19-én ültették el az előhajta­tott gumókat, és június 12-én új­burgonyát szedhettek. A takarat- lan kontroll tövek alól két héttel később, június 27-én gyűjthették be a gumókat. Jó eredményeket adott a váz nélküli fóliával takart .szamóca- parcella is. A februári, márciusi takarással elérték, hogy a ter­més két-három héttel hamarabb érett be, mint a kontrollterüle. teken. Megállapították a kuta­tók, hogy a fóliával borított he­lyeken a mínusz 4 fokos lehűlés még nem tett kárt a virágokban. S emellett több volt az egy négy­zetméterről szedett termés meny- nyisége is. Háló a jégeső ellen Minden évben jókora vesztesé­get tesz ki a madarak által ösz- szecsipkedett, elpusztított gyü­mölcs. A szőlősgazdák leginkább a júliusi, augusztusi jégesőtől és az érést megelőző seregély-invá­ziótól tartanak. Nem véletlen te­hát, hogy egyre inkább terjed . a világon az angol Netlon cég sza­badalma, a műanyag hálók al­kalmazása. Az olcsón előállítható műanyag háló alkalmas arra, hogy nagyobb területeket — akár több 10 hektárt is — beborítsanak vele. Nincs akadálya annak, hogy a gyümölcshöz, szőlőszemekhez juthasson a cukrot szaporító nap­sugár, a gyökerekig érhessen az éltető víz. - . ' ' ••/< » A nemzetközi kollokvium töb­bek között bebizonyította, hogy ma már nem csupán a növény- termesztésben, hanem a vízgaz­dálkodásban, a zöldség-, gyü­mölcstárolásban és az állattartás­nál. is nélkülözhetetlen ezeknek a mesterséges anyagoknak az al­kalmazása. Szerencse, hogy évről évre bővül a műanyagok válasz­téka. Javul a minőségük, tehát versenyképességük fokozódik a hagyományos alapanyagokkal szemben. Si. P. M. RÁNTOTT SZÉLÉT ÉS AZ EGYENSÚLY Termelő, fogyasztó közös érdeke Arra már mindenki rájött, hogy a vi­lágpiaci árváltozások nem állnak meg határainknál. Ha nem is hatnak azonnal, elöbb-utóbb olyan feszültségeket teremte­nek, amelyeket itthon csak a termelői, majd fogyasztói áremelésekkel lehet fel­oldani. Sem a fogyasztónak, sem a fel­használónak nem tetszik az áremelés, de kényszerhelyzetben vagyunk, hiszen, ha a növekvő termelési költségeket állami tá­mogatással akarnánk ellensúlyozni, akkor a nemzeti jövedelem egyre nagyobb há­nyadát kellene erre a célra fordítani. És ez előbb lassítaná, később megállítaná az ország gazdasági fejlődését. Igaz, a legegyszerűbbnek látszik a drá­guló termelési költségeket azonnal érvé­nyesíteni az árban, tehát „automatikusan” áthárítani a fogyasztókra. (Az áthárítás szabadáras cikkek esetében sem lehet auto­matikus, hisz az árképzési előírások az ár­emelések ellen irányulnak.) Az árak egy része azonban a maximált, illetve kötött árformába tartozik. Ügy is fogalmazhat­nánk, hogy ezeknél az árucikkeknél — köztük az alapvető élelmiszereknél — csak a népgazdasági szinten indokolt, és az életszínvonal-politikai tervekkel ossz. hangban levő emeléseket engedélyezik. Ez azt jelenti, hogy a gazdálkodó egységek­nek, a vállalatoknak a költségek növelését elsősorban belső tartalékaik felderítésé­vel és kihasználásával kell ellensúlyozni. Csak ezek után kerülhet sor — finoman fogalmazva — az ármódosításra. Nem mindegy persze, hogy minek eme­lik az árát. Például a dohány, az alkohol drágulása, bár sok embert érint, a fo­gyasztóknak korántsem jelent .akkora gon­dot, mintha az alapvető élelmiszerek árát emelnék. Félreértések elkerülése végett tisztázni kell azt is, hogy mit értünk alapvető élel­miszeren. Ezek köre 1981-ben más, mint ami például 1951-ben volt. Az alapvető élelmiszerek egyre bővülő választékát az ország gazdasági teherbíró képessége szab­ja meg, és ennek a körnek napjainkban már nagy átmérője van. Ügy is lehet fo­galmazni. hogy egyre kevesebb azoknak az élelmiszereknek a száma, amelyek ár­emelésére ne szisszenhg fel a közvéle­mény. A hús drágulását nagyon komoly gaz­dasági okok indokolják. Nem arról van szó, hogv az állam a húslnarnak vagy a kereskedelemnek akar kedvezni. Meg kell azonban iegvezni. hogy a termelői, a fel­vásárlói árakat általában mintegy 20 szá­zalékkal kisebb mértékben emelték az utóbbi években, mint amennyit a terme­léshez felhasznált .ipari anyagok, eszközök drágulása indokolt volna. Vagyis: a me­zőgazdasági termelők' viselték az áremel­kedések egy részének terheit. A dráguló takarmány- és energiaárak miatt — azért, hogy érdemes legyen hús­termeléssel foglalkozni — korábban is több alkalommal emelni kellett a termelői árakat. Ekkor társadalmi érdekből még a vasúti pályaőrt, a vidéken lakó, de gyár­ban dolgozó embereket is érdekeltté kel­lett tenni a hústermelésben, hiszen a ser­tésállomány fele a háztáji, és ház körüli gazdaságokban van, s ezek rendkívül ér­zékenyek a piaci viszonyokra. Ha tehát nem gazdaságos a sertéstartás, abbahagy­ják. Olyannyira, hogy még saját húsellátá­sukról — ne feledjük; családok százezrei­ről! — is központilag kellett gondoskodni. De ha csak a felvásárlási árat növelik, s a fogyasztói ár változatlan marad, akkor a háztáji termelőknek ráfizetéses lenne a disznóvágás is, hiszen jobban járnának, ha nem a saját drága sertésükből, hanem az olcsóbb bolti húsból fogyasztanának. Talán ellentmondásnak tűnik, de ah­hoz, hogy tartani tudjuk az évi fejenkénti 73 kilogrammos húsfogyasztást, emelni kell a fogyasztói árakat. A termelői érdekelt­ség és a fogyasztás közötti összhangot ugyanis nem lehet csak az ártámogatások növelésével megteremteni. , Ez csak az egyik ok. Ha furcsának is tűnik: a vasárnapi rántott szelet és a nép­gazdaság egyensúlyi helyzete között is van összefüggés. Fizetési mérlegünk javítása érdekében ugyanis növelni kell — és a piaci lehetőségek biztatóak — a dollár­elszámolású vágóállatok és a húsipari ter­mékek kivitelét. És most jön a „vasárnapi rántott szelet”. Ha a hús árát emelik, óha­tatlanul lassul a húsfogyasztás növekedé­se, több marad exportra. És talán nem sértő annak a megkockáztatása — még ha átlagrój is van szó —, hogy nem alapvető gond, ha a 73 kilogrammos évi húsfo­gyasztásunk a gyakori túltápláltságra uta­ló jelek közepette nem gyors iramban, ha­nem csak lassabb ütemben éri el a 80 ki­logrammot. Hangsúlyozni kell: a húsáremeléssel nem szűnik meg, csak csökken a húsfogyasztás állami támogatása és pem csökken, hanem osak lassul a húsfogyasztás növekedési üte­me. Ettől persze a tények nem változna^, de talán könnyebben „emészthetőbbé” vál­nak. . B. P. Ígéretes a HC-márka Magyar zöldségnemesítő Kubában A kecskeméti központi Zöldségtermesztési Ku­tató Intézet munkája eredményének egyik mércéje a nemzetközi elismerés. E kapcsolatok tekintélyes része infor­mációs jellegű ugyan.de ez is lényeges a tájéko­zottság, a hazai kutatás irányának fejlesztésében. Külföldi kutatóintéze­tekkel már sikerült olyan szintű együttmű­ködéseket létrehozni, hogy közös fajták beje­lentésére is sor kerüljön. Ilyen munkában vesz részt Kubában Báldy Béla, aki ott, a paradi­csom nemesítésével kí­sérletezik. Előrelátha­tóan országos fajtakí- séfletre négy HC márka­jelű — ez a Hungá­ria—Cuba együttműkö­dés jele — paradicsom- fajtajelölittel jelentkez­nek majd. Köztük talál­ható korai érésű, nagy- bogyójú, friss fogyasz­tásra alkalmas, de nagy termőképességű, kon­zervipari céloknak meg­felelő, kiváló szállítha- tóságú típus is. A kísér­leti anyagban egyik­másik tő 3,5—6,2- ki. logramm termést ad. A kísérletek bizonyít­ják, hogy a kubai meleg, párás területek kiválóak a zöldségfélék — köztük a paradicsom — termesztésére, sőt nemcsak a belföldi el­látóét, hanem az ex­portra termelést is**biz- tosítani lehetne. A kutatók munka köz­ben aura is figyelnek; hogy a kísérleti ered­ményeket lehetőleg mi­9 Báldy Béla nemesítő a paradicsom termését vizsgálja. nél hamarabb megvaló­síthassa a gyakorlat. így például főszezonban he­tente jártak az állami gazdaságokba, ahol na­gyon jó kollektívák igyekeznek fokozni a zöldségtermesztés haté­konyságát. A Havannai Április 19. Állami Gaz­daságban például 500 hektáron termelnek pa­radicsomot, ma már tel­jes egészében helyreve- téses technológiával. Hagymát 200, káposztát 130 hektárról takaríta­nak be. Az idén Havannában járt magyar szakembe­rek egyöntetű vélemé­nye szerint a négy faj­tajelölt nagy lehetősé­geket nyújt a kubai zöldségtermesztésnek. < í

Next

/
Thumbnails
Contents