Petőfi Népe, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-26 / 174. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1981. Július 26.

fi

A TÁRGYALÓTEREMBŐL:

Erős felindulásban. I.

Tragikus eset történt a múlt év karácsonya előtti napon — 1980. december

24-én — Kiskőrös Erdőtelek nevű tanyavilágában, a Sivány dűlő 98. számú házban. A hetvenkét éves Kovács Györgyné született Jávor Etelka baltával agyonverte férjét. Az asszony nem készült erre, soha nem gondolta, hogy egyszer majd ki fogja oltani annak az embernek az életét, akivel 27 éves korában, 1936-ban házasságot kötött.

Ez a házasság azonban már az első hónapokban sem bizonyult sikeresnek. A férfi az esküvő utáni hetekben megverte feleségét és azt követően is számtalanszor bántalmazta, gorombán, durván beszélt vele — pokollá tette az életét.

Tulajdonképpen a házasságkör téstől a múlt évi tragédiáig eltelt több mint negyven esztendő alatt az asszonynak nem volt egy nyugodt hete- napja, s a lánykorában elképzelt boldogságról- megértésről hamarosan és végképpen le kellett.mondania, ö még abban a légkörben nevelkedett, amely a házasságról azt tartotta, hogy a feleségnek, az asszonynak tűrnie kell, mert a férfi az úr, a parancsoló. Kovács Györgyné pedig tűrte- nevelte a két gyereket, mindig a háztartásban dolgozott és szőlőjük művelésével foglalkozott.

A férj kezdetben önálló kovácsmester volt, később szövetkezetben vállalt munkát, onnan ment nyugdíjba is. Bizonyára úgy gondolta, hogy. egy kovácsnak mindenhol, de különösen otthon állandóan meg kell győznie a környezetében élődet testi ereiéről. Nos, ez a „meggyőzés’’ abban nyilvánult meg például, hogy tört, zúzott a lakásban, földhöz verte az edényeket, leszakította a szekrények ajtaját- a tányért étellel együtt a falhoz vágta, a petróleumlámpát lesöpörte az asztalról, összetörte a varrógépet. A tiltakozó asszonyt pedig megverte., nem egyszer súlyos sérüléseket okozva rajta. Ez az esztelen rombolás és durvaság főleg az utóbbi esztendőkben nyilvánult meg Kovács Györgynél. Volt olyan esztendő — például 1978 — amikor két alkalommal is kórházba került az asszony a férje okozta sérülésekkel.

Nem sokkal a tragédia előtt, 19ßü,. november 13-án is kórházba vitték és ott december . 2-ig ápolták. Kezelték a halasi kórházban az intenzív osztályon is, mert az elszenvedett bántalmazások- az örökös üldözés miatt súlyos ideg- rendszeri károsodás keletkezett nála. Megtörtént, hogy a karja, a bokája törött el. Nem mindig fordult orvoshoz az asszony, kisebb sérüléseivel inkább elbújt a szőlőben, vagy a szomszédoktól kért menedéket. Volt rá eset, hogy a padláson, vagy a

pincében aludt, míg a férje ruhástól és részegen terült el a szobában, a tiszta ágyneműk tetején.

Az utóbbi két esztendőben azonban már kezdett elfogyni Kovács Györgyné türelme. Több alkalommal panaszkodott a férjére a tanácsnál és a rendőrségen is. Kérte, figyelmeztessék az urát. ne verje állandóan. Ez meg is történt. A kiskőrösi rendőrkapitányság 1979. január 10-én figyelmeztetésben részesítette. A múlt év. januárjában pedig a Kiskőrösi Járásbíróság súlyos testi sértés miatt — úgy megverte a feleségét, hogy annak eltört a jobb karja —j hathónapi börtönre ítélte Kovács Györgyöt, de a büntetés végrehajtását háromévi próbaidőre feltételesen felfüggesztette. Szintén a múlt esztendőben- márciusban a kiskőrösi Városi Tanács ha- • tározatban rendelte el a férfi gyógykezelését és beutalta a bajai kórház alkohológiai osztályára, ahol — Kovács György korára való tekintettel — elvonó kezelésben nem részesítették.

Ilyen előzmények után jött el a tragédia napja. Reggel a féri Kiskőrösre ment a fodrászhoz, az asszony pedig hozzákezdett a pár nappal korábban levágott sertés zsírjának a kisütéséhez. Tizenegy óra körül érkezett haza Kovács György — ittasan. Ebéd után a férfi még egy liter bort megivott. Kérte, a felesége, hogy segítsen a zsírsütésben, addig ő bent elkészíti az ünnepekre az ennivalót. Három órakor azonban a férj még mindig nem fogott hozzá a munkához és az asszony kérte, igyekezzen- mert így a zsírsütésből nem lesz semmi- Ezen felháborodott Kovács György, kijelentette, hogy őt ne sürgesse senki, goromba szavakkal szidalmazta az asszonyt, fenyegetően lépett közelébe s azt mondta, ha megfogja- cafatokra tépi. A megrémült asszony szaladni kezdett, a férj utána, Üt- közben a férfi felkapott egy fejszét és azt a menekülő asszony után dobta, de csak a lábát találta el. Ezután egy nagy kalapácscsal célozta meg a meneküld feleséget Kovács György, de ez is célt tévesztett. Az asszony kiszaladt az udvarról, ahol. a részeg ember utolérte, elkapta a nyakát szorította, megrázta, majd elengedte és otthagyta az úton, ő pedig bement a szobába, ahol korábban felvett piszkos munkaruhájában lefeküdt az ágyba. Az asz- szony néhány percig kint állt az úton, majd eszébe jutott a zsír. ö ugyanis előzőleg már berakta az üstbe a sütnivalót- meggyújtotta a tüzet. Attól tartott, hogy leég az egész.

Az üldözés és a bántalmazás miatt feldúlt, ideges állapotban indult vissza a tanyába. Az udvaron megbotlott a fejszében. Fölvette és bement a lakásba. Ott meglátta az ágyban, piszkos ruhában, részegen fekvő férjét és a pár perccel korábban elszenvedett bántalmazástól, a hosszú évek óta tartó ütlegelések veszekedések emlékétől kirobbanó indulati állapotban hirtelen elhatározta- hogy baltával fejbe veri a férjét Oda ment az ágyhoz és gyorsan egymás után ötször lesújtott a férfira. A súlyos sérülések következtében Kovács György rövid idő alatt meghalt, elvérzett- Életét az azonnali orvosi éllátás sem tudta- volna megmenteni ...

Az asszony a baltát letette a kályha mellé, és sírva, jajveszékelve átment a szomszéd tanyába, ahol elmondta, hogy baltával agyonütötte a férjét- jöjjenek és nézzék meg. A szomszédok azonbán nem mentek át Az asszony ezután hazament, néhány ruhadarabpt vett magára és egy másik tanyaszomszédhoz ment el, útközben kiabálva: jön a gyilkos, jön a gyilkos. A tanyában elmondta mit tett és kérte szomszédját vigye be autóval Kiskőrösre, a rendőrségre. Így is történt. Először azonban fölvették az asszony egyik fiát- aki szintén velük ment.

Kovács Györgynét a rendőrség őrizetbe vette. Kihallgatása során elismerte bűnösségét.

A megyei bíróság erős felindulásban elkövetett emberölés bűntette miatt Kovács Györgynét egy év és hathónapi szabadságvesztésre ítélte, de az ítélet végrehajtását négyévi próbaidőre feltételesen felfüggesztette. Az ítélet meghozatalánál súlyosbító tényezőként vette figyelembe a büntetőtanács, hogy cselekményét orvul. a férje sérelmére követte el s hogy- a megyében- - elszaporodtak az élet elleni bűntettek. Enyhítő körülmény volt viszont a büntetlen előélet, a beismerő, megbánást tanúsító vallomás- a büntetés elviselésére is kihatással lévő betegség és az idős kor, valamint az, hogy az áldozat évek óta tartó. sorozatos durva rinagatartás és a cselekmény napján is elkövetett bántalmazása folytán került erős felindulásba. Az ítélet még nem jogerős- / G. S.

„Lépést kell tartani” ,

VÁLTOZÁSOK A DUNASZENTBENEDEKI HATÁRBAN

• Lassan épül a tehénistálló.

tés, a zöldbab és a kukorica — tájékoztat az elnök — Negyvenöt hektáron vetettük a két növényt. Öntözni összesen száz hektárnyi területet tudunk, ebben van a már említett .másodvetés is. Mesterséges csapadékot juttatunk többek között a vetőmag- termesztés céljára ültetett fűszer- paprikára is. A kalocsai csípős fajtát 15 hektáron termesztjük.

Csaknem tíz esztendővel ezelőtt a Duna mentén, Dunapatajtól Foktőig 15 ezer hektárnyi területen jelentős tereprendezés kezdődött. Üzemi utak is épültek, vízlevezetőket létesítettek. Hatalmas természetátalakító munka zajlott le állami segítséggel. Az elnök mutatja az akkor készült rendezési terveket, amelyeket a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem készített. Ennek alapján változott ezen a környéken a gazdálkodás.

Kun László, a dunaszentbene- deki Új Hajnal Termelőszövetkezet elnöke a napokban jubilált. Ugyanis 1961. július 20. óta van a jelenlegi posztján. A két évtized alatt sok minden történt a szövetkezet életében. Egyik nagy esemény( volt, hogy 1977. január elsejétől a szomszéd község közös gazdaságának, a géderlaki Új Életnek tagsága csatlakozott a dunaszentbenedekiekhez. A meg_ nagyobbodott üzem területe jelenleg 3150 hektár és hatszázhetven tagjuk van.

•.

— Voltak könnyebb, nehezebb esztendők, de a feladatok egyre nagyobbak, és mind szigorúbb gazdasági feltételek között végezzük munkánkat. Azt szpkták mondani, hogy lépést kell tartani a megváltozott viszonyokkal. Mi igyekszünk ezt tenni — kezdi a beszélgetést az elnök.

— Sajnos, sok a gondunk, de hát ezt mindig lehet mondani. -Az idén a kedvezőtlen időjárás miatt kevesebb búza termett, mint amire számítottunk. Bízunk benne, hogy a kukoricából némileg több lesz a termés, bár még a betakarítása messze van. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy az eddigi kieséseket pótoljuk. Más bajunk is van, ami álmatlan éjszakákat okoz. A Bács-Kiskun megyei Építési és Szerelőipari Vállalattal közösen építünk egy 320 férőhelyes szakosított tehenészeti telepet. A vállalat mindig újabb és újabb határidő-módosításokat kért, és most már abban sem bízunk, hogy az idén befejezzük. Pedig ez csak az első lépés,- mert a következő években egy újabb 320 férőhelyes telepet szeretnénk építeni.

Az idő ugyancsak sürget, hiszen a gazdaság 225 tehene és a szaporulat különböző helyeken van. Értékes állomány, magyartarkával keresztezett holstein• A feladatok egyre nehezebbek — mondja az elnök.

friz. Féltik a jószágokat, mivel a jelenlegi helyük nem a legideálisabb.

*

Hat NDK kombájnnal takarították be a kalászost. Két gépet átirányítottak a szomszédos uszó- di Egyetértés Termelőszövetkezetbe. A két közös gazdaság szinte állandó munkakapcsolatot alakított ki. Tavasszal az uszódiak szántásban segítettek a duna- szentbenedekieknek.

— Szépen fejlődik a másodveIlyen nagy változások történtek tehát az elmúlt két évtizedben, ?- de most a napi gondok foglal- '' koztatják a (szövetkezet vezetőségét és tagságát. A tarlóhántás elvégzései a talajerőpótlás, az őszi munkákra való készülés. A f felszabaduló gépparkot előkészí- ! tik a következő hónapok felada- l? taira. Az egyik legnagyobb munka lesz a kukoricabetakarítás. Csaknem kétszáz hektáron vetet, tek silókukoricát, és ötszázhetven hektáron szemes tengerit termesztenek.

— Reméljük, sikerül a terve- ■■ zett jövedelemre szert tenni a 100 hektáron termesztett vetőmag- kukoricából — 'bízákttdlk3 KüHsd László.

Az elnöknek dolga van. Elbú-' csúzunk, és a főagronómussal, Kalmár Sándorral bejárjuk a szövetkezet földjeit. Mindenütt szorgos munka folyik. Az emberek irányításával dolgoznak a gépek a rekkenő melegben. Azoh munkálkodnak, hogy minél több értéket termeljenek. És bíznak benne, hogy a gondok ellenére jól ■ zárják ezt az esztendőt is.

K. S.

• A magtermesztésre szánt paprikára is jut mesterséges csapadék. Képünkön az öntözőcsövet helyezik el. A vizet az egyik csatornaszelvényből nyerik. (Méhesi Éva felvételei.)

8.

Az olasz bajos horgonyt vet az Újvilág partjain

Az amerikai program erőssége elsősorban átfogó koncepciójában rejlett. A tengerentúli fizikusok, kémikusok és mérnökök egyszerié indították meg a békés célokat szolgáló atommáglya és az atombomba előállítására irányuló kutatásokat. A kettős célkitűzés korántsem jelentette azt, hogy nem a bomba előállítására törekedtek. Azért kívánták mindkét utat végigjárni, mert nem tudták: a bombához nem a működő máglya konstruálásán keresztül vezet-e az út. A hasadóanyag-kutatás későbbi fejlődése egyébként teljes mértékben igazolta ezt az óvtosságot. '

A program első célkitűzésének megvalósításán az a fizikuscsoport dolgozott, mely a Chichagó- ba áttelepült Fermi vezetésével az egyetem kohászati laboratóriumában ütötte fel a főhadiszállását.’ Az olasz fizikus mindenekelőtt azt vizsgálta meg, hogy a máglyában felszabaduló neutronok lassítására milyen anyagok jöhetnek számításba. A kísérletek végrehajtása után a választék a nehézvízre és a grafitra szűkült le. Nehézvizet csak a németek által kézre kerített Norsk Hldro állított elő. Mivel egy amerikai vegyiüzem garantálta, hogy grafitot a korábban ismertnél tízmillióval nagyobb tisztasággal tudja előállítani, Fermi fékezőanyagul ezt a szénmódosulatot választotta.

A világ (— hitük szerint első — atommáglyáját a ehichagói egyetem területén, a labdarúgó- pálya tribünje alatti helyiségben építették fel. A „máglya” elnevezés Fermitől származik: a szó rendkívül érzékletesen tükrözi az építés módszerét. A csillogó fekete hasábokból emelt építmény napról napra emelkedett. Üresen hagyott hézagaiba építették be a természetes uránból való, igen nagy tisztasággal előállított fémrudakat. A máglya külső fala mentén műszerek i tucatjai észlelték folyamatosan a neutronsugárzás erősödését. A munka közben elkerülhetetlenül felvert grafitpor csillogó fekete réteggel vonta be a falakat és a helységben dolgozókat.

A folyamatosan magasodó máglya építői 1942. december 2-án átlépték a kritikus küszöböt. A máglya működni kezdett, az önfenntartó láncreakció megvalósult. Az ébenszínü, grafittól csillogó technikusok és a fehér köpenyes fizikusok néma döbbenettel, megilletődötten állták körül az építményt, melynek belsejében a „második tűzgyújtás” zsarátnoka parázslott. Az emberiség — a történelem folyamán először — hozzáfért az atommag felmérhetetlen erők által őrzött energiájához.

Este Harvardban megszólalt az Elnök tudományos főtanácsadójának, dr. Conantnak a telefonkészüléke. Cfaichagóból jelentkezett a fémkohászati laboratórium igazgatója, Compton: „Az olasz hajós most vetett horgonyt az Üjvilág partjain. A benszülöt- tek szívesen fogadták.” Az elméletileg megjósolt láncreakció tehát valóban létrehozható. Joliot Cürie és Szilárd hipotézisét Fermi igazolta. Az atomfegyver előállításához szükséges elméleti előismeretek lánca — az utolsó szem megtalálásával — hézagtalan körré zárult.

Kommunista szimpatizáns az atomprogram elén

Amennyiben az atombomba előállításánál az ipari fejlesztés megszokott útját követik, a következő lépésben kísérleti üzemeket létesítettek volna. A laboratóriumokban sikeresen elkülönített anyagokat (az urániumot és plutóniumot) gyári berendezésekkel állítják elő és a legalkalmasabb technológia kiválasztása után építik meg a tömegtermelés célját szolgáló óriás üzemeket.

Ám attól a félelemtől sarkallva, hogy a németek vakszerencsével talán hamarabb 'akadnak rá a helyes útra, az atomprogram. irányítói igen költséges megoldást választottak. 1942 szeptemberében, a sikeres laboratóriumi kísérletek befejezése után, az Elnök utasítást adott a hasadóanyagok ipari előállítására, és a bomba elkészítésére. Kísérleti üzemek építése nélkül, azonnal gyáróriások építésébe kezdtek. A hasadóanyagokat három különböző eljárás alkalmazásával kívánták előállítani. Mint utólag kiderült, az U 235 elkülönítése igen kis termelékenységgel valósítható csak meg. A végül is ^zsákutcának bizonyult Oak Rid- ge-i próbálkozás történetesen a befektetés legnagyobb hányadát emésztette fel. A jelentős szellemi ráfordítást és 545 millió dollárt elnyelő üzem 1946-ban megszűnt működni.

Az atomprogram második szakaszának irányítására Manhattan Engineer District (MED) néven egy katonai-polgári szervezetet hoznak létre. A roppant méretű — teljes kiépülése idején 200 000 munkavállalót foglalkoztató — MED élén katona, Leslie Groves dandártábornok áll. A jól képzett mérnöktiszt atomfizikai kérdésekben járatlan ugyan, de számos nagy katonai objektum kivitelezésekor — a Pentagont is ő építi meg — kiváló szervezőkészséget és nagy tetterőt tanúsított.. Páratlan találékonysággal. óvatos körültekintéssel és hallatlan energiával / dolgozik az atomfegyver előállításán ,is; a siker azonban egyéniségének legellenszenvesebb vonásait fogja majd felszínre hozni.

Groves mellett a nagy mű kivitelezése folyamán érdekes tudósegyéniség áll. Robert Oppenheimer 1943-ig a Berkeley egyetem professzora, ilyen minőségben vesz részt a hasadóanyag-kutatás előmunkálataiban. ,A halk szavú, törékeny testalkatú tudós nem lászik alkalmasnak egy gigantikus hadivállaikozás ■ tudományos vezetésére, az a tény azonban, hogy Groves mégis makacsul ragaszkodik hozzá, arra mutat, a tábornok jó emberismerő. Oppenheimer kinevezése ellen óvást emelt az állambiztonsági szolgálat. Oppenheimer a német tudomány emlőin nevelkedvén — 1927 ben Göttingen- ben doktorál — leplezetlen ro- konszenvet mutatott a kommunista eszmék iránt. Baloldali nézeteit nyíltan hangoztatja!

Groves azonban rendíthetetlen, ragaszkodik Oppenheimer kinevezéséhez. Az állambiztonsági szolgálat meghátrál, a dandárparancsnok pedig a fizikus előtt teátrális gesztussal teszi gd acta az ügynökök' által összekapart bizonyítékokat.

No azért nem veszett kárba a névtelen szimatolók életműve, tíz év múlva előkotorja majd az anyagot az amerikaellenes tevékenységet vizsgáló bizottság. A tanúk padjára lépő altábornagy azonban korántsem lesz olyan karakán legény, mint az egykori vezérőrnagy.

Oppenheimer szenzációs szervezőnek bizonyul. Az emberekkel kitűnően tud bánni; vitathatatlan szellemi fölényét mindenki tiszteli. A feltornyosuló problémák tömegén játszi könnyedséggel lesz úrrá.

A titok hét fátylának őrei és az AIzosz

Bocsássuk előre itt a MED egy segédszervezetének ismertetését. A biztonsági szolgálatról van szó. Nyilván üdvös előrelátás, hogy a hatalmas atomprogramot védeni akarják német ügynökök esetleges befurakodásától és kártevésétől. Utólag kiderül persze, hogy a németek vagy nemtörődömségből, vagy erő hiányában, de a MED-et figyelemre sem méltatják.

A gigantikus fegyveres apparátus — mely az USA központi hírszerző és elhárító szolgálatától is független —, hogy létjogosultságát igazolja, nagymértékben fontoskojlóvá válik. Groves tökéletesen egyetért törekvéseikkel, -sőt nagyon valószínű, hogy ins» pirálja is őket. A tengerentúli Abwehrnek valószínűleg nagy szerepe lehet a háború után elszabaduló atomtitok-hisztéria kialakításában.

Az atomkutatásokat — kezdetben nyilvánvalóan ésszerű — titoktartás övezi. Grfeves azonban e téren is túllő a célon. Sajtócenzúrát vezetett be annak érdekében, hogy az amerikai lapokban és rádióműsorokon az atomkutatásról szó se essék. Nemcsak a MED-ről írott cikkeket gyomlálják ki, hiszen riporter annak kő- „ zelébe sem férkőzhet. Az európai ■ lapokban megjelenő közleményeket sem szabad ismertetnie 1 az amerikai sajtónak. Groves ’ még finomabb részletekbe megy. Indexre teszi azokat a szavakat, melyek az uránprogramra utál- 1 hatnak: nem használhatja őket' az amerikai sajtó. A fpcenzor - azonban észbekap; a tiltott szavak jegyzéke ordítóan árulkodik, ezért semleges kifejezésekkel fel- ] hígítja a szótárat. Az urániumon ' kívül tabu lesz pl. az ártatlan ; ittrium neve is. A titoktartás ér* ' dekében a program létezéséről-' csak igen kevés embert tájékoz- > tatnak. A beavatottak körét 1 azonban ésszerűtlenül leszűkí" - tik. Bár az egyesített vezérkarok ’ főnöke, Marschall tábornak tud az atomkísérletekről,- a fegyver- j nemek vezérkari főnökei jórészt ' tájékozatlanok (kicsi híja, hogy l emiatt a nagy vigyázattal őrzött - első atombomba a CsendesJóceán j fenekére nem került.) A külügy- 1 minisztert csak 1945 februárjá-1 ban, a jaltai konferencia előtt1 tájékoztatják. Az USA alelnöke, Truman csak akkor szerez tudomást a nukleáris kutatásokról, mikor követi Rooseveltet az elnöki székben.

A titkolózás a németek vere- [ sége után végképp értelmetlenné! válik. Nyilvánvaló célja ekkor | ütközik ki: a bomba meglepetés- j szerű alkalmazása az atomdiplo- mácia érdekét fogja szolgálni,;

A MED biztonsági szolgálata mellett létrehoztak egy hírszerző szervet, az „Alzosz”-t. Az eredéi- t ti elgondolás helyes, hiszen a német atomkutatást szemmel tat-! tani célszerű intézkedés. Az Al- [ zosz azonban, a dolgok végkifejlete szerint, egészen más feladatot tölt be. A 114 főnyi, tisztekből, tudósokból és ügynökökből álló szervezet elsősorban az Egye-j sült Államok atommonopóllumá- j nak biztosításáért dolgozik.

(Folytatjuk)