Petőfi Népe, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-26 / 174. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! JÓ MINŐSÉGŰ A KENYÉRNEKVALÓ AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVI. évf. 114. szám Ára? 1,40 Ft 1981. Július 26. vasárnap A folklórfesztivál eseményei Tengap folytatódott a hetedik nemzetközi folklórfesztivál. Igaz ugyan, hogy ezúttal az átlagos­nál kevesebb volt a program, a nyilvános szereplés, ám ezen a napon sem lustálkodtak a ven- degegyüttesek tagjai: végre al­kalmuk nyílott kissé komótosab­ban, ráérősebben is körülnézni Baján, Kalocsán és Kecskemé­ten. Sétáltak a sok látnivalót kí­náló városfalak között, megte- ' kintettek a nagy találkozóra ké­szült kiállításokat, ismerkedtek az itt élő emberek életével, ki-ki kedve és érdeklődése szerint. S persze készültek az újabb — vég­ső — erőpróbára, a délutáni me­nettáncra és az esti színes bemu­tatókra. (Ezekről a késői kezdés miatt a keddi számunkban adunk tudósítást.) A hét utolsó előtti napján a folklór, a népművészet és néprajz tudós szakemberei dolgoztak keményen. Ám azért arra is jutott idejük, hogy egy­más között szót ejtsenek a péntek esti műsorról, amelyben nagy si­kert arattak a népművészet mes­terei, a Megyei Művelődési Köz­pontban. (Folytatás a 2. oldalon.) A nemzetközi tanácskozás résztvevői. Wm. ■ Gazdaság és politika Évek óta az az ember érzése, hogy a világ nem áll másból, mint olajból és cserearányból, termelésből és ráfordításból, egyensúlyból és spórolásból, exportnövelésből és importkor­látozásból. Mintha mindent ri­deg gazdaságtechnikai szem­pontok uralnának, mindent a gazdasági számítások szabá­lyoznának. Amikor a gazdaság nehéz helyzetben van; termé­szetes dolog, hogy a gazdasági adottságokból, a lehetőségek­ből indulunk ki. Sokszor úgy tűnik, hogy a gazdasági érték- rendszer minden közfigyelmet magára von. Most azonban újra erőre kapnak a társadalmi, politikai elvek, az általánosabb értékek — anélkül, hogy a gazdaságia­kat elnyomnák. A politika szá­mára persze eddig is a teljes foglalkoztatás, a munka , sze­rinti elosztás, a szükségletek mind teljesebb kielégítése, az egyensúlyi helyzet javítása, a vállalati önállóság növelése csak első közelítésben volt gaz­dasági követelmény. A politi­kai eszmerendszer és a közvé­lemény nem hagyja magát ki­szorítani, sőt mind jobban át­hatják a gazdasági megfonto­lásokat is. Az, hogy hazánk külgazda­sági egyensúlyát rendbe kell hozni, gazdasági gond. De az a tény, hogy nemcsak külső egyensúly van, hanem belső is, nemcsak államháztartási egyensúly van, hanem magán­háztartási is, nemcsak gazda­sági egyensúly van, hanem po­litikai-hangulati egyensúly is, már a gazdasági értékrend- szert a társadalmi-politikai ér­tékrendszernek rendeli alá. Amikör a VI. ötéves terv ké­szült, alapjául a pontos számí­tások szolgáltak. Ezek megmu­tatták, hogy mire lehet számí­tani a következő öt évben, ha a helyzet tovább nem romlik. De mire elkészült, már hatá­rozott célokait tartalmazott a hozzá rendelt eszközökkel. Akarattal, politikával telített társadalomfejlesztési terv lett, amelynek számai nem egysze­rűen a jövő statisztikái, ha­nem számszerűsített célok. Amikor napirendre került a gazdaságtalan termelés szűkí­tése, az teljes mértékben pénz­ügyi és közgazdasági megfon­tolásokon, számításokon ala­pult. De rövid időn belül már magában foglalt olyan köve­telményt, hogy a szerkezetvál­toztatás ne rontsa se a lakos­sági ellátást, se a termelőesz­köz-ellátást. Ma már állítjuk, hogy a „gazdaságosság"-nak két kritériuma van: a jövedel­mezőség és a szükségesség. Az, hogy valamire szükség van, az bizonyos tevékenységeknek kedvező gazdaságossági meg­ítélést kölcsönöz. És az a leg­drágább, ami nincs. Ez már társadalompolitika, akárcsak az, hogy megfontoljuk, mi a nagyobb kár: megtartani fa­lun egy nem túl jövedelmező üzemet, vagy újra ingázásra szorítani száz embert, elvinni a faluból az iparé munkahelyet. A fogyasztói árak rendezé­se formailag gazdaságtechni­kai kérdés. A legutóbbi „ben­Magtárban a búza- és árpatermés Az a kevés eső’ ami ezen a hé­ten lehullott, kevéssé befolyásol­ta a nyári munkát. Az őszi árpát az előző hetekben megyeszerte magtárba gyűjtötték.'A legutóbbi napokban pedig a búza és a ta­vaszi árpa aratása is befejeződött. A mezőgazdasági szakigazgatás tájékoztatása szerint, kevés rúzs és zab található még lábon a Homokhátság egyes településein, a szakszövetkezeti tagság gazda­ságában’ s néhány egyéni termelő földjén, ahová még nem jutott el a bétakarítógép. Ugyancsak ezek­ben a napokban aratják a szövet­kezetek. a triticalét, amelyet több mint 750 hektáron vetettek. Két és fél millió ember kenye­rét termesztik évente Bács-Kiskun megyében- A kenyérnekvaló e hét végére biztonságos helyre ke­rült. A gabonaforgalmi és malom­ipari vállalat átvevő telepei folya­matosan.. vásárolják az új termést. A vállalat és a gazdaságok közöt­ti megállapodás értelmében az idén 229,9 ezer tonna kalászos ér­tékesítését tervezték az állami és szövetkezeti nagyüzemek, s eb­ből a mennyiségből ez ideig 162,4 ezer tonnát adtak át a gabona­iparnak. Malmi és takarmánybú­zát megközelítőleg 40> illetve 30 százalékkal többet vásárolt a ter­melőktől az állami vállalat. Az eddig magtárba \ , gyűjtött búza hektolitersúlya 78—85 ki­logramm között van, tisztasága pedig 85—97 százalék között in­gadozik. Vagyis a továbbfeldol- gozásra jó minőségű terményt ka­pott Bács-Kiskun gazdaságaitól a megyei gabonaipar. A nagyüzemi földeken termett búza és árpa learatásával koránt­sem fejeződött be a munka a szántókon. A lakiteleki Szikra Tsz kombájnjait átcsoportosítva, a legutóbbi napokban ötvenkét kis- parcelláról is betakarította a bú­zát. A kiskőrösi járásban a solt­Lakónegyed gyermekjátszótér nélkül • S. oldal Pótfelvételi vizsgák 3. oldal „Lépést kell tartani” 4. oldal Az atombomba regénye 4. oldal George Bemard Shaw mestersége öreg motor, nem vén motor S. oldal 7. oldal zináremelés” óta jelentősen emelkedtek az energiahordozó- árak, vagyis előbb-utóbb a vil­lamos energia fogyasztói árát is emelni kell. Amikor kide­rült, hogy már nem kifizető­dő a háztájiban a saját fo­gyasztásra szánt termelés bő­vítése baromfiból, sertésből, akkor bárhögyan osztottunk szoroztunk, fel kellett emelni a hús- és hentesáruk fogyasz­tói árát. De közben azt is meg kell határozni — és ez már társadalompolitika —, hogy ennek mi a hatása az életszín­vonalra, hogyan járnak a fix- fizetésűek, a nyugdíjasok, a sokgyermekesek. Pontosan kiszámítható, hogy a megnövekedett terheket meddig képes viselni az álla­mi költségvetés, mikor kell a terhek egy részét áthárítani a vállalatokra, s végül hogyan és milyen mértékben lehet te­herviselésre bírni a lakosságot.. Ezek könyörtelen dolgok. De azt fontolóra venni, hogy köny- nyebb a lakosság számára a terheket termelőként, dolgo­zóként, mintsem fogyasztó­ként viselni — már társada­lompolitika. Megdönthetetlen igazság, hogy könnyebb az ed­diginél többet, jobban dolgoz­ni mint az eddiginél kevesebbet fogyasztani. Az embereknek általában semmi kedvük nincs lassítani, inkább többet akar­ónak nyújtani és többet akar­nak keresni. A tömegek értékelései, ideo- lógáink tételei éppen olyan erős meghatározói a gazdaság- politikának, mint az, hogy mennyi anyag, ember, pénz, versenyképes termék van. A politikának is megvannak az egyensúlyi feltételei. Bővíté­sük, erősítésük éppen olyan fontos, mint a gazdasági egyensúlyé. P. O. • A dunaújvárosi szalmacellulózgyárnak nélkülözhetetlen nyersanyaga szalma. vadkerti József Attila Tsz a helyi szakszövetkezetek nagyüzemi szántóin kívül a kisgazdaságok ka­lászosait is kombájnolja. Hasonló­képpen jártak el a keceli Szőlő­fürt Szakszövetkezetben valamint Imrehegyen, Kaskantyún> vala­mint Bócsán is. Dicséretes és évről évre ered­ményesebb a Bács-Kiskun megye, valamint a hátáron túli szövet­kezetek közötti együttműködés. Bátmonostorról, Bácsbokodról együttesen négy> Hercegszántóról pedig három nagy teljesítményű kombájnnal indultak a szakmun­kások Csehszlovákiába, az otta­ni testvérszövetkezetek aratásá­nak segítésére. Itthon pedig szalmagyűjtéssel és tarlóhántással szorgoskodnak a gazdaságok szakmunkásai. A legutóbbi két évben újból meg­nőtt a szalma és a gabona többi melléktermékének a becsülete A városföldi Dózsa Tsz-ben hosszú ideje takarmányoznak szalmával, emellett más etethető anyagokkal dúsítva, pelletgyártás- ra is használják* és a kész termé­ket jó áron értékesítik. Az Izsáki Állami Gazdaságban a legutóbbi évtized alatt a szal­mát mindig gondosan összegyűj­tötték. A húshasznú szarvasmar­hatartásnál a gyep fűtermését szénáját hasznosan egészítette ki a takarmányszalma etetése az ál­latok jó kondíciójának megőrzé­sében. Ez is egyik titka Izsákon az ágazat nyereségességének, nem utolsósorban pedig annak, hogy a szőlő-, gyümölcstermesztő nagy­üzem a szervestrágyázást a táp­anyagpótlásban egyre jelentősebb arányban tudja alkalmazni. A városföldi szövetkezet és az izsáki gazdaság dicséretes munká­ja is benne van a megyei ered-, ményben. Az aratás kiegészítő te­vékenysége igen jó ütemben ha­lad. Július utolsó napjaira a kalá­szosok területének 75 százaléká­ról a szalmát összegyűjtötték’ a tarlóhántás 55 százalékát végez­ték el, többet, mint más években. Ez utóbbi műveletnek a hasznát nemcsak az őszi, tavaszi magágy­készítésben’ hanem a jobb hatás­fokú növényvédelemben is ta­pasztalni fogják Bács-Kiskun gaz­daságai. Említésre méltó még, hogy az előirányzott tíz és fél ezer hektáron elvégezték a másodnö­vények vetését is a nagyüzemek. K. A. VAN VÁLÍQÍOA,T!^ f Sikeres az idei tanszervásár A legkevesebb zajjal járó kereskedelmi szakma kétségtelenül a papír- és az írószer- kereskedés. Noha most vásárolnak a legtöb­ben az új tanévre készülve, a dugig megtelt raktárak és előadóterek a rengeteg áruval ezekben a napokban tompítják még a han­gosabb szót is. Bene Sándorné papírosztályá re­szortfelelős 24 éve dolgozik mun­kahelyén, a kecskeméti Centrum Áruházban, de ilyen jó iskolasze- zoni ellátás, 'mint amilyen az idei, kevés akadt kereskedelmi pályafutása során. — Július 13-án kezdtük a ked­vezményes árusítást, s azóta min­dennap legalább ezer vevőt ki­szolgálunk — tájékoztat. — A fel­készülésben segítettek illatszer­eladó társaink, akik ugyanezen az emeleten dolgoznak. Velük ( együtt töltöttük fel áruval a pol­cokat. Húsvét előtt majd mi se­gítünk nekik, amikor őket ostro­moljak a vevők. A papírosztályra sok szülő gyermekeivel érkezik, hiszen -f- a leendő elsősök kivételével — ők tudják a legjobban, mire van szükség. Keresett a tizenkét színű UNICEF dobozos ceruza, a fél tu­catból álló kínai színes. De amit általában levesznek a polcról, az a sokféle füzet, amelyeket itt és a Centrum áruházaiban minde­nütt 50 százalékkal olcsóbban árusítanak a tanszervásár Alkal­mával. A PIÉRT 21. számú megyei le- rakata a következő napokra is jó ellátást, utánpótlást ígér minden­féle iskolai áruból — mondják az áruház papírosztályán. Nehezebb körülmények között kell helytállniuk az ide nem mesz- sze levő 162. számú, Kálvin téri papírüzlet dolgozóinak. Az 1929- ben épült üzlet — mint Káldi mm ü B I • Ennek a kislánynak az egyik eladó segít a csomagját összeállítani. József né vezető mutatja — 58 négyzetméter alapterületű. Se jobbra, se balra nem bárnak már terjeszkedni. Ezért úgy segítet­ték magukon, hogy a Klapka utcá­ban a füzetek tárolására raktárt béreltek. A helyszűkét leszámítva, az ellátással mind az eladók, mind a vevők elégedettek. A tanszer­vásár első napján 99 ezer 500 forint volt a bevétel. Azóta vala­melyest mérséklődött a forgalom, de még most, július negyedik he­tében is naponként megközelíti a 60 ezer forintot. Az üzlet dolgozóinak van mi- bql kínálniuk a vásárlókat. Negy­vennyolcféle iskolatáska (néme­lyik három színben), tízféle toll­tartó, ötfajta zsírkréta, hétféle kV llpl^ • Vásárol a család. A Stylus papír- és írószerboltban javában .tart a nyári iskolaszezon. (Méhest Éva felvételei) ecset, húszféle golyóstoll, oszt­rák és szovjet színes ceruzák, pi­ros-kék — azonkívül külön-külön piros és külön kék — ceruzák nagy mennyiségben kaphatók. Ez­zel persze csak utaltunk arra a széles választékra, amely e régi és kedvelt kecskeméti boltban megtalálható. Idejében és alaposan felkészül­ték az iskolai szezoncikkek áru­sítására a kecskeméti Rákóczi úti Stylus papír- és írószerboltban is. A nyári vásárt megelőző napon reggel 8-tól este 8-ig dolgoztak, hogy a PIÉRT 700 ezer és más partnercége 200 ezer forint érté­kű áruját átvegyék és a raktár­ban biztonságba helyezzék. Fejes Istvánná üzletvezetőt, akinek a munkába lépése óta ez a tizenhetedik iskolaszezonja, munkatársaival együtt nem éri meglepetés a vevők kívánságai­nak teljesítésekor. Tudnak miből ajánlani. Négyezer füzetcsoma­got már összeállítottak. Ehhez fe­hér és színes csomagolópapír kap­ható. Fehér radírból azonban le­hetne több is. Azokkal a tanesz­közökkel viszont, amelyekből ta­valy többé-kevésbé hiányos volt az ellátás, az idei nyáron már nincs gond. Ecset, szóképtartó, Színes és natúr gyurma, füzetbo­rító, körző, vonalzó van kielégí­tő mennyiségben. A megrendelt 1200 iskolatáskából 900-at már át­vettek. Ezeket 50 forinttal, míg 'a tolltartót 10 forinttal és a füze­teket 20 százalékkal adják ol­csóbban, amíg a tanszervásár tart. Szépek és vonzóan kellemes il­latú ak az idei tisztasági csomagok, amelyek a bolt eladóterében lát­hatók. A Stylusban a múlt évinél 200-zal több, 1400 színes, mintás tisztasági csomagot kínálnak az idén. K—L

Next

/
Thumbnails
Contents