Petőfi Népe, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-03 / 154. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1981. július 3. Megnyílt a KGST XXXV. ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) szerény célokat tűzhetünk ma­gunk elé, mert a nemzeti jöve­delem növekményének mintegy kétharmadát a következő évek­ben is a külgazdasági egyensúly Javítására kell fordítanunk. Ez azt jelenti, hogy a belföldi fel- használást 1985-ig mindössze 5 százalékkal növelhetjük. Programunk feszes és szigorú. Nemcsak azért, mert az intenzív fejlődési szakasz követelményei önmagukban véve is szigorúak, hanem azért is, mert miközben a dolgozóktól az élet minden te­rületén jobb minőségű munkát .és nagyobb teljesítményt kérünk, ennek ellenében nem ígérhetünk többet, mint hogy megőrizzük és megszilárdítjuk a már elért élet- színvonalat és megteremtjük egy későbbi gyorsabb fejlődés lehető­ségét. Számolunk vele, hogy ne­héz évek várnak ránk, mégis bi­zakodók vagyunk, mert tervünk végrehajtásához a legfőbb felté­tel adott: népünk cselekvőén tá­mogatja pártunk politikáját, érti és vállalja a nehezebb feladatok teljesítését. A komplex program elmélyítette a tagországok kapcsolatait Tervünk végrehajtásának másik nélkülözhetetlen feltétele a KGST- országokkal, ezen belül a Szovjet­unióval folytatott tervszerű, a köl­csönös előnyökre épített, interna­cionalista együttműködés bővíté­se. Legsajátabb nemzeti érde­künknek megfelelően, mint a múltban, a jövőben is, aktívan részt fogunk venni a szocialista gazdasági integráció további ki­bontakoztatásában, a hosszú távú célprogramok megvalósításában. Ugyanakkor helyzetünk megkí­vánja, hogy fenntartsuk és bővít­sük a'fejlődő, valamint a tőkés országokkal meglevő, az egyenjo­gúságra és a kölcsönös érdekekre alapozott gazdasági kapcsolatokat is. Az eredmények a tények erejé­vel bizonyítják, hogy az 1971-ben elfogadott komplex program gya­korlati megvalósítása elmélyítette a tagállamok egymás közötti gaz­dasági kapcsolatait, és fontos sze­repet tölt be nemzeti terveinek megalapozásában. Nem mulaszt­hatom el, hogy ez alkalommal is köszönetét mondjak a Szovjet­uniónak azért az internacionalista hozzájárulásért, amivel elősegítet­te a komplex program mindany- nyiunk javát szolgáló létrehozását és eddigi végrehajtását. Összhang­ban a beszámolóval, jó érzéssel állapíthatjuk meg, hogy közös erő­feszítéssel az elmúlt tíz év alatt nagy dolgokat alkottunk, s erre méltán büszkék lehetünk. Most, amikor választ kell ad­nunk arra, hogy együttműködé­sünk továbbfejlesztésében a nyolc­vanas évtizedben milyen felada­tokra összpontosítsuk erőinket, külön is nagy fontossága van a tapasztalatok elemzésének, mert a gazdasági építőmunka feltételei ma merőben mások, mint voltak tíz évvel ezelőtt, amikor a komp­lex program elfogadásra került. Azóta lényegesen megerősödött a szocialista közösség gazdasági potenciálja, ugyanakkor orszá­gaink többségében kimerültek, vagy legalábbis erősen megcsap­pantak az extenziv fejlődés forrá­sai és előtérbe kerültek az inten­zív szakasz követelményei. Az építőmunka külső és belső feltételeiben végbement változá­sok olyan új kérdéseket tettek és tesznek fel számunkra, amelyek egyikére-másiká'raj még nem ad­tunk kielégítő választ. Az idő vi­szont sürget. Közös érdekünk, hogy mielőbb megtaláljuk azokat a megoldásokat, amelyek lehető­vé teszik, hogy a megváltozott feltételekhez igazodva új lendüle­tet adjunk együttműködésünknek. A magunk részéről messzemenően helyeseljük és támogatjuk, hogy — amint Brezsnyev elvtárs az SZKP XXVI. kongresszusán meg­fogalmazta — a nyolcvanas évek váljanak a szocialista országok intenzív termelési és tudományos­műszaki együttműködésének idő­szakává. A gazdasági integráció új követelményei Napirendünkhöz kapcsolódva, külön is szeretném kiemelni a kö­vetkezőket . Először: stratégiai fontosságú feladatnak tartjuk, hogy hosszú távra és, biztonságosan megoldjuk a fűtőanyag-, energia- és nyers­anyagellátást, új energiafajták és nyersanyagforrások felkutatásával segítsük elő jövő fejlődésünk meg­alapozását. Ugyanakkor a terme­lőkapacitások bővítésével egyen­rangú feladatnak tartjuk, hogy közös munkával mielőbb megte­remtsük azokat a műszaki és köz- gazdasági feltételeket, amelyek lehetővé teszik a rendelkezésre álló energiaforrások racionálisabb kihasználását, a fajlagos energia­felhasználás csökkentését elősegí­tő technológiák és berendezések kifejlesztésének meggyorsítását. Másodszor: a szakosítás és a kooperáció elmélyítésével az egyes országok adottságaira alapozva és közös munkával lehetővé kell ten­nünk, hogy meggyorsuljon a fel­dolgozó iparok termelésének kor­szerűsítése. Ebből a szempontból külön is meghatározó jelentősége van a mikroelektronika fejleszté­sének, az élenjáró gyártástechno­lógiák meghonosításának, a kor­szerű részegységek, alkatrészek, a magas minőségű féltermékek, ve­gyi komponensek nagyobb meny- nyiségben való előállításának. Harmadszor: halaszthatatlannak tartjuk á mezőgazdasági és az élelmiszeripari termelés nagyobb mértékű növelésének megalapozá­sát. Ehhez, mint ahogy az a ko­rábbi ülésszakokon is szóba ke­rült, véleményünk szerint megfe­lelő természeti adottságokkal ren­delkezünk, de hogy ezeket jobban kihasználhassuk, meg kell erősí­tenünk a mezőgazdaság fejleszté­sét szolgáló tudományos — első­sorban a biológiai — kutatóbázist, korszerű ipari hátteret — nagyobb termelékenységű mezőgazdasági gépeket, több és jobb minőségű kémiai anyagot — kell biztosíta­nunk. Gondoskodnunk kell az élenjáró termelési rendszerek és eljárások meghonosításáról, elen­gedhetetlen továbbá, hogy a ter­melés tőke- és alapigényességében végbement változásokat figyelem­be véve a jelenleginél ösztönzőb­bé tegyük a közgazdasági feltéte­leket is. Most, amikor az intenzív fejlő­dési szakasz követelményei kerül­tek előtérbe, a korábbinál is na­gyobb fontossága van annak, hogy megújítsuk és a célokkal jól ösz- szehangoljuk a végrehajtás eszkö­zeit. Ebből kiindulva tovább kell fejleszteni a gazdaságpolitikai konzultációkat, és a tervkoordi­náció rendszerét is. Mielőbbi gya­korlati lépésekre van szükség a tudományos-műszaki együttműkö­dés hatékonyságának növelésére is. Ehhez véleményünk szerint nem új intézmények létesítésére, ha­nem elsősorban arra van szükség, hogy a már meglevő szervezetek munkáját tegyük eredményeseb­bé, olyan módszereket és együtt­működési formákat alakítsunk ki, vezessünk be, amelyek biztosítják a szoros összhangot a termelés hatékonysági követelményei és a műszaki fejlesztés között. Mint korábban többször kifej­tettük, most is szeretném hangsú­lyozni: a gyorsabb előrehaladás­nak meggyőződésünk szerint az is feltétele, hogy komplexen tovább­fejlesszük a közgazdasági, az ár* és a pénzügyi viszonyokat. Véle­ményünk szerint növelni kell kö­zös valutánk, a transzferábilis ru­bel, valamint a hitelműveletek szerepét, mert ez is fontos felté­tele a gazdasági együttműködés bővítésének. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az eddiginél na­gyobb figyelmet kell fordítanunk a döntési folyamat rövidítésére, a már elhatározott és az új felada­tok gyorsabb megoldására, a vál­lalatok és intézmények közvetlen kapcsolatainak fejlesztésére is. A komplex program jóváhagyá­sa óta eltelt tíz év eredményei — a tőkés gazdasági válság tükrében — még világosabbá teszik, még inkább igazolják, milyen hatal­mas erőt jelent szocialista gazda­ságaink számára, s milyen vonzó példát mutat a világnak a KGST keretében folytatott gazdasági együttműködés. Közös feladatunk és egyben kötelességünk, hogy ezt a hatalmas erőt testvéri orszá­gaink népei javára az eddiginél is> eredményesebben kamatoztassuk. Mi, erre készek vagyunk, és min­den tőlünk telhetőt meg fogunk tenni, hogy aktív munkával hoz­zájáruljunk közös ügyünk elöre- vi teléhez. Bejelentem, hogy az ülésszakra beterjesztett határozattervezet, a további munkához, véleményünk szerint, jó alap, s azt a vita ta­nulságainak felhasználásával együtt készek vagyunk támogatni. Willy Brandt moszkvai sajtóértekezlete Moszkvai megbeszélésein min­denekelőtt arról győződött meg —, s hazatérve erről tájékoztatja a bonni kormányt is —, hogy a szovjet vezetők a 'béke megőrzé­séről, leszerelési szándékairól és tárgyalási készségükről beszélve őszintén is gondolják e törekvé­seiket —, jelentette ki Willy Brandt, az SPD elnöke csütörtö­ki moszkvai sajtóértekezletén. Összegezve a tárgyalásokat, ame­lyeken mindenekelőtt a háború elkerülésének módozatairól volt szó, Brandt hangsúlyozta azt a mindkét fél- által vallott nézetet, amely szerint az enyhülés folya­matát fenn kell tartani, s ennek érdekében a leszerelés irányában konkrét lépéseket kell tenni. Brándt egy kérdésre válaszolva kifejtette: a szovjet részről most elhangzottak közül a legjelentő­sebbnek a tárgyalási készségről mondottakat tartja. Leonyid Brezsnyev pohárköszönrtőjében nagyon egyértelműen szögezte le, mi az, amit a Szovjetunió tehet, s mi az, amit a másik féltől a közép-hatótávolságú rakétákról folytatandó tárgyalások vonatko­zásában elvár. Az enyhüléssel kapcsolatos teendők Brandt szerint úgy fog­lalhatók össze, hogy folytatni kell, amit „a hetvenes években el­kezdtünk”. Mint mondotta, ha a maga részéről nem is azonosul az utóbbi időszak minden szovjet külpolitikai intézkedéssel, ami egyébként nem is várható el, ar­ról meggyőződött: a szovjet ve­zetők, személy szerint Leonyid Brezsnyev nagy felelősséget érez, s ennek tudatában jár el korunk nagy kérdéseivel kapcsolatban. * Csütörtökön Moszkvából haza­utazott Willy Brandt, az SPD el­nöke. A nyugatnémet vendéget a repülőtéren Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének elnöke búcsúztatta. Gazdaságfejlesztés Angolában A portugál gyarmatosításból felszabadult Angola gazdaságá­nak helyreállítására a múlt év decemberében ötéves fejlesztési tervet fogadtak el, amelytől azt remélik, hogy 1985 végéig meg­oldja a lakosság ellátásának sú­lyos problémást. Angola a gyarmati Afrikában a gazdagabb országok közé szá­mított, olaj- és gyémántikincse, kávéja, az infrastruktúra vi­szonylagos fejlettsége és a por­tugál telepesek magas életszín­vonala révén. Az 1975-ös fordu­lattól megrettenve azonban a portugál telepesek százezrei napok alatt elhagyták Angolát. A még mindig nyugtalan belső' .'helyzet miatt nincs megoldva az ország 6,5 milliós lakosságának többségét kitevő parasztság el­látása fogyasztási javakkal, mun­kaeszközökkel és vetőmaggal, emiatt jelentős élelmiszer-beho­zatalra szorul. Az utóbbi időben azonban növekszik az olaj-, a kávé- és a gyémánttermelés. Az olajtermelés napi 150 ezer hordó körül van, a termelés 60 százalékát az amerikai Gulf Oil végzi. A gyémánttermelés éven­te 1,5 millió körül jár. 1980-ban viszonylag jó volt a kávéhozam is, 48 ezer tonna. Valaha Angola volt a világ ötödik kávéexportő­re, és a kormányzat reméli, hogy ennek az élvezeti cikknek az ér­tékesítése felfrissítő hatással lehet a gazdaság többi ágazatá­ra is. Az Angolai Népi Köztársaság a külgazdasági kapcsolatok terén elsőbbséget ad a szocialista or­*0* • NDK-beli szakemberek végzik az új erőmű üzembehelyezését, (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) szágoknak és a haladó afrikai államoknak, de az angolai gaz­daság nyiitva áll a Nyugát előtt is. Angolának legnagyobb gond­ját, a szakemberhiányt enyhí­tik, de nem pótolhatják a szo­cialista országokból, elsősor­ban Kubából, a Szovjetunióból és az NDK-ból érkezett szak­emberek. A helyzetet jól szemlélteti -az alábbi példa. Még a fordulat előtt elkezdtek a Kunene fo­lyón egy duzzasztóművet és ví­zierőművet építeni. A gát kb. 500 ezer hektár földet tesz meg- művelhetővé, az erőmű generá­torait svájci és belga cégek gyár­tották, ezeket le is szállították, de már nem helyezték üzembe. Nem maradtak ott azonban sem a tervek, sem a műszaki leírá­sok. Ezek hiányában NDK-beli szakemberek gondoskodnak az erőmű üzembe helyezéséről. Vietnam ünnepe öt évvel ezelőtt, 1976. július 2-án kiáltották ki a Vietnami Szocialista Köztársaságot. Ez az esemény mérföldkő volt Viet­nam történetében, az ország né­pének forradalmi küzdelmében. A külföldi hódítók és a belső reakciós erők ellen vívott kitar­tó és sok véráldozatot követelő győztes harc eredményeként a vietnami nép az újjáegyesített országban munkálkodhat a szo­cializmus felépítésén. A vietnami sajtó az évforduló alkalmából rámutat, hogy a kül­földi agresszorok felett aratott győzelemben, amely a VSZK lét­rejöttét lehetővé tette, a legfon­tosabb tényező a Szovjetunió és a többi szocialista ország nyúj­totta hatalmas segítség volt. A VSZK és a Szovjetunió, vala­mint a többi testvérország kö­zötti szakadatlanul erősödő ba­rátság és együttműködés a zálo­ga Vietnam további sikereinek a szocializmus építése és a haza védelme terén — állapítja meg vezércikkében a Nhan Dán. (MTI) Waldheim Párizsban Csütörtökön délelőtt Géniből Párizsba érkezett Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára. Huszonnégy órát tölt a francia fővárosban. Az AFP szerint felkeresi Fran­cois Mitterrand köztársasági elnö­köt, s megbeszéléseket folytat Pierre Mauroy miniszterelnökkel és Jean Pierre Cot-va], a kül­ügyminiszter" mellé rendelt (együttműködési ügyekben ille­tékes) miniszterrel. Szejm-ülés Varsóban csütörtökön délelőtt a lengyel parlament megkezdte kétnaposra tervezett ülését, amely főként gazdasági kérdé­sekkel foglalkozik. A képviselek első olvasásban meghallgatják az idei népgazdasági terv, valamint a költségvetési terv módosításá­ról szóló törvénytervezeteket, to­vábbá a gazdasági válságból való kijutás kormányprogramját. Ugyancsak első olvasásban tárgyalja a szejm az állami vál­lalatok munkás önigazgatásáról és az állami vállalatokról szóló törvénytervezeteket. A napirend szerint először egy­más után elhangzanak a terve­zetek, majd összevontan kezdő­dik róluk vita. Tömeges letartóztatások Iránban A Kajihan című iráni lap sze­rint az Iszlám Köztársasági Párt székháza ellen vasárnap elköve­tett merénylettel összefüggésben letartóztatták a Mudzsahedin Klhalk elnevezésű baloldali isz­lám szervezet ötven tagját. A le­tartóztatásról először Mohammad Dzsavad Bahonar, az Iszlám Köztársasági P4rt új vezetője számolt be szerdai sajtóértekez­letén. Bahonar újságíróknak el­mondotta : az iráni kormány olyan dokumentumoknak jutott birtokába, amelyek azt bizonyít­ják, hogy a Mudzsahedin Khalk szervezet tagjai és amerikai ügy­nökök helyezték el az Iszlám Köztársasági Párt székházában azt a pokolgépet, amely az iráni vezetés 74 tagjának oltotta ki az életét. Bahonar megjegyezte: „nem mondanám, hogy Baniszadr volt elnöknek benne volt a keze a dologban, de azt elmondhatom, hogy az összes ellenzéki mozga­lom részes a merényletben”. A TASZSZ szovjet hírügynök­ség jelentése szerint az iráni kül­ügyminisztérium szóvivője nyi­latkozatot adott a Dzsumhorije- Iszlaminak, az Iszlám Köztársa­sági Párt lapjának abból az al­kalomból, hogy Washingtonban hivatalos személyiségek cáfolták, hogy az Egyesült Államoknak köze volna a teheráni terrorista akcióhoz. Az iráni külügyminisz­térium szóvivője rámutatott: Wa­shington nem mond igazat, mi­vel az iráni kormánynak infor­mációi vannak arról, hogy az Egyesült Államok segíti az ellen-, forradalmi csoportosulásokat. A szóvivő elmondotta: indokolt az a feltevés, hogy a Baniszadr által létrehozott, „a nép és az elnök együttműködését összehangoló iroda” kapcsolatokat tart fenn a maffiával is. A CIA ellenséges csoportokat szervez külföldön, s magában Iránban is egységes há­lózatba tömöríti az ellenforra­dalmárokat. Washington leplezni akarja, hogy köze van Behesti ajatollahnak, az Iszlám Köztár­sasági Párt vezetőjének vasárna­pi meggyilkolásához, ezért olyan elméletekkel hozakodik elő, mi­szerint az iráni helyzet éleződését a Szovjetunió arra használhatja fel, hogy erősítse pozícióit a tér­ségben. Behesti az antiimperia- lista, amerikaeltenes irányvonal legkövetkezetesebb hívei közé tartozott, fizikai megsemmisíté­sét Washingtonban azért tervel- ték el, hogy meggyengítsék az iráni rendszert. Csütörtökön újabb 17 személyt végeztek ki Iránban ellenforra­dalmi tevékenység miatt. A ha­lálos ítéleteket Tabrizban, Ba- bolban és Ahwazban hajtották végre. Az Iszlám Köztársasági Párt lapja csütörtökön arra szó­lított fel minden iráni lakost, hogy azonnal jelentse a hatósá­goknak, ha ellenforradalmi tevé­kenységről szerez tudomást. A lap egyben sürgeti, helyezzék a nép és a hatóságok szigorú el­lenőrzése alá a külföldi újság­írókat, mert többségük „a szuper- hatalmak és a-CIA ügynöke”. Khomeini ajatollah csütörtökön újra támadta a Mudzsahedin Klhalk baloldali iszlám szervezet tagjait. Csütörtökön délelőtt mintegy .harminc iráni megszállta Irán párizsi konzulátusát, hogy így tiltakozzék a legutóbbi iráni ki­végzések ellen. A Mudzsahedin Khalk és a Fedajin Khalk nevű iráni baloldali iszlám mozgalom tagjai három órán át tartózkod­tak a konzulátus épületében, majd elhagyták azt. (MTI) Semmelweis-emlékünnepség Kecskeméten 9 Kitüntetett egészségügyi dolgozók. (Folytatás az 1. oldalról.) gyár Népköztársaság Elnöki Ta­nácsától kapott. Az egészségügyi miniszter dr. Szikulai Lóránt megyei főtaná­csost, egészségügyi osztályveze­tő-helyettest az eddig végzett ki­emelkedő szakmai munkája és közéleti tevékenysége elismeré­seként Kiváló Orvos kitüntetés­ben részesítette. Kasza Sándorné Kecskemét leninvárosi bölcsődevezető és Balaton Ferencné, a kalocsai já­rási-városi kórház ápolónője Kiváló Munkáért kitüntetést vett át az országos Semmelweis-ün- nepségen, Budapesten. Kiváló Munkáért kitüntetést kapott a megyei ünnepségen Bal­ia István anyagbeszerző, Kecske­mét, megyei kórház, Bálái Mi- hályné, az egészségügyi szakis­kola igazgatóhelyettese Kecs­kemét, Baranyai József né kör­zeti védőnő, «Császártöltés* Sor­fal Sándor gyógyszerész, Lajos- mizse, dr. Bruncsák András, bel­gyógyász . osztályvezető főorvos, Kecskemét, Csapi Zoltán gyógy­szertárvezető, Harta, dr. Eveto- vits Istvánná gazdasági igazga­tó Kiskunhalas, kórház, dr. Ge­lencsér Erzsébet laborszakor­vos Kiskőrös, rendelőintézet, dr. Gesztesi Tamásné, dr. Lendvai Piroska főorvos, Kiskunhalas, kórház, Gézavári Lászlóné osz­tályvezető ápolónő Kiskunha­las, kórház, dr. Gombás Tibor körzeti orvos Kecskemét, dr. Huszár Gergely sebész adjunk­tus Baja, kórház, Iszkeiiz Kál­mánná csoportvezető egészség- ügyi szakdolgozó, Baja, kórház, Joó Gábor Egyesített Szooiális Intézmény, igazgató, Kalocsa, Juhász Antalné osztályvezető­helyettes egészségügyi szak­dolgozó Kecskemét, megyei kór­ház, dr. Kalmár Sándorné gyógy­szertárvezető Kecskemét, Kerte- si Lászlóné laborasszisztens Kecskemét, megyei kórház, Ki­rály Pálné körzeti ápolónő Ér- sekcsanád, dr. Kovalcsik István körzeti gyermekorvos Kecske­mét, Kovács Jánosné általános ápolónő Kecskemét, megyei kór­ház, Kovács Jenőné főkönyvelő Solt, szociális otthon, dr. Kör- mendy László onkológus főor­vos Kalocsa kórház, Kőszegi Ferenc né házi szociális gondo­zónő Kalocsa, dr. Kraszkó Ká­roly szakfelügyelő gyógyszerész Kecskemét, Gyógyszertári Köz­pont, Kubatov Jánosné ■ gondo­zónő Gara, * egészségügyi gyer­mekotthon, Lőrincz András gyógyszertárvezető, Tass, dr. Mar­kó László sebészszakorvos Kecs­kemét, megyei kórház, dr. Nagy Tamás I. szülészeti, nőgyógyá­szati ■ osztályvezető főorvos Kecs­kemét, megyei kórház, Nagy Zoltánná gyógyszertárvezető Ka­locsa, j kórház, Neller Jánosné osztályvezető ápolónő Baja, kór­ház, dr. .Palásthy József osztály- vezető főorvos Kaldcsa, kórház, dr. Pethesné Vágó Ildikó bioló­gus Kecskemét, megyei KÖJÁL, Petrovics Sándorné mosónő Bácsborsód, szociális otthon, dr. Sápi Sándorné röntgen-asszisz­tens Kecskemét, megyei kórház, dr. Schindler József osztályve­zető főorvos Kiskunhalas, kór» ház, Szabó Lászlóné röntgen- asszisztens Kiskunfélegyháza, kórház, rendelőintézet, Szabó Pálné szállítási csoportvezető, Kecskemét, megyei kórház, Sza­bó Tamásné laborasszisztens Kecskemét megyei KÖJÁL, dr. Szilágyi Imre körzeti orvos Kecs­kemét, dr. Szűcs András sáv­belgyógyász főorvos Kecskemét, Tóth Sándor szociálisotthoni- ápoló Baja, I, szociális otthon, Török Imréné körzeti védőnő, Miske, Urbán Józsefné osztály- vezető ápolónő Baja, kórház, Vá- czi Katalin kisegítő" Kecskemét, központi csecsemőotthon. Miniszteri dicséretben negy­venegyen részesültek, s elismerést kaptak a legjobban dolgozó, kór­házig és körzeti orvosi kollektí­vák,' valamjnt a tudományos munkában s'ikeresen részt vevő egészségügyi dolgozók. N. M."

Next

/
Thumbnails
Contents