Petőfi Népe, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-25 / 173. szám

V TIWtJKlIft* VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! f AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxvi. évi. 173. szám Ára: 1,40 Ft 1981. július 25. szombat Élményekkel gazdagodva Elutaztak a testvérmegyei fiatalok Jó ötletnek bizonyult, hogy a III. magyar—szovjet ifjúsági ba­rátságfesztivál résztvevői nem­csak tanácskoztak, hanem kirán­dullak is. Az a tizennyolc konv- szomolista például, aki szerdától tegnap délutánig megyénkben volt, Bács-Kiskun nevezetessé­gein kívül sok-sok magyar fia­tallal találkozhatott, s köthetett barátságot — tovább mélyítve a testvérkapcsolatokat. Amint arról mát beszámoltunk, a delegáció szerdán kapott hivatalos tájékoz­tatót a megye politikai, társadal­mi, gazdasági életéről, s már az­nap megkezdték gyakorlati is­merkedésüket is Bács-Kiskunnal. A V. I. Csurikov, a Komszomol Krím területi Bizottsága osztály- vezetője által vezetett delegáció a Kccskemét-szikrai Állami Gaz­daság fiataljaival találkozott. A kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdések elég tág kört ölel­tek fel: a szabad idő eltöltésétől a háztáji gazdálkodásig térké­ezték föl a magyar lehetősége- et. Csütörtökön Petőfi Sándor szü­lőháza előtt .tisztelgett a krími küldöttség, majd Bajára utazott. A szovjet hősök emlékművének megkoszorúzása után a KISZ-is- kola volt az úticél, ahol a város­ról kaptak tájékoztatót. A követ­kező program igazán felkeltette az érdeklődést: a dunai sétahajó­zás igen vonzó dolog. Hát még, ha djszkós is van a hajón — és itt az is volt... Este kettévált a szovjet kül­döttség. A fiatalok egyik csoport­ja Bácsbokodra, a másik Vas- kútra ment, ahol magyar csa­ládok látták vendégül őket. Bács-Kiskun megyei látogatá­suk utolsó napján, tegnap dél­előtt a Bajai Húskombinát meg­tekintése volt a program. Ezután a III. magyar—szovjet ifjúsági barátságfesztivál , testvérmegyei küldöttsége Kalocsára utazott, s ott fejeződött be a háromnapos, élménydús program. ' AZ ARATÁSSAL NINCS VÉGE Emberek, gépek a határban • Három bálázógéppel gyűjtik össze a szalmát a buzalföldről A termés — jónak mondható. Négy kiló híján elérték a hektá­ronkénti 5 tonnát. TANÁCSKOZÁSOK A FOLKLÓR JEGYÉBEN Nemzetközi tudományos konferencia • Amerikai és kubai vendégek érdeklődéssel nézik a Leskowszky-gyűjteményből a Kecskeméti Tudomány és Technika Házában rendezett alkalmi kiállítást. A Duna menti Folklór­fesztivál alkalmából másod­szor rendeztek nemzetközi tudományos tanácskozást Kecskeméten, á Tudomány és Technika Házában. Az idei hetedik fesztiválhoz kapcsolódó konferencia teg­nap délelőtt kezdődött meg, s azon hét ország —- Cseh­szlovákia, Jugoszlávia, Ma­gyarország, az NDK, az NSZK, a Szovjetunió, Tö­rökország — szakemberei, vezető néprajzi intézmé­nyeinek a képviselői vettek részt, s megjelentek az első amerikafi—magyar etnog­ráfiai tanácskozás szakem­berei közül is néhányan. A Bács-Kiskun megyei Tanács nevében dr. Major Imre elnökhelyettes kö­szöntötte a konferenciát. Hangsúlyozta: a tanácsko­zás lehetőséget ad arra, hogy a folklór mai for­máival foglalkozó szakem­berek a gyakorlat és az elmélet összekap­csolódásával új felismerésekhez jussanak. A magyar kutatók bekapcsolódtak a hason­ló szellemű nemzetközi kutatások áramá­ba, s az elért eredményeik a külföldiek számára .is hozzáférhetővé váltak. Ugyan­akkor más országok tapasztalatai is elju- totiak a magyar kutatókhoz, közművelődé­si szakemberekhez. A jelenlegi tanácskozás célja, mondotta a továbbiakban, hogy a folklór mai sajátos formáinak rendszerezésével, értelmezésé­nek fogalmi tisztázásával a szaktudományi összehasonlításokhoz alkalmat adjon, to­vábbá, hogy értékelje majd a fesztivál eseményeit. A három évvel ezelőtt rende­zett fesztivál és tanácskozás ugyanis né­mileg még elkülönült egymástól, s ezt hiá­nyosságként kell említeni. Nem került sor a fesztivál értékelésére, azonban már ak­kor kialakult az elképzelés, hogy a jövő­ben rendszeresen folytatni kell a hasonló rendezvények szervezését, összekapcsolva a fesztivál és a .tanácskozás munkáját. Most igyekeztünk megteremteni annak le­hetőségét, hogy e konferencia résztvevői minél több rendezvényen ott legyenek, ugyanakkor a faSSfivál szervezői, irányítói bekapcsolódhassáihak a tanácskozás, mun­kájába, közös megbeszéléseken szembesít­ve a nézeteiket. Ezt követően dr. Voigt Vilmos kandidá­tus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszékvezető tanára mondott rövid beve­zetőt, majd megkezdődtek a folklór izmus fogalmáról, irányzatairól, a különböző nemzeti kultúrákban történő továbbélésé­ről, mai jelenségeiről, illetve értelmezésé­ről szóló előadások. A tegnapi szekció­programokban összesen huszonhat előadás szerepelt. A konferencia ma délelőtt kilenc órakor folytatja munkáját a Tudomány és Tech­noi/ Házában. R. M. • Közönség előtt a Bácska Együttes mmm Nemzetközi zsűri előtt Pénteken délelőtt tovább folytatódott Kalocsán a Citerások Tolnában fesztiválon részt vevő együttesek színes seregszem­léje a városkerti szabadtéri színpadon. A nemzetkö­zi zsűri elé ezúttal hat együttes műsora került, köz­tük a hazánkat képviselő Bácska Együttes, vala­mint a baranyai nemzetiségi együttes. A külföldi csoportok műsorát nagy tetszéssel fogadta a szép­számú közönség. Nagy sikert aratott a Belorussziá­ból érkezett „Szpadcsina” ének- és táncegyüttes, valamint a krimi Szlavnoje együttes programja is. A legnagyobb sikert — mint a korábbi fesztiválo­kon is — a törökországi „Fotem” hagyományápoló folklórcsoport aratta: tüzes ritmusú, elementáris erejű táncaikkal elkápráztatták a közönséget A város nagy érdeklődéssel várja a mai m.enet- táncversenyt és a szabadtéri színpadon megrende­zésre kerülő gálaműsort. Cs. L. Csütörtökön este 8 órakor Szek- szárdon, a régi megyeháza ud­varán, a történelmi falak között felállított szabadtéri színpadon tartották a folklórfesztivál egyik reprezentatív bemutatóját, a pá­vakörök seregszemléjét. Budai Ilotta népdalénekes szép dallal köszöntötte a nagyszámú közön­séget, majd a továbbiakban mint műsorvezető-háziasszony műkö­dött közre. Először a legendás öcséhi népi együttes lépett színre, és termé­szetesen sárközi népdalokat adott elő. Azután a kilenctagú, csupa fiatalból álló §ándorfalvi Citera- zenekar következett: lelkes mu­zsikálással, énekléssel magával ragadta a népdalért és népze­néért rajongó közönséget. Igazi ünnepi hangulatban fogadta csütörtökön este 'hét nemzet táncosait Baja. Nyolc óra után már csaknem hatezren lepték el a víziszínpad előtti lép­csőket; sokan még a veszélyesen lejtős, köves part- részt is kipróbálták egy-egy jó helyért. A kivilá­gított víziszínpadon és mögötte a Bácska nevű kishajón Európa sok zászlaja lobogott, a fesztivál táncos ünnepének tiszteletére. A mintegy három és fél órás folklórműsort a szov­jet testvérmegyei Krím néptáncegyüttese nyitotta meg. A csoporthoz tartozó népdalkórus produkció­ját végig nagy tetszessél, ütemes tapssal fogadták. Egyedülálló műsort láthattunk a galgamentiektől is. A tájegységi művészet teljes skáláját mutatták be a hagyományőrzők. Csoportjukban a nyolctól a nyolcvanéves táncosig, énekesig, népművészig min­den korosztály képviseltette magát. Igen látványos volt az osztrákok virágkoszorús tánca. Finom, ikul- turált ünneplésük kitűnően illett a műsorhoz. A Baja testvérvárosából, Zomborból érkezett táncoso­kat ugyancsak lelkes tapssal köszöntötte a közön­ség. Nagy sikert arattak bunyevác táncaikkal. A 40 tagú zakopánei együttes sokarcúságáról tett tanú- bizonyságot. A magas-tátrai emberek népművésze­tét bemutató műsorukhoz éppúgy hozzátartozott a szólóhangszeres produkció, mint az önálló zenei elő­adás vagy tánc. A csaknem száz táncost felsorakoz­tató belorusz együttes gyönyörű népviseletével és magas tánctechnikájával érdemelt ki sok tapsot. Vé­gül az öt helység tánccsoportjából alakult Bácska Együttes mutatta be műsorát, ugyancsak nagy si­kerrel. Pénteken délelőtt a járási hivatal dísztermében országos honismereti tanácskozással és díjátadással folytatódott a bajai fesztiválprogram. Farkas József, a Hazafias Népfront Bács-Kiskun megyei titkára kö­szöntötte a résztvevőket, a több mint félszáz honis­mereti aktivistát, kutatót, közművelődési szakem­bert. Szólt egyebek között a népfront két és fél év_ tizede honismereti mozgalmat tárpogató munkájá­ról és a további teendőkről. » Ezt kövétően került sor a fesztiválhoz kapcsolódó^ harmadik országos honismereti pályázat értékelé­sére, a díjak átadására, öten kaptak pályadíjat, melynek költségeihez hozzájárult a Hazafias Nép­front, a Bács-Kiskun megyei Tanács, a Népművelé­si Intézet és a Kórusok Országos Tanácsa is. A pá­lyamunkák többsége a valamikor híres gyöngyös- bokréta-mozgalommal, a mai pávakörök fejlődésé­vel és a különböző tájegységek, települések népi együtteseinek történetével foglalkozik. A díjátadást követően dr. Andrásfalvy Bertalan kandidátus népi kultúrával kapcsolatos előadása, és dr. Timaffy László néprajzkutató előadása hangzott el. A tanácskozás résztvevői még délelőtt megtekin­tették az Alsó-iDunavölgyi Vízügyi Igazgatóság érde­kes üzemtörténeti kiállítását, melyet a József Atti­la Művelődési Központban rendeztek. Délután foly­tatódott a tanácskozás és a.vita. p. a # Sikert aratott a belorusz csoport. A megye legtöbb mezőgazdasági nagyüzemében végeztek a kalászos gabonák betakarításával. Az aratással viszont még nem fejeződött be a munka. Sürgős, feladat a szalma eltávolítása, a tarlóhántás, a ta- lajerő-utánpóllás, és ezt követően a nyári mélyszántás. Ezenkívül egyéb időszerű tennivalók is vannak a határban. Felvételeink a jánoshalmi Jókai Termelőszövetkezetben készültek az aratást követő egyik hétköznapon. KISKUNSÁGI TAPASZTALATOK Összetett feladat a takarmánygazdálkodás • A hét első napjaiban meg­kezdték a zöld. bab gépi beta­karítását is. Egy- egy berendezés­sel naponta 2—2,5 hektárról helyezik biz­tonságba a ter­mést, ez 15—20 tonna zöldba. bot jelent. A növényt szaka­szosan vetették. Ennek megfele­lően történik az érés és a beta, mindig friss árut karítás is, hogy tudjanak szállí­tani. , (Straszer András fel­vételei) A Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szö­vetségének elnöksége tegnap — a páhi községi pártszékház­ban — tartott ülésén többek között a takarmánygazdálko­dást vitatta meg. A téma jelentőségét alátámasztja, hogy a körzetben számottevő az állattenyésztés. A szántóterület 52 százalékán termesztenek takarmányt, a tenyésztési költségek 72 százalékát az állatok etetése teszi ki. Ebből adódóan a szövetségi ten­nivalók között fontos helyet fog­lal el a körzet szövetkezeteiben kialakult takarmánygazdálkodás hatékonyságának vizsgálata. A Kiskunsági TESZÖV szakemberei alaposan tanulmányozták a témát Az erről szóló jelentés sokféle szempontból értékeli az eddig el­ért eredményeket- és . rámutat azokra a gondokra, amelyek nehe­zítik az előrelépést. Fontos megállapítás, hogy a takarmánymérleg az üzemi szük­ségletnél nagyobb mennyiség ter­melését mutatja. A többlet nagy­részét a háztáji gazdaságoknak juttatják, ahol a kiterjedt sertés- és baromfitartás miatt még továb­bi jelentős — 180—200 ezer ton­na — ipari abrak vásárlása szük­séges. Ezenkívül a lucerna- és ku- koricaszárítmány egy részét a közös gazdaságok értékesítik. A pozitív takarmánymérleg ter­mészetesen a körzet átlagára .vo­natkozik. Néhány gazdaságban változatlanul nincs összhangban az eltartandábállatállomány a ter- mőtgrülettew^ * Tavaly a \*-SZÖV körzetében felhasznált takarmányok értéke dsaknem I milliárd forint volt. Az állattenyésztés pedig 1 milliárd 800 milliós átbevételt ért el. A tiszta jövedelem ehhez képest sze­rény, alig haladta meg a 130 mil­lió forintot Ez is bizonyítja, hogy a hatékonyság növelésében sok még a tartalék — hangsúlyozták a tegnapi tanácskozáson. Egyik lehetőség a termelés szín­vonalának növelése- Alacsonyak a terméshozamok a lucernánál, si­lókukoricánál; a termelési költsé­gek pedig egyre emelkednek. Az állattenyésztési ágazatok jövedel­mezősége a takarmánytermesztés gazdaságosságánál kezdődik. ' Sajnos, a rét-legelő területek termésátlagai sem változtak a szükséges és lehetséges mértéh­ben. A szövetkezetek kezelésében lévő 84 ezer hektár gyep mint­egy fele termő, a másik ötven - százaléka talajvédő célokat szol­gál. Az utóbbit legeltetéssel hasz­nosítják.. A termő gyep mintegy tíz százalékát kezelik intenzíven. Időnkénti tápanyag-utánpótlást 15 ezer hektár kap. Az intenzív ápo-. lás még száraz viszonyok között is számottevő hozamemelkedést eredményez. A rendszertelenül ki­juttatott műtrágya, kiegészítő ápo­lási munkák nélkül, alig érzékel­hető javulást hoz. A szálas- és egyéb tömegtakar­mányok termelésénél a betakarítás alacsony szintű gépesítettsége és a nem megfelelő tárolás egyaránt gond. Csupán négy termelőszö­vetkezetnek van korszerűnek mondható betakarító gépsora. A termelés fontos tényezője a mi­nőség. A tapasztalatok azt igazol­ják, hogy a biológiailag érett ál­lapotban silózott kukorica a tej­termelésben 60—70" a húsnál 50— 60 százalékkal több hasznosítha­tó energiát ad, mint a szemes ku­korica, és mindezt hektáronként jóval kisebb költséggel lehet el­érni. ~ A korszerű állatfajok és -fajták megkívánják a rendelkezésre álló takarmány széles körének felhasz­nálását. A tejtermelésben, a szar­vasmarha- és bárányhizlalásban a fő szerep a tömegtakarmányoknak — köztük a silókukoricának, szé­nának, legelőknek — jut, és csak ezután következik az abrak. A húshasznú tehenek és a növen­dékmarhák szükséglete csaknem teljes egészében kielégíthető tö­megtakarmányokkal és mellék- termékekkel. Mindezekből tehát az tűnik ki, hogy a takarmánygazdálkodás rendkívül összetett üzemi feladat. Szükséges a termelés- a költségek, a betakarítási technológia, a mi­nőség, az etetési módszerek stb., valamint az ezzel összefüggő tu­dományos tapasztalatok egymásra gyakorolt, hatásának ismerete. A területi szövetség a szakem­berek összegezését eljuttatja va­lamennyi taggazdasághoz .tanul­mányozás céljából. K. S. Ízelítő a táji népművészetből

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents