Petőfi Népe, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-24 / 172. szám

1981. július 24. • PETŐFI NEFE • 3 EGYETEMI, FŐISKOLAI FELVÉTELI EREDMÉNYEK Változatlanul népszerű a bölcsészettudomány Nem csökkent az érdeklődés a műszaki kar iránt Al pályázók előtt már ismertek az egyetemi és főiskolai felvételi vizsgák eredményei, a felvételi bi­zottságok írásban tájékoztatták a jelentkezőket. Ilyen válaszokat in­dítottak útnak: felvételt nyert; nem nyert felvételt, mert nem felelt meg a követelményeknek; megfelelt, de hely hiányában nem vették fel, s fellebbezésre jogo­sult; imás felsőoktatási intézmény­be irányították. Számosán ezek­ben a napokban nyújtják be fel­lebbezésüket, Ezeket augusztus második felében bírálja el az il-, letékes bizottság. Az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem nappaili tagozatára je­lentkezett 2404 diák közül 1162 a bölcsészettudományi karra kérte felvételét. Ezen a karon ötször, a kar különböző idegen nyelv szakjain hatszor, máshol nyolcszor többen szerettek volna továbbta­nulni, mint amennyit felvehettek. Évek óta ez a legnépszerűbb kar, s ezen belül a magyar—történe­— Halló, ATI? — Nem, itt Laci. — Szeretnék jelentkezni tanfo­lyamra! — Nálam?! —. Miért, nem Autóközlekedési Tanintézet?! — Nem az vagyok! — Nem nulla-három a maga vége?? — Nem, az én végem nulla- négy! — A fene vigye el! —i Kösz ... * * * — Halló, Farkas elvtárs bent van? — Itt nincs bent. — Akkor kérem a helyettesét! — Itt az sincs bent! — Hát akkor ki van bent? — Én! — Miért, maga ki?! — Én én vagyok! Maga hívott, vagy nem?! — Ne gorombáskodjon velem, maga téves! — Téves a ...! lem szak. Itt az idén 226-an pá­lyáztak 30 helyire, a magyar—ide­gen nyelv szakon 170-en 20 hely­re s hasonló volt az arány a tör­ténelem— idegen nyelv, az orosz— idegen nyelv szakon. A vizsgázók közül 151-et vettek fel a követ­kező tanévre, 32 diáknak adtak fellebbezési jogot, előfelvételt 47-en nyertek. A jogtudományi karra 633-an jelentkeztek, csaknem százzal ke­vésebben, mint tavaly, de még így is sokkal többen, mint amennyit felvehettek. A szükséges 17 pont­számot 186-an érték el, többségük bekerült az egyetemre; remélhető, hogy a fellebbezési eljárás során a többi .^megfelelt” helyzete is kedvezően alakul. A természettudományi karra 610 diák jelentkezett, szintén ke­vesebb, mint tavaly, de csaknem még egyszer annyian, mint ameny- nyien az első évfolyamon tanul­hatnak az 1981—82-es tanévben. * * * — Halló, ügyvédi munkaközös­ség? — Nem, ez egy békés családi közösség. Volt! — Akor adja meg a számukat! — Nem tudom, és ha még egy­szer felhív, az ügyvédem szómét adom meg! — Hülye! — Vagy te is!... • * • — Te vagy az, Fért? — Itt nem lakilc Feri! — Akkor mellément. — Mellé bizony! — Legközelebb ne vegye fel! — Jó. Ha nem veszem fel, ak­kor én vagyok, ha felveszem, ak-‘ kor a Feri. • * * — Drágám ...?! » — Disznó! — Bocsánat, akkor nem drá­gám! A kar 11 szakja iránt különböző az érdeklődés. A biológia—föld­rajz szakon például 16 helyre, 101-en, a kémia—fizika szakon viszont 10 helyre 9-en jelentkez­tek. Általában spk vizsgázó közül válogathatták ki a legjobbakat. A matematikus—fizikus — nem ta­nári szakon nagyon jó képességű tanulók, az országos középiskolai tanulmányi versenyek nyertesei vizsgáztak — eredményesen. A karról mintegy hetven diákot irá­nyítottak más felsőoktatási intéz­mény megfelelő szakára. A Budapesti Műszaki Egyete­men több mint 2000 diák jelent meg a felvételi vizsgákon, meg­közelítően annyi, mint tavaly. A vizsgázóknak több mint a fele megfelelt a követelményeknek. Az 1981—82-es tanévben körülbelül 1300 hallgató kezdi meg tanulmá­nyait. A legtöbb a villamosmér­nöki, a gépészmérnöki, a közleke­désmérnöki karon. (MTI) A TÉT AZ ÉLET A nyári étkezés szigorú szabályai Tapasztalati tény- — sajnos, évről évre ismétlődően — hogy a nyári hetekben, hónapokban meg­nő az ételmérgezéssel orvoshoz fordulók száma. Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudomá­nyi Intézetben ezzel kapcsolatban elmondták, hogy a megelőzés leg­egyszerűbb és leghatásosabb mód­ja változatlanul az alapvető étke­zési szabályok, higiénés előírások szigorú betartása. Az ételmérgezés sokszor kony­hatechnikai hibákból adódik. A megelőzés végett — egyebek kö­zött — a nyers hús feldolgozásá­hoz használt eszközöket mindig alaposan meg kell tisztítani, mi­előtt egyéb ételekhez nyúlnánk velük Ä melegben egyébként is különösen fontos a konyha tiszta­sága, s az, hogy fokozottan figyel­jünk az ételek készítése és táro­lása közben a megfelelő higiénés körülményekre. Gyakran okoznak ételmérgezé- zéseket a gyorsan romló, hűtést kívánó élelmiszerek. Ilyenek min­denekelőtt a. kolbász, a hurka, a felvágottak, a húsételek — pél­dául a csirkepörkölt, a pácolt vagy főtt húsfélék, továbbá a tejes ételek, közöttük a fagylalt; illetőleg a tojással készült enni-, valók, olyanok, mint a krámes, a madártej, vagy a tojásos galuska. Orvosi intelem, hogy a „imara- dék” ételek későbbi fogyasztása akkor is veszélyes — könnyen mérgezést is okozhat —, ha hű­tőszekrényben napokig tárolják. A főtt ételek későbbi fogyasztása, „majd megeszem” alapon, újabb forralás nélkül semmiképpen sem ajánlatos. A felbontott konzervek helytelen tárolásától is óva inte­nek a szakemberek. A konzerv- maradékot ki kell venni a doboz­ból és porcelán-, vagy üvegedény­be helyezve szabad csak hűtő- szekrénybe tenni. Felnőtteknek sem, gyereknek pedig különösen nem szabad gyü­mölcsöt mosatlanul fogyasztani! Nem elég csak megtörülgetni, „kifényesíteni”. Folyó vízben kell alaposan megmosni. Sokan — mi­ként az idén is tragédiák soroza­ta bizonyította — tévedhetetlen­nek tartják magukat gombaügy­ben. Egyetlen „melléfogás” em­beréletbe kerülhet! (Mivel a tét az éliet — csakis hatósági szakértő által ellenőrzött gombát szabad fogyaszitani. .* ■ J — Halló, Postai Dijszelszámoló Hivatal? Kérem, vonják le a te­lefonszámlámból a mellébeszé­lést! — Sajnos, nem tehetjük. Ez a terhesgondozó. • • * — Halló, terhes vagyok! — Mitől? — A telefontól! — Akkor forduljon a Nobel-dij bizottsághoz! — Miért, nem a távbeszélő üzem?! — Nem, ez a földrengésvizsgá­ló intézet! m • * — -Halló, zárt intézet? Én egy telefonfülkében vagyok, és két forintért azzal szeretnék beszél­ni, akivel akarok! • — Nagyon súlyos, de én a víz­ügy vagyok! • * * — Halló, tűzügy?! — Nem. — Lucifer kartárssal szeretnék beszélni! — Mondottam, ember, küzdj és bízva telefonálj! Tormái László TESTVÉRMEGYÉNK ÉLETÉBŐL Artek — nemzetközi gyermekparadicsom • Az arteki tábor üdülői A Krímben 1925; júniusá­ban négy sá­torban és két kis házban fo­gadta első ven­dégeit az Ar­teki Üttörőtá- bor. Azóta több mint 400 ezren pihentek itt a világ számos országából. Kezdetben mindössze há­rom orvos, 12 gondozónövér és 6 úttörőve­zető dolgozott ezen a helyem Jelenleg a tá­bornak 300 út­törővezetője, több mint 100 orvo­sa és ápolónővére van. Az intéz­mény egész évben működik, és számos pedagógust is foglalkoz­tat. Artek ma festői, jól felszerelt „város”. A területén hatalmas stadion, könyvtár, melegített ten­gervizű uszoda, játékszobák, sportpályák, strandok találhatók. A turnusok tagjai egy-egy hó­napot töltenek „az úttörők köz­Angolai gyerekek a Neptnn-ünnepen. (Fotó: A. Jakovlev.) társaságában”. A pihenésen kívül különböző szakkörökben bővítik a tudásukat. A tábornak saját rádióállomása, vitorlásai, kis ha­jói is vannak. A nemzetközi ünnepekről kar­neválokkal, koncertekkel, vetél­kedőkkel emlékeznek meg. A szovjet lányok és fiúk mellett több mint 70 ország gyerekei pi­hennek itt Drága beszélgetések A kunfehértói városerdőben Körtúránk — amely egyelőre jelzés nélküli, de felfestését ezen­nel is javasoljuk az illetékesek­nek — a kunfehértói vasútállo­másról indul, és végigvisz a köz­ség kellemetes, a tóhoz vezető, csupazöld, csupavirág főutcáján. Kijutva a családi házak közül, ott, ahol az üdülőfalu legelső nyaralói megjelennek — tehát pár száz méterre a kempingtől és a megyei sportszövetség edzőtá­borától — balra, széles földútra térünk le a betonról. Átkelünk a tavat tápláló, s egyben a vízfö­lösleget levezető csatornán, majd jobbra, messziről látható óriási jegenyefák felé, a kevésbé láto­gatott partrészre kanyarodunk. Kilométernyi gyaloglás után az erdészüdülő szomszédságában négy évvel ezelőtt létesült gyö­nyörű, ligetes emlékpark fogadja a vándort ivókúttal, rönkülőkék­kel és asztalokkal, tűzrakóhellyel, s egy hűsítő fürdőzés lehetőségé­vel. Az emlékpark névadója a kiskunhalasi járás egykori or­szággyűlési képviselője, a kör­nyék tudatos megóvásának és fej­lesztésének irányítója és szellemi atyja: Erdey Ferejic­A halásztanya udvara. Továbbhaladva a part men­tén horgászstégek és -ladikok, valamint a . nádfödeles halászta­nya tágas udvara figyelmeztet­nek: ez a szakasz — és persze a szemközti is — már a pecások birodalma. Innen az is jól látha­tó, hogyan szűkíti le mindkét ol­dalról a nyílt vizet a terjeszkedő nád. Ezután egy szép kis rét szé­lén tartjuk az eredeti, északi irányt; jobb kéz felől nádas, bal­ról fiatal vegyeserdő szegődik mellénk útitársul. Körülbelül 800 méter után nyugat felé 25—30 éves fenyőállomány vár ránk. A 2000 méteres kacskarlngós nyila­dék — talaja laza, homokos, de azért könnyen járható — végén darabka ősborókás okoz különle­ges örömet és élményt a túrás- tónak, aki előzőleg felfigyelt ‘ több, az erdő közepébe ékelődött kis kukoricatábla szélein — vad­disznók, szarvasok és őzek bána­tára — felállított magaslesre is. A borókáson átvágva — ez egyébként a kunfehértói—jános­halmi határvonal — délnek vesz- szük az útirányt: a 'homokbuckák még maradnak, a borókát azon­ban fokozatosan felváltja az er­dei fenyő. Közben érintjük a Hu- gyecz-tanyát, ahol a gémeskútból finom ivóvízzel frissíthetjük ma­gunkat. Hamarosan magasfeszült­ségű elektromos vezetékekkel ta­lálkozunk; itt ismét meredeken balra, nem sokkal később pedig tarvágásba fordulunk. Kellemes, árnyas helyen asztalokat, pado­A csupavirág, csupazöld kunfehértói főutca. kát találunk: pihenésre csábít és kiváló alkalom, hogy elköltsük uzsonnánkat Szemet gyönyörködtető nyírfa­liget következik — a végén, szem­ben, juhhodályokra vethetünk pillantást —, majd 40—50 éves nyárak, tölgyek, akácok sora. Jobbra követjük az út ívét, s be­lépünk a kötöttebb talajú, 120 hektáros úgynevezett Városerdő­be, melyről a dr. Tóth Károly szerkesztette Nemzeti Park a Kiskunságban című könyv így emlékezik meg: .. idős homok­pusztai tölgyes, gyöngyvirágos tölgyes, gyöngyvirágos nyáras, galagonyás nyáras természetes előfordulásait foglalja magában. Kiemelkedő botanikai értékű, mi­vel hazánkban egyedül itt talál­ható a virginiai holdruta (őspáf- rányféle).” Ha meg is keresünk, egy-egy védett példányt, semmi­lyen körülmények között ne nyúl­junk hozzá; fölszedését, pusztítá­sát szigorúan büntetik, s külön­ben sem marad meg házikertben vagy cserépben. Kis idő múltával, közvetlenül az út mentén, természeti ritka­ságra, egy 160 éves hatalmas, cí­meres, kocsányos tölgyre bukka­nunk, melyet a megyében első­ként, 1941-ben nyilván'ítotak“*vé- detté. Innen egy balra kezdődő, nagy S-kanyar után széles erdei földútra jutunk — ez már egye­nesen a kunfehértói Előre Tsz- hez visz. Elsétálva a Tarjányi er­dészház mellett, nem térünk be a szövetkezet központjába, ha­nem balra, kiépített járdán — kétoldalt megművelt földekre, i balra az erdőgazdaság fűrészte­lepére is kitekintve — közelítjük meg a falut, és annak főutcáját, ahol be is zárul kőrútunk. Jobb­ra 200—300 méterre van a vas­útállomás. • Horgászstégek, -ladikok a tó nyugati partján, közvetlenül az Erdei Ferenc emlékparknál. Fentebb szóltunk róla: ezen a különben megbízható nyomvona­lú túraúton még egyetlen eliga­zító jelzés nincs. Ebben a formá­jában Tarjányi István helybeli erdésszel fedeztük fel, s állítot­tuk össze. Tehát — ha egyálta­lán sor kerül a felfestésre — a végleges kijelö’ isiiéi kisebb vál­tozások elképzelhetők. Mint ahogy az is lehetséges, hogy egy másik, hasonlóan izgalmas ba­rangolással az üdülőfaluban a szabad strandnál keleti irányba fordulva, a villasor végén levő halasi városi-járási úttörő- és KISZ-tábor után, keresztül az inokai réten és erdőn, majd észa­ki, északnyugati irányban a Reg kettyésben becsatlakozva a Csere- siki dűlőútba (ez a keceli műút- tól, a bogárzói vendéglőtől jön és Jánoshalmára tart), s így egy nagy kört leírva a Babó-tanvára, az erdészet központjába érke­zünk, ahonnan csak pár száz mé­ter a már említett ősborókás. Ér­demes volna egy ilyen szép — persze más színű jellel ellátott — kitérővel gazdagítani a még nem is létező kunfehértói turistatér­képet.- ' K. F. ­Ki ne tudná, legalább Bács-Kiskunban: Kunfe- hértó regionális üdülőterület. A szikes tavat, a 160 —170 hektáros víztükröt és környékét meghódítot­ta, de tönkretenni nem fogja a hétvégiházas urba­nizáció: mintegy 800 házhelyet tartanak nyilván, ám további telekosztásra belátható időn belül nem kerül sor. Dr. Beretzk Pétertől, a biológiai tudo­mányok kandidátusától való az alábbi, 1961-ben papírra vetett vélemény: „Alföldünknek hasonló tájrészei évről évre kevesebbednek. A táj rendel­kezik mindazon biológiai értékekkel, amelyek a. vé­dettségre alkalmasság tekintetében szóba jöhet­nek.’’ Ide, Kunfehértóra csalogatjuk- kalauzoljuk el móst a természet- barátokat,, illetve a hétvégeket aktív pihenésre, felüdülésre szá­nó kirándulókat. No, nem víz- parti sütkérezésre-lubickolásra, hanem egy 10—12 kilométeres könnyű sétára, melybe nyilván­valóan belefér a tóval való köz­vetlen ismerkedés is ... 6 Tarjányi Ist­ván erdész, akivel kitalál­tuk ezt a tű- rautat

Next

/
Thumbnails
Contents