Petőfi Népe, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-24 / 172. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: <iapoi, száraz, meleg idő. Többfelé élénk, el­sősorban a Dunántúlon erős déli szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 14, 19, legmagasabb nappali hőmérséklet 29,33 fok között. A Balaton vizének hőmérséklete Sió­foknál tegnap 21 fok volt. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVI. évi. 112. szám Ár«: 1,40 Ft 1981. július 24. péntek FOLYTATÓDIK A DUNA MENTI SEREGSZEMLE Találkozók és színpadi bemutatók • Dalos-táncos hangulat. (Tóth Sándor (elvétele.) A szerdai ünnepélyes megnyitást követően tegnap Kalo­csán, Baján és Kecskeméten, valamint Tolna megyében foly­tatódott a VII. Duna menti Folklórfesztivál. Érdekes talál­kozók, szakmai tanácskozások és változatos műsorok gazda­gították a nemzetközi találkozó programját. A folklórfeszti­válra készült kiállítások sorát gazdagítja az a tegnap este megnyílt kecskeméti tárlat, amely az „Ifjúság és népművé­szet Magyarországon 1970—1980” címet viseli. Tanácskozás a népzenéről Tegnap - délelőtt Baján, a KÓ- TA népzenei bizottságának nyil­vános ülésével folytatódott a VII. Duna menti Folklórfesztivál. A városi tanács dísztermében több mint félszáz zenei és közműve­lődési szakember, valamint nép­dalkörvezető gyűlt össze, hogy tanácskozzon a népdalkörök és népzenei együttesek időszerű kér­déseiről, mai problémáiról. A ren­dezvényen dr. Tóth pál József, a KÓTA főtitkára köszöntötte a megjelenteket. Jelen volt Kata- nics Sándor, az MSZMP Bács- Kiskun megyei Bizottságának tit­kára és Major Imre, a megyei tanács elnökhelyettese is. Ezt követően dr. Baross Gábor karnagy, a KÖTA népzenei bi­zottságának elnöke vette át a szót. A népzene és a népzenei együttesek helye, szerepe nem­zeti kultúránkban címmel tartott (Folytatás a 2. oldalon.) TARTALÉKOK A TESTNEVELÉS ÉS SPORT FEJLESZTÉSÉBEN Ülést tartott a Minisztertanács ' A kormány Tájékoztatási Hiva­tala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Lázár György, a kormány elnöke tájékoztatást adott Georgisz Rallissnak, a Gö­rög Köztársaság miniszterelnöké­nek meghívására Görögországban tett hivatalos látogatásáról. A Mi­nisztertanács a beszámolót tudo­másul vette. A kormány jelentést hallgatott meg a vállalati szervezeti rend­szer korszerűsítésére tett eddigi intézkedésekről, és meghatározta a további tennivalókat. Ennek keretében külön felhívta az irá­nyító szervezetek vezetőit, hogy nyújtsanak hathatós segítséget a trösztök és a nagyvállalatok belső irányítási és érdekeltségi rendsze­rének továbbfejlesztéséhez. A Minisztertanács megvitatta a testnevelés és sport fejlesztésének érdekében elhatározott tennivalók végrehajtásának helyzetét. Megál­lapította, hogy a tárgyi feltételek és a szervező munka javításában elért figyelmet érdemlő eredmé­nyek ellenére továbbra is jelentő­sek a kihasználható. tartalékok. A kormány külön fontosságot tu­lajdonít annak, hogy az illetéke­sek további intézkedéseket tegye­nek az iskolai testnevelés és a tömegsport feltételeinek gyorsabb ütemű javítására. A Minisztertanács tudomásul vette a Gazdasági Bizottság tájé­koztatóját, amely számot-ad a VI. ötéves terv időszakára készült energiagazdálkodási program megvalósításának kezdeti tapasz­talatairól. A kormány elfogadta az Orszá­gos Környezet- és Természetvé­delmi T&nács elnökének jelenté­sét a tanács legutóbbi üléséről, ahol megtárgyalták a Balaton, környezetvédelmét szolgáló és a VI. ötéves terv időszakára szóló intézkedési tervet. (A testnevelés és a sport fejlesztésének helyzet' jelentését a 2. oldalon ismertet­jük.) 1989-ig megépül az M5-ös autópálya Az M5-ÖS autópálya 1989-re megépül Kecskemétig — mondta Cseri István közlekedési- és postzfügyi miniszterhe­lyettes azon a tájékoztatón, amelyet Dabason a motelben rendeztek meg két megye: Pest és Bács-Kiskun párt- és ál­lami vezetői, valamint közlekedési szakemberei részére. A megjelentek között ott volt Cservenka Ferencné, a Pest me­gyei, Romány Pál, a Bács-Kiskun megyei pártbizottság első titkára, dr. Gajdócsi István, -a megyei tanács elnöke, vala­mint a KPM illetékes főosztályainak vezetői. Mint megtudtuk, a VI. ötéves térvben az ország 30 ezer kilomé­ter hosszú úthálózatán — a beru­házási keretek híján — állag- megóvást végeznek, de nem mon­danak le ■ az útfejlesztésről sem. Ezt fontossági sorrendben való­sítják meg. Főként a városi át­kelési szakaszok korszerűsítésé­nek befejezésére helyeznek na­gyobb súlyt. Mint a miniszterhe­lyettes elmondta, az autópályák közül hármat építenek tovább. Az Ml-es Tatabánya—Győr közötti fél autópálya munkái tovább folytatódnak, s 1982-ben — igaz, kétéves késéssel — átadják a kétszer kétsávos utat a forga­lomnak. Az M3-as autópálya Hat­vanig elkészült, ezt tovább épí­tik Gyöngyösig. A beruházási költsége 1,4 milliárd forint. Az M5-ÖS autópályát az V. öt­éves tervben kezdték el építeni, s a jelenlegi tervciklusban 2 mil­liárd forint áll rendelkezésre. Az új autópálya felépítését az tette szükségessé, hogy az E5-ösön' 1975-től a forgalom 50 százalék­kal nőtt, s ennek 50 százaléka nehéz járművekből — nyerges- vontatókból — tevődik ki. Az E5-ÖS útra jellemző, hogy órán­ként kétezer jármű halad át egy- egy ponton, ami már meghaladja a maximális leterheltséget. Mint ahogy Cseri István miniszterhe­lyettes fogalmazott: elviselhetet­len szintet ért el a forgalom, ám még 20 százalékos forgalomnöve­kedéssel kell számolni. A KPM egyik osztályvezetője elmondta, hogy az E5-ös út te­hermentesítése érdekében jó len­ne, ha a teherszállítás átterelőd­ne a szinte párhuzamos 5202-es útra, amely Dunaharaszti—Kecs­kemét között húzódik. Ezt az utat — mint később a vitában kikristályosodott — még az idén rendbehozzák. Majd az M5-ös autópálya építésének ütemezésé­ről kaptak tájékoztatást a meg­jelentek. Az autópálya bekerülési költsége' 5,6 milliárd forint. Ebben az ötéves tervben' Bu­dapesttől Táborfalváig készül el az út bal pályája, majd 1986-ban eléri Lajosmizse térségét. A kö­vetkező esztendőben megépül a Kecskemétet kikerülő szakasz, s 1988-ban Kunszállás térségében kapcsolódik az E5-öshöz. 1989- ben elkészül az út jobb pólyája, azaz maga az autópálya. Több csomópontot hoznak létre: Bu­dapesten a Lőrinci úton, Ocsán, Űjhartyánban, Hernádon, Kecs­kemét előtt a 75-ös kilométernél, illetve az 52-es és az 54-es utak találkozásánál. Gondoltak á pi­henőhelyekre is. Budapest hatá­rában készül él egy olyan pihenő, ahol töltőállomás, motel és szerviz is rendelkezésre áll. Hasonlókép­pen kialakítják a dabasi pihenő­helyet, majd a budapestihez ha­sonló épül a termelőszövetkeze­tek közös vállalkozásában, Lajos­mizse határában a 67-es kilomé­ternél. Ezenkívül még négy pi­henő létesül az út mentén. Az értekezleten felszólalt Ro­mány Pál, a megyei pártbizott­ság első titkára, aki örömét fe­jezte ki, hogy a KPM alkalmat és lehetőséget teremtett az el­képzelések és tervek, beruházá­sok egyeztetésére. Ez újabb jele az előrelátásnak és az együttmű­ködésnek. Az autópálya megépí­tése Bács-Kiskunnak azért is fon­tos, mert ez az út vezet a fővá­rosba, s megoldja azokat az egy­re sűrűsödő gondokat, amelyek a megyeszékhely környékén kiala­kultak. Amíg az út el nem készül — mondta a megyei pártbizott­ság első titkára — jó lenne a te­herforgalmat, főként a kavics­szállítást átterelni a vasútra. Cseri István miniszterhelyet­tes kérdésekre válaszolva közöl­te, hogy az idei év végéig befeje­zik az úttal kapcsolatos kisajátí­tási eljárásokat, s a már megsült autópályaszakaszokat bekötik a forgalomba. A tájékoztatót követően a résztvevők megtekintették az új dabasi motel épületét. * G. G. KECSKEMET. ^Budapest INARCS. ÚJHARTYj KAKXS ‘0CSA rűRKéNrtóBOW*LvA bal pálya I« 1985 1966 ( jobb pűlo[* 1989 BUDAPEST • AISÓnémÉdi Forgaiombahelyezés ütemezése BÁCS-KISKUNBA LÁTOGATOTT A DÍSZVENDÉG Vidéki programokon a barátságfesztivál résztvevői Csütörtökön, a kora reggeli órákban Zánkára indultak a III. magyar—szovjet ifjúsági barát­ságfesztivál 100—100 tagú magyar és szovjet politikai . delegációjá­nak tagjai, ahol egész napos prog­ram várta őket. Az úttörőváros bejáratánál fe­hér inges, piros nyakkendős, zász­lócskákat lengető, éljenző úttörők sorfala 'között vonult be a két küldöttség, élükön Fejti György gyei, a KISZ KB első titkárával és Dmitrij Filipovval, a Lenini Komszomol KB titkárával. A de­legáció vezetőségét Varga László, az Ottörőszövetség főtitkára kö­szöntötte, és tájékoztatta a gyer­mekszervezet munkájáról. Ki­emelte: az Üttörőszövetség 35 éves tevékenysége során a gyer­mekek kedvelt, a társadalom el­ismert szervezete lett. Nádházi Lajos, az úttörőváros vezetője bemutatta a tábor éle­tét, a jelenleg ott üdülő 3 ezer ifjú képzőművész és vízi úttörő programjait. Elmondta egyebek között, hogy évente hat turnusban 15 ezer gyermek tölthet el itt hosszabb-rövidebb időt. ­A vendégek megtekintették az úttörőmozgalom történetének do­kumentumait, tárgyi emlékeit őr­ző úttörőmúzeumot, a 40 ezer kö­tetes könyvtárat, a félezer nézőt befogadó színháztermet, s a 800 fős lelátóval kialakított, fedett sportcsarnoköt. • A III. magyar—szovjet ifjúsági barátságfesztiválra számos híres személyiség érkezett díszvendégként, köztük a népszerű énekes, Jo- szif Kobzon is, aki a csütörtöki napot Bács-Kiskunban töltötte. A szovjet fiatalok — és a magyar televíziónézők — kedvencé megis­merkedett Kecskemét látnivalóival, majd Bugacra kirándult, ahol » puszta látványosságaiban gyönyörködött. A „hivatalos” program az út­törőváros barátság parkjában zárult: az úttörők népes seregé­nek jelenlétében a magyar—szov­jet ifjúsági barátságfesztivál résztvevőinek látogatása emléké­re Fejti György és Dmitrij Fili­pov elültetett egy nyírfát és egy platánfát. A .testvérmegy ékben vendéges­kedő küldöttségek sokszínű kul­turális programmal, tapasztalat- cserékkel, gyár- és üzemlátogatá­sokkal gazdagították élményeiket. Huszonhét KlSZ-épitőtá- borban mintegy tizennyolcezer fiatal ismerkedik a kétkezi munkával Bács-Kiskun me­gyébenezen a nyáron. Ha úgy számolunk, hogy tavaly is így volt, meg azelőtt és azt megelőzően szintén, — e téren is nyugodtan alkalmazhatjuk a már sok mindenre lefoglalt kifejezést: „hagyományos mó­don". Arra is vonatkozik ez, hogy a kétkezi, vagy másképp mondva — a fizikai munka értékelését, tiszteletét, meg­becsülését tanulják meg — saját tapasztalataik, értéket, hasznosat teremtő közvetlen részvételük alapján. Mert csu­pán a számadatokig levonat­koztatva, tetemes érték az amit tizennyolcezer ifjú —- lány és fiú — produkál a gyümölcs­szürethez, -feldolgozáshoz, vagy a szó szerint vehető épí­tőipari) murikához nyújtott önkéntes segítséggel. Harminc- hatezer kéz, pláne fiatal! élő „munkaeszköz” olyan hatal­mas teljesítménnyel képes hozzájárulni a termesztett ja­vak betakarításához, amit az építőtábort fenntartó, működ­tető nagyüzemi gazdaságok nem nélkülözhetnek. Azaz — a gépesítettség, a tech­nika mai magas színvonala mellett is — szükség van az ifjúság közreműködésére a nagy nyári, ősz eleji munkák­ban. . NdlsA itt a Duna—Tisza közén Esősorban a földeken. Mert bár tápláló anyánk a termőföld, s azt mondjuk róla, hogy jó hozzánk, barátunk, ez semmiképpen sem ingyen van. Magyarán: nem röpül szánkba a süli galamb csak úgy. Mert míg a betakarításig is elju­tunk ... Micsoda emberi, gépi erőfeszítés testesült meg addig a talajmunkában, vetésben, vegyszerezésben, öntözésben — hogy egyebet ne említsünk! S van abban valami feleme­lően 'jó, biztonságérzetet adó, hogy a befektetett energia, fá­radozás végül is annyi ter­mést eredményez ma már évről évre, aminek a betaka­rításához egy megyében is — igaz, Bács-Kiskun legna­gyobb az országban — 36 ezer szorgos kéz hozzájárulását ké­ri a társadalom. Kéri — s aki vállalja az építőtábori mun­kát, értve a szóból, önként te­szi a magáét. Szorgos kezek ... Hogy mi­nél jobban rászolgáljanak a felnőttek — szüleik — megbe­csülésre, versengenek . is egymással a brigádok. Nem­csak azért, mert amit ellátási költségeiken felül teljesítenek, azt pénzben is megtérítik szá­mukra. Nem — nem csupán a pénzért, hanem azért a bel­ső jóérzésért is, ami ifjúkor- , ban kiváltképp természetes ösztönzőerő: a „vagyok olyan legény (leány), mint te" bebi­zonyítása nyújthat. És mert a vetélkedés azokat is felhozza, akiknek kezdetben talán nem fűlik foga a szokatlan mun­kához, vagy még nem áll rá a kezük olyan könnyen, mint ügyesebb, gyakorlottabb tár­saiké. Jó — ha azt is tudja a nyári négy turnusban nálunk mun­kálkodó tizennyolcezer ifjú ember, hogy már a tábornyi­tást megelőző hónapoktól kezdve, végig, itt-tartózkodá- suk alatt egész sor szerv, in­tézmény féltő gondossággal teremti meg a lehető legjobb feltételeket. A KISZ megyebi­zottságtól, megyei tanácstól, az SZMT munkavédelmi fel­ügyelőségén át a közvetlenül érdekelt gazdaságok, üzemek felelős vezetőiig mindenki azon van, hogy szállásuk, kosztjuk, egészségügyi ellátásuk, mun­kakörülményeik, -eszközeik minél kifogástalanabbak le­gyenek. Hogy jól megérdemelt szabad idejüket mennél több játékkal, sportolással, dallal muzsikával töltsék, és szerez­zenek a téli hidegben is szíw- melegitő élményeket. Az építőtáborozás félidejé­ben tartünk. A megyei mun­kavédelmisek eddigi ellenőr­zései, a diákokkal folytatott beszélgetései . azt igazolják, hogy a fiatalok túlnyomó több­sége jól érzi magát. Magyarok és testvérországbeliek — a Hosszúhegyi Állami Gazda­ságban például lengyelek dol­goznak — teszik dolgukat, s ha letelik a turnusonkénti két hét, az eddigieknél „mara­dandóbb" emlékkel búcsúz­nak. Kedves figyelmességként az adott állami gazdaság emb­lémájával ellátott, trikót és sapkát kapnak, ami felfogható amolyan „kétoldalú” elkötele­zettségnek is. Akik viselik, a fővárosban, hazánk más-más tájain, külfpldön tanúsítják, hogy a kétkezi munka nem fogott ki rajtuk; másfelől az ajándékozó gazdaság is súlyt helyez arra, hogy gondoskodá­sának milyen hirét viszik a trikótulajdonosok.

Next

/
Thumbnails
Contents