Petőfi Népe, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-18 / 167. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVI. évf. 167. szám Ára: 1,40 Ft 1981. július 18. szombat Megválasztották a LEMP új központi bizottságát A 'Lengyel Egyesült Munkáspárt IX., rendkívüli kongresszusának küldöttei csütörtökön éjszaka szavaztak a párt vezető testületéinek összetételéről — jelentette a PAP lengyel 'hírügynökség. A LEMP új központi bizottságának kétszáz tagja és hetven ^póttagja van, a központi revíziós bizottságban hetvenen, a központi pártellenőrző bizottságban ki- lencvenen foglalnak helyet. A jelölőlisták összesen 618 nevet tartalmaztak — majdnem ötven százalékkal többet, mint ameny- . nyien a vezető testületekbe bejuthattak. Ez egyben azt jelenti, hogy gyakorlatilag minden harmadik kongresszusi küldött jelöltként szerepelt. A régi központi bizottságból, amelynek 142 tagja volt, tizenheten kerültek be az új KB-ba. Közöttük van átanislaw Kania. Stefan Olszowszki, Wojciech Jaruzelski, Kazimierz Barcikowski, Mieczyslaw Rakowski. A központi bizottság eddigi vezető testületéiből viszonylag kevesen kerültek be az új KB-ba: a politikai bizottság 11 tagja közül négyen, a PB öt póttagja közül senki, a KB-titkárság kilenc tagja közül pedig hárman. A KB első titkárának megválasztásáról lapzártáig nem kaptunk hirt. A Lengyel Egyesült Munkáspárt .kongresszusának 16 problémabizottságában széles körű sokoldalú, gyakran ellentmondásos vita folyt csütörtökön és pénteken — jelentette a PAP hírügynökség. Az 1-es bizottságban hangsúlyozták a párt eszmei egységének feltétlen szükségességét; több felszólaló sürgette, hogy több munkás vegyen részt a vezető szervek tevékenységében. A második bizottságban a párt szervezeti szabályzatának módosításáról volt szó, míg a harmadik bizottság a párt és az ország demokratikus átalakulásának problémáival foglalkozott, rámutatva, hogy az ilyen irányú átalakulás olyan körülmények között folyik, amikor a párttal szemben ellenséges elemek erős nyomást fejtenek ki. A 4-es bizottság javaslatot terjesztett a kongresszus elé, hogy a televízió ezentúl napi hat-ki- lenc órányi műsort sugározzon a pártkongresszus munkájáról. A javaslat előterjesztésére az ország számos pártszervezetének kérésére került sor. A gazdaságpolitikai bizottságban sok konkrét javaslatot terjesztettek elő a gazdaságirányítás reformjára, és hangsúlyozták, hogy a kongresszusnak a legnagyobb figyelmet kell fordítania a reform kérdésére — életbeléptetésének elhúzódása ugyanis tovább ronthatja az ország gazdasági helyzetét. A baső piac problémáival foglalkozó bizottságban elsősorban az élelmiszer-ellátás és az árreform kérdései voltak előtérben; a nézetkülönbségek ellenére a felszólalók egyértelműen az árreform mellett foglaltak állást. A külgazdasági kérdésekkel foglalkozó bizottság az export növeléséhez szükséges gazdasági mechanizmusok és szervezeti megoldások létrehozása mellett szállt síkra. A 9-es bizottságban hangsúlyozták a tüzelőanyag- és energiafogyasztás csökkentésének jelentőségét és annak fontosságát, hogy ki kell dolgozni az energiaszolgáltató rendszer fejlesztésének komplex programját. Külön bizottságok foglalkoztak az oktatás és a kultúra, az ifjúság, a tudomány és a technika, valamint az egészségügy problémáival. A 14-es bizottságban a párt és a szakszervezetek kapcsolatait elemezték, hangsúlyozva a párbeszéd folytatásának szükségességét. A szociálpolitikai bizottságban elsősorban a lakásépítés és a lakások elosztásának rendszerével foglalkoztak. A 16-os bizottság a káderpolitikai helyzetet elemezve, állást foglalt a „változtatások szükségessége” mellett. (MTI) A JÖVŐ HÉTEN: Magyar-szovjet ifjúsági barátságfesztivál A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség a jövő héten magyar —szovjet ifjúsági barátságfesztivált rendez. A - programsorozatra harmadik alkalommal kerül sor: először, hazánk felszabadulásának harmincadik évfordulóján, 1975-ben tartották meg, majd 1977-ben Leningrádban, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója alkalmából találkoztak a két ország fiataljai. Az idei, harmadik barátságfesztiválra kilencszáz komszomolista érkezik hazánkba. A nagyszabású rendezvénysorozat július 20-án, hétfőn a gellérthegyi Felszabadulási emlékműnél koszorúzással kezdődik, s a Jubileumi parkban ifjúsági nagygyűléssel folytatódik. A fesztivál idején a fővárosi Semmelweis utca barátságutcává alakul át,- itt mindennap, minden időben vonzó program várja az érdeklődőket. A magyar és a szovjet delegáció — az előbbi élén Fejti György, a KISZ KB első titkára áll, az utóbbit Várhatóan Borisz Ffasztu- hov, a Komszomol KB első titkára vezeti — a fesztivál idején konferenciát tart az ifjúsági szövetség székházéban, ahol a két szervezet időszerű feladatairól váltanak szót. A magyar delegációban olyan fiúk és lányok kaptak helyet, akik mozgalmi és tanulmányi, gazdasági munkájukkal érdemelték ki a bizalmat. Kongresszusi küldötteket választottak Bács-Kiskun szövetkezeti iparának dolgozói A Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusának határozata megállapította, hogy az ipari szövetkezetek fontos szerepet töltenek be gazdasági életünkben. A jövőben is' a népgazdasági és a társadalmi célokkal összhangban fejlődjenek, s szolgálják eredményesen tagságuk érdekeit, javítsák termelésük gazdaságosságát, szolgáltatásaik minőségét és kulturáltságát. A legfelsőbb pártszerv által körvonalazott feladatokat az ipari szövetkezetek 1981. október 16—17-re kitűzött VIII. kongresszusán konkretizálják majd, aminek az előkészületei már országszerte folynak. Bács-Kiskunban jelentős gazdasági, társadalmi és politikai erőt képvisel a szövetkezeti ipar, hiszen az 54 ipari és háziipari szövetkezetben mintegy 16 ezren dolgoznak. Küldötteiket az őszi kongresszusra tegnap választották meg Kecskeméten a szövetkezetek székházában. A gyűlést Fodor Mária, a KISZOV elnök- helyettese nyitotta meg, köszöntötte a szövetkezetek küldötteit és a vendégeket, köztük Németh Ferencet, az OKISZ elnökhelyettesét, Vágó Ivánt, a megyei tanács ipari osztályának vezetőjét, Halász Istvánt, a megyei pártbizottság munkatársát és Hrebik Ferencet, a MÉSZÖV elnökhelyettesét. Az előzőhöz képest lényegesen megváltozott világgazdasági és népgazdasági helyzetben megtartandó VIII. kongresszus előkészítésére irányelvet tett közzé az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa. Fekete László, a KISZOV elnöke a küldöttválasztó gyűlésen vitaindító szóbeli kiegészítést fűzött a dokumentumhoz. Külön nyomatékkai hívta fel a figyelmet arra, hogy egyszerűsíteni és ésszerűsíteni kell' a szövetkezeti ipar szervezeti rendszerét az improduktív költségek csökkentése érdekében. Az egyes szövetkezeti részlegek önállóságát növelni kell, hogy az anyagi érdekeltségük közvetlenebbé váljék. Az újszerű feladatok közé tartozik az egyszerűbb szövetkezeti formák létrehozása, amit a • Fodor Mária, a KISZÖV elnökhelyettese megnyitja a kongresszusi küldöttválasztő gyűlést. gazdasági verseny követel meg. Beszélt a szövetkezetpolitikai feladatokról, az utánpótlás-nevelés rendkívüli fontosságáról. Ezután az irányelvhez kapcsolódva a megye szövetkezeti iparának V. ötéves tervi és ezen belül a tavalyi jó teljesítményét értékelte, mintegy mérlegelve, hogy a várható új feladatok megoldásához milyenek a feltételek. Ezek jók, hiszen a szövetkezetek sokat fejlődtek, korszerűsödtek az 9 A résztvevők. (Tóth Sándor felvételei) elmúlt években, s eleget tettek kötelezettségeiknek. Az állami vállalatokkal való kooperáció az idén kissé visszaesett, mert egyes cégek termékei iránt mérséklődött a kereslet, ami a szövetkezeti partnereknek átmenetileg gondot okozott. A szövetkezeti ipar jelenlegi helyzetét áttekintve elmondta az előadó, hogy a lakossági' igények várhatóan csak mérsékelten nőnek a jövőben a díjak növekedése miatt. Ezért csak az új szövetkezeti formák létrehozásával, a minőség javításával, és szolid árak mellett maradhatnak versenyképesek a szolgáltatók. A kongresszusi irányelv vitájában javaslat hangzott el többek között az önkormányzati rend-, szer korszerűsítésére, a szolgáltatásfejlesztéssel kapcsolatosan, s volt aki a jelenlegi bérszínvonalhoz kötött bértömeg-gazdálkodásban a hatékonyságnövekedés gátját látta. Elmondották a küldöttek, hogy a szövetkezeteknek szükségük lenne több közvetlen piaci információra. Az észrevételeket, javaslatokat eljuttatják majd a kongresszusi előkészítő bizottsághoz. Az irányelv elfogadása után huszonhét küldöttet választottak meg a VIII. kongresszusra, akik közül hetet az .Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsába is javasoltak megválasztani. A. T. S. VESZÉLYES IPARI HULLADÉKOK Környezetvédelmi ankét Bács-Kiskun ipari vállalatai és szövetkezetei küldték el környezetvédelemmel foglalkozó, felelős beosztású szakembereiket arra a megyei ankétra, amelyet a Szakszervezetek Megyei Tanácsának munkavédelmi osztálya rendezett pénteken Kecskeméten, s amelynek témája az ipari hulladékok és mérgek újrahasznosítása, tárolása és megsemmisítése volt. A megjelenteket Princz László, az SZMT titkára üdvözölte, majd Takáts Attila, az Országos Környezet- és Természet- védelmi Hivatal csoportvezetője tartott helyenként megdöbbentő adatokkal fűszerezett vitaindítót. BEFEJEZTE MUNKÁJÁT A FUVAROZTATÓK NYÁRI EGYETEME A közlekedés fejlesztése 1985-ig BácsnKiskun megye is szerephez jut a fesztiválon. Szerdán reggel 18 tagú testvérmegyei küldöttség érkezik Kecskemétre, Először tájékoztatót kapnak a megye életéről, a város nevezetességeivel ismerkednek, majd a Sziklai Állami Gazdaságba kirándulnak. Másnap, csütörtökön, a kiskőrösi Petőfi-szülőházat keresik fel, majd Bajára .utaznak. Este vaskúti és bácsbokodi családok látják vendégül a szovjet fiatalokat. Pénteken Kalocsán fejeződik be a krimi testvérmegye képviselőinek Bács-Kiskun megyei programja. Ugyancsak szerdán érkezik megyénkbe egy szovjet kulturális küldöttség, amelynek a Szovjetunió nemzetiségeinek képviselői lesznek a tagjai. A táncosok este hat órakor a Megyei Művelődési Központban mutatják be műsorukat. Másnap Tiszakécskére kirándulnak — és este ismét fellépnek —, majd pénteken Kalocsán fejezik be programjukat. A fesztiválra több neves szovjet személyiség érkezik díszvendégként. Közülük Joszif Kobzon, a népszerű énekes Bács-Kiskun- ba látogat a jövő héten csütörtökön. A III. magyar—szovjet ifjúsági barátságfesztivál Budapesten politikai nagygyűléssel fejeződik be. B. J. — Oda jutottunk, hogy ma már nem tudjuk: végül is mennyi ipari hulladék keletkezik évente az országban — mondotta mindjárt a bevezetőben. Majd így folytatta: — A több tízmillió tonnából becslések szerint legalább 5 millió fertőzőképes, mérgező hatású, tehát az emberi életre és környezetre rendkívül veszélyes. És zömének á megnyugtató ártalmatlanítása teljesen megoldatlan. Azzal az évi 300—350 ezer tonna szennyel együtt, | aminek elhelyezése különösen nagy szakértelmet és ' magasabb szintű beavatkozást igényel. A társadalmi méretű mulasztás okait a legkorszerűbb műszaki háttér és a központi kezelőtelepek, valamint az adminisztratív ' és gazdasági kényszerítő eszközök, illetőleg a még ki nem' alakult helyes közszemlélet, közhangulat hiányában jelölte meg az előadó. Kifejtette, hogy az OKTH-ban külön munkacsoport fáradozik folyamatosan a gondok enyhítésén, a veszélyhelyzet felszámolásán. Mivel pillanatnyilag semmiféle jogi szabályozás nincs e téren, még az idén a Minisztertanács elé kerül egy új rendelet szöveg- tervezete. Ebben egyebek között kötelezően előírják a termelőknek a kevesebb mérgező melléktermék képződésével együtt járó technológiák alkalmazását, a veszélyes hulladékok nyilvántartását, elkülönített gyűjtését, tárolását és szállítását, s azt, hogy mindenütt főfoglalkozású szakembert bízzanak meg a tennivalókkal. Sokkal szigorúbb számonkérésre és büntetőeljárási rendszerre is szükség van — hangoztatta Takáts Attila — és, eltérően az eddigiektől, többször is kiszabható súlyosabb szabálysértési bírságokra. A VII. ötéves népgazdasági tervbe már konkrétan is be kell venni az öt egységből álló — nagy teljesítményű égetőberendezésekkel, biztonságos lerakóhelyekkel rendelkező — veszélyeshulladékkezelő országos hálózat kiépítésének első üteméről szóló elképzelést. E halasztást nem tűrő program — mivel tíz- és százmilliókról van szó — csak az üzemi pénzeszközök összevonásával és állami 'támogatással valósulhat meg. A legjobb megoldás addig is: a termelési technológiák átalakítása, a szemétbe kerülő anyagok lehetőség szerinti feldolgozása, újrahasznosítása. Az előadást követően jVíayer Rudolfné, a SZOT munkavédelmi osztályának politikai munkatársa számolt be a hulladék- és másodnyersanyag-hasznosítási kormányprogram céljáról, eddigi eredményeiről. Az ankét hosszan tartó, szenvedélyes vitával zárult. • K. F. öt napig adott otthont Kecskeméten, a Tudomány és Technika Háza annak a nagy jelentőségű tanácskozássorozatnak, amely a fuvaroztatók nyári egyeteme nevet viselte. Pénteken az utolsó napon elsőként Derzsi András, a Fővárosi Tanács Közlekedési Főigazgatóságának helyettes vezetője Budapest főbb közlekedési célkitűzéseiről tartott előadást. Ezt követően dr. Gynrkovics Sándor, a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium osztályvezetője ismertette a közúti árutovábbítási szerződések új szabályait. A legnagyobb érdeklődést dr. Tóth László, a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium főosztályvezetőjének előadása váltotta ki, aki a közlekedés fejlesztésének főbb célkitűzéseit 'taglalta a VI. ötéves tervben.. Az előadó a közlekedéssel szemben támasztott legfontosabb népgazdasági követelményekről szólva elmondta, hogy az elkövetkezendő öt év alatt a tömeg- közlekedés 8—9, az áruszállítás 10—14 százalékkal növekszik. Ezt azonban úgy kell elérni, hogy takarékoskodjunk az energiával, hatékonyan használjuk ki az eszköz- és élőmunkát. Ennek érdekében a vasúti közlekedésben a járműpark kihasználását kell javítani, szervezettebbé kell tenni a közúti járművek kihasználását, korszerű áruszállítási módokat kell meghonosítani. Fejleszteni kell a tömegközlekedést a nagyvárosokban és környékükön. A fejlesztés céljairól elmondta, hogy bizonyos mértékig csökkennek a népgazdasági ■ szintű .beruházások. Kiemelt szerepet kap a posta rekonstrukciója, amelyre fordítandó összeg megközelíti a népgazdasági összes beruházás 2 százalékát. A közlekedési rendszerek fejlesztésére, állagmegóvására 160 milliárd forintot fordíthatnak. A vasúti közlekedésben mintegy 1300—1400 kilométer pályakorszerűsítést valósítanak meg, s legalább 280 kilométer hosszúságú villamosításra kerül sor. A korábbi ütem szerint folytatni lehet az állomások, csomópontok korszerűsítését, fejlesztését. Az úthálózat csaknem 130 kilométer hosszúságú gyorsforgalmi úttal, ennek fele autópálya, bővül, és 120—140 kilométer útkorszerűsítésre. került sor. A tehergépkocsipark a selejt- pótlásokon darabszámban és teherbírásban egyaránt bővül, de az autóbuszparknál lényegében csak a selejtpótlásra kerül sor. A személygépkocsipark növekedése várható, a több mint 580 ezer darabos beszerzésnek csupán 25—30 százaléka szolgálja a selejtpótlást, a többi az állományt 'bővíti. A személygépkocsik száma 1985-re eléri az 1 millió 400 ezer darabot. A légi közlekedésben folytatódik a Ferihegyi repülőtér fejlesztése, és új, korszerű repülőgépek beszerzése. A vízi közlekedésben igen szerény fejlesztéssel lehet számolni. A fejlesztés főként a folyami áruszállító hajóparknál következik be, a kapacitást mintegy 20 százalékkal növelik. A tengeri hajók selejtpót- lására nem nyílik lehetőség, itt 10 százalékos csökkenés várható. A meglévő erőforrások fokozottabb kihasználásában rejlő tartalékokról elmondta, hogy ennek konkrét ' helyzetét a járműpark adja. Jobban ki kell használni a vasúti teherkocsikat, csökkenteni 'kell az állásidőt A közúti közlekedésiben növelni kell a tehergépkocsik napi foglalkoztatási idejét, alkalmazni kell az egységrakományos megoldást és a két nagy fuvaroztató, a MÁV és a Volán együttműködését A fuvaroztatók nyári egyetemét Takács Béla, a Központi Szálli- . tási Tanács titkára zárta be. Felszólalásában értékelte az ülésszak munkáját megállapítva, hogy azbk jól szolgálták a kitűzött célt keresztmetszetet adtak a közlekedésről és az ahhoz kapcsolódó tennivalókról. G. G.
