Petőfi Népe, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-16 / 165. szám
1981. július 16. • PETŐFI NEPE • # KÉT RANDEVÚ KÖZÖTT 1981-ET AZ UNESCO NEMZETKÖZI DOSZTOJEVSZKIJ-ÉWÉ NYILVÁNÍTOTTA. Könnyűzene, dzsessz, rock Kecskeméten Az elmúlt években Magyarország több nagyvárosában kapott polgárjogot, s hódított tömegeket a dzsesszmuzsika, és a színvonalas könnyűzene. Nem egy megye- székhelyen működnek már köny- nyúzenei alkotóműhelyek, és helyi előadókkal rendszeres dzsessz- pódiumok. Kecskemétre ez mind a mai napig nem volt jellemző. A közelmúltban első ízben adott a környékbeli dzsessz- és tánczenészeknek megfelelő koncert- pódiuimot a Megyei Művelődési Központ. Közülük is a zongoristák adtak most egymásnak randevút, övék volt a főszerep, más hángszeresek társaságában. (A tervek szerint a sorozat következő rendezvénye a „Randevú fúvósokkal” címet viseli...) S hogy a helyi előadók meghallgatására van igény, azt bizonyította a (meglepően nagy számú, vegyes korosztályú koncertközönség. Az esztrád jellegű műsorban helyet kapott a szólózongorázás, a zenekari játék, és a fináléban nagy sikert aratott jamseisson, azaz örömzenélés, a dzsesszpódiu- mok show-ja. A hagyományos ze- nekari felállásban kigyakorolt csszjátékot is felülmúlta, s mondhatni, az est egyik legnagyobb sikerű produkciója volt a zongoristák együttes muzsikálása, amikor megszólaltatták a pódium valamennyi billentyűs hangszerét, a zongorát, az orgonát, az elektromos pianinót, a Fender- zongorát. Hallhattunk egyebek között néhány igen jól sikerült improvizációt mind a szóló, mind pedig a közös játék során. Meggyőződhettünk ez alkalommal arról is, hogy szűkebb pátriánkban bizony több tehetséges, képzett zenész él, akik akár hivatásos, akár amatőr muzsikusként szívügyüknek tekintik, s komolyan veszik a könnyűműfaj ügyét. S hogy a dzsessz és a színvonalas könnyűzene szeretete, művelése különösképpen nem függ össze korral, foglalkozással, képzettséggel, elég felsorolni, kik játszottak együtt: tanító és népművelő, zeneakadémista és gimna- zita, vendéglátóipari zenész és zenetanár. Műsorukon pedig filmzene és dzsessz, dzsessz-rock és közismert könnyűzenei melódia, valamint, kitűnő ötletként — ugyancsak sok tapsot kiérdemelve — ifjabb Gulyás Lajos előadásában egy-egy Bartók- és Chopin- zongoradarab. A szervezők így talán hozzájárultak a könnyű- és a komolyzene körüli védesnénykülönbségek, mondhatni sznob-ízű általánosítások feloldásához... (Tudniillik, hogy a két műfajban született ér^ tékiek erőteljesen szétválasztan- dók, egyik a másik hátrányára, vagy javára elmarasztalható, túlértékelhető ...) Végül érdemes felsorolni a zon- gorás randevú szereplőinek nevét. Lonovits Andor, Bíró Lajos, Pápai Béla, Madari Zoltán, és a zenészként és iműsorszervezőként egyaránt helytálló Tóth Mihály András produkcióját természetesen több basszusgitáros, dobos, énekes szereplő kísérte, vagy egészítette ki jó érzékkel, egyenrangú zenei partnerként A következő találkozókon övéké lesz a szó ... Posváncz Etelka Dosztojevszkij-múzeum Kazahsztánban Tíz éve nyitották meg az Irtis- menti Szemipalatyinszkban a Fjodor Dosztojevszkij-múzeumot. Csaknem 125 évvel ezelőtt ide száműzték az írót, ahol két évet töltött egy kis faházban. Az itt született alkotásait és a száműzetés további állomáshelyein irt műveit az irodalomtörténészek szibériai ciklusként tartják számon. Dosztojevszkij törődötten, de nem megtörtén érkezett Szemi- palatyinszkba. Egyetlen vágya volt: folytatni a Pétervárott oly fényesen megkezdett irodalmi munkásságot. Ebben a szerény dolgozószobában, ahol az egész berendezés egy íróasztal, karosszék és a könyvszekrény — írta a Nagybácsi álma, a Sztyepancsi- kovó falu és lakosai című elbeszéléseit és a Feljegyzések a holtak házából első fejezeteit Az épület külseje ellentmondásos: a jelentéktelen kis földszintes házikóhoz modern, impozáns emeletes házat építettek. A ház homlokzatán Dosztojevszkij domborműve látható, a hátsó falon műveiből vett idézeteket olvashatunk. Érdekes megoldású a múzeum belseje. A terem közepén vasketrecben a hajdani rabságot szimbolizáló bilincsek, a száműzötte- ket szállító szekér makettje volt, a falon fából faragott maszkok, amelyek az író különféle lelkiállapotait ábrázolják. A kiállítás rendezői arra törekedtek. hogy bemutassák azt a légkört, amely Dosztojevszkijt a Szemipalatyinszkban töltött években körülvette. A vitrinekben az író fivéréhez intézett leveleinek másolatai: sorkatonaként is azt # A Dosztojevszkij-múzeum Szemipalatyinszkban. kéri: „Értsd meg, mekkora szükségem van a lelki táplálékra! Mennyit szenvedtem azóta, hogy nem írhatok a fogságban!” Másik levelében európai történészek, közgazdászok, ókori filozófusok munkáit kéri. A vitrinekben elhelyezett könyvek és újságok híven tükrözik az író széles körű érdeklődését. A távoli számkivetésben is tudni akarta, mi történik Oroszországban. Fényképekről megismerkedhetünk azokkal az emberekkel is, akik jelentős szerepet játszottak Fjodor Mihajlovics szibériai évei(Fotó: APN —KS) ben. Jelentős a múzeum könyv- állománya is. Megtalálható az író műveinek 25 nyelvre lefordított gyűjteménye, valamint a 300 kötetes, autogramokkal ellátott könyvtár is. A múzeum állománya külföldi ajándékokkal is gazdagodik. Heinrich Böll, az ismert német író és Donald Fänger, a kaliforniai egyetem professzora küldte el könyveit Külön érdekesség a 21 kötetes japán jubileumi sorozat melyet Jonekava Maszao profesz- szor és műfordító özvegye ajándékozott a múzeumnak. A „Dosztojevszkij és korunk” kiállítóteremben láthatjuk, milyen jelentős helyet foglal el az Író napjaink irodalmában. Itt láthatók azok a színházi plakátok, amelyek az író színpadra adaptált műveit hirdetik. A múzeum munkatársai előadásokat tartanak az író életéről és munkásságáról a látogatóknak, és Kazahsztán távoli falvaiban, üzemeiben egyaránt. Bemutatják a Dosztojevszkijről készült dokumentum- és játékfilmeket is. * Revmira Voscsenko APN—KS • Előkészítik a statisztériát. 6 Jobb oldali képünk: még egyszer a szöveget... Borbáth Ottilia. KÉSZÜL A LISZT-ÉLETRAJZFILM MÁR A SZENZÁCIÓ SEM SZENZÁCIÓ ? „Weimari” ünnepség Kecskeméten ’ • Szlnetár Miklós rendező. •... és a lámpák tüzében. (Straszer András felvételei) Fényárban ragyog a kecskeméti színház megkopott homlokzata, Fiáker unatkozik félhomályban. A fiivön szépapáink korát idéző férfiak és nők téblábolnak, múlatják az időt. Sínre teszik a fártkocsit — sajnos nincs alkalmas magyar szó a felvevögépet cipelő négykerekű alkotmányra —, a segédoperatőr a világítási viszonyokat méri. Filmforgatás! A járókelők lassítanak, néhány futó pillantást vetnek a készülődésekre és mennek tovább. Van, aki csak egyszerűen tudomásul veszi, hogy valamilyen új film készül a hírős városban és siet dolgára. A szolgálatos rendőrnek szinte semmi dolga. Már híres színészek jelenléte sem kelt szenzációt. Változnak az idők! Az újdonság ámulatával számoltak be 1918 karácsonyán az első kecskeméti filmezésről a helyik lapok. „Hamarosan megláthatjuk a moziban a mi Beretvá- sunkat, a mi zsidótemplomunkat, a mi Rákóczi utunkat”, örvendeztek versengve. A Glória cég készítette a Fogorvosi rendelőben című egyfelvo- násost. Woukon Béla doktor úr készséggel engedte át rendelőjét a vidám játékhoz. Most nem is akármilyen műalkotás néhány jelenetét tekinthetnék meg élőben a kíváncsiak. Több ország összefogásával készül a televízió számára a Liszt-élet- rajzfilm. Legalább negyven-ötven millióan látják majd a weMUti~Gpethéjr( méti teátrumot es kornyékét. Természetesen Liszt is részt vesz ezen. Eljött imind a két megfor- málója, Hegedűs D. Géza és Darvas Iván. A fiatalabb tudni akarja, hogy mi történt vele az évek múltával, a korosabb fiatalkorára emlékezik talán. Félre a tréfával, nagyon felelősségteljes munka folyt napokon át a kívánt hangulat fölkeltéséhez pompás épületben és környékén. A nagyszámú statisztériából jó néhányon már szerepeltek hasonló alkotásokban, tudják dolgukat. A fiatalabbak még oda-odakuk- kantanak a felvevőgépre, a nézőtérről oda-odasompolyognak a színészek folyosói jeleneteire, míg egy-egy öblös hang távozást és csendet nem kér. > Szinetár Miklós rendező tábori karosszékében hátradőlve pihen, amíg az asszisztensek előkészítikh felvételt. Fáradt. Idén nyárra nem is vállal mást. Decemberre tervezik a forgatás befejezését. A filmről csak annyit mond, hogy tetszik neki Maróti Lajos forgató- könyve. „Picivel remélhetően több lesz benne, mint a szokványos életrajzfilmekben." Kecskemétre tereli a szót. „Hatalmasat fejlődött az elmúlt két évtizedben.” A kezdet kezdetén nem szívesen beszél terveikről, de meghív fotóriporter kollégámmal a másnapi forgatásra. „Ne írjatok sokat, inkább fotókat adjatok. Majd egy év múlva kiderül a képernyőről, hogy milyen munkát végeztünk." H. N. 6 Kende János operatőr.
